2016. április 30., szombat

Érdekességek a Tátra történelméből – Eltévedés az Útvesztő-barlangban

Több ezer turista, sorban állás a turistautakon, tömegek a hegyen és Zakopanéban– úgy tűnik, a Tátra ma már nem számít titokzatos, távoli és megközelíthetetlen vidéknek. Higgyék el azonban, hogy sok különös história vár még megismerésre, mint pl. az alábbi érdekes történet, amely biztosan felkelti a Tátra-mániákusok érdeklődését.
Az Útvesztő-barlang (Jaskina Mylna) elnevezés nem véletlen. A barlangnak számos elágazása van, ezért a barlang bejárásához jó ha nem csak egy zseblámpa van a hátzsákunkban, de egy gombolyag is hasznos segítőnk lehet. Az Útvesztő-barlang feltárásának történelme során sajnos egy halálos balestet is feljegyeztek.

2016. április 29., péntek

Mozi helyett mínusz 20 fokban randevúzott a fiatal pár

Elegáns vacsora egy trendi étteremben, vagy egy pizza a tévé előtt, esetleg billiárd, hovatovább kirándulás! Mind-mind tipikus randiötletek, sőt, már-már unalmasak. De vajon kinek jut eszébe, hogy önszántából mínusz húsz fokban, a hóban fetrengve töltse szerelmes pillanatait?
Úgy tűnik, vannak ilyen vakmerő, kemény fából faragott párok. Simon Trnka amatőr fotós és bátor barátnője Mishel ugyanis minden hónapban egyszer a szlovák hegyekben ünneplik a szerelmüket. Álmodoznak a naplementében, majd hálózsákba burkolózva elszenderednek egymás mellett. Trnka pedig – növekvő rajongótábora nagy örömére – lélegzetelállító fotókkal dokumentálja is a légyottot. Hát nem romantikus!?

2016. április 28., csütörtök

Nyári tervek: Zverovka menedékház – Oszobita-hágó

Zverovka menedékház (1020 m) – a zöld jelzésen – Zverovka-tó (983 m) – Oszobita-hágó (1521 m, 2:00 ó). Vissza ugyanezen az útvonalon 1:30 óra. Teljes menetidő: 3:30 óra.
A Zverovka menedékháztól északnyugat felé indulunk a zöld jelzésen a hegyimentők állomása mellett, majd miután magunk mögött hagytuk a Chata Primula nevű nyaralót, ez enyhén lejtő úton jobbra letérünk az erdőbe, és elmegyünk a kicsiny Zverovka-tó mellett. Egy éles jobb kanyar után egy nagyobb tisztásra érkezünk, melyen átvágunk szemben lévő a Javorina-hegy szája felé. Még mielőtt elérnénk a völgy száját, élesen jobbra fordulunk, és a Meleg-vályúban a patak mentén emelkedünk felfelé. A hágó előtt bal oldalon meredek, széles, füves, részben fákkal benőtt vályúk ereszkednek le a Meleg-vályúba. Keresztezzük ezeknek a vályúknak az alsó részét, majd a meredek, sziklás ösvényen tovább megyünk a vályúban. Az erdőnek csak közvetlenül a nyereg alatt, hirtelen szakad vége, majd a jól kitaposott ösvényen érjük el az Oszobita-hágót.

2016. április 27., szerda

A TANAP új látogatási rendjének tervezete - frissítve!

A Tátrai Nemzeti Park (Správa TANAPu) honlapján hozzáférhetővé vált a Tátra szlovák oldalán elfogadás előtt álló új látogatási rend tervezete. A tervezetnek a legtöbb turistát érdeklő részében ez olvasható:

Magasabb nehézségi fokozatú túraútvonalak:
1. Lomnici-nyereg (Lomnické sedlo) – Lomnici-csúcs (Lomnický štít) (5a térképmelléklet)
2. Zöld-tó (Zelené pleso) – Téry-horhos (Baranie sedlo) – Zöld-tavi-csúcs (Baranie rohy) – Téry-horhos (Baranie sedlo) – Téry-menedékház (Téryho chata) (5a térképmelléklet)
3. Téry-menedékház (Téryho chata) – Jég-völgyi-nyereg (Ľadová priehyba) – Jég-völgyi-csúcs (Ľadový štít) – Markazit-torony (Malý Ľadový štít) – Kis-Nyereg-hágó (Sedielko) (5a térképmelléklet)
4. Sziléziai-ház (Sliezsky dom) – Felkai-próba (Velická próba) – Gerlachfalvi-csúcs (Gerlachovský štít) – Batizfalvi-próba (Batizovská próba) – Batizfalvi-tó (Batizovské pleso) (5b térképmelléklet)
5. Batizfalvi-völgy (Batizovská dolina) – Koncsiszta-gerinc (hrebeň Končistej) – Koncsiszta (Končistá) és vissza (5b térképmelléklet)
6. Hunfalvy-hágó (Sedlo Váha) – Kakas-csorba (Kohútik) – Tátra-csúcs (Vysoká) (5b térképmelléklet)

2016. április 26., kedd

Ébrednek a mormoták, tilos a sítúrázás

Április 25-től a Tátrai Nemzeti Park (TPN) természetvédelmi okokból a Lengyel-Tátrában is megtiltotta a sítúrázását, a sítúra útvonalakon történő síelést. A Tátrában ezekben a napokban ébrednek téli álmukból a mormoták, a zergék pedig ebben az időben hozzák világra utódaikat. A túrázók a jelzett turistautakat továbbra is használhatják, a korlátozás csak a sítúrázókra vonatkozik.
Ebben a nehéz időszakban a védett állatoknak teljes nyugalomra van szükségük. A zergék világra hozzák utódaikat, a mormoták pedig a hibernációval és éhezéssel töltött téli hónapok után a tavaszi napsugarak által felmelegített hegyoldalakon előbújnak a hó alatti járataikból, és élelmiszer után kutatnak, hogy kellően felkészüljenek a párzási időszakra. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a mormoták életfunkcióik minimálisra csökkentésével képesek túlélni a telet, és a téli álomból felébredve súlyuk 30-50 %a- kevesebb, mint az őszi időszakban.

2016. április 25., hétfő

Halálos kicsúszás a Tengerszem-csúcsra vezető úton

Április 21-én, csütörtökön délelőtt 10 óra 40 perckor egy szemtanútól érkezett a bejelentés a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) ügyeletére, aki látta, hogy egy turista kicsúszott és kb. 300-600 métert zuhant a Tengerszem-csúcsra (Rysy) vezető turistaúton. A hegyimentők azonnal mentőhelikopterrel indultak a helyszínre, ezzel egy időben a Halastavi-menedékházból földi úton is a helyszínre indult egy mentőcsapat. A balesetet szenvedett turistát azonban már nem tudták megmenteni, a zuhanás következtében a helyszínen életét vesztette.

Egyedül a hegyekben – kaland vagy ostobaság?

A www.wiecznatulaczka.pl oldalon március  elején jelent meg egy túrabeszámoló a Kápolna-csúcsra tett nyári túráról, melyben a cikk írója megjegyzi, hogy olyan szerencsében volt része, hogy teljesen egyedül volt fent a csúcson. A cikk megjelenése után nagyon gyorsan érkeztek a kritikák azzal kapcsolatban, hogy egyedül túrázni hülyeség, a sors kísértése, és egyáltalán soha nem szabad egyedül indulni a hegyekbe, mert azzal az életünket kockáztatjuk. De valóban így van? Hiszen a magányos túrázás nem a veszély szinonimája! Lássuk, hogy vélekedik a blog írója, Madzia erről a témáról.

2016. április 24., vasárnap

Mednyánszky László – Itatás a Tátrában

Mednyánszky László „Itatás a Tátrában” című, sokszor kiállított festménye aukciós életműrekordot döntve 90 millió forintért kelt el a debreceni Villás Galéria decemberi árverésén – mondta Villás Jánosné, a galéria vezetője. Mednyánszky festménye 2015 egyik legdrágábban elkelt alkotásának számít Magyarországon. „A világon ennyiért még soha nem cserélt gazdát a festőtől kép. Az eddigi legmagasabb ár, amelyet Mednyánszky-műért fizettek, 28 millió forint volt” – mondta a galéria tulajdonosa. A galéria életében a legmagasabb Mednyánszky-ár eddig tízmillió forint volt, amelyet a Tátrai táj című festményért fizetett egy licitáló. A képet Mednyánszky 1900 és 1905 között festette. Az „Itatás a Tátrában” című kép 6,5 milliós kezdő árát csaknem tizennégyszeresére, egészen 90 millió forintig licitálták fel a gyűjtők. A kép egy magángyűjteményt gazdagít tovább.

Forrás és illusztráció: http://librarius.hu

2016. április 23., szombat

Tátrai elsők – Az első áldozat

Az „átkozott kutya” (vagyis a Hegyes-torony) 1902-ben történt meghódítása után a hegymászók figyelme a nagyobb kihívást jelentő tátrai csúcsok felé fordult. Három évvel később egy lengyel hegymászópáros mászta meg első alkalommal a Simon-tornyot, ennek a csúcsnak az első megmászását viszont egy német párosnak, Katherine Bröskének és Simon Häberleinnek tulajdonítják. Katherine abban az időben a hegymászás legjelentősebb női úttörőjének számított a Dolomitokban, az Alpokban és a Tátrában. A német páros sikere nagyon meglepte azokat a hegymászókat, akik szintén a Simon-torony meghódítására készültek. „Többen azonban indulás előtt sokáig haboztak, mert úgy érezték, hogy ez a kőtorony nem megmászható. A torony északi falát hosszú ideig a Magas-Tátra legnehezebb mászásának tartották” – mondta el a Simon-torony meghódításáról Ivan Bohuš.

2016. április 22., péntek

Fotók és videók a Tátrából – 2016. április 1-15.

A Karb-hágó, harang a Hosszú-tavi menedékháznál, a Konrád-menedékház éjszakai fényben, krókuszok a Chocholowi-völgyben, a Tátra a Rozsnyói-hegységben található Hekerova csúcsáról, tél a Kapor-csúcson, ismét a Karb-hágó, ezúttal kicsit másképp, a Tátra Czorsztyn környékéről, a Szlovák Paradicsomból, a Szepesi-Magurából, a Zejmar-szurdok, a Halastó, ébredő a mormoták, … .
Címszavakban mindezeket láthatjuk a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján 2016. április első felében megosztott fotókon. Gyönyörű felvételek a Lomnici-csúcsról, a Szepesség, a Magas-Tátra és a Pieninek szépségeiről, Andrzej Mikler felejthetetlen túrájának rövid videója, és a 2015-2016-os téli szezon legemlékezetesebb pillanatai. Ezúttal ezek a videók kerültek be a válogatásba, melyek megtekintéséhez ezúttal is jó szórakozást kívánok.

2016. április 21., csütörtök

Krakkói legendák II. – A Wawel és az Óváros

A Wawel-domb legnagyobb épületegyüttesének, a Királyi palotának az építése III. (Nagy) Kázmér uralkodása (1333–1370) alatt kezdődött. A XVI. századból származnak a palota keleti oldalán lévő Tyúkláb-bástya, a Dán-torony és a Jordanka-torony, ezeket beépítették a palota később felépített épületrészeibe. A palota mai alakját a XVI. század elején nyerte el, amikor I. (Öreg) Zsigmond az 1499-es tűzvész után átépíttette.

A királyi vár a XVI. század közepén, a Jagelló-dinasztia utolsó képviselőinek uralkodása alatt élte fénykorát, ekkor nyerte el mai arculatát. Egy tűzvész 1595-ben részben elpusztította, pár év múlva azonban III. Zsigmond barokk stílusban újjáépíttette, de ő 1609–1611 között Varsóba helyezte át a székhelyét. Ezután a palotát már csak koronázások és királyi temetések idején használták.
A XVII. és XVIII. században a svédek többször kirabolták és felgyújtották (pl. 1702-ben). 1846-ban az osztrák hadsereg foglalta el, akik kaszárnyának alakították át termeit. 1939-ben a náci főkormányzó rezidenciájaként szolgált, legszebb termeiben a náci főtisztek számára magánlakások lettek kialakítva

2016. április 20., szerda

Idén nem kerékpározhatunk a Chocholowi-völgyben

A Lengyel-Tátrában található Chochołowi-völgy területének tulajdonosa, a Nyolc Falu Közössége (Wspólnota Ośmiu Wsi) úgy döntött, hogy ebben az évben megtiltja a kerékpárosok közlekedését a Chochołowi-völgyben, amely a legnépszerűbb kerékpáros útvonalnak számít nem csak a Tátrában, de az egész Havasalján (Podhale). A völgyben vezető útvonal csaknem a feléig aszfaltozott, majd köves út következik, az autómentes, gyönyörű kilátást kínáló völgy ideális útvonal a két keréken való kirándulás kedvelőinek. A 2013-as szélvihar következményeinek eltüntetése erősen igénybe vette az út borítását és az útpadkát, emiatt a nyomvonal felújításra szorul. „Az aszfaltozott útszakasz felújítása, nem beszélve az útpadka javításáról, kb. 1,5 millió złotyba fog kerülni, míg az út további részének felújítása közel 800 ezer złotyba kerül majd. Ezek hatalmas összegek” – mondta Jan Piczura, a közösség képviselője.

2016. április 19., kedd

Kihalt egy kizárólag a Tátrában élő halfaj

A szlovák Markíza TV saját honlapján arról tájékoztatott, hogy a Magas-Tátrában kizárólag a Csorbai-tóban élő, a lazacfélék közé tartozó fehérhúsú maréna (Coregonus maraena, más néven Maraena whitefish) kipusztult. Lehetséges, hogy él még néhány egyed a tóban, de nincs esélye a túlélésre. A ritka állatfaj kipusztulását annak ellenére sem sikerült megakadályozni, hogy egy nemzeti parkban, a legmagasabb szintű védelem alatt élt.

2016. április 18., hétfő

Vasútvonalak a Tátrában egykor és ma – II. rész

A ma is ismert tátrai vasútvonalakon kívül a hőskorban több, különböző okokból (elsősorban pénzügyi források híján, más esetekben környezetvédő szervezetek tiltakozása miatt) meg nem valósult terv és elképzelés is napvilágot látott a Tátra vasútvonalakkal történő behálózása ügyében. 
1895-ben Pfinn József vetette fel egy, a Tengerszem-csúcsra vezető turista-vasút építésének a tervét. A terv szerint a Csorbai-tótól a Békás-tavakig fogaskerekű vasút, míg innen a Hunfalvy-hágóig kötélpálya vezetett volna. 1896-ban a tervek annyiban módosultak, hogy a Csorbai-tó alatti csárdától a Menguszfalvi-völgyben haladva a Poprádi-tóig mint helyiérdekű vasút épült volna meg. Innen fogaskerekűként ért volna fel a Békás-tavakhoz, és a tavaktól 1200 m-re, 2200 m magasságban ért volna vé­get. Innen kötélpályán tervezték a feljutást a Hunfalvy-hágóra, amelyről gyalogosan kb. 30 perc alatt a Tengerszem-csúcsra lehet jutni. A vasút vonalán 3 állomást terveztek: a Poprádi-tónál, a Békás-tavaknál, valamint a Hunfalvy-hágón, ez utób­bit nagyszabású szállodával. Az MKE reményei szerint 2-3 év alatt befejezték volna az építést. Az előkészítő munkálatok azonban 1896 végén megtorpantak, s az idő múltával ez a talán kissé korai terv szép lassan feledésbe merült.

2016. április 17., vasárnap

A legszebb fotótémák a Lengyel-Tátrában – Koncsiszta-hegy

Magas csúcsok, a Vastag-hegy (Jarząbcza Wierch) és az Ék-hegy (Starorobociański Wierch) között a Tátra főgerincén emelkedik a Koncsiszta-hegy (Kończysty Wierc). A szinte észrevehetetlen csúcs – melynek magassága alig haladja meg a 2000 métert – lehetővé teszi, hogy tetejéről élvezzük a szomszédos magasabb csúcsokra nyíló panorámát. A Koncsiszta-hegyről gyönyörű kilátás nyílik a Vastag-hegynek és a Jakubinának (Jakubiná) a Hátsó-Racskó-völgybe (Zadná Račková dolina) leeső, csaknem 500 méter magas falaira, melyek mindig mély benyomást tesznek a szemlélőre, aki úgy dönt, hogy erről a kisebb csúcsról szemléli a látványt.

2016. április 16., szombat

Érdekességek a Tátra történelméből – Női barlangász expedíció

Több ezer turista, sorban állás a turistautakon, tömegek a hegyen és Zakopanéban– úgy tűnik, a Tátra ma már nem számít titokzatos, távoli és megközelíthetetlen vidéknek. Higgyék el azonban, hogy sok különös história vár még megismerésre, mint pl. az alábbi érdekes történet, amely biztosan felkelti a Tátra-mániákusok érdeklődését.
Az 1950-es években a kommunista hatóságok – saját ideológia meggyőződésüknek megfelelően – erősen támogatták a nők részvételét a munkában és a szabadidő hasznos eltöltésében. A nőket nem csak az tölthette el boldogsággal, ha pl. egy traktort vezethettek, de az is, ha kivehették a részüket a Tátra feltárásából. 1956. február 1-4 között indult az első, kizárólag női tagokból álló barlangász csoport egy tátrai barlang, a Chochołowi-lyukba (Szczelinę Chochołowską). Az expedíció több mint kielégítő eredményt ért el, a krakkói csapat Zofia Łukaszczyk vezetésével a barlang alsó szintjén. a bejárati nyílás közelében felfedeztek egy új átjárót.

Forrás: http://goryiludzie.pl; Illusztráció: kozzelett.reblog.hu

2016. április 15., péntek

Véget ért a síalpinista szezon a Tátrában

A Tátrában ma befejeződik a síalpinista szezon, a mai nap az utolsó, amikor a síalpinisták még sítúrázhatnak a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) kijelölt útvonalain. Holnaptól június 15-ig a síalpinisták sem mozoghatnak az alpesi környezetben, a hegység magashegyi környezete a téli szezonális zárlat végéig nem látogatható. Erre a turistákat és síelőket is érintő korlátozásra a nemzeti park területén a természetvédelmi szempontok érvényesítése miatt van szükség. Pavol Majko, a TANAP igazgatója elmondta, hogy a korlátozásokat elsősorban a ritka állatfajok védelme teszi szükségessé. A gyalogos turizmus egész télen át tartó tilalma mellett a síalpinizmus korlátozása összefügg azzal a ténnyel, hogy közeledik az ellési időszak, és a vadon élő állatok életének talán az elkövetkező két hónap a legérzékenyebb időszaka.

2016. április 14., csütörtök

Nyári tervek: Zsári-völgy – Bánya-hegy

Zsári-völgy parkoló (Žiarska dolina, 891 m) – a kék jelzésen – Zsári menedékáhz (Žiarska chata, 1325 m, 1:30 ó) – a zöld jelzésen Jalóci-nyereg (Jalovské sedlo, 1858 m) – Jalóci-domb (Príslop, 2142 m) – Bánya-hegy (Baníkov, 2178 m, 2:30 ó). Vissza ugyanezen az útvonalon 3:15 óra. Teljes menetidő 7:15 óra.
A menedékházig kényelmes, onnan a Jalóci-nyeregtől meredeken emelkedő, a Jalóci-dombról a Bánya-hegyre pedig sziklás útvonal. A Zsári-völgybe vezető kék jelzésű turistaút kezdetén lévő parkolóból eleinte sűrű, majd felfelé egyre ritkább erdőben indulunk észak felé. A völgy hamarosan kitárul, és megérkezünk a völgy nyitott részén álló Zsári menedékházhoz.

2016. április 13., szerda

Virágpompa a Zejmar-szurdokban

Évről-évre egyre több magyar turista keresi fel a Szlovák Paradicsomot, ezt az északi határunkhoz közel fekvő mészkőhegységet. Ez közelsége mellett egyrészt jó megközelíthetőségének, másrészt annak a számtalan természeti látnivalónak köszönhető, amellyel ebben a hegységben találkozhatunk.
Legtöbb honfitársunk a nemzeti park népszerű szurdokvölgyeibe, így a Suchá Belá-völgybe, a Nagy-Sólyom-völgybe, a Sólyom-völgybe vagy pedig a méltán híres Hernád-áttörésbe indul. Mi ezúttal a méltatlanul háttérbe szorított, talán kevésbé látogatott Zejmar-szurdokba, a déli oldal egyetlen szurdokvölgyébe indulunk. Az északi oldal szurdokvölgyeitől valamivel rövidebb, de természeti látnivalókban éppoly gazdag szurdokba a Szlovák Paradicsom déli részének legismertebb turistaközpontjából, Imrikfalváról (Dedinky, 784 m) indulhatunk. Az 1956-ban létesített Gölnici-víztározó (vodná nádrž Palcmanská Maša) partján található parkolóban hagyhatjuk hátra autónkat, és az ülőszékes felvonó alsó állomása mellett induló piros jelzésen máris megkezdhetjük túránkat a tavaszi virágoktól pompázó hegyoldalon.

2016. április 12., kedd

A Rohács csúcsai, északról és délről

Mikor a völgyekben kevés a hó, és még azért is messziről és gyalog megy az ember, autó nélkül sok választása nincs: a Zsári-völgybe vagy a Jasnára? Ma a választás a Jasnára esett, de amint a vonatból megláttam, ahogy a közelgő front kergeti a felhőket a gerinc fölött, és a Chopok csúcsról is –13 fokot jelentettek, inkább a másik iránynak vágtam neki. Amúgy meg a szentmiklósi buszpályaudvarról ugyanakkor indulnak a buszok erre is és arra is :).
Így egy hét után ismét körülnézhetek a völgy bejáratánál: micsoda újdonság! A fa törzsén egy nagy sárga tábla, rajta nagy hármas szám - azaz lavinaveszély van. Háááát, azért csak megkeményedett már a hó, esett ugyan rá friss is, viszont a szél is sokat fújdogált, meglátjuk...

2016. április 11., hétfő

Rendkívüli helyzet a Tátrában a medvék miatt

Tátraváros önkormányzata 2016. április 7-én válságstábot állított fel, majd április 8-án, pénteken 10:00 órákor rendkívüli helyzetet hirdetett ki a tátrai településeken. Ennek oka, hogy a téli álmukból felébredt barnamedvék egyre gyakrabban merészkednek az emberi településekre, ahol veszélyeztetik az ott lakókat és az oda érkező turistákat. Ján Mokoš, Tátraváros polgármestere elmondta, hogy régebben is gyakran találkoztak az emberek medvékkel, de újabban már támadnak, és egyre agresszívabbak az állatok, melyeknek a településeken való feltűnése a tél végétől kezdve a tavaszi időszakban egyre fokozódik. Tátraváros lakóinak ismét főhet a feje a medvék miatt, akik már nem csak a hulladékgyűjtő konténereket látogatják, de megpróbálnak bejutni a lakóházakba és más épületekbe is. Az utóbbi időszakban ótátrafüredi és újtátrafüredi szállodákból és panziókból, Felsőhágiból és Alsótátrafüredről az általános iskolából, ugyancsak Alsótátrafüredről az óvodából, Tátralomnicról, Barlangligetről közüzemi létesítményekből, valamint több tátralomnici lakóházból érkezett ilyen bejelentés.

2016. április 10., vasárnap

Télies tavasz a Zöld-tavi-völgyben

Bár már április eleje van, a Magas-Tátrában található Zöld-tavi-völgyben (Dolina Zeleného plesa) még téli körülmények uralkodnak. Április első hétvégéjén a gyönyörű időjárás sok turistát vonzott a Zöld-tóhoz, közülük volt, aki gyalogosan, volt, aki sílécen, sőt olyan is volt, aki kerékpárral érkezett.

2016. április 9., szombat

Tátrai elsők – A csúcsok királya

A Tátra és a Kárpátok legmagasabb csúcsa, a Gerlachfalvi-csúcs első megmászásának kérdése még mindig nem oldódott meg teljes bizonyossággal. Bár ismerjük az első név szerint ismert személy nevét, aki fent állt a Gerlachfalvi-csúcson, de meg kell jegyezni, hogy a csúcsot az első ismert megmászás időpontjánál sokkal régebben ismerték, pl. a La Tene korszak acélgyártói, akiknek a mai Újtátrafüred környékén voltak olvasztókemencéik. „A tátrai csúcsok királyát mintegy fél évezreddel ezelőtt már aranyásók és kincskeresők ostromolták. A XV. században a Magas-Tátra lábainál az a hír járta, hogy stólai bencés szerzetesek a csúcs sziklafalai alatt aranyat kerestek” – mondta Ivan Bohuš.

2016. április 8., péntek

Fotók és videók a Tátrából – 2016. március 16-31.

A tátrai világítótorony, egy fotó a Lengyel-nyeregről, zergecsalád az Alacsony-Tátrában, az Ornak menedékház, a Tengerszem-csúcsra vezető út a lengyel oldalról, márciusi hosszú hétvége a Lengyel-Öt-tó völgyében, a Tátra koronájának talán legszebb csúcsai egy fotón, a Bélai-Tátra legmagasabb csúcsai, a Sirató és a Holló-kő, a Lúd-nyakra vezető turistaút, kilátás a Tengerszem-csúcsról, a Tátra a Pieninekből, a Kapor-csúcs és a Nagy-Hincó-tó, a tátrai sas, Húsvét vasárnap a Kis-Krivánon, a Koncsiszta csúcsa, és az egyik legszebb kilátás a Tátrában. Címszavakban mindezeket láthatjuk a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján 2016. március második felében megosztott fotókon.

2016. április 7., csütörtök

Krakkói legendák I. – Harangzúgás, kürtszó

„Lengyel, magyar – két jó barát, együtt harcol, s issza borát”
A Visztula partján, Krakkóban született ez a közmondás, amely utal a két nép történelmi barátságára. A középkori dinasztikus kapcsolatok közül az egyik legkorábbi IV. Béla leánya, Kinga házassága, aki V. (Szemérmes) Boleszlávhoz ment feleségül. I. (Łokietek) Ulászló magyar segítséggel jutott a lengyel trónra, leányát, Erzsébetet pedig Károly Róbert vette feleségül. Nagy Kázmér halála után a lengyel történelemkönyvekben Ludwik Węgierski néven ismert Nagy Lajos került a lengyel trónra, leánya, Hedvig (Jadwiga) viszont II. (Jagelló) Ulászlóhoz ment feleségül, aki Hunyadi János oldalán esett el a várnai csatában. 1576-ban Báthori István erdélyi fejedelem feleségül vette Jagelló Annát, az utolsó Jagelló-házi király húgát, a házasság révén pedig a lengyel rendek az első választott királyként lengyel királlyá koronázták.

2016. április 6., szerda

Történelmi épületek makettjei – Csorbató, Mária Terézia villa

A Csorbai-tó partján 1890-ben felépített Mária Terézia villa volt az első fényűző szállóépület a településen. Az I. Ferenc József osztrák császár öccsének (Károly Lajos főherceg) harmadik feleségéről, Mária Terézia portugál infánsnőről (1855-1944) elnevezett, 17 szobás villát Majunke Gedeon (1854-1921) szepesszombati építész tervezte, és a tó délnyugati partján állt. 1919-ben Detvan névre keresztelték, és sí menedékházként ismerték. Fennállásának utolsó éveiben munkásszállóként hasznosították, majd 1984-ben a teljesen lerobbant épületet lebontották.

2016. április 5., kedd

„Tátrai hangulatok” a Magyar Földrajzi Múzeumban

A Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója, dr. Kubassek János meghívására 2016. április 12-én, 17:00 órakor a „Világjáró esték” című előadássorozat keretében kerül sor a közelmúltban megjelent „Tátrai hangulatok” – A Magas Tátra régi képeslapokon című könyvem vetítettképes előadással kísért könyvbemutatójára Érden, a Magyar Földrajzi Múzeumban  (Érd, Budai út 4). A könyvbemutatóra dr. Katona István orvos, festőművész közreműködésével kerül sor, majd a múzeum igazgatója, dr. Kubassek János „Mozaikok a Magas-Tátrából - a Tátra magyar feltárói, természettudósok, kutatók, hegymászók” címmel tart előadást az érdeklődőknek. A könyvbemutatóra és az előadásra a magam és a rendezők nevében is minden érdeklődőt szeretettel várok
Egyúttal ismételten tájékoztatom az érdeklődőket, hogy a „Tátrai hangulatok” továbbra is megvásárolható, illetve megrendelhető. Az A4 formátumú, 160 oldalas, exkluzív kivitelű képeslapalbum ára 5.499.- Ft.
A könyv személyesen megvásárolható Budapesten, az alábbi helyeken:
Könyvmoly Pop Up Store – WESTEND bevásárló központ, aluljárószint, Jókai sétány 33.
Könyvmoly Pop Up Store – PÓLUS CENTER, Budapest, 1152, Szentmihályi út 131.
Könyvmoly Pop Up Store – TESCO Extra, Budapest, 1138. Gács út 3. (Váci út)

2016. április 4., hétfő

A Zsári-völgy visszakaphatja történelmi nevét

A Zsári-völgyhöz (Žiarská dolina) legközelebbi település, Szmrecsány (Smrečany) lakói megtették az előkészületeket azoknak a dokumentumoknak az összegyűjtésére, melyekre alapozva szeretnék elérni az népszerű Zsári-völgy nevének megváltoztatását. Kérelmüket elsősorban a régi térképekre, valamint a község legidősebb lakóinak elbeszéléseire alapozzák. A Tátraba érkező turisták körében nagyon népszerű Zsári-völgy és az azonos nevű Zsár (Žiar) község a Liptói-Tátrában található. A völgy önálló túracélpontként is népszerű, emellett megfelelő kiindulópontja a Liptói-Tátra főgerincére tervezett magashegyi túráknak. Nagyon népszerű a völgyben található, egyedi hangulatáról ismert menedékház, a völgy felső részén lévő szabad területen pedig télen a síalpinisták szabadon hódolhatnak szenvedélyüknek. A Zsári-völgy alsó részén 2009-ben hatalmas lavina pusztított, amely hosszú időre megváltoztatta a völgy arculatát.

2016. április 3., vasárnap

A varázslatos Vörös-hegyek télen

Vörös-hegyek (Czerwone Wierchy) – rendkívül népszerű hegycsoport a nyári turisták körében, melynek szépségeit azonban télen is élvezhetjük. Bizonyítja ezt az alábbi néhány gyönyörű fotó, amely a Vörös-hegyekben készült 2016 februárjának utolsó hetében.

2016. április 2., szombat

Síalpinista tragikus balesete a Késmárki-csúcs alatt

2016. április 2-án a déli órákban egy szlovák síalpinista balesetéhez riasztották a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) munkatársait, aki síelés közben kicsúszott és lezuhant a Késmárki-csúcs (Kežmarský štít) főszakadékában, a Kő-pataki-völgy (Skalnatá dolina) felé. A balesetről szemtanúk tettek bejelentést a 18300-as segélyhívó számon. A hegyimentők a Légi Mentőszolgálat (VZZS) helikopterével repültek a helyszínre, de a 41 éves szlovák férfin sajnos már nem tudtak segíteni, a kb. 300 méteres zuhanás következtében a helyszínen életét vesztette, a mentőorvos már csak a halál beálltát tudta megállapítani. A hegyimentők a síalpinista földi maradványait az ótátrafüredi hullaházba szállították, ahol átadták az illetékes hatóság képviselőjének.

Forrás és fotó: http://www.hzs.sk

Érdekességek a Tátra történelméből – a Tátra határa

Több ezer turista, sorban állás a turistautakon, tömegek a hegyen és Zakopanéban – úgy tűnik, a Tátra ma már nem számít titokzatos, távoli és megközelíthetetlen vidéknek. Higgyék el azonban, hogy sok különös história vár még megismerésre, mint pl. az alábbi érdekes történet, amely biztosan felkelti a Tátra-mániákusok érdeklődését.
A Tátra gerince emberemlékezet óta országhatár is egyben. Érdekesség azonban, hogy Lengyelország és a Magyar Királyság határa a múltban nem volt szigorúan meghatározva, a Tátrában sok helyütt a senki földjén futott. A határ hollétének az Osztrák-Magyar Monarchia belügyeként sokáig nem volt jelentősége. A XX. század elején azonban megváltozott a helyzet, ekkor mindkét ország úgy döntött, hogy foglalkozni kell tátrai földterületek, a Halastó és a Tengerszem és környéke hovatartozásával. Mivel a két ország képviselői nem tudtak megegyezni, így nemzetközi döntőbíróság elé vitték az ügyet, amely el a vitatott területek felett Galícia tulajdonjogát ismerte. Az akkori bírósági döntés rendkívül hosszú életűnek bizonyult, hiszen 1902-től a mai napig érvényes

2016. április 1., péntek

Áprilisi tréfa – A TPN nyáron lezárja a legnépszerűbb turistautakat

A lengyel Tátrai Nemzeti Park (TPN) vezetői úgy döntöttek, hogy a következő nyári szezonban lezárják a Lengyel-Tátra legnépszerűbb turistaútjait. Ezt a bizonyára sokakat megdöbbentő döntést természetvédelmi okokkal magyarázzák a nemzeti park illetékesei. „A legtöbb turista minden nyáron ugyanazokra a területekre koncentrálódik. Ez viszont nagy mértékben befolyásolja a talajban lejátszódó folyamatokat, valamint a szükségesnél nagyobb mértékben zavarja az állatvilágot” – magyarázta a döntés a TPN igazgatója. „Egy ideje pl. azt tapasztaljuk, hogy a zergék nagy ívben elkerülik a Giewontot, melyet a múltban gyakrabban látogattak” – fűzte hozzá az igazgató.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...