2016. november 30., szerda

Az időjárás 42 napig a Lomnici-csúcson tartotta a személyzetet

2634 méterrel a tenger szintje felett érdekes dolgok történnek. Ez a legmagasabban fekvő lakott hely Közép-Európában. Magasan az alattuk elterülő táj felett, szinte állandóan januári hőmérsékleti körülmények között élnek és dolgoznak itt kutatók, meteorológusok, a felvonó és a bár személyzete. 1930-ban Juraj Orszagh, a tátralomnici fürdő akkori igazgatója volt a Lomnici-csúcsra közlekedő felvonó megépítésének kezdeményezője, aki már kisfiúként is használta a tátralomnici sípályákat, és élete szorosan kötődik a Tátrához és Tátralomnichoz. A csúcsra vezető drótkötélpálya végül 1941-ben kezdte meg működését, indulása idején a két alátámasztás közötti leghosszabb szakaszú felvonó volt a világon.

2016. november 29., kedd

Egy helyen meglátogathatunk minden tátrai menedékházat

Amennyiben szeretnénk megtapasztalni valamelyik tátrai magashegyi menedékház hangulatát, ahhoz bizony kb. három órát kell felfelé gyalogolnunk, majd ugyanannyit lefelé is. Ennyit azonban nem mindenki tud és képes gyalogolni a sziklás, tátrai turistautakon.
A Tarajkán (Hrebienok) évek óta elhagyatottan, romos állapotban álló három egykori bírói torony még az 1976-os Alpesi Sí Világkupa versenyeire épült. Ezekben a csaknem összedőlt tornyokban néhány héttel ezelőtt az összes tátrai menedékház, így pl. a legendás Rainer-kunyhó, a Zamkovszky- vagy a Hosszú-tavi menedékház makettjét megtekinthetik az érdeklődők. „Felhívott az unokatestvérem, aki kibérelte és saját költségén helyreállította ezeket a tornyokat. Elhatároztuk, hogy valami olyan célra szeretnénk ezeket hasznosítani, ami vonzza az embereket, az erre járó turistákat. Reményeink szerint ezekbe a haldokló tornyokba az ikonikus tátrai menedékházak makettjei hozzák vissza az életet” – mondta el Peter Trembáč (59), a menedékházak makettjeinek tervezője és megalkotója.

2016. november 28., hétfő

Miért színeződnek el ősszel a fák levelei?

Az utóbbi hetekben a Tátrában is beköszöntött az ősz, amely a természet rendje szerint ezúttal is elszínezi az erdők fáit. A Tátrai Nemzeti Park (TANAP) igazgatója, Pavol Majko elmondta, hogy ez azért következik be, mert a fák levelének zöld színét adó, bennük egész évben megtalálható festékanyag (klorofill) mennyisége az őszi hónapokban a hidegebb időjárás és az egyre kevesebb napfény következtében csökken, lebomlik. Ezzel egyidőben a levelekben eleve benne lévő sárga színezőanyag mennyisége kerül túlsúlyba, ez adja a levelek őszi színét. Ha tehát pontosak szeretnénk lenni, azt kell mondanunk, hogy az ősz falevelek nem sárgára színeződnek, hanem elveszítik zöld színüket. „A fák levelei ilyenkor más, korábban elrejtett színeket öltenek magukra. Az őszi levelek színe legjobban hideg, napos időben érvényesül. Amikor aztán tovább hűl a levegő, a sárga, a narancssárga és a vörös színt adó festékanyagok is elbomlanak, a levél megbarnul és lehull a fáról. A levelek lehullatásával a fák a lehető leghatékonyabban próbálnak védekezni a közeledő tél viszontagságaival szemben” – mondta az igazgató.

2016. november 26., szombat

Újra áll a jégtemplom a Tarajkán

Az Ótátrafüred (Starý Smokovec) feletti Tarajkán (Hrebienok) pénteken ismét megnyitották a Magas-Tátra egyik legnagyobb téli szenzációját, a jégtemplomot (Tatranský ľadový dóm). Az idei jégtemplom nagyobb, mint az ezt megelőző években volt, hiszen idén 20 tonnával több jeget használtak fel hozzá, mint tavaly. A jégszobrászok fő inspirációja ebben az évben a szepességi gótika volt. Nézzünk meg néhány fotót a tegnap megnyitott, immár látogatható jégtemplomról.

2016. november 25., péntek

145 éve indult meg a közlekedés Poprád és Zsolna között

145 évvel ezelőtt, 1871. december 7-én indult meg a közlekedés a Kassa-Oderbergi vasútvonal Poprád és Zsolna közötti szakaszán. A vasútvonal legmagasabb tengerszint feletti magasságban (889 m) lévő megállója az építkezéshez kapcsolódóan megalapított, Csorbához (Štrba) tartozó Tátra-Csorba (Tatranská Štrba) állomás volt, amely a turizmus szempontjából napjainkban is fontos közlekedési csomópontnak számít. Ennek, valamint a Magyarországi Kárpátegyesület (MKE), mint első hazai turistaegyesület Ótátrafüreden történt meg­alakulásának (1873. augusztus 10.) köszönhetően kezdődött meg a Tátra nagy iramú feltárása. A vasút megnyitásával az addig csak körülményesen megközelíthető Magas-Tátra egy csapásra elérhetővé vált az ország bármely pontjáról, elérhető közelségbe került a természet iránti szeretetükről elhíresült szepesiek által már századokkal azelőtt megismert hegység. A 362 km hosszú, Oderbergtől (mai neve Bohumín) Kassáig húzódó vasútvonal 1869 és 1872 között készült el. A társaság igazgatósága Budapesten, míg üzletvezetőségei a sziléziai Teschenben (ma Český Tešín) és Kassán voltak.

Forrás: Tátrai túrák; http://www.teraz.sk; Fotó: Chata Kamzík

2016. november 24., csütörtök

Őszinek tervezett téli túra a Nagy-Morgásra

2016. október 8-án rögtön egy izgalmas jelenettel indult a reggel. Immár tizenkét fősre bővült csapatunknak el kellett érnie a Tátralomnicról reggel 6 óra 11 perckor induló, a Fehér-víz (Biela Voda, 925 m) autóbusz megállót érintő menetrend szerinti autóbuszt. Ahogy „vártuk”, épp hogy sikerült. A szálláson reggel 6:08-kor még a fényképezőgéppel babráló, majd persze a buszhoz futó két társunk mint egy reggeli szimfónia záróakkordjaként utolsóként szálltak fel a buszra. A cintányér csattanása helyett most az ajtók záródtak mögöttük össze. Megkönnyebbült, s egyben egy pillanatig elmarasztaló szolid bólintás járt nekik taps és ováció helyett. A menetrend szerint mindössze öt perces utazás várt ránk. Tartottuk. „Biela Voda” – közölte félhangosan a szolgálatkész buszvezető a homályos fényű buszban utazóknak, miután kézzel-lábbal megkértem, hogy ha megtenné, ugyan szóljon már, ha ott vagyunk. Úgy látszik sikerült megértenünk egymást. Már állhatunk is fel a kényelemet adó ülésekről. Leszállás.

2016. november 23., szerda

Őszi zergeszámlálás a Tátrában

Kellemes meglepetést és örömet okozott a szakembereknek az idei őszi zergeszámlálás eredménye a Tátrában. Ahogy arról Maroš Petrík, a Tátrai Nemzeti Park Állami Erdészet (Štátne lesy TANAPu) igazgatóhelyettese november 16-án, két nappal a zergeszámlálás után elmondta, az 1990-es évek végéhez képest, amikor 200-nál is kevesebb zerge élt a Tátrában, napjainkban minden eddiginél több, 1367 egyed legelészik a tátrai lejtőkön. „Az elmúlt években a zergepopuláció létszáma stabilizálódott, amelyet jól mutat, hogy az utolsó három őszi zergeszámlálás nagyon hasonló eredménnyel járt. A legnagyobb létszámú zergecsordát ezúttal is a Bélai-Tátrában sikerült megszámolni, amely 65 egyedből állt” – mondta el az igazgatóhelyettes. A szakember örömmel konstatálta, hogy a kiszámíthatatlan időjárás ellenére is sikerült megszervezni az idei őszi zergeszámlálást. „Már október közepétől folyamatosan figyeltük az időjárás előrejelzéseket, két nap stabil időt keresve, amikor megtarthatjuk az őszi számlálást, a szeszélyes időjárás miatt azonban többször is el kellett halasztani a munkát” – mondta Petrík.

2016. november 22., kedd

Gąsienica-Fekete-tó / Czarny Staw Gąsienicowy

A Gąsienica-tavak csoportjához tartozó, jégkorszaki eredetű Gąsienica-Fekete-tó az egyik legnagyobb és legszebb fekvésű gleccsertó a Tátrában. A gleccser vájta mélyedésben, 1624 méter tengerszint feletti magasságban található tó a Murowaniec menedékháztól kb. fél óra járásra található. A Gąsienica-völgy csaknem két tucat tavának legnagyobb tava, egyike a völgy keleti oldalát képező Fekete-Gąsienica-völgy két tavának (a másik a Gąsienica-Fagyott-tó), a negyedik legnagyobb állóvíz a Lengyel-Tátrában. Az ovális alakú tó kiterjedése 665x425 méter, területe 17,8 hektár, űrtartalma 3 800 000 m3, legmélyebb pontja 51 méter, vize átlagban 12 méter mélységig áttetsző, zafírkék színű.
A tó északi partját egy sziklaküszöb zárja le, ezen keresztül folyik ki a tóból a Fekete-Gąsienica-patak. A Gąsienica-Fekete-tó a XIX. század elejétől a turisták érdeklődésének középpontjában áll, neves lengyel művészek különböző ábrázolásain szerepel. A tó tengerszint feletti magasságát megállapító első méréseket 1852-ben hajtották végre, majd 1881-ben és 1909-ben pontosították. A tóba 1881-ben pisztrángot telepítettek, melyek azóta is megélnek a tó vizében.

2016. november 21., hétfő

Megszüntetnék az alkoholárusítást a menedékházakban

Ne lehessen alkoholt vásárolni a tátrai menedékházakban – vetette fel a javaslatot az ismert lengyel síelő, Zofia Kiełpińska, a zakopanei önkormányzat Oktatási, Sport és Idegenforgalmi Osztályának vezetője. A hivatalnok szerint a hegyi menedékházak pihenésre alkalmas helyek kellene, hogy legyenek, és ahogy az elnevezésük is sugallja, menedéket jelentsenek a hegyi túrák során, nem pedig olyan hely, ahol sört és más alkoholt, mint pl. góral teát (Herbata Góralska) fogyaszthatnak az arra járók.
Az illetékes osztályvezető szerint a hegyekbe nagyon sok diák és gyermek is kirándul, akik ahelyett, hogy a gyönyörű természetet élveznék, gyakran találkoznak részeg turistákkal, akik legtöbbször éppen a menedékházakban jutnak hozzá az alkoholhoz. „Az iskolákban tudatos környezetoktatás folyik, ennek egyik eleme a hegyen történő tanulás. Ezért nem tartom helyesnek, hogy egy ilyen oktatási kiránduláson a diákok, akik a hegyek szépsége miatt keresik fel a menedékházakat, néha erősen ittas felnőttekkel találkozzanak” – mondta a hivatalnok.
Zofia Kiełpińska ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a Lengyel-Tátrában lévő menedékházak három önkormányzat, mégpedig Zakopane, Bukowina Tatrzańska és Kościelisko közigazgatási területén találhatók.

Forrás és fotó: http://24tp.pl

2016. november 19., szombat

Túra a Lengyel-nyeregbe – fotógaléria

Az október olyan hónap a Tátrában, amikor a völgyekben az aranybarna ősz uralkodik, a csúcsokat és a hágókat azonban általában már hó borítja. Ebben a vegyes időjárást felmutató évszakban úgy döntöttünk, hogy megmásszuk a népszerű Lengyel-nyerget, amely 2200 m tengerszint feletti magasságban található.
Nyugodt túrát terveztünk, a közeli Kis-Viszoka meghódításának kényszere nélkül, lassan lépkedve, ameddig a lábunk bírja, és ameddig a körülmények ezt lehetővé teszik. Az egész túra erőtől és energiától duzzadóra sikerült, gyönyörű kilátással, ennek köszönhetően intenzív pozitív érzelmi töltettel. Fenséges – egy szó, amely kifejezi az útvonal, a hely, az időjárás és a kilátás egyediségét.

2016. november 18., péntek

Tátrai hangulatok – Karácsonyi ajándék Tátra-barátoknak

Az Agenda Natura Kiadó gondozásában 2015. decemberében megjelent a „Tátrai hangulatok” – A Magas-Tátra régi képeslapokon című képeslapalbum, amely korabeli képeslapok segítségével igyekszik felidézni a millennium utáni évek tátrai világát, hangulatát. Olyan képeslapokról van szó, amelyeket a XIX. század utolsó éveitől kezdődően az I. világháború végéig adtak postára, vagy vásároltak meg őseink. Az 1920 előtt kiadott képeslapokról és a hozzájuk kapcsolódó leírásokból megismerhetjük a tátrai települések egykori legszebb, legismertebb, még ma is álló, vagy már rég eltűnt épületeit, létesítményeit, az akkor már létező menedékházakat, ismert túra- és hegymászócélpontokat. Az A4 formátumú, 160 oldalas, exkluzív kivitelű képeslapalbum ára 5.499.- Ft. A könyv személyesen megvásárolható Budapesten, az alábbi Könyvmoly Pop Up Store üzletekben:

WESTEND bevásárló központ, aluljárószint, Jókai sétány 33.
PÓLUS CENTER, Budapest, 1152, Szentmihályi út 131.
TESCO Extra, Budapest, 1138. Gács út 3. (Váci út) 

A könyv futárszolgálat útján történő házhoz szállítással megrendelhető az Agenda Natura kiadótól az info@agendanatura.hu e-mail címen, az alábbi adatok közlésével: Könyv darabszáma – Név – Település – Utca, házszám – Irányítószám – Telefonszám – e-mail cím.

2016. november 17., csütörtök

Fotók és videók a Tátrából – 2016. november 1-15.

A Tátra a Varsó-Budapest járatról; A Koncsiszta egy október végi napon; A Vörös-torony-hágó felé; A Három-púp; Nyugalom…; A Szerelem-tavak; Napkelte a Nagy-Rozsutecen; A halny felhője a Giewont felett; A Magas-Tátra az Alacsony-Tátrából; Panoráma északról, a Gorce-hegységből; A Lomnici-csúcson már a tél az úr...; ...ahogy a Gerlachfalvi-csúcson is… Batizfalvi-próba; Reggeli fények a Nosalról; A Jég-völgyi-csúcsra vezető gerincen; Egy festői fotó a Tátráról; Nem mindennapos éjszakai világosság a Halastónál. Címszavakban mindezeket láthatjuk a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján 2016. novemberének első felében megosztott fotókon. Búcsú – Emlékezés mindazokra, akik a Tátrában haltak meg...; Csak mert szép, és csak mert Tátra...; 360 °-os panoráma, amely kicsit más, mint a legtöbb....

2016. november 16., szerda

A tavalyinál kevesebb halálos baleset volt a hegyekben

A 2016-os nyári idegenforgalmi szezon a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) statisztikája alapján az elmúlt évihez hasonló adatokat hozott, ám annak ellenére, hogy nagyobb volt a forgalom, a szlovák hegyekben az előző évinél kevesebb baleset történt. A magashegyi környezetben az elmúlt évi 23 halálesettel szemben ezen a nyáron 11 halálos baleset történt. „Elsősorban könnyű és közepesen súlyos sérülések történtek, melyek nem igényeltek bonyolult mentőakciókat. Kisebb változás, hogy kevesebb baleset történt a könnyebbnek számító terepeken, nőtt viszont a hegymászókat ért balesetek száma, amely főleg annak a ténynek köszönhető, hogy megfelelő volt az időjárás” – mondta el szokásos őszi sajtótájékoztatóján Jozef Janiga, a HZS igazgatója. Szavai szerint a hegyimentők nagyon jó szezont tudhatnak maguk mögött, ám a nyári esetekből tanulva két problémás témakörre hívta fel a figyelmet.

2016. november 15., kedd

Felelőtlenség, vagy komplett idiotizmus?

Nagyon szerencsésnek mondhatja magát az a férfi, akit egy másik turista valószínűleg a megfagyástól mentett meg a Lengyel-Tátrában. Az eset leírása a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálatot (TOPR) heti krónikájában jelent meg. „15 óra 50 perckor egy turista értesítette a TOPR ügyeletét, hogy a Lengyel-Öt-tó völgyéből (Dolina Pięciu Stawów Polskich) a Halastóhoz (Morskie Oko) vezető úton egy „ájult” férfiba botlott, aki valószínűleg ittas volt és kihűlt állapotban lévőnek tűnt. A bejelentés után két hegyimentővel a fedélzetén azonnal felszállt a mentőhelikopter, akik a helyszínre érkezve elsősegélyben részesítették a férfit, majd a hordágyhoz rögzítve felcsörlőzték a helikopter fedélzetére, és a zakopanei kórházba szállították. A kórházi vizsgálatok megállapították, hogy a 28 éves férfi vérének alkoholszintje 2,77 ezrelék volt, teste pedig 31 °C-ra hűlt le. Időközben jelezték a hegyimentőknek, hogy a férfit más férfiak társaságában látták elindulni a Lengyel-Öt-tavi menedékháztól, ezért a hegyimentők elkezdték keresni a társait, de nem jártak sikerrel.

2016. november 14., hétfő

Alaposan eltévedt magyar turisták a Szlovák Paradicsomban

A Hegyi Mentőszolgálat (HZS) november 12-én az esi órákban két magyar turistának (21 és 24 évesek) nyújtott segítséget, akik a Szlovák Paradicsomban Fűrésztelepről (Píla) indulva a Piecky-szurdokban túráztak. A szurdok felső részében azonban letértek a jelzett útról, majd kitett terepre érkeztek, ahonnan aztán a sötétedés miatt nem találták meg a turistaútra visszavezető utat. Mindezek mellett azt sem tudták, hogy melyik magashegységben vannak, mivel a 112-es segélyhívóra érkezett bejelentésben azt mondták az operátornak, hogy a Magas-Tátrában tévedtek el, és csak a HZS operátorával történő beszélgetés során tisztázták, hogy tulajdonképpen a Szlovák Paradicsomban vannak. Ezután a turisták felvették a kapcsolatot a Magyarországon tartózkodó szüleikkel, akik otthonról ismét felhívták a HZS ügyeletét azzal, hogy a gyermekeik valahol a Chopok környékén tévedtek el, és mivel közben lemerült a mobiltelefonjuk, nem tudnak velük kapcsolatba lépni.

Készül a jégtemplom a Magas-Tátrában

Az idén is lesz jégkatedrális a Magas-Tátrában. Ezúttal 720 darab jégtömb áll a jégszobrászok rendelkezésére, mintegy 90 tonna jeget szállítottak Ótátrafüredre, hogy a tavalyinál szebb és nagyobb épületet faragjanak ki. A munka már megkezdődött, vágják, csiszolják, fényesítik és egymáshoz ragasztják a 130 kilós jégtömböket. Mint Adam Bakoš szobrász, projektvezető elmondta, az idén a szepességi gótika idejét idéző templomot készítenek. „A lőcsei Pál mestert idézzük, aki a Szepességben, Gömörben, Liptón működött, több oltárt készített. Jövőre lesz 500 éve annak, hogy Lőcsén elkészítette a főoltárt. Erre is emlékezünk, elkészítjük a szobrait, az oltárt szintén az ő szobrai díszítik majd. De nem tisztán csak a lőcsei oltár lesz, hanem az összes általa készített oltárokból vett részletek, amelyek a Szepességben találhatók” – magyarázta a szobrászok vezetője.
A szervezők azt ígérik, az idei templom az előzőeknél is nagyobb lesz, a tavalyi 70 tonna helyett most 20 tonnával több jeget használnak fel az építkezés során. A tavalyi és az azt megelőző két év sikerén felbuzdulva az idén is különféle rendezvények színhelye lesz a jégkatedrális.

2016. november 13., vasárnap

Tragikus kicsúszás a Hunfalvy-hágón

November 12-én délután cseh turisták kérték a szlovák Hegyi Mentőszolgálat (HZS) segítségét, mivel egyik társuk megcsúszott a Hunfalvy-hágó (Sedlo Váha) egyik szikláján, és kb. 200 métert zuhant a völgy irányában, majd a zuhanás végén mozdulatlanul fekve maradt a hóban. Bár tudatánál volt, de súlyos fejsérülést szenvedett, súlyos állapotban volt. A rendkívül rossz időjárási körülmények miatt nem lehetett használni a mentőhelikoptert, ezért a hegyimentők a HZS magas-tátrai regionális központjából földi úton indultak a bajba jutott mentésére, egyúttal kérték a Szlovák Paradicsomban dolgozó társaik segítségét is. A cseh turistáknak ez alatt az idő alatt sérült társukat sikerült lehozni a Hunfalvy-hágó alatti menedékházhoz (Chata pod Rysmi). A megérkező hegyimentők első csoportja elsősegélyben részesítette a sérültet, majd előkészítették a rendkívül nehéznek ígérkező földi szállításra. A sérült turistát továbbra is súlyos állapotban, Kong hordágyon vitték le a Poprádi-tavi menedékházig, ahol már várták őket az Országos Mentőszolgálat munkatársai. A sérült turista életét, annak ellenére, hogy a hegyimentők és az orvosok minden tőlük telhetőt megtettek, sajnos nem lehetett megmenteni.

2016. november 12., szombat

Naplemente utáni gyönyörű fagyos panoráma

Paweł Uchorczak, a neves lengyel fotós a Tátra főgerincén található Konrád-púpról (Kopa Kondracka) a Magas-Tátra felé nyíló kilátást sikerült megörökíteni. A nagy felbontású panorámafotón látható többek között a Gerlachfalvi-csúcs, a Tengerszem-csúcs, a Nagy-Menguszfalvi-csúcs, a Kapor-csúcs, a Csorbai-csúcs, a Triumetal gerince, valamint a Kriván jellegzetes csúcsa. A fotózás idején tapasztalt kedvező klimatikus viszonyoknak köszönhetően a gyönyörű színek mellett a teljes nyugalom árad a völgy felett hullámzó felhőkből.
A nagy felbontású fotó ide kattintva nézhető meg.

Forrás: http://tatromaniak.pl; Fotó: Paweł Uchorczak

2016. november 11., péntek

Lavinabaleset a Lengyel-Tátrában

November 11-én, pénteken délelőtt, 11 óra 15 perc körül lavina sodort el egy turistát a Tengerszem-csúcs (Rysy, 2499 m) alatt, a csúcs lengyel oldalán. A turista túlélte a mintegy 300 méteres zuhanást, szerencsére nem temette őt maga a lá a hógörgeteg, de nyílt combcsonttörést szenvedett, a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálatot (TOPR) helyszínre érkező helikoptere déli 12 óra után a zakopanei kórházba szállította. A sérült turista egy barátjával együtt indult a csúcs megmászására, a lavinát valószínűleg a társa indította el, amikor megcsúszott a Lengyel-Tátra legmagasabb csúcsára vezető úton. A turisták egyébként az időjárási viszonyoknak megfelelő felszereléssel (hágóvas, jégcsákány) vágtak neki a túrának.
A Tátrában 1-es fokozatú lavinaveszély van érvényben, amelyet sokan nem vesznek elég komolyan, de ahogy az eset is mutatja, ezt sem szabad alábecsülni. Igaz, hogy nem túl vastag a hótakaró, de ami van, az nem tapad elég jól az alatt lévő rétegekhez, ezért a hótömeg kisebb terhelés esetén is könnyen elindulhat. Az előrejelzések szerint szombaton és vasárnap a magasabban fekvő részeken 20-25 cm friss hó várható.

165 éve született Klimek Bachleda

165 évvel ezelőtt, 1851. november 13-án született Klemens (Klimek) Bachleda (1851-1910), az egyik legtapasztaltabb lengyel hegyivezető, a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) egyik első és talán legnevesebb hegyimentője, aki a kor szinte minden ismert hegymászóját vezette a Tátrában, s a Tátra egyik legjobb ismerőjeként tartották őt számon. Ve­zetőként számos, addig még megmászatlan csúcs és torony, valamint már meg­mászott csúcsok új útjának első mászása fűződik nevéhez (pl. 1895-ben a Ganek, 1902-ben a Ruman-csúcs, 1904-ben a Kacsa-völgyi-csúcs). Bachleda 1910. augusztus 6-án Stanisław Szulakiewicz mentése közben vesztette életét a Jávor-csúcs északi falában. Miután a mentőcsapat tagjai a rendkívül rossz időben kimerültségük miatt feladták a keresést, az akkor 61 éves Bachleda tovább kereste a sebesültet, és eközben a Jávor-gerinc legfelső csorbájából lezúduló kőlavina maga alá temette. A „tátrai vezetők királyát” a zakopanei plébánia temetőjében helyezték örök nyugalomra, sírkövén az alábbi felirat olvasható: „Poświęcił się i zginął” (Feláldozta magát és meghalt). Az eredetileg 1911-ben a Jávor-völgyben, a Jávor-csúcs lábánál egy hatalmas sziklán elhelyezett emléktáblája napjainkban a Poprádi-tó közelében lévő Szimbolikus temetőben található.

Forrás és fotó: Tátrai túrák; http://24tp.pl

2016. november 10., csütörtök

Őszinek tervezett téli túra a Chopokra

2016. október 7-én kora hajnalban indultunk útnak Szentesről három napos túránkra. Szándékunk most is az volt, hogy ez évben is teljesítsük az immár hagyományosnak mondható őszi túránk kellemesnek és egyben próbatételnek ígérkező célkitűzéseit. Helyszínnek hosszú évek után ismét a „két Tátrát” választottuk. Magyarország egyik tengerszinthez képest legalacsonyabban fekvő területéről érkezve mindenképp a magasba kívántunk törni. Első napra az Alacsony-Tátra, második, harmadik napra a Magas-Tátra csodás túravidékét terveztük bejárni. Tátrai túránkat a szokásosnál is nagyobb várakozás előzte meg. Nem teljesen alaptalanul. A hosszú évek „Tátranélkülisége” mellett, mint kiderült október 6-án, csütörtökön reggel – egy nappal az indulás előtt – a Csorbai-tónál 31, a Lomnici-csúcson 48 cm-es volt a hótakaró vastagsága. Október első felében a meteorológiai megfigyelések kezdete (1951) óta nem hullott ennyi hó a Tátrában.

2016. november 9., szerda

Fotók és részletek egy múlt heti mentőakcióról

2016. november 5-én a déli órákban érkezett egy bejelentés a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálatot (TOPR) ügyeletére, miszerint egy turista kicsúszott a Tengerszem-csúcs (Rysy) felé vezető úton. A bázisról azonnal elindult a mentőhelikoptert, ám az erős szél miatt nem tudott a baleset helyszínét megközelíteni, így a hegyimentőket a Tengerszem-csúcs (Bula pod Rysami) alatti katlanban lecsörlőzték a fedélzetről, és onnan már gyalog folytatták útjukat a baleset sérültjéhez, aki az esés következtében szerencsére nem szenvedett súlyos sérüléseket. Az időjárás a mentőakció során drasztikusan romlott, így a helikopter további igénybe vétel lehetetlenné vált. Ezért a hegyimentők kötéltechnika segítségével eresztették le a sérültet a Tengerszem-csúp alatti katlanban, majd immár gyalogosan szállították tovább a Halastóhoz, ahol átadták őt az odaérkező mentőszolgálat szakembereinek. „A baleset sérültje a „Ratunek” nevű mobiltelefonos alkalmazást használva kért segítséget, amely lehetővé tette a baleset helyszínének pontos meghatározását” – mondta el a TOPR ügyeletese.

2016. november 8., kedd

Elektromos autókat teszteltek a Halastó felé vezető úton

Az elektromos autó prototípusa már túl van az első teszteken. A jármű alakja és megjelenése nem különbözik a Halastóhoz vezető útvonalon napjainkban használt lovaskocsiktól, a különbség a meghajtásban van. „Az autókat a lovaskocsik útvonalán teszteltük, és rövid ideig maximális teljesítményt alkalmaztunk. A teszt során felbukkant néhány hibaforrás, melyet a későbbiekben javítani kell” – mondta Łukasz Janczy, a Tátrai Nemzeti Park (TPN) illetékese. A jármű teljesen automatikusan működik, teljesítménye a lovaskocsi és egy szabványos autó teljesítménye között van, menet közben egy processzor választja ki a megfelelő üzemmódot. Az akkumulátor élettartama kimondottan nagynak mondható, akár egész nap lehet használni. A lefelé vezető úton működésbe lép az elektromos fék, amely egyúttal tölti is az akkumulátort. Az autó első, hátsó és manuális fékkel is fel van szerelve. „Az akkumulátorok fogyasztása elhanyagolható, egy le-fel menetben mindössze a teljesítményének 10 %-át fogyasztja. Így az autó akár egész nap működhet egy akkumulátorral. Az alkalmazott technológia a mai legmodernebbek közé tartozik, és kifejezetten ezekhez a körülményekhez lett tervezve. Az akkumulátorok töltése normál fali aljzatból történik, amilyen a háztartásokban megtalálható, így a töltés semmilyen speciális felszerelést nem igényel” – tette hozzá a szakember.

2016. november 7., hétfő

A tátrai állatok már a télre készülnek

November 1-én a Tátra szlovák oldalán a Tátrai Nemzeti Parkban (TANAP) ismét életbe lépett a több mint hét hónapig, június 15-ig tartó téli zárlat. Az előttünk álló hetekben a Tátrában élő állatoknak lehetővé kell tenni, hogy zavartalanul, felesleges energiaveszteség nélkül fel tudjanak készülni a téli hónapokra. „A TANAP továbbra is éppen azért ragaszkodik a téli zárlathoz, hogy a magasabban fekvő területeken a nyári szezont követően nyugalmasabb napok jöjjenek, és a flóra és a fauna képviselői mindenféle külső, zavaró tényező nélkül tudjanak felkészülni a télre” – mondta Pavol Majko, a TANAP igazgatója. Ennek a korlátozásnak a betartása gyakorlatban az igazgató véleménye szerint hű képe az ember és a természet viszonyának, melynek a téli időszakban fokozottan szüksége van a pihenésre és a regenerálódásra. A Tátrában még tart a zergék párzási időszaka, amely október közepétől november közepéig zajlik le. Ahogy az igazgató elmondta, a hím zergék ebben az időszakban egymást kergetik a meredek sziklákon, megtámadják és kiszorítják egymást annak érdekében, hogy sikerrel harcoljanak meg a nőstények kegyeiért. 

2016. november 5., szombat

A Hold, a Vénusz és a Mars a Tátra felett – egy felvételen

Egy lengyel fotós, Jan Danek 2015 februárjában Zakopane városának legmagasabban fekvő részén, Topor-irtás (Toporowa Cyrhla) nevű városrészben készítette az alábbi nagy felbontású felvételt, amely a Tátra feletti égboltot mutatja, a lenyugvó nap utolsó sugarai által megvilágítva. Az alábbi linken nagy felbontásban (8797 x 3697 pixel) is elérhető fotót érdemes közelebbről is szemügyre venni, mert akkor láthatjuk, hogy a Hold mellett szintén látható a Vénusz (a fényes pont a Hold bal oldalán), valamint a Mars (a Vénusz felett).

Forrás és fotó: http://tatromaniak.pl

2016. november 4., péntek

Újabb haláleset a Lengyel-Tátrában

A Tátrai Önkéntes Mentőszolgálatot (TOPR) hegyimentői november 4-én megtalálták a tegnap óta eltűntként keresett lengyel turista holttestét a Lengyel-Tátrában. A krakkói fiatalember valószínűleg október 31-én érkezett a Tátrába, a Halastóhoz vezető útvonal kezdetén található Bialkai-szénégetőn található parkolóban hátrahagyott autójának szélvédője mögötti parkolójegyen legalábbis ez a dátum olvasható. A férfi eltűnéséről tegnap érkezett a bejelentés a lengyel hegyimentőkhöz, akik azonnal elkezdték a kutatást, melyet aztán ma reggel tovább folytattak 16 hegyimentő, egy mentőkutya és egy mentőhelikopter részvételével. Az eltűnt fiatalember holttestét a Vadorzó-hágó (Mięguszowiecka Przełęcz pod Chłopkiem) alatti egyik vízmosásban, a Menguszfalvi-katlanban találták meg, melyben a hágóba vezető turistaút is halad. A fiatalember halált nagy valószínűség szerint balest okozta, részletek később várhatóak.

Forrás és fotó: http://tatromaniak.pl

165 éve született dr. Déchy Mór

165 évvel ezelőtt, 1851. november 4-én született dr. Déchy Mór (1847-1917) utazó, geográfus, földrajzi felfedező, a Kaukázus egyik első kutatója, a magashegyi fotózás egyik úttörője. Korának legnevesebb magyar hegymászója 1874-ben a Magyarországi Kárpátegyesület meghívására kereste fel a Tátrát. 1874. augusztus 31-én ő volt az, aki Döller Antal, Schwartz Pál, Jozef Schäferling társaságá­ban, Still János vezetővel és Horvay Sámuel teherhordóval a Gerlachfalvi-próbán át elsőként (a csúcs hetedik megmászójaként) jutott fel a korábban más útvonalon már meghódított Gerlachfalvi-csúcsra. 1874. szeptember 3-án ő mászta meg elsőként a Tátra-csúcsot, Ruman János és Spitzkopf Márton veze­tők kíséretében. Déchy Mór nevét a Tátra-csúcs keleti mellékcsúcsa, a Ruman-tavak felett magasodó Déchy-csúcs (Dračí štít), valamint az annak közelében található Déchy-csorba (Dračie sedlo) őrzi.

2016. november 3., csütörtök

Fotók és videók a Tátrából – 2016. október 16-31.

A Liliom-hágó; Úton a Szürke-hegyre; A Svinica; Hajnal a Hosszú-tavi menedékházban; Visszatér még a Tátrába az igazi ősz?; A Tátra a Pieninekből; Gyakorlatoztak a lengyel hegyimentők; Az őszi Barát; Kilátás a Felső-Kopa-hágóból; Az északi oldalon már valódi téli hangulat uralkodik; Kilátás a Tengerszem-csúcsra vezető út felső részére a Vadorzó-kilátóból; A Liptói-Tátra egy szép részlete; Egy gyönyörű fotó a Király-hegyről; A tátrai teherhordók az októberi télben is végzik a dolgukat; Kilátás a Kis-Viszokáról; A Nagy-Fehér-tó és a Bélai-Tátra. Címszavakban mindezeket láthatjuk a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján 2016. októberének második felében megosztott fotókon.

2016. november 2., szerda

Hihetetlen – 48 órán belül kétszer mentették a felelőtlen turistákat

Meggondolatlanság vagy pimaszság? A lengyel hegyimentők sem tudják, hogy nevezzék azt a két turistát, akiket az elmúlt héten pénteken (október 28-án) evakuáltak a Zerge-csorba (Kozia Przełęcz) alatti területről. Két nappal azelőtt, szerdán ugyanis ugyanennek a két turistának segítettek, de akkor egy más helyszínen a Lengyel-Tátrában. „A két férfi teljesen felkészületlenül, hágóvas és jégcsákány nélkül indult el a jéggel borított turistaúton” – mondta el Edward Lichota, a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálatot (TOPR) ügyeletese. A turisták a Lengyel-Öt-tó völgyéből a Gąsienica-völgybe szerettek volna átmenni a Zerge-csorbán keresztül, de egy idő után elakadtak a jeges lejtőn. Az ügyeletes hozzátette, hogy ezek után az kitett terepen rekedt turistáknak nem volt más választásuk, mint hívni a hegyimentőket, akik helikopterrel érkeztek a helyszínre.

2016. november 1., kedd

A hegyek és a halál

Amikor tragikus események zajlanak a magas hegyek világában, sokakban felmerül a kérdés a természet és a hegyek veszélyeiről, a tudatosság szerepéről az életveszélyes körülmények között túrázók vagy hegyet mászók pszichéjében. Amikor az első tátrai csúcs meghódítására indulunk, általában keveset tudunk a hegyek veszélyeiről. A halálos belesetekről szóló híreket hajlamosak vagyunk úgy kezelni, mint meseszerű történetet. Azokról az emberekről, akik ilyen veszélyes dolgokat csinálnak, azt gondoljuk, hogy valószínűleg soha nem jutunk el arra szintre, ahol ők vannak, ezért ilyen balesetek velünk nem fordulhatnak elő.
De a hegyek hívogatnak. Egyre többször és egyre magasabbra szeretnénk feljutni. Aztán a Sas út első szakadékainál, vagy az első tátrai vihart átélve rájövünk, hogy a hegyek tényleg nagyon veszélyesek. Ekkor kezdjük el megtapasztalni a hegyek fenségességét. Az ott előforduló események véglegessége mellett bagatellnek tűnik minden, a hétköznapi életben elénk tornyosuló akadály. Egyre jobban érezzük magunkat, az a benyomás alakul ki bennünk, hogy magunk mögött hagytuk a mindennapok bosszúságait, hiszen a természet ereje a hétköznapok gondjai felett áll. A tragédiák kockázata? Tudunk róla, de tudat alatt úgy gondoljuk, nem vagyunk benne érintettek.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...