A magashegységekben
beköszöntött a tél, a Tátrában és az Karkonosze-hegységben (Karkonosze)
jelentősen megnőtt a lavinák esélye. Sajnos minden évben előfordulnak
lavinabalesetek, melyek egyaránt érhetnek kevésbé vagy jól felkészült
turistákat, és időnként nagy téli tapasztalattal rendelkező túrázók is a lavina
áldozatává válnak. Ilyen helyzetekben rendkívüli jelentősége van az időnek. A
lavina alá került személy a hidegnek és az oxigénhiánynak köszönhetően néhány
perctől pár tucat percig terjedő ideig élheti túl a lavinát. A mentőakció
megszervezése, esetlegesen a lavinamentő kutyának az állomáshelyről a
helyszínre történő szállítása sok időt vesz igénybe, amely értékes percekkel
csökkenti a túlélés esélyét.
2017. december 31., vasárnap
2017. december 29., péntek
110 éve született Zamkovszky István
110
évvel ezelőtt, 1907. december 25-én egy ötgyermekes család legkisebb
gyermekeként Lőcsén született Zamkovszky István (1907-1961), a neves hegymászó
és hegyivezető, a Zamkovszky menedékház építője, első tulajdonosa és gondnoka,
a Tátra történelmének jeles személyisége, aki egész életét a Magas-Tátrának
szentelte. Már kisgyermek korában, amikor a hasonló korú társai még a
gyerekjátékokkal játszottak, ő már szívesebben járta a szülőföldje körüli
erdőket, dombokat. Fényképésznek tanult, de soha életében nem dolgozott a
szakmájában. Mivel egyre jobban csábították a hegyek, munkát keresve a közeli
Magas-Tátra festői völgyei felé vette az irányt. Kezdetben több éven keresztül teherhordóként
dolgozott a Hosszú-tavi és a Téry menedékházban, szívből szerette ezt a munkát,
az erőfeszítésektől és az időjárási körülményektől függetlenül. Megbízhatóságának
és szervezési képességeinek köszönhetően, melyeknek többször tanújelét adta,
1934-ben I. osztályú hegyivezető minősítést kapott, majd 1936-ban a
Téry menedékház gondnoka lett. Korának legmegbízhatóbb hegyivezetőjeként
ismerték, akinek a vezetés nem csak hobbija, hanem az önmegvalósítás egyik
eszköze is volt, Zamkovszky volt a sportmászók egyik legsikeresebb vezetője a
Tátrában.
2017. december 27., szerda
Halastó 3.0 – avagy Karácsonykor az élet ismétli önmagát?...
Az
oldal állandó olvasói bizonyára emlékeznek arra a 2015
karácsony másnapján, majd 2016
szilvesztere előtt megtörtént, első hallásra viccesnek tűnő eseményekre,
hogy az előbbi esetben több mint 100, egy évvel ezelőtt pedig néhány tucat
turista rekedt a Halastónál, pontosabban a lovaskocsik végállomását jelentő
Hajfű-tisztáson (Włosienica). Tegnap este ismét egy ilyen hírt láttam több lengyel
weboldalon, amelyről először azt gondoltam, valamilyen oknál fogva ismét
elővették a tavalyi, illetve a két évvel ezelőtti hírt. Aztán rá kellett
jöjjek, hogy nem erről van szó, mivel 2017. december 26-án, karácsony másnapján
újabb 45 turista „rekedt” a Halastó közelében. Íme a hír:
A
tavalyi évhez hasonlóan 45 turista nem volt rá felkészülve a Lengyel-Tátrában,
hogy télen a hegyekben korábban sötétedik. A csoport a Halastóhoz (Morskie Oko)
vezető turistaúton, a Hajfű-tisztáson (Włosienica) ragadt. A 24tp.pl weboldal
egyik olvasójától származó információt a Tátrai Nemzeti Park (TPN) parkőrségének
vezetője is megerősítette. Azt is elmondta, hogy mindenkit, aki tegnap a
Bialaki-szénégetőn (Palenicza Białczańska) belépőt váltott a nemzeti parkba,
tájékoztattak arról, hogy a lovaskocsik csak 17 óráig közlekednek. Mindezek
ellenére kevéssel 17 óra után 45 turista gyűlt össze a Hajfű-tisztáson, akik
miután szembesültek vele, hogy nincs fent több lovaskocsi, a nemzeti parktól, a
hegyimentőktől, a tűzoltóktól és a rendőrségtől kértek segítséget.
2017. december 26., kedd
Újabb halálos zuhanás, ezúttal a Nagy-Tarpataki-völgyben
December
26-án a délelőtti órákban szemtanúktól érkezett bejelentés a Hegyi Mentőszolgálat
(HZS) ügyeletére, akik a Nagy-Tarpataki-völgyben (Veľká Studená dolina), a
Király-szakadék (Kráľovský žľab) alatt egy mozdulatlan férfit találtak a hóban,
aki nem mutatott életjelet. A bejelentés idején éppen egy másik baleset
sérültjének mentését végző mentőhelikopterrel együtt Ótátrafüredről egy földi
mentőcsoport is a helyszínre indult, ahol megállapították, hogy
a 33 éves cseh turista a nagy magasságból történő zuhanás következtében olyan
súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette. A
szerencsétlenül járt turista holttestét Ótátrafüredre szállították, ahol
átadták az illetékes hatóság képviselőinek.
Újabb fiatal halálos kicsúszása a Nagy-kaptatón
2017.
december 26-án, a kora reggeli órákban a szlovák Hegyi Mentőszolgálat (HZS) ügyeleti
központjába a lengyel hegyimentők (TOPR) ügyeletéről érkezett bejelentés a
Kis-Tarpataki-völgyben (Malá Studená dolina) a Téry menedékház (Téryho chata)
felé vezető jelzett turistaúton, a Nagy-kaptató (Valký hang) környékén történt
kicsúszásról. A bejelentő a kicsúszás után nem látta társát, akivel vizuális kapcsolata
sem volt, őt csak egy órával a bejelentés után találta meg. Időközben két hegyimentővel
a fedélzetén a helyszínre érkezett a Helikopteres Mentőszolgálat (VZZS)
helikoptere, akik evakuálták a súlyosan sérült 25 éves fiatalembert, akit
Ótátrafüreden átadtak a mentőszolgákat orvosainak. Annak ellenére, hogy a
mentés valamennyi résztvevő mindent megtett a férfi megmentése érdekében, a lengyel
turista belehalt a kicsúszás során szerzett sérüléseibe.
2017. december 25., hétfő
Tragikus balesetek napja a Magas-Tátrában
2017.
december 25-én, hétfőn több balesethez is riasztották a Hegyi Mentőszolgálat
(HZS) szakembereit a Magas-Tátrában. A reggeli órákban a Lominici-nyereg
(Lomnické sedlo) alatti sípályán éppen egy szlovák síelő sérüléseit látták el, amikor
újabb bejelentés érkezett, melyben a Kis-Tarpataki-völgyben (Malá Studená
dolina), a Téry menedékház (Téryho chata) közelében balesetet szenvedett cseh
turistához hívták a hegyimentőket, aki a Kis-kaptató (Malý hang) jeges lejtőjén
megcsúszott, és több száz métert csúszott lefelé meredek lejtőn. A hegyimentők
azonnal a helyszínre indultak, a 25 éves cseh nő az esés következtében azonban
olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette. A HZS
szakemberei a holttestet Ótátrafüredre szállították, ahol átadták az illetékes
hatóság képviselőjének.
2017. december 24., vasárnap
Tompa Mihály – Márta könnye
Hol a Kárpát havas tetőin,
- Mint barna csókák a téli fára, -
Halk szárnyütéssel a kifáradt
Felhők megűlnek éjszakára;
Hol a vihar fogantatik,
S szül a mennydörgés száz harsány fiut;
Hol a havas rózsája búsúl,
S a törpe fenyvek tengő szára fut:
Magában egy kicsinyke tó
Áll a jégvölgyi csúcs alatt,
Mely méltán tiszta, mint a köny,
Ha bús leány szemén fakad;
Hiszen könyhullatás özönje!
E kis tavacska: Márta könnye.
- Mint barna csókák a téli fára, -
Halk szárnyütéssel a kifáradt
Felhők megűlnek éjszakára;
Hol a vihar fogantatik,
S szül a mennydörgés száz harsány fiut;
Hol a havas rózsája búsúl,
S a törpe fenyvek tengő szára fut:
Magában egy kicsinyke tó
Áll a jégvölgyi csúcs alatt,
Mely méltán tiszta, mint a köny,
Ha bús leány szemén fakad;
Hiszen könyhullatás özönje!
E kis tavacska: Márta könnye.
2017. december 22., péntek
Fotók és videók a Tátrából – 2017. december 1-15.
A Tátra Bükkszentkeresztről; Téli szépség a Tátrából; A
Tátra a dobogókői kilátóból; Nincs rossz idő, csak rosszul öltözött turista; A
Téry-horhos múlt hét szombaton; A Tátrába is megérkezett a Mikulás; Esti
panoráma az Ornak menedékháztól; Hátsó-Jávor-völgy, Kis-Nyereg-hágó, Jég-völgyi-csúcs;
A Lomnici-nyereg a viharos szél előtt; Tátrai klasszikus; Reggel a Zöld-tavi
menedékháznál; Ilyen az idei tél a Kő-pataki-tónál; A Niagara-vízesés Csorbató
felett; Szeretne valaki egy ilyen éjszakai találkozást? Az Alacsony-Tátra téli
szépségei; Novemberi túra a Zawratra; Sokunk kedvence, a Téry menedékház. 2017
decemberének első felében ezeket a fotókat és videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek
megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!
2017. december 20., szerda
Egyre népszerűbb a Tátrában a síalpinizmus
A Magas-Tátrában is
egyre népszerűbb téli sportolási forma a síalpinizmus. „A 10-15 évvel
ezelőttihez képest jelentősen megnőtt az érdeklődés a behavazott természetben
történő síelés iránt. Korábban csak néhány síelővel találkoztunk a tátrai
völgyekben, szinte mindannyian ismertük egymást. Manapság egyre többen vágynak
arra, hogy az érintetlen, szűz hóban síeljenek, egyre többet szeretnének látni,
és egyúttal egyre népszerűbbé válnak az adrenalin-növelő sportok, köztük a
síalpinizmus” – mondja Roman Hric hegyi vezető és szenvedélyes síalpinista.
Egyúttal figyelmeztet,
hogy meg kell különböztetni az ún. sítúrázókat, akik a síléceiken az
előkészített sípályákat használva jutnak fel a hegyre, és a síalpinistákat, akik
a völgyekben és a hágókban a behavazott turistautakon közlekednek. „Azok között,
akik az előkészített sípályákon kívülre merészkednek, az egyik legnépszerűbb a
Zöld-tóhoz (Zelené pleso) vezető út, amely nagyon szép útvonal, ráadásul itt nem
olyan nehéz a tájékozódás, mint egy lesiklópályán. Ezen kívül a Poprádi-tóhoz
és a Sziléziai házhoz vezető útvonal is nagyon népszerű” – mondja Hric.
2017. december 18., hétfő
A sítúrázókra vonatkozó szabályok a Lengyel-Tátrában
Az utóbbi időszakban a
tátrai turisták körében is egyre népszerűbb a síalpinizmus, mint síelési forma,
amely ötvözi a sífutás és a lesiklás előnyeit. Mielőtt azonban valaki ráállna a
két sílécére, érdemes megismerkedni a lengyel Tátrai Nemzeti Park (TPN) ezzel
kapcsolatos rendelkezéseivel, szabályaival. A Lengyel-Tátrában az összes
jelzett turistaúton lehet síelni, az alábbi korlátozásokat figyelembe véve:
- A Myślenicei-tornyoktól
(Myślenickie Turnie) a Gáspár-csúcsra (Kasprowy Wierch), valamint a Gąsienica-tisztásról
(Hala Gąsienicowa) a Liliom-hágóba (Liliowe) csak felfelé lehet sítúrázni
(mindkét esetben közel van egy sípálya, lefelé azon lehet síelni);
- A Gombás-nyeregből (Przełęcz
w Grzybowce) a Felső-Konrád-nyeregbe (Wyżnią Kondracką Przełęcz), a
Toman-völgyből (Dolina Tomanowa) a Keskeny-csorbába (Chudą Przełączkę),
valamint a Mormota-halmon (Świstówka Roztocką) keresztül vezető turistaút
december 1. és május 15. között le van zárva;
- november 30-ig és
május 1. után a nemzeti park területén csak napközben lehet mozogni.
2017. december 16., szombat
Porcukorhóba burkolt, mézeskalács-falucskák a Tátrában
A Tátra a Kárpátok legmagasabb
vonulata, melyen Szlovákia és Lengyelország osztozik. A több mint kétezer
méteres csúcsokkal teli magashegység lejtői egész évben vonzzák a
természetközeli pihenésre vágyó turistákat. Nemcsak a hósipkás hegyek, a
vadregényes erdők és a meredek patakvölgyek érdemesek azonban a látogatók
csodálatára, de a környék épségben megőrzött néprajzi értékei és kultúrája is.
Ezekkel pedig a vidék meseszép falucskáiban a legjobb ismerkedni.
Az alábbiakaban bemutatunk tíz
csodákkal teli, kicsi települést a Tátra és az Alacsony-Tátra Magyarországhoz
közelebbi, szlovákiai részén, melyek télen talán még szebbek, amikor belepi
őket a hótakaró.
A femina.hu teljes cikke itt olvasható!
Forrás és fotó: https://femina.hu
2017. december 15., péntek
Karácsonyig három hószobor készül el a Rainer-kunyhónál
A Rainer-kunyhó
gondnoka, Peter Petras azt tervezi, hogy Karácsonyig három hószobrot farag ki a
kunyhó előtt található Rainer-réten (Starolesniansa poľana). Közülük az egyik,
egy 4 méter magas Mikulás már most készen van, ez a kunyhó előtt látható, és
már készül a Betlehem váza is. „Már a múlt évben is volt itt december 6-án
Mikulás szobor, köszönhetően annak, hogy az idei évhez hasonlóan jók voltak a
hóviszonyok. A tavalyi volt ennek a prototípusa, az idei Mikulás szobor
készítése során kiküszöböltem a múltbéli hiányosságokat, ezért azt gondolom, ez
most elég jól sikerült” – mondta az alkotó.
Számos turista, aki
már látta a hóból kifaragott Mikulást, észrevette, hogy az feltűnő módon
hasonlít az alkotójára, Peter Petrásra. Ugyanezt már a múltban is észlelték a
jó megfigyelők, amikor az idős „hószobrász” egy tátrai teherhordót faragott ki
a hótömbből. „Azt hiszem, ez azért van így, mert ha az ember bármilyen anyagból
megformáz valakit, akarva-akaratlanul olyan személyről veszi a mintát, akit a
leggyakrabban lát, vagy akivel a legtöbbet találkozik. Nos, amikor reggel a
tükörbe nézek, mindig magamat látom, talán ezért a hasonlóság. Ez persze akkor
is érvényes, ha majd egy lovat fogok faragni a hóból, az is rám fog hasonlítani”
– mondja mosolyogva.
2017. december 13., szerda
Kulig, avagy lovasszánozás Zakopanéban
Tél van. Mély hó és
csikorgó fagy. Esténként messzire világító fáklyák fényénél igáslovak húzzák az
élménytől fellelkesült turistákkal teli szánokat. Manapság a lovasszánozás (kulig)
elsősorban kereskedelmi tevékenység, de ez nem mindig volt így. A helyi utazási
irodák által szervezett esti fáklyás lovasszánozás az egyik legnépszerűbb téli
vonzerő Zakopanéban. Az esti szánozás legtöbbször szabadtéri kolbászsütéssel
végződik, és az ezt követő mulatozás gyakran reggelig is eltart. A lovak által
megtett útvonalak nagyon különbözőek lehetnek – városi vagy erdei, illetve
esetenként a Tátrai Nemzeti Park határain belül vezetnek. Amennyiben enyhébb a
tél, és nincs elegendő hó, a lovasszánokat gumikerekes szekerekkel
helyettesítik, ez azonban már nem ugyanaz az érzés… Az egyetlen dolog, amiben
az ilyen típusú kikapcsolódásra vágyók bízhatnak, az a biztos havazás, ami Zakopanéba
télen elég sokszor előfordul.
2017. december 11., hétfő
Ismét látogatható a Jégtemplom a Tarajkán
A jégbe fagyott
szépség. Talán ezekkel a szavakkal lehetne legpontosabban jellemezni az idei
Jégtemplomot, melyet Gaudí alkotása, a barcelonai Sagrada Familia inspirált. Az
utóbbi években a Magas-Tátra egyik legfőbb téli vonzerejének számító
jégtemplom, amely ezúttal nagyobb és hidegebb, mint a korábbiak, december 8-tól,
péntektől várja a látogatókat. A rideg jégkockák a jégszobrászok munkája
következtében zergéket, családokat ábrázoló remekművekké formálódtak, melyet
színes ólomüvegek tesznek még varázslatosabbá. Érdekes módon ez a Tátra
egyetlen olyan vonzereje, ahol a látogatók jobban fázhatnak, mint kint, a
szabadban. „A kupola alatt -10 °C a hőmérséklet, ezért aztán a jégszobrok a
szokásosnál is érzékenyebbek a külső hőmérsékletre” – mondta Zuzana Fabianová, a
Tatry Mountain Resorts szóvivője.
A tátrai Jégtemplomot
ezúttal ismét Adam Bakoš tervezte meg, aki saját elmondása szerint 0° alatti
hőmérsékleten érzi igazán jól magát. Munkáját ezúttal szlovák, cseh és spanyol
jégszobrászok segítették, akik idén a korábbinál 100 tonnával több jeget
használtak fel, melyet csak az eddiginél nagyobb kupola alatt tudtak
elhelyezni. Adam Bakoš azonban ezúttal nem vett részt a Jégtemplom ünnepélyes
megnyitóján, az alkotás főszobrásza ugyanis megbetegedett, a jégtemplom elkészítése
kikezdte az egészségét.
2017. december 9., szombat
Termálfürdők a legszebb téli hegycsúcsok között
A hósapkát viselő hegyek akár
már most, a síszezon előtt is fantasztikus látványt nyújtanak, a domborulatok
pedig gyönyörű kirándulásokat ígérnek a legbátrabb túrázók számára, utána pedig
mennyei élvezet elnyújtózni a helyi termálfürdő forró vízben. Ezúttal
Lengyelország és Szlovákia hófedte vidékein találtunk pompás fürdőket.
Terma Bania – Lengyelország
A Terma Bania a
Lengyel-Tátra egyik legújabb fürdőkomplexuma, alig négy évvel ezelőtt nyitotta
meg a kapuit a látogatók előtt, Zakopanétól nem messze. Az egész éven át nyitva
tartó fürdő már megjelenésében is gyönyörködtet, tájba simuló építészeti
megoldásai, lépcsőzetes medence rendszere és zöld növényekkel beültetett teteje
egyedülálló a térségben.
Egyedi élményt jelent télen, hiszen
közvetlenül a sípályák mellé telepítették, így a meleg vízben ülve
gyönyörködhetünk a téli táj szépségében, este pedig a kivilágított pályák
mellett, a hóban levő medencében lazíthatjuk ki izmainkat. A fürdőben használt
termálvíz 2500 méter mélyről tör fel 72°C-osan, melyet a vendégek többféle
medencében, akár 34°C-osan is élvezhetnek. A fürdőt két részre „hangos” és
„csendes” zónára osztották. Így különítették el a bulizni, szórakozni vágyókat
és a pihenésre, relaxálásra áhítozókat.
2017. december 8., péntek
A Csorbai-tónál kezdetét vette a síszezon
December 1-én a Csorbai-tónál kezdetét
vette a 2017/2018-as tátrai síszezon, egyelőre az Interski, a Turista és a
Junior lesiklópályákat hozták használható állapotba. „A hó vastagsága 40 cm, jelenleg
nagyjából két és fél kilométer hosszú pálya áll a síelők rendelkezésére” – mondta
Zuzana Fabianová, a Tatry Mountain Resort (TMR) ügynökség szóvivője, és hozzátette,
hogy a pályák reggel 8.30-tól várják a síelőket. A magas-tátrai téli szezon
hivatalosan december 8-án nyílik, amikor a látogatók számára a Tarajkán
(Hrebienok) megnyitják a hegység egyik leglátogatottabb téli különlegességét, a
tátrai jégkatedrálist, melyet idén a spanyolországi Sagrada Familia
gondolatának jegyében faragnak jégbe. A jégtemplom meglátogatása továbbra is
ingyenes, az érdeklődők az itt megrendezésre kerülő koncerteket is meglátogathatják.
A Csorba-tói központban nem ritka a december elejei síelés. „A természeti
viszonyoknak köszönhetően ez átlagosnak számít, lévén, hogy az utóbbi öt évben
rendszeresen december elején nyitottuk meg központunkat a látogatók előtt. A
tavalyi év különlegesnek számított, ugyanis az első síelők már november 26-án
birtokba vehették a pályákat” – magyarázta Fabianová.
2017. december 6., szerda
Tragikus lavinabaleset a Nagy-Tarpataki-völgyben
December
6-án a délutáni órákban egy szlovák síelő jelentette a Hegyi Mentőszolgálat
(HZS) ügyeletére, hogy a Nagy-Tarpataki-völgyben (Veľká Studená dolina), a
Nagytarpataki-Zerge-horhos (Malý Závrat) alatt lavina zúdult le. Az előzetes
információk szerint a lavina elsodorta a bejelentő barátját, akinél sajnos nem
volt sem lavina jeladó, sem pedig semmilyen lavinamentő felszerelés. A
hegyimentők mentőhelikopterrel indultak a helyszínre, ezzel egy időben
Ótátrafüredről három fős földi mentőcsoport, valamint a Hosszú-tavi menedékház
két alkalmazottja is a helyszínre indult, akik a bejelentővel, egy szemtanúval
és az időközben megérkező hegyimentőkkel együtt láttak hozzá a lavina által
érintett terület feltérképezéséhez. A mentőhelikopter mentőkutyával a
fedélzetén érkezett a helyszínre, majd miután leeresztette a legénységét, további
mentőkutyákért visszaindult a bázisra.
Hétvégén megnyitják a tarajkai szánkópályát
A Magas-Tátrában az utóbbi napokban
lehullott hó és a megfelelő hőmérséklet lehetővé teszik, hogy idén az utóbbi
években megszokottnál jóval korábban megnyissák a 2,5 km hosszú tarajkai szánkópályát,
amelyen a Tarajkáról (Hrebienok) Ótátrafüredre (Starý Smokovec) csúszhatunk le.
A téli sportok kedvelői így ezen a télen már decemberben is hódolhatnak
szenvedélyüknek. Az elsősorban a családosok és baráti társaságok körében népszerű
szánkópálya a Magas-Tátra egyik fő téli vonzereje, hiszen a pálya felső része a
tarajkai siklóval kényelmesen megközelíthető, így az itt szánkózóknak csak a
2,5 km hosszú pályán történő élményekkel teli lecsúszás a „feladata”.
A december 8-án, a tarajkai
Jégtemplommal egy időben megnyitó szánkópályán naponta 8:30-tól 16:00-ig lehet
szánkózni, és ezen időszak alatt természetesen a szánkókölcsönző is nyitva
tart. A szánkópálya működéséhez természetesen megfelelő mennyiségű hó
szükséges, ez jelen pillanatban rendelkezésre áll.
2017. december 4., hétfő
Mennyi cseh turista szenved tragikus balesetet a Tátrában?
A felelőtlen cseh
turisták feletti sajnálkozás már hosszú ideje a szlovák „folklór” részét képezi.
Amikor valaki meghal a Tátrában, Szlovákiában sokan szinte automatikusan azt
gondolják, hogy biztosan megint egy cseh turista vált a hegyek áldozatává. Az
utóbbi évek statisztikái viszont azt mutatják, hogy többet beszélnek a
csehekkel történt szerencsétlenségekről, mint ahány eset valójában történik. Az
idei statisztika azonban eltér a megszokottól, már jóval év vége előtt látszik,
hogy ez lesz a legrosszabb év az utóbbi évtizedben.
Felelőtlenség
A hegyek gyakran
követelnek áldozatokat, akik bármilyen állampolgárok is, legtöbbször könnyelműségüknek
és a felkészületlenségüknek köszönhetően kerülnek bajba. Egyértelműen igaz ez
arra a 29 éves cseh férfira, aki szeptember végén rövidnadrágban, edzőcipőben
és egy könnyű kabátban indult túrázni. Holttestét csak néhány nap múlva
találták meg Csorbató közelében, a Szoliszkó-gerinc alatt. Az elmúlt hét végén
két cseh síalpinista halt meg az Alacsony-Tátrában.
2017. december 2., szombat
Lehet-e sízni a Kárpátok alatt?
Jeszenszky
Géza és Neidenbach Ákos különleges idő- és térbeli utazásra hívja olvasóit több
mint száz év magyar sítörténetét áttekintő könyvében. Sítechnikai szakkönyvek,
síkalauzok már a múlt század első évtizedeiben is megjelentek, de ez az első
kötet, amely a Kárpát-medence magyarságának sísportjáról történeti
összefoglalót ad. A „Képek a magyar sísport történetéből” alcímet viselő könyv
korabeli dokumentumokat, fényképeket válogat, a precíz és pontos történeti áttekintés
mellett anekdotákat, hiteles katasztrófatörténeteket is közread. Megtudhatjuk,
mit tettünk Trianon előtt és a bécsi döntések lehetősége nyomán a Tátrában vagy
Erdélyben, hogy kiépüljenek a sísport feltételi. A kötet második fele pedig jó
tanácsokkal szolgál a kezdőknek, praktikus útmutatót ad a sísportok
szerelmeseinek is.
A Kairosz
Kiadó gondozásában megjelent könyv bemutatója 2017. december 12-én, kedden
18.30 órakor lesz a Virányosi Közösségi Házban (1125. Bp. Szarvas Gábor út
8/c.), melyre az alkotók szeretettel várják az érdeklődőket.
Forrás:
Neidenbach Ákos
2017. december 1., péntek
Fotók és videók a Tátrából – 2017. november 16-30.
A Magas-Tátra a Bükkből; A Halas-tó; Lesíelés a
Vörös-torony-hágóból; A Tátra a Szilicei-fennsíkról; Ez a csúcs sokaknak
ismerős lehet; A Ruszin-tisztásra vezető út; A Bélai-Tátra két főcsúcsa; Reggel
a Csorbai-tónál; Úton a csúcs felé; Közeleg a síszezon; A
behavazott Tátra a repülőgép ablakából; Kuznice mára virradó éjjel; A
napsütötte Pieninek, háttérben a havas Tátra; A Tátra harmadik legmagasabb
csúcsa; Októberi Tengerszem-csúcs túra.
Hernád-áttörés - Kolostor-szurdok - Kysel-szurdok via
ferrata; Látványos videó a Gerlachfalvi-csúcsra vezetett túráról; A Gubalówka
madártávlatból; A Pieninek, Szlovákia legszebb szeglete; Őszi túra a
Fátyol-vízeséshez és a Lorenz-hágóba.
2017
novemberének második felében ezeket a fotókat és videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek
megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!
2017. november 29., szerda
A Kárpátok barlangjai és nemes kövei – 1846
1846-ban Vahot Imre szerkesztésében
Pesten jelent meg a „Magyarföld és népei” című folyóirat, melyben „A Kárpátok,
vagy a Tátra” című fejezet bevezető részei után a szerző akkoriban részletesnek
mondható módon foglalkozik a Kárpátok és a Tátra viszonyaival, az akkori
tudásszint szerint mutatja be a hegység kiterjedését, magasságát, felépítését,
időjárását, tavait, vízeséseit, barlangjait, nemes érceit, növényzetét és állatvilágát.
Az alábbiakban a barlangokról és a nemes kövekről szóló fejezetek olvashatók,
természetesen eredeti helyesírással, 1846-ból:
„VII. A karpati barlangok.
Ezekben nagy állatok csontvázai, s
különféle alaku s nagy minéműségű csepkő található. Legnevezetesebb barlangok
azok, mellyek Demanfaluhoz közel esnek, u. m. a Feketebarlang; bejárása igen
veszélyes, s bent is meredek sziklákon lehet csak tovább menni; de beljebb
érve, templomi nagyságu üregeket lelünk. A csepkövek itt igen szép szinnel és alkotással
birnak, gúlák- szobrok, obeliskek, és tornyok halmazát képezik. De ennél is
meglepőbb itt a két ölnyi magasságú fénylő jégkúp, melly egy örökké tartó
jégalapon nyugszik; - közel hozzá egy vékonyabb , de hasonló magasságú
jégoszlop áll. Mindkét alak egy lyukból kifolyó fagyos vízből ered. Félórányi
távolságra esik ettől a drakoi, vagy az ugynevezett benikoi barlang; nevezetes
arról, hogy itt viztartók vannak, mellyeket a természet csepkövekból alkota,
mellyekben igen tiszta s olly jéghideg viz foglaltatik, hogy a kéz egy percznél
tovább ki nem állhatja; s ezen kemény viz orvosságul is használtatik, mint
kőoszlató az emberi testben. Legnevezetesebb része ezen barlangnak az, melly
baloldalról mintegy márványnyal látszik kirakva lenni. - Hoszsza 50 öl.
2017. november 27., hétfő
Két síalpinista nem élte túl az éjszakát az Alacsony-Tátrában
November
26-án, vasárnap a déli órákban lengyel túrázók értesítették a Hegyi Menőszolgálat
(HZS) ügyeletét, hogy az Alacsony-Tátra főgerincén, az Ördöglakodalma-hágó (Čertovica)
és Gyömbér (Ďumbier) közötti szakaszon két mozdulatlan emberi testet találtak,
akik a szavaik szerint nem mutattak semmilyen életjelet. A bejelentés után a
hegység északi és déli oldalán található regionális központokból azonnal
hegyimentők indultak a helyszínre, azonban a 47 éves nőn és 60 éves társán, egy
férfin sajnos már nem tudtak segíteni. A hegyimentők, miután előkészítették a két
síalpinista holttestét a szállításra, a sebeséri (Bystrá) bázisra szállították
őket, ahol az elhunytakat átadták az illetékes hatóság képviselőinek. A cseh
páros még szombaton indult sítúrázni, halálukat valószínűleg a kimerültség,
valamint a hirtelen időjárásváltozás nyomán bekövetkező gyors kihűlés okozta.
A Magas-
és az Alacsony-Tátrában jelenleg már teljesen téli viszonyok uralkodnak, az
időjárás az évnek ebben az időszakában teljesen kiszámíthatatlan, a két cseh
turista minden bizonnyal alábecsülte a novemberi időjárást, és felszerelésüket
nem igazították a körülményekhez.
Forrás
és fotó: https://www.hzs.sk;
http://www.topky.sk
A téli túrázás szabályai – avagy nem kell félni a hegyektől
A tél már kopogtat az
ajtón, már lehullott az első hó, és nem csak a Magas-Tátrában. A szenvedélyes
turisták száméra azonban ez még nem jelenti a szezon végét. A téli zárlatot is
figyelembe véve számos gyönyörű úti cél közül választhatunk, ahol élvezhetjük a
jégvilág szépségeit. Ehhez azonban jól fel kell öltözni. Ahogy azt a turisták
körében ismert mondás is mondja, nincs rossz idő, csak rosszul öltözött
turista. Ivan Krajčíral. a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) Szlovák Paradicsom
alközpontjának vezetőjével beszélgettünk arról, milyen felszereléssel kell
rendelkezni annak, aki téli túrára indul.
1. Meleg ruházat
Rendesen fel kell
öltözni! Fontos a megfelelő lábbeli, kényelmes kabát, fagyos időben pedig az
aláöltözet. Ne feledkezzünk meg a sapkáról, sálról és kesztyűről sem.
2. Tartalék ruházat
Azt hiszem, a többség
igazat ad nekem abban, hogy amikor izzadtan felérünk a csúcsra, szó szerint
folyik rólunk a víz. Elég csak pár percig leülni, és azt is elfelejtjük, hogy
viharok és betegségek is vannak a világon. Ezért aztán jó ötlet tartalék pólót
és zoknit vinni magunkkal, amely jól jöhet egy rosszul megválasztott cipő
esetén, vagy ha véletlenül egy szurdokban belelépünk a vízbe. Ha pl. a Szlovák
Paradicsomba indulunk, érdemes tartalék kesztyűt is magunkkal vinni, amely
könnyen átnedvesedhet a létráktól vagy a hóval érintkezve.
2017. november 25., szombat
9+1 ok, amiért nincs nagyobb királyság a túrázásnál
Tavaly nyáron, több mint húsz év
után újra felkerekedtem, hogy megcsináljam a magam mini-elkáminóját. Gyerekkorom
egyik legkedvesebb helyén, a Börzsönyben, azon belül is a Szokolya – Királyrét
– Csóványos – Nagy-Hideg-hegy útvonalon. Ideje volt újra nekiindulni a
személyes, családi emlékek miatt. A nagymamán szokolyai tanítónő volt. Kicsi
lakásában, melynek udvarán a két teremből álló iskola is állt, rengeteg nyarat
és néhány téli szünetet is eltöltöttünk. És azért is, mert a túrázás komoly
szenvedélye valaha szintén az enyém volt. Ezt is apámnak köszönhetem. Meg
mindent, amit a túrázástól kapok.
Gimnazista koromban, és még utána
pár évig szinte minden hétvégén jártam túrázni. Nagy, sátoros túrákra,
turistaházakba, kulcsosházakba vagy csak egynapos menetekre, olykor
teljesítménytúrákra. És amikor annyi év után ismét ott másztam a Börzsöny
kaptatóin, szépen visszatért néhány tanítás, érzés, amelyeket akkoriban már
megtanultam, ám azóta elfelejtettem.
Jöjjenek most ezek az apróságok –
nem olyan mély önmegismerésről és belső útról van szó, mint egy zarándoklat
esetében, egyszerűen csak a praktikus örömökről.
2017. november 24., péntek
A Szimbolikus temető magyar emléktáblái – Teschler Imre
A Magas-Tátrában a Poprádi-tó közelében, az Oszterva sziklái
alatt található az 1934-ben létesített, a nagyközönség előtt 1940-ben
megnyitott Szimbolikus temető. A temető középpontjában álló kápolna körüli
sziklákon a Tátrában balesetet szenvedett és elhunyt hegymászók, turisták
emléktáblái vannak elhelyezve, de emellett a világ más magashegységeiben
elhunyt szlovák és lengyel hegymászók emléktáblái is megtalálhatók itt. A
Szimbolikus temető szikláin 2015 őszén 352 emléktáblán 492 áldozat neve
szerepelt, ezek között néhány magyar hangzású névvel is találkozhatunk. Ez
azonban nem jelenti azt, hogy csak ők szenvedtek halálos balesetet a Tátrában, hiszen
nem minden áldozatnak állítanak emléktáblát. A most befejeződő cikksorozatban
azokról a magyar hegymászókról, turistákról szeretnék néhány mondatban
megemlékezni, akiknek emléktáblája megtalálható a Szimbolikus temetőben.
Teschler Imre (1896-1919)
A fiatal iglói orvostanhallgató már 14 éves korában önállóan
járt a Tátrába. Fiatal kora ellenére sok szép és nehéz utat mászott meg,
többnyire partnerekkel, de néha egyedül is. 1919. augusztus 12.-én, sikeres
orvosi szigorlata után is egyedül indult el otthonról, mégpedig a
Jeges-tavi-csúcs megmászására. Tátraszéplakon még betért dr. Guhr Mihály főorvoshoz,
neki viszont már azt mondta, hogy a Gerlachfalvi-csúcsra indul a Martin-úton.
2017. november 22., szerda
Túlélés vészhelyzet esetén
Soha nem lehet
kizárni, hogy a hegyekben elérkezik az a pillanat, amikor segítségre lesz
szükségünk. Annak érdekében, hogy ez ne érjen minket váratlanul, érdemes előre
felkészülni, mi a teendő vészhelyzet esetén. Tervezzük meg előre, hogyan éljünk
túl egy esetleges vészhelyzetet, és tervezzük meg előre, ennek érdekében mit
csomagoljunk a hátizsákba.
Útiterv és vészhelyzetre történő felkészülés
Egy esetleges baleset,
vagy bármilyen vészhelyzet nem olyan dolog, ami előre látható. Amikor
elsősegély felszerelésünket összeállítjuk, ösztönösen úgy tesszük, hogy ez csak
„tartalék” a hátizsákban. Izolációs fólia? Legtöbben nem is tudják, hogy melyik
oldala véd a kihűléstől, és melyik a felmelegedéstől? A legfontosabb azonban,
hogy azokat a legalapvetőbb elsősegély felszereléseket pakoljuk be, amire
valóban szükségünk lehet.
A vészhelyzetre
történő felkészülés tulajdonképpen hosszú idővel a tervezett túra előtt
megkezdődik. A tapasztalt turisták nem indulnak túrázni megfelelően
előkészített, „minden esetre” jelszóval bepakolt hátizsák nélkül, amely
tartalmazza a hideg és a kimerültség elleni védekezés alapvető elemeit, és a
lehető legkisebbre csökkenti egy mentőakció szükségességét. Természetesen arra
is figyelni kell, hogy pakoljunk a hátizsákba, de ne csomagoljuk „túl” a
hátizsákot… Néhány dolog, különösen a hideg évszakban mindenképpen kell, hogy
legyen nálunk. Ilyenek pl. a fejlámpa, meleg ital, kémiai kéz és ruházat
melegítő, sapka, kesztyű, további meleg rétegek, nagy energiatartalmú, de kis
súlyú élelmiszerek, elsősegély készlet, izolációs fólia. Ezek az alapvető
felszerelési tárgyak.
2017. november 20., hétfő
40 éve él a Tengerszem-csúcs alatt, és még szerelmes a hegyekbe
A civilizációtól
távoli Hunfalvy-völgyi menedékházhoz (Chata pod Rysmi) vezet az egyik
legnehezebb tátrai turistaút. A menedékházat évtizedek óta Viktor Beránek
vezeti, aki ennyi év után sem unja az itteni életet. A magashegyi menedékházak
szépsége olyan nőhöz hasonlítható leginkább, aki mindig rejtve marad a kíváncsi
szemek előtt. Szereti azt a szabadságot, melyet a hegyi teherhordók munkája
biztosít számára – úgy érzi, ez a munka élete legszebb és legértékesebb része.
Aki csak egyszer is hallotta Viktor Beráneket az élete szerelméről beszélni, ő
maga is beleszeret a Tátrába. Viktor még a kommunista időkben menekült a
hegyekbe, s a mai napig ott is maradt. Ma már azonban nem a kizsákmányoló
rezsim, hanem az emberi ostobaság, kapzsiság elől rejtőzik itt. Miközben ő lett
a legrégebben dolgozó menedékház-bérlő, továbbra is fiatal maradt. Miután
lezárták a menedékházhoz vezető turistautat, elmesélte nekünk, miért lett a
Tengerszem-csúcs (Rysy) és az alatta fekvő menedékház sorsdöntő az életében.
2017. november 18., szombat
A Kárpátok sárkánya, a barlangi medve
A Magyarhoni Földtani Társulat
(MFT) 2015 második felében útjára indította az „Év ásványa” és az „Év ősmaradványa” programot. A program célja a földtudományok
két pillérének, az ásványoknak és az ősmaradványoknak a népszerűsítése,
valamint az ismeretterjesztés. Az MFT Ásványtan-Geokémiai Szakosztályának és
Őslénytani-Rétegtani Szakosztályának vezetősége 2016 őszén mindkét díjra három-három
jelöltet állított, melyekre a facebookon és Társulat honlapján szavazhattak az
érdeklődők. A nyertes ásvány (a kvarc) és a nyertes ősmaradványa (a barlangi
medve) kiemelt szerepet kap az MFT 2017-es évi rendezvényein.
Kevés olyan terület
van Európában, ahonnan annyi barlangi medve csontváz került volna elő, mint a
Kárpát-medencéből. Ez a grizzly medvénél is nagyobb, mára kihalt mindenevő
állat a gyapjas mamut és a gyapjas orrszarvú mellett a jégkorszak emblematikus
képviselője.
2017. november 17., péntek
Fotók és videók a Tátrából – 2017. november 1-15.
A Poprádi-tó közelében; Maga a felfedezés élethosszig
tartó siker...; A Karbunkulus-torony és a Vörös-tavi-csúcs; „Mindenki
eljut egyszer az életében arra a pontra, ahol rájön, hogy nem kell tovább
keresgélni, sehová nem kell tovább sietni. Rájön, hogy hazaért, és egyszerűen
csak élni akar...”; Gyönyörű fotók egy, az Osztervára és a Tompa-hegyre vezető
túráról; Panoráma a Liptói-határhegyről; Esti kilátás a Kis-Viszoka csúcsáról; Az
idei utolsó menet, de jövőre ismét találkozhatunk a legmagasabban fekvő, tátrai
menedékháznál dolgozó tátrai teherhordókkal; A Hegyes-Rohács és a Volovec a
Placslivoról; Egy szép téli túra fotói Liptói-Tátrából, a Rohács-gerinc
végigjárása; Novemberi túra a Gerlachra, gyönyörű időben, ideális téli feltételek
között; A Siklawa-vízesés éjjel; Ködív a Tátrában; Zakopane november 14-én,
kedden este. Három évszakos túra a Tengerszem-csúcsra; Few Moments 3
from Slovakia; A Halny jellegzetes felhője a Tátra felett; Rövid ízelítő
az eperjesi kerület látnivalóiból; The Icicle Seekers. 2017
novemberének első felében ezeket a fotókat és videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek
megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!
2017. november 15., szerda
A tavaszinál több, a múlt évinél kevesebb zerge él a Tátrában
A
Tátrában élő zergék száma több mint 200 egyeddel nőtt a tavaszi zergeszámlálás
óta. Ahogy Pavol Majko, a Tátrai Nemzeti Park Igazgatóság (Správa TANAPu)
vezetője elmondta, az őszi zergeszámlálás során 1263 zergét számoltak össze,
ami 221 zergével több, mint tavasszal volt. „Nem véletlen, hogy ez a faj képes
túlélni a tátrai ormok között uralkodó nehéz időjárási körülményeket is.
Ezúttal a saját szemünkkel győződhettünk meg róla, hogy abban a magasságban,
amely az ember számára annyira barátságtalan, a zergék állandó küzdelmet
folytatnak a túlélésért” – mondta az igazgató.
Az
idei őszi zergeszámlálást az elmúlt héten tartották a Tátra szlovák és lengyel oldalán
működő nemzeti parkok saját munkatársaik és önkéntesek közreműködésével. Az
instabil októberi időjárás, valamint a korai, jelentős havazást követő alacsony
fokú lavinaveszély miatt a zergeszámlálás időpontját többször is el kellett
halasztani, amíg végül sikerült egy erre alkalmas napot találni.
2017. november 14., kedd
A TOPR helikopter őszi technikai felülvizsgálaton
November
13-án a repülési szabályzattal összhangban megkezdődött a Tátrai Önkéntes
Mentőszolgálat (TOPR) Sokol típusú mentőhelikopterének szokásos őszi felülvizsgálata,
amely a tervek szerint december 15-ig tart. Ez alatt az időszak alatt a
mentőhelikoptert természetesen nem használható a mentési műveletek során. A
lengyel hegyimentők Facebook oldalán megjelent közlemény szerint az előttünk
álló egy hónapban az életet közvetlenül veszélyeztető, különleges helyzetekben
a szlovák Helikopteres Mentőszolgálat (VZZS) helikopterét használják majd a
mentési műveletekhez, persze csak akkor, ha ezt a Tátra fölött uralkodó légköri
körülmények lehetővé teszik. A lengyel hegyimentők óvatosságra intik a
turistákat.
Forrás
és fotó: https://www.facebook.com/1909.topr
2017. november 13., hétfő
Az ősfenyvesben akár háromszáz napig sem találkozni emberrel
A Csendes- és Kapor-völgyben
sem kellene eltiltani a turistákat attól, hogy az aszfaltúton kívül is közlekedhessenek
– véli a neves tátrai természetfilmes, Erik Baláž. „Az átlagturista a jelzett
turistautakon akar feljutni a Krivánra, és nem szeret az őserdőben kidőlt
fatörzseken átmászni, de ha valaki mégis ide kívánkozik, az így is, úgy is
odamegy, akár illegálisan, akár engedéllyel” – mondja Erik Baláž természetfilmes
és természetvédő. Szerinte az őserdőnek is szüksége van a turizmusra.
Mennyiben változtatja meg az embert az őserdő? Mennyiben lett volna Ön
más ember, ha nem a vadonban nőtt volna fel? (Fiatal korában volt, hogy egy évben
150 napot is a völgyekben töltött)
„Vannak emberek, akik
az őstermészetet a génjeikben hordozzák, és keresik az érintetlen helyeket. Ha
nem jutottam volna el az őserdőbe, akkor máshol kerestem volna az utamat. Nálunk
ma már nincsenek olyan ősvadonok, mint Szibériában, vagy Afrikában, de lehet
őserdő akár a kert egy darabkája is, amit meghagyunk annak. Vannak emberek,
akiknek pont az ilyen helyek tetszenek. Az embert ez annyiban változtatja meg,
hogy a természet világát konfrontálja az emberi világgal. Amikor meglátjuk,
hogy a természetben mennyire tökéletesen működik minden, és az ember mindezt
milyen könnyen tönkreteheti, akkor ez megváltoztatja az embert – úgyhogy elkezd
tenni valamit a természet védelmében.
2017. november 11., szombat
Főúri utazások, úti kalandok – Tátrai relikviák Keszthelyen
Keszthelyen, a Helikon
Kastélymúzeumhoz tartozó Amazon Ház Látogatóközpontban – az egykori Amazon
Szálló épületének földszintjén és emeletén – 2016 áprilisában nyitották meg a „Főúri utazások, úti kalandok” című
állandó kiállítást, amely az elmúlt évszázadok szárazföldi, vízi és légi
közlekedésének történetét tárja a látogatók elé. Az interaktív kiállításon a
látogatók bepillantást nyerhetnek az elmúlt századok utazásainak történetébe, a
kocsik, a hajók, az autók és a léghajók világába. Megismerhetik az utazások
előkészületeit, azt, hogy mi került egy útiládába, például hogy nézett ki az
1930-as években készült hajszárító, milyen gyógyszereket vittek magukkal egy
hosszú utazásra, és hogyan nézett ki egy korabeli szekér, amelyet mentésre
használtak.
A kiállítás megmutatja
azt is, hogy milyen volt a Habsburg Birodalom úthálózata, milyen veszélyek
leselkedtek az utazókra, és hintószimulátoron ki is próbálhatják a látogatók,
hogy milyen állapotban voltak a korabeli utak. A tárlat a vasúti közlekedés
rejtelmeibe is beavatja a vendégeket. A kiállítás egyik szenzációja egy
felújított termes kocsi, amely a korabeli vasúti közlekedésben a
luxuskategóriát képviselte.
2017. november 10., péntek
Két magyar turistát mentettek a lengyel hegyimentők a Tátrában
A Tátrai
Önkéntes Mentőszolgálatot (TOPR) mentőhelikoptere november 10-én, pénteken két
magyar nőt volt kénytelen evakuálni a Halastótól (Morskie Oko) a Mormota-halmon
(Świstówkę) keresztül a Lengyel-Öt-tó völgyébe (Dolina Pięciu Stawów Polskich)
vezető kék jelzésű turistaúton. A hegyimentők tájékoztatása szerint a
turistaúton elakadt, és ezért mentést kérő magyar turisták egyike sem rendelkezett
a téli körülményekhez szükséges megfelelő felszereléssel. A hegyimentők
helikopterrel érkeztek a helyszínre, majd biztonságos helyre evakuálták az elakadt
turistákat.
A
Tátrában jelenleg nem túl kedvezőek a túrázás feltételi. A megmaradt hó le van
taposva, le van fagyva, a magasabban fekvő területek hágóvas nélkül nem
biztonságosak. Saját biztonságunk érdekében mindenképpen szükség van megfelelő
téli felszereléssel, így hágóvasra és jégcsákányra.
Forrás
és fotó: http://krakow.wyborcza.pl
A Kyseľ-szurdok via ferratája az ínyencek kedvence lett
A Szlovák Paradicsomban
található Kyseľ-szurdok via ferratája a téli időszakban, november 1-től zárva
van a nyilvánosság előtt, a turisták legközelebb csak 2018. június közepétől
látogathatják. Az idei év túrázásra engedélyezett négy és fél hónapjában kb.
15.000 turista váltott belépőt a szurdokba. „Természetesen a Szlovák Paradicsom
Nemzeti Park legnépszerűbb látnivalóihoz, a Suchá Belá-szurdokhoz, a
Hernád-áttöréshez és a Dobsinai Jégbarlanghoz képest ez csak töredéke azok
látogatottságának. A Kyseľ-szurdok viszonylag nehezen hozzáférhető, csak
önmagának a szurdoknak az eléréséhez legkevesebb 2 óra szükséges, így aztán ez
egy egész napos, viszonylag igényes kirándulás” – mondta Tomáš Dražil, a nemzeti
park igazgatója. Hangsúlyozta, hogy a Kyseľ-szurdok újbóli kiépítése során nem
a tömegturizmus idevonzása volt a cél, szavai szerint inkább azoknak ajánlják
ezt a túrát, akik a Szlovák Paradicsom igazi vadságát és gyönyörű tájait szeretnék
felfedezni.
2017. november 8., szerda
Téli zárlat 2017 – Beszélgetés a TANAP igazgatójával
Az alábbiakban az
ismételten életbe lépett téli zárlat apropóján készült beszélgetés olvasható
Pavol Majkoval, a Tátrai nemzeti Park Igazgatóság (Správa TANAPu)
igazgatójával, melyet a hiking.sk oldal szerkesztői készítettek.
Először is a konkrét változásokra szeretnénk rákérdezni, mivel néhány
turistautat kivettek a téli zárlat hatálya alól, másokat viszont zárlat alá
helyeztek.
Két nagyobb
változásról beszélhetünk. A piros jelzésű Felső Turistaút (Magistrála)
Csorbatótól a Poprádi-tavon és a Tarajkán át a Kő-pataki-tóig jelenleg már nem
tartozik a téli zárlat hatálya alá. Ezen kívül a Liptói-Tátrában lévő Juráni-völgyben
az iskolai csoportok látogatása miatt korábban, április 30-án véget ér a téli
zárlat.
Ezzel ellentétben viszont azt látjuk, hogy a Nagyszalóki-csúcsra ezután
akkor sem lehet felmenni, ha az út hómentes.
A Nagyszalóki-csúcs a
biológiai sokszínűség védelme szempontjából kiemelten fontos területek közé
tartozik, medvék telelnek a közelében, zergék élnek arrafelé, emiatt gondoltuk
úgy, hogy itt is érvényes legyen a téli zárlat.
2017. november 6., hétfő
Halottak napi megemlékezés a Szimbolikus temetőben
Október
21-én, Halottak napjához közeledve ezúttal is megtartották a hegyek
áldozatairól történő szokásos, szentmisével egybekötött megemlékezést a
Magas-Tátrában, a Poprádi-tó közelében található Szimbolikus temetőben. A
megemlékezést korábban október utolsó szombatján tartották, de ezzel kapcsolatban
több megkeresés érkezett a temetőt fenntartó Tátrai Nemzeti Park Állami
Erdészetéhez (Śtátne lesy TANAPu), melyben kifogásolták, hogy megemlékezés sokszor
egybeesik Mindenszentek, valamint Halottak napja ünnepével, amikor sokan a
temetőben szeretnék felkeresni hozzátartozóik, barátaik nyughelyét, miközben
ezen a megemlékezésen is szeretnének részt venni. Ezen kéréseknek eleget téve a
megemlékezést az elmúlt évtől október utolsó előtt szombatján rendezik.
Az
Oszterva sziklái alatt található cirbolyafenyő ligetben a legutóbbi megemlékezés
óta eltelt egy évben 13 új emléktáblát helyeztek el, így jelenleg 374 emléktáblán
494 áldozat neve olvasható, további 28 áldozat neve a Szlovák Nemzeti Felkelésnek
a Tátra területén történt tragikus eseményeihez kapcsolódik.
2017. november 4., szombat
Magyarország legmagasabb pontja
Magyarország területének legmagasabb
hegycsúcsa – a honfoglalástól kezdve egészen ezer éven át – lényegében mindig a
Magas-Tátra legmagasabb pontja, a 2655 méteres Gerlachfalvi-csúcs volt.
Ezen a helyzeten nem változtatott a
középkori országhatárok benyúlása a Balkánra, sem az Árpádok halicsi
terjeszkedése, sem Nagy Lajos birodalma, sem Hunyadi Mátyás hódításai. (Esetleg
ha a magyar hadjáratok által érintett, és csak egészen rövid időre
„meghódított” területeket is figyelembe vesszük, akkor találhatunk ennél
magasabb csúcsot Magyarország „területén”, azonban ezek a pontok csak kissé
erőltetetten sorolhatók országunkhoz.) Ahogy nem változott a Gerlachfalvi-csúcs
elsősége a török-kor alatt sem, hiszen a Magas-Tátra vidéke mindvégig
Magyarországnál maradt.
Tehát bő ezer éven át a 2655 méteres
hegycsúcs volt Magyarország legmagasabb „oltára”. Csakhogy a Gerlachfalvi-csúcs
ezen kitüntetett elsőségéről hosszú időn át csak nagyon kevesen tudtak, és akik
tudtak róla (vagy inkább „hitték”), azok sem tudták bizonyítani. Kilencszáz
éven át egy sor hegycsúcsról hitték és mondták azt, hogy az hazánk legmagasabb
pontja. Azonban ezt nemhogy pontosan lemérni nem tudták, de tegyük hozzá: a
hobbiból űzött hegymászás és „bakancsos turizmus” megindulása előtt sokakat ez
nem is igazán érdekelt.
2017. november 3., péntek
Fotók és videók a Tátrából – 2017. október 16-31.
Tátrai harmónia; A Zöld-tóhoz vezető út; Lady in
redYK; Repülő ember a Tátra felett; A Tátra Szepesbéláról; A Vastag-púp a
Liptói-Tátrában; A legendás Kőparipa; Egy szép fotó a Szlovák Paradicsom déli
részéről; A Kis-Tarpataki-völgy a Lomnici-nyeregből; Egy újabb „Lady in Red” –
ezúttal a Barát csúcsán; Aktuális fotó a Gasienica-völgyből; A Gyopár
menedékház őszi hangulatban; Malompataki-völgy – Lorenz-hágó – Furkota-völgy; A
Nagytarpataki-Jeges-tó; Inverzió a Nagy-Kócsról; Mintha január lenne, pedig
ezek tegnapi fotók. Őszi túra a Lorenz-hágóba; A Tátra kötéllel; Fiatalos,
lendületes, jól megszerkesztett; A 33. Sherpa rallye összefoglalója. 2017
októberének második felében ezeket a fotókat és videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek
megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!
2017. november 2., csütörtök
TANAP – Látogatási rend még nincs, téli zárlat viszont van
Bár a
Tátrai Nemzeti Parknak (TANAP) továbbra sincs érvényes látogatási rendje, ennek
ellenére mégis lesz téli zárlat a Tátrában, az Eperjesi Kerületi Hivatal
ugyanis kiadott egy határozatot, amely szabályozza ezt a kérdést. A határozat
szerint a szezonális zárlat november 1-től június 14-ig tart. „A határozat az
Eperjesi Kerületi Hivatal és az érintett települések hirdetőtábláján október
27-én került kihirdetésre, és 15 nap múlva lép hatályba” – mondta el a hivatal illetékese. Az egységes
határozatba beépítésre került néhány, külön határozatban kihirdetett, eddig is
létezett könnyítés, történtek szigorítások, emellett pedig néhány, korábban a
téli zárlat hatálya alá tartozó turistaút egész évben hozzáférhetővé vált.
A határozat szerint az alábbi turistautak ezután egész évben hozzáférhetőek lesznek:
A
Felső turistaút (Tatranská magistrála) a Felkai-tótól (Velické pleso) a
Batizfalvi-tóig (Batizovské pleso), majd tovább az Oszterva-nyergen (Sedlo pod
Ostrvou) át a Poprádi-tóig (Popradské pleso).
A Felső turistaút (Tatranská magistrála) a Tarajkától (Hrebienok) a Kő-pataki-tóig (Skalnaté pleso).
A Felső turistaút (Tatranská magistrála) a Tarajkától (Hrebienok) a Kő-pataki-tóig (Skalnaté pleso).
A
Felsőhágiról (Vyšné Hágy) a Batizfalvi-tóhoz (Batizovské pleso) vezető sárga
jelzésű út.
A
Baranyec (Baranec) a Zsári-völgyből (Žiarská dolina).
A
Baranyec (Baranec) a sárga jelzésen mindkét irányból.
2017. november 1., szerda
Pilinszky János – A tél küszöbén
A tél
küszöbén állunk. A természet álomba merül, csak a mindenség végzi továbbra is
változatlanul működését, lankadatlan csillagaival figyelmeztetve, hogy a
részletek mulandóságán túl mindig a nagy egészre ügyeljünk.
A föld
élővilága javarészt enged az évszakok „helyi diktátumának”. A növények elvetik
levelüket, mintegy visszahúzódnak a földbe. Az állatok téli álomra szenderülnek
vagy a nap útján délre emigrálnak; de válassza bármelyik formát, virágzás
helyett a természet csupán arra rendezkedik be, hogy átélje, átvészelje a
mostoha időszakot.
Nem így az
ember. Ő is benne él ugyan a természet helyi önkényében, pillantását azonban
mindig az egészre függeszti – s azon is túlra. Minket a természet elszunnyadása
valójában befelé fordít, létünk igazi, tehát szellemi napja, energiaforrása
felé. Minket az „általános hervadás” éppenséggel felébreszt; számunkra az ősz
nem véletlenül iskolakezdet – egy szellemibb, tehát fokozottabb élet indulását
hozza.
2017. október 31., kedd
Tátraváros tíz medve kilövésére kért engedélyt
Tátraváros
(Vysoké Tatry) önkormányzata tíz medve kilövésére kért engedélyt a szlovák Környezetvédelmi
Minisztériumtól. „Az önkormányzat már meghozta azokat az intézkedéseket,
amelyek a hatáskörébe tartoznak, és megtettük a szükséges megelőző
intézkedéseket, mint pl. a lakosság és a látogatók tájékoztatása arról, hogyan
lehet kiküszöbölni vagy teljesen elkerülni a barnamedvével történő találkozást.
Sajnos azonban azt látjuk, hogy ezek az intézkedések nem elegendőek, mivel a
Tátrában élő medvék továbbra is bejárnak az emberi településekre” – mondta Ján
Mokoš, Tátraváros polgármestere.
Elmondása
szerint a tátralomnici és az ótátrafüredi temetőt egész nyáron rendszeresen látogatták
a medvék, ahol megrongálták a halottak nyughelyét, de ezen kívül a
Tátravároshoz tartozó minden településen megfigyelték őket. „A lakók rendszeresen
jelzik nekünk, hogy hol találkoztak medvével, hetente átlagosan 50 ilyen
bejelentés érkezik a hivatalba” – tette hozzá a polgármester azzal, hogy a
hegyvidéki településekről érkezett legfrissebb jelentések szerint ez a probléma
nem csak Tátravárosban áll fenn.
2017. október 30., hétfő
Elsősegély felszerelés tartalma
Akár a hegyekbe, a
tengerpartra, vagy egy kerékpártúrára indulunk, ne feledjük otthon az
elsősegély csomagunkat, hiszen valószínűleg éppen azon a napon lesz rá
szükségünk, amikor otthon hagyjuk. Egy megfelelő elsősegély készlet viszonylag
nagy méretű, a legtöbb dolgot, amit tartalmaz valószínűleg soha nem fogjuk
használni, de mégis jobb ha nálunk van, mint ha baj esetén kérni kellene
valakitől. Ne feledjük, hogy az elsősegély csomag tartalmát rendszeresen ellenőrizni
kell, fel kell tölteni az elhasznált eszközöket, és le kell cserélni a lejárt használhatósági
idejű termékeket.
Rövidebb túrákon
elégséges lehet egy kisebb elsősegély csomag kötszerekkel. Minden esetben
fontos a csomag tartalmának személyre szabása, annak az utazás céljától,
időpontjától, típusától függő összeállítása, a hegyekbe azonban minden esetben
teljes elsősegély csomaggal kell elindulni.
2017. október 28., szombat
Magyar emlékek nyomában a Magas-Tátrában
A magyar turistaság és hegymászás
bölcsőjét a Kárpátok legmagasabb vonulatánál és egyben a világ legkisebb
magashegységében találjuk. Bár lassan száz éve annak, hogy a trianoni döntés
elcsatolta hazánk legszebb és legnagyobb hegyeit, a Magas-Tátra, még ha
csöndben is, de őrzi a magyar turistaság emlékeit. Az avatatlan szemnek
talán fel sem tűnnek a Magas-Tátrában felbukkanó magyar történelmi emlékek. A
lenyűgöző tájban gyönyörködve mit sem sejtve sétálunk el egy-egy kunyhó vagy
lerobbant emlékhely mellett, melyek pedig a magyar turistaság hagyatékai. Ezek
a történelmi emlékek a szlovák identitáskeresés miatt már régóta nem, vagy csak
nagyon óvatosan hirdetik magyar vonatkozásukat. Ezúttal kifejezetten ezekre az
emlékekre koncentrálva fedeztük fel a Tátra egyik varázslatos völgyét, illetve
elfeledett, csendes történelmét.
2017. október 27., péntek
48 perc alatt a Gáspár-csúcsra – új hegyifutó rekord
Október
21-én szombaton 10. alkalommal rendezték meg Zakopanéban az Alpin Sport „Tatrzański
Bieg Pod Górę” elnevezésű hegyi futóversenyt. A versenyen, melyen ezúttal 305
induló vett részt, a versenyzők Zakopanéból, a II. János Pál pápa körforgalomtól
(Rondo Jana Pawla II, népszerű nevén csak Rondo) indulva felfutnak a
Gáspár-csúcsra (Kasprowy Wierch), Andrzej Długosz rekordidő alatt futott fel a
népszerű csúcsra. A verseny útvonala hagyományosan a Rondótól (915 m) a Myślenickie
Turnie (1354 m) átszállóállomás mellett elhaladva a Gáspár-csúcsig (1986 m)
vezet. Az indulók számára limitidőt határoztak meg, az átszállóállomás feletti
felső szakaszon csak az folytathatta a versenyt, aki 60 perc alatt felért az
ellenőrző pontra. Az idei verseny győztese azonban kevesebb mint egy óra alatt feljutott a csúcsra, vagyis a táv végére.
2017. október 26., csütörtök
Látványos bike trial produkció a Lomnici-csúcson
A minap a Lomnici-csúcsra
látogató turisták ereiben egy nem mindennapi produkciónak köszönhetően szinte
megfagyott a vér, egy 27 éves poprádi fiatalember hajmeresztő mutatvánnyal
kápráztatta el az éppen akkor a csúcsra érkezőket. A bike trial nevű sportágban
korábban világbajnoki címet is szerzett férfi mindenféle biztosító eszköz
használata nélkül egyensúlyozott kerékpárjával a Lomnici-csúcs panoráma kilátójának
korlátján. A veszélyes mutatvány közben a legapróbb hiba is akár a fiatal
sportember életébe kerülhetett volna. „Miközben a felvonóval közeledtünk a
csúcs felé, és a szél elkezdte lengetni a kabint, fokozatosan lefagyott a
mosoly az arcomról, majd amikor megérkeztünk a csúcsra, olyan erős szél fújt,
hogy a fotós nem akart biztosítás nélkül felengedni a korlátra, de én
ragaszkodtam hozzá, hogy nem szeretnék biztosítókötelet” – mondta Ján Kočiš,
világbajnok bike trial versenyző.
2017. október 25., szerda
Újabb tragikus balesetek, ezúttal a Lengyel-Tátrában
Október
25-én délelőtt egy Kużnice közelében sziklát mászó német turista arról
értesítette a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálatot (TOPR), hogy látta, amint a
Nosal mészkőszikláról lezuhant egy ember. A hegyimentők helikopterrel repültek
a helyszínre, és kb. fél óra elteltével, 300 méterrel a Nosal csúcsa alatt
megtalálták a lezuhant férfi holttestét. A rendőrség elsődleges megállapításai
szerint ez elhunyt egy 38 éves, újszandeci (Nowy Sącz) lengyel férfi, aki előző
nap egyedül indult túrázni a Tátrában, és mivel tegnap estig nem érkezett meg
otthonába, a családja ma reggel kezdte őt keresni. A férfi halálát a nagy
magasságból történő zuhanás során bekövetkezett súlyos sérülések okozhatták, a
haláleset körülményeit a hatósági vizsgálat fogja megállapítani. A hegyimentők
ügyeletese elmondta, hogy a lengyel férfi nem rendelkezett egy ilyen túrához
szükséges felszereléssel.
Ugyancsak
ma, délelőtt 11 óra körül az Olczai-patakban (Potok Olczyski) egy 70 éves zakopanei férfi holttestét találták meg. Halálának
körülményeit még vizsgálják, de a rendőrség mindkét esetben kizárta az
idegenkezűséget.
Forrás
és fotó: http://tatromaniak.pl;
http://wiadomosci.gazeta.pl
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)