Katonai sítanfolyamok a Magas Tátrában – 1916.

A Magas Tátra összes menedékházait és legtöbb fürdőhelyét katonai sitanfolyamok foglalták el az egész télen át s igy a hegység hangos volt a zajtól a második háborús télen is. Az összes völgyek állandóan járttak voltak és a csúcsok közül is nem egy látott annyi embert hátán, mint még soha. Egyáltalában elmondható, hogy az öreg Tátra még sohasem látott akkora ember­tömegeket bércei közt, mint e télen. Állandóan körülbelül 3000 katona szántogatta a havat a Tátra magyar részén, nem is számitva a telepek fürdővendégeit és a tiszti üdülőtelepek lakóit. November végétől március végéig itt tanyáztak a sífutók (Czánt Hermann százados főparancsnoksága alatt álló m. kir. magasalpesi honvéd sítanfolyam november 27-március 9; a kassai hadtest összesített sítanfolyama dec. 7-március 18).

A Csorbai tónál és a Móry telepen beszállásolt honvéd csapatok (Szűcs Sándor százados parancsnoksága alatt) a csorbái réteken, a Mórytelep melletti réteken, a Mlinica- és Furkotavölgyek alatti tisztásokon gyakorolgattak, de ellátogattak a Handel- völgybe, Furkotavölgybe, (a középső részéig), a Mlinicavölgybe (a Fátyol. zuhatagig), a Poprádi tóhoz és a Smrekovecre is. Kisebb-nagyobb csapatokban több izben meg- mászták a Szedilkót, Szoliszkokupot, a Pátriát és az Osztervát. Az ugyanitt beszál­lásolt közös csapatok gyakorlóhelyei és kirándulásai nagyjában ugyanazok voltak, de ők jártak még a Szkoktónál, a Handelvölgyi Zöldtónál és az Alsó Wahlenbergtónál is. A Poprádi tavi különítmény (Barcza Ferenc hadapródj. vezetése alatt) a Menguszfalvi és Omladékvölgyben gyakorlatozott, de felkereste a Hincótavat, Békástavakat s a Jeges­tavat is és megmászta a Koprovahágót, a Pátriát és az Osztervát.

A Tátraszéplakon elhelyezett csapatok a telep környékén, továbbá a Gerlahfalva melletti réteken és a Stószvölgyben gyakorlatoztak és felkeresték igen gyakran a Felkai tavat, a Batizfalvi tavat, a Blásyvölgyet és a Fonatost. A Sziléziai házi katonaság rendes gyakorlótere a tó környéke volt s ezenkívül a következő túrákat végezte: December 27-én Fonatos (Delmár Valter és Teschler László 150 emberrel). Januárban a Gerlahfalvi katlan (ugyanazok kétszer, 80 és 60 emberrel), Batizfalvi tó (ugyanazok kétszer 180 és 60 emberrel). 7-én: Litvorovi hágó (30 méter híján, Delmár Valter és Teschler László 70 emberrel). 20-án: Nagyszalóki csúcs (ugyanazok és Kaczander Ernő, 3 emberrel) 25-én a Kerekdomb (Felkai völgyben, ugyanazok 100 emberrel).

A Tarpatakfüreden és a Zergeszállóban elhelyezett csapatok (parancsnok Votisky Zoltán főhadnagy) rendes gyakorlótere a Zergeszálló előtti tisztás, a Húrosrét és a Christel-rét voltak, de többször ellátogattak a Sziléziai házba a nagytarpataki völgyi Hosszútóhoz és az Öttóhoz is nagyobb tömegekben. Ezenkívül még a következő nagyobb mászásokat végezték: December 15-én Vadászlejtőtorony (a völgy felől, Dr. Komarnicki Román és 5 tiszt). Január 25-én Hátsó Tarpataktorony (1. téli megmászás, Dr. Komarnicki Gyula 17 emberrel). 26-án Blásyhorhos (I. téli elérés a Nagytarpataki völgyből), Keleti Szalóki torony (Kátai Ernő, Dr. Komarnicki Gyula és Román és Köl­csey Sándor 17 emberrel). 30-án Nagyszalóki csúcs (Dr. Komarnicki Román és Kölcsey Sándor 3 tiszttel). Februárban a Lomnici gerinc (többször Dr. Komarnicki Gyula és Román és Kölcsey Sándor vezetésével). 16-án Jegestó (a Nagytarpataki völgyben Delmár Valter 6 tiszttel). Március 2-án Fonatos (Dr. Komarnicki Gyula és Román és Kölcsey Sándor 40 emberrel).

A Matlárházán állomásozó csapatok (Török Ernő hadnagy parancsnoksága alatt) a telepen gyakoroltak, de gyakran felrándultak a Zöldtóhoz, a Weidaura s ennek környékére is. A Zöldtavi különítmény gyakorlótere a tókörüli lejtők voltak, de ellátogattak a Fehértavakhoz, a Weidaura, megmászták a Kopahegyet és a Kopa- hágót (jan. 17-én Dr. Vigyázó János 10 emberrel.)

A Záron elhelyezett csapatok a szálláshelyük környékén, a Magura kedvező fekvésű lejtőin gyakoroltak. A Javorinán beszállásolt legénység is a környéken talált gyakorlótereket. Zakopanéban és a környékén is számos sícsapat nyert kiképzést.

H. Gy. A

Forrás: Turistaság és Alpinizmus 1915-16. évfolyam 9. szám