2016. július 14., csütörtök

Mészkősziklák világa - Őz-szikla, Fagyos-barlang

Június utolsó hétvégéjére terveztük első nyári tátrai túránkat, úticélunk a Lengyel-Tátra egy általunk, magyar turisták által kevésbé ismert, de legalábbis kevésbé látogatott magaslata, a Fehér-völgyből (Dolina Białego) elérhető Őz-szikla (Sarnia Skała), majd másnap a népszerű Kościelisko-völgy (Dolina Kościeliska) bejárása volt, annak barlangjaival és menedékházával együtt. Folyamatosan figyeltük az időjárás előrejelzéseket, mégpedig a helyi, lengyel oldalakat, amelyek tapasztalataim szerint a Magas- és a Lengyel-Tátra tekintetében a legmegbízhatóbb prognózissal szolgálnak. Sajnos az előrejelzések nem voltak egyértelműek, mi ennek ellenére elindultunk, gondoltuk, egy kis esőtől semmi bajunk sem lehet. Nem is lett, de az eső minden nap felborította a programot…

Gyönyörű napsütéses időben Julcsival kettesben érkeztünk Zakopanéba, ahol azonnal a kitűzött túra kezdőpontját, a Palánkos-völgy (Dolina Strążyska) nyílásánál található parkolót vettük célba. Bemelegítésként a Lengyel-Tátra népszerű sétaútja, a hegységet az erdőövezet alsó határán keresztben átszelő Alsó erdei út (Droga pod Reglami) egy rövid szakaszán szoktattuk izmainkat az emelkedőkhöz, a kövekhez. Rögtön az út elején gyönyörű havasi virágok sokasága vonzotta a tekintetet, állandóan megállásra késztetve bennünket. A Tátrában közönségesnek mondható virágok, mint pl. a gombos varjúköröm (Phyteuma orbiculare), a bókoló gyömbérgyökér (Geum rivale), vagy a buglyos szegfű (Dianthus superbus) mellett olyan különlegességeket is láthattunk, mint a kosborfélék családjába, azon belül az orchideafélék nemzetségébe tartozó erdei ujjaskosbort (Dactylorhiza fuchsii), vagy később gömböskosbort (Traunsteinera globosa) és a szúnyoglábú bibircsvirágot (Gymandenia conopsea).
A Fehér-völgy torkolatánál megváltottuk belépőnket a nemzeti parkba, majd a Fehér-patak mellett kezdtük meg e rövid völgy bejárását. Úticélunk a Hosszú-Giewont (Długi Giewont) gerincétől északra fekvő, 1377 m magas Őz-szikla mészkőcsúcsa volt, amelyről kedvező időjárási körülmények között páratlan kilátás nyílik a Giewontra. Még a csúcs előtt, a Vörös-nyereg (Czerwona Przełęcz, 1300 m) közelében újabb kosborfélék, mégpedig füles kosbor (Orchis mascula) és kétlevelű sarkvirág (Platanthera bifolia) került lencsevégre, ekkor még nem gondoltam, hogy ezek a különleges virágok csak másodlagos szerephez jutnak a nap csúcspontját jelentő havasi gyopár (Leontopodium alpinum) mellett. Mint köztudott, a Tátra szimbólumának számító virág csak mészköves talajon fordul elő, ilyet pedig turisták által is megközelíthető helyen leginkább a Lengyel-Tátra nyugati részében találhatunk, hiszen a havasi gyopár fő élőhelyének számító Bélai-Tátra egyetlen ösvény kivételével tiltott terültet a turisták számára. Titokban tehát bíztam benne, hogy tátrai túráim során első alkalommal talán sikerül lencsevégre kapnunk a Tátra szimbólumát, mégis hihetetlen élmény volt az első, eredeti élőhelyén, a mészkősziklák repedéseiben felfedezett, fokozottan védett Havasi gyopár. E kecses kis virágok fő élőhelye a Tátra mészkő alkotta részein 1500-1800 m között található, sziklapárkányokon és meredek bérceken szórványosan akár 2300 m-ig is találkozhatunk vele. 5-10 tagból álló apró fészekvirágzatát csillagszerűen 5-15 fehér színű, gyapjas, gallérozó murvalevél öleli körbe, de nem csak az álvirágzata gyapjas, az egész növényt gyapjas-nemezes szőr borítja.
A csúcson a gyopár, valamint a hozzá hasonlóan csak mészköves talajon előforduló, élénk lila sugárvirágjairól és narancssárga csöves virágjairól messziről felismerhető havasi őszirózsa (Aster alpinus) fotózása miatt a szokásosnál is hosszabb pihenőt tartottunk, azt hiszem, nem sok olyan példány maradt, amelyet ne örökítettem volna meg. A virágok sokasága kárpótlást jelentett az időközben felhőbe burkolódzó Giewont elmaradt megörökítéséért, az egyre sötétebbé váló felhők alatt csak északi irányba, a város felé nyílt még némi kilátás. A felhők aztán kicsivel később könnyítettek terhükön, ennek köszönhetően a Siklawica-vízesést (Siklawica, 1100 m) már zuhogó esőben értük el, amely aztán ki is tartott egészen az autóhoz történő visszaérkezésig.
A következő napon a Kościelisko-völgybe (Dolina Kościeliska) indultunk, ahol a Fagyos-barlang (Mrożna Jaskinia) és a Krakkói-szurdok (Wąwóz Kraków), azon belül a Sárkány-gödör (Smocza Jama) bejárása mellett az Ornak menedékház (Schronisko na Hali Ornak), valamint a Fenyves-tó (Smreczyński Staw, 1226 m) lett volna aznapi célpontunk. Az eső aztán felülírta terveinket, a menedékházhoz és a tóhoz nem sikerült eljutnunk, csak a felszín alatti látnivalók maradtak.
Mint köztudott, a Lengyel-Tátra hat, turisták által is látogatható barlangjából öt a Kościelisko-völgyben található, ezek közül is csak a Fagyos-barlang belépődíj-köteles, csak ebben van világítás, a többi barlangba csak megfelelő felszereléssel (gondolok itt mindenekelőtt a fejlámpára) látogatható. A Fagyos-barlangba a bejárati nyílás előtti pavilonban kell belépőt váltani, majd a szükséges létszámú csoport megléte esetén a nemzeti park munkatársa lengyelül elmondja a barlanggal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, a feltárástól kezdve a paraméterekig bezárólag. Ezután útnak indítja a csoportot, és más látogatható barlangoktól eltérő módon kísérő nélkül járhatjuk végig a szűk barlangot. A barlang bejárása kb. 30 percet vesz igénybe, az útvonal végig jól kiépített, kivilágított, nagyrészt kényelmesen végigjárható, eltekintve attól az egy-két szűkülettől, ahol guggolva, esetleg a lefektetett pallókon négykézlábra ereszkedve tudunk csak átkelni.
A barlang bejárata 1102 m tsz.f.m.-ban található, 3 km-re, kb. 1 óra járásra a völgytúra kezdetétől. A völgyben vezető zöld jelzésű turistaútról a Kápolna-patak hídjánál balra elágazó fekete jelzésű turistaút vezet a barlang nyílásához, amely 120 m-el a völgy alja felett található. A barlang bejár­ható hossza 560 m, a legnagyobb magassága 20 m, átlaghőmérséklete 6 °C. Az 1934-ben feltárt, a turisták előtt 1953-ban megnyitott barlangba 1956-ban vezették be az elektromos világítást. A barlang fő jellemző az egy-két szá­razabb résztől eltekintve szinte mindvégig vizes falak, és a mennyezetről csöpögő víz. Legnagyobb terme 27 m hosszú és 10 m magas, a turistaút egy nagyobb és 2 kisebb tavacska mellet is elvezet.
A barlang kijáratától egyirányú, csak a völgy irányába járható turistaúton jutunk vissza a völgyben vezető zöld jelzésű turistaútra, amelyen aztán tovább folytathatjuk a Kápolna-völgy természeti szépségeinek megismerését. Mi is ezt terveztük, de mint a bevezetőben írtam, az időjárás ezt felülírta. Amikor a barlangból kiléptünk, már gyülekeztek a felhők, ennek ellenére a Raptawicka-kapu nevű szoros előtt szintén balra elágazó, 1,2 km hosszúságú sárga jelzésen elindultunk a kb. 1 óra alatt végigjárható Krakkói-szurdokba, amely a Sárkány-gödörig oda-vissza járható, onnan viszont már egyirányú turistaúton járható be. A mindössze 3-5 m széles, az év nagy részében száraz Krakkó-szurdok turisták előtt is megnyitott alsó részének nyílása kb. 1040 m tsz.f.m-ban található, a turistaút középső szakaszán található Sárkány-gödör közelében vaslétra és láncok segítik az előrejutást. A szurdok bejárható részének felső szakaszán, a turistaút nagy ívű visszaforduló kanyarulatában, 1100 m tsz.f.m-ban található a mindössze 37 m hosszú, 16,5 m szintkülönbségű, az 1967-ben felszerelt láncok segítségével a turisták által is szabadon látogatható Sárkány-gödör nevű barlangüreg, amelynek végigjárásához nem árt, ha fejlámpát is viszünk magunkkal. Ezt mi elmulasztottuk, így szemünk csak lassan szokott hozzá a sötétséghez, és a csúszós mészkő sem könnyítette meg az előrejutást, végül azonban sikerült túljutnunk a szurdok legizgalmasabb részén. Ekkor azonban eleredt az eső, amely elmosta további, aznapi terveinket. Harmadik napra maradt e háromnapos kirándulás legnehezebb, de talán legtöbb látnivalóval kecsegtető túrája, a 2300 m magasságú Świnica megmászása, amely azonban külön fejezetet érdemel tátrai túráink sorában…

Lejegyezte: Nagy Árpád

2 megjegyzés:

  1. Jól látom, hogy hosszú sor áll az Őz szikla előtt várakozva a feljutásra? Ezt még a Rysy is megirigyelhetné... :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, hosszú sor állt a szikla előtt, ez saját fotóm, tanúsíthatom :-)

      Törlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...