2017. április 27., csütörtök

A Szlovák Paradicsom valóban a földi Paradicsom

Már az elnevezéséből is adódik, hogy a Szlovák Paradicsom a természet hihetetlen szépségeinek ad otthont. Gyönyörű vízesések, szakadékok, völgyek, patakok, csúcsok… És az a hihetetlen lelki nyugalom, melyet e nemzeti park természeti szépségeinek felfedezése során átélhetünk. Sokan biztosak abban, hogy a Szlovák Paradicsom egyszerűen Isten ajándéka. Szó szerint a földi Paradicsom.
Aki esetleg még nem járt a Szlovák Paradicsomban, az alábbi fotók talán őket is meggyőzik ennek a vidéknek a szépségéről. A fotókat egy fiatal szepesi fotós, egyben túravezető, az iglói (Spišská Nová Veš) Andrej Pižem készítette. A fotózás számára munka, de ugyanakkor kedvenc időtöltése is egyben.
A fiatalember hat évvel ezelőtt kezdett el fotózással foglalkozni. „Akkor éreztem először szükségét annak, hogy megörökítsem, és másokkal is megosszam ezeket a természeti szépségeket úgy, ahogy én látom” – mondta. Ahogy múlt az idő, Andrej más fotóstémákkal is elkezdett foglalkozni. Ma már mindegy számára, hogy portrét, makro vagy utcai fotó készít, mivel azonban szívesen vándorol a világban, leggyakrabban a minket körülölelő tájat fotózza. A Szlovák Paradicsom Andrej szíve csücske. „Itt születtem, itt nőttem fel, itt tanultam meg szeretni a természetet, a túrázást, a kerékpározást”.

2017. április 26., szerda

„Fa paloták” – Fedezzük fel Zakopane legszebb épületeit / II.

Zakopane, a korábbi egyszerű pásztorfalucska a XIX. század második felében kezdett klimatikus gyógyhellyé alakulni. A gyorsan fejlődő gyógyhely báját és hangulatát a mind nagyobb számban ide érkező lengyel művészek is felfedezték, akik azért jöttek ide, hogy pihenjenek és élvezzék az itteni mikroklíma jótékony hatásait. A lengyel kultúra ismert személyiségeinek nyomában folytassuk sétánkat Zakopanéban, ismét ássuk bele magunkat egy kissé a város történelmébe. Az alábbiakban a városközpontból, a sétálóutca és a piacra vezető út találkozásától nyugat felé indulva a város legrégebbi utcájában, a Kościelisko utcában folytatjuk a város műemlék épületeivel való ismerkedésünket.

2017. április 25., kedd

A tavasz első virága a Tátrában a havasi daravirág

Ahogy Pavol Majko, a Tátra Nemzeti Park Igazgatóság (Správa TANAPu) igazgatója elmondta, az első virágos növény, amely a Tátra szubalpin és alpin zónájában kora tavasszal virágzik, a havasi daravirág (Draba aizoides). „Az elegendő napsütést élvező sziklarepedésekben, a hasadékokban és a sziklafalak keskeny párkányain találjuk gömb alakú, tőrózsát alkotó örökzöld leveleit, az ebből kiemelkedő rövid száron márciustól kezdve fokozatosan nyílnak aranysárga virágai. Ez a kis növény sikeresen ellenáll a szélnek, a fagynak és az alacsony hőmérsékletnek” – mondta Majko.
A káposztafélék családjába tartozó másik ismert faj a Draba tomentosa, melynek fehér vagy halványsárga virágai közvetlenül a turistautak közelében, a sziklákon virítanak. A Tátra látogató ezzel a fajjal nyár elején találkozhatnak.
A tavasz érkeztével azonban egyre több virág bújik elől a föld alól a Tátrai Nemzeti Parkban. Közülük a legismertebbek a hóvirág, a kökörcsin, a sáfrány és a papsajt. Ahogy Pavol Majko elmondta, az utak mentén, az árkokban és a szeméthalmokon szinte mindenhol a martilapu (Tussilago farfara) sárga virágai virítanak. „Ez azonban nem gaz. A martilapu lágyszárú növény, melynek erejét már Hippokratész is használta. Latin neve a tussis szóból származik, ami azt jelenti, hogy eloszlatja a köhögést. Ez pontosan leírja ennek az igénytelen növénynek a gyógyhatását” – mondta el Majko.

2017. április 24., hétfő

A bakancsos turisták is kedvelik a Krupówkit?...

A hegyekbe kiránduló embereket általánosságban két nagyobb csoportra oszthatjuk: a legtöbben túrázni, kirándulni jönnek a Tátrába, melynek során nem lépik át a Tátrai Nemzeti Park határait, miközben újabb és újabb útvonalakat járnak be. Másokat viszont a hegyeken kívül más látnivalók, kikapcsolódási lehetőségek is érdekelnek, kedvelik a termálfürdőket vagy szívesen sétálnak egyet Zakopane sétálóutcáján, a hírhedt Krupówkin. Ön, kedves olvasó melyik csoportba tartozik?
Én magam (a cikk írója, Krzysztof Barczik – a szerk.) a második csoportba tartozom, ezért megpróbálom megvédeni azokat a turistákat, akik nem csak a hegyeket látják a Tátrában. Természetesen nem tagadom, hogy a tátrai tartózkodás során messze a legjobb program egy túra a hegyekben, ugyanakkor igyekszem ezt a kérdést más szemszögből nézni. A Zakopanéba és a környező településekre érkező turisták vagy azért jönnek ide, hogy a hegyekben túrázzanak, vagy hogy vegyenek egy füstölt sajtot a Krupówkin, esetleg századszor is sorban álljanak a Gubalówkára közlekedő felvonónál. A kérdés az, miért nem próbálják meg összevonni a kettőt?

2017. április 22., szombat

Késik a tavasz, támad a tél a Tátrában

„Zakopanéban csak 10 hónapig tart a tél, aztán végre itt a nyár” – szokták mondani tréfásan. Ha a jelenlegi időjárást nézzük, akkor az előbbi mondat igazságtartalmához kétség sem fér. Áprilisnak már több mint a fele mögöttünk van, és Zakopanéban nyoma sincs a tavasznak. El kell azonban ismerni, hogy ez a város rendkívül bájos arcát mutatja, amikor fehér hótakaró borítja, ilyen varázslatot egyetlen más lengyel városban sem lehet találni. Nézzük, hogyan látta a hét közbeni havazást Karol Nienartowicz, az ismert fotóriporter.

2017. április 21., péntek

200 éve született Szentiványi József

200 évvel ezelőtt, 1817-ben Budapesten született Szentiványi József (1817-1906) liptó megyei földbirtokos, „a régi, jó kedélyű, gavallér magyar nemesi világnak egyik korunkba tévedt sugara” (MKE évkönyve). Elsősorban neki köszönhető, hogy a Csorbai-tó ma is létezik, hiszen 1870 körül, amikor a tó még köztulajdon volt, lecsapoltatását tervezték. A Csorbai-tó ekkor még elhagyatott, megközelíthe­tetlen hely volt, partja, környező völgyei sűrű erdőséggel benőve. Szentiványi, akinek a Tátrában is nagy területű földbirtokai voltak, 1872-ben va­dászházat építtetett a tó mellé, majd 1875-ben a Magyarországi Kárpátegyesület Szentiványi támogatá­sával építette fel második magas-tátrai menedékházát, amelyet a terület tulajdonosáról József menedékháznak neveztek el. 1877-ben Szentiványi újabb villát építtetett a tó partján, melyet Miklós-laknak neveztek el. 1879-ben Szentiványi József vásárolta meg és üzemeltette a menedékházat, amely a Rózsa menedékházzal együtt az 1880-as évek elején a tátrai menedékházak közül a legnagyobb forgalmat bonyolította. Szentiványi József az MKE egyik alapítójaként 1873-tól az egyesület vezetőségi tagja, 1878-1879-ben elnöke volt.
A Szentiványi család bir­tokában lévő földterület egy részét, így pl. a Csorbai-tavat és környékét 1901-ben megvásárolta a magyar királyi kincstár. Ekkor a Csorbai-tavat megkísérelték átnevezni Szentiványi-Csorba-tónak, de a névváltozást nem sikerült elfogadtatni. Szentiványi József nevét a Malompataki-völgy felső részén található Szentiványi-tó (Capie pleso) őrzi.

Forrás: Tátrai túrák, http://www.fsz.bme.hu

2017. április 20., csütörtök

Négyes fokozatú lavinaveszély a Tátrában!

Az intenzív havazásnak és az erős szélnek köszönhetően a Magas-, a Liptói- és az Alacsony-Tátra magasabban fekvő területein jelentősen megnövekedett, helyenként nagymértékűvé vált a lavinaveszély, amely az 5 fokozatú nemzetközi skálán 3-4-es fokozatot jelent. A frissen lehullott, és az erős szél által helyenként összehordott hó tapadása a korábbi, megkeményedett, firnes felületre nem megfelelő. A szél hatására veszélyes hótáblák, hópárnák alakultak ki, melyek stabilitása igen alacsony. Ilyen feltételek között már kisebb terhelés esetén is elindulhatnak a lavinák, ráadásul közepes és nagy méretű spontán lavinák is elindulhatnak.
Tekintettel a közelgő felmelegedésre, melyet a szakemberek a közelgő napokra jeleznek, az elkövetkező napokban a lavinaveszély további emelkedésére kell számítani. A hegyi Mentőszolgálat (HZS) erősen javasolja a turistáknak, hogy ne mozogjanak azokon a magashegyi lejtőkön, melyek meredeksége több mint 33°. Jelenleg a menedékházakhoz vezető néhány útvonal sem járható, ezeket 40 cm friss hó borítja. A lokális lavinahelyzet felmérése ilyen körülmények között rendkívül fejlett ismereteket igényel, ezért sem a szlovák, sem a lengyel hegyimentők nem javasolják a magashegyi terepen történő mozgást.

Fotók és videók a Tátrából – 2017. április 1-15.

A Fehér-tavi-csúcs. Krókuszvirágzás a Lengyel-Tátrában. Fáklyagyújtás a Giewonton. Ezt az útelágazást biztosan sokan ismerik. A Tátra Szepesbéla irányából. Éjszaka a Zöld-tavi-völgyben. A Kis-réti-völgyben is kopogtat a tavasz. Lencse formájú lentikuláris felhők. A Nyugati Vaskapu-hágó. Kilátás a Nagy-Kócsról. A Szűz Mária mennybevétele templom Barlangligeten. Tátrai zerge, a Tátrai Nemzeti Park szimbóluma. Egyszerűen csak a Tátra. A Poprádi-tó március végén.
Címszavakban mindezeket láthatjuk a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján 2017 április első felében megosztott fotókon. The Silence II. Ehhez talán nem kell kommentár. The Hidden Wildlife. Ez alkalommal ezek a videók került be a válogatásba, melyek megtekintéséhez ezúttal is jó szórakozást kívánok!

2017. április 19., szerda

Ismét támad a tél a Tátrában - képgalériával

A Tátrában és a hegység lábánál egyelőre nyoma sincs a tavasznak. Hó borítja nem csak a hegység magasabban fekvő részeit, de a völgyeket, sőt, Zakopane ás a déli oldal településeinek utcáit is. Úgy tűnik azonban, hogy ez még csak a kezdte, a következő napokban várhatóan jelentősen megnő a Tátrában a hóréteg vastagsága. A meteorológusok előrejelzései szerint holnap estig a Tátra egyes részein akár 80 cm friss hó is hullhat, a Lengyel-Tátrában működő három fix mérési ponton (Halastó, Gáspár-csúcs, Lengyel-Öt-tó völgye) 30-50 cm friss havat várnak a szakemberek, a Gáspár-csúcson holnap a hóréteg vastagsága elérheti a 2 métert!
Ennél is több hó várható a hegység déli oldalán, Szlovákia legmagasabban fekvő részein. A havazással együtt jelentős lehűlés is érkezik, a hőmérséklet több fokkal 0 °C alá csökkenhet, az erős szélnek köszönhetően a hőérzet egyes helyeken is időszakokban akár a -20 °C-t is elérheti.

Kezébe adta a szemeteszsákot, és azt mondta, csússzon le

A Húsvétot megelőző vasárnapon három turista szemeteszsákon csúszott le a Gáspár-csúcs (Kasprowy Wierch) közelében lévő Beszkid (Beskid) csúcsáról a Gąsienica-völgy (Dolina Gąsienicowa) irányába, a sípálya mellett. Egy fotósnak, aki szemtanúja volt az esetnek, a résztvevők azt mondták, hogy „a Nyugatiban ezt így csinálják”. Azon a napon, amikor az eset történt, a Tátrában 3-as fokozatú, vagyis jelentős lavinaveszély volt érvényben. A közösségi oldalak használóinak megoszlik a véleménye az esetről, a lengyel hegyimentők azonban senkinek nem tanácsolják, hogy így jöjjön le a hegyről.
„Azt láttam, hogy egy felnőtt férfi két nőtársa felé nyújtott egy-egy ruhákkal megtöltött szemeteszsákot, és a Gąsienica-völgy irányába mutatva azt mondja nekik, irány arra. Kicsit félelmetes volt” – mondta Pawel Dutka tátrai természetfotós az egyik lengyel TV riporterének. Azt is hozzátette, hogy a turisták már ekkor a jelzett úton kívül tartózkodtak, bár még közel voltak hozzá. Pawel letette a fotóstáskáját, és azt mondta a nőknek, hogy ne hallgassanak a tárukra, aki láthatóan megpróbált rájuk nyomást gyakorolni. A fotós felhívta a figyelmüket arra, hogy nagyon veszélyes ezeken a zsákokon lecsúszni, majd figyelmeztette a férfit, hogy ezzel a saját és társai életét is veszélyezteti. A férfi erre azt válaszolta, hogy a Nyugatiban ez már 30 éve így szokás.

2017. április 18., kedd

Véget ért a síalpinista szezon a Tátrában

A Tátrában befejeződött a síalpinista szezon, április 16-tól június 15-ig a síalpinisták sem mozoghatnak a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) alpesi környezetében, a hegység magashegyi környezete a téli szezonális zárlat végéig nem látogatható. Erre a turistákat és síelőket is érintő korlátozásra a nemzeti park területén a természetvédelmi szempontok érvényesítése miatt van szükség. Pavol Majko, a TANAP igazgatója elmondta, hogy a korlátozásokat elsősorban a ritka állatfajok védelme teszi szükségessé. A gyalogos turizmus egész télen át tartó tilalma mellett a síalpinizmus korlátozása összefügg azzal a ténnyel, hogy közeledik az ellési időszak, és a vadon élő állatok életének talán az elkövetkező két hónap a legérzékenyebb időszaka.
„A Tátrai Nemzeti Park alpesi zónája ebben az időszakban nagyon érzékeny terület, melynek védelme kiemelten fontos feladat. A vándorsólymok már kikeltek, és hamarosan kikelnek a szirt sas fiókái is. Április végén a mormoták is kiássák magukat téli járataikból, majd ezt követően hamarosan világra jönnek a zergék kölykei, akik ezekben a napokban járnak vemhességük vége felé. Mindennapi életük megzavarása jelentősen negatív hatással lehet a populáció fenntartására” – mondta Majko. Amennyiben valamivel hirtelen megzavarjuk ezeket a békés állatokat, azok pánikszerűen menekülni kezdhetnek, az ilyen pánikszerű menekülés viszont súlyos sérülésükhöz, vagy akár pusztulásukhoz is vezethet.

2017. április 16., vasárnap

A Tátra egy repülőgép fedélzetéről

Az alábbiakban néhány fotót láthatunk, amelyek egy repülőgép pilótafülkéjéből készültek a Tátráról. 
Köszönet a fotókért Vígh Tibornak!

2017. április 15., szombat

Húsvéti sítanfolyam a Poprádi tónál

A sítanfolyam, amelyet Hefty Gy. Andor tanár vezetett és a Magyar Sí Szövetség megbízásából a Magyar Tátra Egylet rendezett, márc. 24-től ápr. 1-ig tartott. A 17 szepesi sífutó már 23-án d. u. érkezett meg a külön villamossal Felső Hágira, honnan sível mentek fel a Poprádi tóhoz. A 15 budapesti más­nap érkezett. A menház teljesen megtelt; állandóan 35-40-en voltak, köztük 10 hölgy is. A gyakorlatok 24-én még együttesen kezdődtek meg, másnap azonban három csoportot alkottak, melyeket Hefty, Rokfalusy és Füleky vezettek. A továbbképző csoport Hefty tanár vezetése alatt csak egy napig tartózkodott a gyakorlótéren, utána már kisebb-nagyobb túrákat tett és csak d. u. tért vissza néha a gyakorláshoz. A haladók csoportja Rokfalusy tanító vezetésével 4 napig tanulta az ívelést és lendületeket, később szintén túráztak. A kezdők csoportja Füleky tanár vezetésével a legelemibb gyakorlatokkal kezdte a tanulást, de oly hamar túlesett rajtuk, hogy a 6-ik napon már szintén túrázhattak. Gyakorlótérül az Oszterva legalsó lejtői, a Kopki nyúlványai és a Menguszfalvi völgy erdős dombjai szolgáltak, amely utóbbi helyen állandóan porhó volt. Túrákat az Omladék- és Menguszfalvi völgyek számos katlanában végeztek. Felkeresték a Jegestó (1935 m) és Rumantó (2090 m) katlanait, fent voltak a Békástavaknál (1920 m) és Hincótavaknál (1965 m), a Bástyaháton (1481 m) és a Fátyolvizesésnél (1700 m).

2017. április 14., péntek

Robert Townson – Travels in Hungary

Townson, D. Robert: Travels in Hungary, with a short account of Vienna in the year 1793. Illustrated with a map and sixteen other copper-plates. London, 1797, első kiadás. Az angol mineralógus természettudományos orientáltságú útleírása, melynek során Townson az Észak-Dunántúlt és Észak-Magyarország hegyes területeit járta be. A rézmetszetű térkép Korabinszky János munkájának felhasználásával készült, mely latin, német és magyar nyelven jelent meg. Ezen a szerző feltünteti a természeti erőforrásokat, az állattenyésztés területeit és az országban élő nemzetiségek elterjedését is (részben pontatlanul). Ezt a térképet Townson újrarajzolta és tartalmilag módosította: az eredeti jeleit még kisebbekre váltotta fel, a betűjelzéseket pedig ábrákra cserélte. A jelmagyarázat német részére került az angol változat. A hiányzó fokhálózatot kerettel jelölte, a megyék címereit törölte, helyükbe a nevüket írta. A folyók rajza elnagyoltabb lett, sok hegy nevét kihagyta Townson. Kiegészítette viszont az eredetit a postaútvonalakkal.

2017. április 13., csütörtök

Kisokos kezdő túrázóknak

"Merj nagyot álmodni!" – szól az inspiráló idézet. Így, amikor felmerült a gerinctúra ötlete az Alacsony- Tátrában, lelkesen vágtam rá, hogy persze. A lélegzetelállító kilátás és a talpam alatt ropogó hó gondolata kiütéssel győzött a kishitűségem felett, hogy talán túl nagy falat ez nekem. A négynapos kaland végül rengeteg élménnyel és még annál is több tanulsággal zárult. Úti beszámoló következik.
Peches kezdet
Korai reggeli indulás után 10 óra körül parkoltuk le az autót nem messze Dóvaltól (Donovaly), ahonnan Besztercebányán keresztül elbuszoztunk az Ördöglakodalom-hágó (Certovica) lábáig. Itt egy sípálya mentén kezdtük meg az emelkedést; a jó kis kaptató erősíti a vádlit, és tágítja a tüdőt rendesen. Felhők jöttek-mentek a fejünk felett és fújdogált a szél, de a túrázáshoz ez épp megfelelő idő. Legalábbis eleinte az volt. Gyönyörű látvány volt, ahogy a gomolygó felhők közül néhol előbukkant a nap, csak egy-egy kisebb területet világítva meg. Ám ahogy feljebb értünk a gerincen, a szél egyre erősebbé vált és fagyott havat fújt az arcunkba. A helyzet ezután csak tovább romlott, amikor is egy hatalmas felhőbe kerültünk, ami épp akkor emelkedett át a gerincen. Szürkeségben, viharos szélben kúsztunk-másztunk el az első szállásunkig, a Gyömbér menedékházig (Chata gen. M.R. Stefanika).

2017. április 12., szerda

Főleg délután van esély lavinák elindulására

A felmelegedés miatt a Magas- és a Liptói-Tátra magasabban fekvő területein, kb. 1400 méter tengerszint feletti magasság felett mérsékelt, 2-es fokozatú lavinaveszély van érvényben, melyet a Magas-Tátrában a délutáni órákban az 5 fokozatú nemzetközi skálán mért 3-as fokozatúra emelnek. Ezzel szemben Szlovákia más hegységeiben kisebb mértékű lavinaveszélyre kell számítani. „Ilyen körülmények között a meredek lejtőkön és a szélvédett vályúkban már kisebb terhelés esetén is elindulhatnak lavinák. Ezeket a területeket kivéve spontán lavinák elindulásának közepes az esélye” – mondta Anton Sedlák, a Hegyi Mentőszolgálat Lavinamegelőzési Központjának munkatársa. Hozzátette, hogy a lavinaveszély ilyenkor lokálisnak mondható. Vannak helyek, ahol a frissen hullott havat a szél a korábban keményre fagyott felszínre fújta, máshol az egyenetlen terep mélyedéseit, a vályúkat töltötte fel. „A nap legmelegebb óráiban az új hó a felmelegedés következtében a napos, déli lejtőkön az ország valamennyi hegyvidékén spontán elindulhat” – tett hozzá.

2017. április 11., kedd

Csaknem 130 ezer turista érkezett tavaly a Szlovák Paradicsomba

A Szlovák Paradicsomban a tavasz beköszöntével a szakemberek valamennyi szurdokban megkezdték a technikai berendezések, sziklahágcsók, létrák és hidak felülvizsgálatát. Ezek az eszközök az egyre nagyobb forgalom miatt is ellenőrzésre, adott esetben pedig cserére szorulnak, de a legrosszabb állapotba általában a téli szezon után kerülnek. „Folyamatosan történik a tél folyamán megsérül biztosító berendezések javítása és cseréje. A Suchá Belá-szurdokban például újabb 40 sziklatálca kerül felszerelésre, melyekkel néhány doronglétrahidat tudunk majd kiváltani” – mondta Jana Skokanová, a Szlovák Paradicsom kistérség elnöke, egyúttal Káposztafalva (Hrabušice) polgármestere. A nyári szezon újdonsága lesz az Erdőalján (Podlesok) kialakításra kerülő mini oktatási terület, ahol a látogatók információt kaphatnak a helyi flóráról és faunáról, valamint a nemzeti park védett területeiről, és ahol egyúttal pihenésre is lehetőségük lesz.

2017. április 10., hétfő

Újabb halálos zuhanás a Lengyel-Tátrában

Április 10-én kb. 12 óra 40 perckor a Zawrat-hágó (Zawrat) közelében túrázó turisták riasztották a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) ügyeletét, akik azt látták, hogy valaki lezuhant a Gąsienica-toronyról (Gąsienicowa Turnia, 2279 m). A mentőhelikopterrel a helyszínre érkező hegyimentők gyorsan megtalálták a lezuhant személyt, de sajnos már nem tudtak rajta segíteni, csak annyi feladatuk maradt, hogy a holttestet a zakopanei kórházba szállítsák. Időközben ismertté vált, hogy a baleset során egy 70 éves férfi veszette életét, aki megfelelő téli felszereléssel (értve ez alatt a hágóvasat) rendelkezett.
A Gąsienica-torony a Svinica keleti oldalgerincén található sziklás torony, tetején semmilyen jelzett turistaút nem vezet, de a torony déli lejtőjén, jóval a csúcs alatt halad a Gáspár-csúcsról a Zawratra vezető piros jelzésű turistaút. A Tátrában ma napsütéses idő volt, a hegység magasabban fekvő részein továbbra is egy méter körüli (a Gáspár-csúcson 125 cm, a Lengyel-Öt-tó völgyében 115, a Halastónál 80 cm) a hótakaró vastagsága. A túraútvonalak nagy része hóval fedett, nem látható, jelenleg 2-es fokozatú lavinaveszély van érvényben.

Forrás: http://24tp.pl; Fotó: Marek Podmokły

Mi lehet a magyarázata a „krókusz-őrületnek”?

Április első hétvégéjén több tízezer turista látogatott el a Lengyel-Tátrában található Chochołowi-völgybe (Dolina Chochołowska), hogy megcsodálják a krókuszok virágzását. Mi váltotta ki ezt a hatalmas érdeklődést? Ez valami új divat?
Szymon Ziobrowski, a lengyel Tátrai Nemzeti Park (TPN) igazgatója: „Valószínűleg több tényező áll a háttérben. A krókuszokkal kapcsolatban a Chochołowi-völgy jelenik meg leggyakrabban a médiában. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy ez a völgy nagy mértékben ennek köszönheti ismertségét, népszerűségét a turisták körében. A másik dolog a közösségi oldalak – a „krókusz-szezonban” több ezer fotó jelenik itt meg a völgyeket borító krókusz-szőnyegről. Ezek a fotók nagyon népszerűek a közösségi médiát használók körében, ami újabb fotósokat, adminisztrátorokat és magánszemélyeket motivál ilyen fotók közzétételére.
Ehhez az új „őrülethez” hozzájárulnak az utóbbi időben megváltozott utazási trendek is. A turisták leggyakrabban hétvégén kirándulnak, terveiket rugalmasan az időjáráshoz igazítják, melyben nagy segítségükre van az internet. Ez magyarázza a nemzeti parkba érkező tömegek hatalmas számát. Az utóbbi időben azt is tapasztaljuk, hogy egyre több lengyel cég szervez utakat a Chochołowi-vögybe, ahová ilyenkor tömött buszokkal érkeznek a turisták.”

2017. április 8., szombat

Krókusz-szőnyeg a Tátrában

Az elmúlt hétvégén turisták tömegei keresték fel a Lengyel-Tátra azon völgyeit, amelyekben tömegesen virágoztak a krókuszok. Április első két napján csak a Chochołowi-völgyben (Dolina Chochołowska) naponta hozzávetőlegesen 30 ezer turista váltott belépőt, ami itt új látogatórekordnak számít. A mögöttünk hagyott héten érkezett hidegfront gyorsan véget vetett a krókuszok évről-évre nagyobb tömegeteket megmozgató virágzásának, így aki ezúttal lemaradt róla, ma már csak ezeken a fotókon csodálhatja meg a Chochołowi-menedékház előtti hatalmas tisztást teljesen beborító krókusz-szőnyeget. A fotókat Jan Ulicki készítette.

2017. április 7., péntek

130 éve született dr. Jordán Oszkár

130 évvel ezelőtt, 1887-ben született dr. Jordán Oszkár (1887-1914) ügyvéd, hegymászó, alpesi síző, Jordán Károly unokaöccse. 1908-tól a Budapesti Egyetemi Turista Egyesület jegyzője, majd később alelnöke (1910-1911). Leggyakoribb túratársai Barcza Imre és Szaffka Tihamér voltak. Több új utat mászott, pl. a Lomnici-csúcs nyugati falának első próbálkozása (1909), és több első téli mászás (pl. 1909-ben a Karbunkulus-torony, 1910-ben pedig a Fecske torony) résztvevője is volt. A felvidéki turizmus úttörőjeként is emlékezhetünk rá, járta az Alacsony-Tátrát (pl. sível járt a Gyömbéren 1907-ben), a Nagy- és Kis-Fátrát. Túráiról a Turistaság és Alpinizmusban és az MKE Évkönyvében publikált, az 1909-ben a Hegyes-toronyra tett túrájáról például egy kis történelmi áttekintéssel együtt az egyesület 1910. évi évkönyvében olvashatunk a Hegyes-torony (2356 m.) megmászása című írásában. Az I. világháború kirobbanásakor, miután megkapta behívóját, öngyilkosságot követett el.

Forrás és fotó: http://www.fsz.bme.hu

2017. április 6., csütörtök

Fotók és videók a Tátrából – 2017. március 16-31.

A Tátra varázsa. A Halastavi menedékház éjjel. Vajon melyik ez a csúcs? Irány a Sebes. Tátrai impresszió. A Siklawa-vízesés májusban. Tavaszi panorámafotó a Tátráról. Hegymászó pihenője a Tengerszem partján. Tátrai serpák útközben. A Tátra felé. Repülés. A Zöld-tavi-csúcs felé. Kilátás az Oszterváról. Hajnalodik. Virágba borultak a krókuszok. Éjszaka a Halastónál. Címszavakban mindezeket láthatjuk a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján 2017 márciusámak második felében megosztott fotókon. Rövid videó a Kis-Fátráról. Sítúra a Közép-hegységre. A Konrád-púp. The Silence. Ez alkalommal ezek a videók került be a válogatásba, melyek megtekintéséhez ezúttal is jó szórakozást kívánok!

2017. április 5., szerda

„Fa paloták” – Fedezzük fel Zakopane legszebb épületeit / I.

Fotó: Pinterest
Lengyelország déli régiója, Kis-Lengyelország (Małopolska) legnagyobb kincsei a hegyek, melyek télen a síelésre legalkalmasabb helyek az országon belül. Közülük a legmagasabb a Tátra, és a Tátra legismertebb települése minden bizonnyal Zakopane. Mivel a város sebes sodrású patakokkal szabdalt hegyvidéki területen található, néha egy szimpla városi séta is igényel némi erőfeszítést. A gyönyörű kilátásnak és az egyedülálló építészeti emlékeknek köszönhetően azonban egy zakopanei séta mindenkinek kivételes élményt nyújthat.
A korábbi egyszerű pásztorfalucska a XIX. század második felében kezdett klimatikus gyógyhellyé alakulni. A gyorsan fejlődő gyógyhely báját és hangulatát a mind nagyobb számban ide érkező lengyel művészek is felfedezték, akik azért jöttek ide, hogy pihenjenek és élvezzék az itteni mikroklíma jótékony hatásait. Többek között olyan híres lengyel költők és írók is ellátogattak Zakopanéba, mint Henryk Sienkiewicz, Kazimierz Przerwa-Tetmajer, Jan Kasprowicz, Kornel Makuszyński, a zeneszerző Mieczysław Karłowicz vagy a kor ismert színésznője, Helena Modrzejewska. A fejlődő város legismertebb lakója kétségkívül a zakopanei stílus megalkotója, Stanisław Witkiewicz (1851–1915), a lengyel földön csak Witkacy néven ismert neves író, festő és fotóművész, Stanisław Ignacy Witkiewicz apja volt. A lengyel kultúra ismert személyiségeinek nyomában tegyünk egy sétát Zakopanéban, ássuk bele magunkat a város történelmébe.

2017. április 4., kedd

A Szlovák Paradicsom 5 legszebb turistaútja – Suchá Belá

A Szlovák Paradicsom minden kétséget kizáróan Szlovákia egyik legszebb része. De vajon a nemzeti park melyik része a legszebb a legszebbek között?
A Szlovák Paradicsom Nemzeti Park valóban különleges nevet visel. A természet által Kelet-Szlovákiában, a Szepességben létrehozott szépség valóban olyan, mint egy földi paradicsomi a Felvidéken. Ennek köszönhetően a Szlovák Paradicsomnak több olyan része is van, melyet Szlovákia legszebb turistacélpontjai között tartanak számon. Bizonyára az olvasók közül is többen, több alkalommal meglátogatták már ezt a vidéket. Lássuk hát, mely területeket tartanak a látogatók a Szlovák Paradicsom öt legszebb részének, ahová minden turistának érdemes előbb-utóbb ellátogatnia.

2017. április 3., hétfő

Tragikus kicsúszás a Lengyel-Tátrában

Mentőakciókban bővelkedő napja volt vasárnap a Lengyel-Tátrában dolgozó Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) hegyimentőinek. Reggel először egy könnyebb sérülést szenvedett turistát szállítottak kórházba, aki a Nagy-halom közelében szenvedett sérülést, melynek következtében nem volt képes önállóan folytatni az útját. Később a Zerge-hegy (Kozi Wierch) közelében a Lengyel-Öt-tó völgye irányába lavina csúszott le, a hógörgeteg azonban szerencsére senkit nem sodort magával. Sajnos a Menguszfalvi-csúcsok (Mięguszowieckich Szczytów) lábánál, a Bendő (Bańdzioch) nevű katlanban tragikus kicsúszás miatt kellett beavatkozniuk, ahol egy turista a Vadorzó-hágóba (Przełęcz pod Chłopkiem) vezető turistaúton megcsúszott, és a nagy magasságból történő zuhanást követően életét vesztette. A baleset áldozata nem hivatalos közlés szerint egy 46 éves nő, aki a testvérével együtt túrázott, a férfi a balesetet követően önállóan le tudott jönni a hegyről.  

Forrás és fotó: http://24tp.pl; http://24tp.pl

Kulturált viselkedés túra közben

Magashegyi túra közben soha ne feledkezzünk meg a jó humorról és az optimizmusról, mivel ez minden önérzetes turista alapvető alaptulajdonsága kell hogy legyen. Csak ezek teszik lehetővé számunkra, hogy megbirkózzunk azokkal a kellemetlenségekkel, nehézségekkel, melyek az utazás és a túra közben várnak ránk.
Jó napot, szia – régi szokás a hegyen, hogy a turisták találkozáskor köszönnek egymásnak akkor is, ha nem ismerik a másikat. Ez leggyakrabban csak egy egyszerű helló (ahoj, cześć), amikor elhaladunk egymás mellett, de néha jó bevezetés egy kis beszélgetéshez pihenés közben. Most is emlékszem arra a napra, amikor először túráztam komolyabb turistaúton. Először csak másoktól hallottam, hogy hellóval köszönnek egymásnak, aztán egyszer csak egy idősebb turista rám köszönt, hogy helló. Az volt az első kérdésem magamhoz, hogy ki volt ez, honnan ismer engem? Az ellenkező irányból érkező személyeknek vagy csoportoknak való köszönés erősíti az összetartozást, a közösségi érzést. Segít abban, hogy ne érezzük magunkat egyedül a hegyen, és tudjuk, hogy ha kell, számíthatunk mások segítségére. Nyilvánvalóan nem használjuk ezt a szokást az olyan, állandóan zsúfolt útvonalakon, mint pl. a Halastóhoz vagy a Kościelisko-völgyben vezető turistaút, mivel a naponta itt közlekedő emberek száma hatalmas, és nehéz, sőt, egy idő után nevetséges lenne megpróbálni minden szembe jövőnek köszönni. Máshol azonban ne féljünk köszönni, és ne várjuk, hogy a szembe jövő köszönjön először. Ápoljuk a jó szokásokat és a hagyományokat.

2017. április 1., szombat

Áprilisi tréfa - Új felvonó épülhet a Lengyel-Tátrában

A turisták részéről folyamatosan érkező igénynek eleget téve a lengyel Tátrai Nemzeti Park (TPN) úgy döntött, hogy eleget tesz a turista-társadalom elvárásainak. A nemzeti park vezetői bejelentették, hogy szerződést írtak alá egy külföldi befektetővel, amely lehetővé teszi a projekt megvalósítását, így már július közepén megkezdődhetnek a Giewont csúcsára vezető, régóta várt felvonó építési munkái.
A tervek szerint a felvonó alsó állomása a Konrád-menedékház (Schronisko na Kondratovej Hali) közelében, a Konrád-réten (Hala Kondratowa) lesz, az átszállóállomás a Felső-Konrád-nyeregben (Wyżnia Kondracka Przełęcz), a felső állomás pedig a Giewont (Giewont) csúcsa közelében lesz. A felvonó kabinjai a tervek szerint egyszerre 55 utast tudnak szállítani.

2017. március 31., péntek

Motorral a Tátrába és a Pieninekbe

Miért érdemes a Magas-Tátrába és környékére motorozni? Legelőször is a Tátra viszonylag közel van. Aztán, az ország – bár már nem számít magyar bevásárlóparadicsomnak, mint a nyolcvanas években –, még mindig viszonylag olcsó. A motorosnak az sem mellékes, hogy az utak jó minőségűek, akkor is, ha egyébként agyonfoltozottak. És végül… nem kell mindenkire vigyorogni, mert ránk sem fog senki. Itt nem érzi úgy a helyi lakos, hogy pusztán azért kedvesnek kell lennie, mert külföldit lát. Egy élménydús motoros túrához még szabadságot sem kell kivennünk, már két nap alatt is rengeteg látnivaló kínálkozik, de akár egy hetet is tartalmasan el lehet itt tölteni. A Magas-Tátrát több úton is megközelíthetjük Magyarországról. Személy szerint a középső utat találom a legszebbnek (Salgótarján, Filakovo [Fülek], Tisovec [Tiszolc], Muran [Murány], Poprád). A táv Budapesttől 255 km, ez kevesebb, mintha az Őrségbe menne az ember, és máris egy hamisítatlan magashegység lábainál találja magát. Ez a világ legkisebb alapterületű magashegysége, szlovákiai része mindössze 260 km2-t tesz ki.

2017. március 30., csütörtök

Egy tragédia és egy vaklárma utóélete

A tátrai emberek gyászolják a teherhordót és önkéntes hegyimentőt, aki április elejétől hivatásos hegyimentőként folytatta volna karrierjét, és aki egy bajba jutott hegymászó mentése közben vesztette életét az elmúlt hét végén. A Nagy-Tarpataki-völgyben vasárnap két fiatalember veszítette életét. Egy 22 éves nagymihályi (Michalovce) hegymászó egy sziklaküszöbön át a mélybe zuhant. A Hegyi Mentőszolgálat (HZS) hivatásos hegyimentőin kívül a közeli Hosszú-tavi menedékház (Zbojnícka chata) 28 éves alkalmazottja, Martin Huraj is a segítségére indult, aki amellett, hogy ismert teherhordó volt, önkéntes hegyimentőként tevékenykedett. Útban a baleset helyszínére a jeges terepen azonban megcsúszott, és ő is a mélybe zuhant. A zuhanás következtében mindketten halálos sérüléseket szenvedtek.
A turisták mellett a Tátrában élő, a Tátrában dolgozó embereket is mélyen lesújtotta egy barátjuk, kollégájuk elvesztése, akinek a halált egy, a hóból kiemelkedő szikla okozta. „A Hegyi Mentőszolgálat tagjai és vezetői mély fájdalmukat fejezik ki az baleset miatt, melynek során olyan ember vesztette életét, aki másokon akart segíteni” – olvasható a HZS honlapján. „Ez nem egy mindennapos esemény, különösen azért, mert olyan valaki sietett közülünk egy bajba jutott hegymászó mentésére, aki a hegyekben élt és az emberekért dolgozott. Nehéz ez így…” – mondta Miroslav Živčák hivatásos hegyimentő.

2017. március 29., szerda

Történelmi épületek makettjei – Ótátrafüred, Scepusia villa

Az egykori Scepusia villát a lőcsei Szepesi Hitelbank építtette 1884-ben, mint az első nagyobb beruházását. A szepesszombati Majunke Gedeon építész által tervezett épület 46 kényelmesen berendezett, déli fekvésű szobával rendelkezett, nevét a Szepesség latin elnevezése után kapta. Felépítése előtt, 1883-ban kb. 180 lakószoba volt Ótátrafüreden, az itt kialakított 46 szoba tehát mintegy negyedével növelte meg a gyógyulni, pihenni érkezők elszállásolására alkalmas szobák számát. A századforduló után itt helyezték el a fürdőigazgatóság irodáit, majd 1917-ben a Scepusia és a Csáky ház összeépítésével és kibővítésével létrehozták a Tátra szanatóriumot, melynek 80 szobájában 120 ágy állt a gyógyulni vágyók rendelkezésére. Az I. világháború előtti években a Tátra szanatórium a Magas-Tátra legnagyobb befogadóképességű gyógyszállója volt. A volt Scepusia villa épületét az 1960-as évek közepén lebontották, a helyén ma egy utazási iroda, valamint a Hegyimentő Szolgálat központi irodája található.

2017. március 28., kedd

A szú rendhagyó módon már a törpefenyőket támadja

A 2004-es szélvihar után hatalmas tömegű kidőlt fa maradt az egykori erdők helyén, melyeket aztán gyorsan ellepett a szú, amely mára a beavatkozás mentes terület csaknem felén teljesen letarolta. A szú pusztítását a fagyok sem tudják megállítani. Ján Ferenčík, a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) Kutató Állomásának munkatársa szerint a szúkárok napról napra nagyobb területeket érintenek. „A szú megállíthatatlanul elszaporodott a 2004-es szélviharban érintett területen, valamint a későbbi, kisebb viharok sújtotta területeken is.” A szúcsapás elleni védekezésben a hangsúly jelenleg a legmagasabb szintű védettséget élvező, beavatkozás mentes területek védelmén van. „A szúfélék az utóbbi időkben már az olyan, nem tipikusan célpontként ismert növényeket is támadják, mint a törpefenyő, ebben az állományban azonban eddig még nem történt nagyobb mértékű károsodás.”

2017. március 27., hétfő

Ébredeznek téli álmukból a tátrai medvék

A Tátrai Nemzeti Parkban (TANAP) élő medvék lassan felébrednek téli álmukból, és előbújnak téli rejtekhelyükről. A TANAP zoológusa, Pavol Kráľ elmondta, hogy az utóbbi napokban több medvenyomot is találtak a hóban. „Arra számítunk, hogy fokozatosan minden medve felébred, beleértve az újszülött bocsokat nevelő nőstényeket is” – mondta a szakember. Rámutatott ugyanakkor, hogy a medvék nem alszanak valódi téli álmot, általában 3-5 hónapot töltenek téli búvóhelyükön, és a téli álomból felébredve soványak és éhesek.
Amint arról Pavol Majko, a TANAP igazgatója beszámolt, a Tátra szlovák és lengyel oldalán, valamint a szomszédos Kócs-hegységben a legutóbbi megfigyelések szerint együttesen mintegy 138 medve élhet. A szlovák természetvédők lengyel kollégáikkal, valamint egy tanzániai nemzeti park szakembereivel közösen néhány éve műholdas nyomkövetővel láttak elé néhány tátrai medvét, melynek köszönhetően nyomon tudják követni a medvék életét. A Medve (Medveď) projektnek köszönhetően a szakemberek nem csak a Tátrában élő medvék számát tudják körülhatárolni, hanem életterüket, mozgásukat is nyomon tudják követni.

2017. március 26., vasárnap

Kettős tragédia a Nagy-Tarpataki-völgyben

A HZS honlapján megjelent fotó.
Balra a turista, jobbra a teherhordó zuhanásának nyomvonala.
Március 26-án délután a Nagy-Tarpataki-völgyben (Veľká Studená dolina), a Hosszú-tavi menedékház (Zbojnícka chata) felé tartó szemtanúktól érkezett egy bejelentés a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) ügyeletére, mely szerint egy nő segélykiáltását hallották útközben. Ezután észlelték, hogy a segítségért kiabáló nő egy sziklaküszöbön tartózkodik, amelyen keresztül állítólag lezuhant a barátja. A szemtanúk elsőként a Hosszú-tavi menedékházat hívták telefonon, ahol a személyzet kérte őket, hogy hívják a Hegyi Mentőszolgálatot. A turisták és a hegyimentők közötti telefonkapcsolat a nem megfelelő lefedettség miatt nagyon rossz volt, a vonal többször is megszakadt. A szemtanúk később jelezték, hogy eljutottak arra a helyre, ahová állítólag a nő társa lezuhant. Mint később kiderült, a 22 éves szlovák fiatalember zuhanás közben az élettel összeegyeztethetetlen sérüléseket szenvedett. A viharos szél miatt a völgyben a mentőhelikoptert nem lehetett bevetni, ezért Ótátrafüredről földi mentőcsapat indult a helyszínre, a szemtanúktól kapott tájékoztatás alapján a Hosszú-tavi menedékházból egyúttal önkéntes hegyimentők is a helyszínre indultak.

Botrány! – A saját ágyából riasztotta a hegyimentőket

Március 26-án, vasárnap kora reggel egy férfi hívta fel a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálatot (TOPR), aki azt mondta, hogy a barátaival együtt eltemette egy lavina a Tengerszem-csúcs (Rysy) alatt. Reggel 5 óra után érkezett a bejelentés, melynek hatására a TOPR szinte teljes állományát riasztották, a Halastavi menedékházban lévő hegyimentő gyalogosan indult a helyszínre, majd a sötétség ellenére a mentőhelikopter is azonnal a helyszínre repült. A hegyimentők kb. 20 perc elteltével ismét felvették a kapcsolatot a férfival annak érdekében, hogy további információhoz jussanak a lavina pontos helyéről. Ezután a bejelentő fokozatosan belezavarodott a mondandójába, és nem tudott további részletekkel szolgálni. Ez felkeltette az ügyeletes figyelmét, és ekkor arra gondolt, hogy ez valószínűleg téves riasztás lehet. Az ezt követő, csaknem egy órán át tartó beszélgetés igazolta a feltételezést. A férfi végül elismerte, hogy nincs is a hegyekben, hanem… otthon fekszik a saját ágyában, Racibórzban!

Forrás és fotó: http://tatromaniak.pl

2017. március 25., szombat

Felhőtenger és Brocken-hegyi kísértet a Tátrában

Az alábbiakban néhány gyönyörű felvételt láthatunk, melyek a Lengyel-Tátrában, a Kondár-púpon (Kopa Kondracka) készültek. A fotós abban a szerencsés helyzetben volt, hogy a felhők felett járt, ráadásul láthatott egy Brocken-hegyi kísértetet is, amely az egyik legcsodálatosabb optikai jelenség a hegyekben.

2017. március 24., péntek

Érdekességek a Tátra történelméből – Horogkereszt a Baráton

Több ezer turista, sorban állás a turistautakon, tömegek a hegyen és Zakopanéban– úgy tűnik, a Tátra ma már nem számít titokzatos, távoli és megközelíthetetlen vidéknek. Higgyék el azonban, hogy sok különös história vár még megismerésre, mint pl. az alábbi érdekes történet, amely biztosan felkelti a Tátra-mániákusok érdeklődését.
A náci ideológia abszurd ötleteinek egyik gyöngyszeme a Tátrából. 1941-ben a német hatóságok kitalálták, hogy a Barát (Mnich) sziklacsúcsának a Halastótól is látható falára egy nagy, fehérre festett, fából készült horogkeresztet erősítenek. Ez azonban teljesen érthetően nem tetszett az akkori hegymászóknak, ezért közülük ketten, Czesław Łapiński és Kazimierz Paszusz a csúcs megmászása (amely jelentős szerepet játszott a lengyel hegymászás történetében) során elérték és meglazították a horogkeresztet a sziklafalra rögzítő köteleket. A többit aztán elvégezte a következő első erősebb szélroham, amely a törmelékmezőre döntötte a csúcsot elcsúfító emblémát. A „szentségtörést” a halny számlájára írták, a Lengyel-Tátrában mindennapos szélvihart kiáltották ki bűnösnek, amely legfeljebb egy sóhajjal tudott válaszolni a vádakra.

2017. március 23., csütörtök

Fotók és videók a Tátrából – 2017. március 1-14.

Hamisítatlan tél a Király-hegyen. Hólabirintus színesben. A Tátra a Lubań (1225 m) csúcsáról. Kilátás a Svinicára vezető útról. Tavaszelő a Tátrában. Freedom. Lefelé a Zöld-tavi csúcsról. Halny a Lengyel-Öt-tó völgyében. A Nagy-Tarpataki-völgy a Nagytarpataki-Zerge-horhosból. Egy szokásos téli reggel a tátrai gerinceken. Tátrai klasszikusok. A Sas-út télen. A Lengyel-Öt-tó völgye tegnap. Ezt a látványt Ikarosz is megirigyelné. A Bélai-Tátra legszebb csúcsai Zúgóból (Podspády). Címszavakban mindezeket láthatjuk a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján 2017 márciusámak első felében megosztott fotókon. A téli Gerlach nehézségei. Kommentár nélkül. Szomorú-nyereg – Liptói-Tátra. Lesíelés a Közép-oromról. A Deményfalvi Szabadság-barlang.

2017. március 22., szerda

Szerafin László beszámolója az 1981-es tátrai főgerincbejárásról

Néhány éve működik a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen egy kis csapat, részben a NYAC, illetve a MAC hegymászói, akik szabadidejüket a hegymászósportnak szentelik. 1981 nyarán nagy és felelősségteljes vállalkozásba kezdtek: a cél a Magas-Tátra főgerince volt a Kopa-hágótól a Liliom-hágóig.
A túra gondolata már az elmúlt év őszén megfogalmazódott bennünk. Bár néhányunk korábban megjárta egyebek közt az Eiger, a Matterhorn, a Mont Blanc és a Lavaredo csúcsát, tapasztalatunk jóval elmaradt azokétól, akik ezt a sportot Magyarországon magas színvonalon űzik. Ismertük a korábbi sikertelen hazai próbálkozások listáját is. Pedig ezeken az expedíciókon az élvonalbeli magyar hegymászók vettek részt. Kezdettől fogva tisztában voltunk a feladat nehézségével, ezért utunk tervét a legkörültekintőbb precizitással, a lehetséges változásokat is számításba véve állítottuk össze. Mindegyikünk feladatát szinte órára pontosan megterveztük, kijelöltük előre a helyszínen a gerincre vezető útvonalakat, a bivakhelyeket, összeállítottuk a szükséges felszerelések pontos listáját stb. Gondosan tanulmányoztuk az eddigi nagyszámú sikertelen hazai vállalkozás, valamint a Neidenbach Ákos vezette magyar és a téli csehszlovák expedíciók tapasztalatait.

2017. március 21., kedd

Medve támadt egy erdei munkásra a Besszádokban

Ahogy arról az eSanok.pl portál beszámolt, Lengyelország délkeleti sarkában, a Külső-Keleti-Kárpátokban található Besszádok-hegységben (Bieszczady), Jałowe (más források szerint Stebnik) falu közelében március 19-én, vasárnap egy medve megtámadott egy erdei munkást. Az erdészet dolgozója munkatársaival együtt a favágáshoz szükséges szerszámok összegyűjtése és az erdő másik részére szállítása céljából tartózkodott az erdőben. Munka közben elhaladt egy medvebarlang mellett, melyet nem vett észre. A megriasztott állat pillanatokkal később utána futott, megtámadta őt. A munkás számos sérülést szenvedett el, az állat több helyen, többek között mindkét lábán, a jobb karján, a mellkasán és a hasán is megharapta. Az áldozatnak sikerült eljutnia a közelben tartózkodó sógorához, majd autóval jutottak vissza az otthonukba, ahonnan mentőt hívtak. Röviddel ezután a sérült férfit mentőhelikopter szállította kórházba, az élete szerencsére nincs veszélyben, miután sebeit ellátták, már ki is engedték a kórházból.

2017. március 20., hétfő

Tavaszi karbantartás a tátrai felvonókon

A www.vt.sk honlapon olvasható tájékoztatás szerint 2017 tavaszán az alábbi ütemterv szerint végzik a Magas-Tátrában közlekedő felvonók szokásos tavaszi karbantartását:

Ótátrafüred – Tarajka, siklóvasút:
Március 20-24 – karbantartás.
Március 25-26 – közlekedik.
Március 27-31 – karbantartás.
Április 1-től közlekedik.


2017. március 19., vasárnap

Felhőkülönlegességet fotóztak a Tátra lábánál

Március 16-án ritka természeti látványosságnak örülhettek Poprád lakói, a város felett ugyanis undulatus asperatus felhők képződtek, melyeket csupán 2009-től kezel külön felhőtípusként a tudomány. Jelenleg annyit lehet biztosan tudni róla, hogy viharok környezetében jön létre, és rendkívül látványos. A Tátrában és a Tátra környezetében jelenleg szeles időjárás érzékelhető, amely kedvez a rétegfelhők kialakulásának. Az ilyen időjárási helyzetben gyakran képződő stratocumulus felhők gyönyörű természeti hátteret képeznek.

2017. március 18., szombat

Lefagyott kezekkel fotóztam

Küzdelem és boldogság. Egy hegymászó tanfolyam pillanatai Mohai Balázs fotográfus szemével. Aki profi hegymászó akar lenni, annak kiváló terep a Kárpátok legmagasabb hegyvonulata, a Tátra keleti részén, Szlovákia és Lengyelország határán lévő Magas-Tátra. Itt aztán a lelkes jelentkező elsajátíthatja a sport minden csínját-bínját. Mohai Balázs, az MTI fotográfusa február végén vett részt az Excelsior Hegymászó Sportegyesület téli alpesi hegymászó tanfolyamán, és – mint írta – „lefagyott kezekkel fotózott is közben”. A sorozat a The Boston Globe című amerikai napilap internetes oldalán is lejött. A felvételeken a kiképzés nehezebb, hajmeresztő és örömtelibb pillanatai is láthatóak.

2017. március 17., péntek

145 éve született Hajts Béla

145 évvel ezelőtt, 1872-ben született Hajts Béla (1872-1926), az iglói fiúiskola tanára. 1918-tól a Magyarországi Kárpátegyesület Iglói Osztályának elnöke, s úgy e szervezet, mint a szepesi turista élet irányítása alatt élte fénykorát. Igló környékét illetően ő honosította meg a „Paradicsom” nevet, akkor még „Felső-Magyarország Paradicsoma” néven (mai szlovák nevén Slovenský raj, eredeti földrajzi nevén Káposztafalvi-mészkőhegység). A Kápolna-, a Meszléri- és Karoliny-vízeséseknél az Iglói Osztály tagjainak közreműködésével előbb fa-, később vaslétrákat és átjárókat készítve tárta fel a Kyseľ-szurdok szépségeit. A Menedékkő-fennsíkon az osztály vezetése alatt felépítették a róla elnevezett, 1922. szeptember 23-án átadott Hajts Béla menedékházat, és ennek közelében a Posewitz-lugast. Vezetése mellett tárták fel a Porácsi-, Kotterbachi-, Barát-, Ördög-, Rózsa-, Medvelyuk-barlangokat, s látták el sodronnyal a „Hajts-tölcsért”.

2017. március 16., csütörtök

Teniszpálya lesz a legendás tavacska helyén?

Korunk egyre inkább üzleti alapokon működő világa sajnos a Magas-Tátrát sem kíméli. A Lomnici-csúcs (Lomnický štít) lábánál, Tátralomnicon egy üzletember, az egykori ismert teniszező Branislav Stankovič teniszstadiont szeretne építeni, ahol versenyeket is szeretne szervezni. Az ötlettel csak az a gond, hogy a stadiont a méltán közkedvelt Tavacska (Jazierko, egykor Lipthay-tavacska) helyén szeretné létrehozni.
Stankovič korábban Kassán, majd az utóbbi években már Poprádon is szervezett rangos tenisztornákat, melyekre a világranglistán is jegyzett játékosokat hívott meg. Az üzletember azt állítja,m egy, a Tátrában megrendezett versenyre még nevesebb játékosokat lehetne megnyerni. Ezért új teniszstadiont akar építeni a Tavacska helyén, közel a sípályákhoz. „Talán én vagyok az egyetlen befektető, aki nem apartmanokat szeretne építeni a Tátrában” – hangsúlyozza.

2017. március 15., szerda

Lévay József – Borongás

Fotó: Rafał Raczyński‎
Felleg borong a Tátra ormán
S a messze tájra néz mogorván.
Mint egy tükör tárul elébe
Magyarország tündér-vidéke;
De a mit e tükörbe lát,
Nem űzi el borúlatát.

Nincs itt öröm, csak eltörődés,
Csak önmagát dúló törekvés:
Sóhajtva tűr a zaklatott hon,
Vihar gázol határainkon,
S elfúl attól, bármily kevés,
Csirájában a magvetés.

Puhúl a föld kemény göröngye,
Harmatozza verejték gyöngye;
De áldását ha szűken adja,
A munkás kéz lecsügged rajta
S föld és nép, két testvér-elem,
Egymáshoz már ma hűtelen.

2017. március 14., kedd

Felelőtlen turisták kerültek bajba a Lengyel-Tátrában

Néhány nappal ezelőtt egy kisgyerekkel túrázó család rekedt a sötétség és a köd miatt a Konrád-völgy (Dolina Kondratowa) felső részén a Lengyel-Tátrában. Szerencséjük volt, hogy a hegyimentők időben megtalálták és lehozták őket a hegyről. Ugyanezen a napon, egy kicsit korábban kb. délután 13 óra magasságában a Tátrai Nemzeti Park (TPN) egyik munkatársa találkozott velük, aki nem javasolta nekik a továbbhaladást. A parkőr így mesélte el a történetet: „A Gáspár-csúcs (Kasprowy Wierch) közelében, a főgerincen találkoztam a Konrád-púpi-nyereg (Przełęcz pod Kopą Kondracką) felé tartó két felnőttel és a hatéves kisfiúval, valamennyien hágóvasban, a mamának térkép a nyakában. Akkor még kötéllel össze voltak kötve. Bemutatkoztam és megkérdeztem, hová tartanak, melyre azt a választ kaptam, hogy a gerincen a Konrád-púpi-nyeregbe. Mivel ekkor már délután volt, a téli körülmények, valamint a gyerek jelenléte miatt javasoltam nekik, hogy forduljanak vissza, és mondjanak le erről a túráról.

2017. március 13., hétfő

Dokumentumfilm készült a Tátrában élő hiúzok életéről

A Tátrai Nemzeti Park Igazgatóság (Správa TANAPu) saját honlapján lehetővé tette az érdeklődőknek, hogy megnézzék a Tátrában élő hiúzok megfigyeléséről készített dokumentumfilmet. „A 20 perces, videó- és fotócsapdák felvételeit is tartalmazó ismeretterjesztő rövidfilm különböző érdekességeket mutat be a Szlovákiában élő legnagyobb macskaféle ragadozók természetes élőhelyükön eltöltött mindennapjairól” – mondta Pavol Majko, a TANAP igazgatója.
Az új dokumentumfilmet az érdeklődők a spravatanap.sk oldalon találják meg „Tatranská rysica 2016” cím alatt. A természetvédők szerint a hiúzok élőhelye a Tátrában a hegyek lábától akár az alpesi zónáig is terjedhet. Ez a megalkuvást nem ismerő ragadozó hangtalanul mozog, és tökéletesen beleolvad környezetébe. Értékes betekintést nyújtanak a ragadozók mindennapi életébe a fotócsapdák felvételei, melyeket a természetvédők nem csak az erdei utak mentén és a jelzett turistautak közelében, de a vadcsapásokon is elhelyeztek.

Forrás: https://spis.korzar.sme.sk; Fotó: Tomáš Hulík

2017. március 11., szombat

Kilátás a Lengyel-Öt-tó völgyéből

Az alábbiak fotókon a Lengyel-Öt-tó völgyéből (Dolina Pięciu Stawów Polskich) nyíló kilátást csodálhatjuk meg. A fotók március 8-án készültek, amikor is, ahogy az látható, ideális túraidő volt a Tátrában. Ne feledjük azonban, hogy a Tátrában még tél van, és jelenleg is 2-es fokozatú lavinaveszély van érvényben.

2017. március 10., péntek

Tátrai titkok nyomában – A Kriván bányái

A világ legkisebb magashegységéről sokan azt gondolják, hogy méretéből és ismertségéből adódóan annak minden pontját jól ismerjük, és a Tátra semmivel sem tudja meglepni őket. Nagy hiba azonban ezt gondolni. Az alábbi történetekkel talán még a Tátra-szakértőket is sikerül meglepni.
A Kriván Szlovákia egyik jelképe. Kevesen tudják azonban, hogy egykor kevéssel a csúcs alatt bányák működtek. Jakob Fugger bányavállalkozó már 1507-ben megkezdte a Kriván alatt az arany utáni kutatást. A XVIII. század végén újabb kísérletek történtek antimon kitermelésére vonatkozóan, az eredmények azonban olyan csekélyek voltak, hogy gyorsan be is fejezték a munkát. A legmagasabban fekvő alagutat 50 méterrel a Kriván csúcsa alatt ásták. A jellegzetes nevet viselő Handel-völgyből egészen 2200 méter magasságig lovaskocsik közlekedésére is alkalmas szekérutat építettek a Pál-háton keresztül. A Kriván egykori bányái még ma is sok ember fantáziáját megmozgatják, de a magasan fekvő járatokat senkinek nem ajánlott felkutatni, hiszen megfelelő szakértelem és helyismerettel rendelkező vezető nélkül a bányák utáni kutatás könnyen végzetessé válhat.

Forrás és fotó: http://www.cas.sk

2017. március 9., csütörtök

Fotók és videók a Tátrából – 2017. február 16-28.

A Jármay-asztal behavazva. Hegymászó a Svinica alatt. Nem mindennapi fotó a Zöld-tavi menedékházról. „Lépcsőzés” a Tengerszem-csúcsra. A Miedziane és a Miedziane-hágó. A Tátra a Pieninekből, a Korona-hegyről. Légifotó a Magas-Tátra keleti részének csúcsairól, völgyeiről. Az Anyóka-hegy (Babky, balra) és a Hegyes (Ostrá, középen) a Szalatinról (Salatín). A Svinicára vezető út kezdetén. No comment. Tátrai zergék a téli tájban. A Gerlach Poprádról. Felhőtánc a fejünk felett. Címszavakban mindezeket láthatjuk a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján 2017 februárjának második felében megosztott fotókon. Téli hegymászótúra a Jég-völgyi-csúcsra. Téli túra a Zerge-hegyre. Alacsony-Tátra - kommentár nélkül. Tengerszem-csúcs - csak tapasztalt téli túrázóknak.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...