Miután Barnát felriasztottam téli álmából 10 nappal indulás előtt egy
biztató időjárás előrejelzéssel, már csak egymást kellett meggyőzni, hogy mi
legyen a célpont. Végül egy Szlovák paradicsom és egy Magas-Tátra célpont
mellett döntöttünk. 6:30: Barna és Ádám pontosan a megbeszélt időpontban
megérkeznek hozzánk. Bedobom a cuccom és már indulunk is. Menet közben dumálás,
téma Barni, nyaralás, Fanni, Ádám... Rég találkoztunk, 9.30-ra értünk a pilai
parkolóba, parkolás + parkbelépő 6,5 EUR. Rövid pakolás után a sárga jelzésen indultunk el felfelé. A patak bővizű,
köszönhetően a két nappal ezelőtti nagy esőzésnek. Olyannyira bő a vízhozam,
hogy sokszor a patakban kell gázolni, voltak családok, akik ezt cuppogó
sportcipőben, vagy mezítláb próbálták kivitelezni (nem hiszem, hogy komfortos
érzéssel). A völgy végig hangulatos, két létrás résszel, a létrák után fa
pallókkal.
2016. szeptember 30., péntek
2016. szeptember 29., csütörtök
Három-forrás – Kriván – Gödör-tó – Három-forrás
Három-forrás parkoló (1140 m ) – a zöld jelzésen Felső-Krivánválli-nyereg
– Kriván alatti elágazás (2140
m , 2:15 ó) – tovább a kék jelzésen Kriván-nyereg –
Kriván (2494 m ,
1:30 ó) – Kriván alatti elágazás (2140 m , 1:15 ó) – Gödör-tó elágazás (1448 m , 1:30 ó) – a piros
jelzésű felső turistaúton Három-forrás parkoló (1140 m , 1:00 ó). Teljes
menetidő: 7:30 óra.
A Három-forrástól a Kis-hát erdős lejtőin kezdjük meg
utunkat, majd a Felső-Krivánválli-nyereg törpefenyős hegyoldalán vezető
szerpentineken keresztül érkezünk meg a Kriván-szakadékba. Ezután egy meredek
emelkedő következik a Kis-Krivánon keresztül a Kriván-nyeregig, majd a Kriván
sziklás délnyugati lejtőjén jutunk fel a csúcsra. Vissza a kék jelzésen a
Gödör-tóig, majd innen a Felső turistaúton a Három-forrásig.
2016. szeptember 28., szerda
Zerge-hegy / Kozi Wierch
![]() |
Fotó: Pavol Kupcik |
A csúcson keresztül
haladó Sas útnak, valamint a csúcsról nyíló kilátásnak köszönhetően a
Zerge-hegy (Kozi Wierch) nagyon népszerű a Tátrába látogató turisták körében.
Magassága 2291 méter, ezzel a Tátra legmagasabb, teljes egészében Lengyelország
területén magasodó csúcsa. A csúcs masszívuma a Svinica (Świnica) keleti
gerincén emelkedik, a Zamarła-torony (Zamarła Turnia) és a Fekete-fal (Czarne
Ściany) között. Magán a csúcson kívül ehhez a csoporthoz tartozik a
Zerge-bástya (Kozie Czuby) három orma, a kettőt a Felső-Zerge-bástya (Kozia
Przełęcz Wyżnia) választja el egymástól. A csúcstól a Fekete-falig vezető
hosszú gerincet Zerge-falnak (Kozi Mur) nevezik, ebből a falból esik le a híres
Zaruski-repedés (Rysa Zaruskiego).
A Zerge-hegy két
nagy völgy, mégpedig a Gąsienica-völgy (Dolina Gąsienicowa) és a Lengyel-Öt-tó
völgye (Dolina Pięciu Stawów Polskich), pontosabban ezeknek a fővölgyeknek a felső
részén fekvő kisebb völgyek, úgy mint a Zerge-völgyecske (Dolinką Kozią) és a
Puszta-völgyecske (Dolinką Pustą) fölé magasodik.
2016. szeptember 27., kedd
Két magyar turista eltévedt a Nagyszalóki-csúcson
Szeptember
22-én nem sokkal naplemente előtt két magyar turista kérte a Hegyi
Mentőszolgálat (HZS) segítségét a Magas-Tátrában, akik a Nagyszalóki-csúcsról
történő ereszkedés közben eltévedtek, és egyenesen lefelé tartottak a
hegyoldalon, majd miután elérték a törpefenyők sávját, a sötétedés közeledtével
nem mertek tovább ereszkedni. A hegyimentők GPS koordináták alapján szerették
volna a helyzetüket azonosítani, de mivel ezt a turisták nem tudták megadni,
ezért a Tarajka (Hrebienok) közeléből fény- és hangjelzésekkel próbálták meg
őket beazonosítani. Kiderült, hogy nincsenek a közelben, ezután az
Újtátrafüreden lévő Jakab-rétről (Jakubková lúka) próbálták meghatározni az
eltévedt páros helyzetét. Itt a köztéri világítás lekapcsolása után az eltévedt
turisták mobiltelefonjuk fényének felvillantásával tudták jelezni a helyzetüket,
így a hegyimentők megközelítőleg be tudták azonosítani a tartózkodási helyüket.
2016. szeptember 26., hétfő
Tátrai teherhordók – kihalással veszélyeztetett faj
A közelmúltban egy különleges
film premier előtti bemutatójának lehettek a tanúi az érdeklődők az egyik
pozsonyi filmszínházban. Pavol Barabáš – Teher alatt szabadon (Sloboda pod
nákladom) című filmjében az elismert rendező tisztelettel hajt fejet a tátrai
teherhordók legidősebb generációja előtt, akik mindennel ellátják a tátrai
menedékházakat. A filmből kiderül, miért választották ezt az életformát, miért
maradtak éppen ők ennek a hivatásnak az utolsó mohikánjai az európai kontinensen.
„Be akartam mutatni a tátrai teherhordók létének indokoltságát. Mindezt azért,
hogy a turisták, amikor a turistautakon találkoznak ezekkel a nagy súlyokat
cipelő emberekkel, ne csak abból a megközelítésből tekintsenek rájuk, mint hogy
ők viszik fel azt a korty sört, azt a csésze teát, vagy azt a szelet Horalkyt,
melyet a menedékházban elfogyasztanak. Egyszerűen próbáljuk meg helyesen
értékelni a dolgokat” – mondta el Pavol Barabáš, akinek a teherhordók által
használt hordkeret jó ismerőse.
2016. szeptember 25., vasárnap
Ezúttal egy orosz turista úszott a Halastóban
A
Tátra valamennyi tavára és patakjaira érvényes fürdőzési tilalom ellenére újybb
turista döntött úgy, hogy megmártózik a Tátra legnyagobb tavában, a Halastóban.
Az orosz turista ezt ráadásul videóra is rögzítette, és megosztotta az
interneten. A két perces videófelvétel múlt hét szerdán (szeptember 15-én) jelent
meg a YouTube csatornán. Ezen azt látjuk, hogy egy szakállasa férfi
fehérneműben bemászik a tóba, odaúszik egy sziklához, felmászik rá, majd ismét
a vízbe ereszkedve a partra úszik. Mindezt orosz nyelvű felirat kíséri.
A
Halastóban, mint ahogy minden más tátrai tóban is a Tátrai Nemzeti Park (TPN)
előírásai szerint tilos fürdőzni. Ezért a mutatványért akár 500 złoty bírságot
is ki lehet szabni, ennek ellenére minden évben akad néhány kalandor, akik
vállaják ennek kockázatát.
2016. szeptember 24., szombat
55 éves a Poprádi-tavi Hegyi Szálló
A régi Majláth menedékház közelében, a Poprádi-tó északnyugati
partján 1957. október 12-én tették le egy új hegyi szálloda alapjait. A villamos
vasút megállójától a tóhoz vezető utat úgy építették át, hogy teherautók
is használni tudják. Az új, háromszintes szállodát Ladislav Bauer és Ferdinand
Čapka tervei alapján egy poprádi cég építette fel. A hegyi szálló 1961
Karácsonyán kezdte meg működését, megnyitása idején 110 ágy volt
a kapacitása, tágas, 200 fős étteremmel és bárral rendelkezett.
Eredeti elnevezése „Poprádi-tavi Hegyi szálló“ volt. Štefan Morávek,
valamint a poprádi-tó mellett elpusztult (sorendben negyedik) menedékház
emléktábláját az új hegyi szálló falára helyezték át. Ezért a ház neve
továbbra is „Morávek kapitány menedékház a Poprádi-tónál“ maradt. Az
épület 1990-ben kapta vissza hivatalos nevét – Poprádi-tavi menedékház.
2016. szeptember 23., péntek
Magas-Tátrai kalandok – Két vándor
0. nap: Utazás Poprádra: Budapest – Kassa (Košice) – Poprád (Poprad)
A pénteki nap még melóval telt, majd a felszerelés véglegesítése után
(igazából csak a kiporciózott kaját kellett bedobni a táskába) már indultunk is
Kassán keresztül Poprádra (a MÁV olcsó retúr jegyet ad Poprádig, érdemes
kihasználni). Hosszú, meglehetősen eseménytelen vonatutunk volt Poprádig, ahol
éjjel fél 12 körül estünk be a vasútállomás közelében levő szállásra (Hotel
Gerlach). Az ügyeletes recepciós nem beszélt sokkal jobban angolul, mint mi
szlovákul, de csak megkaptuk a szobakulcsot. A lakosztályunk egy régi
koliszobára emlékeztetett leginkább, de egy éjszakára tökéletes volt.
Reggel azzal kezdtük, hogy megnéztük a folyosó ablakából, hogy hova is
tervezünk felmenni… Busszal terveztünk Zárba (Ždiar) menni,
szerencsére a buszpályaudvart sem kellett keresni, ott van a vasútállomás
mellett. Zár apró hegyi falunak tűnt, javarészt hagyományos házakkal. Innen már a
Magisztrálé (Felső-turistaút, Tatranská magistrála) útvonalán indultunk felfelé a Siroka-nyeregig (Siroké
sedlo, 1826m). Őszintén szólva jobban bírtuk, mint amit vártunk. Úgy tűnt, használt a
börzsönyi felkészülés, bár a tátrai emelkedőkre és lejtőkre talán csak
lépcsőzéssel lehet rendesen felkészülni.
2016. szeptember 22., csütörtök
A Magas-Tátra egyre népszerűbb a turisták körében
A Magas-Tátra a hamarosan véget érő nyári idénnyel az ország történetének
egyik legsikeresebb nyári szezonján lesz túl. A tátrai Idegenforgalmi Körzeti
Szervezet (OOCR) szerint a régió turisták százezreit vonzotta. A szervezetnek ugyan
még nincsenek hivatalos adatai a nyári hónapokról, azonban Andrea Žigová,
az OOCR igazgatója szerint a jelenlegi becslések forgalomnövekedést mutatnak az
elszállásolások és az egynapos kirándulások tekintetében is. Ezt a helyi adók
beszedéséből becslik, amelyet az OOCR Poprád, Csorba (Štrba) és a Magas-Tátra
alatt elterülő településeken szedett be. A látogatók 60
százalékát szlovák turisták alkották, a külföldiek közül a legtöbben
Csehországból és Lengyelországból érkeztek, de jöttek turisták Magyarországról,
Németországból. Izraelből, sőt, Japánból és Kanadából is. Az igazgató elmondása
szerint a látogatottság növekedéséhez nemcsak a hegyek szépsége és a gyönyörű
környezet, de a jelenlegi biztonsági helyzet is hozzájárult, ezért rengeteg
szlovákiai lakos vagy csehországi turista döntött a közeli nyaralás mellett.
Fontos tényező volt még a kellemes nyári időjárás, főleg augusztusban, valamint
a rendezvények és a szolgáltatások széles kínálata.
2016. szeptember 21., szerda
Párbeszéd a Tengerszemnél: „Jössz, vagy itt hagylak!”
Az alábbi eset, melynek
leírását az egyik lengyel site olvasója e-mailben juttatta el a
szerkesztőségbe, 2016. szeptember 10-én játszódott le a Lengyel-Tátrában, a
Tengerszem (Czarny Staw pod Rysami) partján, a Tengerszem-csúcsra (Rysy) vezető
turistaúton. Ezt írta az olvasó:
„Szép időben indultam
a Tengerszem-csúcsra, a hajnali indulásnak köszönhetően sorban állás nélkül
sikerült feljutni a csúcsra. A lefelé vezető úton azonban már egészen a Tengerszemig
tömegek jöttek felfelé velem szemben. A Tengerszemhez érkezve érdekes
szituációra lettem figyelmes. A tavat megkerülő turistaúton egy 10 év körüli
kislány zokogott kétségbeesetten, mellette az anyja. A kislány kérte az anyját,
hogy menjenek le, mert ez túl magas neki, és fél. Az anyja erre dühösen
reagálva azt mondta neki, hogy vagy feljön a csúcsra, vagy itt hagyja őt.
2016. szeptember 20., kedd
Egyre több turistát vonzanak a medvemegfigyelő túrák
A
medvék, és más, a Tátrában vadon élő állatok megfigyelésének lehetősége főleg a
külföldről, elsősorban a Nagy-Britanniából érkező turistákat érdekli. A szolgáltatást
kínáló Tátrai Nemzeti Park Igazgatóság (TANAP) igazgatója, Pavol Majko
elmondta, hogy évente mintegy tíz ilyen szakképzett vezető vezetésével
lebonyolított vadállat megfigyelő túrát sikerül megszervezni, különösen ügyelve
a medvékre. „Ez a tevékenység növeli a nemzeti park vonzerejét, hiszen egy-egy
ilyen túrán a látogatók természetes élőhelyükön láthatják a tátrai állatokat
anélkül, hogy megzavarnák az állatok mindennapjait. Teljesen más természetes
környezetükben látni ezeket az állatokat, mint az állatkertekben, parkokban,
rácsok mögé zárva” – mondta el az igazgató. Elmondása szerint ilyen jellegű
szolgáltatás már régóta működik számos afrikai nemzeti parkban.
2016. szeptember 19., hétfő
Hogyan készüljünk fel egy jelzett turistaúton kívüli túrára?
Tátrai túráink során
mind többen vagyunk úgy, hogy egyre több és egyre nehezebb utakat bejárunk, egyre
több tapasztalatot szerzünk, míg végül, elérkezünk arra a pontra, amikor a jól
ismert utak újbóli bejárása már nem elégíti ki az igényeinket. Többre vágyunk.
Sokan álmodoznak a hegymászásról, ez azonban elég nagy ugrás, ami sokakat
elrettenhet – egyrészt a magas költségek (tanfolyamok, felszerelés) miatt,
másrészt azért, mert az alapvetően különbözik a trekkingtől. A kettő közötti
átmenet során jó ötlet lehet a jelzett turistautakon kívül történő túrázás,
amely a Lengyel-Tátrában bizonyos körülmények között teljesen legális.
Egyrészt téves az a
megállítás, hogy a Lengyel-Tátrában csakis a jelzett turistautakon lehet
túrázni. Másrészt viszont az sem igaz, hogy bárki túrázhat a jelzett
turistautakon kívül. A jelzett turistautakon túrázni indulóknak nagyon jól
felkészültnek kell lenni, és megfelelő felszereléssel kell rendelkezni. Azoknak
a turistáknak, akik a jelzett turistautakon kívül, a turistautak
legnehezebbjeként számon tartott Sas útnál is nehezebb terepen szeretnének
túrázni, az alábbiakat érdemes szem előtt tartani:
2016. szeptember 18., vasárnap
Magas-Tátra – Sztereo fényképpár
Hat db. sztereo fényképpár a
Magas-Tátrából és környékéről, 1900 körül. A fotókon: 1. Hruba Turnia 2. Tátra
Lomnitz Nagy szálloda 3. Uj Csorba tó Móry telep 4. Csorbatói fogaskerekű vasut
állomás 5. Négyesfogat a tátrai úton 6. Dobsinai jégbarlang - Nagy terem.
2016. szeptember 17., szombat
Érdekességek a Tátra történelméből – Anyám országa
Több
ezer turista, sorban állás a turistautakon, tömegek a hegyen és Zakopanéban –
úgy tűnik, a Tátra ma már nem számít titokzatos, távoli és megközelíthetetlen
vidéknek. Higgyék el azonban, hogy sok különös história vár még megismerésre,
mint pl. az alábbi érdekes történet, amely biztosan felkelti a Tátra-mániákusok
érdeklődését.
1899-ben
a lengyel származású világhírű tudós, a Nobel-díjas Maria Skłodowska-Curie és
férje, Pierre Curie is megmászta a Tengerszem-csúcsot. A hegyek iránti
szeretetüket sikerült továbbadni leányuknak, Évának is, aki Romuald Gantkowskival
közösen, a New York-i lengyel közösség támogatásával 1938-ban Lengyelországban
forgatták a The Land of My Mother (Anyám országa) című filmet, melyből
természetesen a Tátrát sem lehetett kihagyni.
2016. szeptember 16., péntek
Fotók és videók a Tátrából – 2016. szeptember 1-15.
A
Poduplaszki-Fagyott-tó; A Döller-tó, a Szentiványi-tó, a Felső- és
Alsó-Zerge-tó; Az Alsó-Fenyves-tó; Éjszakai panoráma a Fehér-tavi-csúcsról; A
Gasienica-Fagyott-tó és felette a Zawrat; Tátrai mágia...; A Ganek, a Tátra-csúcs
és a Róth Márton-csúcs; A Poprádi-tó a Menguszfalvi-völgyben; A Bibircs
csúcskeresztje; A Hátsó-tó a Lengyel-Öt-tó völgyében; Mágikus éjszaka a
Tátrában; A Felkai-Hosszú-tó a Felkai-völgyben; A Magas-Tátra Kisszalókról; A
Kápolna-csúcs; Napkelte a Bélai-Tátrában. Címszavakban mindezeket láthatjuk a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján 2016. szeptemberének
első felében megosztott fotókon. Tátrai gerinceken / Egenhoffer-csúcs -
Fecske-torony - Lomnici-csúcs; Egy nagy klasszikus - Tátra-csúcs; Kis-Viszoka -
Rovátka - a túra legérdekesebb pillanatai; Kellemes meglepetés a turistaút
mellett... .Ez alkalommal ezek a videók került be a válogatásba, melyek
megtekintéséhez ezúttal is jó szórakozást kívánok!
2016. szeptember 15., csütörtök
Három-forrás – Sima-hágó
Három-forrás (1141 m ) – a kék jelzésen Kis-hát
alatti kereszteződés (1104 m ,
0:30 ó) – jelzés nélküli elágazás az Alsó-Nefcer-vízeséshez (1160 m ) – a zöld jelzés
elágazása a Hincó-völgy torkolatánál (1411 m , 2:30 ó) – a zöld jelzésen a
Fenyves-tavi-völgybe vezető elágazásig (1490 m , 0:15 ó) – Kolbenheyer-völgy – Retesz-hágó
(1879 m ,
1:20 ó) – a piros jelzésen Sima-hágó (1993 m , 0:15 ó). Vissza ugyanezen az útvonalon
4:30 óra. Teljes menetidő 9:20 óra.
A Három-forrás erdészháztól a kék jelzésen indulva eleinte
egy tisztáson, majd az erdőn át emelkedünk felfelé, keresztezzük a Kis-hát
alacsony hegyhátát, majd hosszú szerpentinen ereszkedünk le a Kapor-völgyben
lévő útelágazáshoz. Innen a Kapor-völgyben futó aszfaltozott erdei úton enyhe
emelkedéssel tartunk felfelé a völgyben, néhány alkalommal keresztezve a
Kapor-patakot. Az út jobb oldalán látható a Kriván (2494 m ) hatalmas tömbje, a
völgy bal oldalát a Liptói-Tátrához tartozó Liptói-tető gerince alkotja,
amelynek legmagasabb pontja a Nagy-Kapor-tető.
2016. szeptember 14., szerda
Éjszakázási lehetőségek a tátrai menedékházakban
A www.magas-tatra.info oldal olvasója,
Róka József a közelmúltban több napos, menedékházakban alvós túrát tett a
Tátrában, és ezzel, pontosabban az általa érintett menedékházakban előre
foglalt szállás nélküli, a földön történő alváslehetőségekkel kapcsolatban saját
tapasztalatairól beszámolva az alábbi levelet juttatta el hozzám. A beszámolót szerkesztett
változatban teszem közzé annak érdekében, hogy ha mások is ilyen túrát
terveznek, illetve ha lefoglalt szállás nélkül „esnek be” egy menedékházba, akkor
tudják mire számítsanak.
1.
éjszaka: Zöld-tavi menedékház
Itt
gyakorlatilag a földön alvást is előre le kell foglalni, túrázóinkat már este 6-kor
elküldték a menedékházból, egy esőbeállóban aludtak pár km-rel arrébb.
2.
éjszaka: Hosszú-tavi menedékház
Itt
10 € megfizetése ellenében lehetőség van a földön vagy a padon aludni, és
ugyanennyiért félpanziós ellátást (vacsora+reggeli) is kérhető. A túra során
érintett Zamkovszky- és a Téry-menedékházakban is lehet a földön aludni.
2016. szeptember 13., kedd
A mormoták örülnek a meleg, nyári napoknak
Az
augusztus végi meleg nyári napokban a tátrai mormoták előszeretettel
sütkéreztek az alpesi réteken, de a szokásosnál gyakrabban feltűntek a
turistautak közelében is. „A nyári szezon kezdetén képletesen szólva minden
tátrai állat füldugót tesz a fülébe, és a forró napok helyett az éjszakai
életmódot választva napközben elrejtőznek az erdők, bokrok sűrűjében. Kivéve a
mormotákat, akiknek a lehető legtöbb napsütésre szükségük van a fél évig tartó
téli álom után” – mondta el Pavol Majko, a Tátrai Nemzeti Park Igazgatóság
(TANAP) igazgatója. A tátrai mormota (Marmota marmota latirostris) a
Szlovákiában élő legnagyobb rágcsáló, amely már a jégkorszakot követő időktől a
Tátra lakója. A mormoták előszeretettel mozognak a magashegyi tisztásokon, és
elkerülik az erdőt. „Nagyobb biztonságban érzik magukat a turistautak
közelében, ahol nem támadja meg őket a hiúz vagy a sas, mivel ott az emberek
vigyáznak rájuk” – mondta Majko.
2016. szeptember 12., hétfő
Nincsenek veszélyben a tátrai erdők
A szlovák környezetvédelmi
tárca szerencsétlennek és tájékozatlanságból fakadónak nevezte azokat az információkat,
miszerint a Magas-Tátrában visszafordíthatatlan erdőirtás veszélye áll fenn és
néhány terület örökre erdő nélkül maradhat. A valóságban ilyen helyzet nem is
fordulhat elő. A tárca ezzel Gabriela Matečná SNS-es mezőgazdasági miniszter
keddi kijelentéseire reagált, aki augusztus végén Poprádon arról beszélt, hogy
kerekasztalt kellene összehívni az erdészek és természetvédők részvételével a
tátrai értékes erdők elvesztése miatt. Ennek oka, hogy az erdők már régóta
szenvednek a 2004-es viharok után megnövekedett szúpopuláció miatt. A
szakemberek szerint nem csak a szélvihar által elért területek, de az
egészséges erdők is veszélyeztetettek.
A természet megoldja
A környezetvédelmi tárca szerint a 2004-es szélvihar és a
2014-es Zsófia elnevezésű vihart követően a kisebb védettséget élvező
területeken kivágták és feldolgozták a fákat, de az erdészek már beültették
ezeket a helyeket. A természetvédelmi területen, tehát a leendő, legszigorúbban
védett „A” zónában az erdősítésről maga a természet gondoskodott. „A vihar
sújtotta erdő alatt most fiatal lucfenyők, nyírfák, berkenyék, jegenyék és
erdeifenyők nőnek” - írja a környezetvédelmi tárca. A minisztérium a
legértékesebb területek védelmében olyan intézkedéseket alkalmaznak, amelyek
célja, hogy biztosítsa az egyedülálló erdők védelmét közvetlen emberi
beavatkozás nélkül.
2016. szeptember 10., szombat
70 éves háromdimenziós térkép a Tátráról
Bár a 3D-s fotók és videók a XXI. század termékei,
Szlovákiában már 1946-ban háromdimenziós térképet készítettek a Magas-Tátráról.
A térképeket akkoriban 17 csehszlovák koronáért lehetett megvásárolni, a hozzá
tartozó speciális szemüveggel együtt. A rendkívül értékes térkép egy példánya a
kassai Műszaki Múzeumban, míg másik példánya Túrócszentmárton közelében, a
nagyturányi (Turany) múzeumban tekinthető meg. Utóbbit az azóta már elhunyt
geológus, Ľubo Bernát ajándékozta a helyi múzeumnak.
A műanyag keretben lévő térkép a Magas-Tátrát ábrázolja, és
egy cseh térképész, Karel Hynie rajzolta, aki azokban az években Szlovákiában
dolgozott. Az egyedülálló térképet Alsókubinban nyomtatták ki 1946
szeptemberében. A térképet taneszköznek szánták, de a szerző saját maga
fizetett a térkép kiadásáért, majd 17 koronáért árusította a speciális
szemüveggel együtt. A Tátra ezen a térképen csak a két tónusú szemüveggel
látható tisztán. A szemüveg vörös színű keretét a bal, kék színű keretét pedig
a jobb szem elé kell helyezni.
Forrás és fotó: http://www.pluska.sk
2016. szeptember 9., péntek
Lezuhant egy mentőhelikopter Szlovákiában
Szeptember
7-én, szerdán éjjel lezuhant az Air-Transport Europe (ATE) mentőhelikoptere a
Besztercebányához közeli Strelníky (Sebő) település körzetében, a gép háromfős
személyzete és a fedélzeten szállított beteg, egy 38 éves férfi életét
vesztette – jelentette a TASR hírügynökség csütörtökön a légi mentőkre
hivatkozva. A Tátrában is rendszeresen repülő mentőhelikopter, amely a poprádi
bázisról szállt fel, a Polana tájvédelmi körzetben (Chránená krajinná oblasť
Poľana) egy szikláról a 30 méteres mélységbe zuhant eszméletlen turistához
riasztották. A
szerencsétlenség okairól, körülményeiről és pontos időpontjáról egyelőre nem
hoztak nyilvánosságra hivatalos adatokat, a helikoptert éjfél után kezdték
keresni, miután a sérültet a fedélzetére véve elindult a besztercebányai kórház
irányába, majd megszakadt vele a rádiókapcsolat, és eltűnt a radarokról. A keresőakció
során a belügyminisztérium helikoptere hőkamera segítségével határolta be a
zuhanás helyét, a mentőegységeknek hajnalban sikerült elérni a roncsokat, de a
háromtagú személyzeten és a turistán már nem tudtak segíteni.
Sátrazó turistákra támadt egy medve a Liptói-Tátrában
Szeptember 6-án,
kedden este, sötétedés után a Liptói-Tátra legmagasabb csúcsa a
Sebes-pataki-hegy (Bystrá, 2248 m) alatti tavaknak helyt adó katlanban
illegálisan sátorozó cseh turistákra támadt egy medve. A két férfinak sikerült
elfutnia, és elrejtőznie a törpefenyők között, és ott vészelték át az éjszakát,
majd reggel értesítették a hegyimentőket. „A turisták szerencsére nem
szenvedtek komoly sérüléseket, megúszták néhány karcolással, melyet futás
közben szereztek, de nagyon fáradtak voltak és a hipotermia tünetei
jelentkeztek náluk. A Hegyi Mentőszolgálat (HZS) liptói-tátrai regionális
központjából a bejelentést követően öt hegyimentő és egy mentőkutya indult a bajba
jutott cseh férfiak segítségére” – tájékoztatott honlapján a HZS. A helyszín
megközelítése során azonban újabb hívást kaptak a két férfitól, miszerint a
medve reggel visszatért a sátorhoz, a hegyimentők emiatt rendkívül óvatosan
közelítették meg a sátrat, melyet a két bajba került férfival együtt röviddel
szerda reggel 9 óra előtt sikerült elérniük. A hegyimentők ellátták a sérüléseiket,
ezután összecsomagolták személyes tárgyaikat, melyeket a medve szétszórt a
sátor közelében, majd a két ijedt férfit Podbanszkóra kísérték, ahonnan saját
autójukkal távoztak.
Gerinctúra a Nyugati-Tátrában
Kihasználva a rendkívül jó időjárást, végigjártuk a Nyugati-Tátra
vagy ismertebb nevén a Liptói-havasok főgerincét, amely a Magas-Tátra közvetlen
nyugati folytatásaként emelkedik. A szűk 3 nap miatt persze a teljes
gerinc bejárásáról nem is álmodhattunk, így a lengyel oldalon található
Gáspár-csúcsot és környékét most elkerültük, de így is embert próbáló és
egyben gyönyörű túrában volt részünk. Ami a túránkat nehezítette, hogy
nem menedékházakban aludtunk, hanem a szabad ég alatt, így az élelmen és
ivóvízen kívül, mi magunk cipeltük derékaljainkat, hálózsákunkat és
bivakzsákjainkat is. Igaz ami nehézséget okozott, egyúttal kárpótolt is minket,
hiszen egy-egy hegycsúcson eltöltött éjszaka, felejthetetlen élményt nyújtott.
A
három nap alatt összesen 63 kilométert gyalogoltunk, 4541 méter
szintemelkedéssel. Maga a megtett gerincszakasz, amit egy nap alatt tettünk
meg, 18 kilométer volt, amelyet a Sebestől (Bystrá) egészen a Szilfásig (Brestová)
tettünk meg, 1956 méteres szintemelkedéssel. Aki járt már ilyen terepen az
tudja, hogy a számok nem adják vissza az út valódi nehézségét. Hiszen
ugyanennyi szintet lefelé is meg kellett tenni, hol görgős és meredek
lejtőhordalékon, hol nagyobb gránittömbökön ugrálva, nem beszélve arról, hogy a Rohács-gerinc is az útvonal része
volt, amely vetekszik a híres Sas út nehézségével és itt rögtön hozzá is
tenném, hogy szépségével is.
2016. szeptember 8., csütörtök
„Nagy Tátra korona” – két rekord pár nap alatt
Augusztus 27-29 között
Paweł Orawiec lengyel hegyivezető akkor rekordot jelentő 60 óra 41 perc alatt megmászta
a „Nagy Tátra korona” (Wielka Korona Tatr) sorába tartozó 14 csúcsot. A lengyelek
által előszeretettel alkalmazott, szigorú és objektív kritériumok alapján
összeállított „Nagy Tátra korona” (másik nevén „Tátrai nyolcezresek”) sorába
azok a csúcsok tartoznak, melyeknek a határhágójuktól mért relatív
szintkülönbsége legalább 100 méter, és tengerszint feletti magasságuk legalább
8000 láb, vagyis 2434 méter. A „Tátra koronája” (Korona Tatr) sorába (melyek minimális
relatív szintkülönbsége legalább 100 méter) egyébként összesen 75 csúcs
tartozik, és ezek közül is kiemelkedik a „Nagy Tátra korona”, amely csúcsoknak
az előbbi kritérium mellett legalább 8000 láb tengerszint feletti magasságúnak
is kell lennie. A „Nagy Tátra korona” csúcsai közé az alábbi csúcsok tartoznak:
Gerlachfalvi-csúcs (2655 m), Lomnici-csúcs (2634 m), Jég-völgyi-csúcs (2627 m),
Fecske-torony (2623 m), Tátra-csúcs (2560 m), Késmárki-csúcs (2558 m), Koncsiszta
(2540 m), Zöld-tavi-csúcs (2526 m), Tengerszem-csúcs (2503 m), Kriván (2494 m),
Bibircs (2476 m), Ganek (2465 m), Nagyszalóki-csúcs (2452 m), Közép-orom (2440
m).
2016. szeptember 6., kedd
Biztonság. Felkészülés. Felszerelés – Oktatófilm a Sas útról
2015-ben
a lengyel Tátrai Nemzeti Park (TPN) és a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR)
együttműködésében elkészült egy oktatófilm a Sas útról, a Tátra legnehezebbnek
tartott turistaútjáról. A két szervezet néhány évvel ezelőtt kiadott a Sas
útról egy tájékoztatót. Ennek a célja, hogy a turistákat ellássák a legfontosabb
információkkal a biztonsággal, a szükséges felszereléssel, valamint a
biztonságos túrázáshoz szükséges megfelelő előkészületekkel kapcsolatban a
Magas-Tátra technikailag egyik legnehezebb turistaútjával kapcsolatban. A húsz
oldalas kiadvány megvásárolható a nemzeti park Információs Pontjain, valamint a
völgyek bejáratánál lévő pénztárakban, illetve on-line az interneten (sklep.tpn.pl).
A brosúrával együtt elkészült egy oktatófilm is, amely igaz, hogy szintén csak
lengyel nyelven, de megfelelően kiegészíti ezt a kiadványt.
Láncok helyett járórács a Tengerszem-csúcsra vezető úton
Az egyik legismertebb
közösségi oldalon néhány nappal ezelőtt komoly felzúdulást okozott egy fotó, amely
a Tátra turistaúton elérhető legmagasabb csúcsára, a szlovák és a lengyel
határon emelkedő Tengerszem-csúcsra (Rysy, 2499 m) szlovák oldalról vezető
turistaúton történő építési munkákat mutatta be. Az „Aktualne warunki w górach”
nevű lengyel csoportban látható az a fotó, amely a turistaútnak a
Békás-tavaktól a Hunfalvy-völgyecskébe vezető, eddig láncokkal biztosított
szakaszát mutatja, ahol éppen járórácsokat szerelnek a láncok feletti
sziklákba. A munkások lyukakat fúrnak a sziklába, melyet betonnal öntenek ki,
és abban rögzítik a járórácsokat.
Természetesen a
turisták többsége ellenzi a magashegyi utakon történő ilyen könnyítéseket, és
ezen nem is lehet meglepődni. A szlovák oldalról a Tengerszem-csúcsra vezető turistautat
már eddig is jóval könnyebbnek tartották a lengyel oldalról a csúcsra vezető
útvonaltól. A turistaútnak csak egy rövid szakasza jelenthetett némi
nehézséget, melyet láncokkal biztosítottak, ahol viszont sokszor alakult ki
torlódás. Mostantól ezen a szakaszon a turisták a láncok helyett a jóval
kényelmesebb járórácsokon keresztül érhetik el a Hunfalvy-völgyecskét.
2016. szeptember 5., hétfő
Súlyos gyermekbaleset a Szlovák Paradicsomban
Szeptember
3-án, szombaton súlyos gyermekbaleset történt a Szlovák Paradicsomban, a Suchá Belá
szurdokban. Röviddel dél előtt érkezett a bejelentés a Hegyi Mentőszolgálat
(HZS) ügyeletére, hogy a Tálak-vízeséseknél (Mišové vodopády) egy gyermek súlyosan
megsérült. Mivel a baleset helyszínén nem volt megfelelő térerő, az ügyeletes
semmilyen más információval nem rendelkezett a balesetről. A bejelentés után
azonnal riasztották a mentőhelikoptert, valamint földi úton Erdőaljáról
(Podlesok) és Csingóból (Čingov) is hegyimentők indultak a helyszínre, akik
azonban a Tálak-vízeséseknél nem találták a sérült gyermeket. A mentőhelikopter
végigrepült a szurdok felett, és a levegőből próbálták behatárolni a baleset
helyszínét. Közben a hegyimentők 18 300-as telefonszámán egy másik turista
GPS koordináták megadásával pontosította a baleset helyszínét, valamint
tájékoztatta őket a sérült állapotáról.
Pszichopaták a Tátrában
Augusztus elején a
megmásztuk a Lomnici-csúcsot. Én, mint kezdő mászó, és néhány barátom, mint
tapasztalt hegymászó. Teljes felszereléssel kb. délután fél kettőkor már lefelé
tartottunk. A nálunk lévő kötelek, a siska és az köztesek (express) voltak
tanúi annak, hogy milyen felelősségteljesen és precízen gondolkodnak és
tevékenykednek a hegyi vezetők és a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) tagjai. Túrájuk
minden pillanatát az érett gondolkodás és a tudatosság jellemzi.
Ahogy haladtunk
lefelé, egyre közeledett a vihar, és ekkor velünk szemben, a sziklák között
hirtelen feltűnt egy férfi és egy gyerek. Mindkettőjük lábán könnyű félcipő, a
gyereken nylon esőkabát, és felfelé nézegettek. A Lomnici-csúcs irányába. Ahová
csak hegyi vezetővel lehet felmenni. És ez a pszichopata (ami sajnos nem csak a
Tátrában jellemző) rángatta maga után a gyerekét, mint egy rongybabát.
2016. szeptember 4., vasárnap
Sloboda pod nákladom (Teher alatt szabadon)
Amit a
hátadra vettél, el kell vinned a célig.
Csaknem
száz kilogrammal a hátukon gázolnak a hóban, ellenállnak a viharnak és a
szélnek. A tátrai teherhordóknak bármilyen időjárási körülmények között el kell
látniuk a menedékházakat. Munkájuk nem csak mesterség, de paradox módon a belső
békéhez vezető út is. Ismerkedjünk meg a tátrai teherhordók idősebb
generációjával. Megérthetjük azt, miért ők maradtak a mesterség utolsó
mohikánjai az európai kontinensen. És talán megtudhatunk valami arról a
teherről, amit mindannyian hordozunk.
2016. szeptember 3., szombat
115 éves a Giewont keresztje
1901. augusztus
19-én, egy évvel Jézus Krisztus születésének 1900. évfordulója után szentelték
fel a Giewont (1895 m) ormán felállított 17,5 méter magas fém keresztet. A
kereszt felállításának kezdeményezője Zakopane akkori lelkésze, Kazimierz
Kaszelewski volt. Először, mintegy próbaként egy 10,5 méter magas, fából
készült keresztet állítottak fel a csúcson, annak érdekében, hogy meg tudják
állapítani, látható-e Zakopanéból. A későbbi fém keresztet Krakkóban gyártották
le, majd vasúton szállították Zakopanéba. Az alkatrészeket a vasútállomásról
lovas szekerek vitték fel a Konrád-tisztásra, ahonnan hegymászók a hátukon
vitték fel végleges helyére. A szállítás és az összeszerelés július 3-tól 9-ig
tartott, a kereszt felszentelésére ünnepélyes szentmise keretében augusztus
19-én került sor, melyen mintegy 300 ember vett részt.
A híres kereszt
400 fém-elemből áll, ezek összsúlya 1819 kg. A sziklából 15 méter magasba
emelkedik, alapjánál 2,5 méter szélességű, a kereszt karjai 5,5 méter hosszúak.
A karok metszéspontjában az alábbi felirat olvasható: „Jesu Christo Deo,
restitutae per ipsum salutis MCM”
2016. szeptember 2., péntek
Fotók és videók a Tátrából – 2016. augusztus 16-31.
Vihar a Sas
úton; A Racskó-völgy torkolata; A Téry-horhos felé vezető ösvény melletti
vízesés; A Tengerszem-csúcsra vezető turistaút; Hegyimentés a Lengyel-Tátrában;
Barnamedve a Lengyel-Jávor-völgyben; Az Óriás-vízesés a Kyseľ-szurdokban; A
Tengerszem nem megszokott keretben; Jég-völgyi-csúcs; A Kysel-szurdok egyik vízesése;
Magas-Tátra esszencia; A Téry-menedékház, ahogy kevesen látják; Éjszakai túra a
Tengerszem-csúcsra; Varázslatos út a Nosalra. Címszavakban mindezeket láthatjuk
a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján 2016. augusztusának
első felében megosztott fotókon. Napkelte a Kápolna-csúcson (Kościelec). Ez
alkalommal ez a videó került be a válogatásba, melyek megtekintéséhez ezúttal
is jó szórakozást kívánok!
2016. szeptember 1., csütörtök
Vasárnap este még egy turista életét vesztette a Tátrában
Ahogy
a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálatot (TOPR) heti összesített
beszámolójából kiderült, augusztus 28-án, vasárnap este a korábban már közölt
halálos baleseten kívül még egy tragikus baleset történt a Lengyel-Tátrában.
Kb. este fél 8 körül egy szemtanútól érkezett a bejelentés a hegyimentők
ügyeletére, hogy az Északi-Gránát-csúcsról (Skrajny Granat) a Gąsienica-Fekete-tóhoz
(Czarny Staw Gąsienycowi) vezető sárga jelzésű turistaúton egy férfi lezuhant a
kitett területen, láthatóan súlyos sérülései vannak, és nem lélegzik. A
hegyimentők mentőhelikopterrel azonnal a helyszínre repültek, ám már csak a
halál beálltát tudták megállapítani, majd a holttestet a zakopanei kórházba
szállították.
Forrás: http://portaltatrzanski.com;
Fotó: Pawel Stanuch
Matlárháza – Kopa-hágó
Matlárháza (885 m ) – a kék jelzésen a sárga
jelzés elérése (1058 m) – Zsázsa-forrás elágazásig (1200 m, 1:30 óra) –
Nagy-Fehér-tó (1612 m, 1:45 ó) – Elülső-Kopa-hágó (1780 m) – Kopa-hágó (1749 m , 0:30 ó). Vissza
ugyanezen az útvonalon 3:00 óra. Teljes menetidő 6:45 óra.
Matlárházáról, a Tátra körúttól a kék jelzésen indulunk
északnyugat felé, majd a Loisch-forrás közelében érjük el az erdőt, ahol az út
enyhén emelkedni kezd. Széles erdei úton haladunk, néhányszor keresztezünk más
erdei utakat, majd hamarosan elérjük a Késmárki-Fehérvíz-völgyben vezető sárga
jelzést. A kereszteződéstől a sárga jelzéssel együtt megyünk tovább a Késmárki-Fehér-víz
mentén, hamarosan átmegyünk egy széles fahídon a patak bal partjára, és kis idő
múlva megérkezünk a Zsázsa-forráshoz.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)