2017. május 22., hétfő

A Tátra nem idiótáknak / I. rész

Figyelem: ma éjszaka sötét lesz!
A Tátra gyönyörű. Nem a Krupówki, nem Zakopane belvárosának bárjai, de még csak nem is a Gubałówka. Hanem a Tátra – a gyönyörű lengyel hegyek. Minden évben több millió turista látogat ide, közülük 3,3 millió (2015-ös adat) ellátogat a Tátrai Nemzeti Parkba. Ezek nagy részét sajnos …nak nevezhetjük. Az emberi butaság egyik legtökéletesebb példája a Halastónál rekedt 80 turista hírhedt esete 2016 szilveszterének előestéjéről. Természetesen arról a 80 turistáról van szó, akik nem voltak rá felkészülve, hogy éjszaka a hegyen is sötét lesz. Ennek tudatában nem meglepő az a tény, hogy a Halastótól a parkolóba vezető aszfaltozott út megtétele olyan nehéznek bizonyult számukra, mintha a Sas úton túráztak volna. Joggal kérdezhetik, miért csodálkozom ezen? Hát elmondom. Miután az említett turistacsoport bejelentést tett a hegyimentők ügyeletén, elsőként rendőrök érkeztek a helyszínre, és a mi kimerült, rémült turistáink, akik nem voltak képesek saját lábukon, az aszfaltozott úton elhagyni a nemzeti parkot, hirtelen csodálatos változáson mentek keresztül, és teljes mértékben visszanyerték vitalitásukat. Lehet? Lehet!

Szeretem a hegyeket. Szeretem a nagyságukat, az elérhetetlenségüket, hogy ott önmagam lehetek, hogy lehetőségem van a lehető legszorosabb kapcsolatba kerülni a természettel. Imádom őket azért is, mert úton a csúcsra megfeledkezem minden problémámról. Elfeledkezhetek a mindennapi élet nehézségeiről. Na és persze azért, mert a turistautakon ki tudom pihenni az emberi durvaságot, amellyel nap mint nap találkozom a nagyvárosokban.
Ahogy Roman Rogowski tiszteletes mondta egyszer: „A hegyek segítik az alázatot, vagyis az igazság megismerését önmagunkról. Többek között arra is megtanítanak, hogy a fáradt hegymászónak sem ereje, sem késztetése nincs arra, hogy palástolja, elrejtse előttünk valódi arcát.”
Ahogy már említettem, minden évben több millió turista keresi fel a Tátrai Nemzeti Parkot. A hegyek igaz szerelmesei, amatőr hegymászók – ők az átlagos turisták számára megközelíthetetlen útvonalakat, helyszíneket keresnek, ahol nincs aszfaltút, nincsenek padok, nincsenek lépcsők. A Tátrával kapcsolatban sajnos nem feledkezhetünk meg a sorban állásról. Egy ideig éltem és dolgoztam Zakopanéban, és nem egyszer hallottam érdekes párbeszédeket, mint pl. az alábbiak:

„Egyáltalán nem értem ezeket az embereket. Eljönnek ide nyaralni, és reggeltől estig járják a hegyeket. Milyen pihenés ez?”
„A Giewonton van valamilyen étterem?”
„5 złotyt fizettem a belépőért, és senki sem szórta le honokkal a jeges utat.”
„Tudja Hölgyem, a hegyek már csak ilyenek, veszélyesek…”
„Bocsánat, hogy jutok fel a Giewontra?”
„Hogyhogy nincs benne a jegy árában a balesetbiztosítás? Végtére így is elég drága a belépő.”
…és a végére a legütősebb: „- Drágám! Látsz valamit? – Nem, a hegyektől semmit!”

Sok turista tett panaszt a nemzeti parknál a Halastóhoz vezető úton padok és a világítás hiánya miatt. Tanult emberként nehezen tudom elhinni, hogy ilyen emberek is élnek a Földön. Azt gondoltam, hogy az evolúció mindenkire vonatkozik, de úgy tűnik, néhányan megálltak az óvodás szinten. Nemrégiben az egyik fórumon belefutottam egy vitába a turistautak mellett nem létező hulladékgyűjtőkről. Hogy miről folyt a vita? Elindultak túrázni egy doboz sörrel és egy csomag chipsszel (valódi turista ebéd…), és a fórumozónak már nem volt ereje levinni a csomagolóanyagot. Szép munka…
Bőven tudnék még példákat sorolni az emberi butaságra, de véleményem szerint a nemzeti park ügyfélszolgálata így is bővelkedik ezekben. A turisták mindenre panaszkodnak…
Nem tudom, hogy csak a lengyelek ilyen szűk látókörűek, vagy ez más nemzetekre is jellemző? Évről évre egyre több felelőtlen ember látogat a Tátrába. Néha eltűnődöm, vajon nem lenne-e jobb máshová menni, és ott megcsodálni a természet szépségét? Mivel a természet akkor a legszebb, ha még érintetlen. Egy aszfaltúton sétálni több ezer ember között, flip-flop papucsban vagy balerinacipőben sorban állni a Giewont alatt, eléggé absztrakt vágyak. Már csak az hiányzik, hogy pl. az ún. Kocaturista-sztrádán 100 méterenként éttermeket létesítsenek. Különben az emberek továbbra is csak panaszkodni fognak. Köves az út? Hiba. Csúsznak a kövek? Még nagyobb hiba. Sár a Chochołowi-völgyben? Micsoda állapotok! A Halastóhoz aszfaltozott út vezet, és még így is sokan morognak a bajszuk alatt, hogy 8 km-t kell menni egy irányban. Ezért is annyira népszerűek a lovaskocsik.
Padok a városi parkokban, vendéglátóhelyek a városközpontban, ajándékboltok a piacon. A hegy maga a természetesség. A hegyek nem a mi otthonunk, Ott mi csak vendégek vagyunk. A hegyek lakói a madarak, a medvék és más állatfajok. Erről soha nem szabad megfeledkezni. Ahogy arról sem, hogy a hegyeket nem kell, és nem is szabad megváltoztatni. Alkalmazkodni kell hozzájuk. Ha tehát valami nem tetszik nekünk a hegyekben, akkor ne menjünk oda. A Tátra minden bizonnyal hálás lesz, ha egy …-al kevesebb látogatja…
Mindannyian voltunk zöldfülűek a hegyekben. Senki sem született túracsákánnyal a kezében. Ez egyértelmű. De épeszű ember miért kockáztatja saját és mások testi épségét, miért szennyezi és teszi tönkre a természetet? Bárkivel történhet baleset, az embernek tanulnia kell a hibáiból, de a logikus gondolkodás hiánya és a természetben történő szándékos károkozás nem elnézhető.

Forrás és fotók: http://anna-luthor.blogspot.pl

8 megjegyzés:

  1. Szívemből szóltál. Szeretem a Tátrát, de ez a töménytelen mennyiségű hü... ember... Szép lassan átpártolok a Retyezatra :)

    VálaszTörlés
  2. Nem értem, hogy mi a gond a padokkal?!
    Ha 8km aszfaltozott utat építettek, akkor miért ne rakhatnának 20-50 padot??? Azok az idősebb "túristák", akik vélhetően hiányolják, valószínűleg már nem ülnek le a földre, török ülésben, és nem azért, mert féltik a ruhájukat.

    Azt sem értem, hogy miért ne változtathatnánk meg a hegyeket, miért gondolkodnánk ilyen szélsőségesen? Jó példa erre Chopok, végre ismét tömegek tudnak közelünkben minőségileg síelni. Miért baj ez? Télen örülhetünk, hogy ha gyerekeink napokra kimozdulhatnak a négy fal közül és leteszik a "kütyüket".

    Én úgy nevelek gyereket, hogy a szabályokat nem betartani kell, hanem ésszerű határok között élni, még ha ez így szubjektív is. A szabályok nem a "normális" emberek miatt születtek, hanem a kevésbé értelmes tömegek miatt. Ha meg rajtakapnak a szabályok be nem tartásán, akkor tudnunk kell, hogy miért milyen bünti jár. Így eltudom dönteni, hogy áthágom-e őket.

    Nem értek egyet avval sem, hogy a természet, köztük a hegyek, a növényeké és az állatoké.

    A TERMÉSZET AZ ÉLŐLÉNYEKÉ, KÖZTÜK AZ EMBERÉ IS!

    Ésszerű határok között kell kezelni a dolgokat. Az állatok, azok az élőlények, akik legjobban hozzá vannak szokva, ahhoz, hogy zavarják őket. Élet-halál harc zajlik közöttük. Nyilván nem csak a medvét nem fogom direkt zavarni, és nem csak a túlerő miatt. De ha egy hangyára rálépek, nem fogom elsíratni és még csak lelki ismeret furdallásom se lesz.

    De, ha a tini gyermekem távollétemben, ordénáré házi bulit tart és hívnak telefonon a szomszédok, akkor már szégyenleni fogom magam. De akkor is, ha szemetelni fog a gyerek, de ha letér a túrista útról akkor már nem. Sőt akkor sem, ha egy sör után 2-3 óra múlva autóba ül. A lényeg, hogy teljes tudatában legyen cselekedeteinek.

    Ettől függetlenül, hogy Cikkíró Úrral nem mindenben értek egyet, nagy tisztelettel és örömmel maradok olvasója, és kívánok mindannyiunknak jó egészséget!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Vannak padok és WC-k több helyen is, pl. Miczkiewicz-vízesésnél, Wanta-erdészház közelében, a Wlosienica-tisztásnál, azaz kb. félóránként.
      A cikk írójával abban teljesen egyet lehet érteni, hogy a természetben a természet szabályai diktálnak (egy csomó baleset abból származik, hogy sokan nem ismerik a szabályokat), és abban is, hogy az egyre inkább mesterségessé vagy szabályozottá váló környezetünkben (ahol a városokon kívül is jórészt ember-formálta tájakkal találkozunk) felértékelődnek a többé-kevésbé érintetlen hegyvidékek.

      Törlés
    2. A szabályokat emberek kreálják, természet szabályai szerintem nem léteznek. Természet törvényei, olyanok vannak.

      Az érintetlen hegyvidékek felértékelődnek? Kinek, kiknek? Azon kiváltságosoknak, akik legálisan mehetnek oda? Vagy azoknak, akik illegálisan mennek oda? Persze, ha odamehetnek/mennek, akkor meg már nem érintetlen. Ellentmondásos ez az egész!

      Törlés
  3. Sziasztok! Nem ide tartozik, de van valakinek pontos infója arról, hogy a Rysy 2017ben mikortól mászható a csúcsig? Általában június 15 szokott lenni. Idén?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Legjobb tudomásom szerint mindig 06.15. a dátum. De ha nyári túrát szeretnél, ne a dátumból indulj ki, mert még kissé télies a terep - persze addig még sok víz lefolyik arrafelé is :) Üdv, Timi

      Törlés
    2. A téli zárlat mindig azonos időpontban, november 1-től június 15-ig tart, vagyis a szlovák oldalról a Tengerszem-csúcsra június 16-tól lehet felmenni.

      Törlés
  4. ezt a bejegyzést ajánlanám:
    http://www.magas-tatra.info/2017/05/nem-ervenyes-teli-zarlatrol-szolo.html

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...