2016. június 1., szerda

Mennyire megbízható az időjárás előrejelzés a hegyekben?

Fotó: Mika Tamás László
Sok turistának gondot okoz az időjárás előrejelzések megbízhatóságának a kérdése. Ezzel kapcsolatban mindenkinek megvannak a saját szokásai, szájról-szájra járnak a jobbnál-jobb tippek, mindenfelől újabb és újabb tippeket, ötleteket kapunk. Az alábbi, a www.goryiludzie.pl oldalon megjelent cikk szerzői az időjárás előrejelzéssel kapcsolatos mítoszok megdöntésével próbálnak meg eligazodást nyújtani az információk tengerén. Egyúttal bemutatják azokat az oldalakat, ahol a hegyekre (elsősorban a Lengyel-Tátrára) vonatkozóan a legpontosabb előrejelzéseket kaphatjuk. A cikk első részében áttekintés kapunk a legismertebb előrejelző oldalakról, a második felében pedig választ kaphatunk néhány gyakran felmerülő kérdésre.

Hol keressünk időjárás előrejelzést?
METEO ICM – a legismertebb, időjárás előrejelzéssel foglalkozó lengyel intézet, ahol 4 km-es (UM) és 13 km-es (COAMPS) modellek jelzik a várható időjárást. Az UM modell a hegyekkel kapcsolatos előrejelzései pontosságáról ismert, négy km-es rácsozatának köszönhetően az előrejelzési szolgáltatók élvonalába tartozik. Mielőtt azonban ennek alapján tervezzük hegyi túráinkat, ne feledjük, hogy az oldalon elérhető meteogramok emberi beavatkozás, javítás nélkül készülnek, tisztán csak az algoritmus számszerű eredményeinek alapján. Annak minden következményével együtt. Így aztán azzal is tisztában kell lenni, hogy az UM adatai a tengerszint feletti magasság növekedésével párhuzamosan a mért pontot tekintve egyre kevésbé pontosak, így a nagy magasságban mutatott előrejelzései csak viszonylag pontosak.
METEOPROGNOZA – az oldal kinézete első pillantásra nem túl vonzó, ennek ellenére valami teljesen egyedit kínál. A WRF modellnek köszönhetően a rácssűrűsége 1,3 km, ami egyedülálló a Tátrában és a Havasalján (Podhale). Mindenkinek javasoljuk, hogy tanulmányozza ezt az oldalt.
ONET – az ONET az egyik legnagyobb, időjárás előrejelzéssel foglalkozó magánintézmény Lengyelországban, amely az ECMWF, UKMO, GFS, Hirlam és a WRF modellek kombinációját használva adja ki előrejelzéseit. A különböző modellek ügyes kombinációja egy valójában eléggé megbízható előrejelzéshez vezethet.

Hol ne keressünk előrejelzést?
WP, Interia, TwojaPogoda, TVN, AccuWeather, Mountain Forecast – ezeknél az előrejelzéssel szolgáló szolgáltatóknál nem egyértelműek a forrásaik és a módszereik, ezért nehéz megbízni az előrejelzéseik pontosságában.
YR.NO – sok turistának ez a norvég oldal az elsődleges forrás a hegyek időjárásával kapcsolatban. Ugyanakkor a cikk írói nem javasolják az oldal használatát a Lengyelország középső részétől délre eső hegyeket illetően. Félreértés ne essék, az yr.no valóban egy nagyszerű szolgáltató. A probléma az, hogy az általa kiadott előrejelzések pontossága csak Lengyelország középső részéig megfelelő. Előrejelzéseik meglehetősen pontosak a skandináv országokat és a Balti-tengert tekintve. A Szudéták és a Kárpátok viszont távol esnek az általuk részletesen vizsgált területtől, ezekre a hegyekre a globális, egyébként modern ECMWF modellt használva adnak ki előrejelzést, melynek rácssűrűsége azonban túl gyenge, mindössze 16 km.
POGODYNKA – a lengyel Meteorológiai és Vízügyi Intézet (IMiGW) hivatalos honlapja, amely a COSMO (7 km) és a GFS (27-70 km) modellt használva adja ki előrejelzéseit. Amíg ezek az előrejelzések kevésbé tagozott terepen meglehetősen jónak mondhatók, a hegyekben ez sajnos nem elegendő. Nem tudjuk pontosan, hogy a COSMO modell melyik változatát használja az intézet, a múltban azonban ezzel a modellel akadtak problémák a magashegyek körüli előrejelzések pontosságával kapcsolatban.
METEOPROG – kelet-európai projekt, amely a korszerű WRF modell segítségével adja ki előrejelzéseit. A rácssűrűsége azonban az ország középső részein csak 27, a tengerparton és a hegyekben pedig csak 9 km. Ez viszont meglehetősen kevés ahhoz, hogy felvegye a versenyt a METEO ICM szolgáltatással.

Hogyan működik ma az időjárás előrejelzés?
A rendelkezésre álló előrejelzések túlnyomó többsége az ún. numerikus előrejelzések és származékaik közé tartozik. A nagyteljesítményű szuperszámítógépeknek – melyek kapnak egy adathalmazt a múltbeli és a jelenlegi időjárási körülményekről – az a feladata, hogy pontosan megjósolják a jövőben várható időjárást, többek között a terep adottságait, és más, rendkívül bonyolult tényezőt figyelembe véve.

Az előrejelzések azonosak, és mind egy kézből származnak?
Természetesen nem. Rengeteg modellt (UM, COAMPS, COSMO, HIRLAM, WRF, GFS, ALADIN, ECMWF...) használnak az időjárás előrejelzésére, mindegyiknek megvannak a maga előnyei és hátrányai, és mindegyik eltérő módon működik a világ különböző részein.

A numerikus előrejelzések elkészítésében az ember is részt vesz?
Igen. Először is az aktuális adatok összegyűjtésének szakaszában (nagyon kevés meteorológiai állomás gyűjt automatikusan adatokat, gyakran előfordul, hogy valakinek a szemére kell hagyatkozni). Aztán az adatok feldolgozása során többször is, pl. a különböző modellek együttes használata során. A tapasztalt meteorológusok képesek gyorsan felmérni, hogy az alkalmazott módszerek közül az adott körülmények között melyik a leghatékonyabb.

Hogyan állapítható meg az előrejelzés pontossága?
Ismerni kell azt az adatot, hogy milyen sűrű hálót használnak az előrejelzés kiszámításakor. Mit is jelent ez? A területet, amelyre nézve előrejelzést adnak ki, vízszintes és függőleges vonalakkal osztják fel. A várható időjárást aztán ezeknek a vonalaknak a metszéspontjára adják ki. A sűrű vonalak (1-5 km) azt jelenti, hogy az előrejelzés pontosabb, ritkább vonalak (6-60 km) esetén az előrejelzés általánosabb.

Miért nem dolgozik minden szolgáltató sűrű vonalakkal?
Egy ideális világban a rácsvonalak méterenként helyezkednének el, így akár az udvar minden sarkában lehetőség lenne előre jelezni az időjárást. Tény, hogy minél sűrűbb a rács, annál több számítást igényel. A ma használt legsűrűbb rács felbontása 500 méter.

A numerikus előrejelzések mennyire pontosak a hegyekben?
Jó kérdés! A hegyek alaposan megzavarhatják a numerikus előrejelzések pontosságát. Ha a rács túl ritka, akkor lehet, hogy a modell nem is észleli a hegyeket… Ha viszont az előrejelzések esetén figyelembe vett pontok egymástól kb. 20 km-re találhatók, a különböző modellek ezeket leegyszerűsítve abszurd értékeket adhatnak. A két lehetőséget az alábbi ábra szemlélteti.

Hogyan keressük meg a legjobb előrejelzést?
Először is győződjünk meg róla, hogy a szolgáltató elég sűrű rácsot használ-e? Amennyiben az előrejelzést adó szolgáltató honlapján hiányzik ez az információ, ellenőrizzük, hogy az előrejelzés lokális (UM vagy WRF modell) vagy globális (COAMPS vagy ECMWF modell). Arról is meg kell győződni, hogy az előrejelzés figyelembe veszi-e a tengerszint feletti magasságokat?

Minden modellnek megvannak az előnyei és a hátrányai egy másik modellel szemben. A modell megbízhatóságát csak annak hosszú távú nyomon követésével tudjuk ellenőrizni, egyedi esetekben azonban a kivételes pontosság sem jelent feltétlen garanciát. Ezen túlmenően az időjárási algoritmusok folyamatosan finomodnak, és az előrejelzések az évek során nagyon hatásosan fejlődnek.
Ne feledjük, hogy minél hosszabb távú az előrejelzés, annál kevésbé pontos. Minden tapasztalt meteorológus tudja, hol van a különböző modellek hibahatára, és hol kezdődik a találgatások időszaka. Ha bármelyik webhely hosszú távú szolgáltatást kínál, azt nézzük mindig kritikus szemmel.

Forrás és fotók: http://goryiludzie.pl

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...