2015. május 31., vasárnap

Legszebb fotótémák a Lengyel-Tátrában – Mormota-halom

A népszerű Lengyel-Öt-tó völgyéből (Dolina Pięciu Stawów Polskich) a Halastóhoz (Morskie Oko) vezető kék jelzésű turistaút a legkényelmesebb kapcsolat a Halastavi-völgy (Dolina Rybiego Potoku) és a Roztoka-völgy (Dolina Roztoki) között. A Mormota-halom (Świstowa Czuba) közelében mindenképpen érdemes elővenni a fényképezőgépünket, mivel innen nyílik az egyik legszebb kilátás a Lengyel-Öt-tó völgyére. Különösen érdekes az a pillanat, amikor megpillantjuk a tófal felett elterülő három tó víztükrét, kisebb csúcsokkal körülvéve.

2015. május 30., szombat

Fekete hunyor a Tátrában

Kora tavasszal az egyik tátrai turistaút közelében lévő lejtőket a fekete hunyor (Helleborus niger) virágzó szőnyege borítja. Ez a kedves kis növény a Tátrában csak egyetlen helyen fordul elő. Az idei hótakaró elég vastag volt ahhoz, hogy megmentse a fagytól azokat a virágkelyheket, amelyek még ősszel kifejlődnek. Tavaly tavasszal csak néhány tő virágzott, mivel télen kevés hó takarta be a növényt, és a virág szárai el voltak törve. A fekete hunyor a Tátrában nem őshonos faj, valószínűleg az Alpokból került ide, mégpedig Christian Hohenlohe herceg idejében, aki többek között kőszáli kecskéket és bölényeket is telepített a XX. század elején a Tátrában létrehozott vadaskertjébe.

Forrás és fotó: http://spravatanap.sk

2015. május 29., péntek

Túrakalauz, mellyel bebarangolhatjuk Szlovákia rejtett kincseit

A Szlovák Idegenforgalmi Hivatal és a Szlovák Intézet Nagy Árpád: Igló és a Szlovák Paradicsom címmel megjelent könyvét 2015. május 21-én, csütörtökön a Szlovák Intézetben turisztikai tájékoztatóval egybekötve mutatták be. A megjelent túrakalauz jelentőségét bizonyítja, hogy az eseményen megjelent Rastislav Káčer, Szlovákia budapesti nagykövete és Ján Voľný, Igló polgármestere is. Az esemény moderátora Pusztay Sándor, a Kornétás Kiadó vezetője és tulajdonosa volt, aki egyben a könyv kiadója is. – Szlovákia rejtett kincsei közé kalauzol el ez a kötet, bemutatja a régió természeti, építészeti és művészeti szépségeit – mondta a nagykövet, aki szerint ha létezik az a paradicsom, amit a biblia ígér, akkor az nagyon hasonlít ehhez a helyhez. Úgy vélte, aki egy hátizsákkal és ezzel a túrakalauzzal látogat el a régióban, az alapvető tájékoztatást kap a környékről.
Igló polgármestere arról szólt, hogy nagy öröm neki, hogy ez a kötet a városáról is szól, reméli, hogy ez idecsalogatja majd a vendégeket. - Budapest kapu a világ felé, ez a könyv pedig kapu lesz ebbe a kedves szepességi városba – mondta. Iglót a csehek után a magyar turisták látogatják a legtöbben. Bemutatkozik Igló és a Szlovák Paradicsom címmel Jana Barbuščáková (Igló Tourinform iroda) mutatta be a régiót, majd Szlovákia tematikus útjairól és programjairól Soňa Jelínková, a Szlovák Idegenforgalmi Hivatal budapesti képviselet vezetője beszélt.

2015. május 28., csütörtök

Harminc év után ismét lehet raftingolni a Hernádon

A Hernádon történő evezés jó adag türelmet igényel. Nem annyira a nehézsége, sokkal inkább a megfelelő engedélyek megszerzése miatt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az ember beülhessen a hajóba. Most azonban jó hírek érkeztek a vadvízi evezés szerelmeseinek a Szlovák Paradicsomból, úgy tűnik, hamarosan ismét rendszeresen lehet majd evezni a Hernádon. A Hernád vize mostanában ritkán lép ki a medréből, ezért aztán a folyó leghosszabb szurdoka, a Hernád-áttörés hajózhatóvá vált. Az utóbbi három évtizedben a Hernádnak ezen a 15,5 km-es, a Szlovák Paradicsomban található szakaszán szigorúan tilos volt az evezés. Ez alól a tilalom alól a vadvízi evezősök évente egy alkalommal kaptak felmentést, amikor segítettek megtisztítani a Hernádnak az áttörésben vezető szakaszát.

2015. május 27., szerda

Újabb mormotacsalád a Bélai-Tátrában

Újabb jelentős fejezetéhez érkezett a tátrai mormotáknak a Bélai-Tátrába történő visszatelepítése céljából létrehozott projekt. Idén tavasszal, a téli hibernáció után a szakemberek azt észlelték, hogy a Bélai-Tátrában egy mormotacsaláddal több van, mint eddig. Ez történelmi jelentőségű esemény, melyre a szakemberek hat évet vártak. 2008-ban vette kezdetét a „Mormoták visszatelepítése a Bélai-Tátrába” elnevezésű projekt, melynek első három évében a Liptói-Tátrában fokozatosan befogtak, majd a Bélai-Tátrában szabadon engedtek több mormotát. Az évek során az újratelepített mormoták stabil populációt alakítottak ki új élőhelyükön, eddig azonban nem észlelték új kolónia kialakulását.

2015. május 26., kedd

Ismét látogatható a Bélai-cseppkőbarlang

Több mint hét hónapos zárva tartás után május 15-én, pénteken ismét megnyitották a nagyközönség előtt a Bélai-cseppkőbarlangot Barlangligeten (Tatranská kotlina). A hosszú zárva tartásra a barlangban folytatott felújítási munkák miatt volt szükség. Ennek során a legjelentősebb munkálatokat a járdákkal és korlátokkal kapcsolatban végezték, több helyen kijavítottá a betonjárda elkopott részeit, valamint korrózióálló rozsdamentes anyagból készült új fémkorlátokat szereltek fel. „A barlangban a látogatási útvonal mellett felszerelt korlátok hossza eléri az 1100 métert, ennek életkora több helyen elérte a 80 évet” – mondta el Peter Gažík, a Szlovákia Barlangok Igazgatóságának munkatársa. A betonjárdák és korlátok javításának, cseréjének költsége ÁFA nélkül 373 000 € összeget tett ki. A helyreállítási munkák, melyeket egy selmecbányai cég végzett, tavaly októbertől március végéig tartottak.

2015. május 25., hétfő

A Kárpátok magassága, időjárás

1846-ban Vahot Imre szerkesztésében Pesten jelent meg a „Magyarföld és népei” című folyóirat, melyben „A Kárpátok, vagy a Tátra” című fejezet bevezető részei után a szerző akkoriban részletesnek mondható módon foglalkozik a Kárpátok és a Tátra viszonyaival, az akkori tudásszint szerint mutatja be a hegység kiterjedését, magasságát, felépítését, időjárását, tavait, vízeséseit, barlangjait, nemes érceit, növényzetét és állatvilágát. Az alábbiakban a Kárpátok magasságáról és időjárásáról szóló fejezetek olvashatók, természetesen eredeti helyesírással:

2015. május 24., vasárnap

Vahot Imre: Magyarföld és népei – A Kárpátok, vagy a Tátra

1846-ban Pesten jelent meg a „Magyarföld és népei eredeti képekben” című füzetsorozat, amely a „Föld- és népismei, statistikai és történeti folyóirat” alcímet kapta. A kiadványt Fényes Elek és Luczenbacher János felügyelete mellett Vahot Imre szerkesztette, aki „A Kárpátok, vagy a Tátra” című fejezetben foglalkozik a Kárpátokkal, közelebbről a Tátrával, mint hazánk legmagasabb hegységével. A folyóirat bevezetőjében a nagyváradon született dálnoki és mező-maradasi Medve Imre író, grafikus (tanult végzettségét tekintve ügyvéd) alábbi sorait olvashatjuk, aki 1845-ben-ben Vahot Imre útitársaként országjáráson vett részt, ahol számos rajzot és festményt készített a magyar városokról, a kor jellemző öltözeteiről. Az országjárás során készült rajzait Vahot Imre az utazást követő évben megjelentetett fenti folyóiratának illusztrálásához használta föl, melyben ezekkel a szavakkal emlékezik meg útitársáról és segítőjéről (eredeti helyesírással): „…szóljon hát helyettünk, maga a rajzoló, Medve Imre, miként hatott reá a Karpatok látása, midőn azokat mult év vége felé, czélunk előmozditása végett, bejárá, s némelly szebb részeit lerajzolá. Ő a Karpatok leirásában leginkább a képzelet költői játékát bocsátja szabadon; s azért ezt előre bocsátjuk, s ugy aztán szárazabb ismertetését adandjuk.”

2015. május 23., szombat

80 éve született Belo Kapolka

80 évvel ezelőtt, 1935. április 22-én született Vojtech (Belo) Kapolka (1935-1994) neves szlovák hegymászó, tátrai teherhordó, tátrai menedékház bérlő, író és újságíró. Középiskoláit Késmárkon végezte, diplomáját Brnoban szerezte, ahol rövid ideig a Katonai Műszaki Akadémia hallgatója volt, repülőgép tervező szeretett volna lenni. Később több tátrai menedékházban dolgozott magashegyi teherhordóként. Lenyűgözte a Magas-Tátra, ahol élt és 1958-tól 1994. április 18-án a Tarajkán bekövetkezett tragikus haláláig dolgozott. 1958-tól 1967-ig teherhordóként dolgozott a Hunfalvy-völgyi menedékházban, majd két évig bérlőként vezette azt.

2015. május 22., péntek

Fotók és videók a Tátrából – 2015. május 1-15.

Olvad a hó, egyre melegebbek a nappalok, és bár az éjszakák még elég hidegek, de szépen lassan, a maga megszokott módján közeledik a nyári szezon a Tátrában. Még egy hónap, és a szlovák oldalon is megnyitják a téli időszakban lezárt turistautakat, a Lengyel-Tátrában viszont már május 15-től használhatjuk azt az összesen három útvonalat, melyet a turisták biztonsága érdekében télen lezárnak. Utólag visszanézve eléggé vegyes tematikájú fotókat sikerült megosztani május első felében a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján. Van, amelyiken még hamisítatlan téli hangulat uralkodik, vannak olyanok, ahol már a tavasz érződik, és vannak olyanok is, amelyek már a közelgő nyarat idézik.

2015. május 21., csütörtök

Újjáépítik az Ilona és a Flóra villát Ótátrafüreden

Ótátrafüreden még ebben a hónapban megkezdődik két, a XIX. század második felében épült villa, a nemzeti kulturális emlékként számon tartott Ilona villa és Flóra villa felújítása. „Május végéig szeretnénk megkezdeni a munkákat, amennyiben addig sikerül aláírni a szerződést a kivitelezővel” – mondta el Ján Mokoš, Tátraváros (Vysoké Tatry) polgármestere. A két épület helyreállítása 2005-től napirenden volt, a történelmi épületek teljes rekonstrukciójához szükséges forrásokat miniszteri jóváhagyással tavaly ősszel szavazta meg a város önkormányzata. Az épületek felújítása európai uniós források felhasználásával válik lehetővé, a munkák még ebben a hónapban elkezdődnek.

2015. május 20., szerda

Új videókkal csábítják a Tátrába a turistákat

A tátrai turizmussal foglalkozó szakemberek a nyári szezon előtt hamisítatlan tátrai fotókkal és videókkal csalogatják a Tátrába az embereket. A Magas-Tátra Régió Idegenforgalmi Hivatal körzeti szervezete (OOCR) a nyári idegenforgalmi szezon kezdete előtt négy új, különböző szabadidős tevékenységeket bemutató rövid videóval népszerűsíti a hegységet, „Kerékpározás”, „Család és kikapcsolódás”, „Természet és túrázás”, valamint „Wellness és egészséges életmód” témakörben. A Magas-Tátrát népszerűsítő kampány része egy új, a Tátráról készült fotósorozat is. „Régóta foglalkoztat minket a gondolat, hogy olyan, saját készítésű rövidfilmeket forgassunk, amelyeket akár itthon, akár külföldön felhasználhatunk régiónk népszerűsítésére. Bízunk benne, hogy ezekkel is sikerül a Magas-Tátrába csalogatni az embereket akár csak egy napra, egy hosszú hétvégére, vagy akár egy egész hétre is” – mondta el Lenka Maťasovská, az OOCR ügyvezető igazgatója.

2015. május 19., kedd

100 éves a Kő-pataki menedékház

A menedékház 1933 előtt
A menedékház helyére utaló első írásos feljegyzés egészen korán, 1209-ben, II. András király uralkodása idején keletkezett. Később, már a hegység feltárásának idején a szélsőséges időjárás miatt a néhány méter magas hatalmas, átnyúló sziklatömb alatt kerestek menedéket a kor turistái. A helyet Kő-pataki-tüzelőkőnek nevezték. Azokban az időkben, ahogyan ma is, a Lomnici-csúcs volt a Tátra legfőbb vonzereje. A hegymászók időtlen idők óta megpróbáltak felmászni a Tátra egyik legimpozánsabb csúcsára. Az idők során a Kő-pataki-tüzelőkő egyfajta tájékozódási pont lett a csúcsra tett túrák során. Lelkes hegymászók azonban nem elégedtek meg azzal, hogy csupán bebújjanak a szikla alá, így 1841-ben megtörtént a későbbi menedékház kialakulásának első említésre méltó mozzanat, amikor is négy sziléziai turista egy nyitott tűzhelyet épített fel a szikla védelme alatt. Az évek során újabb tettre kész turistáknak köszönhetően kisebb módosításokat hajtottak végre a kezdetleges menhelyen.

2015. május 18., hétfő

Hogy viselkedjünk viharban a hegyen?

A zivatar tavasszal és nyáron az egyik leggyakoribb természeti veszélyforrás a Tátrában. Hogyan viselkedjünk vihar idején, és mindenekelőtt hogyan kerüljük el a viharokat? Ne feledjük, hogy a hegyekben a legintenzívebb zivatartevékenység a déli, délutáni órákban fordul elő. Ezért talán érdemes feláldozni a reggeli pihenést, korán hajnalban felkelni és útnak indulni, hogy a legsebezhetőbb időpontban már visszaútban, a csúcsok és gerincek régiója alatt tartózkodjunk. Az visszaút során is szenteljünk különös figyelmet az ereszkedés során előforduló nehézségekre – sok baleset történik a sietős, meggondolatlanul végrehajtott visszaút során. Folyamatosan kísérjük figyelemmel az időjárás alakulását, már otthon, a túra tervezése során tanulmányozzuk az időjárás előrejelző oldalakat, majd ha lehetőségünk van rá, az útba eső menedékházakban is kérjünk ilyen irányú felvilágosítást. Amennyiben villámlással kísért zivatarokat jeleznek a meteorológusok, változtassuk meg a terveket, és inkább egy kellemesebbnek ígérkező városnézés mellett döntsünk a veszélyessé válható túra helyett.

2015. május 17., vasárnap

Felébredtek a mormoták, és pózolnak a kamerának

A tavasz az az időszak, amikor életre kel a tátrai természet. Néhány héttel ezelőtt nem csak a medvék, de a tátrai mormoták is felébredtek téli álmukból. A www.tatromaiak.pl weboldal szerkesztősége kapott néhány fotót ezekről a nehezen megközelíthető kedves állatokról, melyet készítőjük, Tomasz Madejski (www.tmadejski.com) a Halastótól (Morskie Oko) a Miedziane-hágóba (Szpiglasową Przełęcz) vezető turistaúton készített.

2015. május 16., szombat

500 éve született Lasky Beata

500 évvel ezelőtt, 1515. május 17-én született a Tátra első, név szerint ismert turistája, Beata Łaska (1515-1576). A fennmaradt levéltári anyagokból egyértelműen kiderül, hogy Lasky Albert késmárki várkapitány felesége, Beata hajtotta végre az első, írásban is rög­zített kirándulást a Magas-Tátrában. A nemesi származású hölgy (lánykori nevén Beata Kościelecka) 1565 májusában érkezett a késmárki várba, miután első férje, a fiatalon elhunyt Eliasz Ostrogski (1510-1539) mágnás halála után feleségül vette őt a késmárki vár kapitánya, a lengyel Lasky Albert.
A vár úrnője rögtön megérkezése után, a pün­kösdi ünnepek alatt nagy kísérettel (többek között a késmárki polgármester és más városlakók társaságában) ki­rándulást tett a Tátrába, későbbi ku­tatások szerint valószínűleg a Késmárki-Zöld-tóhoz. Azokban az időkben nem volt szokás, hogy a nők a hegyek között barangoljanak, így 50 éves asszony nagy árat fizetett bátorságáért, hiszen a hegyekből visszatérve kegyetlen és maradi férje asszonyi en­gedetlensége és erkölcstelen viselkedése miatt a késmárki vár tornyába záratta, ahol hat (más források szerint nyolc) éven át fogva tartotta.

2015. május 15., péntek

Halálos baleset a Sas úton

Május 15-én, déli 12 óra 30 perc körüli időben halálos baleset történt a Sas úton, a Kis-Zerge-hegy (Mały Kozi Wierch) közelében. Egy turista lezuhant a Honoratka-vályúba (Żleb Honoratki), melynek következtében a helyszínen életét vesztette. A Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) helikoptere 14:00 óra körül szállt le az elhunyt turista holttestével Zakopanéban, a kórház melletti leszállóhelyen. „A Zawratra tartó turisták tájékoztattak minket, hogy látták, amint egy ember lezuhan a vályúban. Az azonnal a helyszínre érkező hegyimentők a Honoratka-vályú szájánál találták meg a fiatal féri holttestét” – mondta el Stanisław Krzeptowski Sabała, a TOPR ügyeletese.

A Tátra nyáron is várja a turistákat

A Tátra nemcsak télen, hanem nyáron is várja a turistákat – derült ki egy minapi rendezvényen a Szlovák Intézetben. Sona Jelínkova, a Szlovák Idegenforgalmi Hivatal budapesti képviseletének vezetője a Tátra szépségeinek bemutatása mellett a legújabb turistacsalogató programokat is ismertette az eseményen. Rastislav Kácer, Szlovákia magyarországi nagykövete elmondta, hogy életének nagy részében túrázott, alpinista is volt, és számtalan napfelkeltét és naplementét is köszönthetett a hegyekben.
A Magas-Tátra turisztikai menedzsere az épített látnivalókat és a természet szépségeit mutatta be, többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy tavaly 211 ezren nézték meg a Jégtemplomot. A Tátra-kártya (Tatry Card) legújabb kedvezményeként a nyári szezonban a kártya tulajdonosai tátrai tartózkodásuk idején ingyen utazhatnak majd a tátrai villamos és a csorbai fogaskerekű vonalain.

2015. május 14., csütörtök

Néhány alapvető szó szlovákul és lengyelül

A szlovák és a lengyel nyelv meglehetősen hasonlít egymásra, nekünk magyaroknak azonban mindkettő meglehetősen idegenül hangzik. Attól függetlenül, hogy milyen idegen nyelvet beszélünk, senkinek sem árt, ha megismeri néhány, a mindennapi érintkezésben, a túrázás során esetleg szükségessé váló alapvető szó szlovák és lengyel megfelelőjét. A szlovák és a lengyel turisták többsége minden bizonnyal örülni fog annak, ha anyanyelvükön szólítjuk meg, üdvözöljük őket. Egy idegen országban az ott élők anyanyelvén megszólaló turista azonnal felértékelődik a hazaiak szemében. Az alábbi listában néhány hasznos kifejezés lengyel (első oszlop), és szlovák (második oszlop) megfelelője olvasható.

2015. május 13., szerda

Medvecsalád a Tátrában

Tavaszodik a Tátrában. Lassan minden életre kel. A tátrai medvék is úgy döntöttek, hogy elegük van a téli alvásból, és miután felébredtek, körülnéznek a környéken. Az alábbi fotókon egy medvecsalád látható, melyet a Gáspár-csúcsra (Kasprowy Wierch) közlekedő felvonó munkatársai fotóztak le.
A Tátrai Nemzeti Park (TPN) felhívja a turisták figyelmét, hogy a medve általában kerüli az emberekkel való érintkezést, az a nőstény azonban, aki érzékeli a veszélyt, veszélyes lehet.

2015. május 12., kedd

Kökörcsinek a Tátrában

A boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó kökörcsin az első tavaszi virágok közé tartozik.  Azok közé a fajok közé tartozik, melyek a montán övezettől az alpin, sőt, a szubnivális övezetig már kora tavasszal virágoznak. A Tátrai Nemzeti Parkban négy különböző kökörcsin fordul elő.
Szlovák kökörcsin (Pulsatilla slavica) – meleg bozótosokban, füves-sziklás lejtőkön, reliktum fenyvesekben nő, erőteljesen lila színű virága a mészkősziklák legszebb dísze. A Szlovákiában veszélyeztetett edényes növényfajok Vörös Listáján a veszélyeztetett kategóriába (EN) tartozik. Nyugat-kárpáti endemikus faj.

2015. május 11., hétfő

Májustól ismét látogatható a Fagyos-barlang

A téli szünet után május elejétől ismét látogathatják a turisták a Lengyel-Tátra nyugati részén, a Kościelisko-völgyben (Dolina Kościeliska) található Fagyos-barlangot (Mrożna Jaskinia), a Lengyel-Tátra legnépszerűbb barlangját, amely a Kościelisko-völgybe látogató turisták egy részének kihagyhatatlan célpontja. Nevét állandó, alacsony hőmérsékletéről kapta, amely egész évben 6 °C körül van. A barlang 20 méter mély és 503 méter hosszúságú. Bejárati nyílása 120 méterrel a Kościelisko-völgy szintje fölött, 1102 méter magasságban található. A látogatási útvonal hossza kb. 400 méter, ennek megtételéhez 20-40 percre van szükség. Az útvonalon különféle kalcitképződményeket és kisebb földalatti tavakat is láthatunk. A barlangot a turisták májustól október végéig belépővel, de idegenvezető nélkül naponta 9.00-18.00 között látogathatják, a normál belépő 4 ára złoty.

2015. május 10., vasárnap

Víz alatti fotók a Tátrából

A tátrai völgyekben szebbnél-szebb tavak örvendeztetik meg a turistákat. Keveseknek van azonban lehetőségük arra, hogy saját szemükkel lássák, mi történik a víz felszíne alatt. Julita Chudko fotóinak köszönhetően most bepillanthatunk a víz alatti világ szépségeibe. Az alábbi néhány fotóval szép hétvégét kívánok a www.magas-tatra.info oldal olvasóinak, további víz alatti és víz feletti fotók a fotós honalpján (www.julitachudko.pl), illetve Facebook oldalán (Trekking and climbing photography by Julita Chudko).

2015. május 9., szombat

275 éve született id. Fábri Jakab

275 évvel ezelőtt, 1740. május 8-án született Késmárkon id. Fábri Jakab (1740-1817) csizmadia, aranyásóból és rézbányászból lett tátrai hegyivezető, aki családtagjaival együtt az 1760-1790-es évek kö­zött több generáción keresztül rezet bányászott a Lomnici-csúcs északkeleti oldalán fekvő Réz-padokon. Rézbányászat közben, hónapokig tartó fenntartózkodásaik alatt bizonyára a csúcsra is feljutottak, de mindenképpen őket tekinthetjük a csúcs első név szerint ismert megmászóinak. id. Fábri Jakab a saját idejében a Magas-Tátra keleti részének legjobb ismerője volt, szolgálatait több Tátra-kutató felhasználta. Ismerte a Rézpadokon keresztül a Lomnici-csúcsra vezető utat, és biztosan volt a csúcson 1760-1790 között. Az is lehetséges, hogy a családjából már valaki előtte is járt a Lomnici-csúcson, de írásban bizonyíthatóan ő az első. Fábri Jakab vezetőként közreműködött többek között a Vörös-tavi-csúcs első megmászásánál, melyet Genersich Keresztély mászott meg először 1797 és 1800 között. Fiai, Jakab (született 1781-ben) és Dániel (született 1798-ban) szintén jól ismerték a Magas-Tátrát. 1813-ban Göran Wahlenberg svéd természettudóst a Lomnici-csúcsra valószínű Fábri Dániel kísérte.

Forrás: Tátrai túrák; http://www.fsz.bme.hu

2015. május 8., péntek

Fotók és videók a Tátrából – 2015. április 16-30

Krókuszokkal kezdődött, krókuszokkal folytatódott, és bár akadt még néhány téli körülményeket bemutató fotó, bármilyen hosszan kitart is a tél fent a hegyek között, lassan-lassan a Tátrában is beköszönt a tavasz. Ezt nem csak akkor látjuk, ha a naptárra pillantunk, hanem akkor is, ha a népszerű közösségi oldalakon a Tátrában kiránduló túratársaink friss fotóit nézegetjük. Miközben a Lengyel-Tátrában, a Chochoľowi-völgyben egy szép napsütéses hétvégén hosszú sorok kígyóznak a völgy bejáratánál a belépőjegyre várva, és miközben a hegység lengyel oldaláról számos, kinyílott krókuszokat ábrázoló fotó kerül fel a világhálóra, addig számomra érthetetlen módin a Tátra déli, szlovák oldaláról alig-alig láthatunk ilyet. Pedig krókuszok nem csak a Lengyel-Tátrában nyílnak, ezt én magam is tapasztaltam már többször, de mintha arrafelé nagyobb kultusza lenne ennek a gyönyörű tavaszi virágnak, a tavasz első valódi hírnökének.

2015. május 7., csütörtök

In memoriam Kókai Tamás – Egy sikertelen csúcskísérlet

Ezen a túrán a tejködben nem készült fotó.
Ez a fotó két héttel később készült a Lengyel-Tátrában.
Abban az időben még nem jutottunk hozzá az internetes időjárás előrejelzésekhez, így az itthoni jó időben bízva elindultunk, hogy a téli úton feljussunk a Tengerszem-csúcsra, természetesen a szlovák oldalról. Azt tudtuk, hogy a Tátrában még tél van, de azt nem gondoltuk, hogy olyan felhőbe kerülünk, amilyenbe sem előtte, sem azóta soha. Ahogy megérkeztünk a Csorbai-tóhoz, már látni lehetett, hogy nem lesz egy verőfényes napunk, de azért szokás szerint abban bíztunk, hogy a magasság növekedésével majd tisztulni fog az idő. Hát nem tisztult, sőt… A Poprádi-tóig még viszonylag elfogadható volt a helyzet, még volt valamennyi látótávolság is, bár én rettenetesen szenvedtem, fizikálisan egyáltalán nem készültem, ehhez jött még a lehangoló idő, így aztán nem igazán esett jól a menetelés. A tónál készítettem pár felvételt, és indultunk tovább, még mindig bízva az idő jobbra fordulásában. Ahogy elhagytuk a tavat, már láttuk, hogy nem sok jóra számíthatunk, de azért mentünk tovább. A Hincó-tavakhoz vezető útelágazástól aztán már nyomokat sem igazán láttunk, de mivel ismertük az irányt, még mindig nem adtuk fel.

2015. május 6., szerda

Tátrai medve tűnt fel Magyarországon

Úgy tűnik, hogy a Tátrában nyomkövetővel ellátott medvék közül néhányan igazi barangolók. Iwo, az 5 éves hím medve például láthatóan szereti a nagy távolságokat, hiszen ezúttal egy hét elegendő volt neki arra, hogy bejárja Szlovákiát, és átjusson Magyarországra. Iwo útja során Poprád felé vette az irányt, majd onnan további 120 km-re délre vándorolt, és május 3-án érkezett Magyarországra. Az egyelőre még nem ismert, hogy ott is marad, vagy visszatér a Tátrába.
Bár a medvék vándorlása teljesen természetes dolog, Iwo azonban nem kis teljesítményt hajtott végre, amely mindenképpen csodálatra méltó. Amellett, hogy számára teljesen új területeken jár, ahol fel kell kutatnia a számára elegendő táplálékot, lakott területeket is érintett, ahol le kell győznie egy sor mesterséges akadályt is. Vándorlása során a hím medve utakat és vasutakat is keresztezett. Közülük a legveszélyesebb a D1 jelű autópálya volt Szlovákiában, melyet a vadállat az állatok számára megépített széles hídnak köszönhetően tudott leküzdeni.

2015. május 5., kedd

Gerlach, Jég-völgyi- és Lomnici-csúcs egy nap alatt

Andrzej Mikler, a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TPOR) hegyimentője, magashegyi vezető 2014 májusában rendkívüli bravúrt hajtott végre: egyetlen nap alatt megjárta a Tátra három legmagasabb csúcsát. Az ismert hegyivezető így emlékszik a nap eseményeire: „2014 májusában, a síalpinista szezon vége felé úgy döntöttem, hogy sítúra keretében egyetlen nap alatt megmászom a „Nagy hármast”, a Gerlachfalvi-csúcsot (2655 m), a Lomnici-csúcsot (2632 m) és a Jég-völgyi-csúcsot (2627 m). Ez egy olyan terv volt, melyet már 10 éve dédelgettem. Megvalósításához már csak a megfelelő körülményekre vártam, melyek a legjobban megfelelnek a kitűzött célnak. A csúcsokon és a vályúkban már stabil, megbízható volt a hó, a lavinaveszély a nullához közelített.

2015. május 4., hétfő

Ismét napirenden a tervezett új tátrai felvonók

Talán sokan emlékeznek rá, hogy a Tatry Mountain Resorts (TMR) nevű vállalkozás a múlt évben két új tátrai felvonó tervével állt elő. Az akkor gyorsan visszautasított terv a napokban ismét a média látókörébe került. Az elmúlt évben Tátraváros (Vysoké Tatry) képviselőtestületének tagja nem értettek egyet a tervekkel, és az asztal alá söpörték azokat. Most azonban úgy tűnik, hogy a téma ismét napirendre kerül. „Továbbra is a természet az elsődleges, de meg kell vizsgálni a további lehetőségeket. Ótátrafüred fejlődése érdekében szükség van az infrastruktúra fejlesztésére” – mondta Zuzana Fabianová a TMR szóvivője. Szavai szerint a Magas-Tátrában található közutak nincsenek olyan állapotban, hogy képesek legyenek megbirkózni a mind nagyobb számú autók rohamaival, ezért elengedhetetlenül szükséges megfelelő parkolók építése. Véleménye szerint a legegyszerűbb egy új felvonó felépítése lenne, amely kezelni tudja a turisták rohamát, és a két kis turistaközpontot összekötve tehermentesítené a közöttük lévő közutat. „Ez a természetbe történő lehető legkisebb beavatkozással járna, mivel a legújabb, 3S rendszerű felvonónak mindössze három oszlopra van szüksége” – tisztázta Fabianová.

2015. május 3., vasárnap

Katona István – Tavaszi szántás a Kriván alatt

A Budapesten élő dr. Katona István polgári foglalkozása idegsebész, turistaként és hegymászóként pedig a Magas-Tátra festőjeként ismerhetjük. Szabad idejében a Magas-Tátrát és az Alpokat járja, s a turistáskodás mellett mint festőművész is jelentőset alkotott. A Tátrában többek között megmászta a Gerlachfalvi-, a Lomnici-, a Jég-völgyi-csúcst, a Vörös-tornyot, a Jávor- és a Weber-csúsot, a Karbunkulus-tornyot, A késmárki-csúcsot, a Közép-ormot, a Sárga-tornyot és a Nagyszalóki-csúcsot. A Magas-Tátra festőjeként több mint 60 kiállítása volt, két alkalommal a Magyar Nemzeti Galéria rendezésében. Több szakkönyve, turisztikai témájú írása jelent meg korábban, és jelenik meg napjainkban is, pl. a HTM című folyóiratban.
Festményein a világ legkisebb magashegysége, a Magas-Tátra ezernyi arcát tárja elénk, többek között az emlékezetes 2004-es hatalmas viharkárokat is. Műveiben több stílus keveredik, a hiperrealisztikus felfogástól kezdve a hagyományos realizmus mellett a szinte absztrakt megoldásig minden szerepel. Képei az esztétikai élményen kívül a hegyek szeretét sugallják, és arra buzdítanak, hogy túrázóként önmagunk is részesei lehessünk a látványnak.

Forrás: Neidenbach Ákos: Magyar Hegyisport és turista enciklopédia; http://www.kornetas.hu

2015. május 2., szombat

195 éve született Blásy Ede

195 évvel ezelőtt, 1820. május 3-án született Blásy Ede (1820-1888) felkai zergevadász, kereskedő és földbirtokos. 1869 és 1874 között az ótátrafüredi szanatórium igazgatója volt, közreműködött a Magyarországi Kárpátegyesület megalapításában. Aktívan részt vett az egyesület Magas-Tátrában végzett munkájában, a hegyivezető szolgálat megszervezésében, utak és menedékházak építésénél. Tátrafüred fürdőorvosaként saját költségén Blásy építette az első kőkunyhót a Felkai-völgyben, a Felkai-tó északkeleti partján levő vizes réten, kb. 1700 m tsz.f.m-ban. Közreműködött a Szalóki-tavak melletti kunyhó és a Menguszfalvi-völgyben a Hincó-tavi- és a Békás-tavi-patak összefolyásánál épült első menedékház felépítésében. 1840. július 30-án egy másik zergevadásszal, a 60 éves stólai id. Ruman Jánossal a Hunfalvy-hágó felől jutott fel a Tengerszem-csúcsra. Bár e könnyen elérhető csúcson jártak már előttük más zergevadászok és térképészek, mégis ezt tekintjük a csúcs első megmászásának.

2015. május 1., péntek

Szepesi N. Vilmos: Az ősi Szepesség

1943-ban a Singer és Wolfner kiadó gondozásában jelent meg Szepesi N. (Nemény) Vilmos „Az ősi Szepesség” című, Szepes vármegye múltját feldolgozó könyve. A 306 oldalon, 61 képpel illusztrált könyv Lukács György előszavával és Vikár Béla bevezetésével látott napvilágot. Ebben a művében a szerző érzékletes szavakkal jellemzi nem csak a Szepességet, de azon belül a Magas-Tátrát is. Néhány, az ősi tátrai mondákra utaló idézet a könyvből:
„… Láttátok-e már a festői rétet a Virágoskertben, a Gerlachfalvi csúcs tövében, amely azért keletkezett, mert a pásztorfiú kíváncsi volt és a parancsnál előbb oldotta meg a Hegyek Szellemének ajándékzsákját? …”

 „…Hallottátok-e már a tátrai természetnek azt a hatalmas szimfóniáját, amelyet a tarpatak völgye vízeséseinek messze hangzó zúgása alkot, amikor a csöndes szélben zizegő fenyőágak szelíd suttogásával olvad egybe? …”

 „ Álmodoztatok-e már a Zöld-tó partján csöndes holdas estén, amikor a tó vizéből kivilágít a smaragdkő zöld színe, amely egykor a Karbunkulus-torony ormát díszítette? ”
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...