Piecky-völgy és Fehér-tavi-csúcs

Miután Barnát felriasztottam téli álmából 10 nappal indulás előtt egy biztató időjárás előrejelzéssel, már csak egymást kellett meggyőzni, hogy mi legyen a célpont. Végül egy Szlovák paradicsom és egy Magas-Tátra célpont mellett döntöttünk. 6:30: Barna és Ádám pontosan a megbeszélt időpontban megérkeznek hozzánk. Bedobom a cuccom és már indulunk is. Menet közben dumálás, téma Barni, nyaralás, Fanni, Ádám... Rég találkoztunk, 9.30-ra értünk a pilai parkolóba, parkolás + parkbelépő 6,5 EUR. Rövid pakolás után a sárga jelzésen indultunk el felfelé. A patak bővizű, köszönhetően a két nappal ezelőtti nagy esőzésnek. Olyannyira bő a vízhozam, hogy sokszor a patakban kell gázolni, voltak családok, akik ezt cuppogó sportcipőben, vagy mezítláb próbálták kivitelezni (nem hiszem, hogy komfortos érzéssel). A völgy végig hangulatos, két létrás résszel, a létrák után fa pallókkal.

Három-forrás – Kriván – Gödör-tó – Három-forrás

Három-forrás parkoló (1140 m) – a zöld jelzésen Felső-Krivánválli-nyereg – Kriván alatti elágazás (2140 m, 2:15 ó) – tovább a kék jelzésen Kriván-nyereg – Kriván (2494 m, 1:30 ó) – Kriván alatti elágazás (2140 m, 1:15 ó) – Gödör-tó elágazás (1448 m, 1:30 ó) – a piros jelzésű felső turistaúton Három-forrás parkoló (1140 m, 1:00 ó). Teljes menetidő: 7:30 óra.

A Három-forrástól a Kis-hát erdős lejtőin kezdjük meg utunkat, majd a Felső-Krivánválli-nyereg törpefenyős hegyoldalán vezető szerpentineken keresztül érkezünk meg a Kriván-szakadékba. Ezután egy meredek emelkedő következik a Kis-Krivánon keresztül a Kriván-nyeregig, majd a Kriván sziklás délnyugati lejtőjén jutunk fel a csúcsra. Vissza a kék jelzésen a Gödör-tóig, majd innen a Felső turistaúton a Három-forrásig.

Zerge-hegy / Kozi Wierch

Fotó: Pavol Kupcik

A csúcson keresztül haladó Sas útnak, valamint a csúcsról nyíló kilátásnak köszönhetően a Zerge-hegy (Kozi Wierch) nagyon népszerű a Tátrába látogató turisták körében. Magassága 2291 méter, ezzel a Tátra legmagasabb, teljes egészében Lengyelország területén magasodó csúcsa. A csúcs masszívuma a Svinica (Świnica) keleti gerincén emelkedik, a Zamarła-torony (Zamarła Turnia) és a Fekete-fal (Czarne Ściany) között. Magán a csúcson kívül ehhez a csoporthoz tartozik a Zerge-bástya (Kozie Czuby) három orma, a kettőt a Felső-Zerge-bástya (Kozia Przełęcz Wyżnia) választja el egymástól. A csúcstól a Fekete-falig vezető hosszú gerincet Zerge-falnak (Kozi Mur) nevezik, ebből a falból esik le a híres Zaruski-repedés (Rysa Zaruskiego).

A Zerge-hegy két nagy völgy, mégpedig a Gąsienica-völgy (Dolina Gąsienicowa) és a Lengyel-Öt-tó völgye (Dolina Pięciu Stawów Polskich), pontosabban ezeknek a fővölgyeknek a felső részén fekvő kisebb völgyek, úgy mint a Zerge-völgyecske (Dolinką Kozią) és a Puszta-völgyecske (Dolinką Pustą) fölé magasodik.

Két magyar turista eltévedt a Nagyszalóki-csúcson

Szeptember 22-én nem sokkal naplemente előtt két magyar turista kérte a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) segítségét a Magas-Tátrában, akik a Nagyszalóki-csúcsról történő ereszkedés közben eltévedtek, és egyenesen lefelé tartottak a hegyoldalon, majd miután elérték a törpefenyők sávját, a sötétedés közeledtével nem mertek tovább ereszkedni. A hegyimentők GPS koordináták alapján szerették volna a helyzetüket azonosítani, de mivel ezt a turisták nem tudták megadni, ezért a Tarajka (Hrebienok) közeléből fény- és hangjelzésekkel próbálták meg őket beazonosítani. Kiderült, hogy nincsenek a közelben, ezután az Újtátrafüreden lévő Jakab-rétről (Jakubková lúka) próbálták meghatározni az eltévedt páros helyzetét. Itt a köztéri világítás lekapcsolása után az eltévedt turisták mobiltelefonjuk fényének felvillantásával tudták jelezni a helyzetüket, így a hegyimentők megközelítőleg be tudták azonosítani a tartózkodási helyüket.

Tátrai teherhordók – kihalással veszélyeztetett faj

A közelmúltban egy különleges film premier előtti bemutatójának lehettek a tanúi az érdeklődők az egyik pozsonyi filmszínházban. Pavol Barabáš – Teher alatt szabadon (Sloboda pod nákladom) című filmjében az elismert rendező tisztelettel hajt fejet a tátrai teherhordók legidősebb generációja előtt, akik mindennel ellátják a tátrai menedékházakat. A filmből kiderül, miért választották ezt az életformát, miért maradtak éppen ők ennek a hivatásnak az utolsó mohikánjai az európai kontinensen. „Be akartam mutatni a tátrai teherhordók létének indokoltságát. Mindezt azért, hogy a turisták, amikor a turistautakon találkoznak ezekkel a nagy súlyokat cipelő emberekkel, ne csak abból a megközelítésből tekintsenek rájuk, mint hogy ők viszik fel azt a korty sört, azt a csésze teát, vagy azt a szelet Horalkyt, melyet a menedékházban elfogyasztanak. Egyszerűen próbáljuk meg helyesen értékelni a dolgokat” – mondta el Pavol Barabáš, akinek a teherhordók által használt hordkeret jó ismerőse.

Ezúttal egy orosz turista úszott a Halastóban

A Tátra valamennyi tavára és patakjaira érvényes fürdőzési tilalom ellenére újybb turista döntött úgy, hogy megmártózik a Tátra legnyagobb tavában, a Halastóban. Az orosz turista ezt ráadásul videóra is rögzítette, és megosztotta az interneten. A két perces videófelvétel múlt hét szerdán (szeptember 15-én) jelent meg a YouTube csatornán. Ezen azt látjuk, hogy egy szakállasa férfi fehérneműben bemászik a tóba, odaúszik egy sziklához, felmászik rá, majd ismét a vízbe ereszkedve a partra úszik. Mindezt orosz nyelvű felirat kíséri.

A Halastóban, mint ahogy minden más tátrai tóban is a Tátrai Nemzeti Park (TPN) előírásai szerint tilos fürdőzni. Ezért a mutatványért akár 500 złoty bírságot is ki lehet szabni, ennek ellenére minden évben akad néhány kalandor, akik vállaják ennek kockázatát.

55 éves a Poprádi-tavi Hegyi Szálló

A régi Majláth menedékház közelében, a Poprádi-tó északnyugati partján 1957. október 12-én tették le egy új hegyi szálloda alapjait. A villamos vasút megállójától a tóhoz vezető utat úgy építették át, hogy teherautók is használni tudják. Az új, háromszintes szállodát Ladislav Bauer és Ferdinand Čapka tervei alapján egy poprádi cég építette fel. A hegyi szálló 1961 Karácsonyán kezdte meg működését, megnyitása idején 110 ágy volt a kapacitása, tágas, 200 fős étteremmel és bárral rendelkezett.

Eredeti elnevezése „Poprádi-tavi Hegyi szálló“ volt. Štefan Morávek, valamint a poprádi-tó mellett elpusztult (sorendben negyedik) menedékház emléktábláját az új hegyi szálló falára helyezték át. Ezért a ház neve továbbra is „Morávek kapitány menedékház a Poprádi-tónál“ maradt. Az épület 1990-ben kapta vissza hivatalos nevét – Poprádi-tavi menedékház.

Magas-Tátrai kalandok – Két vándor

0. nap: Utazás Poprádra: Budapest – Kassa (Košice) – Poprád (Poprad)

A pénteki nap még melóval telt, majd a felszerelés véglegesítése után (igazából csak a kiporciózott kaját kellett bedobni a táskába) már indultunk is Kassán keresztül Poprádra (a MÁV olcsó retúr jegyet ad Poprádig, érdemes kihasználni). Hosszú, meglehetősen eseménytelen vonatutunk volt Poprádig, ahol éjjel fél 12 körül estünk be a vasútállomás közelében levő szállásra (Hotel Gerlach). Az ügyeletes recepciós nem beszélt sokkal jobban angolul, mint mi szlovákul, de csak megkaptuk a szobakulcsot. A lakosztályunk egy régi koliszobára emlékeztetett leginkább, de egy éjszakára tökéletes volt.

1. nap: Poprád (Poprad) – Zár (Ždiar) – Zöld-tavi menedékház (Chata pri Zelenom Plese)

Reggel azzal kezdtük, hogy megnéztük a folyosó ablakából, hogy hova is tervezünk felmenni… Busszal terveztünk Zárba (Ždiar) menni, szerencsére a buszpályaudvart sem kellett keresni, ott van a vasútállomás mellett. Zár apró hegyi falunak tűnt, javarészt hagyományos házakkal. Innen már a Magisztrálé (Felső-turistaút, Tatranská magistrála) útvonalán indultunk felfelé a Siroka-nyeregig (Siroké sedlo, 1826m). Őszintén szólva jobban bírtuk, mint amit vártunk. Úgy tűnt, használt a börzsönyi felkészülés, bár a tátrai emelkedőkre és lejtőkre talán csak lépcsőzéssel lehet rendesen felkészülni.

A Magas-Tátra egyre népszerűbb a turisták körében

A Magas-Tátra a hamarosan véget érő nyári idénnyel az ország történetének egyik legsikeresebb nyári szezonján lesz túl. A tátrai Idegenforgalmi Körzeti Szervezet (OOCR) szerint a régió turisták százezreit vonzotta. A szervezetnek ugyan még nincsenek hivatalos adatai a nyári hónapokról, azonban Andrea Žigová, az OOCR igazgatója szerint a jelenlegi becslések forgalomnövekedést mutatnak az elszállásolások és az egynapos kirándulások tekintetében is. Ezt a helyi adók beszedéséből becslik, amelyet az OOCR Poprád, Csorba (Štrba) és a Magas-Tátra alatt elterülő településeken szedett be. A látogatók 60 százalékát szlovák turisták alkották, a külföldiek közül a legtöbben Csehországból és Lengyelországból érkeztek, de jöttek turisták Magyarországról, Németországból. Izraelből, sőt, Japánból és Kanadából is. Az igazgató elmondása szerint a látogatottság növekedéséhez nemcsak a hegyek szépsége és a gyönyörű környezet, de a jelenlegi biztonsági helyzet is hozzájárult, ezért rengeteg szlovákiai lakos vagy csehországi turista döntött a közeli nyaralás mellett. Fontos tényező volt még a kellemes nyári időjárás, főleg augusztusban, valamint a rendezvények és a szolgáltatások széles kínálata.

Párbeszéd a Tengerszemnél: „Jössz, vagy itt hagylak!”

Az alábbi eset, melynek leírását az egyik lengyel site olvasója e-mailben juttatta el a szerkesztőségbe, 2016. szeptember 10-én játszódott le a Lengyel-Tátrában, a Tengerszem (Czarny Staw pod Rysami) partján, a Tengerszem-csúcsra (Rysy) vezető turistaúton. Ezt írta az olvasó:

„Szép időben indultam a Tengerszem-csúcsra, a hajnali indulásnak köszönhetően sorban állás nélkül sikerült feljutni a csúcsra. A lefelé vezető úton azonban már egészen a Tengerszemig tömegek jöttek felfelé velem szemben. A Tengerszemhez érkezve érdekes szituációra lettem figyelmes. A tavat megkerülő turistaúton egy 10 év körüli kislány zokogott kétségbeesetten, mellette az anyja. A kislány kérte az anyját, hogy menjenek le, mert ez túl magas neki, és fél. Az anyja erre dühösen reagálva azt mondta neki, hogy vagy feljön a csúcsra, vagy itt hagyja őt.

Egyre több turistát vonzanak a medvemegfigyelő túrák

A medvék, és más, a Tátrában vadon élő állatok megfigyelésének lehetősége főleg a külföldről, elsősorban a Nagy-Britanniából érkező turistákat érdekli. A szolgáltatást kínáló Tátrai Nemzeti Park Igazgatóság (TANAP) igazgatója, Pavol Majko elmondta, hogy évente mintegy tíz ilyen szakképzett vezető vezetésével lebonyolított vadállat megfigyelő túrát sikerül megszervezni, különösen ügyelve a medvékre. „Ez a tevékenység növeli a nemzeti park vonzerejét, hiszen egy-egy ilyen túrán a látogatók természetes élőhelyükön láthatják a tátrai állatokat anélkül, hogy megzavarnák az állatok mindennapjait. Teljesen más természetes környezetükben látni ezeket az állatokat, mint az állatkertekben, parkokban, rácsok mögé zárva” – mondta el az igazgató. Elmondása szerint ilyen jellegű szolgáltatás már régóta működik számos afrikai nemzeti parkban.

Hogyan készüljünk fel egy jelzett turistaúton kívüli túrára?

Tátrai túráink során mind többen vagyunk úgy, hogy egyre több és egyre nehezebb utakat bejárunk, egyre több tapasztalatot szerzünk, míg végül, elérkezünk arra a pontra, amikor a jól ismert utak újbóli bejárása már nem elégíti ki az igényeinket. Többre vágyunk. Sokan álmodoznak a hegymászásról, ez azonban elég nagy ugrás, ami sokakat elrettenhet – egyrészt a magas költségek (tanfolyamok, felszerelés) miatt, másrészt azért, mert az alapvetően különbözik a trekkingtől. A kettő közötti átmenet során jó ötlet lehet a jelzett turistautakon kívül történő túrázás, amely a Lengyel-Tátrában bizonyos körülmények között teljesen legális.

Egyrészt téves az a megállítás, hogy a Lengyel-Tátrában csakis a jelzett turistautakon lehet túrázni. Másrészt viszont az sem igaz, hogy bárki túrázhat a jelzett turistautakon kívül. A jelzett turistautakon túrázni indulóknak nagyon jól felkészültnek kell lenni, és megfelelő felszereléssel kell rendelkezni. Azoknak a turistáknak, akik a jelzett turistautakon kívül, a turistautak legnehezebbjeként számon tartott Sas útnál is nehezebb terepen szeretnének túrázni, az alábbiakat érdemes szem előtt tartani:

Magas-Tátra – Sztereo fényképpár

Hat db. sztereo fényképpár a Magas-Tátrából és környékéről, 1900 körül. A fotókon: 1. Hruba Turnia 2. Tátra Lomnitz Nagy szálloda 3. Uj Csorba tó Móry telep 4. Csorbatói fogaskerekű vasut állomás 5. Négyesfogat a tátrai úton 6. Dobsinai jégbarlang - Nagy terem.

Érdekességek a Tátra történelméből – Anyám országa

Több ezer turista, sorban állás a turistautakon, tömegek a hegyen és Zakopanéban – úgy tűnik, a Tátra ma már nem számít titokzatos, távoli és megközelíthetetlen vidéknek. Higgyék el azonban, hogy sok különös história vár még megismerésre, mint pl. az alábbi érdekes történet, amely biztosan felkelti a Tátra-mániákusok érdeklődését.

1899-ben a lengyel származású világhírű tudós, a Nobel-díjas Maria Skłodowska-Curie és férje, Pierre Curie is megmászta a Tengerszem-csúcsot. A hegyek iránti szeretetüket sikerült továbbadni leányuknak, Évának is, aki Romuald Gantkowskival közösen, a New York-i lengyel közösség támogatásával 1938-ban Lengyelországban forgatták a The Land of My Mother (Anyám országa) című filmet, melyből természetesen a Tátrát sem lehetett kihagyni.

Fotók és videók a Tátrából – 2016. szeptember 1-15.

A Poduplaszki-Fagyott-tó; A Döller-tó, a Szentiványi-tó, a Felső- és Alsó-Zerge-tó; Az Alsó-Fenyves-tó; Éjszakai panoráma a Fehér-tavi-csúcsról; A Gasienica-Fagyott-tó és felette a Zawrat; Tátrai mágia...; A Ganek, a Tátra-csúcs és a Róth Márton-csúcs; A Poprádi-tó a Menguszfalvi-völgyben; A Bibircs csúcskeresztje; A Hátsó-tó a Lengyel-Öt-tó völgyében; Mágikus éjszaka a Tátrában; A Felkai-Hosszú-tó a Felkai-völgyben; A Magas-Tátra Kisszalókról; A Kápolna-csúcs; Napkelte a Bélai-Tátrában. Címszavakban mindezeket láthatjuk a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján 2016. szeptemberének első felében megosztott fotókon. Tátrai gerinceken / Egenhoffer-csúcs - Fecske-torony - Lomnici-csúcs; Egy nagy klasszikus - Tátra-csúcs; Kis-Viszoka - Rovátka - a túra legérdekesebb pillanatai; Kellemes meglepetés a turistaút mellett... .Ez alkalommal ezek a videók került be a válogatásba, melyek megtekintéséhez ezúttal is jó szórakozást kívánok!

Három-forrás – Sima-hágó

Három-forrás (1141 m) – a kék jelzésen Kis-hát alatti kereszteződés (1104 m, 0:30 ó) – jelzés nélküli elágazás az Alsó-Nefcer-vízeséshez (1160 m) – a zöld jelzés elágazása a Hincó-völgy torkolatánál (1411 m, 2:30 ó) – a zöld jelzésen a Fenyves-tavi-völgybe vezető elágazásig (1490 m, 0:15 ó) – Kolbenheyer-völgy – Retesz-hágó (1879 m, 1:20 ó) – a piros jelzésen Sima-hágó (1993 m, 0:15 ó). Vissza ugyanezen az útvonalon 4:30 óra. Teljes menetidő 9:20 óra. 

A Három-forrás erdészháztól a kék jelzésen indulva eleinte egy tisztáson, majd az erdőn át emelkedünk felfelé, keresztezzük a Kis-hát alacsony hegyhátát, majd hosszú szerpentinen ereszkedünk le a Kapor-völgyben lévő útelágazáshoz. Innen a Kapor-völgyben futó aszfaltozott erdei úton enyhe emelkedéssel tartunk felfelé a völgyben, néhány alkalommal keresztezve a Kapor-patakot. Az út jobb oldalán látható a Kriván (2494 m) hatalmas tömbje, a völgy bal oldalát a Liptói-Tátrához tartozó Liptói-tető gerince alkotja, amelynek legmagasabb pontja a Nagy-Kapor-tető.

Éjszakázási lehetőségek a tátrai menedékházakban

A www.magas-tatra.info oldal olvasója, Róka József a közelmúltban több napos, menedékházakban alvós túrát tett a Tátrában, és ezzel, pontosabban az általa érintett menedékházakban előre foglalt szállás nélküli, a földön történő alváslehetőségekkel kapcsolatban saját tapasztalatairól beszámolva az alábbi levelet juttatta el hozzám. A beszámolót szerkesztett változatban teszem közzé annak érdekében, hogy ha mások is ilyen túrát terveznek, illetve ha lefoglalt szállás nélkül „esnek be” egy menedékházba, akkor tudják mire számítsanak.

1. éjszaka: Zöld-tavi menedékház

Itt gyakorlatilag a földön alvást is előre le kell foglalni, túrázóinkat már este 6-kor elküldték a menedékházból, egy esőbeállóban aludtak pár km-rel arrébb.

2. éjszaka: Hosszú-tavi menedékház

Itt 10 € megfizetése ellenében lehetőség van a földön vagy a padon aludni, és ugyanennyiért félpanziós ellátást (vacsora+reggeli) is kérhető. A túra során érintett Zamkovszky- és a Téry-menedékházakban is lehet a földön aludni.

A mormoták örülnek a meleg, nyári napoknak

Az augusztus végi meleg nyári napokban a tátrai mormoták előszeretettel sütkéreztek az alpesi réteken, de a szokásosnál gyakrabban feltűntek a turistautak közelében is. „A nyári szezon kezdetén képletesen szólva minden tátrai állat füldugót tesz a fülébe, és a forró napok helyett az éjszakai életmódot választva napközben elrejtőznek az erdők, bokrok sűrűjében. Kivéve a mormotákat, akiknek a lehető legtöbb napsütésre szükségük van a fél évig tartó téli álom után” – mondta el Pavol Majko, a Tátrai Nemzeti Park Igazgatóság (TANAP) igazgatója. A tátrai mormota (Marmota marmota latirostris) a Szlovákiában élő legnagyobb rágcsáló, amely már a jégkorszakot követő időktől a Tátra lakója. A mormoták előszeretettel mozognak a magashegyi tisztásokon, és elkerülik az erdőt. „Nagyobb biztonságban érzik magukat a turistautak közelében, ahol nem támadja meg őket a hiúz vagy a sas, mivel ott az emberek vigyáznak rájuk” – mondta Majko.

Nincsenek veszélyben a tátrai erdők

A szlovák környezetvédelmi tárca szerencsétlennek és tájékozatlanságból fakadónak nevezte azokat az információkat, miszerint a Magas-Tátrában visszafordíthatatlan erdőirtás veszélye áll fenn és néhány terület örökre erdő nélkül maradhat. A valóságban ilyen helyzet nem is fordulhat elő. A tárca ezzel Gabriela Matečná SNS-es mezőgazdasági miniszter keddi kijelentéseire reagált, aki augusztus végén Poprádon arról beszélt, hogy kerekasztalt kellene összehívni az erdészek és természetvédők részvételével a tátrai értékes erdők elvesztése miatt. Ennek oka, hogy az erdők már régóta szenvednek a 2004-es viharok után megnövekedett szúpopuláció miatt. A szakemberek szerint nem csak a szélvihar által elért területek, de az egészséges erdők is veszélyeztetettek.

A természet megoldja

A környezetvédelmi tárca szerint a 2004-es szélvihar és a 2014-es Zsófia elnevezésű vihart követően a kisebb védettséget élvező területeken kivágták és feldolgozták a fákat, de az erdészek már beültették ezeket a helyeket. A természetvédelmi területen, tehát a leendő, legszigorúbban védett „A” zónában az erdősítésről maga a természet gondoskodott. „A vihar sújtotta erdő alatt most fiatal lucfenyők, nyírfák, berkenyék, jegenyék és erdeifenyők nőnek” - írja a környezetvédelmi tárca. A minisztérium a legértékesebb területek védelmében olyan intézkedéseket alkalmaznak, amelyek célja, hogy biztosítsa az egyedülálló erdők védelmét közvetlen emberi beavatkozás nélkül.

70 éves háromdimenziós térkép a Tátráról

Bár a 3D-s fotók és videók a XXI. század termékei, Szlovákiában már 1946-ban háromdimenziós térképet készítettek a Magas-Tátráról. A térképeket akkoriban 17 csehszlovák koronáért lehetett megvásárolni, a hozzá tartozó speciális szemüveggel együtt. A rendkívül értékes térkép egy példánya a kassai Műszaki Múzeumban, míg másik példánya Túrócszentmárton közelében, a nagyturányi (Turany) múzeumban tekinthető meg. Utóbbit az azóta már elhunyt geológus, Ľubo Bernát ajándékozta a helyi múzeumnak.

A műanyag keretben lévő térkép a Magas-Tátrát ábrázolja, és egy cseh térképész, Karel Hynie rajzolta, aki azokban az években Szlovákiában dolgozott. Az egyedülálló térképet Alsókubinban nyomtatták ki 1946 szeptemberében. A térképet taneszköznek szánták, de a szerző saját maga fizetett a térkép kiadásáért, majd 17 koronáért árusította a speciális szemüveggel együtt. A Tátra ezen a térképen csak a két tónusú szemüveggel látható tisztán. A szemüveg vörös színű keretét a bal, kék színű keretét pedig a jobb szem elé kell helyezni.

Forrás és fotó: http://www.pluska.sk

Lezuhant egy mentőhelikopter Szlovákiában

Szeptember 7-én, szerdán éjjel lezuhant az Air-Transport Europe (ATE) mentőhelikoptere a Besztercebányához közeli Strelníky (Sebő) település körzetében, a gép háromfős személyzete és a fedélzeten szállított beteg, egy 38 éves férfi életét vesztette – jelentette a TASR hírügynökség csütörtökön a légi mentőkre hivatkozva. A Tátrában is rendszeresen repülő mentőhelikopter, amely a poprádi bázisról szállt fel, a Polana tájvédelmi körzetben (Chránená krajinná oblasť Poľana) egy szikláról a 30 méteres mélységbe zuhant eszméletlen turistához riasztották. A szerencsétlenség okairól, körülményeiről és pontos időpontjáról egyelőre nem hoztak nyilvánosságra hivatalos adatokat, a helikoptert éjfél után kezdték keresni, miután a sérültet a fedélzetére véve elindult a besztercebányai kórház irányába, majd megszakadt vele a rádiókapcsolat, és eltűnt a radarokról. A keresőakció során a belügyminisztérium helikoptere hőkamera segítségével határolta be a zuhanás helyét, a mentőegységeknek hajnalban sikerült elérni a roncsokat, de a háromtagú személyzeten és a turistán már nem tudtak segíteni. 

Sátrazó turistákra támadt egy medve a Liptói-Tátrában

Szeptember 6-án, kedden este, sötétedés után a Liptói-Tátra legmagasabb csúcsa a Sebes-pataki-hegy (Bystrá, 2248 m) alatti tavaknak helyt adó katlanban illegálisan sátorozó cseh turistákra támadt egy medve. A két férfinak sikerült elfutnia, és elrejtőznie a törpefenyők között, és ott vészelték át az éjszakát, majd reggel értesítették a hegyimentőket. „A turisták szerencsére nem szenvedtek komoly sérüléseket, megúszták néhány karcolással, melyet futás közben szereztek, de nagyon fáradtak voltak és a hipotermia tünetei jelentkeztek náluk. A Hegyi Mentőszolgálat (HZS) liptói-tátrai regionális központjából a bejelentést követően öt hegyimentő és egy mentőkutya indult a bajba jutott cseh férfiak segítségére” – tájékoztatott honlapján a HZS. A helyszín megközelítése során azonban újabb hívást kaptak a két férfitól, miszerint a medve reggel visszatért a sátorhoz, a hegyimentők emiatt rendkívül óvatosan közelítették meg a sátrat, melyet a két bajba került férfival együtt röviddel szerda reggel 9 óra előtt sikerült elérniük. A hegyimentők ellátták a sérüléseiket, ezután összecsomagolták személyes tárgyaikat, melyeket a medve szétszórt a sátor közelében, majd a két ijedt férfit Podbanszkóra kísérték, ahonnan saját autójukkal távoztak.

Gerinctúra a Nyugati-Tátrában

Kihasználva a rendkívül jó időjárást, végigjártuk  a Nyugati-Tátra vagy ismertebb nevén a Liptói-havasok főgerincét, amely a Magas-Tátra közvetlen nyugati folytatásaként emelkedik. A szűk 3 nap miatt persze a teljes gerinc bejárásáról nem is álmodhattunk, így a lengyel oldalon található Gáspár-csúcsot és környékét  most elkerültük, de így is embert próbáló és egyben gyönyörű túrában volt részünk. Ami a túránkat nehezítette, hogy nem menedékházakban aludtunk, hanem a szabad ég alatt, így az élelmen és ivóvízen kívül, mi magunk cipeltük derékaljainkat, hálózsákunkat és bivakzsákjainkat is. Igaz ami nehézséget okozott, egyúttal kárpótolt is minket, hiszen egy-egy hegycsúcson eltöltött éjszaka, felejthetetlen élményt nyújtott.

A három nap alatt összesen 63 kilométert gyalogoltunk, 4541 méter szintemelkedéssel. Maga a megtett gerincszakasz, amit egy nap alatt tettünk meg, 18 kilométer volt, amelyet a Sebestől (Bystrá) egészen a Szilfásig (Brestová) tettünk meg, 1956 méteres szintemelkedéssel. Aki járt már ilyen terepen az tudja, hogy a számok nem adják vissza az út valódi nehézségét. Hiszen ugyanennyi szintet lefelé is meg kellett tenni, hol görgős és meredek lejtőhordalékon, hol nagyobb gránittömbökön ugrálva, nem beszélve arról, hogy a Rohács-gerinc is az útvonal része volt, amely vetekszik a híres Sas út nehézségével és itt rögtön hozzá is tenném, hogy szépségével is.

„Nagy Tátra korona” – két rekord pár nap alatt

Augusztus 27-29 között Paweł Orawiec lengyel hegyivezető akkor rekordot jelentő 60 óra 41 perc alatt megmászta a „Nagy Tátra korona” (Wielka Korona Tatr) sorába tartozó 14 csúcsot. A lengyelek által előszeretettel alkalmazott, szigorú és objektív kritériumok alapján összeállított „Nagy Tátra korona” (másik nevén „Tátrai nyolcezresek”) sorába azok a csúcsok tartoznak, melyeknek a határhágójuktól mért relatív szintkülönbsége legalább 100 méter, és tengerszint feletti magasságuk legalább 8000 láb, vagyis 2434 méter. A „Tátra koronája” (Korona Tatr) sorába (melyek minimális relatív szintkülönbsége legalább 100 méter) egyébként összesen 75 csúcs tartozik, és ezek közül is kiemelkedik a „Nagy Tátra korona”, amely csúcsoknak az előbbi kritérium mellett legalább 8000 láb tengerszint feletti magasságúnak is kell lennie. A „Nagy Tátra korona” csúcsai közé az alábbi csúcsok tartoznak: Gerlachfalvi-csúcs (2655 m), Lomnici-csúcs (2634 m), Jég-völgyi-csúcs (2627 m), Fecske-torony (2623 m), Tátra-csúcs (2560 m), Késmárki-csúcs (2558 m), Koncsiszta (2540 m), Zöld-tavi-csúcs (2526 m), Tengerszem-csúcs (2503 m), Kriván (2494 m), Bibircs (2476 m), Ganek (2465 m), Nagyszalóki-csúcs (2452 m), Közép-orom (2440 m).

Biztonság. Felkészülés. Felszerelés – Oktatófilm a Sas útról

2015-ben a lengyel Tátrai Nemzeti Park (TPN) és a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) együttműködésében elkészült egy oktatófilm a Sas útról, a Tátra legnehezebbnek tartott turistaútjáról. A két szervezet néhány évvel ezelőtt kiadott a Sas útról egy tájékoztatót. Ennek a célja, hogy a turistákat ellássák a legfontosabb információkkal a biztonsággal, a szükséges felszereléssel, valamint a biztonságos túrázáshoz szükséges megfelelő előkészületekkel kapcsolatban a Magas-Tátra technikailag egyik legnehezebb turistaútjával kapcsolatban. A húsz oldalas kiadvány megvásárolható a nemzeti park Információs Pontjain, valamint a völgyek bejáratánál lévő pénztárakban, illetve on-line az interneten (sklep.tpn.pl). A brosúrával együtt elkészült egy oktatófilm is, amely igaz, hogy szintén csak lengyel nyelven, de megfelelően kiegészíti ezt a kiadványt.

Láncok helyett járórács a Tengerszem-csúcsra vezető úton

Az egyik legismertebb közösségi oldalon néhány nappal ezelőtt komoly felzúdulást okozott egy fotó, amely a Tátra turistaúton elérhető legmagasabb csúcsára, a szlovák és a lengyel határon emelkedő Tengerszem-csúcsra (Rysy, 2499 m) szlovák oldalról vezető turistaúton történő építési munkákat mutatta be. Az „Aktualne warunki w górach” nevű lengyel csoportban látható az a fotó, amely a turistaútnak a Békás-tavaktól a Hunfalvy-völgyecskébe vezető, eddig láncokkal biztosított szakaszát mutatja, ahol éppen járórácsokat szerelnek a láncok feletti sziklákba. A munkások lyukakat fúrnak a sziklába, melyet betonnal öntenek ki, és abban rögzítik a járórácsokat.

Természetesen a turisták többsége ellenzi a magashegyi utakon történő ilyen könnyítéseket, és ezen nem is lehet meglepődni. A szlovák oldalról a Tengerszem-csúcsra vezető turistautat már eddig is jóval könnyebbnek tartották a lengyel oldalról a csúcsra vezető útvonaltól. A turistaútnak csak egy rövid szakasza jelenthetett némi nehézséget, melyet láncokkal biztosítottak, ahol viszont sokszor alakult ki torlódás. Mostantól ezen a szakaszon a turisták a láncok helyett a jóval kényelmesebb járórácsokon keresztül érhetik el a Hunfalvy-völgyecskét.

Súlyos gyermekbaleset a Szlovák Paradicsomban

Szeptember 3-án, szombaton súlyos gyermekbaleset történt a Szlovák Paradicsomban, a Suchá Belá szurdokban. Röviddel dél előtt érkezett a bejelentés a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) ügyeletére, hogy a Tálak-vízeséseknél (Mišové vodopády) egy gyermek súlyosan megsérült. Mivel a baleset helyszínén nem volt megfelelő térerő, az ügyeletes semmilyen más információval nem rendelkezett a balesetről. A bejelentés után azonnal riasztották a mentőhelikoptert, valamint földi úton Erdőaljáról (Podlesok) és Csingóból (Čingov) is hegyimentők indultak a helyszínre, akik azonban a Tálak-vízeséseknél nem találták a sérült gyermeket. A mentőhelikopter végigrepült a szurdok felett, és a levegőből próbálták behatárolni a baleset helyszínét. Közben a hegyimentők 18 300-as telefonszámán egy másik turista GPS koordináták megadásával pontosította a baleset helyszínét, valamint tájékoztatta őket a sérült állapotáról.

Pszichopaták a Tátrában

Augusztus elején a megmásztuk a Lomnici-csúcsot. Én, mint kezdő mászó, és néhány barátom, mint tapasztalt hegymászó. Teljes felszereléssel kb. délután fél kettőkor már lefelé tartottunk. A nálunk lévő kötelek, a siska és az köztesek (express) voltak tanúi annak, hogy milyen felelősségteljesen és precízen gondolkodnak és tevékenykednek a hegyi vezetők és a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) tagjai. Túrájuk minden pillanatát az érett gondolkodás és a tudatosság jellemzi.

Ahogy haladtunk lefelé, egyre közeledett a vihar, és ekkor velünk szemben, a sziklák között hirtelen feltűnt egy férfi és egy gyerek. Mindkettőjük lábán könnyű félcipő, a gyereken nylon esőkabát, és felfelé nézegettek. A Lomnici-csúcs irányába. Ahová csak hegyi vezetővel lehet felmenni. És ez a pszichopata (ami sajnos nem csak a Tátrában jellemző) rángatta maga után a gyerekét, mint egy rongybabát.

Sloboda pod nákladom (Teher alatt szabadon)

Amit a hátadra vettél, el kell vinned a célig.

Csaknem száz kilogrammal a hátukon gázolnak a hóban, ellenállnak a viharnak és a szélnek. A tátrai teherhordóknak bármilyen időjárási körülmények között el kell látniuk a menedékházakat. Munkájuk nem csak mesterség, de paradox módon a belső békéhez vezető út is. Ismerkedjünk meg a tátrai teherhordók idősebb generációjával. Megérthetjük azt, miért ők maradtak a mesterség utolsó mohikánjai az európai kontinensen. És talán megtudhatunk valami arról a teherről, amit mindannyian hordozunk.

115 éves a Giewont keresztje

1901. augusztus 19-én, egy évvel Jézus Krisztus születésének 1900. évfordulója után szentelték fel a Giewont (1895 m) ormán felállított 17,5 méter magas fém keresztet. A kereszt felállításának kezdeményezője Zakopane akkori lelkésze, Kazimierz Kaszelewski volt. Először, mintegy próbaként egy 10,5 méter magas, fából készült keresztet állítottak fel a csúcson, annak érdekében, hogy meg tudják állapítani, látható-e Zakopanéból. A későbbi fém keresztet Krakkóban gyártották le, majd vasúton szállították Zakopanéba. Az alkatrészeket a vasútállomásról lovas szekerek vitték fel a Konrád-tisztásra, ahonnan hegymászók a hátukon vitték fel végleges helyére. A szállítás és az összeszerelés július 3-tól 9-ig tartott, a kereszt felszentelésére ünnepélyes szentmise keretében augusztus 19-én került sor, melyen mintegy 300 ember vett részt.

A híres kereszt 400 fém-elemből áll, ezek összsúlya 1819 kg. A sziklából 15 méter magasba emelkedik, alapjánál 2,5 méter szélességű, a kereszt karjai 5,5 méter hosszúak. A karok metszéspontjában az alábbi felirat olvasható: „Jesu Christo Deo, restitutae per ipsum salutis MCM”

Fotók és videók a Tátrából – 2016. augusztus 16-31.

Vihar a Sas úton; A Racskó-völgy torkolata; A Téry-horhos felé vezető ösvény melletti vízesés; A Tengerszem-csúcsra vezető turistaút; Hegyimentés a Lengyel-Tátrában; Barnamedve a Lengyel-Jávor-völgyben; Az Óriás-vízesés a Kyseľ-szurdokban; A Tengerszem nem megszokott keretben; Jég-völgyi-csúcs; A Kysel-szurdok egyik vízesése; Magas-Tátra esszencia; A Téry-menedékház, ahogy kevesen látják; Éjszakai túra a Tengerszem-csúcsra; Varázslatos út a Nosalra. Címszavakban mindezeket láthatjuk a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján 2016. augusztusának első felében megosztott fotókon. Napkelte a Kápolna-csúcson (Kościelec). Ez alkalommal ez a videó került be a válogatásba, melyek megtekintéséhez ezúttal is jó szórakozást kívánok!

Vasárnap este még egy turista életét vesztette a Tátrában

Ahogy a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálatot (TOPR) heti összesített beszámolójából kiderült, augusztus 28-án, vasárnap este a korábban már közölt halálos baleseten kívül még egy tragikus baleset történt a Lengyel-Tátrában. Kb. este fél 8 körül egy szemtanútól érkezett a bejelentés a hegyimentők ügyeletére, hogy az Északi-Gránát-csúcsról (Skrajny Granat) a Gąsienica-Fekete-tóhoz (Czarny Staw Gąsienycowi) vezető sárga jelzésű turistaúton egy férfi lezuhant a kitett területen, láthatóan súlyos sérülései vannak, és nem lélegzik. A hegyimentők mentőhelikopterrel azonnal a helyszínre repültek, ám már csak a halál beálltát tudták megállapítani, majd a holttestet a zakopanei kórházba szállították.

Forrás: http://portaltatrzanski.com; Fotó: Pawel Stanuch

Matlárháza – Kopa-hágó

Matlárháza (885 m) – a kék jelzésen a sárga jelzés elérése (1058 m) – Zsázsa-forrás elágazásig (1200 m, 1:30 óra) – Nagy-Fehér-tó (1612 m, 1:45 ó) – Elülső-Kopa-hágó (1780 m) – Kopa-hágó (1749 m, 0:30 ó). Vissza ugyanezen az útvonalon 3:00 óra. Teljes menetidő 6:45 óra.

Matlárházáról, a Tátra körúttól a kék jelzésen indulunk északnyugat felé, majd a Loisch-forrás közelében érjük el az erdőt, ahol az út enyhén emelkedni kezd. Széles erdei úton haladunk, néhányszor keresztezünk más erdei utakat, majd hamarosan elérjük a Késmárki-Fehérvíz-völgyben vezető sárga jelzést. A kereszteződéstől a sárga jelzéssel együtt megyünk tovább a Késmárki-Fehér-víz mentén, hamarosan átmegyünk egy széles fahídon a patak bal partjára, és kis idő múlva megérkezünk a Zsázsa-forráshoz.