Öt turistaút a Tátrában, ahol legtovább megmarad a hó

Májusban és júniusban megfelelő felszerelés nélkül akár nagyon veszélyes is lehet egy túra a Tátrában, ha olyan útvonalat választunk, ahol kisebb-nagyobb foltokban még megmarad a hó. Nézzük, melyek azok az útvonalak a Lengyel-Tátrában, ahol legtovább megmarad a hó.

5. A Lengyel-Öt-tó völgyéből a Liptói-határhegyre vezető láncos út

Fotó: Fotomejscia.net

Tátrai titkok nyomában – Dinoszauruszok nyomai a Tátrában

Fotó: Igor Ľudma

A világ legkisebb magashegységéről sokan azt gondolják, hogy méretéből és ismertségéből adódóan annak minden pontját jól ismerjük, és a Tátra semmivel sem tudja meglepni őket. Nagy hiba azonban ezt gondolni. Az alábbi történetekkel talán még a Tátra-szakértőket is sikerül meglepni.

A Tátrában az első dinoszaurusz lábnyomokat Milan Sýkora és Jozef Michalik paleontológusok találták a Csendes-völgyben 1976-ban. Három évtizeddel később lengyel paleontológusok újabb őshüllők, így pl. Anomoepus, Anchisauripus és Kayentapus és más fajok maradványait találták meg. A maradványok gipszből kiöntött másolata Tátralomnicon, a Tátrai Nemzeti Park múzeumúban látható.

Forrás és fotó: http://www.cas.sk

A Szlovák Paradicsom valóban a földi Paradicsom

Már az elnevezéséből is adódik, hogy a Szlovák Paradicsom a természet hihetetlen szépségeinek ad otthont. Gyönyörű vízesések, szakadékok, völgyek, patakok, csúcsok… És az a hihetetlen lelki nyugalom, melyet e nemzeti park természeti szépségeinek felfedezése során átélhetünk. Sokan biztosak abban, hogy a Szlovák Paradicsom egyszerűen Isten ajándéka. Szó szerint a földi Paradicsom.

Aki esetleg még nem járt a Szlovák Paradicsomban, az alábbi fotók talán őket is meggyőzik ennek a vidéknek a szépségéről. A fotókat egy fiatal szepesi fotós, egyben túravezető, az iglói (Spišská Nová Veš) Andrej Pižem készítette. A fotózás számára munka, de ugyanakkor kedvenc időtöltése is egyben.

A fiatalember hat évvel ezelőtt kezdett el fotózással foglalkozni. „Akkor éreztem először szükségét annak, hogy megörökítsem, és másokkal is megosszam ezeket a természeti szépségeket úgy, ahogy én látom” – mondta. Ahogy múlt az idő, Andrej más fotóstémákkal is elkezdett foglalkozni. Ma már mindegy számára, hogy portrét, makro vagy utcai fotó készít, mivel azonban szívesen vándorol a világban, leggyakrabban a minket körülölelő tájat fotózza. A Szlovák Paradicsom Andrej szíve csücske. „Itt születtem, itt nőttem fel, itt tanultam meg szeretni a természetet, a túrázást, a kerékpározást”.

„Fa paloták” – Fedezzük fel Zakopane legszebb épületeit / II.

Zakopane, a korábbi egyszerű pásztorfalucska a XIX. század második felében kezdett klimatikus gyógyhellyé alakulni. A gyorsan fejlődő gyógyhely báját és hangulatát a mind nagyobb számban ide érkező lengyel művészek is felfedezték, akik azért jöttek ide, hogy pihenjenek és élvezzék az itteni mikroklíma jótékony hatásait. A lengyel kultúra ismert személyiségeinek nyomában folytassuk sétánkat Zakopanéban, ismét ássuk bele magunkat egy kissé a város történelmébe. Az alábbiakban a városközpontból, a sétálóutca és a piacra vezető út találkozásától nyugat felé indulva a város legrégebbi utcájában, a Kościelisko utcában folytatjuk a város műemlék épületeivel való ismerkedésünket.

A tavasz első virága a Tátrában a havasi daravirág

Ahogy Pavol Majko, a Tátra Nemzeti Park Igazgatóság (Správa TANAPu) igazgatója elmondta, az első virágos növény, amely a Tátra szubalpin és alpin zónájában kora tavasszal virágzik, a havasi daravirág (Draba aizoides). „Az elegendő napsütést élvező sziklarepedésekben, a hasadékokban és a sziklafalak keskeny párkányain találjuk gömb alakú, tőrózsát alkotó örökzöld leveleit, az ebből kiemelkedő rövid száron márciustól kezdve fokozatosan nyílnak aranysárga virágai. Ez a kis növény sikeresen ellenáll a szélnek, a fagynak és az alacsony hőmérsékletnek” – mondta Majko.

A káposztafélék családjába tartozó másik ismert faj a Draba tomentosa, melynek fehér vagy halványsárga virágai közvetlenül a turistautak közelében, a sziklákon virítanak. A Tátra látogató ezzel a fajjal nyár elején találkozhatnak.

A tavasz érkeztével azonban egyre több virág bújik elől a föld alól a Tátrai Nemzeti Parkban. Közülük a legismertebbek a hóvirág, a kökörcsin, a sáfrány és a papsajt. Ahogy Pavol Majko elmondta, az utak mentén, az árkokban és a szeméthalmokon szinte mindenhol a martilapu (Tussilago farfara) sárga virágai virítanak. „Ez azonban nem gaz. A martilapu lágyszárú növény, melynek erejét már Hippokratész is használta. Latin neve a tussis szóból származik, ami azt jelenti, hogy eloszlatja a köhögést. Ez pontosan leírja ennek az igénytelen növénynek a gyógyhatását” – mondta el Majko.

A bakancsos turisták is kedvelik a Krupówkit?...

A hegyekbe kiránduló embereket általánosságban két nagyobb csoportra oszthatjuk: a legtöbben túrázni, kirándulni jönnek a Tátrába, melynek során nem lépik át a Tátrai Nemzeti Park határait, miközben újabb és újabb útvonalakat járnak be. Másokat viszont a hegyeken kívül más látnivalók, kikapcsolódási lehetőségek is érdekelnek, kedvelik a termálfürdőket vagy szívesen sétálnak egyet Zakopane sétálóutcáján, a hírhedt Krupówkin. Ön, kedves olvasó melyik csoportba tartozik?

Én magam (a cikk írója, Krzysztof Barczik – a szerk.) a második csoportba tartozom, ezért megpróbálom megvédeni azokat a turistákat, akik nem csak a hegyeket látják a Tátrában. Természetesen nem tagadom, hogy a tátrai tartózkodás során messze a legjobb program egy túra a hegyekben, ugyanakkor igyekszem ezt a kérdést más szemszögből nézni. A Zakopanéba és a környező településekre érkező turisták vagy azért jönnek ide, hogy a hegyekben túrázzanak, vagy hogy vegyenek egy füstölt sajtot a Krupówkin, esetleg századszor is sorban álljanak a Gubalówkára közlekedő felvonónál. A kérdés az, miért nem próbálják meg összevonni a kettőt?

Késik a tavasz, támad a tél a Tátrában

„Zakopanéban csak 10 hónapig tart a tél, aztán végre itt a nyár” – szokták mondani tréfásan. Ha a jelenlegi időjárást nézzük, akkor az előbbi mondat igazságtartalmához kétség sem fér. Áprilisnak már több mint a fele mögöttünk van, és Zakopanéban nyoma sincs a tavasznak. El kell azonban ismerni, hogy ez a város rendkívül bájos arcát mutatja, amikor fehér hótakaró borítja, ilyen varázslatot egyetlen más lengyel városban sem lehet találni. Nézzük, hogyan látta a hét közbeni havazást Karol Nienartowicz, az ismert fotóriporter.

200 éve született Szentiványi József

200 évvel ezelőtt, 1817-ben Budapesten született Szentiványi József (1817-1906) liptó megyei földbirtokos, „a régi, jó kedélyű, gavallér magyar nemesi világnak egyik korunkba tévedt sugara” (MKE évkönyve). Elsősorban neki köszönhető, hogy a Csorbai-tó ma is létezik, hiszen 1870 körül, amikor a tó még köztulajdon volt, lecsapoltatását tervezték. A Csorbai-tó ekkor még elhagyatott, megközelíthe­tetlen hely volt, partja, környező völgyei sűrű erdőséggel benőve. Szentiványi, akinek a Tátrában is nagy területű földbirtokai voltak, 1872-ben va­dászházat építtetett a tó mellé, majd 1875-ben a Magyarországi Kárpátegyesület Szentiványi támogatá­sával építette fel második magas-tátrai menedékházát, amelyet a terület tulajdonosáról József menedékháznak neveztek el. 1877-ben Szentiványi újabb villát építtetett a tó partján, melyet Miklós-laknak neveztek el. 1879-ben Szentiványi József vásárolta meg és üzemeltette a menedékházat, amely a Rózsa menedékházzal együtt az 1880-as évek elején a tátrai menedékházak közül a legnagyobb forgalmat bonyolította. Szentiványi József az MKE egyik alapítójaként 1873-tól az egyesület vezetőségi tagja, 1878-1879-ben elnöke volt.

A Szentiványi család bir­tokában lévő földterület egy részét, így pl. a Csorbai-tavat és környékét 1901-ben megvásárolta a magyar királyi kincstár. Ekkor a Csorbai-tavat megkísérelték átnevezni Szentiványi-Csorba-tónak, de a névváltozást nem sikerült elfogadtatni. Szentiványi József nevét a Malompataki-völgy felső részén található Szentiványi-tó (Capie pleso) őrzi.

Forrás: Tátrai túrák, http://www.fsz.bme.hu

Négyes fokozatú lavinaveszély a Tátrában!

Az intenzív havazásnak és az erős szélnek köszönhetően a Magas-, a Liptói- és az Alacsony-Tátra magasabban fekvő területein jelentősen megnövekedett, helyenként nagymértékűvé vált a lavinaveszély, amely az 5 fokozatú nemzetközi skálán 3-4-es fokozatot jelent. A frissen lehullott, és az erős szél által helyenként összehordott hó tapadása a korábbi, megkeményedett, firnes felületre nem megfelelő. A szél hatására veszélyes hótáblák, hópárnák alakultak ki, melyek stabilitása igen alacsony. Ilyen feltételek között már kisebb terhelés esetén is elindulhatnak a lavinák, ráadásul közepes és nagy méretű spontán lavinák is elindulhatnak.

Tekintettel a közelgő felmelegedésre, melyet a szakemberek a közelgő napokra jeleznek, az elkövetkező napokban a lavinaveszély további emelkedésére kell számítani. A hegyi Mentőszolgálat (HZS) erősen javasolja a turistáknak, hogy ne mozogjanak azokon a magashegyi lejtőkön, melyek meredeksége több mint 33°. Jelenleg a menedékházakhoz vezető néhány útvonal sem járható, ezeket 40 cm friss hó borítja. A lokális lavinahelyzet felmérése ilyen körülmények között rendkívül fejlett ismereteket igényel, ezért sem a szlovák, sem a lengyel hegyimentők nem javasolják a magashegyi terepen történő mozgást.

Fotók és videók a Tátrából – 2017. április 1-15.

A Fehér-tavi-csúcs. Krókuszvirágzás a Lengyel-Tátrában. Fáklyagyújtás a Giewonton. Ezt az útelágazást biztosan sokan ismerik. A Tátra Szepesbéla irányából. Éjszaka a Zöld-tavi-völgyben. A Kis-réti-völgyben is kopogtat a tavasz. Lencse formájú lentikuláris felhők. A Nyugati Vaskapu-hágó. Kilátás a Nagy-Kócsról. A Szűz Mária mennybevétele templom Barlangligeten. Tátrai zerge, a Tátrai Nemzeti Park szimbóluma. Egyszerűen csak a Tátra. A Poprádi-tó március végén.

Címszavakban mindezeket láthatjuk a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján 2017 április első felében megosztott fotókon. The Silence II. Ehhez talán nem kell kommentár. The Hidden Wildlife. Ez alkalommal ezek a videók került be a válogatásba, melyek megtekintéséhez ezúttal is jó szórakozást kívánok!

Ismét támad a tél a Tátrában - képgalériával

A Tátrában és a hegység lábánál egyelőre nyoma sincs a tavasznak. Hó borítja nem csak a hegység magasabban fekvő részeit, de a völgyeket, sőt, Zakopane ás a déli oldal településeinek utcáit is. Úgy tűnik azonban, hogy ez még csak a kezdte, a következő napokban várhatóan jelentősen megnő a Tátrában a hóréteg vastagsága. A meteorológusok előrejelzései szerint holnap estig a Tátra egyes részein akár 80 cm friss hó is hullhat, a Lengyel-Tátrában működő három fix mérési ponton (Halastó, Gáspár-csúcs, Lengyel-Öt-tó völgye) 30-50 cm friss havat várnak a szakemberek, a Gáspár-csúcson holnap a hóréteg vastagsága elérheti a 2 métert!

Ennél is több hó várható a hegység déli oldalán, Szlovákia legmagasabban fekvő részein. A havazással együtt jelentős lehűlés is érkezik, a hőmérséklet több fokkal 0 °C alá csökkenhet, az erős szélnek köszönhetően a hőérzet egyes helyeken is időszakokban akár a -20 °C-t is elérheti.

Kezébe adta a szemeteszsákot, és azt mondta, csússzon le

A Húsvétot megelőző vasárnapon három turista szemeteszsákon csúszott le a Gáspár-csúcs (Kasprowy Wierch) közelében lévő Beszkid (Beskid) csúcsáról a Gąsienica-völgy (Dolina Gąsienicowa) irányába, a sípálya mellett. Egy fotósnak, aki szemtanúja volt az esetnek, a résztvevők azt mondták, hogy „a Nyugatiban ezt így csinálják”. Azon a napon, amikor az eset történt, a Tátrában 3-as fokozatú, vagyis jelentős lavinaveszély volt érvényben. A közösségi oldalak használóinak megoszlik a véleménye az esetről, a lengyel hegyimentők azonban senkinek nem tanácsolják, hogy így jöjjön le a hegyről.

„Azt láttam, hogy egy felnőtt férfi két nőtársa felé nyújtott egy-egy ruhákkal megtöltött szemeteszsákot, és a Gąsienica-völgy irányába mutatva azt mondja nekik, irány arra. Kicsit félelmetes volt” – mondta Pawel Dutka tátrai természetfotós az egyik lengyel TV riporterének. Azt is hozzátette, hogy a turisták már ekkor a jelzett úton kívül tartózkodtak, bár még közel voltak hozzá. Pawel letette a fotóstáskáját, és azt mondta a nőknek, hogy ne hallgassanak a tárukra, aki láthatóan megpróbált rájuk nyomást gyakorolni. A fotós felhívta a figyelmüket arra, hogy nagyon veszélyes ezeken a zsákokon lecsúszni, majd figyelmeztette a férfit, hogy ezzel a saját és társai életét is veszélyezteti. A férfi erre azt válaszolta, hogy a Nyugatiban ez már 30 éve így szokás.

Véget ért a síalpinista szezon a Tátrában

A Tátrában befejeződött a síalpinista szezon, április 16-tól június 15-ig a síalpinisták sem mozoghatnak a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) alpesi környezetében, a hegység magashegyi környezete a téli szezonális zárlat végéig nem látogatható. Erre a turistákat és síelőket is érintő korlátozásra a nemzeti park területén a természetvédelmi szempontok érvényesítése miatt van szükség. Pavol Majko, a TANAP igazgatója elmondta, hogy a korlátozásokat elsősorban a ritka állatfajok védelme teszi szükségessé. A gyalogos turizmus egész télen át tartó tilalma mellett a síalpinizmus korlátozása összefügg azzal a ténnyel, hogy közeledik az ellési időszak, és a vadon élő állatok életének talán az elkövetkező két hónap a legérzékenyebb időszaka.

„A Tátrai Nemzeti Park alpesi zónája ebben az időszakban nagyon érzékeny terület, melynek védelme kiemelten fontos feladat. A vándorsólymok már kikeltek, és hamarosan kikelnek a szirt sas fiókái is. Április végén a mormoták is kiássák magukat téli járataikból, majd ezt követően hamarosan világra jönnek a zergék kölykei, akik ezekben a napokban járnak vemhességük vége felé. Mindennapi életük megzavarása jelentősen negatív hatással lehet a populáció fenntartására” – mondta Majko. Amennyiben valamivel hirtelen megzavarjuk ezeket a békés állatokat, azok pánikszerűen menekülni kezdhetnek, az ilyen pánikszerű menekülés viszont súlyos sérülésükhöz, vagy akár pusztulásukhoz is vezethet.

A Tátra egy repülőgép fedélzetéről

Az alábbiakban néhány fotót láthatunk, amelyek egy repülőgép pilótafülkéjéből készültek a Tátráról. 

Köszönet a fotókért Vígh Tibornak!

Húsvéti sítanfolyam a Poprádi tónál

A sítanfolyam, amelyet Hefty Gy. Andor tanár vezetett és a Magyar Sí Szövetség megbízásából a Magyar Tátra Egylet rendezett, márc. 24-től ápr. 1-ig tartott. A 17 szepesi sífutó már 23-án d. u. érkezett meg a külön villamossal Felső Hágira, honnan sível mentek fel a Poprádi tóhoz. A 15 budapesti más­nap érkezett. A menház teljesen megtelt; állandóan 35-40-en voltak, köztük 10 hölgy is. A gyakorlatok 24-én még együttesen kezdődtek meg, másnap azonban három csoportot alkottak, melyeket Hefty, Rokfalusy és Füleky vezettek. A továbbképző csoport Hefty tanár vezetése alatt csak egy napig tartózkodott a gyakorlótéren, utána már kisebb-nagyobb túrákat tett és csak d. u. tért vissza néha a gyakorláshoz. A haladók csoportja Rokfalusy tanító vezetésével 4 napig tanulta az ívelést és lendületeket, később szintén túráztak. A kezdők csoportja Füleky tanár vezetésével a legelemibb gyakorlatokkal kezdte a tanulást, de oly hamar túlesett rajtuk, hogy a 6-ik napon már szintén túrázhattak. Gyakorlótérül az Oszterva legalsó lejtői, a Kopki nyúlványai és a Menguszfalvi völgy erdős dombjai szolgáltak, amely utóbbi helyen állandóan porhó volt. Túrákat az Omladék- és Menguszfalvi völgyek számos katlanában végeztek. Felkeresték a Jegestó (1935 m) és Rumantó (2090 m) katlanait, fent voltak a Békástavaknál (1920 m) és Hincótavaknál (1965 m), a Bástyaháton (1481 m) és a Fátyolvizesésnél (1700 m).

Robert Townson – Travels in Hungary

Townson, D. Robert: Travels in Hungary, with a short account of Vienna in the year 1793. Illustrated with a map and sixteen other copper-plates. London, 1797, első kiadás. Az angol mineralógus természettudományos orientáltságú útleírása, melynek során Townson az Észak-Dunántúlt és Észak-Magyarország hegyes területeit járta be. A rézmetszetű térkép Korabinszky János munkájának felhasználásával készült, mely latin, német és magyar nyelven jelent meg. Ezen a szerző feltünteti a természeti erőforrásokat, az állattenyésztés területeit és az országban élő nemzetiségek elterjedését is (részben pontatlanul). Ezt a térképet Townson újrarajzolta és tartalmilag módosította: az eredeti jeleit még kisebbekre váltotta fel, a betűjelzéseket pedig ábrákra cserélte. A jelmagyarázat német részére került az angol változat. A hiányzó fokhálózatot kerettel jelölte, a megyék címereit törölte, helyükbe a nevüket írta. A folyók rajza elnagyoltabb lett, sok hegy nevét kihagyta Townson. Kiegészítette viszont az eredetit a postaútvonalakkal.

Kisokos kezdő túrázóknak

"Merj nagyot álmodni!" – szól az inspiráló idézet. Így, amikor felmerült a gerinctúra ötlete az Alacsony- Tátrában, lelkesen vágtam rá, hogy persze. A lélegzetelállító kilátás és a talpam alatt ropogó hó gondolata kiütéssel győzött a kishitűségem felett, hogy talán túl nagy falat ez nekem. A négynapos kaland végül rengeteg élménnyel és még annál is több tanulsággal zárult. Úti beszámoló következik.

Peches kezdet

Korai reggeli indulás után 10 óra körül parkoltuk le az autót nem messze Dóvaltól (Donovaly), ahonnan Besztercebányán keresztül elbuszoztunk az Ördöglakodalom-hágó (Certovica) lábáig. Itt egy sípálya mentén kezdtük meg az emelkedést; a jó kis kaptató erősíti a vádlit, és tágítja a tüdőt rendesen. Felhők jöttek-mentek a fejünk felett és fújdogált a szél, de a túrázáshoz ez épp megfelelő idő. Legalábbis eleinte az volt. Gyönyörű látvány volt, ahogy a gomolygó felhők közül néhol előbukkant a nap, csak egy-egy kisebb területet világítva meg. Ám ahogy feljebb értünk a gerincen, a szél egyre erősebbé vált és fagyott havat fújt az arcunkba. A helyzet ezután csak tovább romlott, amikor is egy hatalmas felhőbe kerültünk, ami épp akkor emelkedett át a gerincen. Szürkeségben, viharos szélben kúsztunk-másztunk el az első szállásunkig, a Gyömbér menedékházig (Chata gen. M.R. Stefanika).

Főleg délután van esély lavinák elindulására

A felmelegedés miatt a Magas- és a Liptói-Tátra magasabban fekvő területein, kb. 1400 méter tengerszint feletti magasság felett mérsékelt, 2-es fokozatú lavinaveszély van érvényben, melyet a Magas-Tátrában a délutáni órákban az 5 fokozatú nemzetközi skálán mért 3-as fokozatúra emelnek. Ezzel szemben Szlovákia más hegységeiben kisebb mértékű lavinaveszélyre kell számítani. „Ilyen körülmények között a meredek lejtőkön és a szélvédett vályúkban már kisebb terhelés esetén is elindulhatnak lavinák. Ezeket a területeket kivéve spontán lavinák elindulásának közepes az esélye” – mondta Anton Sedlák, a Hegyi Mentőszolgálat Lavinamegelőzési Központjának munkatársa. Hozzátette, hogy a lavinaveszély ilyenkor lokálisnak mondható. Vannak helyek, ahol a frissen hullott havat a szél a korábban keményre fagyott felszínre fújta, máshol az egyenetlen terep mélyedéseit, a vályúkat töltötte fel. „A nap legmelegebb óráiban az új hó a felmelegedés következtében a napos, déli lejtőkön az ország valamennyi hegyvidékén spontán elindulhat” – tett hozzá.

Csaknem 130 ezer turista érkezett tavaly a Szlovák Paradicsomba

A Szlovák Paradicsomban a tavasz beköszöntével a szakemberek valamennyi szurdokban megkezdték a technikai berendezések, sziklahágcsók, létrák és hidak felülvizsgálatát. Ezek az eszközök az egyre nagyobb forgalom miatt is ellenőrzésre, adott esetben pedig cserére szorulnak, de a legrosszabb állapotba általában a téli szezon után kerülnek. „Folyamatosan történik a tél folyamán megsérül biztosító berendezések javítása és cseréje. A Suchá Belá-szurdokban például újabb 40 sziklatálca kerül felszerelésre, melyekkel néhány doronglétrahidat tudunk majd kiváltani” – mondta Jana Skokanová, a Szlovák Paradicsom kistérség elnöke, egyúttal Káposztafalva (Hrabušice) polgármestere. A nyári szezon újdonsága lesz az Erdőalján (Podlesok) kialakításra kerülő mini oktatási terület, ahol a látogatók információt kaphatnak a helyi flóráról és faunáról, valamint a nemzeti park védett területeiről, és ahol egyúttal pihenésre is lehetőségük lesz.

Újabb halálos zuhanás a Lengyel-Tátrában

Április 10-én kb. 12 óra 40 perckor a Zawrat-hágó (Zawrat) közelében túrázó turisták riasztották a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) ügyeletét, akik azt látták, hogy valaki lezuhant a Gąsienica-toronyról (Gąsienicowa Turnia, 2279 m). A mentőhelikopterrel a helyszínre érkező hegyimentők gyorsan megtalálták a lezuhant személyt, de sajnos már nem tudtak rajta segíteni, csak annyi feladatuk maradt, hogy a holttestet a zakopanei kórházba szállítsák. Időközben ismertté vált, hogy a baleset során egy 70 éves férfi veszette életét, aki megfelelő téli felszereléssel (értve ez alatt a hágóvasat) rendelkezett.

A Gąsienica-torony a Svinica keleti oldalgerincén található sziklás torony, tetején semmilyen jelzett turistaút nem vezet, de a torony déli lejtőjén, jóval a csúcs alatt halad a Gáspár-csúcsról a Zawratra vezető piros jelzésű turistaút. A Tátrában ma napsütéses idő volt, a hegység magasabban fekvő részein továbbra is egy méter körüli (a Gáspár-csúcson 125 cm, a Lengyel-Öt-tó völgyében 115, a Halastónál 80 cm) a hótakaró vastagsága. A túraútvonalak nagy része hóval fedett, nem látható, jelenleg 2-es fokozatú lavinaveszély van érvényben.

Forrás: http://24tp.pl; Fotó: Marek Podmokły

Mi lehet a magyarázata a „krókusz-őrületnek”?

Április első hétvégéjén több tízezer turista látogatott el a Lengyel-Tátrában található Chochołowi-völgybe (Dolina Chochołowska), hogy megcsodálják a krókuszok virágzását. Mi váltotta ki ezt a hatalmas érdeklődést? Ez valami új divat?

Szymon Ziobrowski, a lengyel Tátrai Nemzeti Park (TPN) igazgatója: „Valószínűleg több tényező áll a háttérben. A krókuszokkal kapcsolatban a Chochołowi-völgy jelenik meg leggyakrabban a médiában. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy ez a völgy nagy mértékben ennek köszönheti ismertségét, népszerűségét a turisták körében. A másik dolog a közösségi oldalak – a „krókusz-szezonban” több ezer fotó jelenik itt meg a völgyeket borító krókusz-szőnyegről. Ezek a fotók nagyon népszerűek a közösségi médiát használók körében, ami újabb fotósokat, adminisztrátorokat és magánszemélyeket motivál ilyen fotók közzétételére.

Ehhez az új „őrülethez” hozzájárulnak az utóbbi időben megváltozott utazási trendek is. A turisták leggyakrabban hétvégén kirándulnak, terveiket rugalmasan az időjáráshoz igazítják, melyben nagy segítségükre van az internet. Ez magyarázza a nemzeti parkba érkező tömegek hatalmas számát. Az utóbbi időben azt is tapasztaljuk, hogy egyre több lengyel cég szervez utakat a Chochołowi-vögybe, ahová ilyenkor tömött buszokkal érkeznek a turisták.”

Krókusz-szőnyeg a Tátrában

Az elmúlt hétvégén turisták tömegei keresték fel a Lengyel-Tátra azon völgyeit, amelyekben tömegesen virágoztak a krókuszok. Április első két napján csak a Chochołowi-völgyben (Dolina Chochołowska) naponta hozzávetőlegesen 30 ezer turista váltott belépőt, ami itt új látogatórekordnak számít. A mögöttünk hagyott héten érkezett hidegfront gyorsan véget vetett a krókuszok évről-évre nagyobb tömegeteket megmozgató virágzásának, így aki ezúttal lemaradt róla, ma már csak ezeken a fotókon csodálhatja meg a Chochołowi menedékház előtti hatalmas tisztást teljesen beborító krókusz-szőnyeget. A fotókat Jan Ulicki készítette.

130 éve született dr. Jordán Oszkár

130 évvel ezelőtt, 1887-ben született dr. Jordán Oszkár (1887-1914) ügyvéd, hegymászó, alpesi síző, Jordán Károly unokaöccse. 1908-tól a Budapesti Egyetemi Turista Egyesület jegyzője, majd később alelnöke (1910-1911). Leggyakoribb túratársai Barcza Imre és Szaffka Tihamér voltak. Több új utat mászott, pl. a Lomnici-csúcs nyugati falának első próbálkozása (1909), és több első téli mászás (pl. 1909-ben a Karbunkulus-torony, 1910-ben pedig a Fecske torony) résztvevője is volt. A felvidéki turizmus úttörőjeként is emlékezhetünk rá, járta az Alacsony-Tátrát (pl. sível járt a Gyömbéren 1907-ben), a Nagy- és Kis-Fátrát. Túráiról a Turistaság és Alpinizmusban és az MKE Évkönyvében publikált, az 1909-ben a Hegyes-toronyra tett túrájáról például egy kis történelmi áttekintéssel együtt az egyesület 1910. évi évkönyvében olvashatunk a Hegyes-torony (2356 m.) megmászása című írásában. Az I. világháború kirobbanásakor, miután megkapta behívóját, öngyilkosságot követett el.

Forrás és fotó: http://www.fsz.bme.hu

Fotók és videók a Tátrából – 2017. március 16-31.

A Tátra varázsa. A Halastavi menedékház éjjel. Vajon melyik ez a csúcs? Irány a Sebes. Tátrai impresszió. A Siklawa-vízesés májusban. Tavaszi panorámafotó a Tátráról. Hegymászó pihenője a Tengerszem partján. Tátrai serpák útközben. A Tátra felé. Repülés. A Zöld-tavi-csúcs felé. Kilátás az Oszterváról. Hajnalodik. Virágba borultak a krókuszok. Éjszaka a Halastónál. Címszavakban mindezeket láthatjuk a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján 2017 márciusámak második felében megosztott fotókon. Rövid videó a Kis-Fátráról. Sítúra a Közép-hegységre. A Konrád-púp. The Silence. Ez alkalommal ezek a videók került be a válogatásba, melyek megtekintéséhez ezúttal is jó szórakozást kívánok!

„Fa paloták” – Fedezzük fel Zakopane legszebb épületeit / I.

Fotó: Pinterest

Lengyelország déli régiója, Kis-Lengyelország (Małopolska) legnagyobb kincsei a hegyek, melyek télen a síelésre legalkalmasabb helyek az országon belül. Közülük a legmagasabb a Tátra, és a Tátra legismertebb települése minden bizonnyal Zakopane. Mivel a város sebes sodrású patakokkal szabdalt hegyvidéki területen található, néha egy szimpla városi séta is igényel némi erőfeszítést. A gyönyörű kilátásnak és az egyedülálló építészeti emlékeknek köszönhetően azonban egy zakopanei séta mindenkinek kivételes élményt nyújthat.

A korábbi egyszerű pásztorfalucska a XIX. század második felében kezdett klimatikus gyógyhellyé alakulni. A gyorsan fejlődő gyógyhely báját és hangulatát a mind nagyobb számban ide érkező lengyel művészek is felfedezték, akik azért jöttek ide, hogy pihenjenek és élvezzék az itteni mikroklíma jótékony hatásait. Többek között olyan híres lengyel költők és írók is ellátogattak Zakopanéba, mint Henryk Sienkiewicz, Kazimierz Przerwa-Tetmajer, Jan Kasprowicz, Kornel Makuszyński, a zeneszerző Mieczysław Karłowicz vagy a kor ismert színésznője, Helena Modrzejewska. A fejlődő város legismertebb lakója kétségkívül a zakopanei stílus megalkotója, Stanisław Witkiewicz (1851–1915), a lengyel földön csak Witkacy néven ismert neves író, festő és fotóművész, Stanisław Ignacy Witkiewicz apja volt. A lengyel kultúra ismert személyiségeinek nyomában tegyünk egy sétát Zakopanéban, ássuk bele magunkat a város történelmébe.

A Szlovák Paradicsom 5 legszebb turistaútja – Suchá Belá

A Szlovák Paradicsom minden kétséget kizáróan Szlovákia egyik legszebb része. De vajon a nemzeti park melyik része a legszebb a legszebbek között?

A Szlovák Paradicsom Nemzeti Park valóban különleges nevet visel. A természet által Kelet-Szlovákiában, a Szepességben létrehozott szépség valóban olyan, mint egy földi paradicsomi a Felvidéken. Ennek köszönhetően a Szlovák Paradicsomnak több olyan része is van, melyet Szlovákia legszebb turistacélpontjai között tartanak számon. Bizonyára az olvasók közül is többen, több alkalommal meglátogatták már ezt a vidéket. Lássuk hát, mely területeket tartanak a látogatók a Szlovák Paradicsom öt legszebb részének, ahová minden turistának érdemes előbb-utóbb ellátogatnia.

Tragikus kicsúszás a Lengyel-Tátrában

Mentőakciókban bővelkedő napja volt vasárnap a Lengyel-Tátrában dolgozó Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) hegyimentőinek. Reggel először egy könnyebb sérülést szenvedett turistát szállítottak kórházba, aki a Nagy-halom közelében szenvedett sérülést, melynek következtében nem volt képes önállóan folytatni az útját. Később a Zerge-hegy (Kozi Wierch) közelében a Lengyel-Öt-tó völgye irányába lavina csúszott le, a hógörgeteg azonban szerencsére senkit nem sodort magával. Sajnos a Menguszfalvi-csúcsok (Mięguszowieckich Szczytów) lábánál, a Bendő (Bańdzioch) nevű katlanban tragikus kicsúszás miatt kellett beavatkozniuk, ahol egy turista a Vadorzó-hágóba (Przełęcz pod Chłopkiem) vezető turistaúton megcsúszott, és a nagy magasságból történő zuhanást követően életét vesztette. A baleset áldozata nem hivatalos közlés szerint egy 46 éves nő, aki a testvérével együtt túrázott, a férfi a balesetet követően önállóan le tudott jönni a hegyről.  

Forrás és fotó: http://24tp.pl; http://24tp.pl

Kulturált viselkedés túra közben

Magashegyi túra közben soha ne feledkezzünk meg a jó humorról és az optimizmusról, mivel ez minden önérzetes turista alapvető alaptulajdonsága kell hogy legyen. Csak ezek teszik lehetővé számunkra, hogy megbirkózzunk azokkal a kellemetlenségekkel, nehézségekkel, melyek az utazás és a túra közben várnak ránk.

Jó napot, szia – régi szokás a hegyen, hogy a turisták találkozáskor köszönnek egymásnak akkor is, ha nem ismerik a másikat. Ez leggyakrabban csak egy egyszerű helló (ahoj, cześć), amikor elhaladunk egymás mellett, de néha jó bevezetés egy kis beszélgetéshez pihenés közben. Most is emlékszem arra a napra, amikor először túráztam komolyabb turistaúton. Először csak másoktól hallottam, hogy hellóval köszönnek egymásnak, aztán egyszer csak egy idősebb turista rám köszönt, hogy helló. Az volt az első kérdésem magamhoz, hogy ki volt ez, honnan ismer engem? Az ellenkező irányból érkező személyeknek vagy csoportoknak való köszönés erősíti az összetartozást, a közösségi érzést. Segít abban, hogy ne érezzük magunkat egyedül a hegyen, és tudjuk, hogy ha kell, számíthatunk mások segítségére. Nyilvánvalóan nem használjuk ezt a szokást az olyan, állandóan zsúfolt útvonalakon, mint pl. a Halastóhoz vagy a Kościelisko-völgyben vezető turistaút, mivel a naponta itt közlekedő emberek száma hatalmas, és nehéz, sőt, egy idő után nevetséges lenne megpróbálni minden szembe jövőnek köszönni. Máshol azonban ne féljünk köszönni, és ne várjuk, hogy a szembe jövő köszönjön először. Ápoljuk a jó szokásokat és a hagyományokat.

Áprilisi tréfa - Új felvonó épülhet a Lengyel-Tátrában

A turisták részéről folyamatosan érkező igénynek eleget téve a lengyel Tátrai Nemzeti Park (TPN) úgy döntött, hogy eleget tesz a turista-társadalom elvárásainak. A nemzeti park vezetői bejelentették, hogy szerződést írtak alá egy külföldi befektetővel, amely lehetővé teszi a projekt megvalósítását, így már július közepén megkezdődhetnek a Giewont csúcsára vezető, régóta várt felvonó építési munkái.

A tervek szerint a felvonó alsó állomása a Konrád menedékház (Schronisko na Kondratovej Hali) közelében, a Konrád-réten (Hala Kondratowa) lesz, az átszállóállomás a Felső-Konrád-nyeregben (Wyżnia Kondracka Przełęcz), a felső állomás pedig a Giewont (Giewont) csúcsa közelében lesz. A felvonó kabinjai a tervek szerint egyszerre 55 utast tudnak szállítani.