2015. február 28., szombat

130 éve született dr. Komarnicki Gyula

130 évvel ezelőtt, 1885. február 23-án született Budapesten dr. Komarnicki Gyula (1885-1975) ügyvéd, az egyik legjobb magyar hegymászó, a Magas-Tátra egyik legkiválóbb ismerője, magyar- és német nyelvű tátrai hegymászókalauzok szerzője. Édesapja, Komarnicki Zsigmond Varsóban született, régi lengyel családból, gyermekei azonban csak felnőtt korukban ismerkedtek meg rokonságuk lengyel részével, kapcsolataik Lengyelországgal – ahogy ezt Komarnicki Gyula mondogatta – azonban nem a rokoni szálakon alapultak, hanem a hegymászáson. A budapesti piaristáknál járt középiskolába, a jogi karon doktorált, majd letette az ügyvédi vizsgát. Szüleivel gyakran nyaralt a Magas-Tátrában, de kezdetben a hegyek nem voltak rá hatással. Mikor azonban Jankovics Marcell „Úttalan utakon” című könyvét elolvasta, lelke tüzet fogott. A tűz csiholásához középiskolai és egyetemi diáktársa Serényi Jenő – aki már évek óta járta a hegyeket – is hozzájárult. A turizmusról nagyon hamar hegymászásra váltott. Hegymászó pályafutása 1906-ban kezdődött, amikor szüleivel és Román öccsével a Magas-Tátrában nyaraltak.

2015. február 27., péntek

Történelmi épületek makettjei – Ótátrafüred, Kávéház

1869-ben Tátrafüred déli részén, a kápolna alatt épült fel az ún. új kávéház, a nagy táncteremmel, biliárdszobával és hat turistaszobával. Az épületet 1889/1890-ben Majunke Gedeon tervei alapján átépítették, és a képeslapokon is látható eklektikus elemekkel bővítették. A földszinten üzlethelyiségeket alakítottak ki, melyek előtt ügyfelekre várva szívesen üldögéltek a hegyi vezetők és a teherhordók. A település e meghatározó épületét később Zobor szálló néven ismerték, majd 1957/1958-ban lebontották, helyén ma a Városi Hivatal épülete található.

2015. február 26., csütörtök

Zs-terv – Baranyec

2013 Tátra nélkül? Nagyon nehezen akar összeállni a szabadidő-időjárás konstelláció. Most éppen egy nap szabadidő, de a hét közepén még hármas lavinahelyzet. Indul a biztonsági játék – Liptói-Tátra. A hely, ami mellett számtalanszor elautóztam, de szerencsétlen hegy pont a Magas-Tátra árnyékában van, ezért soha komolyan nem gondoltam, hogy ide kéne menni. Egy út, ami hármasban is bevállalható a Baranyec déli gerince. Négy után indulok otthonról, felkapom Csekét és kilenckor már a Zsár fölötti parkolóból startolunk rá a sárga jelzésre. Köd, a hó teteje keményre fagyott, pár nyom. A törpefenyvesnél érünk ki a felhőből, aztán megint felhő, szél jön és megy, öltözünk-vetkőzünk. Előkerül a hótalp, becélozzuk a gerincet, ami egy szelíd púp. A Zsári-völgy felőli oldalon méteres hópárkány, tartjuk a távolságot. 

2015. február 25., szerda

Tenger és uránbánya a Fehér-völgyben

2013 őszétől látogatható a Lengyel-Tátrában, a Fehér-völgyben (Dolina Białego) az Őzike-szikla (Sarnia Skała, 1377 m) tetejére vezető új tanösvény. A tanösvény 11 tájékoztató táblájáról a turisták felvilágosítást kaphatnak többek között az egykor tátrai uránbányákról, a tengerről, amely egykor elárasztotta a hegyeket, de tájékozódhatunk a völgy természeti látnivalóiról és történelméről is. „Minden megállónál feladatokat adunk a turistáknak, pl. hogy számolják össze, hány növényfaj található az adott helyen, vagy fejtsenek meg egy a természetről szóló keresztrejtvényt” – mondta el Paweł Szczepanek, a Tátrai Nemzeti Park (TPN) munkatársa.

2015. február 24., kedd

Síkunyhó az Ótárna-völgyben

A Tátra Egyesület (TT) 1904-ben jelölte a Chochołowi-völgy (Dolina Chochołowska) felső ágának tekinthető Ótárna-völgy (Starorobociańska Dolina) torkolatában található Iván-tisztásról (Polana Iwanówka) az Iván-hágóba (Iwaniacka Przełęcz) vezető ösvényt, amelyet összekötöttek a két évvel korábban a szomszédos Kościelisko-völgyből (Dolina Kościeliska) szintén az Iván-hágóba vezető ösvénnyel. Ekkor jelölték ki a Kéményes-hegyre (Kominiarski Wierch) vezető, ma már nem használható turistautat is. Az Ótárna-völgy torkolatában fekvő Iván-tisztáson 1910-11-ben egy gondok nélküli, 12 férőhelyes menedékházat építettek, majd 1913-ban a menedékháztól kiindulva tették járhatóvá a Háromnapos-hegyre (Trzydniowański Wierch) vezető ösvényt.

2015. február 23., hétfő

Megtalálták a két eltűnt turista holttestét - Frissítve!

A Lengyel-Tátrában dolgozó Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) szombat óta eltűntként keres két férfit, akik február 21-én, szombaton indultak túrázni a Lengyel-Tátrában. A feltételezések szerint felmentek a Murowaniec menedékházhoz, ahonnan a Zawraton keresztül tovább mentek a Lengyel-Öt-tó völgyébe, az ottani menedékházba viszont szállóvendégként nem jelentkeztek be. A turistákkal szombat délután 14:00 óra körül szakadt meg a kapcsolat. Keresésük még szombat este, a késő esti órákban megkezdődött, majd vasárnap reggel 13 hegyimentő kezdte meg a terület átkutatását, melyhez igénybe vették az erős szél ellenére felszálló helikoptert is. A kutatás meglehetősen nagy területen folyt, a Gąsienica-szécstől (Halą Gąsienicową) kezdve a Pańszczyca-völgyön (Dolina Pańszczycy), a Waksmundi-völgyön (Dolina Waksmundzką) és a Roztoka-völgyön (Dolina Roztoki) át a Lengyel-Öt-tó völgyéig (Dolina Pięciu Stawów Polskich).

Ki vezethet túrát a szlovák hegyekben?

2014 nyarán tette közzé a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) a hegyi környezetben tevékenykedő személyek biztonságát szolgáló és biztosító irányelveit. Az irányelvekhez kapcsolódóan heves vita alakult ki a lengyel (és nem csak a lengyel – a szerk.) hegyivezetők köreiben azok értelmezéséről. Néhányan eufórikus állapotba kerültek abban bízva, hogy a Tátra legszebb csúcsaira (pl. a Gerlachfalvi-csúcsra, a Lomnici-csúcsra, a Jég-völgyi-csúcsra és a Tátra-csúcsra) ezután már UIMLA képesítéssel rendelkező hegyivezetők is vezethetnek túrát. Mások pánikba estek azt gondolva, hogy gyakorlatilag lezárják a Tátra szlovák oldalát a lengyel tátrai vezetők előtt. Az alábbiakban megpróbálunk utánajárni, hogy az iránylevekben foglaltak alapján ki és milyen túrákat vezethet a szlovák hegyekben?
Hegyivezető vagy hegyi túravezető?
A HZS honlapján szlovák, angol, német, magyar és lengyel nyelven hozzáférhetők a Hegyi Mentőszolgálatnak a hegyvidéki területeken mozgó személyekkel kapcsolatos irányelvei. Szlovákiában ez a Magas-, a Liptói- és a Bélai-Tátrára, az Alacsony-Tátrára, a Kis- és Nagy-Fátrára, a Pieninekre, a Szlovák Paradicsomra, valamint a Középső-Beszkideknek nevezett területre érvényesek.

2015. február 22., vasárnap

Jeges história

Ma, amikor a jégkorongmérkőzéseken néha szinte öldöklő csata folyik a csapatok között, szinte csodának tűnhet, hogy valaha milyen könnyedén és barátian játszották ezt a sportot. Sőt, maga a mérkőzésnek helyet adó jégpálya sem úgy nézett ki, mint napjainkban, nem volt tető a játékosok feje felett, és nem voltak palánkok sem. Az 1925-ös Európa-bajnokságot például a Csorbai-tó befagyott jegén rendezték meg. A franciaországi Chamonix-ban 1924-ben rendezték meg az I. Téli Olimpiai Játékokat. Ennek jégkorongtornáján Csehszlovákia válogatottja is részt vett, legyőzve például a sportág alapítójaként számon tartott Kanadát.

2015. február 21., szombat

Halálos lavinabaleset a Lengyel-Tátrában

Szombaton kora délután tragikus lavinabaleset történt a Lengyel-Tátrában található Miętusz-völgy (Dolina Miętusia) jégkorszaki eredetű, Nagy-Morgás (Wielka Świstówka) nevű katlanában. A balesetet szenvedett turisták barlangász tanfolyamon vettek részt egy olyan területen, ahol nincs jelzett turistaút, viszont rendkívül sok barlang található. A lavina egy nyolctagú csoport négy nőtagját sodorta magával, az azonnal riasztott Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) hegyimentői gyalogosan indultak a helyszínre, mivel az időjárási körülmények miatt a mentőhelikopter nem tudott felszállni.

135 éve született Bethlenfalvy Ernő

135 évvel ezelőtt, 1880. február 21-én született Bethlenfalvy Ernő (1880-1955) közgazdász, természetbarát, 1945-ig Hunfalván földbirtokos. Saját megfigyelései és kutatásai alapján több, a tátrai állatvilággal foglalkozó cikket jelentetett meg németül, magyarul és szlovákul különböző felvidéki folyóiratokban. A két világháború között több természetvédelemmel foglalkozó cikket is írt és támogatója volt a Tátrai Nemzeti Park projekt megvalósításának. Régészeti kutatásokkal is foglalkozott, gyűjteményeit és az e témájú könyveit 1925-ben a poprádi Kárpát Múzeumnak adományozta. „Die Tierwelt der Hohen Tatra” (Szepesváralja, 1937) című 115 oldalas, szövegközti képekkel illusztrált műve a tátrai állatvilággal foglalkozó könyvek egyik legjobbika.

2015. február 20., péntek

Fotók és videók a Tátrából – 2015. február 1-15.

Ahogy azt az utóbbi években már megszokhattuk, február első napjaiban a Tátrában megérkezett a valódi tél. Eddig is volt már hó, volt, ahol jelentősebb mennyiség is, de az utóbbi évek időjárásának köszönhetően a Tátrában a leghóbiztosabb hónapnak talán a februárt tekinthetjük. Ebben 2014/2015 telén sem kellett csalódni, február első hét végéjén jelentős havazás érte el a hegységet, és mind a déli, mind az északi oldalon jelentősen megnövelte a hóréteg vastagságát. Ezzel együtt átmenetileg természetesen emelkedett a lavinaveszély mértéke is, de a hónap közepére korábban jelzett felmelegedés elmaradásának köszönhetően a hóréteg viszonylag gyorsan stabilizálódott.

2015. február 19., csütörtök

Halálos síalpinista baleset a Filmes-vályúban

Filmes-vályú
Február 17-én, kedden, röviddel 11:00 óra után egy szlovák síelőhöz riasztották a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) szakembereit, aki a jeges terepen megcsúszott és kb. 500 métert zuhant a Lomnici-nyeregből (Lomnické sedlo) a Kis-Tarpataki-völgybe (Malá Studená dolina) vezető Filmes-vályúban (Filmársky žľab). A 22 éves fiatalember édesapja még a hegyimentők kiérkezése előtt megpróbált fia segítségére sietni, közben azonban a jeges terepen ő maga is csapdába esett. A Helikopteres Mentőszolgálat helikoptere egy orvossal a fedélzetén érkezett a helyszínre, ahol elsősegélyben részesítették az eszméletlen fiatalembert, majd miután felcsörlőzték a helikopterre, a súlyos fej- és gerincsérülést szenvedett síelőt kritikus állapotban szállították a poprádi kórházba, ahol szerdán belehalt sérüléseibe. A szerencsétlenül járt fiatalember apja is a hegyimentők segítségére szorult, őt a klasszikus síalpinista terepnek számító jeges vályúból felsegítettek a Lomnici-nyeregbe.

Forrás: http://www.hzs.sk; http://www.noviny.sk; Fotó: Tomáš Vaverčák

A tátrai csúcsok története – Pavol Barabáš filmsorozata

A Tátrát járó honfitásaink egy részének talán ismerősen cseng az 1959-ben született Pavol Barabáš szlovák utazó, filmrendező neve. Egzotikus tájakról, utazásokról, kalandokról forgatott számos nagy sikerű film, mint például az 1998-ban forgatott „118 nap a jég fogságában”, a 2002-ben forgatott „Omo – Út az őskorba”, a 2007-ben forgatott „Ismetelen Antarktisz”, cagy a 2010-ben készült „Mongólia – Dzsingisz kán árnyékában”, és még sok más, nemzetközi filmfesztiválokon díjnyertes film rendezője. Több filmet készített a Magas-Tátráról is, mint például a Wieslaw Stanisławski lengyel hegymászó életéről készült „Szenvedélynek élni” (Žiť pre vášeň) című film, a Tátrát költői képekkel bemutató „Tátra misztérium” (Tatry - mysterium) című film, vagy a hat részes „Tátrai csúcsok történetei” (Príbehy tatranských štítov) című filmsorozat. A fenti, valamint a Pavol Barabaš által készített további filmekről szlovák és angol nyelven bővebben is olvashatunk a filmrendező filmjeit bemutató K2 studio honlapján, a www.k2studio.sk címen. 

2015. február 18., szerda

Közel fél évszázad a tátrai felvonók mellett

A tátralomnici Juraj Jancík (68) közel fél évszázada dolgozik a Kő-pataki-tótól a Lomnici-nyeregre közlekedő ülőszékes felvonónál, jelenleg ő a felelős a 2190 méter tengerszint feletti magasságba közlekedő felvonó működéséért. Juraj 4 éves korában érkezett a szüleivel a Tátrába. Iskolái után a tátrai menedékházaknál teherhordóként kezdett dolgozni, ez azonban csak alkalmi munka volt számára. A 22. születésnapján azonban kapott egy kihagyhatatlan állásajánlatot, és két nap múlva, 1969. február 7-én aláírta a munkaszerződést, melyben 5,50 korona órabér mellett éjszakai és túlórapótlék is szerepelt.

2015. február 17., kedd

15 éve rombolta le a lavina a Hunfalvy-völgyi menházat

A Tátra legmagasabban épült menedékházát, a Hunfalvy-völgyi menedékházat fennállása több mint 80 évében számtalan lavina érte el. Közülük a legpusztítóbb lavina 2000 januárjának és februárjának fordulóján, valószínűleg január 30-án, vasárnap érte el a menedékházat. Azzal a ténnyel, hogy a menedékházat elpusztította a lavina, a menedékház gondnoka, Viktor Beránek február 2-án szembesült, amikor felment a menedékházhoz, hogy előkészítse a szállást a bejelentkezett hegymászóknak. Viktornak már a Békás-tavakhoz történő felmenetel során rossz érzése volt, ugyanis a völgyben rendkívül sok volt a hó.

2015. február 16., hétfő

Tragédiával végződött túra a Babia Górán

Február 14-én az esti órákban a lengyelországi Önkéntes Hegyi Mentőszolgálat (GOPR) kérte a szlovák Hegyi Mentőszolgálat (HZS) segítségét, a két ország határán magasodó Babi Góra térségében eltűnt ugyanis egy 34 éves lengyel sífutó. Az illetővel az utolsó telefonkapcsolat délelőtt 11:00 órakor létesült. Mivel az eltűntnél nem volt mobiltelefon, így a hegyimentők nem tudták lokalizálni a helyzetét. A HZS liptói-tátrai regionális központjának hat hivatásos hegyimentője mentőkutyák és tíz önkéntes hegyimentő, valamint a Kis-Fátrából érkezett öt önkéntes hegyimentő társaságában kutatta át a Babia Górára a szlovák oldalról vezető sárga jelzésű turistaút környékét.

2014-ben is bírságoltak a TANAP őrei

2014-ben a Tátrai Nemzeti Park Állami Erdészet (Štátne lesy TANAPu) természetvédelmi őrei a látogatási rendben foglaltak megsértése miatt a nemzeti park területén több mint 2000 € összegű bírságot szabtak ki a szabálysértések elkövetőivel szemben. „A kiszabott bírság összege messze nem tükrözi a látogatók által elkövetett szabályszegések számát, melyekkel a nemzeti park őrei munkájuk során találkoznak, a legtöbb esetben ugyanis büntetés kiszabása nélkül a helyszínen felhívják a turisták figyelmét a jogsértő magatartás befejezésére. A fenti összeget kb. 900 olyan esetben szabták ki az ellenőrök, melyek során az elkövetett szabálytalanság helyszíni bírság kivetését tette szükségessé” – mondta Lenka Burdová, a TAANP szóvivője.

2015. február 14., szombat

70 éve született Vladimír (Vlado) Tatarka

70 évvel ezelőtt, 1945. március 13-án született Vlado Tatarka (1945-2001), az egyik leghíresebb és legnépszerűbb szlovák hegymászó és síalpinista, a tapasztalt hegyi vezető és az önfeláldozó hegyimentő. A „Cigány” – ahogy barátai nevezték – nevéhez mintegy 1000 magashegyi mászás, köztük 90 új út első megmászása fűződik. 2001. augusztus 17-én a Ganek nyugati pillérének megmászása közben lezuhant és meghalt, hirtelen halála nem csak családját, barátait, ismerőseit érte váratlanul, hanem a Hegyimentő Szolgálat munkatársait is, ahol 25 éven át dolgozott. Koporsójánál a THS egyenruhába öltözött veteránjai álltak díszőrséget, emlékére minden évben rangos és nehéz mászóversenyt rendeznek.

2015. február 13., péntek

Válogatás Michał Bilko fotóiból

„A fotózásban nagyra értékelem a természetességet” – mondta Michał Bilko, az alábbi fotógaléria szerzője. „1983-ban születtem Lublinban, majd hosszú ideig Varsóban éltem. Fotósnak vallom magam, a Tátra lelkes hívének, a természet szerelmesének és hegymászónak. 2006-tól fotózom a Tátrát. Életem két legnagyobb szenvedélye a fotózás és a Tátra. A kamerával mindig a szokatlan helyzeteket keresem, úgy szeretném másoknak megmutatni a hegyek szépségeit, ahogy én látom, egyben úgy is, hogy szenvedélyemmel megfertőzzem azokat, akik még nem tudják, milyen szépségeket rejt a Tátra.

2015. február 12., csütörtök

Hótalpas gerinctúra a felhők felett

Idén rendkívül korán nyitottam meg a túraszezonom, ráadásul nem is egy könnyed megmérettetéssel. Kétnapos hótalpazást vállaltam be az Alacsony-Tátrában úgy, hogy még az életben nem voltam ilyen hosszú túrán, sőt eddig azt sem tudtam, mi fán terem a hótalp. Töredelmesen bevallom, féltem ettől az úttól, s mint kiderült, nem alaptalanul.
Az első lépések
Čertovica parkolójába érve, ahogy a túratársaim, én is felvettem a síruhám, majd megismerkedtem a hótalpammal. Gyorsan megbarátkoztunk, magabiztosan tettem meg vele az első lépéseket. De az újdonság varázsa hamar elszállt, amikor a túravezetőnk, Zsolt közölte, hogy kezdésnek egy rettentő meredek hegyoldalon kell felverekedni magunkat. Mondanom sem kell, hogy 10 lépés után már nem volt levegőm, hevesen vert a szívem, és hirtelen mindenem sajogni kezdett. Körülbelül itt kívántam először magam a pokolba, hogy bevállaltam ezt a kis kirándulást.

2015. február 11., szerda

Mindig szerettem a hegyekben – Jana Kalinčíková

Egy órányi séta után a tátrai erdőben egyszer csak egy menedékházhoz érkezünk, amely abban különbözik az összes többi tátrai menedékháztól, hogy nem férfi, hanem egy nő irányítja. Hamarosan bepillantást nyerhetünk, milyen az élet egy nő uralma alatt, aki amellett, hogy mestere bármilyen, a házba felmerülő technikai problémának, hadakozik a medvékkel, és rendszeresen ellenőrzi, mit főztek aznap.
Hogyan lesz egy nőből egy tátrai menedékház gondnoka?
Eleinte idénymunkán dolgoztam a Hosszú-tavi menedékházban. Miután befejeztem hidrogeológiai főiskolai tanulmányaimat, közgazdaságtant tanultam Besztercebányán. A Tátrában akartam maradni, és azt gondoltam, a vendéglátásban itt könnyű munkát találni. Tanulmányaim során tudomásomra jutott, hogy a Zamkovszky-menedékházba új bérlőt keresnek. Úgy döntöttem, megpróbálom, elmentem a meghallgatásra, és én nyertem. Huszonhat éves voltam akkor. Azonban ha tudtam volna, mi vár rám gondnokként, nem lettem volna olyan lelkes (nevet). Én azonban nem félek a kihívásoktól, jól kezelem őket.

2015. február 10., kedd

Téli körülmények a Tátrában, lavina az országúton

Behavazott ratrak a Sziléziai-háznál
Szlovákiában a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) február 9-én, hétfőn tájékoztatást adott ki a hegyvidéki területekre látogatók részére az ország hegyvidéki területein tapasztalható hóviszonyokkal kapcsolatban. A HZS Lavinamegelőzési Központja értékelése szerint az elmúlt két napban, hétfőn reggelig bezárólag az ország hegyeiben helyenként 50 cm-t is elérő friss porhó hullott, amely az erős szélnek köszönhetően egyenetlenül van elosztva a felszínen. Az erős északnyugati szél elsősorban a déli, délkeleti lejtőkre fújta a havat, ahol ennek köszönhetően veszélyes hórétegek, hópárkányok és instabil hómezők alakultak ki. A hegygerinceken szintén nagyobb hópárkányok alakulhattak ki. A frissen lehullott hó nem kötődik a korábbi hótakaróhoz, amely szintén eléggé instabil volt. A hótakaró bizonytalanságához hozzájárul a levegő alacsony hőmérséklete is.

2015. február 9., hétfő

Új tanösvény a Csorbai-tónál

A Tátrai Nemzeti Park Igazgatósága (Správa TANAPu) Csorba községgel közös finanszírozásban új tanösvényt alakított ki a Csorbai-tó mellett. A tó körüli tanösvényen felállított, szlovák és angol nyelvű információs táblákról sok-sok érdekességet megtudhatunk a Tátráról, a hasznos tudnivalókat pedig érdekes képekkel illusztrálták a tanösvény megálmodói. A Csorbai-tóhoz látogató, azt körülsétáló turisták a tanösvény tíz információs tábláján megismerkedhetnek a Tátrai Nemzeti Park állat- és növényvilágával, a hegyvidéki területekkel, a tavakkal, az erdőkkel, vagy a ritka cirbolyafenyővel és a magashegyek lakójával, a törpefenyővel. Szintén sok érdekességet megtudhatunk a szűkebb környezet, a Csorbai-tó és Csorbató település múltjáról és jelenéről.

2015. február 8., vasárnap

Molnár József – Hegyvidéki táj

Molnár József (1821-1899) festő külföldi tanulmányok után Stuttgartban telepedett le, ahol főképp arcképfestészetből élt. 1853-ban, házasságkötését követően végleg Pestre költözött. Leggyakrabban élet- és tájképeket, történelmi kompozíciókat festett, melyek romantikus tárgyválasztásukkal hamar nagy népszerűséget hoztak számára. A Budavár visszavétele c. kompozíció után főleg táj- és életképeket festett. Számos tájképet festett a Magas-Tátráról, melyeknek finom koloritja és hangulatos részletei a Mészöly Géza előtti tájfestészet érdemes képviselőjévé avatták. Stílusában a biedermeier keveredett romantikus elemekkel. „Hegyvidéki táj” című festménye a Tarajkáról a Tar-pataki-völgy felé nyíló kilátást ábrázolja (olaj, vászon papírlemezen, 46 x 33,5 cm).

2015. február 7., szombat

90 éve született Arno Puškáš

„Az ótátrafüredi villamos megállt a fagerendás állomásépület előtt. Az augusztusi nap melege alig volt érezhető a kellemesen üde fenyőillatban, amikor többedmagammal leszálltam a szerelvényről. Hátunkon hatalmas hordkeretek vasváza feszült, és csak úgy tudtam felvenni a 115 kilós pakkot, hogy társaimnak kellett segíteniük. Már előre is mentek, és én éppen az utolsó sínszálakon léptem át, amikor feltűnt egy zömök, erőteljes alkatú, kefefrizurát viselő, hegymászóruhás férfi. Meglepetésemre hozzám lépett, és néhány kérdés után, amelyekből kiderült, hogy sziklát mászni jöttem a Tátrába, óvatosságra és megfontoltságra intett a hegyen. Ekkor, 1965 nyarán még nem tudtam, hogy kit is ismertem meg pár perccel azelőtt.
Arno Puškáš 1925. február 4-én született Kassán. Édesanyja szlovák, édesapja magyar volt, Ő azonban szlováknak tartotta magát. Tökéletesen bírta a magyar nyelvet, és a szlovákon kívül jól beszélt cseh, lengyel, orosz, latin, olasz és német nyelven, de törökül, franciául és angolul is értett egy kicsit. Kassán a premontrei gimnáziumba járt, sokat sportolt, érdekelte a hegyek világa és a cserkészet is.

2015. február 6., péntek

Eltévedt magyar síelőket mentettek a Chopok alatt

Február 5-én este három magyar síelő kérte a hegyimentők segítségét, akik az Alacsony-Tátrában, a Chopok déli oldalán a Srdiečko szállóhoz történő ereszkedés során eltévedtek a sötétben. A bejelentés során a Hátsó-Deres sípályáját jelölték meg tartózkodási helyként. A dezorientált, nyilvánvalóan ittas állapotú, de sérüléseket nem szenvedett síelőket a hegyimentők a Košodrevina szálló közelében lévő sípályán találták meg. Mivel nem voltak képesek önállóan lemenni, motoros szánnal szállították őket a Srdiečko szállóhoz, ahová időközben megérkezett a szállásadójuk, akivel együtt a szállásukra távoztak.

Forrás: http://www.hzs.sk; Fotó: Juraj Meško

Fotók és videók a Tátrából – 2015. január 16-31.

Február első napjaiban, az elmúlt hét végi jelentős havazásnak köszönhetően immár nyugodtan kijelenthetjük, hogy a Tátrában végre megjött az igazi tél. Arrefelé viszont ez nem csak nagy hóval, hanem magasabb lavinaveszéllyel is párosul. Január második felében a www.magas-tatra.info oldal, valamint annak Facebook profilja is többször foglalkozott a lavinákkal. Szerencsére ebben a téli szezonban eddig még nem volt a Tátrában tragikusan végződő lavinabaleset, így a lavinákkal kapcsolatos cikkek, fotók leginkább a megelőzést szolgálják, a hegyek téli veszélyire próbálják meg felhívni a túrázni, hegyet mászni, síelni indulók figyelmét. De a lavinák mellett a jég is megjelent, szerencsére nem csak a turistautak felületén (ahogy ez az egyik fotón látható), hanem a jégmászásra alkalmas sziklákon is (egy másik fotón).

2015. február 5., csütörtök

A Magas-Tátra a III. katonai felmérés térképén

Az Osztrák-Magyar Monarchia és a Habsburg tartományok harmadik felmérése 1869-ben kezdődött meg. Alig tíz év telt el a második felmérés vége óta, azonban ennek több mint ötven éves időtartama alatt a korábban mért részek jelentősen elavultak. Magyarország harmadik katonai felmérése két részletben, Erdélyben 1869-1873 között, Magyarországon és Partiumban 1872-1884 között valósult meg, az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó nagy térképészeti vállalkozásának önálló részeként. A méréseket 1887-ben zárták le. A térképmű egészét (a teljes elkészült munkát) ferencjózsefi térképnek is szokták nevezni, csatlakozva a jozefiniánus és franciskánus térkép megnevezéséhez. A térképek már a méterrendszer bevezetése után készültek, ezért méretarányuk eltér a korábban (a jozefiniánus és a franciskánus térképnél) alkalmazott 1:28800 méretaránytól, helyette bevezetve a katonai topográfiai térképeknél azóta is használatos 1:25000 méretarányt.

2015. február 4., szerda

Egyre nő a feltárt barlangok hossza Szlovákiában

A szlovák barlangászok nem kis büszkeséggel állítják, hogy a világ barlangász társadalma egyre jobban irigyli őket. Ennek oka pedig az, hogy folyamatosan újabb és újabb föld alatti járatokat fedeznek fel, melynek köszönhetően a barlangok hosszúsága akár kilométerekkel is megnőhet. Az elmúlt két évben több kilométernyi olyan újabb barlangfolyosót tártak fel, amelyek létezéséről eddig senki sem tudott. Ennek köszönhetően az eddig is leghosszabbként nyilvántartott Deményfalvi-barlangrendszer hossza mintegy 2,7 kilométerrel nőtt. Az újonnan felfedezett folyosók hossza évente nagyságrendileg 1 kilométert tesz ki.

2015. február 3., kedd

Lábát törte a zerge, nem volt esélye a túlélésre

Január közepén elpusztult zerge tetemére bukkantak a Magas-Tátrában, a Kő-pataki-tó közelében, a turistaúttól mindössze 100 méterre. A kb. öt éves állat a bal hátsó lábán sérült meg. Az elpusztult állat testének csak egy része, gyakorlatilag a kibelezett és kizsigerelt csontváza, valamint a feje került a Tátrai Nemzeti Park Állami Erdészetének preparátorához. A zerge bal hátsó lábán nyílt törést szenvedett, a törés környékén jól látható duzzanatból a szakemberek arra következtetnek, hogy a sérülés az állat elpusztulása előtt következett be. A Kő-pataki-völgyben január 17-én, szombaton látták először a súlyosan sérült zergét, erről egy tátralomnici panziótulajdonos tett bejelentést a nemzeti park illetékeseinek.

2015. február 2., hétfő

Nem ajánlott a túrázás a Szlovák Paradicsomban

A Hegyi Mentőszolgálat (HZS) figyelmezteti a Szlovák Paradicsomba látogatókat, hogy a turistautakon és ösvényeken a kidőlt fák miatt torlaszok alakultak ki, emiatt az utak járhatatlanok. Ezen kívül a fák ágai a rájuk rakódott hó súlya alatt bárhol és bármikor letörhetnek, a szurdokokat szegélyező vályúkban pedig lavinák indulhatnak el. A szakemberek ezért nem ajánlják a Szlovák Paradicsomban történő túrázást!

Forrás és fotó: http://www.hzs.sk

Soha ne becsüljük le a lavinaveszélyt!

Aggodalommal észlelhetjük magunk körül, hogy milyen sokan figyelmen kívül hagyják a hegyekben előforduló lavinaveszélyt, valamint a lavinák túléléséhez szükséges felszerelés meglétét. Aztán teljesen felkészületlenül elindulnak a hegyekbe, ahol gyakorlatilag szándékosan halálos veszélynek teszik ki magukat. Sok turista számára, akik télen a Tátrába látogatnak, a lavinákkal kapcsolatos ismeretek a fekete mágiával kapcsolatos ismeretek szintjével egyenlők. Aztán hitetlenkednek, amikor olyan közismert és népszerű turistaúton is lavinabaleset áldozatává válhatnak, mint a Halastóhoz vezető turistaút, melynek felső részét hatalmas lavinamező keresztezi. Soka úgy gondolják, hogy ha van náluk hágóvas és jégcsákány, nem kell aggódniuk. Ez azonban tragikusan téves elképzelés: amikor elindul a lavina, nem fogják tudni, hogyan maradhatnak a hótömeg felszínén, hogyan és hol kell keresni a hó alatt rekedt társukat, és hogyan őrizzék meg nyugalmukat, miközben szeretteik a hó alatt vannak. Ezek vezetnek aztán a tragédiákhoz.

2015. február 1., vasárnap

Téli túra a Zerge-hegyre – leírás és fotók

A Zerge-hegy (Kozi Wierch, 2291 m) a Tátra legmagasabb, teljes terjedelmével Lengyelország területén emelkedő csúcsa. Kora tavasszal már jártunk itt, és úgy döntöttünk, hogy télen is megpróbáljuk megmászni. A csúcs nagyon vonzó kilátással rendelkezik, az év bármely szakában megér egy túrát, annál is inkább, mivel a Lengyel-Öt-tó völgyéből (Dolina Pięciu Stawów Polskich) a csúcsra vezető útvonal semmilyen technikai nehézséget nem jelent. A Lengyel-Öt-tavi menedékháztól (Schronisko w Doline Pięciu Stawów Polskich) a csúcsra vezető út nem egészen 2 órát vesz igénybe, így akár hosszabb ideig is nyugodtan üldögélhetünk a csúcson, és élvezhetjük a szép kilátást. Télen azonban több időt kell szánni a túrára, mert a körülmények jelentősen nehezíthetik a feljutást. Különösen friss hó esetén elveszíthetjük a nyomvonalat, ilyenkor különböző vonalvezetéssel kell megpróbálni feljutni a csúcsra.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...