2015. március 31., kedd

Blaszyński menedékház a Chochołowi-völgyben

A Tátrában egykor sokkal több menedékház volt, mint napjainkban. Közülük néhánynak ma már nyomai sem látszanak, néhánynak a romjai kísértenek, míg mások napjainkban is állnak, de teljesen más szerepet töltenek be, mint egykor. Utóbbiak közé tartozik az egykori Blaszyński menedékház (Schronisko Blaszyńskich) a Chochołowi-völgyben (Dolina Chochołowska). Ez a tátrai völgy a XX. század elején egyre népszerűbbé vált a turisták körében. Erre jártak a Volovecre (Wołowiec) és a Rohács-hegységbe (Roháče) induló turisták csakúgy, mint az Iván-hágón (Iwaniacka Przełęcz) keresztül a Kéményes-hegyre (Kominiarski Wierch) akkor még létező turistaút használói. Idővel szükségessé vált valahol egy menedékház felépítése a turisták kiszolgálása érdekében.

2015. március 30., hétfő

Több turista juthat fel nyáron a Gáspár-csúcsra

A Lengyel Kötélvasút Társaság (PKL) a nyári szezonban a jelenleginél több turistát szeretne feljuttatni a Gáspár-csúcsra (Kasprowy Wierch). A nagyobb befogadóképességet a tavalyi nyári szezon egyes napjain már tesztelték a szakemberek. A jelenlegi szabályozás szerint nyáron óránként 180 személyt szállíthat a felvonó, míg a teljes kapacitása óránként 360 személy (télen ezzel a kapacitással közlekedik). A megszorításokra a Gáspár-csúcsnak és környezetének védelme érdekében van szükség. „A PKL kidolgozott egy modellt a Gáspár-csúcs idegenforgalmára vonatkozóan, amely azt mutatja, hogy a megnövelt kapacitás nem okoz természeti károkat a csúcs környezetében” – mondta Szymon Ziobrowski, a Tátrai Nemzeti Park (TPN) igazgatója.

2015. március 29., vasárnap

Egenhoffer Teréz túrafelszerelésben és síléccel

Egenhoffer Teréz egészalakos fotója túrafelszerelésben. Készítette Mártonfy Gyula, Budapesten, 1890 körül. Mérete 208 x 114 mm. 
Egenhoffer Teréz egészalakos fotója túrafelszerelésben, síléccel. Készítette Kiss István, Késmárk és Tátrafüred, fotóméret 190 x 125 mm, a kartonlap mérete 290 x 165 mm.
Egenhoffer Teréz (1855-1945) a századforduló egyik legjelentősebb hegymászónője. 1896-1910 között télen-nyáron túrázott, hegymászó témájú cikkei a Turisták Lapjában (1896-1936), az MKE Évkönyvében (1905-11), valamint a Turistaság és Alpinizmusban jelentek meg. A Téry-menedékháznak öt évig volt gondnoka (1902-1906). A Millennium évében a Gerlachfalvi-csúcs Ferenc József-csúcsra való átnevezésének kezdeményezője volt, majd saját költségén diorit emléktáblát állíttatott a Gerlachfalvi-csúcson. Neve az Egenhoffer-csúcs és Egenhoffer-rés tátrai helynevekben maradt meg.

Forrás és illusztráció: http://axioart.com

2015. március 28., szombat

180 éve született Weber Sámuel

180 évvel ezelőtt, 1835. március 26-án született Weber Sámuel (1835-1908) szepesbélai evangélikus lelkipásztor, az egyik legkiemelkedőbb szepességi történelemkutató, aki 1876 és 1908 között számtalan kiadvánnyal járult hozzá a Tátra vidékének népszerűsítéséhez. Nagy részletességgel tárta fel a Tátra múltját, alapos kutatásokat végzett a hegység mondavilágával, nevezéktanával és bányászatával kapcsolatban is. Részt vett a Magyarországi Kárpátegyesület megalapításában, melyben több fontos tisztséget is betöltött (többek között 1873-tól választmányi tag, 1895-1903 között a központi választmányi tagja, a Múzeum növénytani szakvezetője, 1901-ben az MKE tiszteletbeli tagjává választotta). A Magas-Tátra kiváló ismerője volt, szóban és írásban igyekezett népszerűsíteni a hegységet. Meghatározó érdemei voltak Barlangliget megalapításában.

2015. március 27., péntek

Rendhagyó beszámoló egy téli Baranyec-túráról…

A Magyarok a Kárpátok kétezresein túrasorozatunk idei első állomása a Liptói-Tátra harmadik legmagasabb csúcsára, a 2184 m magas Baranecre vezetett március 20-án. A túrát gondosan megterveztük és az előkészületekre sem sajnáltuk az időt. Március 19-én déltájt hívott Árpi, hogy amint „nyílik az ablak” próbáljuk meg a csúcstámadást. Tudtuk, hogy a megfelelő felkészülés a siker záloga, így semmit nem bíztunk a véletlenre. Nagy hangsúlyt fektettünk a fizikai felkészülésre, ezért Árpi aznap kétszer is levitte a szemetet a harmadikról, míg én lábpumpával felfújtam a Twingó hátsóját. Mentális felkészülésként még szerdán, egy jót beszélgettem a BigWall-ban Kandrács Ildikóval, majd Farkas Péterrel az Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség jelenlegi és volt elnökével.

2015. március 26., csütörtök

Megszűnt a webkamery.sk weboldal

Március 25-én az alábbi nyilatkozat került fel az akkor már több napja nem elérhető www.webkamery.sk oldalra: „Nagyon sajnálom, hogy az alábbi nyilatkozatot kell közzétennem, mivel a www.webkamery.sk portál nagy népszerűségnek örvend, de mégis be kell jelentem az oldal megszűnését. Végtelenül sajnálom, hogy jelen helyzetben kénytelen vagyok felfüggeszteni a portál működését, amelyen keresztül napról-napra nyomon lehetett követni Szlovákia gyönyörű hegyvidéki területeinek legérdekesebb eseményeit, időjárását. Az alábbiakban röviden megpróbálom elmagyarázni az okokat.

2015. március 25., szerda

A Kis-Viszoka név eredete

Komarnicki Gyula és Grósz Alfréd, a Tátra két legjelentősebb egyénisége levelezéséből sok érdekességet megtudhatunk egyebek mellett a hegség földrajzi neveinek kialakulásáról is. Egy 1967. szeptember 27-én Grósz Alfrédhez címzett levélben Komarnicki ezt írja a Kis-Viszoka név eredetével kapcsolatban:
„Paryski 13. kötetéből megtudtam a látszólag értelmetlen „Kis”-Viszoka értelmét. Szerinte a Bibircset hívták a lengyelek régen Wysoka-nak és ez alapon érthető a Maler Wysoka név. Eddig úgy tudtuk, hogy a Kis-Viszoka a Tátra csúccsal szemben viseli nevét. Ha Paryski értelmezését elfogadjuk, úgy a „Keleti-Viszoka” névnek nincs semmi értelme.”

Forrás: Neidenbach Ákos: Tátránk tudós polihisztora, Grósz Alfréd; Fotó: Nagy Árpád

2015. március 24., kedd

Lavina – A fehér gyilkos

Téli magashegyi túráink során mindig árnyként lebeg felettünk a lavinák rémképe. Ám ez a kép halványulhat, ha jobban megismerjük magát a jelenséget, és fel tudunk rá készülni. A lavina szó manapság bekerült a nyelvünkbe, de eredetileg hósuvadásnak vagy hógörgetegnek nevezték. A jelenség lényege, hogy a hótömeg a gravitáció hatására lefelé törekszik. Ezt vagy lassan teszi (pl. a gleccserek mozgása) vagy hirtelen. Ilyen a hólavina. Ilyenről akkor beszélünk, amikor egy „meredek” lejtőn a hóréteg megindul, elkezd csúszni. A csúszás során sebessége megnő és egyre nagyobb hótömeget mozgat meg. A hólavinák kialakulásánál szerepet kap a hórétegek tulajdonságának eltérése, a lejtő dőlésszöge, a talaj anyaga, a hőmérséklet és a szél.

2015. március 23., hétfő

Téli túrák a Tátrában – III. rész

A Tátrában a téli időszakban több jelzett turistaút a nyári nyomvonaltól eltérő útvonalon vezet. Gyakran azonban olyan helyeken is lehetetlen a nyári útvonalon történő biztonságos haladás, ahol nincs a kerülőútra történő egyértelmű utasítás. Emiatt a Lengyel-Tátrában a Tátrai Nemzeti Park (TPN) ilyen esetben megengedi, hogy legálisan letérjünk a jelzett turistautakról. Ez azonban csak olyan mértékben megengedett, amennyire saját biztonságunk ezt megköveteli. Nem igaz azonban, hogy télen bárhol járhatunk, ahogy sok turista tévesen ezt gondolja. Télen a legtöbb turistaúton csak a menedékházakig közlekedhetünk. Ezért a menedékházak feletti útvonalak, különösen hóesés után gyakran felismerhetetlenek. Amennyiben jól tudunk tájékozódni a terepen, megfelelő erőállapotban vagyunk, és jók a körülmények, akár el is indulhatunk ezeken az útvonalakon.

2015. március 22., vasárnap

A Magas-Tátra keleti része (látkép)


A Magas-Tátra keleti része, Poprád felől tekintve
1900 körül. Színes nyomat, készítette Nenke & Ostermaier, Dresden. Mérete 215 × 800 mm, a kép mérete 455 × 1040 mm.

Forrás és illusztráció: http://axioart.com

2015. március 21., szombat

Hegymászó tragédia a Tátrában

Március 21-én a kora reggeli órákban két arra járó lengyel hegymászó másik két, láthatóan balesetet szenvedett hegymászóra bukkant a Kő-pataki-völgyben (Skalnatá dolina). A megtalált két cseh hegymászó a Lomnici-csúcs (Lomnický štít) délkeleti falán próbált meg felmászni, részletes útvonaluk és a baleset oka egyelőre nem ismert. A Hegyi Mentőszolgálat (HZS) hegyimentői mentőhelikopterrel repültek a helyszínre, ahol két orvos és két hegyimentő ereszkedett le a megtalált hegymászókhoz.

A Vadorzó-hágó névadói

Galíciából gyakran jártak át vadorzók Szentiványi gróf vadban gazdag területeire ezen a hágón keresztül. A lelőtt vadakat itt nyúzták meg és zsigerelték ki, s a bőrükbe kötött hússal itt osontak vissza. Gyakran került sor véres csatákra a vadorzók és a vadőrök között ezeken a szirteken, és bizony nem egyszer holtak is maradtak az összecsapások helyszínén. Az idők során aztán lassan elmaradtak a vadorzók, mert Zamoyski gróf zakopanei erdőségeiben kevesebb veszedelemmel juthattak vadakhoz.
Fotó: przewodnictwogorskie.pl

2015. március 20., péntek

Fotók és videók a Tátrából – 2015. március 1-15.

Március első két hetében továbbra is a téli fotók és videók uralják a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilját. Üdítő kivételnek számított a nemzetközi Nőnap alkalmából megosztott, krókuszmezőt ábrázoló fotó, ez azonban sajnos még nem idén készült fotó, a tátrai krókuszok tömeges megjelenésére pár hetet még várni kell. Egyelőre még a tél az úr, annak minden szépségével és minden veszélyével együtt. Az alábbiakban bemutatott fotók egy kivétellel a Magas- és Liptói-Tátra szlovák és lengyel részén készültek, legtöbbjük éppen aktuális, még ha esetleg nem is idei felvétel. A korábban megszokottakhoz hasonlóan a fotókon és videókon a Tátra számtalan szegletébe eljuthatunk, a Volovectől a Fehér-tavi-csúcsig, a Nagyszalóki-csúcstól a Sas útig. A többségében napsütötte tájakat bemutató fotók mellett ezúttal is helyet kapott a válogatásban két éjszakai felvétel, melyek úgy gondolom, önmagukért beszélnek.

2015. március 19., csütörtök

A Tátrai csúcsok története III.-IV.

III. rész – Hegyek bűvöletében: Nagy-Menguszfalvi-csúcs, Lomnici-csúcs
Amint a 16 éves fiú a Halastó partján állva szemével követte a több mint egy kilométerrel fölötte emelkedő gerincet, vágyat érzett. Szeretett volna elsőként feljutni oda. Mi hajtotta, hogy megmássza a Nagy-Menguszfalvi-csúcsot? Az elismerés és értékelés utáni vágy, a legyőzhetetlen legyőzése, önmaga leküzdése? Az első megmászás sok mindent megváltoztatott a Tátrában. A XIX. századig azt hitték, hogy a Lomnici-csúcs a Tátra legmagasabb csúcsa. Legyőzése a késmárki diákok legmerészebb álma volt. Ma azonban már tudjuk, valójában kit illet az elsőség. A csúcs elsőként történő megmászása iránti megszállott vágy a XX. században a függőleges nyugati fal első átmászására irányult. A kihívást jelentő fal nem hagyott nyugodni két kitűnő hegymászót sem, a véletlen azonban csak egyikőjüket segítette győzelemre. De mindketten a hegyekben lehetséges legnagyobb árat fizették...

2015. március 18., szerda

Batizfalvi-völgy / Batizovská dolina

A Batizfalvi-völgy (Batizovská dolina) egy magas fekvésű, viszonylag rövid, dél felé nyitott vad völgy a Magas-Tátra déli oldalán. A völgyet keletről a Felkai-völgytől (Velická dolina) a Gerlachfalvi-csúcs (Gerlachovský štít) és a Hátsó-Gerlachfalvi-csúcs (Zadný Gerlachovský štít), északra a Poduplaszki-völgytől (Bielovodská dolina) a főgerinc egy része, nyugatra, az Omladék-völgytől (Zlomisková dolina) pedig a Koncsiszta (Končistá) gerince választja el. A völgy felső részén emelkedik a karcsú Kápolna (Kostolík) nevű sziklatorony, a völgyet pedig a következő jelentősebb csúcsok koszorúzzák: Batizfalvi-csúcs (Batizovský štít), Kacsa-völgyi-csúcs (Kačací štít), Kis-Koncsiszta (Malá Končistá) és a Déli-Koncsiszta-torony (Štôlska veža).

2015. március 17., kedd

Ébrednek a tátrai medvék

Bár a Tátrában a múlt héten még jelentős havazás volt, mégis úgy tűnik, egyre inkább közeledik a tavasz. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Lengyel-Tátra nyugati részén az idén első alkalommal találkoztak medvenyomokkal a Tátrai Nemzeti Park (TPN) szakemberei. „A jelek szerint ezek egyedülálló egyedek nyomai. A nőstények az idősebb kölykökkel csak később hagyják el téli búvóhelyüket, legkésőbb pedig az idei kölyköket nevelő nőstények bújnak elő” – olvasható a TPN honlapján.
„Ez egy tipikusan erre az időszakra jellemző első megfigyelése a téli álomból ébredő medvék nyomainak” – mondta Filip Zięba, a TPN erdésze. Az, hogy az állatok mikor ébrednek téli álmukból, függ az időjárástól, valamint a téli időszakra a testükön felhalmozott zsír mértékétől.

2015. március 16., hétfő

Hegyi balesetek, emberi tragédiák a médiában

A február 21-22-i hét végén több, tragikusan végződött lavinabaleset is előfordult a Lengyel-Tátrában. Ennek kapcsán egy lengyel blogger az alábbi gondolatokat osztotta meg az emberi tragédiáknak a kereskedelmi médiában történő tálalásáról: „Az elmúlt hétvége rossz, csúnya, alattomos és végeredményben nagyon tragikus volt. Négy ember a hó alatt, kettő eltűnt, megszakított, majd ismét folytatódott mentőakció… Nagyon sajnálom ezeket a tényeket, de szeretném felhívni a figyelmet az események sötétebb oldalára, nevezetesen az emberi tragédiák üzleti célú tálalására. Ezúttal nem lesznek szép fotók, idilli hangulat, csak néhány keserű mondat az emberi kapzsiságról…

2015. március 15., vasárnap

In memoriam Kókai Tamás – Az első téli csúcstúra

Jó időben indultunk a Csorbai-tótól, és a meglehetősen monoton bevezető szakasz után kezdtük meg a felfelé kapaszkodást. A Kriván ismét olyan csúcs volt, ahol Tomi járt már előtte is, nekem viszont első utam volt. Hétköznap volt, tehát eleve nem számítottunk nagy tömegre az út során, és a csúcson sem, de azt nem gondoltuk, hogy egész nap (a Csorbai-tó környékét kivéve) csak egyetlen emberrel fogunk találkozni, azzal is csak visszafelé, már a Jamszkó-tó mellett.
Szép téli időben haladtunk felfelé, és amint kiértünk az erdőből, rögtön „szerelvényt igazíts” volt, mivel erősen tűzött a nap. Ez a kellemes idő egész nap kitartott, azzal a plusszal, hogy fenn a csúcson eléggé fújta a szél, de szerencsére a hó már nem volt friss, így nem tudta a szél felkavarni.

2015. március 14., szombat

65 éves a professzionális hegyimentés Szlovákiában

65 évvel ezelőtt, 1950. január 20-án alakult meg az első, professzionális hegyimentő szervezet a mai Szlovákiában. Az akkori szervezeti struktúrában eredetileg háromtagú kollektíva kezdett foglalkozni a hegyimentéssel, valamint a megelőző tevékenységgel. „A szervezetet eredetileg Tátrai Hegyi Szolgálatnak (Tatranská horská služba, THS) nevezték” – mondta el id. Ivan Bohuš, a Szlovák Turisták és Síelők Klubja (KSTL) mentőcsoportjának akkori titkára. Ma már ő az utolsó személy, aki hitelesen be tud számolni a mentőszolgálat megalakulásának körülményeiről. A THS első irodája Felsőtátrafüreden, a Villa Klára épületében volt, első vezetője pedig Vladimír Šimo hegymászó, a Hunfalvy-völgyi menedékház, majd a Téry-menedékház gondnoka, neves közéleti szereplő lett. Šimo nem vett részt a THS megalakításának előkészítő munkálataiban, így az ő jelölése teljesen rendjén való volt, vezetésével az akkor gyerekcipőben járó mentőszolgálatból virágzó és elismert szervezetett alakított ki.

2015. március 13., péntek

Történelmi épületek makettjei – Téry-menedékház

A Szepesi-Öt-tó (Pät Spišských plies) mellé építendő menedékház igénye először 1889-ben merült föl, amikor az Magyarországi Kárpátegyesület (MKE) Budapesti Osztályának választmányi ülésén dr. Téry Ödön (1856-1917) budapesti orvos, a tátrai turizmus ismert személyisége indítványozta, hogy szavazzanak meg bizonyos összeget a Magas-Tátrában egy menedékház felépítésére, lehetőség szerint az Öt-tavi-katlanban. Ekkor kezdték meg a pénz gyűjtését a menedékház felépítése céljából létrehozott pénzügyi alapba. 1897 februárjában a Budapesti Osztályból időközben megalakult Magyar Turista Egyesület (MTE) végleg az Öt-tó mellett döntött, ahol azonban a terület vadászjogának bérlője azt szerette volna elérni, hogy a menedékház ne a tó partján, hanem a tófal alatt kerüljön felépítésre.

2015. március 12., csütörtök

A Száraz- és a Nedves-barlang

Nedves-barlang
Amint azt bizonyára sokan tudják, a Magas-Tátra gránitjában a hegységalkotó kőzet sajátosságainak megfelelően nem sok barlangot találunk, ennek tudatában meglepő viszont, hogy az északi oldalon található Jávor-völgyben több tucat kisebb barlangot, üreget is felfedeztek a kutatók. Ebben a völgyben, 1180 tengerszint feletti magasságban található a Nedves-barlang (Mokrá diera), amely a Ma­gas-Tátra legszebb vizes barlangja. A barlang korábban mintegy 325 méter hosszúságban volt ismert. Ennek közelében, 1183 méter magasságban található a Száraz-barlang (Suchá diera) bejárata, ennek korábban ismert hossza 1087 méter volt. A két barlangot összekötő járatot 2000-ben fedezték fel, így napjainkban a barlangok feltárt hossza 1764 méter. Lássuk, mit írt ezekről a barlangokról dr. Róth Samu a Magyarországi Kárpátegyesület 1882-es évkönyvében.

2015. március 11., szerda

Gąsienica-Fagyott-tó / Zmarzły Staw Gąsienicowy

A Gąsienica-tavak csoportjához tartozó, nem túl nagy területű Gąsienica-Fagyott-tó (sokszor egyszerűen csak Fagyott-tó, néha Fagyott-tó a Zawrat alatt) Gąsienica-völgy (Dolina Gąsienicowa) keleti részén, a Zerge-völgyecske (Kozia Dolinka) nyílásánál, a Zawratra (Zawrat) és a Zerge-csorbába (Kozia Przełęcz) vezető turistautak elágazásánál található, 1788 méter tengerszint feletti magasságban. Területe 0,28 hektár, legmélyebb pontja 3,7 méter, kiterjedése 77x50 méter, űrtartalma 6360 m3. „Fagyott” nevét annak köszönheti, hogy felszíne már szeptemberben vagy legkésőbb októberben elkezd befagyni, és a legnagyobb fagyok idején teljesen az aljáig befagy. Csak a következő év júniusban vagy júliusban olvad fel teljesen, így az év nagy részében a tó teljesen be van fagyva.

2015. március 10., kedd

A tátrai állatok télen emberi segítségre szorulnak

A vadon élő állatok télen állandó táplálékhiánnyal küzdenek. Az ember viszont csak olyankor avatkozhat be az életükbe, ha az állatok önmaguk nem tudnak megbirkózni a táplálékhiánnyal. Többek között az énekesmadarak is segítségre szorulnak, hiszen az emberek segítő keze nélkül könnyen életveszélyes helyzetben találhatják magukat. A természetvédők és a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) dolgozói minden télen segítik a vadon élő állatok táplálkozását. A kemény fagyok és a nagy hó miatt különösen az énekesmadaraknak van szükségük segítségre, akik ilyen körülmények között tanácstalanul keresik az élelmet.

2015. március 9., hétfő

Téli túrák a Tátrában – II. rész

A Tátrában minden télen előfordulnak lavinák. Ezek közül előfordul néhány kisebb lavina, míg mások erősebbek, melyek nagy kiterjedésű erdőket és épületeket is képesek elpusztítani. A lavinák az időjárástól a lejtők meredekségétől és tájolásától, a hó típusától és az emberi tényezőktől függően egymástól nagyon eltérőek lehetnek. A lavinaveszély mértékének meghatározására Lengyelországban és Szlovákiában az öt fokozatú nemzetközi skála van érvényben, melyben az egyes fokozat a legalacsonyabb szintű veszély.

2015. március 8., vasárnap

Nem élte túl a zuhanást a cseh hegymászó

2015. március 7-én a késő esti órákban segélykérés érkezett a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) ügyeletére. Két cseh hegymászó mászott az Omladék-völgy (Zlomisková dolna) irányából a Tompa-hegy (Tupá) középső pillérén. Kb. 150 méterrel a csúcs alatt, könnyebb hegymászó terepen a páros úgy döntött, hogy szólóban, biztosítás nélkül mászik tovább. Az első hegymászó kb. este 6 órakor elérte a csúcsot, társa azonban hosszas várakozás után sem érkezett meg oda. Mivel a csúcsra feljutott hegymászónak nem volt vizuális kapcsolata a társával, ezért ő leereszkedett a Poprádi-tóhoz, ahol kérte a hegyimentők segítségét.

A legszebb fotótémák a Lengyel-Tátrában – Ék-hegy

A Nyugati-Tátra arculata jelentősen eltér a Magas-Tátrától. A hegység nem csak alacsonyabb (a legmagasabb csúcsa a 2248 méter magas Sebes-pataki-hegy), hanem formailag és geológiailag is különbözik tőle. Sokkal kevesebb itt a szikla, és több a meredek, füves-murvás hegyoldal. A Nyugati-Tátra legmagasabb (2176 m), lengyel területen is emelkedő csúcsa, az Ék-hegy (Starorobociański Wierch) a Kárpátok legmagasabb csúcsainak esszenciája. Csúcs, amelyről a kilátás értéke megegyezik a Nyugati-Tátra közelben, de már a szlovák oldalon emelkedő legmagasabb csúcsáról nyíló kilátással.

2015. március 7., szombat

15 éve tátrai teherhordót sodort el a lavina

15 évvel ezelőtt, 2000. március 2-án délután 15:00 óra körül a Téry-menedékházhoz vezető turistaút Nagy-kaptató (Velký hang) nevűt részén a 26 éves Juraj Petranskýt, egy fiatal tátrai teherhordót a hirtelen kitört hóviharban elsodorta egy lavina. A Hegyi Mentőszolgálat (HZS) hegyimentői azonnal a keresésére indultak, ez azonban azon a napon nem vezetett eredményre. Másnap aztán több mint 30 hegyimentő, kutyákkal megerősítve kutatta át a területet, így találták meg a fiatalember holttestét. A szerencsétlenül járt teherhordó hátán megtalálták a teljes rakományt, amelyet a menedékházba szeretett volna felvinni. A Zamkovszky-menedékház bérlőjének kezdeményezésére 2002-től Juraj Petranský emlékére rendezik meg minden júniusban a tátrai teherhordók Shrepa 100 elnevezésű versenyét. Ennek során a vállalkozó kedvűeknek 100 kg-os terhet kell felvinniük a Tarajkáról a Zamkovszky-menedékházhoz.

Forrás: http://mesto.sk; Fotó: www.teraz.sk

2015. március 6., péntek

Fotók és videók a Tátrából – 2015. február 16-28.

Február második fele nem hozott újabb jelentős havazásokat a Tátrában, de ettől függetlenül a hegyen továbbra is valódi tél van, tátrai túráink során hamisítatlan téli körülményekkel találkozhatunk. Ebben az időszakban az időjárás is kedvezett a túrázóknak, síelőknek, ennek köszönhetően ismét szép téli fotókat sikerült összegyűjteni és megosztani a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján. Tudatosan próbálok figyelni arra, hogy mindig az adott évszakhoz illő fotót vagy videót osszak meg a látogatókkal, legyen az teljesen friss, vagy akár egy-két évvel ezelőtt készült is. Ettől csak ritkán térek el, de hát erre szokták azt mondani, hogy a kivétel erősíti a szabályt…

2015. március 5., csütörtök

Lavina a Tengerszemnél

Március 4-én, szerdán a Tátrában szinte egész nap havazott, a nap folyamán legalább 10 cm, sok helyen ennél is vastagabb friss hó hullott. A frissen hullott havat az erős szél helyenként alacsony stabilitású hópárkányokká fújta össze. Aznap a Halastó (Morskie Oko) felett egy órán belül több, jól látható porhólavinát is megörökítettek, amelyek a Vadorzó-kilátó (Kazatelnica) irányából szálltak le a Tengerszembe (Czarny Staw pod Rysami). Egy ilyen lavina látványa emlékeztetheti az embert, hogy teljesen védtelenek vagyunk a természet erejével szemben…

A Tátrai csúcsok története I.-II.

I. rész – Óriások párbajaKriván, Jégvölgyi csúcs, Gerlachfalvi-csúcs.
Az emberek már régen a Tátra felé fordították figyelmüket, és megpróbálták kitalálni, hogy melyik csúcs lehet a legmagasabb. A liptói oldalról nézve egyértelműen a Kriván tűnik a legmagasabbnak. De miért éppen ez a minden oldaláról görbe hegy lett Szlovákia szimbóluma? Hosszú ideig kincsek után kutattak a csúcs környékén, és bányásztak is a hegy gyomrában, míg végül az emebrek megértették, hogy a hegy a felszínen a legértékesebb.
A Tátra lengyel oldalán senki sem kételkedett a Jégvölgyi csúcs (Ľadový štít) elsőségében. Ez az impozáns csúcs csalogatta azt a berlini professzort is, aki a csúcs első megmászását megszervezte. Ő maga sosem állt a csúcson. Hogyan is zajlott le az első megmászás?

2015. március 4., szerda

Svinica / Świnica

A Svinica (Świnica) erőteljes sziluettje kiemelkedik a tátrai panorámából, magára vonja a hegy lábánál nézelődő turisták figyelmét. Nem csoda hát, hogy ez a csúcs már régóta a tátrai kirándulások egyik legnépszerűbb úticélja. A Svinica a Magas-Tátra főgerincén emelkedik, annak nyugatról az első jelentős csúcsa. A csúcsban egy jelentős mellékgerinc ágazik el a főgerincből, ez nem más, mint a Svinica 9 km hosszú keleti gerince, amelyen a híres Sas út is megtalálható, és amely egészen a Woloszynig (Wołoszyn) húzódik. A Svinica három völgy, mégpedig a Gąsienica-völgy (Dolina Gąsienicowa), a Lengyel-Öt-tó völgye (Dolina Pięciu Stawów Polskich) és a szlovák oldalon található Csendes-völgy (Tichá dolina), pontosabban ez utóbbinak felső mellékvölgye, a Walentko-völgy (Dolina Walentkova) fölött magasodik.

2015. március 3., kedd

Lavina. A második fokozat a legveszélyesebb

Senkit ne tévesszen meg, ha a Tátrában második fokozatú lavinaveszély van érvényben. Az elmúlt napokban lavinabalesetben három ember halt meg a Tátrában, a negyedik még mindig az életéért küzd egy krakkói kórházban. A napsütéses idő, az egyre hosszabb napok, a pozitív hőmérséklet következtében a hegyek téli szépségének csodálata mellett hajlamosak vagyunk elfelejteni a téli hegyekben ránk leselkedő legnagyobb veszélyt, a lavinát. Elég egy pillanat figyelmetlenség, elbámészkodás, vagy csak a véletlen, és a hegy megmutatja hatalmát. „Teljesen mindegy, hogy az áldozat ún. vasárnapi turista, vagy tapasztalt magashegyi turista” – mondta Andrzej Maciata, a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) hegyimentője.

2015. március 2., hétfő

Egy tátrai tragédia tanulságai

Február közepén két lengyel turista eltűnése és halála a Lengyel-Öt-tó völgyében meglehetősen heves reakciókat váltott ki az internetezők körében. Mindez valószínűleg azért történt így, mert egyikük a lengyel Tátra-járók körében jól ismert személy volt. Talán ez a tragédia lehetőséget ad alaposabban mérlegelni, hogy téli körülmények között elinduljunk-e a hegyekbe.
Tanulságok a múltból
Gyakran hallunk hírt a hegyekben történt balesetekről, azonban azt láthatjuk, hogy az áldozatok legtöbbször „turisták”, „hegymászók”, „férfiak”, „nők” – számunkra ismeretlen személyek. Ők valahol ott a hegyen, messze tőlünk halnak meg. A balesetről szóló hírek alatt olvasható hozzászólásokból azt gondolhatjuk, hogy nem voltak kellően megfontoltak, felkészültek, nem volt megfelelő a felszerelésük.

2015. március 1., vasárnap

A Tüzelőkő – Grósz Alfréd

A tüzelőkő vagy tűzkő a régi idők turistájának menedéke volt a magashegyi szél- és hóviharok, esők ellen a Magas-Tátrában. A hatalmas kőtömbök minden völgyben előfordultak, és szélvédett oldalukon égtek a vándorok tüzei, ahol melegedhettek és ételeiket megfőzhették. Innen eredet ezeknek a köveknek a neve, melyek közül sok ma is jó tájékozódási pont a hegységben. Ezek a tüzelőkövek többnyire bivakokkal, éjszakai szükséghálóhelyekkel is összefüggésben voltak, közelükben helyezkedtek el. A jelentősebb tátrai tüzelőkövek ezen a linken találhatók meg. E rövid ismertető végén álljanak itt Grósz Alfréd gondolatai a Tüzelőkő kapcsán:
„Ez egy nagy gránittömb, amelynek egyik oldala erősen áthajlik, úgyhogy mintegy odúba fedél alá lehet bújni, ahol ernyőszerű áthajlása oltalmat nyújt esővel, záporal szemben. Az egyszerű kőkockákból vakolat nélkül összerakosgatott ciklopsz falat azért emelték, hogy a szél ellen is védelmet nyújtson a rejtekhely. Mielőtt a Tátrában menházak lettek volna, rendszerint ilyen tüzelőkövek alatt húzódtak meg éjszakára a hegység vándorai, és még most is akadnak, akik előszeretettel cselekszik ezt, mert a hegyi romantika bájos igézete itt feledhetetlenebbé zománcozza zarándokútjaik emlékét, mint a menházak falai.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...