A Tátra legnagyobb és legmélyebb tavai

Mennyi tó és tengerszem található a Tátrában? Erről bizony ahány forrás, annyi adat lát napvilágot, jellemzően 80 és 110 közé teszik a tátrai tavak számát. Az alábbi, Ivan Vološčuk és társai által jegyzett szöveges dokumentum, amely 1994-ben látott napvilágot „Tátrai Nemzeti Park, bioszféra rezervátum” címmel, 85 tóról ír. A tátrai tavak és tengerszemek sokkal nagyobbak és mélyebbek, mint a hegység nyugati szomszédja, a Liptói-Tátra területén lévő tavak. Ez annak a következménye, hogy az utolsó jégkorszak idején milyen mértékben jegesedett el a hegység felszíne. A különbség látható az állóvizek számának tengerszint feletti megoszlásában is. Amíg a Magas-Tátrában az állóvizek 70 %-a az alpesi vegetációs zónában található, addig a Liptói-Tátrában a tavak több mint 50 %-a az alacsonyabban fekvő szubalpikus zónában található.

Hasonló asszimetriát találunk az állóvizek égtáj szerint elhelyezkedését illetően is. Amíg a Magas-Tátra teljes területének 82 %-a a szlovák oldalon található, addig a teljes Magas-Tátra (a Lengyel-Tátra e részét is beleértve) tavainak csak 68 %-a fekszik ezen a területen, és 32 %-a az északin. A Tátra nyugati részén is hasonló az állóvizek eloszlása, itt 65 %-uk található a déli, és 35 % az északi oldalon.

A Vörös-hegyek szikrázó napsütésben

A Tátra főgerincén található Vörös-hegyeket (Czerwone Wierchy) talán senkinek sem kell bemutatni. A gerincen vezető igényes és látványos turistaút a legfinnyásabb turisták igényeit is kielégíti. Nézzünk most néhány fotót egy, a Vörös-hegyeken vezető, néhány nappal ezelőtti túráról.

Szikláról sziklára a Magas-Tátrában

A nyári kánikulában egy kis felfrissülésért legtöbben a vízpart felé veszik az irányt, de mi inkább a hűs hegyeket választottuk aktív pihenésünk helyszínéül. Nem mintha nem szeretnénk a henyélést a strandon, de ha az ember egész évben teljesítménytúrázik, akkor a legnagyobb hőségben is feltámadhat benne a kilométerhiány. A baj csak az, hogy kánikulában a túrázás igen nyűgös tevékenység, számunkra meg kimondottan utálatos. Ezért ha a júliusi forróságban mozogni támad kedvünk, akkor egészen a Magas-Tátráig utazunk, ami – ha csak pár napra – de idén is kiváló menedéknek bizonyult a hőség elől.

Minden évben vonattal utazunk a Kárpátok legmagasabb hegyeihez, és minden évben Ótátrafüreden szállunk meg, mondhatni hagyomány-szerűen. Annak ellenére, hogy ide gyakorlatilag haza járunk, mindig új szálláshelyet választunk magunknak, és túráinkkal is mindig új hegyeket és völgyeket hódítunk meg, ami az évek során egyre nagyobb kihívást jelent, hiszen a legtöbb turistautat már bejártuk. Mindezzel együtt számunkra a Magas-Tátra felhők közt magasodó csúcsai még sokadjára is felvillanyozó látványt nyújtanak a poprádi vasútállomásról, mikor a vonatról leszállva megpillantjuk őket.

A Szimbolikus temető magyar emléktáblái – Rigó Péter

A Magas-Tátrában a Poprádi-tó közelében, az Oszterva sziklái alatt található az 1934-ben létesített, a nagyközönség előtt 1940-ben megnyitott Szimbolikus temető. A temető középpontjában álló kápolna körüli sziklákon a Tátrában balesetet szenvedett és elhunyt hegymászók, turisták emléktáblái vannak elhelyezve, de emellett a világ más magashegységeiben elhunyt szlovák és lengyel hegymászók emléktáblái is megtalálhatók itt. A Szimbolikus temető szikláin 2015 őszén 352 emléktáblán 492 áldozat neve szerepelt, ezek között néhány magyar hangzású névvel is találkozhatunk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy csak ők szenvedtek halálos balesetet a Tátrában, hiszen nem minden áldozatnak állítanak emléktáblát. A most kezdődő cikksorozatban azokról a magyar hegymászókról, turistákról szeretnék néhány mondatban megemlékezni, akiknek emléktáblája megtalálható a Szimbolikus temetőben.

A Szlovák Paradicsom legszebb turistaútjai – V. rész

Fotó: penzionborovica.sk

A Szlovák Paradicsom minden kétséget kizáróan Szlovákia egyik legszebb része. De vajon a nemzeti park melyik része a legszebb a legszebbek között? A nemzeti park különleges nevet visel, a természet által Kelet-Szlovákiában, a Szepességben létrehozott szépség valóban olyan, mint egy földi édenkert (a „Felső-Magyarország Paradicsoma” elnevezést Hajts Béla honosította meg – a szerk.). Ennek köszönhetően a Szlovák Paradicsomnak több olyan része is van, melyet Szlovákia legszebb turistacélpontjai között tartanak számon. Bizonyára az olvasók közül is többen, több alkalommal meglátogatták már ezt a vidéket. Lássuk hát, mely területeket tartanak a látogatók a Szlovák Paradicsom öt legszebb részének, ahová minden turistának érdemes előbb-utóbb ellátogatnia.

Keresztes vipera mart meg egy turistát a Tátrában

Július 15-én, szombaton a Kutyatej-rétről (Psią Trawką) a Murowaniec menedékházhoz (Schronisko Murowaniec) felé vezető fekete jelzésű turistaúton, a Gąsienica-Szárazvíz-völgyben (Dolinie Suchej Wody Gąsienicowej) egy keresztes vipera (Vipera berus) megmart egy turistát. A férfi rövid időn belül megkapta a szükséges ellátást, élete és egészsége nem forgott veszélyben. A keresztes vipera egyike a Tátra lejtőin előforduló négy hüllőfajnak. Bár viperamarásos balesetek viszonylag ritkán fordulnak elő a Tátrában, a nyár az az időszak, amikor a turistáknak különösen résen kell lenniük. A keresztes vipera nem vadászik az emberre – éppen ellenkezőleg, elrejtőzik a magas fűben, és megpróbál elmenekülni az embertől, és csak a legvégső esetben támad (pl. amikor fenyegetve érzi magát). A viperamarás helyét általában egymástól 1,5-2 cm távolságra elhelyezkedő két pont jelzi a bőrön, melyekből szivároghat a vér.

Hegyivezetők és hegyimentők parkja Alsóerdőfalván

A közelmúltban Alsóerdőfalván (Nová Lesná) ünnepélyesen megnyitották a Hegyivezetők és hegyimentők parkját, az esemény keretében felszentelték a Tátra elkötelezett hegyivezetői és hegyimentői tiszteletére kihelyezett padokat, valamint a II. János Pál pápa emlékre elkészített kis hidat. Alsóerdőfalva nem csak a „Legszebb kilátással rendelkező település a Tátrára” cím büszke tulajdonosa, hanem a hegyivezetők bölcsője is egyben. „A mi településünkön született a legtöbb hegyivezető és hegyimentő nem csak Szlovákiában, de valószínűleg egész Közép-Európában” – mondta Peter Hritz, Alsóerdőfalva polgármestere. Ennek a gondolatnak a jegyében alakították ki a „Hegyivezetők és hegyimentők parkját”, amely ezekre a bátor emberekre emlékezteti az itt élőket és a turistákat egyaránt.

Raptawicai-barlang – Kościelisko-völgy

Az önállóan bejárható Raptawicai-barlang (Raptawicka Jaskinia) a Kościelisko-völgytől mintegy 180 méterrel magasabban, 1146 méter magasságban található. Bejáratánál egy 4 méteres függőleges küszöböt kell legyűrni, ehhez fém létrát építettek be a sziklába. A barlang legnagyobb sziklaürege mintegy 15 m magas, és 400 négyzetméter területű. A mennyezetén található nyílásokon keresztül természetes világítással rendelkezik. Mindenképpen érdemes végigjárni a barlang folyosóját, melynek végén egy kis kápolna található.

Forrás: http://turystyka.wp.pl; Fotó: Ewelyna Domańska

Fotók és videók a Tátrából – 2017. július 1-15.

A Nagy-Hincó-tó; A Poduplaszki-Fagyott-tó; Egy nem mindennapi esküvő; A Kysel-szurdok Óriás-vízesése; Teherhordó rekord a Hosszú-tavi menedékháznál; Kilátás a Réz-pad katlanra; A legtöbben, akik a Tátrát járjuk, talán itt is jártunk már; A tátrai túrákat nem lehet elég korán kezdeni; Ez azért nem rossz fotó; Egy gyönyörű, karcsú sziklatorony a Tátrában; No comment; A Tengerszem-csúcsra vezető út vízesése; Az Alsó-Nefcer-vízesés a Nefcer-völgyben; A Rohácsok gerince; A sokakat rabul ejtő Vadorzó-hágó; A Pieninek szépségei. 2017 júliusának első felében ezeket a fotókat és videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!

Top 10 hely a Tátrában III. – Kis-Viszoka

Rögtön az elején szeretném leszögezni, hogy a címben jelzett Top 10 helyszín kiválasztása nagyon szubjektív lista, melyet a bejegyzés írója (Mikołaj Gospodarek) saját tapasztalatai, érzései alapján állított össze. A lista hátterében egy hatalmas fotógyűjtemény áll, melyet 2003-tól megtett tátrai túráin készített. A lista több pontja ugyancsak szép helyszíneket szorított ki a rangsorból, de ez természetes egy ilyen összeállítás esetén. A lista készítőjének reményei szerint a rangsor sokaknak a kezdet, az első lépés lehet tátrai kalandozásukban, más érdekes helyekkel kiegészítve pedig segíthet egy markáns tátrai portfólió összeállításában. Kezdjük hát közös tátrai kalandozásunkat…

Újabb medvecsalád kalandozik a Tátrában

Az utóbbi napokban egy nőstény medve és két medvebocs jelent meg Tátralomnic környékén. A megfigyelések szerint az anyamedve nagyobb annál az állatnál is, akit június hónap elején lőttek ki Kokaván. „A júniusi esetnél a lakótelepeken és a rekreációs övezetekben jelent meg a medve. Most egyelőre csak az utóbbiak magasabban fekvő régióiban látták, ott viszont szinte minden nap megjelenik” – vázolta a helyzetet Jozef Štefaňák, a helyi rendőrség parancsnoka.

„El kell gondolkodnunk, hogy mi vonzza ide az állatokat. Biztosan nem akarnak kárt okozni és az embereket veszélyeztetni, de valamiért rendre ide tévednek” – vetette fel a kérdést Pavol Majko, a TANAP (Tátrai Nemzeti Park) igazgatója. Elmondása szerint a panzióknak és hoteleknek is el kell gondolkozniuk, hogy elzárják a szemetet az állatok elől, ahogy ezt megtették a lakótelepeken is. 

A Szlovák Paradicsom hemzseg a turistáktól

A Szlovák Paradicsomban – vagy más nevén Káposztafalvi-karszt – beindult a nyári turistaszezon. A napfényes napokon a turisták akár 30 percen át, sorokban várják a leglátogatottabb részeken a létrák megmászását. Tomáš Dražil, a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park igazgatója javasolja a látogatóknak, hogy minél hamarabb, korán reggel induljanak el a túrákra. „A legideálisabb korán kelni, és garantálom, hogy ha reggel nyolckor ott lesznek, nem lesz még tömörülés. Ha viszont csak 10:00 és 12:00 között érnek oda, sok ember összezsúfolódik, s akkor számolni kell azzal, hogy várakozni fognak“ – mondta az igazgató, hozzátéve, hogy az esti túrát senkinek sem ajánlja, viszont további nyolc szurdokot is ajánlott a Szlovák Paradicsomban. „A torlódás csak bizonyos időkben, bizonyos helyeken alakul ki. Ez ismétlődő jelenség, de nem minden nap történik meg“ – fűzte hozzá azzal, hogy ez hogy főleg júliusban és augusztusban fordul elő.

A nemzeti park látogatottsága jelenleg csaknem ugyanolyan, mint a múlt évben. „Tavasszal a látogatottság növekedéséről beszélhettünk, a látogatók száma mostanra azonban csaknem azonos lett a tavalyival. Akkor, az évnek ebben a szakaszában 53.000 látogatót fogadtunk, most 50.500 turista érkezett. A csökkenést főként az utóbbi napok kedvezőtlen időjárása okozza“ – mondta Jana Skokanová, Káposztafalva (Hrabušice) polgármestere.

Parkolási díjak a Tátrában

Néhány nappal ezelőtt a www.zakopaneinfo.hu, valamint egy lengyel Tátra-csoport jóvoltából felkerültek a legnagyobb közösségi oldalra a tátrai parkolási díjak. A különböző forrásból származó adatokat ezúttal egybefésülve teszem közzé azzal a megjegyzéssel, hogy a szlovák oldalra vonatkozó adatokat az Aktualne warunki w górach elnevezésű Facebook csoportban tették közzé. Az adatokat a hozzászólások alapján folyamatosan frissítik, és én is azt kérem az olvasóktól, hogy ha valakinek az alábbi adatoktól eltérő tapasztalata van, vagy tudomása van olyan parkolóról és parkolási díjról, amely az alábbi listában nem szerepel, kérem, hozzászólásban írja meg, és frissítem az adatokat.

Fehér-völgy – Őzike-szikla – Palánkos-völgy túra fotókkal

Néhányan úgy döntöttünk, hogy ezt a napot a Felső erdei út (Ścieżką nad Reglami) egy részének bejárásával töltjük. Túránk a Fehér-völgyben (Dolina Białego) kezdődött, majd az Őzike-sziklán (Sarnią Skała) folytatódott. Innen leereszkedtünk a Palánkos-völgybe (Dolina Strążyska), ahová nagyon korán megérkeztünk ezért a völgyből kiérve az Alsó erdei úton (Sieczka pod Reglami) meglátogattuk a hangulatos Kapu-völgyet (Dolina Bramka), ahol semmi sem zavarta a tökéletes csendet. Néhány fotó a túráról.

De excelsis – 130 éve született Wachter Jenő

130 évvel ezelőtt, 1887. július 1-én született Wachter Jenő (1887-1907) hegymászó, bölcsészhallgató, aki tehetséges hegymászóként a legnehezebb he­lyeket is vezető nélkül járta be. Rövid élete ellenére is a Magas-Tátra legjelentősebb személyisé­gei között kell megemlíteni, bár a Tátrában csak két szezonban, 1906-ban és 1907-ben mászott.

Egy ígé­retes, de már addig is eredményes hegymászókarrier kezdetén, 1907. augusztus 8-án a Simon-toronyról ereszkedve a kötélgyűrű szakadása miatt zuhant le és veszítette életét. A kötélgyűrűt Klemensiewiczék hagyták ott három nappal azelőtt (1907. augusztus 5-én), amikor elsőként ereszkedtek le a ny. gerincen, és erre a tényre (hogy a gyűrű ott van) fel is hívták a Majláth menedékházban a figyelmüket. Utóbb kiderült – mivel a kötélgyűrűt magukkal hozták, ami az 1931-es Országos Turista Kiállításon a kiállított tárgyak között szerepelt is –, hogy a minősége meglehetősen silány volt (ez Horn K. Lajos publikált megállapítása volt). Ott akkor közösen a lengyelekkel megfelelőnek ítélték a leereszkedéshez, és közös elhatározásból fűzték át ezen Król kötelét az ereszkedéshez. Wachter Jenő ötödikként ereszkedett, a leírások alapján a súlya és az ereszkedésének egyéni iránya, valamint módja következtében szakadt el a kötélgyűrű (persze ez nem mentesíti a lengyelek silány gyűrűjét), és mivel saját kérésére nem volt felülről még egy kötéllel biztosítva, mint a többiek, ezért le is zuhant a szakadáskor. Holtestét 1907. augusztus 9-én szállították le Batizfalvára, majd a következő napon Pécsre, ahol 12-én temették el a városi temetőben a családi sírboltba. A magyar turista és hegymászó társadalomban Wachter Jenő halála éles polémiát váltott ki a hegymászás módjáról, mikéntjéről. A vita az MTE Egyetemi Osztályának az MTE-ből való kiválásához és a BETE megalapításához vezetett.

A Szlovák Paradicsom legszebb turistaútjai – IV. rész

A Szlovák Paradicsom minden kétséget kizáróan Szlovákia egyik legszebb része. De vajon a nemzeti park melyik része a legszebb a legszebbek között? A nemzeti park különleges nevet visel, a természet által Kelet-Szlovákiában, a Szepességben létrehozott szépség valóban olyan, mint egy földi paradicsomi a Felvidéken (A „Felső-Magyarország Paradicsoma” elnevezést Hajts Béla honosította meg – a szerk.). Ennek köszönhetően a Szlovák Paradicsomnak több olyan része is van, melyet Szlovákia legszebb turistacélpontjai között tartanak számon. Bizonyára az olvasók közül is többen, több alkalommal meglátogatták már ezt a vidéket. Lássuk hát, mely területeket tartanak a látogatók a Szlovák Paradicsom öt legszebb részének, ahová minden turistának érdemes előbb-utóbb ellátogatnia.

111 éves a Sas út, a legnehezebb tátrai turistaút

111 évvel ezelőtt, 1906. július 12-én fejezték be a Lengyel-Tátra legnehezebb turistaútja, a Sas út (Orla Perć) építését. Létrehozásának kezdeményezője Franciszek Henryk Nowicki lengyel költő és hegymászó volt, az ő ötlete alapján 1901-ben Walenty Gadowski lelkész mutatta be az útvonal terveit. 1903-1906 között a Tátra Egyesület (TT) anyagi támogatásával Gadowski atya és góral hegyivezetők aktív részvételével került sor a turistaút nyomvonalának kijelölésére, majd kiépítésére. A turistaút szerencsés kiépítésének emlékére Gadowski atya a Zawrat-torony (Zawratowa Turnia) falán elhelyezett egy 122 cm magas Szűz Mária szobrot, amely a mai napig eredeti helyén látható, a Zawrat-hágó közelében.

Az útvonal kezdetben a Mickiewicz-vízesésektől (Wodogrzmoty Mickiewicza) a Wołoszynon (Wołoszyn), a Kereszt-nyergen (Przełęcz Krzyżne), a Gránát-csúcsokon (Granaty) és a Zerge-hegyen (Kozi Wierch) keresztül a Zawrat-hágóig (Zawrat) vezetett. Itt csatlakozott az akkor már meglévő, a Svinicán (Świnica) át a Gáspár-csúcsra (Kasprowy Wierch) vezető turistaúthoz, ahonnan a Vörös-hegyeken (Czerwone Wierchy) keresztül egészen a Kościelisko-völgyig (Dolina Kościeliska) el lehet jutni. 1932-ben aztán a Wołoszyn-tisztás – Kereszt-nyereg közötti részt lezárták, ezzel a turistaút hosszát jelentősen lerövidítették, természetvédelmi érdekekre hivatkozva jelenleg sem tervezik ennek a nyomvonalnak az ismételt megnyitását.

Sok a furcsaság a szelíd anyamedve kilövése körül

Hattagú munkacsoport vizsgálta Ingrid kilövésének körülményeit, még a tanúvallomásokat és a videófelvételeket is áttanulmányozták, hogy kiderüljön, helyesen jártak-e el az anyamedve lelövésénél. Ingridet, a két bocsot nevelő anyamedvét még június elején lőtték ki Kokava közelében. A szlovák hatóságok szerint hibát követtek el akkor, amikor elfogták és elvették tőle a kölyköket, hiszen várható volt, hogy visszamegy értük.

Több hiányosságot is találtak a vizsgálat során, kiderült, hogy nem lett volna szabad elengedni a nőstényt, miután befogták két kölykét. Mivel azonban a bocsok hátramaradtak, Ingrid visszetért, hogy megkeresse őket, és ekkor lőtték le. A munkacsoport szerint állatorvosnak is jelen kellett volna lennie a kilövésnél, és a nyilvánosságot is megillette volna a tájékoztatás.

Paranormális eltűnések a Tátrában?

A XX. század elejétől napjainkig 40 ember tűnt el titokzatos körülmények között a Tátrában, testüket soha nem találták meg. A szlovák-lengyel határon dolgozó korábbi határőrtiszt véleménye szerint a megmagyarázhatatlan eltűnések elsősorban a Tátra két régióját érintik. A paranormális jelenségek kutatói szerint a titokzatos eltűnések hátterében természetfeletti erők is állhatnak.

A lengyel Robert Leszniakiewicz 25 éven át dolgozott határőrként a szlovák-lengyel határon. Elmondása szerint hivatali ideje alatt több tisztázatlan körülmények közötti eltűnéssel találkozott. Az ilyen eltűnések leggyakrabban a Vörös-hegyek (Czerwone Wierchy) és a Halastó (Morskie Oko) környékén fordultak elő. Azok közül az emberek közül sokukról, akik ezeken a területeken tűntek el nyom nélkül, a mai napig senki sem tud semmit.

Tátrai titkok nyomában – Sziklaszív

A világ legkisebb magashegységéről sokan azt gondolják, hogy méretéből és ismertségéből adódóan annak minden pontját jól ismerjük, és a Tátra semmivel sem tudja meglepni őket. Nagy hiba azonban ezt gondolni. Az alábbi történetekkel talán még a Tátra-szakértőket is sikerül meglepni.

Felsőhági és a Poprádi-tó villamos megállóhely között, közvetlenül a villamos vasút sínpárja mellett található egy hatalmas kőszív. Ez a szokatlan formájú sziklatömb még Mark Trávnič hegyivezetőt is elvarázsolja. „Ez a természetnek egy csodálatos alkotása, tökéletes szív alakú, és majdnem olyan kemény, mint a gránit. Érdekes, hogy ezt a szív alakú sziklát csak nagyon kevesen ismerik. A tátrai viharok előtt a fák között bujkált, és nem volt könnyű megtalálni. Ma azonban a csupasz domboldalon található. Sajnos azonban a napsütés, az eső, a fagy, és főleg a moha terjedésének következtében egyre erőteljesebben pusztul, és lassan sajnos szétesik”.

Forrás és fotó: http://www.cas.sk

Fotók és videók a Tátrából – 2017. június 16-30.

A Lengyel-Öt-tó völgye a Sima-hegyről; A Kriváni-Zöld-tó és a Vázseci-Kis-tó; A Tátra a Hármashatár-hegyről; A Gasienica-Fagyott-tó; A Kis-Hincó-tó; Wyspowy Beszkidek, Mogielnica; A Vésett-kő; Azt hiszem, a látképet és a fotóst is sokan ismerjük; A Rohácsokban is megkezdődött a nyári szezon; A Tátra-csúcs és a Tengerszem-csúcs; A Nagy-Békás-tó. Nem a csúcsrégió, nem is magashegyi terep, nem is túl szép időben, de Tátra, és szép; Sokunk kedvence, a Liptói-Tátra. 2017 júniusának második felében ezeket a fotókat és videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!

Megmérik, milyen gyorsan emelkedik a Tátra

A Gerlachfalvi-csúcs tetejéről hozott kődarabok szolgálnak mintaként abban a kutatásban, melynek célja, hogy meghatározza, milyen gyorsan emelkedik a Tátra. A Tátrában az utolsó hasonló földtani kutatásokra ötven évvel ezelőtt került sor, a kutatás végén a szakemberek akár a Tátra csúcsainak eddig ismert magasságát is átírhatják.

Míg a turisták fölfelé megpakolva, lefelé pedig már könnyebb hátizsákkal érkeznek, a tudósoknál ez épp fordítva van. Ján Madarás geológus és hegymászó elmondta, hogy a csúcsról a hegy lábáig mintegy 2-3 kilogrammnyi mintát szedtek össze, köztük gránitot. Hogy milyen gyorsan növekszik a Gerlachfalvi-csúcs és közvetve maga a Tátra is, azt a tudósok laboratóriumi körülmények között vizsgálják. A mintákban levő repedéseket, melyek az ásványi anyag radioaktív lebontásánál keletkeznek, mikroszkóp alatt veszik szemügyre. „Elmondható, hogy hét millió évvel ezelőtt ezek a hegyek még három kilométerrel a földfelszín alatt voltak, teljesen más hőmérsékleti körülmények között, míg ma már a föld felszínén vannak” – nyilatkozta a szakember.

Rekordhideg Kelet-Szlovákiában, fagyos reggel a Szepességben

Július 4-én, hétfőről keddre virradó éjszakán rendkívül hideg volt Kelet-Szlovákiában. Amíg a múlt hét közepén az éjszakai hőmérséklet (20°C) helyenként a trópusokra emlékeztetett, addig július 4-én hajnalban sok helyen az országban alig emelkedett fagypont fölé. Bár júliusban arrafelé nem ritka az egyszámjegyű hajnali hőmérséklet, a keddi fagyos hajnal több helyen felfrissítette a levegőt. Kassán kora reggel 9,8°C, Eperjesen pedig 7,1°C-t mértek, amely a hosszú távú mérések megkezdése óta július első felének leghidegebb reggeli hőmérséklete.

Ennél is hidegebb volt azonban az eperjesi kerület nyugati részén, ahol rekordok is megdőltek. Júliusban rossz álomként élték meg a fagyos reggelt azok a poprádiak, akik korán hajnalban az utcán jártak. A hajnali hőmérséklet 3°C volt, ami a negyedik leghidegebb júliusi hőmérséklet a rendszeres mérések megkezdése óta.  A poprádi repülőtéren mért átlagos reggeli hőmérséklet júliusban 9°C körül van, kedden hajnalban viszont a talaj közelében gyakorlatilag fagyott, az 5 cm-rel a felszín felett elhelyezett mérőműszerek -0,9°C-t mértek.

Valamelyest csökkent a zergeállomány a Tátrában

A Tátrában a múlt héten elvégzett tavaszi zergeszámlálás adatainak összesítése szerint a természetvédők és az önkéntesek 1042 zergét számoltak össze, amely 190-el kevesebb, mint az elmúlt év hasonló időszakában észlelt egyedszám. A tavaszi zergeszámlálás elsősorban a tavaszi időszakban világra jött szaporulat felmérésére irányul, a számlálók idén 138 újszülöttet regisztráltak.

„Annak ellenére, hogy a zergék összlétszáma kevesebb, mint tavaly volt, ez nem jelenti azt, hogy csökkent volna a zergeállomány. Az alacsonyabb egyedszám abból is adódhat, hogy az idei zergeszámlálást egy meglehetősen forró, napsütéses nyári napon rendezték. A magas hőmérséklet nem csak a szakemberek munkáját nehezítette meg, hanem a zergék mozgását is” – mondta el a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) igazgatója. Ahogy a csordák, úgy a magányosan kóborló, többnyire hím zergék is megpróbálják megkeresni a sziklanyílásokat, az árnyékos barlangüregeket, ahol elrejtőzhetnek a perzselő napsütés elől. Az igazgató szerint jól látható volt, hogy különösen a mókás, játszadozó zergék szívesen hemperegtek a télről megmaradt utolsó hófoltokon, hogy kicsit lehűtsék magukat.

Felejthetetlen élmény – éjszaka a Lomnici-csúcson

Az idősebb generációnak talán ismerős lehet az 1955-ben készült „Angyal a hegyen” (Anděl na horách) című cseh vígjáték, melynek főszereplője, egy prágai vasúti ellenőr, bizonyos Gustav Anděl fennragadt a Lomnici-csúcson. „A csehek közül a mai napig sokan azzal érkeznek ide, hogy szeretnének itt ragadni” – mondja nevetve Pavol Brejčák pincér, aki 6 éve dolgozik a Lomnici-csúcson. Ez néha elő is fordul. A Lomnici-csúcsra jellemző szélsőséges időjárásban nincs semmi rendkívüli. Elég, ha csak erősebben fúj a szél, és a felvonó nem közlekedik. Legutóbb egy 40 főből álló turistacsoport részesülhetett ebben a felejthetetlen élményben, amely az időjárásnak köszönhetően a csúcson volt kénytelen tölteni az éjszakát. Általában azonban fiatal házaspárok vagy valamilyen alkalmat, évfordulót megünneplő párok veszik igénybe a csúcson eltölthető éjszakázási lehetőséget. „Szinte minden pincér és kutató, aki a csúcson dolgozik, látott már itt néhány menyasszonyt és vőlegényt” – teszi hozzá a pincér.

Angelika újabb álma vált valóra!

A napokban valóra vált a mozgássérült Angelika Chrapkiewicz-Gądek újabb álma. Angelika annak ellenére, hogy a kerekesszékben éli az életét, nem mondott le arról, hogy beteljesüljenek az álmai. Az egyedülálló lelkierővel rendelkező lány barátai és jóakarói segítségével újra és újra bebizonyítja, hogy semmi sem lehetetlen. Miután az elmúlt évben sikeresen feljutott a Tengerszem-csúcsra (Rysy), június 24-én a Barát (Mnich) tetejéről is megcsodálhatta a Tátra panorámáját.