A Szlovák
Paradicsomban közel fél évszázad után ismét megnyithatják a nemzeti park
legendás szurdokvölgyét, egyik legnagyobb látványosságát. El tudja valaki
képzelni a Magas-Tátrát a Gerlachfalvi-csúcs vagy a Lomnici-csúcs nélkül?
Valami ilyesmi tapasztalható a Szlovák Paradicsom Nemzeti Parkban, miután immár
40 éve le van zárva a Kyseľ-szurdok, a hegység egyik legnépszerűbb
szurdokvölgye. A Szlovák Paradicsomot 40 éve a világ minden tájáról érkező
turisták látogatják annak lehetősége nélkül, hogy megcsodálják annak legszebb
és legértékesebb szurdokát. „Aki nem volt a Nagy Kyseľ-ben, az nem volt a
Paradicsomban” – mondja Karol Dzúrik, aki hosszú ideig hegyimentőként
tevékenykedett a hegységben. A hegység egyik legszebb szurdoka azonban egy
drámai tűzvész után immár több mint 40 éve le van zárva. Aladár Holmok, a
nemzeti park szakembere szerint a tüzet turisták okozták. „Külföldi turisták
tüzet raktak itt, amely azonban átterjedt a
sziklákra is” – emlékezik a szakember, és hozzátette, hogy a tűz csaknem
egy hónapig izzott.
2016. május 31., kedd
2016. május 30., hétfő
Nyári turista ABC a Tátrában – Ruházat
A nyári szezon egyre
gyorsabban közeledik. Mint minden évben, ezúttal is minden bizonnyal turisták
tömegei lepik el a tátrai turistautakat – néhányan megfelelően, néhányan
kevéssé felkészülten. Az alábbiakban igyekszünk néhány hasznos tanácsot adni
egyrészt a túra tervezési szakaszához, másrészt egy tátrai túra közben várható
eseményekkel kapcsolatban.
3. Ruházat
A tátrai túrához olyan
ruházatot kell választani, amely elsősorban kényelmes, másodsorban pedig nem
gátolja a mozgást (azaz a csipke szoknya elhagyható…). Nincs azzal semmi gond,
ha valaki farmernadrágban indul a Tátrába túrázni, de csak akkor, ha az nagyon
kényelmes, és tisztában vagyunk vele, hogy ha vizes lesz, valószínűleg a nap
végéig nem szárad meg.
Tátrai túrákhoz
elsősorban funkcionális, technikai és termoaktív ruházatot javaslunk. Ez nem
tapad a testhez, ha izzadunk, gyorsan leadja a nedvességet, és termoakítv –
annak ellenére, hogy vékony, ha szükséges, jól tartja a hőt.
2016. május 29., vasárnap
Divald Károly – A Tar-pataki-vízesés
Divald Károly – Eperjes, Szepes
Megye Bártfai Fürdő, és Tátra Füred. 16x10,7 cm, albuminpapír.
Forrás és illusztráció:: http://axioart.com
2016. május 28., szombat
175 éve született dr. Karl Kolbenheyer
175 évvel ezelőtt Bielitzben
(ma Bielsko, Lengyelország) született dr. Karl Kolbenheyer (1841-1901)
gimnáziumi tanár, turista, Tátra-kutató, az első magyar nyelvű tátrai
turistakalauz szerzője. 1861-ben járt először a Tátrában, ezt a kirándulást a Meine erste Tatrareise című leírásában
írta le (Karpathen Post, 1886., 17. szám).
Sokat járt a Tátrában, a maga korában a Tátra egyik legjobb ismerője volt, kirándulásairól
rendszeresen beszámolt a Karpathen Post,
a Zipser Bote és a Turisták Lapja című lapokban (utóbbiban
pl. Adalékok a Magas-Tátra
nomenklatúrájához, 1890., 6. szám)..
A Magyarországi Kárpátegyesület
megbízásából 1876-ban jelent meg Die Hohe
Tatra c. művének első, német nyelvű kiadása, amelyet 1882-ben, Kovács Pál
fordításában a kalauz első magyar nyelvű kiadása követett (A Magas Tátra, Teschen 1882). Ez a kalauz 1876 és 1898 között tíz
magyar és német nyelvű kiadást ért meg, s mint az első magyar nyelvű
turistakalauznak nagy szerepe volt a tátrai turizmus népszerűsítésében. A
kalauzok egyes kiadásaiban térképeket is megjelentett, melyek az osztrák
katonai térképek szerint készültek kiegészítésekkel, pontosításokkal. Két
legfontosabb térképe a Karte der Hohen
Tatra mit den nächsten Voralpen (Késmárk 1876. és Breslau 1891.), valamint
a Die Hohe Tatra mit der nächsten
Umgebung (Teschen 1884., 1891., 1898).
2016. május 27., péntek
Halálos kicsúszás és zuhanás a Sas úton
Tragikusan
végződött egy családi túra a Lengyel-Tátrában. Csütörtökön egy 30 éves lengyel férfi
a sógorával indult a Sas útra, túra közben azonban egy ponton szétváltak –
egyikük úgy döntött, hogy leereszkedik egy vályúban, a másik viszont a gerincen
ment tovább. Mivel a gerincen túrázó hosszabb idő után sem érkezett meg a
menedékházba, a sógora értesítette a hegyimentőket. A Tátrai
Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) munkatársai azonnal megkezdték a
keresést, átfésülték a Sas út gerincét és a gerincút lábánál lévő területeket. A
keresés éjjel 3:00 órakor sajnos szomorú eredményre vezetett, a
Zerge-völgyecskében (Kozia Dolinka) ekkor megtalálták ugyanis az eltűnt
sziléziai turista holttestét. Halálának oka nagy magasságból történő zuhanás,
amely minden bizonnyal egy hófolton történő kicsúszás miatt következett be.
Megnyílt a tátralomnici botanikus kert
A Tátrai Nemzeti Parkba látogató
turisták ritka növényeket láthatnak anélkül, hogy nehezen megközelíthető
helyeket kelljen megmászniuk. Május közepétől 300 növényt, fát és bokrot mutat
be a tátralomnici botanikus kert. Most először a vak és gyengén látó
közönségnek is lehetősége van a Braille-írással írott táblákon a kiállított
növényekről tájékozódni.
A 3,2 hektáron elterülő tátralomnici
botanikus kert egy pályázat segítségével valósíthatta meg azokat az
elképzeléseket, amelyek a fogyatékkal élők számára is közelebb hozzák a
Magas-Tátra növényvilágát. A plasztikusan megmunkált pihenőpadok – ezek egyike
például kőszáli sast, egy másik pedig havasi mormoták családját mintázza –
felülete alkalmas arra, hogy a látásukban korlátozott látogatók tapintásukkal
megismerhessék az állatok testfelépítését. A gyengénlátók emellett egy
nagyítólencse segítségével nemcsak a növények neveit tudják elolvasni, hanem
megszemlélhetik a virágokat is.
2016. május 26., csütörtök
Nyári tervek: Zár – Kopa-hágó – Tátralomnic
Zár (895 m) – a piros
jelzésen – Hotel Magura (0:30 ó) – Monk-völgy eá. (0:15 ó) – Széles-nyereg
(1825 m, 2:30 ó) – Kopa-hágó (1749 m, 0:30 ó) – Nagy-Fehér-tó (0:30 ó) – Zöld-tó
(1545 m, 0:30 ó) – Nagy-Morgás-hágó (2023 m, 1:30 ó) – Kő-pataki-tó (1:15 ó) – a
zöld jelzésen Tátralomnic (850 m, 1:45 ó). Teljes menetidő: 9:15 óra.
A Zár község középső részén található „Tatra” nevű autóbusz
megállóhelytől a piros jelzésű, 2010-ben idáig meghosszabbított Felső turistaúton
elmegyünk a Hotel Maguráig, majd az ezt követő tisztáson és újabb erdős részen
át érkezünk meg a Monk-völgybe vezető elágazáshoz, a tanösvény kezdetéhez.
Innen a Reglő-patak mentén vezető erdei úton emelkedünk egyre feljebb. Az erdő
felső határához közeledve az ösvény egyre meredekebb lesz, majd miután magunk
mögött hagytuk az erdőt, gyönyörű kilátás nyílik a Bélai-Tátra mészkőszikláira,
valamint a Monk-völgy zárlatára. Tovább emelkedünk a gerincig, majd kisvártatva
elérjük a Széles-nyerget. A nyeregből a Bolond Gerő déli lejtőjét keresztezve emelkedünk
tovább a Felső-Kopa-hágóba, ahonnan füves szerpentinekben ereszkedünk le az
ugyancsak füves, széles Kopa-hágóba, ahol a Bélai-Tátra geográfiailag véget ér.
2016. május 25., szerda
Eltévedt magyar turisták a Szlovák Paradicsomban
Május
22-én, vasárnap a kora esti órákban három magyar turista (21, 25 és 30 évesek)
a 112-es segélyhívó számon eltévedés miatt kérték a Hegyi Mentőszolgálat (HZS)
segítségét. A bejelentés szerint a Szlovák Paradicsomban, a Kis-tisztás (Malá
Poľana) közelében voltak, közelebbi helyzetüket azonban nem ismerték, és a hegyimentőknek
a GPS koordinátáikat sem sikerült meghatározni, ami jelentősen lerövidítette
volna a keresésüket. A bejelentést követően hét hegyimentő indult három
lehetséges területre, ahol a turistákat feltételezték – a Glac-fennsíkra, a
Kis-és a Nagy-tisztásra. Közben a turisták a terepjáró szirénájának válaszolva
hangjelzésekkel próbálták segíteni a hegyimentőket, az egyenetlen terep miatt
azonban ez félrevezető volt.
A Kriván egykori bányái
A jellegzetes tátrai
hegycsúcs, a Kriván elsősorban messziről feltűnő alakjáról ismert. Kevesen
tudják azonban, hogy itt a múltban nemesfémek bányászata folyt. „Nyilvánvaló,
hogy ismeretlen orvvadászok és bányászok voltak a csúcs első megmászói, hiszen
már a XV. század közepén bányák működtek a Krivánon, mégpedig abban a
reményben, hogy ott aranyat találnak. A végén azonban csak ezüstöt, ónt és más
fémeket sikerült kibányászniuk” – mondta el Ivan Bohuš, több tátrai témájú
könyv szerzője. A Krivánon a legmagasabban fekvő, Terézia nevű bányajáratokban
ezüstrudakat, majd később 50 méterrel a csúcs alatt cinóbert találtak, és
ezután gondolták úgy, hogy magán a csúcson is lehet keresnivalójuk. A járathoz
egy bányászati útvonalat is kiépítettek, a bányászati járművek által használ
széles útvonal maradványai még napjainkban is jól láthatóak a területen. A
Pál-hát felé, melyen keresztül lementek egészen a Csorbai-tóhoz, még mindig
láthatóak az egykori bányászlakások maradványai, az alagutak bejárata azonban
biztonsági okokból le van zárva” – mondta Bohuš.
2016. május 24., kedd
A Liptói-Tátrában korábban kezdődik a nyári szezon
A Liptói-Tátra talán
legnépszerűbb túracélpontjának számító Rohácsi-völgyben (Roháčska dolina) idén
a megszokottól és a Tátra többi részén ezúttal is érvényes június 16. helyett
már június 1-én megkezdődik a nyári túraszezon. Egyedi engedély alapján az
alábbi három, a Liptói-Tátra legszebb és leginkább látogatottnak számító
turistaútján a téli zárlat általános feloldása (június 16.) előtt két héttel
már legálisan túrázhatunk. A korábban megnyitásra kerülő túraútvonalak az
alábbiak:
Rohácsi-tavak tanösvény (Roháčske plesá)
Útvonal: Zverovka (Zverovka) – Rohácsi-völgy (Roháčska dolina) – Fekete-pocsolya
(Ťatliakova chata) – Rohácsi-tavak (Roháčske plesá) – Zsarátnok-völgy (Spálená
dolina) – Rohácsi-vízesés (Roháčsky vodopád) – Adamcuľa-rét (Adamcuľa) –
Zverovka (Zverovka).
Nehézség: közepesen nehéz túra szép kilátással
Kezdő és végpont: Zverovka
Táv: 9 km.
Szintidő: 5 ¾ óra.
Szintkülönbség: 682
m
2016. május 23., hétfő
Nyári turista ABC a Tátrában – Felkészülés, időjárás
A nyári szezon egyre
gyorsabban közeledik. Mint minden évben, ezúttal is minden bizonnyal turisták
tömegei lepik el a tátrai turistautakat – néhányan megfelelően, néhányan
kevéssé felkészülten. Az alábbiakban igyekszünk néhány hasznos tanácsot adni
egyrészt a túra tervezési szakaszához, másrészt egy tátrai túra közben várható
eseményekkel kapcsolatban.
1. Legyünk vele
tisztában, hová indulunk
A magashegyi túrázás
jelentősen különbözik nem csak a városi turizmustól, de nagyban különbözik a
középhegységekben történő turizmustól is. Egy tátrai túra a tengerszint feletti
magasságnak és a nyers természetnek köszönhetően teljesen kiemelkedik
Lengyelország más hegyeiben végzett túrák közül.
A hegyekben történő
túrázás mindig jár némi kockázattal – távol kerülünk a lakott településektől,
ki vagyunk téve a különböző időjárási jelenségeknek, melyek elől nem tudunk
azonnal elrejtőzni. Az olyan hegyekben, mint a Tátra (különösen a Magas-Tátra)
a terep meredekségének és a gravitációnak köszönhetően bizonyos helyeken
fennáll a lezuhanás veszélye. A terep egyenetlensége miatt (hiszen a
turistautak kisebb-nagyobb kövekből vannak kirakva, nem kikövezett járdákon
túrázunk) könnyű megbotlani, amely gyorsan ficamokhoz, törésekhez vezethet. A
magasabban fekvő részeken a fejünket is óvni kell az esetlegesen hulló
kövektől.
2016. május 22., vasárnap
Leporelló albumok a Magas-Tátráról
Divald Károly – Képek a
Magas-Tátrából
Fényképezte Divald Károly
Eperjesről. Bilder der Hohen Tatra. Photografirt Carl Divald aus Eperies. 1873-1880
körül kiadott ritka fotótörténeti munka. Litografált címlap Kosch és Scharfin, Kaschau jelzéssel, valamint
30 fényképfelvétel a fotográfus műhely keretdíszes, feliratozott fotókartonján.
Magyar és német nyelvű feliratozással és címlappal, a karton mérete 23,5 x 30,5
cm, a képek mérete 12 x 15,9 cm. Kiadói, festett, aranyozott kötéstáblában.
Divald Károly (1830-1897)
fényképész, gyógyszerész 1863-ban alapított fotóműtermet Eperjesen. Tájképei
újszerű tematikájuknál fogva feltűnést keltettek, kamerájával elsőként jutott
fel a Magas-Tátrába. Akkoriban a szabadban való fényképezés nagy apparátust
igényelt, ezért 15-20 tagból álló segítőcsapattal dolgozott expedíciói során. A
csapat tagjai több képén is láthatóak.
2016. május 21., szombat
50 év a hegyek világában – 50 éves az Excelsior
Az Excelsior Hegymászó
Sportegyesület 2016-ban ünnepi eseménysorozattal és országos konferenciával
emlékezik meg fennállásának 50. évfordulójáról, és egyben a magyar hegymászás
elmúlt 50 évéről.
A június 18-ai
rendezvényen a múlt és a jelen legjelentősebb Excelsior-kötődésű hazai
mászóinak előadásaiban az expedíciózástól kezdve, a nagyfal-, a mesterséges, a
mix-, a homokkő és a jégmászáson át a sportmászásig minden szakágat érintenek
majd.
2016. május 20., péntek
Fotók és videók a Tátrából – 2016. május 1-15.
Kora este a
Csorbai-tónál; legelésző ló a Zöld-tónál; őszi panoráma a Jég-völgyi-csúcstól a
Lomnici-csúcsig; az Őz-szikla és a csúcsra vezető turistaút utolsó része; a
Sztracenai-völgy a Szlovák Paradicsomban; a Szürke-hegy a Liptói-Tátrában, a
Magas-Tátra a Varbóc melletti Borház-tetőről; egy medvebocs a Nagy-Fátrában; a
Sarafy-vízesés a Liptói-Tátrában; a Kis- és Nagy-Rozsutec; a Tátra a
Kócs-havasról; tátrai tavasz; aktuális fotó a Giewontra vezető útról; a
Gasienica-Fekete-tó; Nedec vára a Tátrával. Címszavakban mindezeket
láthatjuk a www.magas-tatra.info
oldal Facebook profilján
2016. május első felében megosztott fotókon. Hegyikerékpárosok a Liptói-Tátrában;
a nyári szezon előtt egy kis télidéző: lesíelés a Lomnici-csúcsról 2016
márciusában; Magic Carpathians; Tatry 2015.
2016. május 19., csütörtök
30 év után ismét lehet raftingolni a Hernádon
A környezetvédők egy
részének tiltakozása ellenére 30 év után ismét lehet raftingolni a Szlovák
Paradicsom legismertebb folyóján, a Hernádon (Hornád). A vadvízi evezés
szerelmesei ismét élvezhetik a nemzeti park legvonzóbb részén, a
Káposztafalvától (Hrabušice) Csingóig (Čingov) vezető 11,75 km hosszú vízi túra
szépségeit. A vadvízi evezés ismételt lehetővé tételének előkészítését és
szervezését a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park igazgatósága végezte. „A folyón
május 1. és október 31. között lehet evezni, de csak akkor, ha a beszállóhelyen
(Hrabušice
Mýto) legalább 70 cm a Hernád vízszintje. Ha a vízszint meghaladja a 110
cm-t, tilos az evezés. Ez nem csak a hajósok biztonsága miatt, hanem a nemzeti
park értékeinek védelme miatt is fontos” – mondta el az új látványosság
hivatalos megnyitóján Tomáš Dražil, a nemzeti park igazgatója. Az idei nyári
szezon egyik újdonságának beharangozott raftingolás a Hernádnak azon a
szakaszán lehetséges, amely a Hernád-áttörés (Prielom Hornádu) nevű mély
kanyonban vezet.
2016. május 18., szerda
A villámcsapás veszélyei – tanácsok, tévhitek
![]() |
Fotó: Marcin Kesek |
A villám a légköri elektromosság kisülése, a villámlást
kísérő dörgés pedig a levegő hirtelen kiterjedéséből származik. A hang
terjedési sebessége kisebb lévén a fénynél, a villámot is előbb vesszük észre,
mint a dörgést. A kisülési hely távolságát megközelítőleg megkapjuk, ha a
villámlás és dörgés közötti időt megfigyeljük: a másodpercek számát
megszorozzuk 330 m-rel. Ha a kisülés a közelünkben történik, rendesen csak erős
rövid csattanás hallatszik, a távolabb állók azonban hosszabb dörgést hallanak.
Míg a villám tartama a másodpercnek csak igen kis részét teszi ki, addig a
dörgés több másodpercig, néha egy teljes percig is eltarthat, miközben a hang
erőssége lökésszerűen többször megváltozik.
Nyáron, különösen nagy melegben a magasabb hegységekben
mindig számítani kell zivatar kialakulására. A párás reggelek után a levegő
gyorsan felmelegíti a meredek hegyoldalakat, ahonnan a víz hirtelen feláramlik,
gomolyfelhőkbe gyűlik, melyek aztán nem bírják tovább a terhelést, és felszakadva
visszaöntik a vizet a talajra. A jelenség gyakran jár légköri elektromossággal,
ami sima feszültség (például égnek álló haj), vagy villámlás formájában
nyilvánul meg.
2016. május 17., kedd
Téli baleseti statisztika a szlovák hegyekben
A szlovák hegyekben a
2015-2016-os téli időszakban drámaian megnőtt a halálos kimenetelű balesetek
száma. A hegyekben összesen 19 ember vesztette életét, az 171 %-os növekedést
jelent az előző év hasonló időszakához képest. A legtöbb, 12 személy a Magas-Tátrában
vesztette életét. „A balestetek száma erősen meghaladta a várakozásokat, amit
szomorúan vettünk tudomásul. A téli időszakban a Hegyi Mentőszolgálat (HZS)
egyes regionális központjaiban 1851 esetben avatkoztunk be, amely közel 8 %-al
magasabb az előző évinél” – mondta Jozef Janiga, a HZS igazgatója.
Az igazgató
tájékoztatása szerinz a legtöbb, sérüléssel járó baleset a sípályákon
következett be, ezek közül is az Alacsony-Tátrában, a Chopok – Jasná
síközpontban volt a legmagasabb az esetszám, csak itt és a szomszédos
sípályákon több mint ezer alkalommal kellett beavatkozni. Az ilyen balesetek
száma a 2015. december 1-től 2016. április 30-ig terjedő téli időszakban közel
6 %-al (1530 eset) emelkedett.
2016. május 16., hétfő
Vasútvonalak a Tátrában egykor és ma – III. rész
Zakopane 1899-ben csatlakozott Galícia vasúthálózatához,
majd négy évtizeddel később, 1938-ban megindult a közlekedés a Gubałówkára
vezető siklóvasúton. Napjainkban is ez a két kötöttpályás vasútvonal működik a
Tátra északi oldalán, de a XX. század elején a lengyelek sem szűkölködtek
nagyratörő tervekkel. 1902 körül Roman Dzieślewski mérnök agyából pattant ki az
ötlet, hogy építsenek egy keskeny nyomtávú, felső részén pedig fogaskerekű
vasutat Zakopanéból a Svinica-hágóba (Świncika Przełęcz, 2050 m ). Ez a turizmus
fejlesztése mellett a gazdaságot is szolgálta volna, lehetővé téve a kőbánya
elérését, melyet a Svinica (Świnica) északi lejtőjén, valamint a Gáspár-csúcs
(Kasporwy Wierch) körzetében terveztek megnyitni.
2016. május 15., vasárnap
A legszebb fotótémák a Lengyel-Tátrában – Liptói-határhegy
A
Nagy-tó (Wielki Staw Polski) a legmélyebb és a második legnagyobb tó az egész
Tátrában, valódi szépsége azonban a Lengyel-Öt-tó völgyéből (Dolina Pięciu
Stawów Polskich) a Miedziane-hágóba (Szpiglasową Przełęcz) vezető turistaútról
érvényesül. Azt hiszem, ez a legszebb kilátópont a völgyre. A Miedziane-hágóba
vezető sárga jelzésű turistaútról a völgyre és a tóra nyíló kilátás már sok
évvel ezelőtt, első ide vezető túrám során nagy hatással volt rám. Mint egy
kiömlött hatalmas tintafolt, amely olyan fenséges csúcsokkal van körülvéve, mint
a Zerge-hegy (Kozi Wierch) és a Bükk-völgyi-toronyok (Buczynowa Turnie). A
kilátás nem csak szép, de az időjárási körülményektől függően számtalan
lehetőséget kínál egy-egy szép fotó elkészítésére.
2016. május 14., szombat
Felfedezők Napja 2016
Felfedezők Napja – 2016. május 21, Millenáris,
D-csarnok, 10:00-19:00.
Ismerje meg a tudományos expedíciók sajátos világát,
kóstoljon bele az expedíciók nyújtotta élményekbe, találkozzon a kutatókkal,
tegye próbára képességeit, tapasztalja meg, hogyan boldogulna egy expedíción és
játsszon velünk! Töltsön egy kellemes napot tartalmas szórakozással és
pillantson be a terepi kutatók munkájába! Rendezvényünkön a terepi kutatás
minden területe helyet kap: klímakutatás, őslénykutatás, ősföldrajzi kutatás,
földtani kutatás, felszínfejlődés-kutatás, ökológiai kutatás, régészet,
néprajzkutatás, űrkutatás, de a fókuszban a klímakutatás áll!
2016. május 13., péntek
Haramiák nyomában a Kopa-hágón
Méretes, egészséges fenyők, virágzó
tisztások, a horizontot hamar lezáró csipkés hegygerincek, kristálytiszta
patakok, csend, amit olykor a mormoták füttyentése zavar csak meg – igen, ez is
a Magas-Tátra. A sokaknak oly’ kedves hegység, a világ legkisebb magashegysége,
ahonnan a 2004-es szélvihar pusztítása óta nem kevesen pártoltak el. Van
azonban a Tátrának egy olyan része, amelyen a vihar károkozás nélkül vonult
végig, kiesik a fő turistautak vonalából, és éppen ezek miatt érintetlen,
csendes, kevesek által felkeresett, igazi turistaparadicsom maradt.
Színes házak
Ez pedig a Tátra északi oldala.
Annak is az egyik völgye, amely Javorinából, a lengyel határ közelében fekvő
bűbájos hegyi falucskából, ezer méter tengerszint feletti magasságról indul. Mi
is ráleltünk a Magas-Tátra egyik legérdekesebb útvonalára, hogy aztán jó
hat–hét óra gyaloglás után Zdiarnál, a színes házairól nevezetes gorál
(gorálok: nyugati-szláv népcsoport – a szerk.) településen, kilencszáz méter
magasan érjük el ismét a főutat.
2016. május 12., csütörtök
Nyári tervek: Jalóci-völgy – Bánya-nyereg
Jalóci-völgy parkoló (Jalovská dolina, 748 m) – a sárga jelzésen – Párás-völgy
eá. (Rázc. pod Lyscom, 1006 m, 1:15 ó) – a kék jelzésen a Párás-völgyben – Mély-völgy
eá. (1148 m, 0:30 ó) – Bánya-nyereg (Baníkovské sedlo, 2040 m, 2:15 ó). Vissza
ugyanezen az útvonalon 3:15. Teljes menetidő 7:15 óra.
A Jalóci-völgy torkolatában lévő parkolóból indulunk
északkelet felé a piros jelzéssel együtt futó sárga jelzésen. A piros jelzés
hamarosan jobbra kanyarodik, mi pedig balra, észak felé folytatjuk utunkat a
Jalóci-völgyben. Egy rövid szakaszon magasan felemelkedünk a patak fölé, majd
ismét visszatérünk a meder mellé. A völgy mélyén haladva érkezünk meg a Lysec
meredek déli lejtői alatt található útelágazáshoz, melyről a jobbra induló, a
zöld jelzéssel együtt futó kék jelzésen folytatjuk utunkat a Párás-völgyben.
2016. május 11., szerda
Történelmi épületek makettjei – Ótátrafüred, Csáky-ház
Az 1900-ban felépített Csáky-ház
a Nagyszálló felépítése előtt Ótátrafüred leglátványosabb épülete volt. Ezt a
gyönyörű, egzotikus elemekkel díszített 2 szintes, 44 szobás favázas épületet a
Tátra-szerte ismert építész Hoepfner Guidó tervei alapján az iglói Hermann
Henrik építész építette. Éjszaky József így ír róla 1903-ban: „Első helyen áll az uj Csáky-ház lakályosságával
és ízléses berendezésével.” Az épület földszintjén vendéglőt, déli
homlokzatának emeleti részein kis saroktornyokat alakítottak ki, az épület
mögött kis park várta a pihenésre vágyó fürdőközönséget. 1916-ban a Csáky-házat
összeépítették a Scepusia villával, kialakítva ezzel a Tátra szanatóriumot. Az
épületegyüttest a II. világháború után munkásszállóként használták, majd az
1960-as években a volt Scepusia villát lebontották. 1980-ban az egykori Csáky
ház emeleti része leégett, megmaradt alsó szintjének utcafrontján cukrászda,
bankfiók, hátsó részében pedig a Tátra Panzió található.
2016. május 10., kedd
Felújítás miatti jelentős korlátozások a Halastó parkolójában
A Halastóhoz (Morskie
Oko) vezető aszfaltozott turistaút kezdetén található Bialkai-szénégető (Palenica
Białczańska) nevű tisztáson található parkoló felújítása miatt a gépjárművel a
parkolóba érkezők ezen a nyáron jelentős korlátozásokkal számolhatnak. Ezzel
kapcsolatban a lengyel Tátrai Nemzeti Park (TPN) az alábbi közleménnyel kívánja
segíteni az autósokat. Aki ezen a nyáron autóval vagy autóbusszal a Halastóhoz
vezető út elején található parkolóba indul, feltétlenül olvassa el az alábbi
figyelmeztetést.
Tovább tart a
Bialkai-szénégető parkolójának a felújítása, amely a népszerű Halastóhoz vezető
turistaút kezdetén található. Jelen pillanatban a parkoló egyharmad részén
folynak a munkák, melyek jelentősen csökkentik a parkolóhelyek számát. Ezzel
együtt a közútkezelő felújítja a Szlovákiába vezető közút egy részét is, emiatt
minden arra járónak fel kell készülnie a közlekedési nehézségekre.
Az alábbiakban a turistaút elérésével kapcsolatban adunk néhány
tippet az olvasónak:
1. Amennyiben
lehetséges, a parkolási problémák elkerülése érdekében használjuk a
tömegközlekedési eszközöket. A felújítás alatt álló parkolóba rendszeresen
közlekednek autóbuszok.
2. Indulás előtt tájékozódjunk
a helyzetről a Turista Információs Pontokon (ul. Chałubińskiego 44, II. János
Pál körforgalom, Zakopane, tel. (+48) 18 20 23 300, (+48) 18 20 63 799, e-mail
infotur@tpn.pl), ahol minden szükséges információt megkapunk.
3. Indulás előtt
tájékozódjunk a Szepesgyörke (Jurgów) melletti parkoló pontos helyéről, a
Bialkai-szénégető parkoló, valamint az oda vezető bekötőút két oldalán lévő
parkolóhelyek feltöltése után ugyanis a rendőrség, a határőrség és a nemzeti
park őrei ebbe a parkolóba irányítják az autósokat.
2016. május 9., hétfő
Egyedül a hegyekben – Az egyedül túrázás pozitívumai
A www.wiecznatulaczka.pl
oldalon március elején jelent meg egy túrabeszámoló a Kápolna-csúcsra tett
nyári túráról, melyben a cikk írója megjegyzi, hogy olyan szerencsében volt
része, hogy teljesen egyedül volt fent a csúcson. A cikk megjelenése után
nagyon gyorsan érkeztek a kritikák azzal kapcsolatban, hogy egyedül túrázni
hülyeség, a sors kísértése, és egyáltalán soha nem szabad egyedül indulni a
hegyekbe, mert azzal az életünket kockáztatjuk. De valóban így van? Hiszen a
magányos túrázás nem a veszély szinonimája! Az előző cikket folytatva lássuk,
miben látja a blog írója, Madzia az egyedül túrázás pozitívumait:
Tempó és pihenő – olyan gyorsan megyek, ahogy akarok, nem hajtom
túl magam, mert azt érzem, hogy folyamatosan kerget valaki, és azért sem
idegeskedek, ha lemaradnak a társaim. Csak magamat nézve határozom meg a
pihenők számát és idejét.
Függetlenség – nincs vita, kompromisszumok, kényszer, veszekedés az
útvonalról, az úticélról.
2016. május 8., vasárnap
A legszebb fotótémák a Lengyel-Tátrában – Chochołowi-tisztás
A
Chochołowi-tisztást (Polana Chochołowską) mindenki ismeri, aki valaha is járt a
Chochołowi-völgyben (Dolina Chochołowska), a Chochołowi menedékháznál. A Volovec
(Wołowiecm) és a Kéményes-hegy (Kominiarski Wierch) által uralt lankás
domboldalon 14 fából épült pásztorszállás látható, a csúcsok világán kívül ez
az egyik leghangulatosabb hely a Tátrában. Különleges varázsa leginkább szezon
után, vagy kora reggel érezhető, amikor nincsenek itt emberek, és a reggeli
homályon átvilágítanak az első napsugarak. 2014 decemberében volt alkalmam itt
egy téli éjszakán fotózni. Az alacsony hőmérséklet (-10 °C) ellenére egész
eddig tátrai fotós karrierem egyik legszebb emléke ez a fotózás.
2016. május 7., szombat
In memoriam Kókai Tamás – A második „menedékházas” túra
Erre a túrára már a „Tátrai túrák” című
turistakalauzom kiadása után, 2001. június 7-9. között került sor, és részben a
könyv bemutatóján megismert új ismerősökkel indultunk útnak egy 8 fős
csapattal, köztük természetesen Tomi is. Ekkor túrázott velem először az ott
megismert, és azóta jó baráttá lett Fábián Levente, valamint Králik Tibi. Célunk
a Lengyel-Tátra legmagasabban fekvő menedékháza, a Lengyel-Öt-tó völgyében
található Lengyel-Öt-tavi menedékház volt. Johanna segítségével sikerült szobát
foglalnunk, és szép túrák reményében indultunk útnak, nem is sejtve, milyen
előre nem várt meglepetés fog érni minket már az első napon…
Viszonylag gyorsan feljutottunk a házhoz, és
meglepve tapasztaltuk, hogy a völgy hegyoldalait szép fehér hótakaró borítja,
nem túl vastag, de egyenletes, és viszonylag friss. Kicsit megijedtünk, nehogy
ezzel valamelyik eltervezett túrát el kelljen halasztanunk, de végül is olyan
gyorsan változott az idő, hogy a megérkezésünk napján még hó borította
Kereszt-nyereg például a harmadik nap reggelén már teljesen hómentes lett.
2016. május 6., péntek
Elpusztult a Gáspár-csúcson látott medvekölyök
Ahogy
arról az RMF FM lengyel rádió beszámolt, egy felnőtt medvével történő
összecsapás következtében elpusztult az a kölyökmedve, melyet a www.magas-tatra.info oldal Facebook
oldalának kedvelői a múlt héten megosztott
videón (vagy pedig május 5-én a hazai esti RTL Klub híradóban is) láthattak
a Lengyel-Tátrában, a Gáspár-csúcson (Kasprowy Wierch). Ilyen helyzetek sajnos előfordulnak
a medvék életében – a felnőtt hímek, különösen a párzási időszakban időnként
hajlamosak elpusztítani a fiatalabb egyedeket. A kölyökmedve az elmúlt héten
lett ismert, amikor többször feltűnt a Gáspár-csúcs környékén, a meteorológiai
állomás és a felvonó felső állomása közelében. Mivel a kölyökből láthatóan
hiányzott az embertől való természetes félelem ösztöne, a Tátrai Nemzeti Park
szakemberei úgy döntöttek, hogy a hegységben egy másik, az emberektől távol
lévő, félreeső helyre telepítik át.
Fotók és videók a Tátrából – 2016. április 16-30.
A Tátra reggel,
közeledik a nyár, tavasz a Palánkos-réten, a zabálnivaló mormoták, a
Nagy-Fehér-tó április 21-én, a Szürke-hegy a Liptói-Tátrában, „tavaszi” reggel Ótátrafüreden,
a Dunajec-áttörés fölött emelkedő Korona-hegy a Sas útról, a Teknős-vízesés a
Suchá Belá-szurdokban, medve a Gáspár-csúcsra vezető úton, telihold a
Halastó felett, a Menguszfalvi-völgy és a Tátra-csúcs. Címszavakban
mindezeket láthatjuk a www.magas-tatra.info
oldal Facebook profilján
2016. április második felében megosztott fotókon. Előzetes egy rendhagyó
túráról: két hegyifutó egy nap alatt végigjárta a Magas-Tátra valamennyi
menedékházát; április lavina a Kápolna-csúcs keleti lejtőjén; egy film, amely Tátra
rajongóknak kihagyhatatlan, és végül egy újabb szép összeállítás Szlovákia
legszebb tájairól.
2016. május 5., csütörtök
A Fátyol-vízesés létrái
A tavaszi-nyár eleji időszakban
egymás után következő ünnepekhez kapcsolódó hosszú hétvégék a szabadba
csábítják a hegyi túrák kedvelőit. Lelkes kis csapatunkkal egy korai ébredést
követő fárasztó utazás után ezúttal a Szlovák Paradicsomba, vagy ahogy Hajts
Béla annak idején nevezte, Felső-Magyarország Paradicsomába indultunk.
Kora nyári melegben az Iglóhoz
tartozó Csingó nevű turistaközpontból vágtunk neki a hegység legnagyobb
vízesését rejtő völgyébe, a Sólyom-völgybe (Sokolia dolina) vezető túrának.
Túránk első fél órája a Hernád mentén kényelmes, széles erdei úton a kék
jelzésen vezet, majd a Tamásfalvi-kilátó sziklafala alatt balra elágazó
Fehér-patak-völgyében összeszűkül a zöldre váltó ösvény. Ebben a völgyben a
Fehér-patak folyik végig, amely közvetlenül a Tamásfalvi-kilátó alatt ömlik a
Hernádba. A jelzett turistaút részben a patak feletti domboldalon hullámzik,
részben a patak mentén kiépített doronglétrahidakon vezet. Ezek a
doronglétrahidak a Fehér-patak-völgyének legszebb részei, sajnos azonban
évről-évre kevesebb van belőlük. Jó tíz évvel ezelőtt még több tucat méter
hosszban követték egymást a patak fölé benyúló fémszerkezeteken fekvő
doronglétrák, mára ezek nagy részét leszerelték, helyette az erdőben jelölték
ki az út nyomvonalát. Ez a változás leginkább a Kyseľ-völgy torkolata közelében
látható, ahol rozsdásan árválkodnak az egykori gyalogjárókat tartó
vasszerkezetek.
2016. május 4., szerda
Új utakon…
![]() |
Fotó: Przemysław Piegza |
Az alábbi írásnak többször is neki kellett látnom azzal a
szándékkal, hogy átfogó képet fessek a tátrai csúcsok elérésének problémájáról.
Egyrészt már javában dolgoztam rajta, amikor megérkeztek a hírek az új
látogatási rendről; másrészt ez annyira összetett kérdés, hogy még megfogalmazni
sem egyszerű: szabadidős, sportszakmai, természetvédelmi, gazdasági,
kulturális, de még akár politikai szempontból is lehet vizsgálni az ügyet.
Emberek élete és megélhetése múlhat azon, hogy a jövőben milyen irányt vesz a
helyzet kezelése. Jelenleg úgy tűnik,
hogy a hatóságok nem fognak engedni a turisták nyomásának, így a különböző
szintű és természetű viták vége a közeljövőben nem várható. Lássuk tehát az ide
kapcsolódó érveket, ellenérveket, feltéve, hogy nem marad minden a régiben.
A csúcsok megnyitásának személyes véleményem szerint technikai
akadálya nincs. Korábban három verzió – vagy ha úgy tetszik fokozat – látszott
számomra logikusnak, amit a látogatási rend új verziója megtoldott eggyel:
-
csak a korlátozás szűnik meg, tehát nem kell
hegymászó-igazolvány a túraösvény elhagyásához
-
úgynevezett via ferrata/kletterstieg utak kerülnek
kialakításra
-
klasszikus turistaút, jelzésekkel
-
+1: a
hegymászó tevékenység könnyítése.
2016. május 3., kedd
A május még nem nyári hónap a Tátrában
Véget ért az április, amely a Tátrában mindig az átlagnál kevesebb turistát
jelent. Itt a május, amikortól ismét tömegek lepik el a Tátrát. Ebben
a hónapban azonban – annak érekében, hogy a túrázással töltött idő nyugodt
körülmények között teljen – nagyon fontos a megfelelő felkészülés a tátrai
túrákra. Az első kérdés, amivel ilyenkor foglalkozni kell, a túrázókat ilyenkor
is fenyegető lavinaveszély. Ebben az időszakban a Tátrában jellemzően egyes,
legfeljebb kettes fokozatú lavinaveszély van érvényben. Ez azonban változhat,
így azt kell mondjuk, hogy lavinaszempontból májusban is résen kell lenni. Az egyes
fokozatú lavinaveszély nem azt jelenti, hogy nincs veszély, vagy ha van, az
csak nagyon kicsi. Egyes helyeken – számos tényezőtől függően – a lavina
elindulásának esélye akár nagy is lehet. Ennek érzékeltetésére egy példa a
közelmúltból: április 16-án kettes, vagyis mérsékelt lavinaveszélynél a Kápolna-csúcsról
lavina indult el a Gąsienica-Fekete-tó irányába.
2016. május 2., hétfő
Egyedül a hegyekben – Az egyedül túrázás negatívumai
A www.wiecznatulaczka.pl
oldalon március elején jelent meg egy túrabeszámoló a Kápolna-csúcsra tett
nyári túráról, melyben a cikk írója megjegyzi, hogy olyan szerencsében volt
része, hogy teljesen egyedül volt fent a csúcson. A cikk megjelenése után
nagyon gyorsan érkeztek a kritikák azzal kapcsolatban, hogy egyedül túrázni
hülyeség, a sors kísértése, és egyáltalán soha nem szabad egyedül indulni a
hegyekbe, mert azzal az életünket kockáztatjuk. De valóban így van? Hiszen a
magányos túrázás nem a veszély szinonimája! Az előző cikket folytatva lássuk,
miben látja a blog írója, Madzia az egyedül túrázás negatívumait:
2016. május 1., vasárnap
Csodálatos napkelte Alsóláposról
Alsóláposról
(Łapszanka), egy Szepesgyörke (Jurgów) közeli kis faluból nyílik az egyik
legszebb panoráma a Tátrára. Látható innen a Bélai-Tátra csakúgy, mint a Magas-Tátra
és a távolban a Nyugati-Tátra. A falu határa a tátrai fotósok paradicsoma, az
alábbi fotókon a két héttel ezelőtti (április 17) vasárnap reggel látott tátrai napfelkeltét
csodálhatjuk meg.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)