2016. augusztus 31., szerda

Hosszú-tavi menedékház

A Magas-Tátra harmadik legmagasabban fekvő menedékháza sokak számára ismerős lehet, hisz több népszerű túralehetőség útvonala érinti. A Nagy-Tarpataki-völgyben (Veľká Studená dolina) járók közül rengetegen megfordulnak itt betérő vendégként, ugyanakkor szálláshelyként is szóba jöhet, ha hosszabb túrát tervezünk a környéken. Mint látni fogjuk – korlátai ellenére – egész hangulatos kis hütte ez, érdemes legalább egyszer kipróbálni.
A ház történetének kezdete 1907-re datálható, ekkor még azonban csak egy egyszerű vadászkunyhó épült fel a Nagytarpataki-Hosszú-tó (Dlhé pleso) feletti Vadorzó-lapályon (Zbojnícka pláň), a mostani menedékház helyén. Kisebb javítások után, 1910-ben a szerény, felügyelet nélküli hajlékot a turista közönség rendelkezésére bocsátotta az állami erdészet. Sokat sejtet a korabeli viszonyokról, hogy az épület falán lengyel turisták nem éppen hízelgő feliratot hagytak hátra.

2016. augusztus 30., kedd

Medvebiztos kukákat kapnak a tátrai települések

Egyre rosszabb a medvehelyzet a Magas-Tátrában. Az elszemtelenedett vadállatok egyre inkább elveszítik az embertől való félelmüket, és a kukákba kidobott ehető hulladék miatt bemerészkednek a lakott területekre. A helyiek a kilövésüket sürgetik, a Tátrai Nemzeti Park és a környezetvédelmi minisztérium szerint kevésbé radikális megoldásra van szükség annak érdekében, hogy elkerüljék a medvetámadás lehetőségét.
A szlovák állam ezért 1,5 millió eurót ad az önkormányzatoknak medvebiztos hulladékgyűjtő konténerek beszerzésére és olyan intézkedések életbe léptetésére, amelyekkel elejét lehet venni medvék és emberek találkozásának a Tátrában – jelentette be Solymos László szlovák környezetvédelmi miniszter. Csütörtöki sajtótájékoztatóján a tárcavezető hangsúlyozta, hogy a probléma megoldására – a medvék „kukázására” a tátrai településeken – nem megoldás az, hogy kilőnek tucatnyi medvét, ahogyan azt a közelmúltban Tátraváros önkormányzata kérte.

2016. augusztus 29., hétfő

A legveszélyesebbnek tűnő csúcsok a Tátrában

A magas hegyek lenyűgözik és egyben meg is rettentik az embereket. A Magas-Tátrában, a világ legkisebb magashegységében mindkettőre akad példa. Az alábbiakban sorra vesszük a Magas-Tátra azon csúcsait, amelyek a közelmúltban a legtöbb emberéletet követelték. „Az utóbbi 10 évben, 2006-2015 között, melyekről már teljesen feldolgozott adatok állnak rendelkezésre, a Magas-Tátrában 2016 baleset történt, és ugyancsak ebben az időszakban 1236 baleset történt télen, a sípályákon. Ez alatt a 10 év alatt a Magas-Tátrában a nyári szezonban 108 halálos baleset történt” – mondta Katarína Števčeková, a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) munkatársa. A szakember ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a legkockázatosabb tátrai csúcs meghatározása nagyon problematikus lenne. A sérüléssel vagy halálozással járó balesetek okai annyira különbözőek, hogy ha ezekből indulunk ki, akkor azt láthatjuk, hogy akár egy szép nyári napon kényelmesen túrázó turistát is érhet baleset. Elég egyetlen pillanatnyi figyelmetlenség, és máris bekövetkezhet a baleset. Mindezek ellenére a statisztikák adatait összegezve megpróbáltuk összeállítani az öt legveszélyesebbnek tűnő helyet a Magas-Tátrában.

2016. augusztus 28., vasárnap

Kőlavina ölt meg egy hegymászót a Magas-Tátrában

Augusztus 28-án a déli órákban a Középső-Menguszfalvi-csúcson (Prostredný Mengusovský štít) mászóó hegymászóktól érkezett egy bejelentés a Hegyi mentőszolgálat (HZS) ügyeletére, miszerint a Keleti-Menguszfalvi-csúcsról (Východný Mengusovksý štít) kőlavina indult el, amely valószínűleg maga alá temetett egy embert. A bejelentés után keresőkutyás földi egységek és a mentőhelikopter is a helyszínre indult , akik a csúcsról lefutó vályúban egy szikla alá beékelődve lokalizálták az érintettet. A mentőhelikopter fedélzetén orvos és hegyimentő érkezett a baleset helyszínére, akik a sérülthez leereszkedve együttes erővel szabadították ki a férfit a szikla alól, ám a gyors beavatkozás ellenére az 57 éves lengyel hegymászó életét nem tudták megmenteni, földi maradványait átadták az igazságügyi orvosszakértőnek.

Forrás: https://www.hzs.sk; Fotó: Miroslav Vazny

Tragikus zuhanás a Lengyel-Tátrában

Augusztus 27-én újabb halálos baleset történt a Lengyel-Tátrában. A Tengerszem-csúcsra (Rysy) vezető úton található Orłowski-folyosóban (Żleb Orłowskiego) a Tengerszem-csúp (Bula pod Rysami) irányába lezuhant egy turista, aki a zuhanás következtében sajnos a helyszínen életét vesztette. A helyszínre érkező hegyimentőknek már csak az a szomorú kötelességük maradt, hogy a szerencsétlenül járt férfi földi maradványait a zakopanei kórházba szállítsák.

Gleccserboglárka / Ranunculus glacialis

A boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó, 5-20 cm magasságúra megnövő gleccserboglárka július-augusztusban virágzik. Kopasz, felemelkedő vagy felálló szárának végén ülő egy vagy több virága öt fehér, rózsaszín vagy sötétvörös sziromból áll, 15-20 mm átmérőjű, felálló. Tőlevelei húsosak, vastagok, sötétzöldek, mélyen három hasábra tagoltak, a hasábok egyenlőtlenül bevagdaltak, tompa csúcsú cimpákkal. Szárlevelei ülők, szabálytalanul tenyeresen hasogatottak, cimpáik lándzsa alakúak. A csészelevelek szőrösek, rozsdabarnák, maradók. A Tátrában 1800 m felett, Európa más magashegységeiben egészen 4300 méterig előfordul, de 1500-1800 méter között is gyakran találkozhatunk vele. Európa egyik legmagasabban élő virágos növénye, amely mészben szegény törmelékeken, sziklarésekben érzi jól magát.
Forrás: https://hu.wikipedia.org; Fotó: Nagy Árpád

2016. augusztus 27., szombat

175 év született Róth Márton

175 évvel ezelőtt, 1841. augusztus 3-án Késmárkon született Róth Márton (1841-1917) iglói gimnáziumi tanár, a tátrai menedékházak és útépítések ügyének élharcosa. Késmárkon járt általános iskolába, majd miután 1865-ben letette a tanári vizsgát, öt évig ott nevelősködött. 1870-1909 között az iglói gimnázium latin, német és történelem tanára volt. 1875-től az Magyarországi Kárpátegyesület vezetőségének, 1878-tól az MKE Évkönyve szerkesztőbizottságának tagja egészen haláláig. Több éven keresztül volt az Egyesület Iglói osztályának alelnöke. Elévülhetetlenek az érdemei a Hernád-áttörés feltárása, megismertetése terén. Turizmussal foglalkozó cikkei mellett az MKE évkönyveiben írásai jelentek meg a magasságmérésről, a hőmérséklet megfigyelésekről és a tátrai helynevekről.

2016. augusztus 26., péntek

Tátrai fotók, videók, információk

Szeretném felhívni az oldal olvasóinak figyelmét, hogy létrehoztam a Facebookon egy csoportot, „Tátrai fotók, videók, információk” névvel. A csoport azért jött létre, hogy megosszuk egymás között a Tátrában (legyen az Magas- Liptói-, Bélai- vagy Alacsony-Tátra), a Szlovák Paradicsomban, vagy Szlovákia és Lengyelország bármelyik hegységében, turistaközpontjaiban készült, a nyilvánosság számára is érdekes fotókat, videókat. Közreadhatjuk itt a helyi viszonyokról, az aktuális időjárási helyzetről, a túrázás feltételeiről szerzett saját tapasztalatokat, benyomásokat, információkat.
A leendő tagoktól azt kérem, hogy csak olyan fotókat, videókat osszunk meg, amelyek a hegyekről, a természet szépségeiről szólnak. Mellőzzük a családi fotóalbumba készült fotókat, ami persze nem zárja ki, hogy a fotón emberek is szerepeljenek.

Pillantás a tengerszemekbe, avagy a Rysy meghódítása

Ha unod már a munkahelyed zsivaját, a tömeget a villamoson vagy a kígyózó sort a kasszánál, akkor semmiképp se vágj neki a Tengerszem-csúcsnak (Rysy), ugyanis a Tátra egyik leglátogatottabb célpontja gyakorta válik tömeges turista-találkozóhellyé. Ha az említett tényezők hidegen hagynak, és a szemedben a hegy értékei minden körülmények közt csorbíthatatlanok – nem mellesleg, álmaidban hetek óta e nagy hírű csúcs sziklái törik a talpadat –, kenj meg pár szendvicset, dobj a hátizsákba néhány flakont a friss hegyi patakvíznek, és indulj útnak a kéklő sziluettek felé.
A 2503 méteres Rysy-nél magasabbra az egész Tátrában nem visz jelzett turistaút. A kilátás lenyűgöző, ha nem fogad odafent sűrűn gomolygó fehér köd, és kellőképp nehéz az út ahhoz, hogy a magunkfajta kalandéhes vándorok fantáziáját ne hagyja nyugodni. Hát kitűztünk egy ragyogó szombatot, jól kiszámolt, kora reggeli indulással. Egészen pontosan 8 óra 52 perckor már a Csorba-tó parkolójából (1346 m), a viszontlátás zsibbasztó örömével hunyorogtunk fel az előttünk magasodó, kopáran csillogó csúcsokra.

2016. augusztus 25., csütörtök

Tatry Tour 2016 kerékpárverseny

2016. szeptember 3-án rendezik meg az idei Tátra körüli hosszú távú kerékpáros körversenyt. A két távon, több korcsoportban kiírt verseny startja 3-án, szombaton lesz Ótátrafüreden, a hosszabb, 195 km-es távon indulók 10:00 órakor, a rövidebb, 72 km-en indulók pedig 11:00 órakor startolnak el.
A 72 km-es táv versenyzői kelet felé indulnak, Barlangligeten át érik el Lysza Polanát, ahol megfordulnak, és visszatekernek Ótátrafüredre, a célba. Az erre a távra nevezőket egy frissítőpont (41 km-nél), valamint a célban meleg étel várja.
A 195 km-es távon indulók Csorbató (14 km), Podbanszkó (30 km), Liptóújvár (48 km), Liptószentmiklós (56 km), Oravice (105 km) érintésével jutnak el Aszúligetre (Suchá Hora, 119 km), ahol átlépnek Lengyelországba. Innen Poronin (140 km) és Bukowina Tatrźanska (148 km) érintésével kerekeznek át a Tátra keleti oldalára, ahol Lysza Polanán (158 km) jutnak vissza Szlovákiába.

2016. augusztus 24., szerda

Európai Egészségbiztosítási Kártya és utasbiztosítás a Tátrában

Tátrai túráink során bármikor kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy a szlovák vagy a lengyel hegyimentők, és ezzel összefüggésben az adott ország egészségügyi intézmények szolgáltatásait kelljen igénybe venni. Az utóbbi évek túrái és kirándulásai alkalmával volt „szerencsém” megismerkedni a szlovák (HZS) és a lengyel (TOPR) hegyimentők munkájával, valamint bepillantást nyerhettem a zakopanei és a krakkói kórház sürgősségi osztályainak életébe. Az alábbiakban a tények mellett az itt szerzett tapasztalatokat szeretném megosztani, tanulságként, és okulásul, és legfőképpen annak érdekében, hogy minden, a Tátrába induló honfitársunk tartsa szem előtt: nem indulunk a Tátrába érvényes Európai Egészségbiztosítási Kártya, valamint magashegyi turisztikára és helikopteres mentésre is fedezetet nyújtó utasbiztosítás nélkül.

2016. augusztus 23., kedd

40 év után megnyitották a Kyseľ-szurdokot

2016. augusztus 18-án ismét megnyitották a Szlovák Paradicsomban található Kyseľ-szurdokot, melyet 40 évvel ezelőtt egy hatalmas, valószínűleg felelőtlen turisták által okozott tűzvész miatt kellett lezárni. A pusztító tűzvészt követő, idáig eltelt 40 évben a szurdokban emberi beavatkozás nélkül lassan helyreálltak a természetes állapotok, így lehetővé vált a völgy e részének újbóli megnyitása a turisták előtt. „A szurdokban kiépített turistaút az európai trendeknek megfelelő exponált hegyi túraútvonal, hasonlóan a Szlovák Paradicsom más szurdokaihoz. Az útvonal mesterséges segédeszközeit a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) csapata szerelte fel a sziklafalakba, ezért az útvonalat Ferata HZS névre keresztelték” – mondta Ivan Krajčír, a nemzeti park regionális központjának vezetője. A nemzeti park igazgatója szerint a Kyseľ-szurdok teljes rekonstrukciója 65.000 €-ba került, a via ferrata 1500 méter hosszú, melyen 420 sziklahágcsót és 380 méter drótsodronyt építettek be.
A Kyseľ-szurdok újonnan megnyitott, június 15-től október 31-ig használható alsó részének „C” kategóriás via ferratája természetesen egyirányú, csak alulról felfelé járható. Az ösvényen a nemzeti parkban máshol megszokottól eltérő módon tapasztalhatjuk meg a szurdokvölgyek természetes szépségét és vadságát. A szurdok most megnyitott része a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park fennsíkjának keleti szélén található, hossza kb. 1500 méter, szintkülönbsége 180 méter. A szakadékon történő átjutás nem könnyű, az alsó részt acél drótkötelekkel és sziklahágcsókkal biztosított via ferrata útvonalként építették ki.

2016. augusztus 22., hétfő

A menedékházakhoz vezető utak a legnépszerűbbek a Tátrában

Ahogy az utóbbi években már megszokhattuk, a Tátrai Nemzeti Park Állami Erdészetének (Štátne lesy TANAPu) munkatársai a nyári szezonnak egy előre meghatározott napján ebben az évben is megszámolták a Tátrába látogató turistákat. Ahogy azt a TANAP szóvivője, Lenka Burdová elmondta, az augusztus 9-én elvégzett felmérés adataink az elemzése azt mutatja, hogy a Tátrában a turisták által leginkább kedvelt útvonalak a menedékházakhoz vezető turistautak. „A nemzeti park magashegyi környezetének jelzett turistaútjain azon a napon 22.839 turistát számoltunk össze. Legnagyobb számban a szlovák, lengyel és cseh turisták voltak jelen, de nem hiányoztak a német, angol, spanyol, olasz, oroszok és magyarok sem” – mondta a szóvivő. A TANAP munkatársai, önkéntesek és diákok előre kinyomtatott íveken jegyezték fel a turisták számát és nemzetiségét.

2016. augusztus 21., vasárnap

Havasi sisakvirág / Aconitum napellus

A boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó havasi sisakvirág július-augusztusban virágzik. A 30-150 cm magasságú, felálló száron nyíló, csúcsálló, tömött, hosszú hajtásvégi fürtben nyíló, sötét kékesibolya vagy bíborlila virágjának öt csészelevele közül a felső virágtakaró nagyobb, sisak alakú. A sisakba két, ívesen görbült, hosszú nyelű mézfejtő nyúlik. A poszméhek a nektár miatt látogatják virágait. Ha eltávolítjuk a sisakot, akkor láthatóvá válik a két hosszúra nyúlt nektárlevél, és így a virág egy befogott ekhós szekérre hasonlít, emiatt „Vénusz-szekérnek” is hívják.
Szórt állású, kerekded körvonalú sötétzöld levelei legyezőszerűen ötösen összetettek, levélszeletei tenyeresen szeldeltek. Nyirkos erdőkben, patakpartokon, nedves legelőkön egészen 2300 méterig találkozhatunk vele, e magasság fölött is előfordul, de ott már ritkábban. A meszes és szilikátos talajt kedveli, a legmérgezőbb növények egyike. Az ókorban „növényi arzénnak” nevezték, már 1-2 grammja halálos dózisnak számít. A halál igen erős fájdalmak közepette, szívleállás vagy légzésbénulás miatt áll be. Méreganyaga az intakt (ép) bőrön is áthatol, ezért csak kesztyűvel érjünk hozzá! A mérge olyan erős, hogy már csupán a bőrrel való érintkezés során képes bejutni a szervezetbe, nagy hólyagokat és duzzanatokat okozva. Legmérgezőbb a hajtása (radix aconiti), mérgező azonban az egész növény, mely diterpén-alkaloidokat, elsősorban akonitint tartalmaz. Régen nyílméregnek is használták. A sisakvirág okozta mérgezések leghíresebb áldozata Claudius római császár, akit negyedik felesége, Agrippina mérgezett meg.

Forrás: Margot és Roland Spohn: Melyik virág ez?; http://hu.wikipedia.org

2016. augusztus 20., szombat

130 éve nyílt meg a Kárpát Múzeum

1886. augusztus 21-én a Husz Dávidtól ajándékba kapott telekre épített emeletes épület három termében nyitotta meg a Magyarországi Kárpátegyesület a poprádi Kárpát Múzeumot, amely elsősorban a Magas-Tátra és a Szepesség természetrajzi, archeológiai, néprajzi és turista tárgyú emlékeit volt hivatott összegyűjteni és a nagyközönség számára bemutatni. A múzeum gyűjteményei olyan gyorsan gyarapodtak, hogy már a századfordulón szükségessé vált az épület bővítése. 1906-ban négy teremmel, valamint a múzeumőr lakásával bővítették a kiállítási épületet, amelyben egyebek mellett a 8000 kötetes könyvtár is helyet kapott. A Felvidék elcsatolása után a múzeum anyaga is a semmit nem kímélő rombolás áldozata lett, a kiállítási tárgyak nagy részét több más értékes tárgyi emlékkel együtt elégették.

2016. augusztus 19., péntek

Fotók és videók a Tátrából – 2016. augusztus 1-15.

A Tengerszem-csúcs, a Hunfalvy-völgyecske és a Hunfalvy-völgyi menedékház; Kilátás a Közép-oromról; A Rovátka a Poduplaszki-völgyből; Kilátás a Lúd-nyakról; Brocken-hegyi kísértet (ködkísértet) a Békás-Baba csúcsán; A Gáspár-csúcs és a Svinica; Kilátás a Kis-Viszokáról; Tömegek a csúcsokon, az utaktól távol csend; A Litvor-völgy és a Litvor-tó; A Vörös-torony-hágó, a Vörös-torony és a Kis-Nyereg-hágó; A lengyel hegyimentők munka közben; A zergék életének egyik ritkán látott pillanata; A Tengerszem-csúcs augusztus 11-én; A Lomnici-csúcs augusztus 12-én; A Vadorzó-hágó előtt augusztus 12-én; Kilátás a Jég-völgyi-csúcsról; Úton a Tengerszem-csúcsra; A Poduplaszki-Békás-tavak völgye a Magas-Tátrában. Címszavakban mindezeket láthatjuk a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján 2016. augusztusának első felében megosztott fotókon.

2016. augusztus 18., csütörtök

Három-forrás – Kapor-völgy – Kapor-csúcs

Három-forrás (1141 m) – a kék jelzésen Kis-hát alatti kereszteződés (1104 m, 0:30 ó) – jelzés nélküli elágazás az Alsó-Nefcer-vízeséshez (1160 m) – a zöld jelzés elágazása a Hincó-völgy torkolatánál (1411 m, 2:30 ó) – Hincó-völgy – Felső-Kapor-hágó (2180 m, 2:15 ó) – a piros jelzésen Kapor-csúcs (2363 m, 0:30 ó). Vissza ugyan ezen az útvonalon 5:45 óra. Teljes menetidő 11:45 óra.
A Három-forrás erdészháztól a kék jelzésen indulva eleinte egy tisztáson, majd az erdőn át emelkedünk felfelé, keresztezzük a Kis-hát alacsony hegyhátát, majd hosszú szerpentinen ereszkedünk le a Kapor-völgyben lévő útelágazáshoz. Innen a Kapor-völgyben futó aszfaltozott erdei úton enyhe emelkedéssel tartunk felfelé a völgyben, néhány alkalommal keresztezve a Kapor-patakot. Az út jobb oldalán látható a Kriván (2494 m) hatalmas tömbje, a völgy bal oldalát a Liptói-Tátrához tartozó Liptói-tető gerince alkotja, amelynek legmagasabb pontja a Nagy-Kapor-tető. A Kriván alatti, turisták előtt elzárt Nefcer-völgy hatalmas küszöbén található az Alsó-Nefcer-vízesés, amelyhez egy jobbra elágazó rövid ösvényen juthatunk el.

2016. augusztus 17., szerda

Ideiglenesen lezárták a Jávor-völgybe vezető utat

Átmenetileg lezárták a Javorináról (Tatranská Javorina) a Jávor-völgybe (Javorová dolina) vezető kék és zöld jelzésű turistautat. A lezárás oka az út felületének rekonstrukciója a település és ma Murány alatti erdészház közötti mintegy 2 km-es szakaszon. A Tátrai Nemzeti Park Állami Erdészete (Štátne lesy TANAPu) a lezárással egy időben a lezárt turistaút mentén az erdőben vezető kerülőutat alakított ki. A kerülőút, azonban – amelyet a helyszínen táblákkal jelöltek – sajnos nem alkalmas babakocsival, vagy mozgássérültek által használt közlekedési eszközökkel történő használatra” – jelentette be Lenka Burdová, a nemzeti park szóvivője.

2016. augusztus 16., kedd

A hegyekben mindig legyünk kapcsolatban szeretteinkkel

Sokan azért mennek a hegyekbe, hogy kicsit eltávolodjanak a civilizációtól, kicsit mentesülni akarnak a munkával járó kötelezettségek alól. Sokan szeretnék kicsit maguk mögött hagyni azokat az ismerőseiket, akikkel nem túl jó a kapcsolatuk. Mindezek ellenére soha nem tehetjük meg, hogy nem vesszük fel a telefont, ha egy ismerős szám hív minket.
Augusztus első napjaiban több lengyel portál is beszámolt arról, hogy a lengyel Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR), a szlovák Hegyi Mentőszolgálat (HZS) és a lengyel és szlovák rendőrség is hosszú időn át eltűntként keresett egy férfit, aki több napig nem adott életjelet magáról. Több nap után aztán kiderült, hogy végig biztonságos helyen volt egy lengyel turistaközpontban, egyszerűen csak nem vette fel a telefonját. Ez a felelőtlen viselkedés természetesen óriási kritika áradatot zúdított az illetőre, néhányan azonban próbálták megvédeni a férfit, rámutatva arra, hogy a hegyekben általában azért nem vesszük fel a telefont, mert nem akarjuk elrontani a túra hangulatát, vagy egész egyszerűen csak ott és akkor nem akarunk beszélgetni a hozzátartozóinkkal, egy kis időt nélkülük szeretnénk tölteni. A hegyekben azonban minden ilyen érvet elfogadhatatlannak tartunk, hiszen az ezzel érvelők valószínűleg nincsenek tisztában a hegyek sajátosságaival, veszélyeivel, valamint azzal, hogy a tudatosság, a hozzátartozók tájékoztatása egyik legfontosabb alapelve a hegyekben tervezett túrának.

2016. augusztus 15., hétfő

A nyári havazás nem számít különlegesnek a Tátrában

A Tátrában a nyári havazás nem számít különleges jelenségnek, de évről-évre egyre kevesebb alkalommal fordul elő. A hegyekben augusztusban és a nyár végén többnyire stabil az időjárás. A Tátra magasabban fekvő részein azonban a havazás és a hótakaró, csakúgy, mint az Alpokban, nyáron sem szokatlan. Ez a meteorológusok szerint viszonylag rendszeresnek mondható esemény, amely a legmelegebb napokban is azt bizonyítja, hogy a szlovák hegyekben a nyári időjárás nagyon változó lehet. A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az elmúlt évek éghajlati változásainak köszönhetően a lehullott hó, különösen a Tátra alacsonyabban fekvő területein gyorsan eltűnik. Mindezeket alátámasztják azok a mérési adatok, melyeket négy kijelölt meteorológiai mérőállomáson mértek az elmúlt években június 1. és augusztus 31. közötti időszakokban. Ez a négy állomás a Chopok (Chopok, 2005 m), a Lomnici-csúcs (Lomnický štít, 2634 m), a Kő-pataki-tó (Skalnaté Pleso, 1763 m) és Csorbató (Štrbské Pleso, 1322 m). Közülük a Lomnici-csúcson és Csorbatón 1951-től, a Chopokon 1955-től, a Kő-pataki-tónál pedig 1961-től állnak rendelkezésre mérési adatok.

2016. augusztus 14., vasárnap

Kankowszky Ervin – Vihar a Tátrában

Kankowszky Ervin (1884-1945): Vihar a Tátrában (1920 k.). Mérete 21,2 x 27,5 cm, zselatinos ezüst nagyítás, kasírozva, kartonon jelezve.

Forrás és illusztráció: http://axioart.com

2016. augusztus 13., szombat

135 éve épült fel a második Majláth-menedékház

A Poprádi-tó partján lévő második épület egy évvel a Majláth-menedékház leégése (1880) után épült fel. A Magyarországi Kárpátegyesület 1200 koronát szánt az építkezésre, ebbe beleszámítva az előző menedékházért felvett biztosítási összeget is. Máriássy ismét hozzájárult ahhoz, hogy a birtokán épüljön fel a menedékház, sőt, ingyenesen biztosított faanyagot az építkezéshez. Az új ház ugyanolyan nagy volt, mint elődje, és ugyanott épült fel, ahol az előző ház állott. Most azonban falai kőből épületek, tetejét pedig kúposan alakították ki, hogy jobban ellenálljon a rárakódott hónak. Belül három helyiséget alakítottak ki, két hálószobát és egy előszobát. A középső helyiségben az eredeti helyén építették újjá a nyitott tűzhelyet. Az épülethez tartozott a fedett veranda, valamint az alatta lévő pince. Az építkezést Kummer Károly főerdész irányította. A Poprádi-tó partján épült második menedékházat a turisták 1881. augusztus 10-től használhatták.

2016. augusztus 12., péntek

A Magas-Tátra változatos tájain

Tiszteletet ébresztő sziklafalak, vadregényes és jól járható ösvények, gazdag állat- és növényvilág jellemzi a Magyarországról csupán 4 órás autóúttal elérhető Magas-Tátrát. A július közepén idelátogató kalandor minden bizonnyal csak ámul és bámul a sárga és lila színfoltokat képező hegyi virágszőnyeg, csörgedező patakok vagy éppen a bokrok mögül kiugró rókák és zergék láttán.
Festői tájakon a Nagy-Tarpatak völgyében
Bár Magyarországhoz az Alacsony-Tátra esik közelebb, a viszonylag kis alapterületen koncentrálódó Magas-Tátra ideális úti cél mind az egynapos, mind pedig a többnapos kirándulást tervező hegyek szerelmeseinek. Ha a Besztercebánya–Rózsahegy–Liptószentmiklós irányt választjuk, utunk látványos, az Alacsony- és a Magas-Tátra között, a Vág folyó mentén kanyargó tájon vezet keresztül.

2016. augusztus 11., csütörtök

Vonzzák a turistákat a góral tutajok a Dunajecen

A Magurán túli területek talán legnagyobb nyári attrakciója a hagyományos, fából készült góral tutajokon történő tutajozás a Pieninekben, a Dunajecem, melyet legtöbben összekötnek a Vörös Kolostor (Červený Kláštor) meglátogatásával. A kis település a Szlovákia és Lengyelország határán található Pieninek legismertebb része, a Dunajec-áttörés kapujában, egyúttal a két országban található Pieninek Nemzeti Park területén található. „Pontosan ez az, amire a mi kis közösségünk alapozhat, ez a gyönyörű természet, és a nemzeti park, amely közvetlenül vonzza az embereket a természetbe” – mondta el a falu polgármestere, Štefan Džurný. A turizmus fejlesztésében szavai szerint nagyon fontos állomás volt a Dunajecen átívelő gyalogoshíd megépítése több mint egy évtizeddel ezelőtt.

2016. augusztus 10., szerda

Csendes háború az áfonyaszedők és a TANAP között

Csendes háború zajlik a Magas-Tátra lejtőin és völgykatlanjaiban az erdei termények szedői és a Tátrai Nemzeti Park Igazgatósága között, amelyben a rendőrség is közreműködik. Az illegális gyűjtögetők szó szerint kipucolják a Magas-Tátrából a fekete és vörös áfonyát, s nap mint nap vödrökben hordják onnan eladásra – írta a Noviny.sk.
Tátraszéplakon (Tatranská Polianka) már reggel elindulnak az illegális terménygyűjtők a Tátrai Nemzeti Parkba (TANAP – Tatranský národný park), hogy összeszedjék a fekete- és vörös áfonyát és a gombát. A JOJ tévé a nyomukba eredt. A tévé munkatársa szerint azonban óvatosan kell eljárnia annak, aki ilyen kalandba bocsátkozik, mert a feldühödött terménygyűjtő állítólag a medvénél is veszélyesebb – írta a JOJ tévé hírportálja, a Noviny.sk.

2016. augusztus 9., kedd

Kilőttek két medvét a Tátrában, továbbiakat terveznek

Ahogy a www.magas-tatra.info oldal olvasói bizonyára emlékeznek rá, a Tátra szlovák oldalán Tátraváros (Vysoké Tatry) polgármesterének áprilisban rendkívüli helyzetet kellett kihirdetni a Tátrában élő medvéknek az emberi településeken történő egyre nagyobb esetszámú megjelenése miatt. A vadállatok egyre közelebb merészkedtek, merészkednek az ember által lakott helyekhez, veszélyeztetve ezzel az ott élők biztonságát.
A helyzet időközben olyan súlyossá vált, hogy radikális lépések megtétele vált szükségessé, ezért Tátraváros önkormányzata a szlovák Környezetvédelmi Minisztériumtól 20 medve kilövésére kért engedélyt, a minisztérium azonban csak két példány kilövését engedélyezte.

2016. augusztus 8., hétfő

Tragédia a Sas úton

A szép idő kedvez a tátrai túráknak, ennek árnyoldalaként viszont a mai napon a szokásosnál is több balesethez riasztották a lengyel Tátrai Önkéntes Mentőszolgálatot (TOPR) hegyimentőit, ezek közül az egyik sajnos tragikusan végződött. Nagyon sok turista választotta úticélként a magasabban fekvő régiókat, ami sajnos a szokásosnál több munkát jelentett a hegyimentőknek. A TOPR helikopterének a Sas úton is volt ma dolga, ahol délután 15 óra körül a Sas-bástya (Orla Basta) közelében valószínáleg megbotlott vagy megcsúszott, majd a Buczyna-völgy irányában kb. 200 métert zuhant, és sajnos a helyszínen életét vesztette egy 36 éves lengyel férfi. Zuhanásának oka valószínűleg kicsúszás lehetett, a feleségét a mentőhelikopter evakuálta a gerincről.

Térkép, esőkabát, víz nélkül a tátrai utakon…

Fotó: Natalia
Könyörtelen nyári hőség. A médiában szinte naponta jelennek meg hírek a Tátrában eszméletüket vesztő turistákról, ezért a hegyimentők a hegyekbe indulók józan eszére apellálnak. Egy 50 év körüli férfi egyedül indul a hegyre. Nincs nála hátizsák, valójában semmi sincs nála. Időnként megáll, és leül egy sziklára. Leveszi az ingét, és megy tovább. Félúton vagyunk a Murowaniec menedékház felé. Többször elhaladunk mellette, nem néz ki túl jól. Amikor ismét leül, megkérdezzük, minden rendben van-e? A válasz csak egy szó: Víz… Miközben iszik, remeg a keze. Szeretnénk segíteni, de ő csak azt ismételgeti: „vizet…”, és mutatja, hogy minden rendben van. Úgy tűnik, valóban jobban van, és megy tovább. Szerencsére legalább megfelelő cipő van a lábán.

2016. augusztus 7., vasárnap

Napnyugta és napfelkelte a Tengerszem-csúcson

Késő délutáni túra a Tengerszem-csúcsra, éjszakai bivak a csúcson, majd kora reggeli felvételek a csúcsról. Egy felejthetetlen élmény néhány pillanata, amelyet Wojciech Tarasewicznek sikerült megörökíteni a fényképezőgépével.

2016. augusztus 6., szombat

135 évvel ezelőtt tárták fel a Bélai cseppkőbarlangot

A szepesbélai Husz György és Britz János 1881. augusztus 5-én, az erdőben kószálva egy korhadt fatuskókkal elzárt, füvekkel és mohával benőtt szűk nyílást vett észre. Ezek eltávolítása után egy szűk, kéményszerű barlangot találtak, amelybe csak nagy nehézségek után sikerült beljebb jutniuk. Feltáró munkájukat siker koronázta, és hamarosan feltárták a Tátra szlovák oldalának egyetlen látogatható cseppkőbarlangját. A barlang feltárásába ké­sőbb bekapcsolódott a szintén szepesbélai Verbovszky Imre és Kaltstein Ágoston. A barlang egy részét a hozzá vezető út kiépítésével, a bejárat mellé pedig egy me­nedékház felépítésével már a feltárás megkezdése után, 1882-ben hozzáférhetővé tették a nagyközönség számára, majd 1896-tól az akkor még más barlangokban ritkaságszámba menő elektromos világítást is bevezették.

2016. augusztus 5., péntek

Fotók és videók a Tátrából – 2016. július 16-31.

A Gąsienica-Fekete-tó; No comment; Magas-Tátra - kicsit másképp; a Konrád-menedékház; Távol a nyüzsgéstől, a sietségtől, a problémáktól; Telihold a Barát fölött; Esküvői fotózás a Tarpataki-vízeséseknél; Panoráma a Kereszt-nyeregből; A Ganek masszívuma; A Siklawa-vízesés; A Jármay-asztal a Koncsiszta csúcsán; Zergegyűlés a Malompataki-völgyben; Az Alsó-Fenyves-tó a Liptói-határhegyről; Valahol a Tátrában. Címszavakban mindezeket láthatjuk a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján 2016. júliusának első felében megosztott fotókon.

2016. augusztus 4., csütörtök

Lysza Polana – Rovátka

Lysza Polana (971 m) – a kék jelzésen a Poduplaszki-völgyben – Erdészház a Bialka-réten (1018 m) – Poduplaszki-rét (1140 m) – Karám-rét (1300 m) – Kacsa-völgyi-vízesés – Litvor-völgy – Litvor-tó (1863 m) – Poduplaszki-Fagyott-tó (2047 m) – Lengyel-nyereg alatti elágazás (5:00 ó) – Rovátka (2288 m, 0:30 ó). Vissza ugyanezen az úton 5:00 óra. Teljes menetidő: 10:30 óra.
Igényes magashegyi túra a Poduplaszki-völgyben, amely a legszebb és leghosszabb, a hegység főgerince alá felfutó völgy a Magas-Tátra északi részén. Lysza Polanán a parkolóból a Bialka-patak Lengyelországba vezető hídja felé indulunk, majd a híd előtt balra kanyarodunk az innen induló kék jelzésű turistaútra. A völgyben felfelé keresztezünk egy kisebb patakot, majd a Bialka-patak mentén, jelentős emelkedő nélkül érkezünk a nagy kiterjedésű Bialka-rétre, az ott álló erdészházhoz. A tisztáson át, egy esőbeálló mellet elhaladva a Poduplaszki-völgy alján megyünk tovább. Újabb patakot keresztezünk, majd áttérünk Bialka-patak bal oldalára, ahol hamarosan átmegyünk a Poduplaszki-Békás-patak hídján. Ezután ismét átmegyünk a Bialka-patak jobb oldalára, és két újabb patak keresztezése után magasra nőtt öreg fák között hamarosan elérjük a Karám-rétet. Jobbra lenyűgöző látvány nyílik a Békás-gerinc tornyaira és a Molnár masszívumára.

2016. augusztus 3., szerda

Hogy viselkedjünk viharban, hová tudunk elrejtőzni?

A villámlással járó viharok minden évben veszélyeztetik a hegyen túrázó turisták életét, ez azonban kellő körültekintéssel elkerülhető lenne. Elég lenne, ha az emberek el tudnának bújni egy biztonságos helyre. De mi is a teendő vihar esetén?
A viharok általában váratlanul jönnek, bárhol, bármikor elérhetnek. Azt, hogy egy nyári idényben mennyi viharos napra kell számítani, senki nem tudja előre megmondani.  Még a meteorológusok sem, akik legfeljebb egy napra előre tudják biztonságosan megjósolni a dörgéssel és villámlással járó viharokat. „Előre megmondani, hogy hány viharos nap lesz a nyáron, egyszerűen lehetetlen. Bár úgy tűnik, hogy ebben az évben már sok ilyen nap volt, úgy vélem, eddig kb. 20 ilyen nap lehetett” – mondta Milan Lapin meteorológus. Szlovákiában évente átlagosan 25-35 viharos napra lehet számítani, leggyakrabban júniusban és júliusban, mivel olyankor a legkedvezőbbek a vihar kialakulásának feltételei, mármint a talaj és a levegő magas nedvességtartalma.

2016. augusztus 2., kedd

Via ferrata lesz a Kyseľ-szurdokban

A Szlovák Paradicsom Nemzeti Park igazgatósága tájékoztatja a nyilvánosságot, hogy a 40 évvel ezelőtti pusztító tűzvész után 2016. augusztus 18-tól ismét teljes hosszában járhatóvá teszik a Szlovák Paradicsomban található Kyseľ-szurdokot. Sok év után úgy tűnik, sikerült megtalálni a kompromisszumot a természetvédelem és a turisztikai igények között. A napokban befejeződik a munka szurdok ismét hozzáférhetővé váló alsó részén, melyet via ferrata formájában állítottak helyre, ezért a leendő látogatók védelme céljából az útvonalat fix drótkötelekkel és fémtálcákkal szerelték fel. A szurdoknak a Fehér-patak völgyében lévő szája és az Óriás-vízesés feletti híd között kialakított tanösvény lehetővé teszi, hogy a látogatók a nemzeti parkban másutt megszokottól eltérő formában megcsodálják és rendhagyó módon megtapasztalják a vad természetet. A leendő látogatóknak rendelkezniük kell megfelelő via ferrata felszereléssel, energiaelnyelő eszközzel, sisakkal és megfelelő minőségű lábbelivel. A tanösvényt a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park fogja felügyelni, és a természetvédelmi érdekeit szem előtt tartva csak június 15. és október 31. között lesz látogatható.

2016. augusztus 1., hétfő

Megtalálták az egy hete eltűnt turista holttestét

A szlovák Hegyi Mentőszolgálat (HZS) hegyimentői a lengyel hegyimentők (TOPR) felkérésére láttak hozzá a Magas-Tátrában egy július 23-án eltűnt 36 éves lengyel férfi kereséséhez, aki a legutolsó információk szerint a Magas-Tátra szlovák oldalára indult túrázni. Mivel mobiltelefonján nem volt elérhető, ezért családtagjai a hegyimentők segítségét kérték hozzátartozójuk felkutatásához. A férfi mozgásával kapcsolatban az volt az első információ, hogy a Tengerszem-csúcsra (Rysy) lengyel oldalról feljutva annak szlovák oldalán ereszkedett le. Családtagjai utolsó alkalommal július 23-án tudtak vele kapcsolatot létesíteni, majd több napi eredménytelen keresés után a lengyel hegyimentők július 27-én este kérték szlovák kollégáik segítségét. Másnap reggel az eltűnt mobiltelefonjának cellainformációi megerősítették azt a gyanút, hogy a férfi július 23-án este a Tátra szlovák oldalán lévő községben tartózkodott, további mozgásáról azonban nem találtak értékelhető információt.

Sas út és Tengerszem-csúcs egy nap alatt!

Nem mindennapi célt tűzött ki maga elé egy lengyel fiatalember. Tomasz Prykowski egy nap alatt szerette volna végigjárni a Sas utat (Orla Perć), majd utána megmászni a Tengerszem-csúcsot (Rysy). Erre a túrára érdekes módon egy, a www.tatromaniak.pl oldalon korábban megjelent cikk motiválta, melyben a Tátrai Nemzeti Park (TPN) ügyfélszolgálatához érkezett mosolyogtató kérdésekről volt szó (a cikk magyarul itt olvasható). Ezt olvasva ő maga is felhívta az ügyfélszolgálatot, és megkérdezte, véleményük szerint lehetséges-e egy naptári nap alatt végigjárni a Sas utat, és feljutni a Tengerszem-csúcsra? A nemzeti prak alkalmazottaitól természetesen negatív választ kapott, nehezen tudták elképzelni, hogy ezt valóban lehetséges egy nap alatt végigjárni.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...