Fotók és videók a Tátrából – 2017. augusztus 1-15.

Kis-Kriván; Hóbarlang a Vörös-torony-hágó alatt; Chałubiński-kapu; A Tátra talán két legszebb tava; Hegyes-Rohács; Nem semmi panoráma...; A Csendes-völgyből a Gáspár-csúcsra vezető turistaút; Miedziane-hágó és Liptói-határhegy; A Késmárki-csúcs panorámája; A Szepesi-Öt-tó katlana; Tátrai naplemente...; A Giewont a múlt hét közepén; Gyönyörű panoráma a Sátán csúcsáról.

Tengerszem-csúcs, 2017 július; A Kriván drónról; Tatry romance; Vörös-torony-hágó / Rovátka / Lengyel-nyereg / Kis-Viszoka. 2017 augusztusának első felében ezeket a fotókat és videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!

Top 10 hely a Tátrában V. – Konrád-púp

Fotó: Marcin Kesek

Rögtön az elején szeretném leszögezni, hogy a címben jelzett Top 10 helyszín kiválasztása nagyon szubjektív lista, melyet a bejegyzés írója (Mikołaj Gospodarek) saját tapasztalatai, érzései alapján állított össze. A lista hátterében egy hatalmas fotógyűjtemény áll, melyet 2003-tól megtett tátrai túráin készített. A lista több pontja ugyancsak szép helyszíneket szorított ki a rangsorból, de ez természetes egy ilyen összeállítás esetén. A lista készítőjének reményei szerint a rangsor sokaknak a kezdet, az első lépés lehet tátrai kalandozásukban, más érdekes helyekkel kiegészítve pedig segíthet egy markáns tátrai portfólió összeállításában. Kezdjük hát közös tátrai kalandozásunkat…

66 € bírság járhat egy kis erdei áfonyáért

Nem mindenki tudja, hogy Szlovákia nemzeti parkjaiban szigorúan tilos erdei gyümölcsöt szedni. Egy-két szem áfonyáért vagy gombáért 66 eurós bírságot is kaphatnak, viszont a büntetés nagyobb mennyiségnél vagy ismételt szabálysértésért a 3320 eurót is elérheti. Az érett áfonya, szamóca, málna és a különféle gombafajták az erdőbe vonzzák a gyümölcsszedőket, akik gyakran ott is szedik a gyümölcsöt, ahol tilos. A hármas és annál magasabb szintű védelmi zónákban nemcsak a gyümölcsszedés, hanem a gombázás is tilos. Kivételt csak a Szlovák Paradicsom, a Szlovák Karszt és a Nagy-Fátra Nemzeti Park képez. Ugyanakkor itt is csak a kijelölt helyeken és saját használatra lehet gyűjteni a gyümölcsöket. A természetvédelmi törvény betartását a nemzeti parkok munkatársai vagy önkéntes természetőrök felügyelik. Akár 66 eurós bírságot is kiróhatnak a törvényszegőre, illetve elkobozhatják a zsákmányt.

A legnehezebb tátrai turistaút

A Lengyel-Tátrában található Sas úton (Orla Perć) bekövetkezett nagyszámú tragikus baleset kapcsán a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) és a Tátrai Nemzeti Park (TPN) az elmúlt évi nyári szezon végén tájékoztatót adott ki az ide látogató turisták számára.

A Sas út egy végig pirossal jelzett, magashegyi gerincút a Lengyel-Tátrában, amely a Zawrat-hágótól (Przełęcz Zawrat) a Kereszt-nyeregig (Krzyżne) vezet. Az ösvény több csúcsot is érint, így pl. a Tátra legmagasabb, teljes terjedelmével lengyel területen emelkedő csúcsát, a Zerge-hegyet (Kozi Wierch, 2291 m). Az útvonalon több helyen is láncok, hágcsók és létrák segítik az előrejutást.

A lengyel hegyimentők nyilvántartása szerint 2016 őszéig több mint 120 halálos kimenetelű baleset történt,  amely kb. 14 %-a a Lengyel-Tátrában eddig előfordult összes halálosan végződött balesetnek. Az eddigi egyik legtragikusabb év 2012 volt, amikor a Sas úton öt ember veszítette életét.

Hogyan készüljünk fel egy tátrai túrára? – I. rész

Első tátrai túránkat tervezzük? Nem tudjuk, hogyan kell erre megfelelő módon felkészülni? Gondot okoz, mit és hová tegyünk a hátizsákba? Ne pánikoljunk! Minden kezdet nehéz. A hegyek minden szerelmese valaha régen átélte ugyanezt. Sokan ilyenkor elkerülhető hibákat követnek el, ezért mielőtt nekivágnánk az ismeretlennek, íme néhány hasznos tipp a megfelelő felkészülés érdekében.

Mibe pakoljunk?

Kezdjük az alapoktól. Bármi, amit magunkkal akarunk vinni a hegyekbe, hátizsákba pakoljuk. A bőröndök, sporttáskák és reklámtáskák nem alkalmasak hegyi túrára. A hátizsák nem csúszik le a vállunkról, és szabadon hagyja a kezeinket. A magasabban fekvő területeken néha meg kell fogni egy-egy láncot, meg kell kapaszkodni egy sziklában, amely sok esetben egy esetleges kicsúszástól, zuhanástól menthet meg minket.

Mit vigyünk magunkkal?

Lábbeli

Egy tátrai túrán alapvetően fontos a kényelmes lábbeli, túrbakancs vagy túracipő. A túra során a cipőnk talpa érintkezik a talajjal, és csak a megfelelő lábbeli nyúltja a szükséges biztonságot. Aki félcipőben, flip-flop papucsban, balerinacipőben történő túrázás jelentősen megnöveli a megcsúszás, sérülés kockázatát. A cipő igény szerint lehet alacsony vagy magas szárú, a legfontosabb, hogy a talpa megfelelő tapadást biztosítson. Ez az a felszerelés, amellyel nem szabad takarékoskodni, hiszen alapvetően ettől függ, milyen biztonsággal tudunk mozogni a hegyen.

A csülök, amitől megreccsen az asztal lába

Hatalmas, felhőkig érő csúcsok, nyüzsgő sétálóutca és gasztronómiai habzsolás várja a turistákat Lengyeloszágban, Zakopane városában. Az ízélmények nemcsak a világhírű Oscypek sajtnak köszönhetőek, hanem a különlegesen finom golonkának, vagyis csülöknek is, amelynek belseje puha és omlós, ugyanakkor fűszeres kérge ízesen roppan a fogunk alatt.

Krupowki a fő sétálóutca Zakopane szívében; több mint egy kilométer hosszú, és éttermek, bárok, boltok, valamint szállodák tarkítják. Amikor jön a jó idő, az emberek ellepik a környéket, az éttermek, bárok ital- és ételkínálatát figyelik. Végigsétálni a Krupowki sétányon az egyik legjobb program Zakopanéban; az utca különlegessége a grillezett hús és a golonka, vagyis a csülök, amelyet néhol akkora adagokbvan szervíroznak, hogy megreccsen az asztal lába. A gasztronómiai ízélmény mellett a harc a hatalmas adag csülökkel, a hangulat, az emberek áradata és a helyiek kedvessége, mind hozzájárulnak ahhoz, hogy fergeteges emlékekkel térjünk haza.

Tátrai titkok nyomában – „Életritmus” geoglifa

A világ legkisebb magashegységéről sokan azt gondolják, hogy méretéből és ismertségéből adódóan annak minden pontját jól ismerjük, és a Tátra semmivel sem tudja meglepni őket. Nagy hiba azonban ezt gondolni. Az alábbi történetekkel talán még a Tátra-szakértőket is sikerül meglepni.

A geoglifák olyan hatalmas motívumok, rajzok, amelyek általában csak az égből láthatók teljes nagyságukban. Az „Életritmus” című geoglifát egy ausztrál szobrász, Andrew Rogers hozta létre Felsőtátrafüreden, a Hotel Bellevue mellett. A geoglifa elkészítésén 40 munkás 10 napon át dolgozott, ennek során 30 tonna tátrai gránittörmeléket használtak fel.

Forrás és fotó: http://www.cas.sk

135 éve született ifj. dr. Szontagh Miklós

135 évvel ezelőtt, 1882. augusztus 10-én született ifj. dr. Szontgah Miklós (1882-1963) orvos, hegymászó, id. dr. Szontagh Miklós, az újtátrafüredi szanatórium alapítójának, fia. 1909-ben vette át az újtátrafüredi szanatórium vezetését, és apja halála után hosszú éveken keresztül volt a szanatórium főorvosa. Feleségével együtt nagy lelkesedéssel fogott hozzá a stagnáló szanatórium újraélesztéséhez, ismét bevezette a téli szezont, kibővítette a szanatórium kapacitását. A reményteljes fejlődést megszakította az I. világháború kitörése.  1916-ban tért vissza a frontszolgálatból, miután az újtátrafüredi szanatóriumot katonai szanatóriummá nyilvánították. Mivel a háborús évek folyamán a tüdőbaj nagyon elterjedt, elhatározta a szanatórium kibővítését. Már 1917-ben elkezdte az új szanatórium építését a davosi szanatóriumok mintájára. A háború végén az építkezés megszakadt, és csak 1924-ben sikerült a finanszírozási gondokat megoldani. Az épületet 1925-ben fejezték be, és bár a szanatóriumot a világgazdasági válság alatt az Általános Nyugdíjintézet megvásárolta, egészen 1945-ig ifj. Szontagh Miklós maradt a vezetője.

A II. világháború után nem telepítették ki Németországba, azt azonban megtiltották neki, hogy valamelyik magas-tátrai szanatóriumban tevékenykedjen. Ezért a lőcsei kórház belgyógyászatán dolgozott tovább, mint segédorvos, annak ellenére, hogy a tátrai szanatóriumokban a tüdőbaj háború utáni elterjedése következtében nagy szakemberhiány volt. Feleségét visszatelepítette szülővárosába, Meranóba, de ő maga nem akart kitelepülni, így magára maradva hunyt el Lőcsén.

A Szlovák Paradicsom legszebb túrái – Nagy-Sólyom-völgy

Szlovákia legismertebb turistacélpontjai nem véletlenül a Tátra szédítő magasságú csúcsai, az Alacsony-Tátra és a Kis-Fátra erdő borította mély völgyei. A hegyvidékek csúcsai és völgyei mellett olyan féktelen folyók teszik változatosabbá a tájat, mint pl. a tutajozási lehetőséggel hívogató Dunajec. Mindazonáltal ha egyszer ellátogatunk a Szlovák Paradicsom vad világába, ha megtapasztaljuk a titokzatos, sötét erdőkben, a lélegzetelállító, mély szakadékok mélyén folydogáló patakokban vezető túra hangulatát, ha sikerül legyőzni a vízesések létráit és a szurdokok doronglétrahídjait, akkor szinte biztos, hogy később is vissza akarunk térni a hegységbe. A következő néhány mondattal szeretném bemutatni az olvasónak ennek a varázslatos hegyvidéknek a legszebb turistaútjait, melyet bárki felfedezhet magának, ha veszi hozzá az erőt és a bátorságot.

Menet közben pusztulnak el a lovak a Halastónál

A lovak a fáradtságtól menet közben elpusztulnak, de a tulajdonosok mégis mindent megtesznek a turisták kiszolgálása és a még nagyobb nyereség érdekében.

Miért megy valaki a hegyekbe kirándulni, ha a lovak és a lovaskocsik segítségével akar eljutni egyik helyről a másikra, nem pedig a saját lábán, gyalogolva? Miféle örömet jelent egy ilyen utazás? Hiszen ezáltal tudatosan részesei leszünk a lovak szenvedésének, mivel azzal, hogy felhúzzák a kocsikat a hegyre, saját életüket teszik kockára. Milyen sors vár a Halastóhoz vezető úton dolgozó lovakra? Ezek a lovak túlterheltek, rosszul bánnak velük, néha betegek, gyakran kénytelenek a nem kívánatos munkát is elvégezni.

A nemzetközileg is jegyzett Viva Állatjóléti Alapítvány képviselői ellenőrzéseket végeztek néhány, véletlenszerűen kiválasztott olyan gazdaságban, amelyekből a Halastóhoz vezető útvonalon közlekedő lovaskocsikat egykor vontató lovak tucatjait tartják. Az ellenőrzések eredménye sokkolta az állatvédőket. Kiderült, hogy a forgalomból kivont lovak közül csak egyet találtak élve, jó állapotban. Ez a ló még dolgozik, igaz, csak könnyebb munkán, kisebb bricskákat vontatnak vele. A többi állat sorsa ismeretlen.

Tátrai levegő konzervdobozban – vicc, vagy valóság?

Egy szlovák konzervgyár konzervdobozba zárt tátrai levegőt kíván piacra dobni. Joggal merül fel a kérdés: mi ez, egy hülye vicc, vagy ez tényleg lehetséges? A konzervált élelmiszerek piacán Szlovákiában jól ismert Tatrakon cégcsoport vezetése nemrégiben úgy döntött, hogy a feldolgozott állati eredetű élelmiszereken kívül a jövőben valami mást is kínál vásárlóinak. Első lépésként megkezdték a tiszta tátrai levegő konzerválását. Vajon mi állhat eme humoros ötlet hátterében?

A Tatrakon saját Facebook oldalán tett közzé egy fotót Tátrai levegő (Tatranský vzduch) nevű termékéről, az oldal kedvelői körében nem kis vitát generálva ezzel, hogy ez vajon megkésett április elsejei bolondság, vagy sem? Első pillantásra valóban úgy tűnik, hogy ez az újdonságként a piacra szánt termék leginkább csak vicc lehet, a gyártó azonban a következő választ adta spekulációkra: „Nem, ez nem vicc. Legújabb konzervünk mint emléktárgy megvásárolható a kijelölt kereskedelmi egységekben közvetlenül a Magas-Tátrában, valamint cégünk webshopjában”.

A Magas-Tátra nyáron is vonzza a turistákat

Télen síelni megyünk a Magas-Tátrába! De nyáron vajon mit lehet a hófedte csúcsok látványa nélkül csinálni? A tátrai turisztikai régió és a Szlovák Turisztikai Képviselet meghívására kis csapattal utaztunk, hogy hagyjuk magunkat meggyőzni, van miért a Magas-Tátrába utazni nyáron is. Érdemes utánajárni, miért is jön ide ennyi ember? Azt tapasztaltuk, hogy kínálkozik bőven program felnőttnek és gyereknek egyaránt.

Budapestről Kassára visz a vonat, majd onnan átszállással Poprádra utazunk, amely a Magas-Tátra (Vysoké Tatry) kapuja és a gyorsan fejlődő tátraaljai régió központja. Poprádban hajdanán négy cipszer város olvadt be: Mateóc, Felka, Strázsa és Szepesszombat (Spišská Sobota). Ez utóbbit jártuk körbe az idegenvezetőnk kalauzolásával. Mint megtudtuk, évszázadokon keresztül ez volt a leggazdagabb az öt felső-szepességi város közül. Szepesszombat Poprád városrésze, és orsó alakú főterét a polgárházak zárt sora szegélyezi, amely védett műemlék együttes. Az épületek átjáró házak, két traktussal, boltíves átjáróval, kétoldalt a lakrészként szolgáló egymásba nyíló szobákkal, külön érdekesség, hogy a házak alatt át lehet menni a templomba száraz lábbal.

Fotók és videók a Tátrából – 2017. július 16-31.

A Tengerszem-csúcs porcukorral meghintve; Út a végtelenbe; A Kis-Tarpataki-völgy a Lomnici-csúcsról; Jó fotós, jó időben; Sokan szeretjük ezt a panorámát; A Hosszú-tavi menedékház felé; Hmmm…; A Csorbai-tó; Lengyel-Öt-tó völgye; Ez a fotó teljesen friss; Jól sikerült fotó a Gránát-csúcsokról; Zakopane, a Gáspár-csúcsra (Kasprowy Wierch) vezető felvonó előtt; Nagy-Morgás; A Vörös-tavi-völgy a Fehér-tavi-csúcsról.

Sorban állás a Giewont előtt; Tömeg a Giewonton, Kriván, 2015 július; Follow your dreams; Vörös-hegyek; Eljegyzés a Gerlachfalvi-csúcson.

2017 júliusának második felében ezeket a fotókat és videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!

245 éve mászták meg először a Krivánt

245 évvel ezelőtt, 1772 augusztusában történt a Kriván első, írásban is rögzítette megmászása. Szinte bizonyos, hogy nem ez volt a Kriván első megmászása, hiszen a bányászok valószínűleg már korábban is jártak a csúcson, de a 285 évvel ezelőtt született Czirbesz Jónás András (1732-1813) evangélikus lelkész volt a csúcs első ismert megmászója, valamint az ő nevéhez fűződik a csúcs első írásban dokumentált megmászása.

Ugyancsak tőle származik a legkorábban nyomtatásban megjelent, az egész Tátrát bemutató Tátraleírás. A neves ásványkutató és természettudós 1772-ben, Bécsben megjelent Kurzgefasste Beschreibung des Karpatischen Gebirges c. műve nemcsak a Tátra természeti képének részletes leírása, de ír a tátrai bányákról, valamint a különböző növények gyógyhatásáról, stb. Ebben a művében Czirbesz más szerzők – többek között a Buchholtzok – hitelt érdemlő forrásaira támaszkodott, s tartózkodott minden valószínűtlennek tetsző adat közlésétől. Az addig megjelent leíráso­kat, képeket, kezdetleges geodéziai felméréseket felhasználva a kor igényeinek megfelelő művet adott ki akkor, amikor a hegységet valójában még csak hírből ismerte.

Nyolc tátrai csúcs 27 és fél óra alatt

Richard Zvolánek kassai ultrafutó úgy tervezte, hogy 30 óra alatt felfut 10 tátrai csúcsra, a legnyugatibb fekvésű Krivántól kezdve a legkeletebb fekvésű Fehér-tavi-csúcsig bezárólag. A kassai fiatalembernek egy ínszalag túlterhelése miatt az utolsó két csúcs előtt fel kellett adnia tervét, amit azonban teljesített, az így is elismerésre méltó. Egy ilyen terv kivitelezése legtöbbünk számára elképzelhetetlen, Richard Zvolánek számára azonban álmai beteljesedését jelenthette volna. Három évvel ezelőtt álmodta meg, hogy felfut és lefut azokra a csúcsokra, amelyeket korábban már többször megjárt. A terv szerint az útvonal nagy részét a piros jelzésű turistaúton tette volna meg. 30 óra alatt 150 kilométert szeretett volna megtenni, miközben 11.500 méter szintkülönbséget győzött volna le. Két helyen, mégpedig a Csorbai-tónál és a Tarajkán tervezett frissítőket magához venni, ahol a kísérőautók élelemmel és az elhasznált felszerelés kiegészítésével várták.

Top 10 hely a Tátrában IV. – Békás-tavak

Rögtön az elején szeretném leszögezni, hogy a címben jelzett Top 10 helyszín kiválasztása nagyon szubjektív lista, melyet a bejegyzés írója (Mikołaj Gospodarek) saját tapasztalatai, érzései alapján állított össze. A lista hátterében egy hatalmas fotógyűjtemény áll, melyet 2003-tól megtett tátrai túráin készített. A lista több pontja ugyancsak szép helyszíneket szorított ki a rangsorból, de ez természetes egy ilyen összeállítás esetén. A lista készítőjének reményei szerint a rangsor sokaknak a kezdet, az első lépés lehet tátrai kalandozásukban, más érdekes helyekkel kiegészítve pedig segíthet egy markáns tátrai portfólió összeállításában. Kezdjük hát közös tátrai kalandozásunkat.

A Tátra legnagyobb és legmélyebb tavai

Mennyi tó és tengerszem található a Tátrában? Erről bizony ahány forrás, annyi adat lát napvilágot, jellemzően 80 és 110 közé teszik a tátrai tavak számát. Az alábbi, Ivan Vološčuk és társai által jegyzett szöveges dokumentum, amely 1994-ben látott napvilágot „Tátrai Nemzeti Park, bioszféra rezervátum” címmel, 85 tóról ír. A tátrai tavak és tengerszemek sokkal nagyobbak és mélyebbek, mint a hegység nyugati szomszédja, a Liptói-Tátra területén lévő tavak. Ez annak a következménye, hogy az utolsó jégkorszak idején milyen mértékben jegesedett el a hegység felszíne. A különbség látható az állóvizek számának tengerszint feletti megoszlásában is. Amíg a Magas-Tátrában az állóvizek 70 %-a az alpesi vegetációs zónában található, addig a Liptói-Tátrában a tavak több mint 50 %-a az alacsonyabban fekvő szubalpikus zónában található.

Hasonló asszimetriát találunk az állóvizek égtáj szerint elhelyezkedését illetően is. Amíg a Magas-Tátra teljes területének 82 %-a a szlovák oldalon található, addig a teljes Magas-Tátra (a Lengyel-Tátra e részét is beleértve) tavainak csak 68 %-a fekszik ezen a területen, és 32 %-a az északin. A Tátra nyugati részén is hasonló az állóvizek eloszlása, itt 65 %-uk található a déli, és 35 % az északi oldalon.

A Vörös-hegyek szikrázó napsütésben

A Tátra főgerincén található Vörös-hegyeket (Czerwone Wierchy) talán senkinek sem kell bemutatni. A gerincen vezető igényes és látványos turistaút a legfinnyásabb turisták igényeit is kielégíti. Nézzünk most néhány fotót egy, a Vörös-hegyeken vezető, néhány nappal ezelőtti túráról.

Szikláról sziklára a Magas-Tátrában

A nyári kánikulában egy kis felfrissülésért legtöbben a vízpart felé veszik az irányt, de mi inkább a hűs hegyeket választottuk aktív pihenésünk helyszínéül. Nem mintha nem szeretnénk a henyélést a strandon, de ha az ember egész évben teljesítménytúrázik, akkor a legnagyobb hőségben is feltámadhat benne a kilométerhiány. A baj csak az, hogy kánikulában a túrázás igen nyűgös tevékenység, számunkra meg kimondottan utálatos. Ezért ha a júliusi forróságban mozogni támad kedvünk, akkor egészen a Magas-Tátráig utazunk, ami – ha csak pár napra – de idén is kiváló menedéknek bizonyult a hőség elől.

Minden évben vonattal utazunk a Kárpátok legmagasabb hegyeihez, és minden évben Ótátrafüreden szállunk meg, mondhatni hagyomány-szerűen. Annak ellenére, hogy ide gyakorlatilag haza járunk, mindig új szálláshelyet választunk magunknak, és túráinkkal is mindig új hegyeket és völgyeket hódítunk meg, ami az évek során egyre nagyobb kihívást jelent, hiszen a legtöbb turistautat már bejártuk. Mindezzel együtt számunkra a Magas-Tátra felhők közt magasodó csúcsai még sokadjára is felvillanyozó látványt nyújtanak a poprádi vasútállomásról, mikor a vonatról leszállva megpillantjuk őket.

A Szimbolikus temető magyar emléktáblái – Rigó Péter

A Magas-Tátrában a Poprádi-tó közelében, az Oszterva sziklái alatt található az 1934-ben létesített, a nagyközönség előtt 1940-ben megnyitott Szimbolikus temető. A temető középpontjában álló kápolna körüli sziklákon a Tátrában balesetet szenvedett és elhunyt hegymászók, turisták emléktáblái vannak elhelyezve, de emellett a világ más magashegységeiben elhunyt szlovák és lengyel hegymászók emléktáblái is megtalálhatók itt. A Szimbolikus temető szikláin 2015 őszén 352 emléktáblán 492 áldozat neve szerepelt, ezek között néhány magyar hangzású névvel is találkozhatunk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy csak ők szenvedtek halálos balesetet a Tátrában, hiszen nem minden áldozatnak állítanak emléktáblát. A most kezdődő cikksorozatban azokról a magyar hegymászókról, turistákról szeretnék néhány mondatban megemlékezni, akiknek emléktáblája megtalálható a Szimbolikus temetőben.

A Szlovák Paradicsom legszebb turistaútjai – V. rész

Fotó: penzionborovica.sk

A Szlovák Paradicsom minden kétséget kizáróan Szlovákia egyik legszebb része. De vajon a nemzeti park melyik része a legszebb a legszebbek között? A nemzeti park különleges nevet visel, a természet által Kelet-Szlovákiában, a Szepességben létrehozott szépség valóban olyan, mint egy földi édenkert (a „Felső-Magyarország Paradicsoma” elnevezést Hajts Béla honosította meg – a szerk.). Ennek köszönhetően a Szlovák Paradicsomnak több olyan része is van, melyet Szlovákia legszebb turistacélpontjai között tartanak számon. Bizonyára az olvasók közül is többen, több alkalommal meglátogatták már ezt a vidéket. Lássuk hát, mely területeket tartanak a látogatók a Szlovák Paradicsom öt legszebb részének, ahová minden turistának érdemes előbb-utóbb ellátogatnia.

Keresztes vipera mart meg egy turistát a Tátrában

Július 15-én, szombaton a Kutyatej-rétről (Psią Trawką) a Murowaniec menedékházhoz (Schronisko Murowaniec) felé vezető fekete jelzésű turistaúton, a Gąsienica-Szárazvíz-völgyben (Dolinie Suchej Wody Gąsienicowej) egy keresztes vipera (Vipera berus) megmart egy turistát. A férfi rövid időn belül megkapta a szükséges ellátást, élete és egészsége nem forgott veszélyben. A keresztes vipera egyike a Tátra lejtőin előforduló négy hüllőfajnak. Bár viperamarásos balesetek viszonylag ritkán fordulnak elő a Tátrában, a nyár az az időszak, amikor a turistáknak különösen résen kell lenniük. A keresztes vipera nem vadászik az emberre – éppen ellenkezőleg, elrejtőzik a magas fűben, és megpróbál elmenekülni az embertől, és csak a legvégső esetben támad (pl. amikor fenyegetve érzi magát). A viperamarás helyét általában egymástól 1,5-2 cm távolságra elhelyezkedő két pont jelzi a bőrön, melyekből szivároghat a vér.

Hegyivezetők és hegyimentők parkja Alsóerdőfalván

A közelmúltban Alsóerdőfalván (Nová Lesná) ünnepélyesen megnyitották a Hegyivezetők és hegyimentők parkját, az esemény keretében felszentelték a Tátra elkötelezett hegyivezetői és hegyimentői tiszteletére kihelyezett padokat, valamint a II. János Pál pápa emlékre elkészített kis hidat. Alsóerdőfalva nem csak a „Legszebb kilátással rendelkező település a Tátrára” cím büszke tulajdonosa, hanem a hegyivezetők bölcsője is egyben. „A mi településünkön született a legtöbb hegyivezető és hegyimentő nem csak Szlovákiában, de valószínűleg egész Közép-Európában” – mondta Peter Hritz, Alsóerdőfalva polgármestere. Ennek a gondolatnak a jegyében alakították ki a „Hegyivezetők és hegyimentők parkját”, amely ezekre a bátor emberekre emlékezteti az itt élőket és a turistákat egyaránt.

Raptawicai-barlang – Kościelisko-völgy

Az önállóan bejárható Raptawicai-barlang (Raptawicka Jaskinia) a Kościelisko-völgytől mintegy 180 méterrel magasabban, 1146 méter magasságban található. Bejáratánál egy 4 méteres függőleges küszöböt kell legyűrni, ehhez fém létrát építettek be a sziklába. A barlang legnagyobb sziklaürege mintegy 15 m magas, és 400 négyzetméter területű. A mennyezetén található nyílásokon keresztül természetes világítással rendelkezik. Mindenképpen érdemes végigjárni a barlang folyosóját, melynek végén egy kis kápolna található.

Forrás: http://turystyka.wp.pl; Fotó: Ewelyna Domańska

Fotók és videók a Tátrából – 2017. július 1-15.

A Nagy-Hincó-tó; A Poduplaszki-Fagyott-tó; Egy nem mindennapi esküvő; A Kysel-szurdok Óriás-vízesése; Teherhordó rekord a Hosszú-tavi menedékháznál; Kilátás a Réz-pad katlanra; A legtöbben, akik a Tátrát járjuk, talán itt is jártunk már; A tátrai túrákat nem lehet elég korán kezdeni; Ez azért nem rossz fotó; Egy gyönyörű, karcsú sziklatorony a Tátrában; No comment; A Tengerszem-csúcsra vezető út vízesése; Az Alsó-Nefcer-vízesés a Nefcer-völgyben; A Rohácsok gerince; A sokakat rabul ejtő Vadorzó-hágó; A Pieninek szépségei. 2017 júliusának első felében ezeket a fotókat és videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!

Top 10 hely a Tátrában III. – Kis-Viszoka

Rögtön az elején szeretném leszögezni, hogy a címben jelzett Top 10 helyszín kiválasztása nagyon szubjektív lista, melyet a bejegyzés írója (Mikołaj Gospodarek) saját tapasztalatai, érzései alapján állított össze. A lista hátterében egy hatalmas fotógyűjtemény áll, melyet 2003-tól megtett tátrai túráin készített. A lista több pontja ugyancsak szép helyszíneket szorított ki a rangsorból, de ez természetes egy ilyen összeállítás esetén. A lista készítőjének reményei szerint a rangsor sokaknak a kezdet, az első lépés lehet tátrai kalandozásukban, más érdekes helyekkel kiegészítve pedig segíthet egy markáns tátrai portfólió összeállításában. Kezdjük hát közös tátrai kalandozásunkat…

Újabb medvecsalád kalandozik a Tátrában

Az utóbbi napokban egy nőstény medve és két medvebocs jelent meg Tátralomnic környékén. A megfigyelések szerint az anyamedve nagyobb annál az állatnál is, akit június hónap elején lőttek ki Kokaván. „A júniusi esetnél a lakótelepeken és a rekreációs övezetekben jelent meg a medve. Most egyelőre csak az utóbbiak magasabban fekvő régióiban látták, ott viszont szinte minden nap megjelenik” – vázolta a helyzetet Jozef Štefaňák, a helyi rendőrség parancsnoka.

„El kell gondolkodnunk, hogy mi vonzza ide az állatokat. Biztosan nem akarnak kárt okozni és az embereket veszélyeztetni, de valamiért rendre ide tévednek” – vetette fel a kérdést Pavol Majko, a TANAP (Tátrai Nemzeti Park) igazgatója. Elmondása szerint a panzióknak és hoteleknek is el kell gondolkozniuk, hogy elzárják a szemetet az állatok elől, ahogy ezt megtették a lakótelepeken is. 

A Szlovák Paradicsom hemzseg a turistáktól

A Szlovák Paradicsomban – vagy más nevén Káposztafalvi-karszt – beindult a nyári turistaszezon. A napfényes napokon a turisták akár 30 percen át, sorokban várják a leglátogatottabb részeken a létrák megmászását. Tomáš Dražil, a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park igazgatója javasolja a látogatóknak, hogy minél hamarabb, korán reggel induljanak el a túrákra. „A legideálisabb korán kelni, és garantálom, hogy ha reggel nyolckor ott lesznek, nem lesz még tömörülés. Ha viszont csak 10:00 és 12:00 között érnek oda, sok ember összezsúfolódik, s akkor számolni kell azzal, hogy várakozni fognak“ – mondta az igazgató, hozzátéve, hogy az esti túrát senkinek sem ajánlja, viszont további nyolc szurdokot is ajánlott a Szlovák Paradicsomban. „A torlódás csak bizonyos időkben, bizonyos helyeken alakul ki. Ez ismétlődő jelenség, de nem minden nap történik meg“ – fűzte hozzá azzal, hogy ez hogy főleg júliusban és augusztusban fordul elő.

A nemzeti park látogatottsága jelenleg csaknem ugyanolyan, mint a múlt évben. „Tavasszal a látogatottság növekedéséről beszélhettünk, a látogatók száma mostanra azonban csaknem azonos lett a tavalyival. Akkor, az évnek ebben a szakaszában 53.000 látogatót fogadtunk, most 50.500 turista érkezett. A csökkenést főként az utóbbi napok kedvezőtlen időjárása okozza“ – mondta Jana Skokanová, Káposztafalva (Hrabušice) polgármestere.

Parkolási díjak a Tátrában

Néhány nappal ezelőtt a www.zakopaneinfo.hu, valamint egy lengyel Tátra-csoport jóvoltából felkerültek a legnagyobb közösségi oldalra a tátrai parkolási díjak. A különböző forrásból származó adatokat ezúttal egybefésülve teszem közzé azzal a megjegyzéssel, hogy a szlovák oldalra vonatkozó adatokat az Aktualne warunki w górach elnevezésű Facebook csoportban tették közzé. Az adatokat a hozzászólások alapján folyamatosan frissítik, és én is azt kérem az olvasóktól, hogy ha valakinek az alábbi adatoktól eltérő tapasztalata van, vagy tudomása van olyan parkolóról és parkolási díjról, amely az alábbi listában nem szerepel, kérem, hozzászólásban írja meg, és frissítem az adatokat.

Fehér-völgy – Őzike-szikla – Palánkos-völgy túra fotókkal

Néhányan úgy döntöttünk, hogy ezt a napot a Felső erdei út (Ścieżką nad Reglami) egy részének bejárásával töltjük. Túránk a Fehér-völgyben (Dolina Białego) kezdődött, majd az Őzike-sziklán (Sarnią Skała) folytatódott. Innen leereszkedtünk a Palánkos-völgybe (Dolina Strążyska), ahová nagyon korán megérkeztünk ezért a völgyből kiérve az Alsó erdei úton (Sieczka pod Reglami) meglátogattuk a hangulatos Kapu-völgyet (Dolina Bramka), ahol semmi sem zavarta a tökéletes csendet. Néhány fotó a túráról.

De excelsis – 130 éve született Wachter Jenő

130 évvel ezelőtt, 1887. július 1-én született Wachter Jenő (1887-1907) hegymászó, bölcsészhallgató, aki tehetséges hegymászóként a legnehezebb he­lyeket is vezető nélkül járta be. Rövid élete ellenére is a Magas-Tátra legjelentősebb személyisé­gei között kell megemlíteni, bár a Tátrában csak két szezonban, 1906-ban és 1907-ben mászott.

Egy ígé­retes, de már addig is eredményes hegymászókarrier kezdetén, 1907. augusztus 8-án a Simon-toronyról ereszkedve a kötélgyűrű szakadása miatt zuhant le és veszítette életét. A kötélgyűrűt Klemensiewiczék hagyták ott három nappal azelőtt (1907. augusztus 5-én), amikor elsőként ereszkedtek le a ny. gerincen, és erre a tényre (hogy a gyűrű ott van) fel is hívták a Majláth-menedékházban a figyelmüket. Utóbb kiderült – mivel a kötélgyűrűt magukkal hozták, ami az 1931-es Országos Turista Kiállításon a kiállított tárgyak között szerepelt is –, hogy a minősége meglehetősen silány volt (ez Horn K. Lajos publikált megállapítása volt). Ott akkor közösen a lengyelekkel megfelelőnek ítélték a leereszkedéshez, és közös elhatározásból fűzték át ezen Król kötelét az ereszkedéshez. Wachter Jenő ötödikként ereszkedett, a leírások alapján a súlya és az ereszkedésének egyéni iránya, valamint módja következtében szakadt el a kötélgyűrű (persze ez nem mentesíti a lengyelek silány gyűrűjét), és mivel saját kérésére nem volt felülről még egy kötéllel biztosítva, mint a többiek, ezért le is zuhant a szakadáskor. Holtestét 1907. augusztus 9-én szállították le Batizfalvára, majd a következő napon Pécsre, ahol 12-én temették el a városi temetőben a családi sírboltba. A magyar turista és hegymászó társadalomban Wachter Jenő halála éles polémiát váltott ki a hegymászás módjáról, mikéntjéről. A vita az MTE Egyetemi Osztályának az MTE-ből való kiválásához és a BETE megalapításához vezetett.

A Szlovák Paradicsom legszebb turistaútjai – IV. rész

A Szlovák Paradicsom minden kétséget kizáróan Szlovákia egyik legszebb része. De vajon a nemzeti park melyik része a legszebb a legszebbek között? A nemzeti park különleges nevet visel, a természet által Kelet-Szlovákiában, a Szepességben létrehozott szépség valóban olyan, mint egy földi paradicsomi a Felvidéken (A „Felső-Magyarország Paradicsoma” elnevezést Hajts Béla honosította meg – a szerk.). Ennek köszönhetően a Szlovák Paradicsomnak több olyan része is van, melyet Szlovákia legszebb turistacélpontjai között tartanak számon. Bizonyára az olvasók közül is többen, több alkalommal meglátogatták már ezt a vidéket. Lássuk hát, mely területeket tartanak a látogatók a Szlovák Paradicsom öt legszebb részének, ahová minden turistának érdemes előbb-utóbb ellátogatnia.

111 éves a Sas út, a legnehezebb tátrai turistaút

111 évvel ezelőtt, 1906. július 12-én fejezték be a Lengyel-Tátra legnehezebb turistaútja, a Sas út (Orla Perć) építését. Létrehozásának kezdeményezője Franciszek Henryk Nowicki lengyel költő és hegymászó volt, az ő ötlete alapján 1901-ben Walenty Gadowski lelkész mutatta be az útvonal terveit. 1903-1906 között a Tátra Egyesület (TT) anyagi támogatásával Gadowski atya és góral hegyivezetők aktív részvételével került sor a turistaút nyomvonalának kijelölésére, majd kiépítésére. A turistaút szerencsés kiépítésének emlékére Gadowski atya a Zawrat-torony (Zawratowa Turnia) falán elhelyezett egy 122 cm magas Szűz Mária szobrot, amely a mai napig eredeti helyén látható, a Zawrat-hágó közelében.

Az útvonal kezdetben a Mickiewicz-vízesésektől (Wodogrzmoty Mickiewicza) a Wołoszynon (Wołoszyn), a Kereszt-nyergen (Przełęcz Krzyżne), a Gránát-csúcsokon (Granaty) és a Zerge-hegyen (Kozi Wierch) keresztül a Zawrat-hágóig (Zawrat) vezetett. Itt csatlakozott az akkor már meglévő, a Svinicán (Świnica) át a Gáspár-csúcsra (Kasprowy Wierch) vezető turistaúthoz, ahonnan a Vörös-hegyeken (Czerwone Wierchy) keresztül egészen a Kościelisko-völgyig (Dolina Kościeliska) el lehet jutni. 1932-ben aztán a Wołoszyn-tisztás – Kereszt-nyereg közötti részt lezárták, ezzel a turistaút hosszát jelentősen lerövidítették, természetvédelmi érdekekre hivatkozva jelenleg sem tervezik ennek a nyomvonalnak az ismételt megnyitását.

Sok a furcsaság a szelíd anyamedve kilövése körül

Hattagú munkacsoport vizsgálta Ingrid kilövésének körülményeit, még a tanúvallomásokat és a videófelvételeket is áttanulmányozták, hogy kiderüljön, helyesen jártak-e el az anyamedve lelövésénél. Ingridet, a két bocsot nevelő anyamedvét még június elején lőtték ki Kokava közelében. A szlovák hatóságok szerint hibát követtek el akkor, amikor elfogták és elvették tőle a kölyköket, hiszen várható volt, hogy visszamegy értük.

Több hiányosságot is találtak a vizsgálat során, kiderült, hogy nem lett volna szabad elengedni a nőstényt, miután befogták két kölykét. Mivel azonban a bocsok hátramaradtak, Ingrid visszetért, hogy megkeresse őket, és ekkor lőtték le. A munkacsoport szerint állatorvosnak is jelen kellett volna lennie a kilövésnél, és a nyilvánosságot is megillette volna a tájékoztatás.

Paranormális eltűnések a Tátrában?

A XX. század elejétől napjainkig 40 ember tűnt el titokzatos körülmények között a Tátrában, testüket soha nem találták meg. A szlovák-lengyel határon dolgozó korábbi határőrtiszt véleménye szerint a megmagyarázhatatlan eltűnések elsősorban a Tátra két régióját érintik. A paranormális jelenségek kutatói szerint a titokzatos eltűnések hátterében természetfeletti erők is állhatnak.

A lengyel Robert Leszniakiewicz 25 éven át dolgozott határőrként a szlovák-lengyel határon. Elmondása szerint hivatali ideje alatt több tisztázatlan körülmények közötti eltűnéssel találkozott. Az ilyen eltűnések leggyakrabban a Vörös-hegyek (Czerwone Wierchy) és a Halastó (Morskie Oko) környékén fordultak elő. Azok közül az emberek közül sokukról, akik ezeken a területeken tűntek el nyom nélkül, a mai napig senki sem tud semmit.

Tátrai titkok nyomában – Sziklaszív

A világ legkisebb magashegységéről sokan azt gondolják, hogy méretéből és ismertségéből adódóan annak minden pontját jól ismerjük, és a Tátra semmivel sem tudja meglepni őket. Nagy hiba azonban ezt gondolni. Az alábbi történetekkel talán még a Tátra-szakértőket is sikerül meglepni.

Felsőhági és a Poprádi-tó villamos megállóhely között, közvetlenül a villamos vasút sínpárja mellett található egy hatalmas kőszív. Ez a szokatlan formájú sziklatömb még Mark Trávnič hegyivezetőt is elvarázsolja. „Ez a természetnek egy csodálatos alkotása, tökéletes szív alakú, és majdnem olyan kemény, mint a gránit. Érdekes, hogy ezt a szív alakú sziklát csak nagyon kevesen ismerik. A tátrai viharok előtt a fák között bujkált, és nem volt könnyű megtalálni. Ma azonban a csupasz domboldalon található. Sajnos azonban a napsütés, az eső, a fagy, és főleg a moha terjedésének következtében egyre erőteljesebben pusztul, és lassan sajnos szétesik”.

Forrás és fotó: http://www.cas.sk

Fotók és videók a Tátrából – 2017. június 16-30.

A Lengyel-Öt-tó völgye a Sima-hegyről; A Kriváni-Zöld-tó és a Vázseci-Kis-tó; A Tátra a Hármashatár-hegyről; A Gasienica-Fagyott-tó; A Kis-Hincó-tó; Wyspowy Beszkidek, Mogielnica; A Vésett-kő; Azt hiszem, a látképet és a fotóst is sokan ismerjük; A Rohácsokban is megkezdődött a nyári szezon; A Tátra-csúcs és a Tengerszem-csúcs; A Nagy-Békás-tó. Nem a csúcsrégió, nem is magashegyi terep, nem is túl szép időben, de Tátra, és szép; Sokunk kedvence, a Liptói-Tátra. 2017 júniusának második felében ezeket a fotókat és videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!

Megmérik, milyen gyorsan emelkedik a Tátra

A Gerlachfalvi-csúcs tetejéről hozott kődarabok szolgálnak mintaként abban a kutatásban, melynek célja, hogy meghatározza, milyen gyorsan emelkedik a Tátra. A Tátrában az utolsó hasonló földtani kutatásokra ötven évvel ezelőtt került sor, a kutatás végén a szakemberek akár a Tátra csúcsainak eddig ismert magasságát is átírhatják.

Míg a turisták fölfelé megpakolva, lefelé pedig már könnyebb hátizsákkal érkeznek, a tudósoknál ez épp fordítva van. Ján Madarás geológus és hegymászó elmondta, hogy a csúcsról a hegy lábáig mintegy 2-3 kilogrammnyi mintát szedtek össze, köztük gránitot. Hogy milyen gyorsan növekszik a Gerlachfalvi-csúcs és közvetve maga a Tátra is, azt a tudósok laboratóriumi körülmények között vizsgálják. A mintákban levő repedéseket, melyek az ásványi anyag radioaktív lebontásánál keletkeznek, mikroszkóp alatt veszik szemügyre. „Elmondható, hogy hét millió évvel ezelőtt ezek a hegyek még három kilométerrel a földfelszín alatt voltak, teljesen más hőmérsékleti körülmények között, míg ma már a föld felszínén vannak” – nyilatkozta a szakember.

Rekordhideg Kelet-Szlovákiában, fagyos reggel a Szepességben

Július 4-én, hétfőről keddre virradó éjszakán rendkívül hideg volt Kelet-Szlovákiában. Amíg a múlt hét közepén az éjszakai hőmérséklet (20°C) helyenként a trópusokra emlékeztetett, addig július 4-én hajnalban sok helyen az országban alig emelkedett fagypont fölé. Bár júliusban arrafelé nem ritka az egyszámjegyű hajnali hőmérséklet, a keddi fagyos hajnal több helyen felfrissítette a levegőt. Kassán kora reggel 9,8°C, Eperjesen pedig 7,1°C-t mértek, amely a hosszú távú mérések megkezdése óta július első felének leghidegebb reggeli hőmérséklete.

Ennél is hidegebb volt azonban az eperjesi kerület nyugati részén, ahol rekordok is megdőltek. Júliusban rossz álomként élték meg a fagyos reggelt azok a poprádiak, akik korán hajnalban az utcán jártak. A hajnali hőmérséklet 3°C volt, ami a negyedik leghidegebb júliusi hőmérséklet a rendszeres mérések megkezdése óta.  A poprádi repülőtéren mért átlagos reggeli hőmérséklet júliusban 9°C körül van, kedden hajnalban viszont a talaj közelében gyakorlatilag fagyott, az 5 cm-rel a felszín felett elhelyezett mérőműszerek -0,9°C-t mértek.

Valamelyest csökkent a zergeállomány a Tátrában

A Tátrában a múlt héten elvégzett tavaszi zergeszámlálás adatainak összesítése szerint a természetvédők és az önkéntesek 1042 zergét számoltak össze, amely 190-el kevesebb, mint az elmúlt év hasonló időszakában észlelt egyedszám. A tavaszi zergeszámlálás elsősorban a tavaszi időszakban világra jött szaporulat felmérésére irányul, a számlálók idén 138 újszülöttet regisztráltak.

„Annak ellenére, hogy a zergék összlétszáma kevesebb, mint tavaly volt, ez nem jelenti azt, hogy csökkent volna a zergeállomány. Az alacsonyabb egyedszám abból is adódhat, hogy az idei zergeszámlálást egy meglehetősen forró, napsütéses nyári napon rendezték. A magas hőmérséklet nem csak a szakemberek munkáját nehezítette meg, hanem a zergék mozgását is” – mondta el a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) igazgatója. Ahogy a csordák, úgy a magányosan kóborló, többnyire hím zergék is megpróbálják megkeresni a sziklanyílásokat, az árnyékos barlangüregeket, ahol elrejtőzhetnek a perzselő napsütés elől. Az igazgató szerint jól látható volt, hogy különösen a mókás, játszadozó zergék szívesen hemperegtek a télről megmaradt utolsó hófoltokon, hogy kicsit lehűtsék magukat.

Felejthetetlen élmény – éjszaka a Lomnici-csúcson

Az idősebb generációnak talán ismerős lehet az 1955-ben készült „Angyal a hegyen” (Anděl na horách) című cseh vígjáték, melynek főszereplője, egy prágai vasúti ellenőr, bizonyos Gustav Anděl fennragadt a Lomnici-csúcson. „A csehek közül a mai napig sokan azzal érkeznek ide, hogy szeretnének itt ragadni” – mondja nevetve Pavol Brejčák pincér, aki 6 éve dolgozik a Lomnici-csúcson. Ez néha elő is fordul. A Lomnici-csúcsra jellemző szélsőséges időjárásban nincs semmi rendkívüli. Elég, ha csak erősebben fúj a szél, és a felvonó nem közlekedik. Legutóbb egy 40 főből álló turistacsoport részesülhetett ebben a felejthetetlen élményben, amely az időjárásnak köszönhetően a csúcson volt kénytelen tölteni az éjszakát. Általában azonban fiatal házaspárok vagy valamilyen alkalmat, évfordulót megünneplő párok veszik igénybe a csúcson eltölthető éjszakázási lehetőséget. „Szinte minden pincér és kutató, aki a csúcson dolgozik, látott már itt néhány menyasszonyt és vőlegényt” – teszi hozzá a pincér.

Angelika újabb álma vált valóra!

A napokban valóra vált a mozgássérült Angelika Chrapkiewicz-Gądek újabb álma. Angelika annak ellenére, hogy a kerekesszékben éli az életét, nem mondott le arról, hogy beteljesüljenek az álmai. Az egyedülálló lelkierővel rendelkező lány barátai és jóakarói segítségével újra és újra bebizonyítja, hogy semmi sem lehetetlen. Miután az elmúlt évben sikeresen feljutott a Tengerszem-csúcsra (Rysy), június 24-én a Barát (Mnich) tetejéről is megcsodálhatta a Tátra panorámáját.

Majdnem lemaradtam a Kő-pataki-tóról…

Tátrai kirándulásunk második napjára egy könnyebb túrát terveztünk: Tátralomnicra, lanovkával. Mivel aznap még haza is akartunk autózni, így gyakorlatilag csak a délelőtt állt a rendelkezésünkre. Ám a reggel 8 órás indulással kissé megcsúsztunk, és fél 11-kor sikerült az összes gyereket összeszedni, és a cuccokkal együtt az autókba rendezni. Mire Lomnicra értünk eltűntek az esőfelhők az égről, hatalmas gomolygó fehér hab ölelte körbe a csúcsot. 

Ezzel szemben  erős szél kerekedett és az összes lanovkát és felvonót leállították. Kissé csalódottan álltunk a hegy lábánál, a gyerekek nem sok erőt éreztek magukban a tegnapi 16 km hegymenet után.

Azért nekiindultunk. A csúcsra 2 átszállással lehetne feljutni, mi az első megállót, a "női startot" céloztuk meg, hátha addigra eláll a szél, és onnan kényelmesen feljuthatunk legalább az Enciánra, az Obszervatóriumhoz. 

A Szimbolikus temető magyar emléktáblái – ifj. dr. Farkas Zsolt

A Magas-Tátrában a Poprádi-tó közelében, az Oszterva sziklái alatt található az 1934-ben létesített, a nagyközönség előtt 1940-ben megnyitott Szimbolikus temető. A temető középpontjában álló kápolna körüli sziklákon a Tátrában balesetet szenvedett és elhunyt hegymászók, turisták emléktáblái vannak elhelyezve, de emellett a világ más magashegységeiben elhunyt szlovák és lengyel hegymászók emléktáblái is megtalálhatók itt. A Szimbolikus temető szikláin 2015 őszén 352 emléktáblán 492 áldozat neve szerepelt, ezek között néhány magyar hangzású névvel is találkozhatunk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy csak ők szenvedtek halálos balesetet a Tátrában, hiszen nem minden áldozatnak állítanak emléktáblát. A most kezdődő cikksorozatban azokról a magyar hegymászókról, turistákról szeretnék néhány mondatban megemlékezni, akiknek emléktáblája megtalálható a Szimbolikus temetőben. 

ifj. dr. Farkas Zsolt (1969-1997)

1997. október 24-én reggel szokatlan, kb. -20 °C-os hideg volt a Téry menedékház környékén. A fél méteres friss hó és a viharos szél szinte elviselhetetlen körülményeket teremtett, dr. Farkas Zsolt és három, helyismerettel nem rendelkező társa mégis elindultak a Markazit-torony délkelti gerincére. A kedvezőtlen időjárás miatt a csapat két tagja útközben visszafordult, Zsolt és társa azonban tovább haladtak céljuk, a Jég-völgyi-csúcs irányába. Egy gerinctorony átmászása után Zsolt biztosítás nélküli ereszkedés közben megcsúszott, és mintegy 10 métert zuhant.

A Szlovák Paradicsom legszebb turistaútjai – III. rész

Fotó: Radoslav Garec

A Szlovák Paradicsom minden kétséget kizáróan Szlovákia egyik legszebb része. De vajon a nemzeti park melyik része a legszebb a legszebbek között? A nemzeti park különleges nevet visel, a természet által Kelet-Szlovákiában, a Szepességben létrehozott szépség valóban olyan, mint egy földi paradicsomi a Felvidéken (A „Felső-Magyarország Paradicsoma” elnevezést Hajts Béla honosította meg – a szerk.). Ennek köszönhetően a Szlovák Paradicsomnak több olyan része is van, melyet Szlovákia legszebb turistacélpontjai között tartanak számon. Bizonyára az olvasók közül is többen, több alkalommal meglátogatták már ezt a vidéket. Lássuk hát, mely területeket tartanak a látogatók a Szlovák Paradicsom öt legszebb részének, ahová minden turistának érdemes előbb-utóbb ellátogatnia.

Tamásfalvi-kilátó (Tomášovský výhľad)

Egyre több szlovák turista utazik külföldre, mondván, hogy Szlovákiában nincs semmi látnivaló. Hogy ez mennyire nem így van, arra jó példa a Szlovák Paradicsom egyik legszebb kilátópontja, a Tamásfalvi-kilátó. Ez a szép sziklaterasz a Ludmanka-hegy (Ľudmanka) délnyugati lejtőin található, Csingó (Čingov) település közelében, és azon helyek egyike, amely a legtöbb turista bakancslistáján az „Ezt látni kell” célpontok közé tartozik.

Top 10 hely a Tátrában II. – Lengyel-Öt-tó völgye

Rögtön az elején szeretném leszögezni, hogy a címben jelzett Top 10 helyszín kiválasztása nagyon szubjektív lista, melyet a bejegyzés írója (Mikołaj Gospodarek) saját tapasztalatai, érzései alapján állított össze. A lista hátterében egy hatalmas fotógyűjtemény áll, melyet 2003-tól megtett tátrai túráin készített. A lista több pontja ugyancsak szép helyszíneket szorított ki a rangsorból, de ez természetes egy ilyen összeállítás esetén. A lista készítőjének reményei szerint a rangsor sokaknak a kezdet, az első lépés lehet tátrai kalandozásukban, más érdekes helyekkel kiegészítve pedig segíthet egy markáns tátrai portfólió összeállításában. Kezdjük hát közös tátrai kalandozásunkat…

Top 10 hely a Tátrában II. – Lengyel-Öt-tó völgye (Dolina Pięciu Stawów Polskich)

A Lengyel-Öt-tó völgye régóta belevésődött az emlékezetembe. Sok évvel ezelőtt a szüleimmel voltam itt először, és később nagy örömmel tértem ide vissza. Szeretem azt a pillanatot, amikor az ösvény kiér az erdőből, és megközelíti a patakot. Megjelenik előttem a Zerge-hegy sziklafala, és a reggeli fagyok… 

A tátrai futárok

A II. világháború idején, amikor Lengyelországot megszállta a náci Németország, a lengyel ellenállási mozgalom a Londonban működő lengyel emigráns kormánnyal, valamint a budapesti lengyel intézményekkel futárokon, majd később rádión keresztül tartotta a kapcsolatot. A futárok szállították a titkos postai küldeményeket Lengyelországból Magyarország felé, valamint civileket és katonákat (közülük sokan belépetek a Nyugat-Európában szerveződő Lengyel Hadseregbe) kísértek át a határon. Ellenkező irányban a földalatti sajtótermékeken kívül pénzt, fegyvereket, robbanóanyagot szállítottak, valamint átkísérték a megbízott követeket, katonai kiképzőtiszteket és másokat.

A Lengyelországból dél felé induló fő útvonalak Varsóból és Krakkóból indultak, és vagy a Havasalján (Podhale), vagy a Szandeci-Beszkideken keresztül érkeztek Szlovákiába, majd Kassa vagy Rozsnyó (akkor mindkét város Magyarországhoz tartozott) közelében lépték át a magyar határt. Néhány futár a Varsó-Budapest közötti teljes útvonalat bejárta, de többségük csak egy bizonyos szakaszon (pl. Havasaljáról Budapestre vagy Budapestről Havasaljára) járt oda-vissza.

Milyen lábbeliben túráznak a lengyelek a Tátrában?

Milyen túrabakancsban, túracipőben, esetleg más lábbeliben indulnak a lengyelek a Tátrába? Elméletileg a hegyekben túrázva olyan cipőt kell használni, amely megfelel az ottani körülményeknek. Elméletileg, mert a gyakorlatban ez sokszor nem így van, sőt. Sok turista számára mit sem jelentenek a hegyimentők kérései és figyelmeztetései – azt vesznek fel, amit akarnak. A Tygodnik Podhalański című folyóirat ismert fotósa, Bartłomiej Jurecki tavaly nyáron három órán át közelről fotózta a hegyre induló vagy onnan érkező turisták lábbelijét azon egyszerű oknál fogva, hogy megtudja, mennyire felkészültek a Tátrába induló turisták? Elég volt az objektívjét a cipőkre fókuszálni, az elkészült fotókat hamarosan több ezren like-olták a közösségi médiában, és az album heves vitákat váltott ki.

Érdekességek a Tátra történelméből – hegyomlás a Nagyszalóki-csúcson

Több ezer turista, sorban állás a turistautakon, tömegek a hegyen és Zakopanéban– úgy tűnik, a Tátra ma már nem számít titokzatos, távoli és megközelíthetetlen vidéknek. Higgyék el azonban, hogy sok különös história vár még megismerésre, mint pl. az alábbi érdekes történet, amely biztosan felkelti a Tátra-mániákusok érdeklődését.

Egyes kutatók szerint a hatalmas tömegű és nagy terjedelmű Nagyszalóki-csúcs egykor a Tátra legmagasabb csúcsa volt. A helyiek feljegyzéseiből tudjuk, hogy 1662. augusztus 6-án hatalmas hegyomlás következett be, melynek következtében a csúcs kb. 300 métert vesztett korábbi magasságából. A természeti katasztrófát a különböző források földrengéssel, felhőszakadással, meteorit becsapódással, sőt, egyes források a sárkányok haragjával magyarázzák. A legendák kedvelői természetesen saját szemszögükből nézve magyarázzák a történteket, a tudósok azonban tiszta fejjel gondolkodnak. A szakemberek egyértelműen elutasítják azt a feltételezést, hogy a Nagyszalóki-csúcs a Gerlachfalvi-csúccsal szemben egy hatalmas sziklaomlásnak köszönhetően veszítette el elsőségét. Valószínűsíthető, hogy ez a hatalmas sziklahalmaz jóval korábban alakult ki.

Forrás: http://goryiludzie.pl; Fotó: Grzegorz Pietrzak

Fotók a Tátrából – 2017. június 1-15.

Kilátás a Chopokról a Gyömbér felé; Kilátás a Poprádi-csúcsról; A Kis-Tarpataki-völgybe is berobbant a nyár; No comment...; A szépséges Kis-Fátra; Kilátás a Tátrából észak felé; Hoppá…; Jól sikerült fotó egy Roztoka-völgy - Lengyel-Öt-tó völgye- Mormota-halom - Halastavai-völgy túráról; Borongós késő délután a Hosszú-tavi menedékház közelében; Kilátás a Kapor-csúcsról; Különleges felhők Zakopane felett; A Bélai-Tátra legmagasabb csúcsai; A Magas-Tátra az Alacsony-Tátrából; Gyönyörű fotók egy szép túráról, kedvcsinálónak sem utolsó. 2017 júniusának első felében ezeket a fotókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!