Szolgálatba állnak a lavinamentő macskák

A magashegységekben beköszöntött a tél, a Tátrában és az Karkonosze-hegységben (Karkonosze) jelentősen megnőtt a lavinák esélye. Sajnos minden évben előfordulnak lavinabalesetek, melyek egyaránt érhetnek kevésbé vagy jól felkészült turistákat, és időnként nagy téli tapasztalattal rendelkező túrázók is a lavina áldozatává válnak. Ilyen helyzetekben rendkívüli jelentősége van az időnek. A lavina alá került személy a hidegnek és az oxigénhiánynak köszönhetően néhány perctől pár tucat percig terjedő ideig élheti túl a lavinát. A mentőakció megszervezése, esetlegesen a lavinamentő kutyának az állomáshelyről a helyszínre történő szállítása sok időt vesz igénybe, amely értékes percekkel csökkenti a túlélés esélyét.

110 éve született Zamkovszky István

110 évvel ezelőtt, 1907. december 25-én egy ötgyermekes család legkisebb gyermekeként Lőcsén született Zamkovszky István (1907-1961), a neves hegymászó és hegyivezető, a Zamkovszky menedékház építője, első tulajdonosa és gondnoka, a Tátra történelmének jeles személyisége, aki egész életét a Magas-Tátrának szentelte. Már kisgyermek korában, amikor a hasonló korú társai még a gyerekjátékokkal játszottak, ő már szívesebben járta a szülőföldje körüli erdőket, dombokat. Fényképésznek tanult, de soha életében nem dolgozott a szakmájában. Mivel egyre jobban csábították a hegyek, munkát keresve a közeli Magas-Tátra festői völgyei felé vette az irányt. Kezdetben több éven keresztül teherhordóként dolgozott a Hosszú-tavi és a Téry menedékházban, szívből szerette ezt a munkát, az erőfeszítésektől és az időjárási körülményektől függetlenül. Megbízhatóságának és szervezési képességeinek köszönhetően, melyeknek többször tanújelét adta, 1934-ben I. osztályú hegyivezető minősítést kapott, majd 1936-ban a Téry menedékház gondnoka lett. Korának legmegbízhatóbb hegyivezetőjeként ismerték, akinek a vezetés nem csak hobbija, hanem az önmegvalósítás egyik eszköze is volt, Zamkovszky volt a sportmászók egyik legsikeresebb vezetője a Tátrában.

Halastó 3.0 – avagy Karácsonykor az élet ismétli önmagát?...

Az oldal állandó olvasói bizonyára emlékeznek arra a 2015 karácsony másnapján, majd 2016 szilvesztere előtt megtörtént, első hallásra viccesnek tűnő eseményekre, hogy az előbbi esetben több mint 100, egy évvel ezelőtt pedig néhány tucat turista rekedt a Halastónál, pontosabban a lovaskocsik végállomását jelentő Hajfű-tisztáson (Włosienica). Tegnap este ismét egy ilyen hírt láttam több lengyel weboldalon, amelyről először azt gondoltam, valamilyen oknál fogva ismét elővették a tavalyi, illetve a két évvel ezelőtti hírt. Aztán rá kellett jöjjek, hogy nem erről van szó, mivel 2017. december 26-án, karácsony másnapján újabb 45 turista „rekedt” a Halastó közelében. Íme a hír:

A tavalyi évhez hasonlóan 45 turista nem volt rá felkészülve a Lengyel-Tátrában, hogy télen a hegyekben korábban sötétedik. A csoport a Halastóhoz (Morskie Oko) vezető turistaúton, a Hajfű-tisztáson (Włosienica) ragadt. A 24tp.pl weboldal egyik olvasójától származó információt a Tátrai Nemzeti Park (TPN) parkőrségének vezetője is megerősítette. Azt is elmondta, hogy mindenkit, aki tegnap a Bialaki-szénégetőn (Palenicza Białczańska) belépőt váltott a nemzeti parkba, tájékoztattak arról, hogy a lovaskocsik csak 17 óráig közlekednek. Mindezek ellenére kevéssel 17 óra után 45 turista gyűlt össze a Hajfű-tisztáson, akik miután szembesültek vele, hogy nincs fent több lovaskocsi, a nemzeti parktól, a hegyimentőktől, a tűzoltóktól és a rendőrségtől kértek segítséget.

Újabb halálos zuhanás, ezúttal a Nagy-Tarpataki-völgyben

December 26-án a délelőtti órákban szemtanúktól érkezett bejelentés a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) ügyeletére, akik a Nagy-Tarpataki-völgyben (Veľká Studená dolina), a Király-szakadék (Kráľovský žľab) alatt egy mozdulatlan férfit találtak a hóban, aki nem mutatott életjelet. A bejelentés idején éppen egy másik baleset sérültjének mentését végző mentőhelikopterrel együtt Ótátrafüredről egy földi mentőcsoport is a helyszínre indult, ahol megállapították, hogy a 33 éves cseh turista a nagy magasságból történő zuhanás következtében olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette. A szerencsétlenül járt turista holttestét Ótátrafüredre szállították, ahol átadták az illetékes hatóság képviselőinek.

Újabb fiatal halálos kicsúszása a Nagy-kaptatón

2017. december 26-án, a kora reggeli órákban a szlovák Hegyi Mentőszolgálat (HZS) ügyeleti központjába a lengyel hegyimentők (TOPR) ügyeletéről érkezett bejelentés a Kis-Tarpataki-völgyben (Malá Studená dolina) a Téry menedékház (Téryho chata) felé vezető jelzett turistaúton, a Nagy-kaptató (Valký hang) környékén történt kicsúszásról. A bejelentő a kicsúszás után nem látta társát, akivel vizuális kapcsolata sem volt, őt csak egy órával a bejelentés után találta meg. Időközben két hegyimentővel a fedélzetén a helyszínre érkezett a Helikopteres Mentőszolgálat (VZZS) helikoptere, akik evakuálták a súlyosan sérült 25 éves fiatalembert, akit Ótátrafüreden átadtak a mentőszolgákat orvosainak. Annak ellenére, hogy a mentés valamennyi résztvevő mindent megtett a férfi megmentése érdekében, a lengyel turista belehalt a kicsúszás során szerzett sérüléseibe.

Tragikus balesetek napja a Magas-Tátrában

2017. december 25-én, hétfőn több balesethez is riasztották a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) szakembereit a Magas-Tátrában. A reggeli órákban a Lominici-nyereg (Lomnické sedlo) alatti sípályán éppen egy szlovák síelő sérüléseit látták el, amikor újabb bejelentés érkezett, melyben a Kis-Tarpataki-völgyben (Malá Studená dolina), a Téry menedékház (Téryho chata) közelében balesetet szenvedett cseh turistához hívták a hegyimentőket, aki a Kis-kaptató (Malý hang) jeges lejtőjén megcsúszott, és több száz métert csúszott lefelé meredek lejtőn. A hegyimentők azonnal a helyszínre indultak, a 25 éves cseh nő az esés következtében azonban olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette. A HZS szakemberei a holttestet Ótátrafüredre szállították, ahol átadták az illetékes hatóság képviselőjének.

Tompa Mihály – Márta könnye

Hol a Kárpát havas tetőin,
- Mint barna csókák a téli fára, -
Halk szárnyütéssel a kifáradt
Felhők megűlnek éjszakára;
Hol a vihar fogantatik,
S szül a mennydörgés száz harsány fiut;
Hol a havas rózsája búsúl,
S a törpe fenyvek tengő szára fut:
Magában egy kicsinyke tó
Áll a jégvölgyi csúcs alatt,
Mely méltán tiszta, mint a köny,
Ha bús leány szemén fakad;
Hiszen könyhullatás özönje!
E kis tavacska: Márta könnye. 

Fotók és videók a Tátrából – 2017. december 1-15.

A Tátra Bükkszentkeresztről; Téli szépség a Tátrából; A Tátra a dobogókői kilátóból; Nincs rossz idő, csak rosszul öltözött turista; A Téry-horhos múlt hét szombaton; A Tátrába is megérkezett a Mikulás; Esti panoráma az Ornak menedékháztól; Hátsó-Jávor-völgy, Kis-Nyereg-hágó, Jég-völgyi-csúcs; A Lomnici-nyereg a viharos szél előtt; Tátrai klasszikus; Reggel a Zöld-tavi menedékháznál; Ilyen az idei tél a Kő-pataki-tónál; A Niagara-vízesés Csorbató felett; Szeretne valaki egy ilyen éjszakai találkozást? Az Alacsony-Tátra téli szépségei; Novemberi túra a Zawratra; Sokunk kedvence, a Téry menedékház. 2017 decemberének első felében ezeket a fotókat és videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!

Egyre népszerűbb a Tátrában a síalpinizmus

A Magas-Tátrában is egyre népszerűbb téli sportolási forma a síalpinizmus. „A 10-15 évvel ezelőttihez képest jelentősen megnőtt az érdeklődés a behavazott természetben történő síelés iránt. Korábban csak néhány síelővel találkoztunk a tátrai völgyekben, szinte mindannyian ismertük egymást. Manapság egyre többen vágynak arra, hogy az érintetlen, szűz hóban síeljenek, egyre többet szeretnének látni, és egyúttal egyre népszerűbbé válnak az adrenalin-növelő sportok, köztük a síalpinizmus” – mondja Roman Hric hegyi vezető és szenvedélyes síalpinista.

Egyúttal figyelmeztet, hogy meg kell különböztetni az ún. sítúrázókat, akik a síléceiken az előkészített sípályákat használva jutnak fel a hegyre, és a síalpinistákat, akik a völgyekben és a hágókban a behavazott turistautakon közlekednek. „Azok között, akik az előkészített sípályákon kívülre merészkednek, az egyik legnépszerűbb a Zöld-tóhoz (Zelené pleso) vezető út, amely nagyon szép útvonal, ráadásul itt nem olyan nehéz a tájékozódás, mint egy lesiklópályán. Ezen kívül a Poprádi-tóhoz és a Sziléziai házhoz vezető útvonal is nagyon népszerű” – mondja Hric.

A sítúrázókra vonatkozó szabályok a Lengyel-Tátrában

Az utóbbi időszakban a tátrai turisták körében is egyre népszerűbb a síalpinizmus, mint síelési forma, amely ötvözi a sífutás és a lesiklás előnyeit. Mielőtt azonban valaki ráállna a két sílécére, érdemes megismerkedni a lengyel Tátrai Nemzeti Park (TPN) ezzel kapcsolatos rendelkezéseivel, szabályaival. A Lengyel-Tátrában az összes jelzett turistaúton lehet síelni, az alábbi korlátozásokat figyelembe véve:

- A Myślenicei-tornyoktól (Myślenickie Turnie) a Gáspár-csúcsra (Kasprowy Wierch), valamint a Gąsienica-tisztásról (Hala Gąsienicowa) a Liliom-hágóba (Liliowe) csak felfelé lehet sítúrázni (mindkét esetben közel van egy sípálya, lefelé azon lehet síelni);

- A Gombás-nyeregből (Przełęcz w Grzybowce) a Felső-Konrád-nyeregbe (Wyżnią Kondracką Przełęcz), a Toman-völgyből (Dolina Tomanowa) a Keskeny-csorbába (Chudą Przełączkę), valamint a Mormota-halmon (Świstówka Roztocką) keresztül vezető turistaút december 1. és május 15. között le van zárva;

- november 30-ig és május 1. után a nemzeti park területén csak napközben lehet mozogni.

Porcukorhóba burkolt, mézeskalács-falucskák a Tátrában

A Tátra a Kárpátok legmagasabb vonulata, melyen Szlovákia és Lengyelország osztozik. A több mint kétezer méteres csúcsokkal teli magashegység lejtői egész évben vonzzák a természetközeli pihenésre vágyó turistákat. Nemcsak a hósipkás hegyek, a vadregényes erdők és a meredek patakvölgyek érdemesek azonban a látogatók csodálatára, de a környék épségben megőrzött néprajzi értékei és kultúrája is. Ezekkel pedig a vidék meseszép falucskáiban a legjobb ismerkedni.

Az alábbiakaban bemutatunk tíz csodákkal teli, kicsi települést a Tátra és az Alacsony-Tátra Magyarországhoz közelebbi, szlovákiai részén, melyek télen talán még szebbek, amikor belepi őket a hótakaró.

A femina.hu teljes cikke itt olvasható!

Forrás és fotó: https://femina.hu

Karácsonyig három hószobor készül el a Rainer-kunyhónál

A Rainer-kunyhó gondnoka, Peter Petras azt tervezi, hogy Karácsonyig három hószobrot farag ki a kunyhó előtt található Rainer-réten (Starolesniansa poľana). Közülük az egyik, egy 4 méter magas Mikulás már most készen van, ez a kunyhó előtt látható, és már készül a Betlehem váza is. „Már a múlt évben is volt itt december 6-án Mikulás szobor, köszönhetően annak, hogy az idei évhez hasonlóan jók voltak a hóviszonyok. A tavalyi volt ennek a prototípusa, az idei Mikulás szobor készítése során kiküszöböltem a múltbéli hiányosságokat, ezért azt gondolom, ez most elég jól sikerült” – mondta az alkotó.

Számos turista, aki már látta a hóból kifaragott Mikulást, észrevette, hogy az feltűnő módon hasonlít az alkotójára, Peter Petrásra. Ugyanezt már a múltban is észlelték a jó megfigyelők, amikor az idős „hószobrász” egy tátrai teherhordót faragott ki a hótömbből. „Azt hiszem, ez azért van így, mert ha az ember bármilyen anyagból megformáz valakit, akarva-akaratlanul olyan személyről veszi a mintát, akit a leggyakrabban lát, vagy akivel a legtöbbet találkozik. Nos, amikor reggel a tükörbe nézek, mindig magamat látom, talán ezért a hasonlóság. Ez persze akkor is érvényes, ha majd egy lovat fogok faragni a hóból, az is rám fog hasonlítani” – mondja mosolyogva.

Kulig, avagy lovasszánozás Zakopanéban

Tél van. Mély hó és csikorgó fagy. Esténként messzire világító fáklyák fényénél igáslovak húzzák az élménytől fellelkesült turistákkal teli szánokat. Manapság a lovasszánozás (kulig) elsősorban kereskedelmi tevékenység, de ez nem mindig volt így. A helyi utazási irodák által szervezett esti fáklyás lovasszánozás az egyik legnépszerűbb téli vonzerő Zakopanéban. Az esti szánozás legtöbbször szabadtéri kolbászsütéssel végződik, és az ezt követő mulatozás gyakran reggelig is eltart. A lovak által megtett útvonalak nagyon különbözőek lehetnek – városi vagy erdei, illetve esetenként a Tátrai Nemzeti Park határain belül vezetnek. Amennyiben enyhébb a tél, és nincs elegendő hó, a lovasszánokat gumikerekes szekerekkel helyettesítik, ez azonban már nem ugyanaz az érzés… Az egyetlen dolog, amiben az ilyen típusú kikapcsolódásra vágyók bízhatnak, az a biztos havazás, ami Zakopanéba télen elég sokszor előfordul.

Ismét látogatható a Jégtemplom a Tarajkán

A jégbe fagyott szépség. Talán ezekkel a szavakkal lehetne legpontosabban jellemezni az idei Jégtemplomot, melyet Gaudí alkotása, a barcelonai Sagrada Familia inspirált. Az utóbbi években a Magas-Tátra egyik legfőbb téli vonzerejének számító jégtemplom, amely ezúttal nagyobb és hidegebb, mint a korábbiak, december 8-tól, péntektől várja a látogatókat. A rideg jégkockák a jégszobrászok munkája következtében zergéket, családokat ábrázoló remekművekké formálódtak, melyet színes ólomüvegek tesznek még varázslatosabbá. Érdekes módon ez a Tátra egyetlen olyan vonzereje, ahol a látogatók jobban fázhatnak, mint kint, a szabadban. „A kupola alatt -10 °C a hőmérséklet, ezért aztán a jégszobrok a szokásosnál is érzékenyebbek a külső hőmérsékletre” – mondta Zuzana Fabianová, a Tatry Mountain Resorts szóvivője.

A tátrai Jégtemplomot ezúttal ismét Adam Bakoš tervezte meg, aki saját elmondása szerint 0° alatti hőmérsékleten érzi igazán jól magát. Munkáját ezúttal szlovák, cseh és spanyol jégszobrászok segítették, akik idén a korábbinál 100 tonnával több jeget használtak fel, melyet csak az eddiginél nagyobb kupola alatt tudtak elhelyezni. Adam Bakoš azonban ezúttal nem vett részt a Jégtemplom ünnepélyes megnyitóján, az alkotás főszobrásza ugyanis megbetegedett, a jégtemplom elkészítése kikezdte az egészségét.

Termálfürdők a legszebb téli hegycsúcsok között

A  hósapkát viselő hegyek akár már most, a síszezon előtt is fantasztikus látványt nyújtanak, a domborulatok pedig gyönyörű kirándulásokat ígérnek a legbátrabb túrázók számára, utána pedig mennyei élvezet elnyújtózni a helyi termálfürdő forró vízben. Ezúttal Lengyelország és Szlovákia hófedte vidékein találtunk pompás fürdőket.

Terma Bania – Lengyelország

A Terma Bania a Lengyel-Tátra egyik legújabb fürdőkomplexuma, alig négy évvel ezelőtt nyitotta meg a kapuit a látogatók előtt, Zakopanétól nem messze. Az egész éven át nyitva tartó fürdő már megjelenésében is gyönyörködtet, tájba simuló építészeti megoldásai, lépcsőzetes medence rendszere és zöld növényekkel beültetett teteje egyedülálló a térségben.

Egyedi élményt jelent télen, hiszen közvetlenül a sípályák mellé telepítették, így a meleg vízben ülve gyönyörködhetünk a téli táj szépségében, este pedig a kivilágított pályák mellett, a hóban levő medencében lazíthatjuk ki izmainkat. A fürdőben használt termálvíz 2500 méter mélyről tör fel 72°C-osan, melyet a vendégek többféle medencében, akár 34°C-osan is élvezhetnek. A fürdőt két részre „hangos” és „csendes” zónára osztották. Így különítették el a bulizni, szórakozni vágyókat és a pihenésre, relaxálásra áhítozókat. 

A Csorbai-tónál kezdetét vette a síszezon

December 1-én a Csorbai-tónál kezdetét vette a 2017/2018-as tátrai síszezon, egyelőre az Interski, a Turista és a Junior lesiklópályákat hozták használható állapotba. „A hó vastagsága 40 cm, jelenleg nagyjából két és fél kilométer hosszú pálya áll a síelők rendelkezésére” – mondta Zuzana Fabianová, a Tatry Mountain Resort (TMR) ügynökség szóvivője, és hozzátette, hogy a pályák reggel 8.30-tól várják a síelőket. A magas-tátrai téli szezon hivatalosan december 8-án nyílik, amikor a látogatók számára a Tarajkán (Hrebienok) megnyitják a hegység egyik leglátogatottabb téli különlegességét, a tátrai jégkatedrálist, melyet idén a spanyolországi Sagrada Familia gondolatának jegyében faragnak jégbe. A jégtemplom meglátogatása továbbra is ingyenes, az érdeklődők az itt megrendezésre kerülő koncerteket is meglátogathatják.

A Csorba-tói központban nem ritka a december elejei síelés. „A természeti viszonyoknak köszönhetően ez átlagosnak számít, lévén, hogy az utóbbi öt évben rendszeresen december elején nyitottuk meg központunkat a látogatók előtt. A tavalyi év különlegesnek számított, ugyanis az első síelők már november 26-án birtokba vehették a pályákat” – magyarázta Fabianová.

Tragikus lavinabaleset a Nagy-Tarpataki-völgyben

December 6-án a délutáni órákban egy szlovák síelő jelentette a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) ügyeletére, hogy a Nagy-Tarpataki-völgyben (Veľká Studená dolina), a Nagytarpataki-Zerge-horhos (Malý Závrat) alatt lavina zúdult le. Az előzetes információk szerint a lavina elsodorta a bejelentő barátját, akinél sajnos nem volt sem lavina jeladó, sem pedig semmilyen lavinamentő felszerelés. A hegyimentők mentőhelikopterrel indultak a helyszínre, ezzel egy időben Ótátrafüredről három fős földi mentőcsoport, valamint a Hosszú-tavi menedékház két alkalmazottja is a helyszínre indult, akik a bejelentővel, egy szemtanúval és az időközben megérkező hegyimentőkkel együtt láttak hozzá a lavina által érintett terület feltérképezéséhez. A mentőhelikopter mentőkutyával a fedélzetén érkezett a helyszínre, majd miután leeresztette a legénységét, további mentőkutyákért visszaindult a bázisra.

Hétvégén megnyitják a tarajkai szánkópályát

A Magas-Tátrában az utóbbi napokban lehullott hó és a megfelelő hőmérséklet lehetővé teszik, hogy idén az utóbbi években megszokottnál jóval korábban megnyissák a 2,5 km hosszú tarajkai szánkópályát, amelyen a Tarajkáról (Hrebienok) Ótátrafüredre (Starý Smokovec) csúszhatunk le. A téli sportok kedvelői így ezen a télen már decemberben is hódolhatnak szenvedélyüknek. Az elsősorban a családosok és baráti társaságok körében népszerű szánkópálya a Magas-Tátra egyik fő téli vonzereje, hiszen a pálya felső része a tarajkai siklóval kényelmesen megközelíthető, így az itt szánkózóknak csak a 2,5 km hosszú pályán történő élményekkel teli lecsúszás a „feladata”.

A december 8-án, a tarajkai Jégtemplommal egy időben megnyitó szánkópályán naponta 8:30-tól 16:00-ig lehet szánkózni, és ezen időszak alatt természetesen a szánkókölcsönző is nyitva tart. A szánkópálya működéséhez természetesen megfelelő mennyiségű hó szükséges, ez jelen pillanatban rendelkezésre áll.

Mennyi cseh turista szenved tragikus balesetet a Tátrában?

A felelőtlen cseh turisták feletti sajnálkozás már hosszú ideje a szlovák „folklór” részét képezi. Amikor valaki meghal a Tátrában, Szlovákiában sokan szinte automatikusan azt gondolják, hogy biztosan megint egy cseh turista vált a hegyek áldozatává. Az utóbbi évek statisztikái viszont azt mutatják, hogy többet beszélnek a csehekkel történt szerencsétlenségekről, mint ahány eset valójában történik. Az idei statisztika azonban eltér a megszokottól, már jóval év vége előtt látszik, hogy ez lesz a legrosszabb év az utóbbi évtizedben.

Felelőtlenség

A hegyek gyakran követelnek áldozatokat, akik bármilyen állampolgárok is, legtöbbször könnyelműségüknek és a felkészületlenségüknek köszönhetően kerülnek bajba. Egyértelműen igaz ez arra a 29 éves cseh férfira, aki szeptember végén rövidnadrágban, edzőcipőben és egy könnyű kabátban indult túrázni. Holttestét csak néhány nap múlva találták meg Csorbató közelében, a Szoliszkó-gerinc alatt. Az elmúlt hét végén két cseh síalpinista halt meg az Alacsony-Tátrában.

Lehet-e sízni a Kárpátok alatt?

Jeszenszky Géza és Neidenbach Ákos különleges idő- és térbeli utazásra hívja olvasóit több mint száz év magyar sítörténetét áttekintő könyvében. Sítechnikai szakkönyvek, síkalauzok már a múlt század első évtizedeiben is megjelentek, de ez az első kötet, amely a Kárpát-medence magyarságának sísportjáról történeti összefoglalót ad. A „Képek a magyar sísport történetéből” alcímet viselő könyv korabeli dokumentumokat, fényképeket válogat, a precíz és pontos történeti áttekintés mellett anekdotákat, hiteles katasztrófatörténeteket is közread. Megtudhatjuk, mit tettünk Trianon előtt és a bécsi döntések lehetősége nyomán a Tátrában vagy Erdélyben, hogy kiépüljenek a sísport feltételi. A kötet második fele pedig jó tanácsokkal szolgál a kezdőknek, praktikus útmutatót ad a sísportok szerelmeseinek is.

A Kairosz Kiadó gondozásában megjelent könyv bemutatója 2017. december 12-én, kedden 18.30 órakor lesz a Virányosi Közösségi Házban (1125. Bp. Szarvas Gábor út 8/c.), melyre az alkotók szeretettel várják az érdeklődőket.

Forrás: Neidenbach Ákos

Fotók és videók a Tátrából – 2017. november 16-30.

A Magas-Tátra a Bükkből; A Halas-tó; Lesíelés a Vörös-torony-hágóból; A Tátra a Szilicei-fennsíkról; Ez a csúcs sokaknak ismerős lehet; A Ruszin-tisztásra vezető út; A Bélai-Tátra két főcsúcsa; Reggel a Csorbai-tónál; Úton a csúcs felé; Közeleg a síszezon; A behavazott Tátra a repülőgép ablakából; Kuznice mára virradó éjjel; A napsütötte Pieninek, háttérben a havas Tátra; A Tátra harmadik legmagasabb csúcsa; Októberi Tengerszem-csúcs túra.

Hernád-áttörés - Kolostor-szurdok - Kysel-szurdok via ferrata; Látványos videó a Gerlachfalvi-csúcsra vezetett túráról; A Gubalówka madártávlatból; A Pieninek, Szlovákia legszebb szeglete; Őszi túra a Fátyol-vízeséshez és a Lorenz-hágóba.

2017 novemberének második felében ezeket a fotókat és videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!

A Kárpátok barlangjai és nemes kövei – 1846

1846-ban Vahot Imre szerkesztésében Pesten jelent meg a „Magyarföld és népei” című folyóirat, melyben „A Kárpátok, vagy a Tátra” című fejezet bevezető részei után a szerző akkoriban részletesnek mondható módon foglalkozik a Kárpátok és a Tátra viszonyaival, az akkori tudásszint szerint mutatja be a hegység kiterjedését, magasságát, felépítését, időjárását, tavait, vízeséseit, barlangjait, nemes érceit, növényzetét és állatvilágát. Az alábbiakban a barlangokról és a nemes kövekről szóló fejezetek olvashatók, természetesen eredeti helyesírással, 1846-ból:

„VII. A karpati barlangok.

Ezekben nagy állatok csontvázai, s különféle alaku s nagy minéműségű csepkő található. Legnevezetesebb barlangok azok, mellyek Demanfaluhoz közel esnek, u. m. a Feketebarlang; bejárása igen veszélyes, s bent is meredek sziklákon lehet csak tovább menni; de beljebb érve, templomi nagyságu üregeket lelünk. A csepkövek itt igen szép szinnel és alkotással birnak, gúlák- szobrok, obeliskek, és tornyok halmazát képezik. De ennél is meglepőbb itt a két ölnyi magasságú fénylő jégkúp, melly egy örökké tartó jégalapon nyugszik; - közel hozzá egy vékonyabb , de hasonló magasságú jégoszlop áll. Mindkét alak egy lyukból kifolyó fagyos vízből ered. Félórányi távolságra esik ettől a drakoi, vagy az ugynevezett benikoi barlang; nevezetes arról, hogy itt viztartók vannak, mellyeket a természet csepkövekból alkota, mellyekben igen tiszta s olly jéghideg viz foglaltatik, hogy a kéz egy percznél tovább ki nem állhatja; s ezen kemény viz orvosságul is használtatik, mint kőoszlató az emberi testben. Legnevezetesebb része ezen barlangnak az, melly baloldalról mintegy márványnyal látszik kirakva lenni. - Hoszsza 50 öl. 

Két síalpinista nem élte túl az éjszakát az Alacsony-Tátrában

November 26-án, vasárnap a déli órákban lengyel túrázók értesítették a Hegyi Menőszolgálat (HZS) ügyeletét, hogy az Alacsony-Tátra főgerincén, az Ördöglakodalma-hágó (Čertovica) és Gyömbér (Ďumbier) közötti szakaszon két mozdulatlan emberi testet találtak, akik a szavaik szerint nem mutattak semmilyen életjelet. A bejelentés után a hegység északi és déli oldalán található regionális központokból azonnal hegyimentők indultak a helyszínre, azonban a 47 éves nőn és 60 éves társán, egy férfin sajnos már nem tudtak segíteni. A hegyimentők, miután előkészítették a két síalpinista holttestét a szállításra, a sebeséri (Bystrá) bázisra szállították őket, ahol az elhunytakat átadták az illetékes hatóság képviselőinek. A cseh páros még szombaton indult sítúrázni, halálukat valószínűleg a kimerültség, valamint a hirtelen időjárásváltozás nyomán bekövetkező gyors kihűlés okozta.

A Magas- és az Alacsony-Tátrában jelenleg már teljesen téli viszonyok uralkodnak, az időjárás az évnek ebben az időszakában teljesen kiszámíthatatlan, a két cseh turista minden bizonnyal alábecsülte a novemberi időjárást, és felszerelésüket nem igazították a körülményekhez.

Forrás és fotó: https://www.hzs.sk; http://www.topky.sk

A téli túrázás szabályai – avagy nem kell félni a hegyektől

A tél már kopogtat az ajtón, már lehullott az első hó, és nem csak a Magas-Tátrában. A szenvedélyes turisták száméra azonban ez még nem jelenti a szezon végét. A téli zárlatot is figyelembe véve számos gyönyörű úti cél közül választhatunk, ahol élvezhetjük a jégvilág szépségeit. Ehhez azonban jól fel kell öltözni. Ahogy azt a turisták körében ismert mondás is mondja, nincs rossz idő, csak rosszul öltözött turista. Ivan Krajčíral. a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) Szlovák Paradicsom alközpontjának vezetőjével beszélgettünk arról, milyen felszereléssel kell rendelkezni annak, aki téli túrára indul.

1. Meleg ruházat

Rendesen fel kell öltözni! Fontos a megfelelő lábbeli, kényelmes kabát, fagyos időben pedig az aláöltözet. Ne feledkezzünk meg a sapkáról, sálról és kesztyűről sem.

2. Tartalék ruházat

Azt hiszem, a többség igazat ad nekem abban, hogy amikor izzadtan felérünk a csúcsra, szó szerint folyik rólunk a víz. Elég csak pár percig leülni, és azt is elfelejtjük, hogy viharok és betegségek is vannak a világon. Ezért aztán jó ötlet tartalék pólót és zoknit vinni magunkkal, amely jól jöhet egy rosszul megválasztott cipő esetén, vagy ha véletlenül egy szurdokban belelépünk a vízbe. Ha pl. a Szlovák Paradicsomba indulunk, érdemes tartalék kesztyűt is magunkkal vinni, amely könnyen átnedvesedhet a létráktól vagy a hóval érintkezve.

9+1 ok, amiért nincs nagyobb királyság a túrázásnál

Tavaly nyáron, több mint húsz év után újra felkerekedtem, hogy megcsináljam a magam mini-elkáminóját. Gyerekkorom egyik legkedvesebb helyén, a Börzsönyben, azon belül is a Szokolya – Királyrét – Csóványos – Nagy-Hideg-hegy útvonalon. Ideje volt újra nekiindulni a személyes, családi emlékek miatt. A nagymamán szokolyai tanítónő volt. Kicsi lakásában, melynek udvarán a két teremből álló iskola is állt, rengeteg nyarat és néhány téli szünetet is eltöltöttünk. És azért is, mert a túrázás komoly szenvedélye valaha szintén az enyém volt. Ezt is apámnak köszönhetem. Meg mindent, amit a túrázástól kapok.

Gimnazista koromban, és még utána pár évig szinte minden hétvégén jártam túrázni. Nagy, sátoros túrákra, turistaházakba, kulcsosházakba vagy csak egynapos menetekre, olykor teljesítménytúrákra. És amikor annyi év után ismét ott másztam a Börzsöny kaptatóin, szépen visszatért néhány tanítás, érzés, amelyeket akkoriban már megtanultam, ám azóta elfelejtettem.

Jöjjenek most ezek az apróságok – nem olyan mély önmegismerésről és belső útról van szó, mint egy zarándoklat esetében, egyszerűen csak a praktikus örömökről.

A Szimbolikus temető magyar emléktáblái – Teschler Imre

A Magas-Tátrában a Poprádi-tó közelében, az Oszterva sziklái alatt található az 1934-ben létesített, a nagyközönség előtt 1940-ben megnyitott Szimbolikus temető. A temető középpontjában álló kápolna körüli sziklákon a Tátrában balesetet szenvedett és elhunyt hegymászók, turisták emléktáblái vannak elhelyezve, de emellett a világ más magashegységeiben elhunyt szlovák és lengyel hegymászók emléktáblái is megtalálhatók itt. A Szimbolikus temető szikláin 2015 őszén 352 emléktáblán 492 áldozat neve szerepelt, ezek között néhány magyar hangzású névvel is találkozhatunk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy csak ők szenvedtek halálos balesetet a Tátrában, hiszen nem minden áldozatnak állítanak emléktáblát. A most befejeződő cikksorozatban azokról a magyar hegymászókról, turistákról szeretnék néhány mondatban megemlékezni, akiknek emléktáblája megtalálható a Szimbolikus temetőben.

Teschler Imre (1896-1919)

A fiatal iglói orvostanhallgató már 14 éves korában önállóan járt a Tátrába. Fiatal kora ellenére sok szép és nehéz utat mászott meg, többnyire partnerekkel, de néha egyedül is. 1919. augusztus 12.-én, sikeres orvosi szigorlata után is egyedül indult el otthonról, mégpedig a Jeges-tavi-csúcs megmászására. Tátraszéplakon még betért dr. Guhr Mihály főorvoshoz, neki viszont már azt mondta, hogy a Gerlachfalvi-csúcsra indul a Martin-úton. 

Túlélés vészhelyzet esetén

Soha nem lehet kizárni, hogy a hegyekben elérkezik az a pillanat, amikor segítségre lesz szükségünk. Annak érdekében, hogy ez ne érjen minket váratlanul, érdemes előre felkészülni, mi a teendő vészhelyzet esetén. Tervezzük meg előre, hogyan éljünk túl egy esetleges vészhelyzetet, és tervezzük meg előre, ennek érdekében mit csomagoljunk a hátizsákba.

Útiterv és vészhelyzetre történő felkészülés

Egy esetleges baleset, vagy bármilyen vészhelyzet nem olyan dolog, ami előre látható. Amikor elsősegély felszerelésünket összeállítjuk, ösztönösen úgy tesszük, hogy ez csak „tartalék” a hátizsákban. Izolációs fólia? Legtöbben nem is tudják, hogy melyik oldala véd a kihűléstől, és melyik a felmelegedéstől? A legfontosabb azonban, hogy azokat a legalapvetőbb elsősegély felszereléseket pakoljuk be, amire valóban szükségünk lehet.

A vészhelyzetre történő felkészülés tulajdonképpen hosszú idővel a tervezett túra előtt megkezdődik. A tapasztalt turisták nem indulnak túrázni megfelelően előkészített, „minden esetre” jelszóval bepakolt hátizsák nélkül, amely tartalmazza a hideg és a kimerültség elleni védekezés alapvető elemeit, és a lehető legkisebbre csökkenti egy mentőakció szükségességét. Természetesen arra is figyelni kell, hogy pakoljunk a hátizsákba, de ne csomagoljuk „túl” a hátizsákot… Néhány dolog, különösen a hideg évszakban mindenképpen kell, hogy legyen nálunk. Ilyenek pl. a fejlámpa, meleg ital, kémiai kéz és ruházat melegítő, sapka, kesztyű, további meleg rétegek, nagy energiatartalmú, de kis súlyú élelmiszerek, elsősegély készlet, izolációs fólia. Ezek az alapvető felszerelési tárgyak.

40 éve él a Tengerszem-csúcs alatt, és még szerelmes a hegyekbe

A civilizációtól távoli Hunfalvy-völgyi menedékházhoz (Chata pod Rysmi) vezet az egyik legnehezebb tátrai turistaút. A menedékházat évtizedek óta Viktor Beránek vezeti, aki ennyi év után sem unja az itteni életet. A magashegyi menedékházak szépsége olyan nőhöz hasonlítható leginkább, aki mindig rejtve marad a kíváncsi szemek előtt. Szereti azt a szabadságot, melyet a hegyi teherhordók munkája biztosít számára – úgy érzi, ez a munka élete legszebb és legértékesebb része. Aki csak egyszer is hallotta Viktor Beráneket az élete szerelméről beszélni, ő maga is beleszeret a Tátrába. Viktor még a kommunista időkben menekült a hegyekbe, s a mai napig ott is maradt. Ma már azonban nem a kizsákmányoló rezsim, hanem az emberi ostobaság, kapzsiság elől rejtőzik itt. Miközben ő lett a legrégebben dolgozó menedékház-bérlő, továbbra is fiatal maradt. Miután lezárták a menedékházhoz vezető turistautat, elmesélte nekünk, miért lett a Tengerszem-csúcs (Rysy) és az alatta fekvő menedékház sorsdöntő az életében.

A Kárpátok sárkánya, a barlangi medve

A Magyarhoni Földtani Társulat (MFT) 2015 második felében útjára indította az „Év ásványa” és az „Év ősmaradványa” programot. A program célja a földtudományok két pillérének, az ásványoknak és az ősmaradványoknak a népszerűsítése, valamint az ismeretterjesztés. Az MFT Ásványtan-Geokémiai Szakosztályának és Őslénytani-Rétegtani Szakosztályának vezetősége 2016 őszén mindkét díjra három-három jelöltet állított, melyekre a facebookon és Társulat honlapján szavazhattak az érdeklődők. A nyertes ásvány (a kvarc) és a nyertes ősmaradványa (a barlangi medve) kiemelt szerepet kap az MFT 2017-es évi rendezvényein.

Kevés olyan terület van Európában, ahonnan annyi barlangi medve csontváz került volna elő, mint a Kárpát-medencéből. Ez a grizzly medvénél is nagyobb, mára kihalt mindenevő állat a gyapjas mamut és a gyapjas orrszarvú mellett a jégkorszak emblematikus képviselője.

Fotók és videók a Tátrából – 2017. november 1-15.

A Poprádi-tó közelében; Maga a felfedezés élethosszig tartó siker...; A Karbunkulus-torony és a Vörös-tavi-csúcs; „Mindenki eljut egyszer az életében arra a pontra, ahol rájön, hogy nem kell tovább keresgélni, sehová nem kell tovább sietni. Rájön, hogy hazaért, és egyszerűen csak élni akar...”; Gyönyörű fotók egy, az Osztervára és a Tompa-hegyre vezető túráról; Panoráma a Liptói-határhegyről; Esti kilátás a Kis-Viszoka csúcsáról; Az idei utolsó menet, de jövőre ismét találkozhatunk a legmagasabban fekvő, tátrai menedékháznál dolgozó tátrai teherhordókkal; A Hegyes-Rohács és a Volovec a Placslivoról; Egy szép téli túra fotói Liptói-Tátrából, a Rohács-gerinc végigjárása; Novemberi túra a Gerlachra, gyönyörű időben, ideális téli feltételek között; A Siklawa-vízesés éjjel; Ködív a Tátrában; Zakopane november 14-én, kedden este. Három évszakos túra a Tengerszem-csúcsra; Few Moments 3 from Slovakia; A Halny jellegzetes felhője a Tátra felett; Rövid ízelítő az eperjesi kerület látnivalóiból; The Icicle Seekers. 2017 novemberének első felében ezeket a fotókat és videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!

A tavaszinál több, a múlt évinél kevesebb zerge él a Tátrában

A Tátrában élő zergék száma több mint 200 egyeddel nőtt a tavaszi zergeszámlálás óta. Ahogy Pavol Majko, a Tátrai Nemzeti Park Igazgatóság (Správa TANAPu) vezetője elmondta, az őszi zergeszámlálás során 1263 zergét számoltak össze, ami 221 zergével több, mint tavasszal volt. „Nem véletlen, hogy ez a faj képes túlélni a tátrai ormok között uralkodó nehéz időjárási körülményeket is. Ezúttal a saját szemünkkel győződhettünk meg róla, hogy abban a magasságban, amely az ember számára annyira barátságtalan, a zergék állandó küzdelmet folytatnak a túlélésért” – mondta az igazgató.

Az idei őszi zergeszámlálást az elmúlt héten tartották a Tátra szlovák és lengyel oldalán működő nemzeti parkok saját munkatársaik és önkéntesek közreműködésével. Az instabil októberi időjárás, valamint a korai, jelentős havazást követő alacsony fokú lavinaveszély miatt a zergeszámlálás időpontját többször is el kellett halasztani, amíg végül sikerült egy erre alkalmas napot találni.

A TOPR helikopter őszi technikai felülvizsgálaton

November 13-án a repülési szabályzattal összhangban megkezdődött a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) Sokol típusú mentőhelikopterének szokásos őszi felülvizsgálata, amely a tervek szerint december 15-ig tart. Ez alatt az időszak alatt a mentőhelikoptert természetesen nem használható a mentési műveletek során. A lengyel hegyimentők Facebook oldalán megjelent közlemény szerint az előttünk álló egy hónapban az életet közvetlenül veszélyeztető, különleges helyzetekben a szlovák Helikopteres Mentőszolgálat (VZZS) helikopterét használják majd a mentési műveletekhez, persze csak akkor, ha ezt a Tátra fölött uralkodó légköri körülmények lehetővé teszik. A lengyel hegyimentők óvatosságra intik a turistákat.

Forrás és fotó: https://www.facebook.com/1909.topr

Az ősfenyvesben akár háromszáz napig sem találkozni emberrel

A Csendes- és Kapor-völgyben sem kellene eltiltani a turistákat attól, hogy az aszfaltúton kívül is közlekedhessenek – véli a neves tátrai természetfilmes, Erik Baláž. „Az átlagturista a jelzett turistautakon akar feljutni a Krivánra, és nem szeret az őserdőben kidőlt fatörzseken átmászni, de ha valaki mégis ide kívánkozik, az így is, úgy is odamegy, akár illegálisan, akár engedéllyel” – mondja Erik Baláž természetfilmes és természetvédő. Szerinte az őserdőnek is szüksége van a turizmusra.

Mennyiben változtatja meg az embert az őserdő? Mennyiben lett volna Ön más ember, ha nem a vadonban nőtt volna fel? (Fiatal korában volt, hogy egy évben 150 napot is a völgyekben töltött)

„Vannak emberek, akik az őstermészetet a génjeikben hordozzák, és keresik az érintetlen helyeket. Ha nem jutottam volna el az őserdőbe, akkor máshol kerestem volna az utamat. Nálunk ma már nincsenek olyan ősvadonok, mint Szibériában, vagy Afrikában, de lehet őserdő akár a kert egy darabkája is, amit meghagyunk annak. Vannak emberek, akiknek pont az ilyen helyek tetszenek. Az embert ez annyiban változtatja meg, hogy a természet világát konfrontálja az emberi világgal. Amikor meglátjuk, hogy a természetben mennyire tökéletesen működik minden, és az ember mindezt milyen könnyen tönkreteheti, akkor ez megváltoztatja az embert – úgyhogy elkezd tenni valamit a természet védelmében.

Főúri utazások, úti kalandok – Tátrai relikviák Keszthelyen

Keszthelyen, a Helikon Kastélymúzeumhoz tartozó Amazon Ház Látogatóközpontban – az egykori Amazon Szálló épületének földszintjén és emeletén – 2016 áprilisában nyitották meg a „Főúri utazások, úti kalandok” című állandó kiállítást, amely az elmúlt évszázadok szárazföldi, vízi és légi közlekedésének történetét tárja a látogatók elé. Az interaktív kiállításon a látogatók bepillantást nyerhetnek az elmúlt századok utazásainak történetébe, a kocsik, a hajók, az autók és a léghajók világába. Megismerhetik az utazások előkészületeit, azt, hogy mi került egy útiládába, például hogy nézett ki az 1930-as években készült hajszárító, milyen gyógyszereket vittek magukkal egy hosszú utazásra, és hogyan nézett ki egy korabeli szekér, amelyet mentésre használtak.

A kiállítás megmutatja azt is, hogy milyen volt a Habsburg Birodalom úthálózata, milyen veszélyek leselkedtek az utazókra, és hintószimulátoron ki is próbálhatják a látogatók, hogy milyen állapotban voltak a korabeli utak. A tárlat a vasúti közlekedés rejtelmeibe is beavatja a vendégeket. A kiállítás egyik szenzációja egy felújított termes kocsi, amely a korabeli vasúti közlekedésben a luxuskategóriát képviselte.

Két magyar turistát mentettek a lengyel hegyimentők a Tátrában

A Tátrai Önkéntes Mentőszolgálatot (TOPR) mentőhelikoptere november 10-én, pénteken két magyar nőt volt kénytelen evakuálni a Halastótól (Morskie Oko) a Mormota-halmon (Świstówkę) keresztül a Lengyel-Öt-tó völgyébe (Dolina Pięciu Stawów Polskich) vezető kék jelzésű turistaúton. A hegyimentők tájékoztatása szerint a turistaúton elakadt, és ezért mentést kérő magyar turisták egyike sem rendelkezett a téli körülményekhez szükséges megfelelő felszereléssel. A hegyimentők helikopterrel érkeztek a helyszínre, majd biztonságos helyre evakuálták az elakadt turistákat.

A Tátrában jelenleg nem túl kedvezőek a túrázás feltételi. A megmaradt hó le van taposva, le van fagyva, a magasabban fekvő területek hágóvas nélkül nem biztonságosak. Saját biztonságunk érdekében mindenképpen szükség van megfelelő téli felszereléssel, így hágóvasra és jégcsákányra.

Forrás és fotó: http://krakow.wyborcza.pl

A Kyseľ-szurdok via ferratája az ínyencek kedvence lett

A Szlovák Paradicsomban található Kyseľ-szurdok via ferratája a téli időszakban, november 1-től zárva van a nyilvánosság előtt, a turisták legközelebb csak 2018. június közepétől látogathatják. Az idei év túrázásra engedélyezett négy és fél hónapjában kb. 15.000 turista váltott belépőt a szurdokba. „Természetesen a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park legnépszerűbb látnivalóihoz, a Suchá Belá-szurdokhoz, a Hernád-áttöréshez és a Dobsinai Jégbarlanghoz képest ez csak töredéke azok látogatottságának. A Kyseľ-szurdok viszonylag nehezen hozzáférhető, csak önmagának a szurdoknak az eléréséhez legkevesebb 2 óra szükséges, így aztán ez egy egész napos, viszonylag igényes kirándulás” – mondta Tomáš Dražil, a nemzeti park igazgatója. Hangsúlyozta, hogy a Kyseľ-szurdok újbóli kiépítése során nem a tömegturizmus idevonzása volt a cél, szavai szerint inkább azoknak ajánlják ezt a túrát, akik a Szlovák Paradicsom igazi vadságát és gyönyörű tájait szeretnék felfedezni.

Téli zárlat 2017 – Beszélgetés a TANAP igazgatójával

Az alábbiakban az ismételten életbe lépett téli zárlat apropóján készült beszélgetés olvasható Pavol Majkoval, a Tátrai nemzeti Park Igazgatóság (Správa TANAPu) igazgatójával, melyet a hiking.sk oldal szerkesztői készítettek.

Először is a konkrét változásokra szeretnénk rákérdezni, mivel néhány turistautat kivettek a téli zárlat hatálya alól, másokat viszont zárlat alá helyeztek.

Két nagyobb változásról beszélhetünk. A piros jelzésű Felső Turistaút (Magistrála) Csorbatótól a Poprádi-tavon és a Tarajkán át a Kő-pataki-tóig jelenleg már nem tartozik a téli zárlat hatálya alá. Ezen kívül a Liptói-Tátrában lévő Juráni-völgyben az iskolai csoportok látogatása miatt korábban, április 30-án véget ér a téli zárlat.

Ezzel ellentétben viszont azt látjuk, hogy a Nagyszalóki-csúcsra ezután akkor sem lehet felmenni, ha az út hómentes.

A Nagyszalóki-csúcs a biológiai sokszínűség védelme szempontjából kiemelten fontos területek közé tartozik, medvék telelnek a közelében, zergék élnek arrafelé, emiatt gondoltuk úgy, hogy itt is érvényes legyen a téli zárlat.

Halottak napi megemlékezés a Szimbolikus temetőben

Október 21-én, Halottak napjához közeledve ezúttal is megtartották a hegyek áldozatairól történő szokásos, szentmisével egybekötött megemlékezést a Magas-Tátrában, a Poprádi-tó közelében található Szimbolikus temetőben. A megemlékezést korábban október utolsó szombatján tartották, de ezzel kapcsolatban több megkeresés érkezett a temetőt fenntartó Tátrai Nemzeti Park Állami Erdészetéhez (Śtátne lesy TANAPu), melyben kifogásolták, hogy megemlékezés sokszor egybeesik Mindenszentek, valamint Halottak napja ünnepével, amikor sokan a temetőben szeretnék felkeresni hozzátartozóik, barátaik nyughelyét, miközben ezen a megemlékezésen is szeretnének részt venni. Ezen kéréseknek eleget téve a megemlékezést az elmúlt évtől október utolsó előtt szombatján rendezik.

Az Oszterva sziklái alatt található cirbolyafenyő ligetben a legutóbbi megemlékezés óta eltelt egy évben 13 új emléktáblát helyeztek el, így jelenleg 374 emléktáblán 494 áldozat neve olvasható, további 28 áldozat neve a Szlovák Nemzeti Felkelésnek a Tátra területén történt tragikus eseményeihez kapcsolódik.

Magyarország legmagasabb pontja

Magyarország területének legmagasabb hegycsúcsa – a honfoglalástól kezdve egészen ezer éven át – lényegében mindig a Magas-Tátra legmagasabb pontja, a 2655 méteres Gerlachfalvi-csúcs volt.

Ezen a helyzeten nem változtatott a középkori országhatárok benyúlása a Balkánra, sem az Árpádok halicsi terjeszkedése, sem Nagy Lajos birodalma, sem Hunyadi Mátyás hódításai. (Esetleg ha a magyar hadjáratok által érintett, és csak egészen rövid időre „meghódított” területeket is figyelembe vesszük, akkor találhatunk ennél magasabb csúcsot Magyarország „területén”, azonban ezek a pontok csak kissé erőltetetten sorolhatók országunkhoz.) Ahogy nem változott a Gerlachfalvi-csúcs elsősége a török-kor alatt sem, hiszen a Magas-Tátra vidéke mindvégig Magyarországnál maradt.

Tehát bő ezer éven át a 2655 méteres hegycsúcs volt Magyarország legmagasabb „oltára”. Csakhogy a Gerlachfalvi-csúcs ezen kitüntetett elsőségéről hosszú időn át csak nagyon kevesen tudtak, és akik tudtak róla (vagy inkább „hitték”), azok sem tudták bizonyítani. Kilencszáz éven át egy sor hegycsúcsról hitték és mondták azt, hogy az hazánk legmagasabb pontja. Azonban ezt nemhogy pontosan lemérni nem tudták, de tegyük hozzá: a hobbiból űzött hegymászás és „bakancsos turizmus” megindulása előtt sokakat ez nem is igazán érdekelt.

Fotók és videók a Tátrából – 2017. október 16-31.

Tátrai harmónia; A Zöld-tóhoz vezető út; Lady in redYK; Repülő ember a Tátra felett; A Tátra Szepesbéláról; A Vastag-púp a Liptói-Tátrában; A legendás Kőparipa; Egy szép fotó a Szlovák Paradicsom déli részéről; A Kis-Tarpataki-völgy a Lomnici-nyeregből; Egy újabb „Lady in Red” – ezúttal a Barát csúcsán; Aktuális fotó a Gasienica-völgyből; A Gyopár menedékház őszi hangulatban; Malompataki-völgy – Lorenz-hágó – Furkota-völgy; A Nagytarpataki-Jeges-tó; Inverzió a Nagy-Kócsról; Mintha január lenne, pedig ezek tegnapi fotók. Őszi túra a Lorenz-hágóba; A Tátra kötéllel; Fiatalos, lendületes, jól megszerkesztett; A 33. Sherpa rallye összefoglalója. 2017 októberének második felében ezeket a fotókat és videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!

TANAP – Látogatási rend még nincs, téli zárlat viszont van

Bár a Tátrai Nemzeti Parknak (TANAP) továbbra sincs érvényes látogatási rendje, ennek ellenére mégis lesz téli zárlat a Tátrában, az Eperjesi Kerületi Hivatal ugyanis kiadott egy határozatot, amely szabályozza ezt a kérdést. A határozat szerint a szezonális zárlat november 1-től június 14-ig tart. „A határozat az Eperjesi Kerületi Hivatal és az érintett települések hirdetőtábláján október 27-én került kihirdetésre, és 15 nap múlva lép hatályba” – mondta el a hivatal illetékese. Az egységes határozatba beépítésre került néhány, külön határozatban kihirdetett, eddig is létezett könnyítés, történtek szigorítások, emellett pedig néhány, korábban a téli zárlat hatálya alá tartozó turistaút egész évben hozzáférhetővé vált. 

A határozat szerint az alábbi turistautak ezután egész évben hozzáférhetőek lesznek:

A Felső turistaút (Tatranská magistrála) a Felkai-tótól (Velické pleso) a Batizfalvi-tóig (Batizovské pleso), majd tovább az Oszterva-nyergen (Sedlo pod Ostrvou) át a Poprádi-tóig (Popradské pleso).
A Felső turistaút (Tatranská magistrála) a Tarajkától (Hrebienok) a Kő-pataki-tóig (Skalnaté pleso).

A Felsőhágiról (Vyšné Hágy) a Batizfalvi-tóhoz (Batizovské pleso) vezető sárga jelzésű út.

A Baranyec (Baranec) a Zsári-völgyből (Žiarská dolina).

A Baranyec (Baranec) a sárga jelzésen mindkét irányból.

Pilinszky János – A tél küszöbén

A tél küszöbén állunk. A természet álomba merül, csak a mindenség végzi továbbra is változatlanul működését, lankadatlan csillagaival figyelmeztetve, hogy a részletek mulandóságán túl mindig a nagy egészre ügyeljünk.

A föld élővilága javarészt enged az évszakok „helyi diktátumának”. A növények elvetik levelüket, mintegy visszahúzódnak a földbe. Az állatok téli álomra szenderülnek vagy a nap útján délre emigrálnak; de válassza bármelyik formát, virágzás helyett a természet csupán arra rendezkedik be, hogy átélje, átvészelje a mostoha időszakot.

Nem így az ember. Ő is benne él ugyan a természet helyi önkényében, pillantását azonban mindig az egészre függeszti – s azon is túlra. Minket a természet elszunnyadása valójában befelé fordít, létünk igazi, tehát szellemi napja, energiaforrása felé. Minket az „általános hervadás” éppenséggel felébreszt; számunkra az ősz nem véletlenül iskolakezdet – egy szellemibb, tehát fokozottabb élet indulását hozza.

Tátraváros tíz medve kilövésére kért engedélyt

Tátraváros (Vysoké Tatry) önkormányzata tíz medve kilövésére kért engedélyt a szlovák Környezetvédelmi Minisztériumtól. „Az önkormányzat már meghozta azokat az intézkedéseket, amelyek a hatáskörébe tartoznak, és megtettük a szükséges megelőző intézkedéseket, mint pl. a lakosság és a látogatók tájékoztatása arról, hogyan lehet kiküszöbölni vagy teljesen elkerülni a barnamedvével történő találkozást. Sajnos azonban azt látjuk, hogy ezek az intézkedések nem elegendőek, mivel a Tátrában élő medvék továbbra is bejárnak az emberi településekre” – mondta Ján Mokoš, Tátraváros polgármestere.

Elmondása szerint a tátralomnici és az ótátrafüredi temetőt egész nyáron rendszeresen látogatták a medvék, ahol megrongálták a halottak nyughelyét, de ezen kívül a Tátravároshoz tartozó minden településen megfigyelték őket. „A lakók rendszeresen jelzik nekünk, hogy hol találkoztak medvével, hetente átlagosan 50 ilyen bejelentés érkezik a hivatalba” – tette hozzá a polgármester azzal, hogy a hegyvidéki településekről érkezett legfrissebb jelentések szerint ez a probléma nem csak Tátravárosban áll fenn.

Elsősegély felszerelés tartalma

Akár a hegyekbe, a tengerpartra, vagy egy kerékpártúrára indulunk, ne feledjük otthon az elsősegély csomagunkat, hiszen valószínűleg éppen azon a napon lesz rá szükségünk, amikor otthon hagyjuk. Egy megfelelő elsősegély készlet viszonylag nagy méretű, a legtöbb dolgot, amit tartalmaz valószínűleg soha nem fogjuk használni, de mégis jobb ha nálunk van, mint ha baj esetén kérni kellene valakitől. Ne feledjük, hogy az elsősegély csomag tartalmát rendszeresen ellenőrizni kell, fel kell tölteni az elhasznált eszközöket, és le kell cserélni a lejárt használhatósági idejű termékeket.

Rövidebb túrákon elégséges lehet egy kisebb elsősegély csomag kötszerekkel. Minden esetben fontos a csomag tartalmának személyre szabása, annak az utazás céljától, időpontjától, típusától függő összeállítása, a hegyekbe azonban minden esetben teljes elsősegély csomaggal kell elindulni.

Magyar emlékek nyomában a Magas-Tátrában

A magyar turistaság és hegymászás bölcsőjét a Kárpátok legmagasabb vonulatánál és egyben a világ legkisebb magashegységében találjuk. Bár lassan száz éve annak, hogy a trianoni döntés elcsatolta hazánk legszebb és legnagyobb hegyeit, a Magas-Tátra, még ha csöndben is, de őrzi a magyar turistaság emlékeit. Az avatatlan szemnek talán fel sem tűnnek a Magas-Tátrában felbukkanó magyar történelmi emlékek. A lenyűgöző tájban gyönyörködve mit sem sejtve sétálunk el egy-egy kunyhó vagy lerobbant emlékhely mellett, melyek pedig a magyar turistaság hagyatékai. Ezek a történelmi emlékek a szlovák identitáskeresés miatt már régóta nem, vagy csak nagyon óvatosan hirdetik magyar vonatkozásukat. Ezúttal kifejezetten ezekre az emlékekre koncentrálva fedeztük fel a Tátra egyik varázslatos völgyét, illetve elfeledett, csendes történelmét.

48 perc alatt a Gáspár-csúcsra – új hegyifutó rekord

Október 21-én szombaton 10. alkalommal rendezték meg Zakopanéban az Alpin Sport „Tatrzański Bieg Pod Górę” elnevezésű hegyi futóversenyt. A versenyen, melyen ezúttal 305 induló vett részt, a versenyzők Zakopanéból, a II. János Pál pápa körforgalomtól (Rondo Jana Pawla II, népszerű nevén csak Rondo) indulva felfutnak a Gáspár-csúcsra (Kasprowy Wierch), Andrzej Długosz rekordidő alatt futott fel a népszerű csúcsra. A verseny útvonala hagyományosan a Rondótól (915 m) a Myślenickie Turnie (1354 m) átszállóállomás mellett elhaladva a Gáspár-csúcsig (1986 m) vezet. Az indulók számára limitidőt határoztak meg, az átszállóállomás feletti felső szakaszon csak az folytathatta a versenyt, aki 60 perc alatt felért az ellenőrző pontra. Az idei verseny győztese azonban kevesebb mint egy óra alatt feljutott a csúcsra, vagyis a táv végére.

Látványos bike trial produkció a Lomnici-csúcson

A minap a Lomnici-csúcsra látogató turisták ereiben egy nem mindennapi produkciónak köszönhetően szinte megfagyott a vér, egy 27 éves poprádi fiatalember hajmeresztő mutatvánnyal kápráztatta el az éppen akkor a csúcsra érkezőket. A bike trial nevű sportágban korábban világbajnoki címet is szerzett férfi mindenféle biztosító eszköz használata nélkül egyensúlyozott kerékpárjával a Lomnici-csúcs panoráma kilátójának korlátján. A veszélyes mutatvány közben a legapróbb hiba is akár a fiatal sportember életébe kerülhetett volna. „Miközben a felvonóval közeledtünk a csúcs felé, és a szél elkezdte lengetni a kabint, fokozatosan lefagyott a mosoly az arcomról, majd amikor megérkeztünk a csúcsra, olyan erős szél fújt, hogy a fotós nem akart biztosítás nélkül felengedni a korlátra, de én ragaszkodtam hozzá, hogy nem szeretnék biztosítókötelet” – mondta Ján Kočiš, világbajnok bike trial versenyző.

Újabb tragikus balesetek, ezúttal a Lengyel-Tátrában

Október 25-én délelőtt egy Kużnice közelében sziklát mászó német turista arról értesítette a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálatot (TOPR), hogy látta, amint a Nosal mészkőszikláról lezuhant egy ember. A hegyimentők helikopterrel repültek a helyszínre, és kb. fél óra elteltével, 300 méterrel a Nosal csúcsa alatt megtalálták a lezuhant férfi holttestét. A rendőrség elsődleges megállapításai szerint ez elhunyt egy 38 éves, újszandeci (Nowy Sącz) lengyel férfi, aki előző nap egyedül indult túrázni a Tátrában, és mivel tegnap estig nem érkezett meg otthonába, a családja ma reggel kezdte őt keresni. A férfi halálát a nagy magasságból történő zuhanás során bekövetkezett súlyos sérülések okozhatták, a haláleset körülményeit a hatósági vizsgálat fogja megállapítani. A hegyimentők ügyeletese elmondta, hogy a lengyel férfi nem rendelkezett egy ilyen túrához szükséges felszereléssel.

Ugyancsak ma, délelőtt 11 óra körül az Olczai-patakban (Potok Olczyski) egy 70 éves zakopanei férfi holttestét találták meg. Halálának körülményeit még vizsgálják, de a rendőrség mindkét esetben kizárta az idegenkezűséget.

Forrás és fotó: http://tatromaniak.pl; http://wiadomosci.gazeta.pl