2016. január 14., csütörtök

Tátrai hangulatok – Könyvajánló

A Tátra Magyarország legmagasabb hegysége volt egykor. Miután elszakították az országtól, az anyaországi magyarok a gyakorlatban is eltávolodtak tőle, de a felvidékiek sem úgy tekintenek rá, mint régi magyar turistaparadicsomra.

A balassagyarmati Nagy Árpád nemrég megjelent könyve, a Tátrai hangulatok azt a kort hozza közel hozzánk, amikor a boldog békeidők magyar és német vendégei elegáns tátrai kávéházakban és gyógyszállodákban múlatták az időt. A szerzővel beszélgettünk.

- Miért pont a Tátra, a Börzsöny túl alacsony volt?
- Számomra a hegyeket a magashegyek jelentik. Számomra a túra igazából akkor kezdődik, amikor az erdőhatár fölé érek, amikor kinyílik a látóhatár, és körbevesznek a sziklafalak, a hegycsúcsok, a magashegyi hágók, amikor utam sebes folyású patakok mentén, tengerszemek partján vezet. Mai országhatárainkon belül ilyet sajnos nem találunk, és az én lakóhelyemhez legközelebbi magashegység nem más, mint a Tátra.

- Mekkora munka van a könyvben, milyen kihívásokkal jár egy ilyen gyűjtemény összeállítása?
- Több év munkája van benne, pontos időpontot azonban nem tudok mondani, mivel nem folyamatosan, hanem több részletben készült. Ami biztos, hogy a gondolat 2002-ben született meg, a kézirat 2011-ben lett kész, azután már csak kisebb, az időközben beszerzett képeslapokhoz kapcsolódó módosítások történtek. Maga a gyűjtemény összeállítása hosszú évek alatt történt, és történik a mai napig. Folyamatosan figyelemmel kísérem az antikváriumok árveréseit, a különböző árverési oldalakat, ezen kívül az itthoni és szlovákiai börzéket, amelyeken hozzá lehet jutni ezekhez a régi képeslapokhoz. Türelmet és kitartást igénylő tevékenység ez, melynek során hosszú távban kell gondolkodni. 

- Egy ilyen kutatómunka törvényszerűen sok tanulással is jár. Mit emelne ki, ami gyakorlati szempontból jelentős, vagy éppen érzelmileg megérintette?
- Legfontosabbnak azt tartom, hogy mélyrehatóbban megismertem a Magas-Tátra településeinek történetét, az ott élő őseink életét, az épületek keletkezésének, alakulásának, adott esetben sajnos eltűnésének folyamatát. Érzelmileg a boldog békeidők korának hangulata ragadott meg, nem véletlenül lett Tátrai hangulatok a könyv címe. Ezzel jelezni kívántam, hogy nem csupán egy száraz képeslapos albumot kap a kezébe a kedves olvasó, hanem a könyvet lapozgatva mindenki abban a korban, az I. világháború előtti években érezheti magát, az akkori világ értékeivel, szépségeivel és gondjaival együtt.
A Felvidék.ma teljes cikke itt olvasható!
Forrás és illusztráció: http://www.felvidek.ma

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...