2016. május 31., kedd

Újra látogatható lesz a Kyseľ-szurdok?

A Szlovák Paradicsomban közel fél évszázad után ismét megnyithatják a nemzeti park legendás szurdokvölgyét, egyik legnagyobb látványosságát. El tudja valaki képzelni a Magas-Tátrát a Gerlachfalvi-csúcs vagy a Lomnici-csúcs nélkül? Valami ilyesmi tapasztalható a Szlovák Paradicsom Nemzeti Parkban, miután immár 40 éve le van zárva a Kyseľ-szurdok, a hegység egyik legnépszerűbb szurdokvölgye. A Szlovák Paradicsomot 40 éve a világ minden tájáról érkező turisták látogatják annak lehetősége nélkül, hogy megcsodálják annak legszebb és legértékesebb szurdokát. „Aki nem volt a Nagy Kyseľ-ben, az nem volt a Paradicsomban” – mondja Karol Dzúrik, aki hosszú ideig hegyimentőként tevékenykedett a hegységben. A hegység egyik legszebb szurdoka azonban egy drámai tűzvész után immár több mint 40 éve le van zárva. Aladár Holmok, a nemzeti park szakembere szerint a tüzet turisták okozták. „Külföldi turisták tüzet raktak itt, amely azonban átterjedt a  sziklákra is” – emlékezik a szakember, és hozzátette, hogy a tűz csaknem egy hónapig izzott.

2016. május 30., hétfő

Nyári turista ABC a Tátrában – Ruházat

A nyári szezon egyre gyorsabban közeledik. Mint minden évben, ezúttal is minden bizonnyal turisták tömegei lepik el a tátrai turistautakat – néhányan megfelelően, néhányan kevéssé felkészülten. Az alábbiakban igyekszünk néhány hasznos tanácsot adni egyrészt a túra tervezési szakaszához, másrészt egy tátrai túra közben várható eseményekkel kapcsolatban.
3. Ruházat
A tátrai túrához olyan ruházatot kell választani, amely elsősorban kényelmes, másodsorban pedig nem gátolja a mozgást (azaz a csipke szoknya elhagyható…). Nincs azzal semmi gond, ha valaki farmernadrágban indul a Tátrába túrázni, de csak akkor, ha az nagyon kényelmes, és tisztában vagyunk vele, hogy ha vizes lesz, valószínűleg a nap végéig nem szárad meg.
Tátrai túrákhoz elsősorban funkcionális, technikai és termoaktív ruházatot javaslunk. Ez nem tapad a testhez, ha izzadunk, gyorsan leadja a nedvességet, és termoakítv – annak ellenére, hogy vékony, ha szükséges, jól tartja a hőt.

2016. május 29., vasárnap

Divald Károly – A Tar-pataki-vízesés

Divald Károly – Eperjes, Szepes Megye Bártfai Fürdő, és Tátra Füred. 16x10,7 cm, albuminpapír.

Forrás és illusztráció:: http://axioart.com

2016. május 28., szombat

175 éve született dr. Karl Kolbenheyer

175 évvel ezelőtt Bielitzben (ma Bielsko, Lengyelország) született dr. Karl Kolbenheyer (1841-1901) gimnáziumi tanár, turista, Tátra-kutató, az első magyar nyelvű tátrai turistakalauz szerzője. 1861-ben járt először a Tátrában, ezt a kirándulást a Meine erste Tatrareise című leírásában írta le (Karpathen Post, 1886., 17. szám). Sokat járt a Tátrában, a maga korában a Tátra egyik legjobb ismerője volt, kirándulásairól rendszeresen beszámolt a Karpathen Post, a Zipser Bote és a Turisták Lapja című lapokban (utóbbiban pl. Adalékok a Magas-Tátra nomenklatúrájához, 1890., 6. szám)..
A Magyarországi Kárpátegyesület megbízásából 1876-ban jelent meg Die Hohe Tatra c. művének első, német nyelvű kiadása, amelyet 1882-ben, Kovács Pál fordításában a kalauz első magyar nyelvű kiadása követett (A Magas Tátra, Teschen 1882). Ez a kalauz 1876 és 1898 között tíz magyar és német nyelvű kiadást ért meg, s mint az első magyar nyelvű turistakalauznak nagy szerepe volt a tátrai turizmus népszerűsítésében. A kalauzok egyes kiadásaiban térképeket is megjelentett, melyek az osztrák katonai térképek szerint készültek kiegészítésekkel, pontosításokkal. Két legfontosabb térképe a Karte der Hohen Tatra mit den nächsten Voralpen (Késmárk 1876. és Breslau 1891.), valamint a Die Hohe Tatra mit der nächsten Umgebung (Teschen 1884., 1891., 1898).

2016. május 27., péntek

Halálos kicsúszás és zuhanás a Sas úton

Tragikusan végződött egy családi túra a Lengyel-Tátrában. Csütörtökön egy 30 éves lengyel férfi a sógorával indult a Sas útra, túra közben azonban egy ponton szétváltak – egyikük úgy döntött, hogy leereszkedik egy vályúban, a másik viszont a gerincen ment tovább. Mivel a gerincen túrázó hosszabb idő után sem érkezett meg a menedékházba, a sógora értesítette a hegyimentőket. A Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) munkatársai azonnal megkezdték a keresést, átfésülték a Sas út gerincét és a gerincút lábánál lévő területeket. A keresés éjjel 3:00 órakor sajnos szomorú eredményre vezetett, a Zerge-völgyecskében (Kozia Dolinka) ekkor megtalálták ugyanis az eltűnt sziléziai turista holttestét. Halálának oka nagy magasságból történő zuhanás, amely minden bizonnyal egy hófolton történő kicsúszás miatt következett be.

Megnyílt a tátralomnici botanikus kert

A Tátrai Nemzeti Parkba látogató turisták ritka növényeket láthatnak anélkül, hogy nehezen megközelíthető helyeket kelljen megmászniuk. Május közepétől 300 növényt, fát és bokrot mutat be a tátralomnici botanikus kert. Most először a vak és gyengén látó közönségnek is lehetősége van a Braille-írással írott táblákon a kiállított növényekről tájékozódni.
A 3,2 hektáron elterülő tátralomnici botanikus kert egy pályázat segítségével valósíthatta meg azokat az elképzeléseket, amelyek a fogyatékkal élők számára is közelebb hozzák a Magas-Tátra növényvilágát. A plasztikusan megmunkált pihenőpadok – ezek egyike például kőszáli sast, egy másik pedig havasi mormoták családját mintázza – felülete alkalmas arra, hogy a látásukban korlátozott látogatók tapintásukkal megismerhessék az állatok testfelépítését. A gyengénlátók emellett egy nagyítólencse segítségével nemcsak a növények neveit tudják elolvasni, hanem megszemlélhetik a virágokat is.

2016. május 26., csütörtök

Nyári tervek: Zár – Kopa-hágó – Tátralomnic

Zár (895 m) – a piros jelzésen – Hotel Magura (0:30 ó) – Monk-völgy eá. (0:15 ó) – Széles-nyereg (1825 m, 2:30 ó) – Kopa-hágó (1749 m, 0:30 ó) – Nagy-Fehér-tó (0:30 ó) – Zöld-tó (1545 m, 0:30 ó) – Nagy-Morgás-hágó (2023 m, 1:30 ó) – Kő-pataki-tó (1:15 ó) – a zöld jelzésen Tátralomnic (850 m, 1:45 ó). Teljes menetidő: 9:15 óra.
A Zár község középső részén található „Tatra” nevű autóbusz megállóhelytől a piros jelzésű, 2010-ben idáig meghosszabbított Felső turistaúton elmegyünk a Hotel Maguráig, majd az ezt követő tisztáson és újabb erdős részen át érkezünk meg a Monk-völgybe vezető elágazáshoz, a tanösvény kezdetéhez. Innen a Reglő-patak mentén vezető erdei úton emelkedünk egyre feljebb. Az erdő felső határához közeledve az ösvény egyre meredekebb lesz, majd miután magunk mögött hagytuk az erdőt, gyönyörű kilátás nyílik a Bélai-Tátra mészkőszikláira, valamint a Monk-völgy zárlatára. Tovább emelkedünk a gerincig, majd kisvártatva elérjük a Széles-nyerget. A nyeregből a Bolond Gerő déli lejtőjét keresztezve emelkedünk tovább a Felső-Kopa-hágóba, ahonnan füves szerpentinekben ereszkedünk le az ugyancsak füves, széles Kopa-hágóba, ahol a Bélai-Tátra geográfiailag véget ér.

2016. május 25., szerda

Eltévedt magyar turisták a Szlovák Paradicsomban

Május 22-én, vasárnap a kora esti órákban három magyar turista (21, 25 és 30 évesek) a 112-es segélyhívó számon eltévedés miatt kérték a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) segítségét. A bejelentés szerint a Szlovák Paradicsomban, a Kis-tisztás (Malá Poľana) közelében voltak, közelebbi helyzetüket azonban nem ismerték, és a hegyimentőknek a GPS koordinátáikat sem sikerült meghatározni, ami jelentősen lerövidítette volna a keresésüket. A bejelentést követően hét hegyimentő indult három lehetséges területre, ahol a turistákat feltételezték – a Glac-fennsíkra, a Kis-és a Nagy-tisztásra. Közben a turisták a terepjáró szirénájának válaszolva hangjelzésekkel próbálták segíteni a hegyimentőket, az egyenetlen terep miatt azonban ez félrevezető volt.

A Kriván egykori bányái

A jellegzetes tátrai hegycsúcs, a Kriván elsősorban messziről feltűnő alakjáról ismert. Kevesen tudják azonban, hogy itt a múltban nemesfémek bányászata folyt. „Nyilvánvaló, hogy ismeretlen orvvadászok és bányászok voltak a csúcs első megmászói, hiszen már a XV. század közepén bányák működtek a Krivánon, mégpedig abban a reményben, hogy ott aranyat találnak. A végén azonban csak ezüstöt, ónt és más fémeket sikerült kibányászniuk” – mondta el Ivan Bohuš, több tátrai témájú könyv szerzője. A Krivánon a legmagasabban fekvő, Terézia nevű bányajáratokban ezüstrudakat, majd később 50 méterrel a csúcs alatt cinóbert találtak, és ezután gondolták úgy, hogy magán a csúcson is lehet keresnivalójuk. A járathoz egy bányászati útvonalat is kiépítettek, a bányászati járművek által használ széles útvonal maradványai még napjainkban is jól láthatóak a területen. A Pál-hát felé, melyen keresztül lementek egészen a Csorbai-tóhoz, még mindig láthatóak az egykori bányászlakások maradványai, az alagutak bejárata azonban biztonsági okokból le van zárva” – mondta Bohuš.

2016. május 24., kedd

A Liptói-Tátrában korábban kezdődik a nyári szezon

A Liptói-Tátra talán legnépszerűbb túracélpontjának számító Rohácsi-völgyben (Roháčska dolina) idén a megszokottól és a Tátra többi részén ezúttal is érvényes június 16. helyett már június 1-én megkezdődik a nyári túraszezon. Egyedi engedély alapján az alábbi három, a Liptói-Tátra legszebb és leginkább látogatottnak számító turistaútján a téli zárlat általános feloldása (június 16.) előtt két héttel már legálisan túrázhatunk. A korábban megnyitásra kerülő túraútvonalak az alábbiak:
Rohácsi-tavak tanösvény (Roháčske plesá)
Útvonal: Zverovka (Zverovka) – Rohácsi-völgy (Roháčska dolina) – Fekete-pocsolya (Ťatliakova chata) – Rohácsi-tavak (Roháčske plesá) – Zsarátnok-völgy (Spálená dolina) – Rohácsi-vízesés (Roháčsky vodopád) – Adamcuľa-rét (Adamcuľa) – Zverovka (Zverovka).
Nehézség: közepesen nehéz túra szép kilátással
Kezdő és végpont: Zverovka
Táv: 9 km.
Szintidő: 5 ¾ óra.
Szintkülönbség: 682 m

2016. május 23., hétfő

Nyári turista ABC a Tátrában – Felkészülés, időjárás

A nyári szezon egyre gyorsabban közeledik. Mint minden évben, ezúttal is minden bizonnyal turisták tömegei lepik el a tátrai turistautakat – néhányan megfelelően, néhányan kevéssé felkészülten. Az alábbiakban igyekszünk néhány hasznos tanácsot adni egyrészt a túra tervezési szakaszához, másrészt egy tátrai túra közben várható eseményekkel kapcsolatban.
1. Legyünk vele tisztában, hová indulunk
A magashegyi túrázás jelentősen különbözik nem csak a városi turizmustól, de nagyban különbözik a középhegységekben történő turizmustól is. Egy tátrai túra a tengerszint feletti magasságnak és a nyers természetnek köszönhetően teljesen kiemelkedik Lengyelország más hegyeiben végzett túrák közül.
A hegyekben történő túrázás mindig jár némi kockázattal – távol kerülünk a lakott településektől, ki vagyunk téve a különböző időjárási jelenségeknek, melyek elől nem tudunk azonnal elrejtőzni. Az olyan hegyekben, mint a Tátra (különösen a Magas-Tátra) a terep meredekségének és a gravitációnak köszönhetően bizonyos helyeken fennáll a lezuhanás veszélye. A terep egyenetlensége miatt (hiszen a turistautak kisebb-nagyobb kövekből vannak kirakva, nem kikövezett járdákon túrázunk) könnyű megbotlani, amely gyorsan ficamokhoz, törésekhez vezethet. A magasabban fekvő részeken a fejünket is óvni kell az esetlegesen hulló kövektől.

2016. május 22., vasárnap

Leporelló albumok a Magas-Tátráról

Divald Károly – Képek a Magas-Tátrából
Fényképezte Divald Károly Eperjesről. Bilder der Hohen Tatra. Photografirt Carl Divald aus Eperies. 1873-1880 körül kiadott ritka fotótörténeti munka. Litografált címlap Kosch és Scharfin, Kaschau jelzéssel, valamint 30 fényképfelvétel a fotográfus műhely keretdíszes, feliratozott fotókartonján. Magyar és német nyelvű feliratozással és címlappal, a karton mérete 23,5 x 30,5 cm, a képek mérete 12 x 15,9 cm. Kiadói, festett, aranyozott kötéstáblában.
Divald Károly (1830-1897) fényképész, gyógyszerész 1863-ban alapított fotóműtermet Eperjesen. Tájképei újszerű tematikájuknál fogva feltűnést keltettek, kamerájával elsőként jutott fel a Magas-Tátrába. Akkoriban a szabadban való fényképezés nagy apparátust igényelt, ezért 15-20 tagból álló segítőcsapattal dolgozott expedíciói során. A csapat tagjai több képén is láthatóak.

2016. május 21., szombat

50 év a hegyek világában – 50 éves az Excelsior

Az Excelsior Hegymászó Sportegyesület 2016-ban ünnepi eseménysorozattal és országos konferenciával emlékezik meg fennállásának 50. évfordulójáról, és egyben a magyar hegymászás elmúlt 50 évéről.
A június 18-ai rendezvényen a múlt és a jelen legjelentősebb Excelsior-kötődésű hazai mászóinak előadásaiban az expedíciózástól kezdve, a nagyfal-, a mesterséges, a mix-, a homokkő és a jégmászáson át a sportmászásig minden szakágat érintenek majd.

2016. május 20., péntek

Fotók és videók a Tátrából – 2016. május 1-15.

Kora este a Csorbai-tónál; legelésző ló a Zöld-tónál; őszi panoráma a Jég-völgyi-csúcstól a Lomnici-csúcsig; az Őz-szikla és a csúcsra vezető turistaút utolsó része; a Sztracenai-völgy a Szlovák Paradicsomban; a Szürke-hegy a Liptói-Tátrában, a Magas-Tátra a Varbóc melletti Borház-tetőről; egy medvebocs a Nagy-Fátrában; a Sarafy-vízesés a Liptói-Tátrában; a Kis- és Nagy-Rozsutec; a Tátra a Kócs-havasról; tátrai tavasz; aktuális  fotó a Giewontra vezető útról; a Gasienica-Fekete-tó; Nedec vára a Tátrával. Címszavakban mindezeket láthatjuk a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján 2016. május első felében megosztott fotókon. Hegyikerékpárosok a Liptói-Tátrában; a nyári szezon előtt egy kis télidéző: lesíelés a Lomnici-csúcsról 2016 márciusában; Magic Carpathians; Tatry 2015.

2016. május 19., csütörtök

30 év után ismét lehet raftingolni a Hernádon

A környezetvédők egy részének tiltakozása ellenére 30 év után ismét lehet raftingolni a Szlovák Paradicsom legismertebb folyóján, a Hernádon (Hornád). A vadvízi evezés szerelmesei ismét élvezhetik a nemzeti park legvonzóbb részén, a Káposztafalvától (Hrabušice) Csingóig (Čingov) vezető 11,75 km hosszú vízi túra szépségeit. A vadvízi evezés ismételt lehetővé tételének előkészítését és szervezését a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park igazgatósága végezte. „A folyón május 1. és október 31. között lehet evezni, de csak akkor, ha a beszállóhelyen (Hrabušice Mýto) legalább 70 cm a Hernád vízszintje. Ha a vízszint meghaladja a 110 cm-t, tilos az evezés. Ez nem csak a hajósok biztonsága miatt, hanem a nemzeti park értékeinek védelme miatt is fontos” – mondta el az új látványosság hivatalos megnyitóján Tomáš Dražil, a nemzeti park igazgatója. Az idei nyári szezon egyik újdonságának beharangozott raftingolás a Hernádnak azon a szakaszán lehetséges, amely a Hernád-áttörés (Prielom Hornádu) nevű mély kanyonban vezet.

2016. május 18., szerda

A villámcsapás veszélyei – tanácsok, tévhitek

Fotó: Marcin Kesek
A villám a légköri elektromosság kisülése, a villámlást kísérő dörgés pedig a levegő hirtelen kiterjedéséből származik. A hang terjedési sebessége kisebb lévén a fénynél, a villámot is előbb vesszük észre, mint a dörgést. A kisülési hely távolságát megközelítőleg megkapjuk, ha a villámlás és dörgés közötti időt megfigyeljük: a másodpercek számát megszorozzuk 330 m-rel. Ha a kisülés a közelünkben történik, rendesen csak erős rövid csattanás hallatszik, a távolabb állók azonban hosszabb dörgést hallanak. Míg a villám tartama a másodpercnek csak igen kis részét teszi ki, addig a dörgés több másodpercig, néha egy teljes percig is eltarthat, miközben a hang erőssége lökésszerűen többször megváltozik.
Nyáron, különösen nagy melegben a magasabb hegységekben mindig számítani kell zivatar kialakulására. A párás reggelek után a levegő gyorsan felmelegíti a meredek hegyoldalakat, ahonnan a víz hirtelen feláramlik, gomolyfelhőkbe gyűlik, melyek aztán nem bírják tovább a terhelést, és felszakadva visszaöntik a vizet a talajra. A jelenség gyakran jár légköri elektromossággal, ami sima feszültség (például égnek álló haj), vagy villámlás formájában nyilvánul meg.

2016. május 17., kedd

Téli baleseti statisztika a szlovák hegyekben

A szlovák hegyekben a 2015-2016-os téli időszakban drámaian megnőtt a halálos kimenetelű balesetek száma. A hegyekben összesen 19 ember vesztette életét, az 171 %-os növekedést jelent az előző év hasonló időszakához képest. A legtöbb, 12 személy a Magas-Tátrában vesztette életét. „A balestetek száma erősen meghaladta a várakozásokat, amit szomorúan vettünk tudomásul. A téli időszakban a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) egyes regionális központjaiban 1851 esetben avatkoztunk be, amely közel 8 %-al magasabb az előző évinél” – mondta Jozef Janiga, a HZS igazgatója.
Az igazgató tájékoztatása szerinz a legtöbb, sérüléssel járó baleset a sípályákon következett be, ezek közül is az Alacsony-Tátrában, a Chopok – Jasná síközpontban volt a legmagasabb az esetszám, csak itt és a szomszédos sípályákon több mint ezer alkalommal kellett beavatkozni. Az ilyen balesetek száma a 2015. december 1-től 2016. április 30-ig terjedő téli időszakban közel 6 %-al (1530 eset) emelkedett.

2016. május 16., hétfő

Vasútvonalak a Tátrában egykor és ma – III. rész

Zakopane 1899-ben csatlakozott Galícia vasúthálózatához, majd négy évtizeddel később, 1938-ban megindult a közlekedés a Gubałówkára vezető siklóvasúton. Napjainkban is ez a két kötöttpályás vasútvonal működik a Tátra északi oldalán, de a XX. század elején a lengyelek sem szűkölködtek nagyratörő tervekkel. 1902 körül Roman Dzieślewski mérnök agyából pattant ki az ötlet, hogy építsenek egy keskeny nyomtávú, felső részén pedig fogaskerekű vasutat Zakopanéból a Svinica-hágóba (Świncika Przełęcz, 2050 m). Ez a turizmus fejlesztése mellett a gazdaságot is szolgálta volna, lehetővé téve a kőbánya elérését, melyet a Svinica (Świnica) északi lejtőjén, valamint a Gáspár-csúcs (Kasporwy Wierch) körzetében terveztek megnyitni.

2016. május 15., vasárnap

A legszebb fotótémák a Lengyel-Tátrában – Liptói-határhegy

A Nagy-tó (Wielki Staw Polski) a legmélyebb és a második legnagyobb tó az egész Tátrában, valódi szépsége azonban a Lengyel-Öt-tó völgyéből (Dolina Pięciu Stawów Polskich) a Miedziane-hágóba (Szpiglasową Przełęcz) vezető turistaútról érvényesül. Azt hiszem, ez a legszebb kilátópont a völgyre. A Miedziane-hágóba vezető sárga jelzésű turistaútról a völgyre és a tóra nyíló kilátás már sok évvel ezelőtt, első ide vezető túrám során nagy hatással volt rám. Mint egy kiömlött hatalmas tintafolt, amely olyan fenséges csúcsokkal van körülvéve, mint a Zerge-hegy (Kozi Wierch) és a Bükk-völgyi-toronyok (Buczynowa Turnie). A kilátás nem csak szép, de az időjárási körülményektől függően számtalan lehetőséget kínál egy-egy szép fotó elkészítésére.

2016. május 14., szombat

Felfedezők Napja 2016

Felfedezők Napja – 2016. május 21, Millenáris, D-csarnok, 10:00-19:00.
Ismerje meg a tudományos expedíciók sajátos világát, kóstoljon bele az expedíciók nyújtotta élményekbe, találkozzon a kutatókkal, tegye próbára képességeit, tapasztalja meg, hogyan boldogulna egy expedíción és játsszon velünk! Töltsön egy kellemes napot tartalmas szórakozással és pillantson be a terepi kutatók munkájába! Rendezvényünkön a terepi kutatás minden területe helyet kap: klímakutatás, őslénykutatás, ősföldrajzi kutatás, földtani kutatás, felszínfejlődés-kutatás, ökológiai kutatás, régészet, néprajzkutatás, űrkutatás, de a fókuszban a klímakutatás áll!

2016. május 13., péntek

Haramiák nyomában a Kopa-hágón

Méretes, egészséges fenyők, virágzó tisztások, a horizontot hamar lezáró csipkés hegygerincek, kristálytiszta patakok, csend, amit olykor a mormoták füttyentése zavar csak meg – igen, ez is a Magas-Tátra. A sokaknak oly’ kedves hegység, a világ legkisebb magashegysége, ahonnan a 2004-es szélvihar pusztítása óta nem kevesen pártoltak el. Van azonban a Tátrának egy olyan része, amelyen a vihar károkozás nélkül vonult végig, kiesik a fő turistautak vonalából, és éppen ezek miatt érintetlen, csendes, kevesek által felkeresett, igazi turistaparadicsom maradt.
Színes házak
Ez pedig a Tátra északi oldala. Annak is az egyik völgye, amely Javorinából, a lengyel határ közelében fekvő bűbájos hegyi falucskából, ezer méter tengerszint feletti magasságról indul. Mi is ráleltünk a Magas-Tátra egyik legérdekesebb útvonalára, hogy aztán jó hat–hét óra gyaloglás után Zdiarnál, a színes házairól nevezetes gorál (gorálok: nyugati-szláv népcsoport – a szerk.) településen, kilencszáz méter magasan érjük el ismét a főutat.

2016. május 12., csütörtök

Nyári tervek: Jalóci-völgy – Bánya-nyereg

Jalóci-völgy parkoló (Jalovská dolina, 748 m) – a sárga jelzésen – Párás-völgy eá. (Rázc. pod Lyscom, 1006 m, 1:15 ó) – a kék jelzésen a Párás-völgyben – Mély-völgy eá. (1148 m, 0:30 ó) – Bánya-nyereg (Baníkovské sedlo, 2040 m, 2:15 ó). Vissza ugyanezen az útvonalon 3:15. Teljes menetidő 7:15 óra. 
A Jalóci-völgy torkolatában lévő parkolóból indulunk északkelet felé a piros jelzéssel együtt futó sárga jelzésen. A piros jelzés hamarosan jobbra kanyarodik, mi pedig balra, észak felé folytatjuk utunkat a Jalóci-völgyben. Egy rövid szakaszon magasan felemelkedünk a patak fölé, majd ismét visszatérünk a meder mellé. A völgy mélyén haladva érkezünk meg a Lysec meredek déli lejtői alatt található útelágazáshoz, melyről a jobbra induló, a zöld jelzéssel együtt futó kék jelzésen folytatjuk utunkat a Párás-völgyben.

2016. május 11., szerda

Történelmi épületek makettjei – Ótátrafüred, Csáky-ház

Az 1900-ban felépített Csáky-ház a Nagyszálló felépítése előtt Ótátrafüred leglátványosabb épülete volt. Ezt a gyönyörű, egzotikus elemekkel díszített 2 szintes, 44 szobás favázas épületet a Tátra-szerte ismert építész Hoepfner Guidó tervei alapján az iglói Hermann Henrik építész építette. Éjszaky József így ír róla 1903-ban: „Első helyen áll az uj Csáky-ház lakályosságával és ízléses berendezésével.” Az épület földszintjén vendéglőt, déli homlokzatának emeleti részein kis saroktornyokat alakítottak ki, az épület mögött kis park várta a pihenésre vágyó fürdőközönséget. 1916-ban a Csáky-házat összeépítették a Scepusia villával, kialakítva ezzel a Tátra szanatóriumot. Az épületegyüttest a II. világháború után munkásszállóként használták, majd az 1960-as években a volt Scepusia villát lebontották. 1980-ban az egykori Csáky ház emeleti része leégett, megmaradt alsó szintjének utcafrontján cukrászda, bankfiók, hátsó részében pedig a Tátra Panzió található.

2016. május 10., kedd

Felújítás miatti jelentős korlátozások a Halastó parkolójában

A Halastóhoz (Morskie Oko) vezető aszfaltozott turistaút kezdetén található Bialkai-szénégető (Palenica Białczańska) nevű tisztáson található parkoló felújítása miatt a gépjárművel a parkolóba érkezők ezen a nyáron jelentős korlátozásokkal számolhatnak. Ezzel kapcsolatban a lengyel Tátrai Nemzeti Park (TPN) az alábbi közleménnyel kívánja segíteni az autósokat. Aki ezen a nyáron autóval vagy autóbusszal a Halastóhoz vezető út elején található parkolóba indul, feltétlenül olvassa el az alábbi figyelmeztetést.
Tovább tart a Bialkai-szénégető parkolójának a felújítása, amely a népszerű Halastóhoz vezető turistaút kezdetén található. Jelen pillanatban a parkoló egyharmad részén folynak a munkák, melyek jelentősen csökkentik a parkolóhelyek számát. Ezzel együtt a közútkezelő felújítja a Szlovákiába vezető közút egy részét is, emiatt minden arra járónak fel kell készülnie a közlekedési nehézségekre.
Az alábbiakban a turistaút elérésével kapcsolatban adunk néhány tippet az olvasónak:
1. Amennyiben lehetséges, a parkolási problémák elkerülése érdekében használjuk a tömegközlekedési eszközöket. A felújítás alatt álló parkolóba rendszeresen közlekednek autóbuszok.
2. Indulás előtt tájékozódjunk a helyzetről a Turista Információs Pontokon (ul. Chałubińskiego 44, II. János Pál körforgalom, Zakopane, tel. (+48) 18 20 23 300, (+48) 18 20 63 799, e-mail infotur@tpn.pl), ahol minden szükséges információt megkapunk.
3. Indulás előtt tájékozódjunk a Szepesgyörke (Jurgów) melletti parkoló pontos helyéről, a Bialkai-szénégető parkoló, valamint az oda vezető bekötőút két oldalán lévő parkolóhelyek feltöltése után ugyanis a rendőrség, a határőrség és a nemzeti park őrei ebbe a parkolóba irányítják az autósokat.

2016. május 9., hétfő

Egyedül a hegyekben – Az egyedül túrázás pozitívumai

A www.wiecznatulaczka.pl oldalon március elején jelent meg egy túrabeszámoló a Kápolna-csúcsra tett nyári túráról, melyben a cikk írója megjegyzi, hogy olyan szerencsében volt része, hogy teljesen egyedül volt fent a csúcson. A cikk megjelenése után nagyon gyorsan érkeztek a kritikák azzal kapcsolatban, hogy egyedül túrázni hülyeség, a sors kísértése, és egyáltalán soha nem szabad egyedül indulni a hegyekbe, mert azzal az életünket kockáztatjuk. De valóban így van? Hiszen a magányos túrázás nem a veszély szinonimája! Az előző cikket folytatva lássuk, miben látja a blog írója, Madzia az egyedül túrázás pozitívumait:

Tempó és pihenő – olyan gyorsan megyek, ahogy akarok, nem hajtom túl magam, mert azt érzem, hogy folyamatosan kerget valaki, és azért sem idegeskedek, ha lemaradnak a társaim. Csak magamat nézve határozom meg a pihenők számát és idejét.
Függetlenség – nincs vita, kompromisszumok, kényszer, veszekedés az útvonalról, az úticélról.

2016. május 8., vasárnap

A legszebb fotótémák a Lengyel-Tátrában – Chochołowi-tisztás

A Chochołowi-tisztást (Polana Chochołowską) mindenki ismeri, aki valaha is járt a Chochołowi-völgyben (Dolina Chochołowska), a Chochołowi menedékháznál. A Volovec (Wołowiecm) és a Kéményes-hegy (Kominiarski Wierch) által uralt lankás domboldalon 14 fából épült pásztorszállás látható, a csúcsok világán kívül ez az egyik leghangulatosabb hely a Tátrában. Különleges varázsa leginkább szezon után, vagy kora reggel érezhető, amikor nincsenek itt emberek, és a reggeli homályon átvilágítanak az első napsugarak. 2014 decemberében volt alkalmam itt egy téli éjszakán fotózni. Az alacsony hőmérséklet (-10 °C) ellenére egész eddig tátrai fotós karrierem egyik legszebb emléke ez a fotózás.

2016. május 7., szombat

In memoriam Kókai Tamás – A második „menedékházas” túra

Erre a túrára már a „Tátrai túrák” című turistakalauzom kiadása után, 2001. június 7-9. között került sor, és részben a könyv bemutatóján megismert új ismerősökkel indultunk útnak egy 8 fős csapattal, köztük természetesen Tomi is. Ekkor túrázott velem először az ott megismert, és azóta jó baráttá lett Fábián Levente, valamint Králik Tibi. Célunk a Lengyel-Tátra legmagasabban fekvő menedékháza, a Lengyel-Öt-tó völgyében található Lengyel-Öt-tavi menedékház volt. Johanna segítségével sikerült szobát foglalnunk, és szép túrák reményében indultunk útnak, nem is sejtve, milyen előre nem várt meglepetés fog érni minket már az első napon…
Viszonylag gyorsan feljutottunk a házhoz, és meglepve tapasztaltuk, hogy a völgy hegyoldalait szép fehér hótakaró borítja, nem túl vastag, de egyenletes, és viszonylag friss. Kicsit megijedtünk, nehogy ezzel valamelyik eltervezett túrát el kelljen halasztanunk, de végül is olyan gyorsan változott az idő, hogy a megérkezésünk napján még hó borította Kereszt-nyereg például a harmadik nap reggelén már teljesen hómentes lett.

2016. május 6., péntek

Elpusztult a Gáspár-csúcson látott medvekölyök

Ahogy arról az RMF FM lengyel rádió beszámolt, egy felnőtt medvével történő összecsapás következtében elpusztult az a kölyökmedve, melyet a www.magas-tatra.info oldal Facebook oldalának kedvelői a múlt héten megosztott videón (vagy pedig május 5-én a hazai esti RTL Klub híradóban is) láthattak a Lengyel-Tátrában, a Gáspár-csúcson (Kasprowy Wierch). Ilyen helyzetek sajnos előfordulnak a medvék életében – a felnőtt hímek, különösen a párzási időszakban időnként hajlamosak elpusztítani a fiatalabb egyedeket. A kölyökmedve az elmúlt héten lett ismert, amikor többször feltűnt a Gáspár-csúcs környékén, a meteorológiai állomás és a felvonó felső állomása közelében. Mivel a kölyökből láthatóan hiányzott az embertől való természetes félelem ösztöne, a Tátrai Nemzeti Park szakemberei úgy döntöttek, hogy a hegységben egy másik, az emberektől távol lévő, félreeső helyre telepítik át.

Fotók és videók a Tátrából – 2016. április 16-30.

A Tátra reggel, közeledik a nyár, tavasz a Palánkos-réten, a zabálnivaló mormoták, a Nagy-Fehér-tó április 21-én, a Szürke-hegy a Liptói-Tátrában, „tavaszi” reggel Ótátrafüreden, a Dunajec-áttörés fölött emelkedő Korona-hegy a Sas útról, a Teknős-vízesés a Suchá Belá-szurdokban, medve a Gáspár-csúcsra vezető úton, telihold a Halastó felett, a Menguszfalvi-völgy és a Tátra-csúcs. Címszavakban mindezeket láthatjuk a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján 2016. április második felében megosztott fotókon. Előzetes egy rendhagyó túráról: két hegyifutó egy nap alatt végigjárta a Magas-Tátra valamennyi menedékházát; április lavina a Kápolna-csúcs keleti lejtőjén; egy film, amely Tátra rajongóknak kihagyhatatlan, és végül egy újabb szép összeállítás Szlovákia legszebb tájairól.

2016. május 5., csütörtök

A Fátyol-vízesés létrái

A tavaszi-nyár eleji időszakban egymás után következő ünnepekhez kapcsolódó hosszú hétvégék a szabadba csábítják a hegyi túrák kedvelőit. Lelkes kis csapatunkkal egy korai ébredést követő fárasztó utazás után ezúttal a Szlovák Paradicsomba, vagy ahogy Hajts Béla annak idején nevezte, Felső-Magyarország Paradicsomába indultunk.
Kora nyári melegben az Iglóhoz tartozó Csingó nevű turistaközpontból vágtunk neki a hegység legnagyobb vízesését rejtő völgyébe, a Sólyom-völgybe (Sokolia dolina) vezető túrának. Túránk első fél órája a Hernád mentén kényelmes, széles erdei úton a kék jelzésen vezet, majd a Tamásfalvi-kilátó sziklafala alatt balra elágazó Fehér-patak-völgyében összeszűkül a zöldre váltó ösvény. Ebben a völgyben a Fehér-patak folyik végig, amely közvetlenül a Tamásfalvi-kilátó alatt ömlik a Hernádba. A jelzett turistaút részben a patak feletti domboldalon hullámzik, részben a patak mentén kiépített doronglétrahidakon vezet. Ezek a doronglétrahidak a Fehér-patak-völgyének legszebb részei, sajnos azonban évről-évre kevesebb van belőlük. Jó tíz évvel ezelőtt még több tucat méter hosszban követték egymást a patak fölé benyúló fémszerkezeteken fekvő doronglétrák, mára ezek nagy részét leszerelték, helyette az erdőben jelölték ki az út nyomvonalát. Ez a változás leginkább a Kyseľ-völgy torkolata közelében látható, ahol rozsdásan árválkodnak az egykori gyalogjárókat tartó vasszerkezetek.

2016. május 4., szerda

Új utakon…

Fotó: Przemysław Piegza
Az alábbi írásnak többször is neki kellett látnom azzal a szándékkal, hogy átfogó képet fessek a tátrai csúcsok elérésének problémájáról. Egyrészt már javában dolgoztam rajta, amikor megérkeztek a hírek az új látogatási rendről; másrészt ez annyira összetett kérdés, hogy még megfogalmazni sem egyszerű: szabadidős, sportszakmai, természetvédelmi, gazdasági, kulturális, de még akár politikai szempontból is lehet vizsgálni az ügyet. Emberek élete és megélhetése múlhat azon, hogy a jövőben milyen irányt vesz a helyzet kezelése.  Jelenleg úgy tűnik, hogy a hatóságok nem fognak engedni a turisták nyomásának, így a különböző szintű és természetű viták vége a közeljövőben nem várható. Lássuk tehát az ide kapcsolódó érveket, ellenérveket, feltéve, hogy nem marad minden a régiben. 
A csúcsok megnyitásának személyes véleményem szerint technikai akadálya nincs. Korábban három verzió – vagy ha úgy tetszik fokozat – látszott számomra logikusnak, amit a látogatási rend új verziója megtoldott eggyel:
-          csak a korlátozás szűnik meg, tehát nem kell hegymászó-igazolvány a túraösvény elhagyásához
-          úgynevezett via ferrata/kletterstieg utak kerülnek kialakításra
-          klasszikus turistaút, jelzésekkel
-          +1:  a hegymászó tevékenység könnyítése.

2016. május 3., kedd

A május még nem nyári hónap a Tátrában

Véget ért az április, amely a Tátrában mindig az átlagnál kevesebb turistát jelent. Itt a május, amikortól ismét tömegek lepik el a Tátrát. Ebben a hónapban azonban – annak érekében, hogy a túrázással töltött idő nyugodt körülmények között teljen – nagyon fontos a megfelelő felkészülés a tátrai túrákra. Az első kérdés, amivel ilyenkor foglalkozni kell, a túrázókat ilyenkor is fenyegető lavinaveszély. Ebben az időszakban a Tátrában jellemzően egyes, legfeljebb kettes fokozatú lavinaveszély van érvényben. Ez azonban változhat, így azt kell mondjuk, hogy lavinaszempontból májusban is résen kell lenni. Az egyes fokozatú lavinaveszély nem azt jelenti, hogy nincs veszély, vagy ha van, az csak nagyon kicsi. Egyes helyeken – számos tényezőtől függően – a lavina elindulásának esélye akár nagy is lehet. Ennek érzékeltetésére egy példa a közelmúltból: április 16-án kettes, vagyis mérsékelt lavinaveszélynél a Kápolna-csúcsról lavina indult el a Gąsienica-Fekete-tó irányába.

2016. május 2., hétfő

Egyedül a hegyekben – Az egyedül túrázás negatívumai

A www.wiecznatulaczka.pl oldalon március elején jelent meg egy túrabeszámoló a Kápolna-csúcsra tett nyári túráról, melyben a cikk írója megjegyzi, hogy olyan szerencsében volt része, hogy teljesen egyedül volt fent a csúcson. A cikk megjelenése után nagyon gyorsan érkeztek a kritikák azzal kapcsolatban, hogy egyedül túrázni hülyeség, a sors kísértése, és egyáltalán soha nem szabad egyedül indulni a hegyekbe, mert azzal az életünket kockáztatjuk. De valóban így van? Hiszen a magányos túrázás nem a veszély szinonimája! Az előző cikket folytatva lássuk, miben látja a blog írója, Madzia az egyedül túrázás negatívumait:

2016. május 1., vasárnap

Csodálatos napkelte Alsóláposról

Alsóláposról (Łapszanka), egy Szepesgyörke (Jurgów) közeli kis faluból nyílik az egyik legszebb panoráma a Tátrára. Látható innen a Bélai-Tátra csakúgy, mint a Magas-Tátra és a távolban a Nyugati-Tátra. A falu határa a tátrai fotósok paradicsoma, az alábbi fotókon a két héttel ezelőtti (április 17) vasárnap reggel látott tátrai napfelkeltét csodálhatjuk meg.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...