2015. január 31., szombat

190 éve született Still János

190 évvel ezelőtt, 1805. január 2-án a Szepes megyei Felsőerdőfalván született Still János (1805-1890), a híres hegyivezető, tanító, gazdálkodó, méhész, zenész (a „Lock” nevű zenekara a környéken nagyon népszerű volt). 1826-ban feleségül vette Gellhof Máriát, 1832-től az alsóerdőfalvi német tannyelvű római-katolikus falusi iskola tanítója volt. A Tátrát, különösen a Gerlachfalvi-csúcs tömbjét először zergevadászként járta. 1834 nyarán sógorával, a felkai Gellhof Jakabbal, a nagyszalóki Spitzkopf-Urban Márton molnárral, valamint két ismeretlen nevű zergeva­dász társával együtt jutott fel a Gerlachfalvi-csúcsra, ez volt a csúcs első ismert megmászása.
A Gerlachfalvi-csúcs első megmászása a maga idejében még ott, a Tátra lábánál élők körében sem keltett semmi feltűnést, annál kevésbé, mert erről sokáig nem beszéltek, nem is érdeklődtek utána. Alpin irodalom akkor még nem létezett, a Szepesség egy-két hetilapja is később kezdett rendszeresen megjelenni.

2015. január 30., péntek

Emelkedő lavinaveszély a hegyekben

Szlovákiában a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) a péntekről szombatra virradó éjszaka folyamán várható intenzív havazás miatt figyelmeztetést adott ki. Holnap, szombaton minden hegyvidéki területen az 5 fokozatú nemzetközi skálán mért 3-as fokozatú, vagyis jelentős lavinaveszély várható. Ezért arra kérik a hegyekbe látogatókat, hogy túráik tervezése során legyenek körültekintőek, a túrán pedig legyenek óvatosak, tevékenységükkel alkalmazkodjanak a helyi körülményekhez.
A Lengyel-Tátrában már ma is 3-as fokozatú lavinaveszély volt érvényben. A Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) figyelmeztetést adott ki, mely szerint a hegyekben jelentősen romlottak a túrázás feltételei, ennél a fokozatnál ugyanis már spontán lavinák megindulása is várható.

Frölich Dávid – Medulla Geographie Practicae

Frölich Davide (Dávid): Medulla Geographiae Practicae. Peregrinantium inprimis usui, deinde Historiarum & rerum hoc tempore bellicosissimo gestarum, gerendarumq(ue) pleniori cognitioni accomodata: In qua potissimum Europeae Regiones nobiliores, & aditu f. Bartphensibus (Bártfa), 1639. Bartholomaei Bertrami.
Frölich Dávid (1595-1648) geográfus, kalendáriumkészítő, csillagász és matematikus polihisztor, a XVII. század egyik legtermékenyebb kalendáriumszerzője nagy hírnévre tett szert azzal is, hogy 1615-ben elsőként mászta meg a Magas-Tátra általa legmagasabban nevezett csúcsát (későbbi kutatások alapján ez valószínűleg a Késmárki-csúcs lehetett). Erről földleírásában, a Medulla Geograraphiae Practicae című művében, valamint az 1644-ben kiadott Cynosura Viatorumban is beszámolt.

2015. január 29., csütörtök

A Tátra éghajlata

A Tátrában a négy évszak sajátos ütemben váltja egymást. A tél általában hét, míg a nyár csak négy hónapig tart, a tavasz és az ősz rendkívül rövid. A Tátra-régiót a mérsékelt éghajlati övben előforduló hegyvidéki éghajlat jellemzi, ahol a csapadék és a hőmérséklet nagyfokú változékonysága mellett az időjárás a magasság növekedésével változik. Az egyes éghajlati övezetek megfelelői a tengerszint feletti magasság növekedésével egymás fölött, „emeletekbe rendeződve” alakulnak ki. Mieczysław Hess professzor szerint a Tátrában az alábbi függőleges földrajzi övezetesség figyelhető meg:
- Mérsékelten hűvös – déli tájolásban 1200, északi tájolásban 1100 méterig.
- Hűvös - déli tájolásban 1200-1600, északi tájolásban 1100-1550 méter között.
- Nagyon hűvös - déli tájolásban 1600-2050, északi tájolásban 1550-1850 méter között.
- Mérsékelten hideg – déli tájolásban 2050-2350, északi tájolásban 1850-2200 méter között.
- Hideg - déli tájolásban 2350, északi tájolásban 2200 méter felett.

2015. január 28., szerda

Óvatosan kritizáljuk a másokat ért baleseteket

Az utóbbi időben az internetes közösségi oldalakon virágzik a hírekben szereplő, számunkra ismeretlen turistákat ér balesetek negatív felhangú értékelése, különösen akkor, ha valaki lábsérüléssel járó balesetet szenvedett. Úgy tűnik, a közösségi oldalakon mindenki a hegyekben követendő magatartási és biztonsági szabályok szakértője. Néhány nappal ezelőtt a Zawraton történt egy súlyos sérüléssel járó baleset, melynek során egy turista olyan súlyos térdsérülést szenvedett, amely megakadályozta őt abban, hogy saját erőből ereszkedjen le a meredek lejtőn. Az alacsony felhőzet miatt a mentőhelikopter nem tudott felszállni, ezért aztán tíz hegyimentő gyalogosan indult a helyszínre. A hegyimentők tájékoztatása szerint a sérültet 11 órás mentőakciót követően a Lengyel-Öt-tó völgyén át, majd a Mickiewicz-vízeséseket érintve szállították kórházba, a mentőakció 19-én éjjel 1 órakor ért véget.

2015. január 27., kedd

Csak kettes? Már kettes!

A Tátrában a múlt héten szinte végi kettes fokozatú lavinaveszély volt érvényben. Napjainkban azonban sok turista sajnos figyelmen kívül hagyja a kettes fokozat veszélyességét. A hegyi mentőszolgálatok a Tátra mindkét oldalán a nemzetközileg használt, 5 fokozatú skála alapján határozzák meg a lavinaveszély mértékét. Ez alapján akár úgy is tűnhet, hogy a kettes fokozatú lavinaveszély még biztonságos körülményeket jelent, hiszen még három fokozat van felette. Ez azonban téves vélekedés, és nagyon távol áll az igazságtól! A lavinahelyzet értékelése során leginkább csak a három alsó fokozatot kell ugyanis figyelni, hiszen négyes és ötös fokozat esetén el sem szabad indulni a hegyekbe! Jó példa erre az elmúlt héten, a Kis-Tarpataki-völgyben történt lavinabaleset, melynek során egy jelentős porlavina söpört le a lejtőn, magával sodorva két, a jelzett turistaúton haladó turistát. Egyikük sérülések nélkül megúszta a balestet, társa viszont súlyos végtag és gerincsérüléseket szenvedett.

2015. január 26., hétfő

Nem nőtt a balesetek száma a szlovák hegyekben

Január 16-án az elmúlt évi baleseti statisztikákról tartott sajtótájékoztatót a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) vezetője Ótátrafüreden. Szlovákia hegyeiben 2014-ben az előző évhez hasonlóan alakultak a baleseti statisztikák. Ez annak ellenére is így van, hogy 2013-hoz képest csökkent a sípályákon bekövetkezett balesetek száma. „19 halálos kimenetelű balesetnél közreműködtünk, ami nem jó. Annak örülnénk, ha minél kevesebb ilyen baleset történne. Ami a hegyekben történt beavatkozásokat illeti, majdnem ugyanannyi volt, mint 2013-ban, és a nyáris statisztika is hasonló az előző évihez” – mondta Jozef Janiga, a HZS igazgatója. A hegyimentőknek 2014-ben 1914 esetben kellett beavatkozniuk, ezen belül a legtöbb sérülés a sípályákon történt, majd ezt követték a túraútvonalakon bekövetkezett sérülések. Két esetben kellett barlangban menteni, és három esetben lavina következtében. Közvetlenül a HZS műveleti központjába 850 segítségkérés futott be, amely 1,76 %-al több, mint az előző évben, 2012-vel összehasonlítva viszont 35,41 %-os növekedést jelent.

2015. január 25., vasárnap

120 éve született Schermann Szilárd

120 évvel ezelőtt, 1895. január 25-én született Schermann Szilárd (1895-1977), a Kárpátok egyik legalaposabb ismerője. Iskoláit, így a gimnáziumot is Iglón végezte, majd Budapesten szerzett tanári diplomát földrajt és természetrajz szakon. Az iglói gimnázium egyik tanára, a kiterjedt Szontagh család egyik tagja vezette be a hegyi turisztikába. A Kárpátok egyik legalaposabb ismerője volt, hosszú éveket fordított a Kárpátok vidékének tanulmányozására. A Magyarországi Kárpátegyesület főtitkára, majd alelnöke volt. 1925-ban megindította az MKE hivatalos lapját, a Kárpáti Lapokat, melynek négy évfolyamát szerkesztette. 1926-ban a Turistaság és Alpinizmusnak is társszerkesztője volt. A Turistaság és Alpinizmuson kívül a Turisták Lapjában is több cikke jelent meg; turista témájú írásai leginkább a Magas-Tátrával és az Aggteleki barlanggal foglalkoztak. 1939-1941 között a Magyar Turista Szövetség alelnöke, az irodalmi bizottság elnöke, a vezetőképző tanfolyam tanára és a Polgárdy Géza által szerkesztett Magyar Turista Lexikon munkatársa.

2015. január 24., szombat

Lavina a Kis-Tarpataki-völgyben, a jelzett turistaúton

Január 24-én a déli órákban a Kis-Tarpataki-völgyből lavinabaleset miatt érkezett segítségkérés a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) ügyeletére. A spontán porlavina a Sárga-fal (Žltá stena) alatt indult el, és elsodort két, a turistaút Nagy-kaptató nevű részén haladó személyt. Egyikük nem szenvedett sérüléseket, a másik személy viszont kb. 150 métert zuhant lefelé, miközben megsérültek az alsó végtagjai, a medencéje és a háta. Szerencsére mindkét érintettnek sikerült a hó felszínén maradni. A baleset pillanatában több turista tartózkodott a helyszín közelében, akik azonnal a szlovák nemzetiségű sérült segítségére siettek.

Téli Universiade 2015 – Magas-Tátra

Január 24-én, szombaton globális jelentőségű sportesemény veszi kezdetét a Magas-Tátrában, este 18:00 órakor színpompás megnyitóünnepséggel megkezdődik ugyanis a 27. Téli Universiade. A szervezők érzelmes és magával ragadó hangulatú megnyitót ígérnek. A sportesemény tátrai helyszínén 31 ország közel négyszáz sportolójának indulása várható, akik a sportversenyek mellett kulturális programokon, valamint különböző kísérő rendezvényeken vesznek részt a kilenc nap során. A szlovákiai szervezők arra kérik a sportesemény iránt érdeklődőket, hogy a várható közlekedési nehézségek, torlódások, késések miatt kellő időben induljanak a versenyek helyszínére.

2015. január 23., péntek

Elfelejtett büszkeség – Helios szanatórium, Csorbató

A híres Helios szanatórium, amely a szocializmus idején élte fénykorát, évek óta bántja a látogatók szemét a Magas-Tátra egyik legnépszerűbb turistaközpontjában, Csorbatón. Az egykor nemzeti egészségügyi központ a légúti megbetegedések kezelésére volt szakosodva. Legutóbb a J&T nevű vállalkozás tervezte a rekonstrukciót, de a gazdasági válság miatt a tervekből semmi sem lett. Mindazonáltal még mindig elképzelhető a megújhodás, az ígéretek szerint a ma még romos épületekben három év múlva modern egészségügyi központ működik majd.

2015. január 22., csütörtök

Tényleg megéri a Tátrában telelni

Amikor még a rendszerváltás előtt nem nyíltak meg a határok, sokan indultak családostul telente Zakopanéba vagy a szlovákiai Magas-Tátrába. Manapság inkább Ausztriába vagy Franciaországba kelnek útra a síelni szándékozók, holott északi szomszédunk közkedvelt pihenőparadicsoma – ami már hetekkel a tél beállta előtt megtelik – olcsóbb, és legalább annyi szórakozást kínál, mint felkapottabb társai. Lássuk csak közelebbről, miért is érdemes idén a szlovákiai hegyeket választani! A Magas-Tátra (szlovákul Vysoké Tatry), a világ legkisebb magashegysége Szlovákia és Lengyelország határán található, és egész területét nemzeti parkok védik. Több mint 30 csúcsban gyönyörködhetünk itt, amelyek magassága meghaladja a tengerszint feletti 2500 métert (közülük a legmagasabb a Gerlachfalvi-csúcs). A hófödte hegycsúcsok, a gleccserek által formált sziklák és festői tengerszemek páratlan látványt nyújtanak annak ellenére is, hogy 10 évvel ezelőtt gyilkos orkán pusztított el 2,5 millió köbméter fenyőerdőt, aminek nyomait még ma is láthatjuk.

2015. január 21., szerda

Késmárki-Fehérvíz-völgy – Zöld-tavi-völgy – Magas-Tátra

A kb. 7 km. hosszú Késmárki-Fehérvíz-völgy (Dolina Bielej vody Kežmarskej) a legkeletibb völgy a Magas-Tátra déli oldalán. A völgy alsó részén erősen beerdősödött, felső részén pedig három nagyobb völgyre, mégpedig az Elülső-Rézaknák-völgyére (Predné Meďodoly), a Fehér-tavi-völgyre (Dolina Bielých plies), valamint a turisták és hegymászók körében rendkívül népszerű Zöld-tavi-völgyre (Dolina Zeleného plesa) nyílik szét. Utóbbi völgyet egy nagyon látványos sziklaamfiteátrum veszi körül, négy kisebb, mindazonáltal nagyon vad magashegyi völgykatlannal: ezek a Vörös-tavi-völgy (Červená dolona), a Kis-Papirusz-völgy (Malá Zmrzlá dolina), a Nagy-Papirusz-völgy (Veľká Zmrzlá dolina), valamint a Réz-pad-katlan (Medená kotlina).

2015. január 20., kedd

Vigyázz, ha jön a lavina!

A tél beköszöntével egyre többen készülnek a hegyekbe, hogy a téli sportok valamelyikének hódoljanak. Ha az ismert völgyek, sípályák nem nyújtanak kellő kihívást, nézhetünk merészebb terep után, de vajon felkészültek vagyunk-e, hogy a téli természetben kalandozzunk.
Ha a hegyekbe megyünk túrázni, síelni vagy mászni mindenképp vigyünk magunkkal térképet, mert az időjárás pillanatok alatt megváltoztathatja a környezetünket és a visszautat felismerhetetlenné teheti. Fontos, hogy tájékozódjunk a várható időjárásról, és ennek megfelelően öltözzünk. Csalóka lehet a téli napsütés, ezért naptejet mindig vigyünk magunkkal! A lavina veszély fokozatát kérdezzük meg a szállásunkon. Ezt 1-től 5-ig jelölik meg a skálán. Tapasztalatlanabbak maximum 2-es fokozatig járják a hegyeket, de profik is csak 4-ig. A síterepeken a lavina-balesetek többsége 3-as fokozatnál következik be.

2015. január 19., hétfő

Ideiglenes nyomvonal a Lengyel-Öt-tó völgyébe

Azt már régóta tudják a rendszeresen a Lengyel-Tátrában túrázók, hogy a Roztoka-völgyből (Dolina Roztoki) a Lengyel-Öt-tó völgyébe (Dolina Pięciu Stawów Polskich) vezető zöld jelzésű turistaútnak a felső, a Siklawa-vízesés (Siklawa) mellett elhaladó szakasz a téli időszakban a balesetveszély miatt nem használható. A völgy elérésének lehetséges útvonal a téli időszakban a közvetlenül a Lengyel-Öt-tavi menedékházhoz (Schronisko w Dolinie Pięciu Stawów Polskich) vezető fekete jelzésű turistaút. A nyári időszakban a törpefenyős hegyoldalon vezető út azonban télen az Alsó-halom (Niźnia Kopą) alatt azonban nem fordul jobbra, hanem egyenesen felfelé megy tovább. A tájékozódás megkönnyítése céljából ezen a szakaszon magas, kék színű, jelzéssel ellátott oszlopokkal jelzik az utat. Ezen az útvonalon megyünk felfelé egészen addig a pontig, amíg elérjük a Lengyel-Öt-tó völgyéből a Halastóhoz (Morskie Oko) vezető, télen lezárt kék jelzésű turistautat. Ettől a ponttól a két útvonal együtt megy tovább nyugat felé, az Elülső-tó (Przedni Staw Polskich) és a partján álló menedékház felé.

Forrás és fotó: http://portaltatrzanski.com

2015. január 18., vasárnap

Eltévedés a Kis-Fátrában, tragikus végkifejlettel

Január 17-én az esti órákban szlovák turistacsoport jelentette a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) ügyeletére, hogy eltévedtek a Kis-Fátra főgerincén, valahol a Hromové (1636 m) és a Chleb (1645 m) közötti szakaszon. A területen erős, néha viharos szél fújt, havazott és köd volt. A hét főből álló turistacsoport ilyen körülmények között letért a karókkal jelzett turistaútról, és járhatatlan terepre jutott. Közben a csoport egyik tagja az út keresése közben megcsúszott, és egy vályúba zuhant. A turisták a kicsúszásról is értesítették a hegyimentőket, de annyira nem voltak képesek tájékozódni, hogy úgy gondolták, a kicsúszás a gerinc déli oldalán történt. Két csoportban 15 hegyimentő indult a hét turista keresésére, és hogy meggyorsítsák a keresést, soron kívül elindították az éppen üzemen kívüli kabinos felvonót, ezzel mentek fel a Snílovské-nyeregbe.

A Tátra csodái és Madeira legszebb túrái

Nagy Árpád az utazom.com túravezetője, a 250 tátrai túra című túrakalauz szerzője, valamint a www.magas-tatra.info oldal szerkesztője a Magas-Tátra csodáiról tart vetítéssel egybekötött elődadást 2015. január 23-án, 19:00 órától Budapesten, az V. kerületben, a Kossuth Lajos utca 14-15. szám alatt található Paloma rendezvényközpont és művészeti galériában (bejárat az Auguszt cukrászda mellett). Az előadás során a Magas-Tátra történetéről, felfedezéséről, magyar vonatkozásairól és a hazai turistaság születéséről hallhatunk érdekességeket. Az előadás ingyenes! Az eseményre itt lehet jelentkezni.

2015. január 17., szombat

195 éve született Hunfalvy János

195 évvel ezelőtt, 1820. január 21-én a Szepes megyei Nagyszalókon, Johann Hunsdorfer néven szepesi szász családban született Hunfalvy János (1820-1888) a magyar tudományos földrajz megalapítója. Tanulmányait Késmárkon, Miskolcon (ahol magyarul is megtanult), Eperjesen, Berlinben és Tübingenben végezte. A berlini egyetemen megismerkedett a kor vezető geográfus professzorának, Ritter Károlynak tanításaival, amelynek szellemében – részleteiben továbbfejlesztve azt – maga is egész életén át tevékenykedett. A reformkor és a szabadságharc korának számos vezető személyiségéhez szoros barátság fűzte. 1846-ban bátyja – a kiváló nyelvész tudós – mellett a statisztika és történelem tanára lett a késmárki líceumban, ettől az állástól azonban a szabadságharcban való részvétele miatt megfosztották és börtönbe zárták. Szabadulása után Pestre költözött, ekkor írta „Egyetemes történelem” című háromkötetes művét. 1860-ban Darmstadt-ban jelent meg „Magyarország és Erdély képekben” című háromkötetes műve.

2015. január 16., péntek

Fotók és videók a Tátrából – 2015. január 1-15.

2015. Új év, új fogadalmak, új szokások. Ilyenkor év elején sokan fogadkozunk, hogy megváltoztatjuk az életünket, egészségesebben élünk, többet sportolunk, és hasonló ilyen finomságok. Kíváncsi lennék azonban egy olyan felmérés eredményére, amely arra irányul, hogy ezekből a fogadalmakból vajon mennyi az, ami meg is valósul?... A www.magas-tatra.info oldal, valamint annak Facebook profilja nem szeretne beállni ebbe a sorba. Mint az oldal szerkesztője, az új évben is, továbbra is teszem a dolgom, végzem önként vállalt feladatomat. Ez pedig nem más, mint tovább hirdetni a Tátra szépségét, újabb és újabb híveket szerezni a világ legkisebb területű, nem mellékesen hozzánk legközelebb eső magashegységének.

2015. január 15., csütörtök

Egy túrában minden, ami Tátra

Három nap a felső szférában: két hegyi menedékház, két meredek hágó, két festői völgy és egy impozáns csúcs. 2009-ben voltam először a Magas-Tátrában, a 11 éves Olivérrel, vezetővel, szervezett úton. Jól hangzott a Csontváry-festményekből ismert Tarpataki-völgy, valamint a Vörös-torony-hágó, a helyszínen ámultam-bámultam, lenyűgözött a hely. Azóta többször is jártam a Magas-Tátrában, egyik kedvenc európai hegységem. Idén Gabival elmaradt a Dolomitokba, a Sellára tervezett via ferrata túránk, ezért augusztusban olyan helyet kerestem helyette, amivel magam is elbírok, aránylag közel van, látványos, és a túra közben nem jövünk le a felső emeletről, azaz fent alszunk a csúcsok alatt legalább két napig. Adta magát a Tátra, méghozzá az öt éve (félig) bejárt útvonal: a Tarpataki-kör, a Kis-Viszoka csúccsal és a Rovátka hágóval kiegészítve. Két turistaházzal: az egyik a legnépszerűbb, legmagasabb, a Téry ház, a másik a régebben leégett, azóta újraépített Rabló ház, mindkettő 2000 méteres magasság körül.

2015. január 14., szerda

A Hunfalvy-hágó és Hunfalvy-völgyecske

A szepesi szászok alapította Késmárk egészen a XX. század elejéig az egyik leg­jelentősebb zipser központ volt a Tátra alatt. A Tátra feltárásának korai szakaszá­ban ez volt az egyik legfontosabb kiindulópontja a hegységbe vezető feltáró kirán­dulásoknak. Már a XVI-XVII. században élénk turistaélet folyt a Magas-Tátrában, sokan jártak a hegyek között. A XVII. század második felében már eléggé ismert volt a hegység, és már akkor több csúcsot is megmásztak. Erre utal többek között a késmárki líceum 1703-ban lefektetett isko­laszabályzata is, amelyben a hegyekbe való kirándulást csak tanári felügyelet mel­lett tette lehetővé. A Tátra megismerésének első időszakában elsősorban a késmárki latin iskola tanárai és diákjai, valamint a környék lelkészei jártak fel a hegyek közé.

2015. január 13., kedd

Telihold és üstökös a Halastó felett – csodálatos éjszakai felvételek

A Halastó panorámája
Január 6-ról 7-re virradó éjszaka kivételes időjárási körülmények uralkodtak a Tátrában. A felhőtlen, tiszta égbolt és a telihold miatt tisztán lehetett látni a csillagokat, sőt, még egy üstököst is. Ezt a nem mindennapi égi látványosságot Dariusz Bobak kitűnő fotókkal és egy felgyorsított, ún. timelapse videóval örökítette meg. A lengyel fiatalember 10 éve foglalkozik asztrofotográfiával. Január 6-án az időjárási előrejelzésekben bízva különleges éjszakai felvételek reményében indult el a Tátra legnépszerűbb tavához, a Halastóhoz (Morskie Oko). „A -20 °C-os fagyban igencsak zordak voltak a körülmények, a látvány viszont hihetetlen volt” – mondta a fotós.

2015. január 12., hétfő

A téli túrára is korán reggel kell elindulni

A Hegyi Mentőszolgálat (HZS) munkatársainak ebben a téli szezonban eddig azokkal a turistákkal akadt a legtöbb dolguk, akik későn indultak túrázni. „A késői indulást követően aztán délután, amikor felerősödik a szél, vagy pedig a korai sötétedés miatti rosszabb látási viszonyok következtében sokan hajlamosak eltévedni” – mondta Jozef Janiga, a HZS igazgatója. Szavai szerint azonban nincs túl sok beavatkozásuk, a legtöbb turista megfelelő felszereléssel érkezik a Tátrába. „A túrára korán reggel kell elindulni, hogy sötétedés idején az ember már valahol a túra végén, biztonságban legyen” – emlékeztetett Janiga.

2015. január 11., vasárnap

A Giewont Bartłomiej Jurecki fotóin

Zakopane, a Lengyel-Tátra, és sokak szerint egész Lengyelország egyik szimbóluma. Mindenekelőtt azonban gyönyörű és titokzatos hegy, ezúttal különböző nézőpontokból. „A Giewont szinte minden kunyhóból látható, éppen ezért teljesen rendjén való, hogy Zakopane királyának nevezzük” – írta a XIX. században Walery Eljasz-Radzikowski. Igazából ma talán senki sem tudja elképzelni a Tátra fővárosát a fölé magasodó Giewont északi fala nélkül. A hegytömb alakját már ősidők óta egy alvó lovaghoz hasonlítják, a hozzá fűződő számtalan legenda pedig csak tovább növeli titokzatosságát. A Giewont mindig is inspirálta a művészeket, festőket, írókat, költőket. Nem csoda, hogy mágnesként vonzza a fotósokat is, akik a legkifinomultabb módon próbálják meg bemutatni a szépségeit.

2015. január 10., szombat

160 éve született Egenhoffer Teréz

160 évvel ezelőtt, 1855 januárjában születette Egenhoffer Teréz (1855-1940), a századforduló egyik legjelentősebb hegymászónője. A Tátrában 1896-1910 között túrázott, télen-nyáron, leggyakrabban id. Franz János hegyivezetővel. Legjelentősebb eredményeit téli mászások során érte el, pl. a Jég-völgyi-csúcs negyedik téli megmászása 1903. január 1-én, a Kis-Gerlachfalvi-csúcs délnyugati gerincének megmászása 1903-1904-ben id. Franz Jánossal, próbálkozás a Gerlachfalvi-csúcs első téli megmászására 1903-1904-ben, vagy a Tengerszem-csúcs harmadik téli megmászása 1905. február 18-án. Nyári mászásairól csak annyit tudunk, hogy 1905 augusztusában sikeresen véghezvitte a Lomnici-csúcs tizenötödik női megmászását. Téli tári mellett az első tátrai sízők közé tartozott, hegymászó témájú cikkei jelentek meg a Turisták Lapjában (1896-1936), az MKE Évkönyvében (1905-1911), és a Turistaság és Alpinizmusban. 1902 és 1906 között, öt éven keresztül a Téry-menedékház gondnoka volt. A Millennium évében kezdeményezte a Gerlachfalvi-csúcsnak Ferenc József-csúcsra történő átnevezését, majd szintén abban az évben saját költségén diorit emléktáblát állíttatott az ország legmagasabb csúcsán.

2015. január 9., péntek

Tátrai babonák – Ha páratlan számú apácával találkozunk

Babonák – meglehetősen kiterjed témakör, különösen, ami a hegyeket illeti. Akár hiszünk benne, akár nem, azt hiszem fontos kérdés mindannyiunk számára. Vannak közöttünk olyanok, akik szinte a babonák rabjai, és vannak olyanok, akik csak legyintenek ezekre, és nem törődnek velük. Én a mindennapi életben biztosan a második csoportba tartozom. Nem érdekel, ha egy fekete macska átszalad előttem az úton, vagy ha felborul a sótartó, ami a régi hagyomány szerint veszekedést jelent. Ugyanakkor a hegyekben megpróbálom magam mögött hagyni a mindennapi élet dolgait, és így a gondolkodásom 180 °-os fordulatot vesz. Azt nem tudom, mi okozza ezt nálam. Lehet, hogy az a tény, hogy a hegyek veszélyesek, és az őket körülvevő babonák további rejtélyeket tartogatnak. Talán azért, mert a hegyekben mindig azt az elvet vallom, hogy jobb félni, mint megijedni, és fel kell készülni mindenre. Talán azért, mert gyakran találkoztam azzal, hogy a babonák, hiedelmek figyelmen kívül hagyása sokak számára veszélyes helyzetet eredményezett, miközben ezek figyelembe vétele sokuk életét megmenthette volna.

2015. január 8., csütörtök

Olcsó téli kirándulás 2000 méter felett

Különösebb hegymászó ismeretek nélkül is gyönyörű helyekre lehet eljutni a téli Tátrában. És itt ráadásul olyan dugókkal sem kell megküzdeni, mint az Alpokban. Nyár óta tervezgettük, hogy megmásszuk a Magas-Tátra csúcsait, de egyre csak csúszott a program. Végül november végére sikerült megszervezni egy három napos hosszú hétvégét, de addigra már leesett a hó a hegyekben. Ez sem tudta azonban megtörni lelkesedésünket, csupán kicsit több előkészületet igényelt az utazás.

2015. január 7., szerda

Volovec / Wołowiec

A 2064 méter tengerszint feletti magasságú Volovec (Wołowiec) masszívuma a Nyugati-Tátra jellegzetes csúcsa, egyben a Nyugati-Tátra főgerincének első, Lengyelország területén magasodó csúcsa. A csúcs a Tátra főgerincén, a Hegyes-Rohács (Ostrý Roháč) és a Lapát-hegy (Łopata), tágabb értelemben a Vastag-hegy (Jarząbczy Wierch) között található. A Volovecből észak felé egy jelentős mellékgerinc ágazik el, amely a Rákonyon (Rakoń) és a Rét-hegyen (Grześ) át a Bobróci-hegyig (Bobrowiec) tart. A csúcsot a Hegyes-Rohácstól a Jamniki-hágó (Jamnícke sedlo), a Lapát-hegytől a Lyukas-nyereg (Dziurawą Przełęcz), a Rákonytól pedig a Zawracie-hágó (Przełęcz Zawracie) választja el.

2015. január 6., kedd

Símenedékház a Buja-völgyben (Dolina Pyszniańska)

Valaha tömegek jártak erre, ma gyakorlatilag nem látogatható. A Kościelisko-völgy (Dolina Kościeliska) felső részét képező Buja-völgyben (Dolina Pyszniańska) található, három tisztást magában foglaló Buja-szécs (Hala Pyszna) valaha a tátrai legeltetés egyik legjelentősebb központja volt. Lengyel nevét (Pyszna) a völgyet borító egykori buja növényzetről kapta, amely a helyi dialektusban buját jelent. A Bliszt (Błyszcz) és a Nagy-Köves (Kamienista) lábánál elterülő Buja-szécs egykor legendás hely volt a Tátrában, csakúgy, mint az egykor itt álló menedékház. Valaha ez volt a turisták és síelők egyik legkedveltebb célpontja, akik a Köves-nyergen (Pyszniańska Przełęc) keresztül a Nyugati-Tátra (Tatry Zachodnie) környező csúcsaira indultak.

2015. január 5., hétfő

Bélai-Tátra, a földi Paradicsom

Bár völgyeit nem díszítik tavak, mégis a Tátra legszebb és természeti értékekben leggazdagabb részének tartják. A Bélai-Tátra tulajdonképpen nem más, mint egy 14 km hosszú mészkőgerinc. A Magas-Tátra gránitjától eltérően a hegység mészkőből és dolomitból épül fel, ennek köszönhetően attól teljesen eltérő a formája és a megjelenése. A hegységet a Széles-nyereg (Široké sedlo, 1825 m) két részre osztja. Nyugati részének három kiemelkedő csúcsa a Murány (Muráň, 1889 m), a Holló-kő (Havran, 2151 m) és a Sirató (Ždiarska vidla, 2141 m). Keleti részét ezzel ellentétben enyhén hullámzó gerinc képezi, ennek legmagasabb pontja a Bolond-Gerő (Hlúpy, 2061 m).

2015. január 4., vasárnap

Négy nap (három éjszaka) a falban - nehéz mentőakciók a Tátrában

Január 3-án két cseh hegymászó kérte a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) segítségét, akik új utat próbáltak nyitni a Ruman-csúcs (Rumanov štít) északi falán. Mászásuk közben azonban január 2-án, pénteken este az ónos eső vékony jégréteggel vonta be a sziklafalat, emiatt a mászók nem tudtak elmozdulni akkori helyükről, és mivel a kötélen történő leereszkedéshez nem volt elég a felszerelésük, ezért inkább hívták a hegyimentőket. A szlovák hegyimentők a mentés felgyorsítása érdekében kérték a lengyel hegyimentők és helikopterük segítségét. A helikopter négy hegyimentővel és a szükséges felszereléssel a fedélzetén indult a helyszínre, az erős szél (20 m/s) miatt azonban nem sikerült leszállni a völgyben, ahogy azt tervezték, ezért a Poprádi-tónál szálltak le. A mentőakció ezután a földön folytatódott, meglehetősen nehéz körülmények között. Jeges sziklák váltakoztak havas területekkel, melyeket jeges kéreg borított.

Válogatás Piotr Jamiński fotóiból

A 22 éves Piotr Jamiński, Nowy Targban élő lengyel fiatalember így vall önmagáról: „Ki vagyok én? Egyszerűen csak egy fiatalember, aki szereti az életet. A fotózással való komolyabb kapcsolatom 2013-ban kezdődött, az első tükörreflexes gépem megvásárlásával kezdődött. Szintén ekkor kezdtem rendszeresen a Tátrába járni, a hegyek varázsát keresve. Amikor a hegyekben csatangolok, hihetetlen szabadságot és nyugalmat érzek. Ezt mind a Tátra adja nekem, ezért ahányszor visszatérek ide, azt mosollyal az arcomon teszem. Amikor pedig a napkeltét vagy a napnyugtát fotózom, mindig arra gondolok, hogy nem tudom elképzelni az életemet e szépségek nélkül”.

2015. január 3., szombat

60 éves Lengyelországban a Tátrai Nemzeti Park

60 évvel ezelőtt, 1955. január 1-án alakult meg Lengyelországban a Tátrai Nemzeti Park (Tatrzański Park Narodowy, TPN), ennek előzményei azonban csaknem 100 évvel korábbra nyúlnak vissza. A galíciai Nagy Szejm 1868-ban Lembergben (ma Lviv) elfogadott egy törvényt „Tilalom az alpesi állatok, így a Tátrában a mormota és a zerge befogása, elpusztítása, eladása tekintetében” néven. Ezt a törvényt tekinthetjük az első, a tátrai természetet védő jogszabálynak. A törvényben foglaltak végrehajtását az időközben vadőrökké lett olyan neves egykori orvvadászokra bízták, mint Jędrzej Wala és Maciej Sieczka, akik felhagytak az orvvadászattal, és a tátrai természet kitartó védelmezőivé váltak. Az 1874-ben létrehozott Tátra Egyesület (Towarzystwo Tatrzańskie) első perctől kezdve kiemelt figyelmet fordított egyes növények, így pl. a havasi gyopár, a tiszafa és a cirbolyafenyő védelmére.

2015. január 2., péntek

Fotók és videók a Tátrából – 2014. december 16-31.

Esti, éjszakai fotókkal indult december második fel a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján. A véletlennek köszönhetően több, egymást követő napon is szép éjszakai fotókat sikerült közzétenni. Ebben a két hétben is igyekeztem az általam fellelhető legszebb, legérdekesebb, de lehetőleg aktuális fotót megosztani. Úgy tűnik, az év végi ünnepnapokat a Tátra turistái, fotósai is a családdal töltötték, mert mostanában mintha kevesebb friss fotó kerülne fel a közösségi oldalra. Persze azért így is van miből válogatni, és remélem, az alábbi fotókkal, videókkal is tartalmas vizuális élményt kínálok az oldal olvasóinak. Mivel alaposan benne járunk a télben, és ha nem is nagy hó, de az óév utolsó napjaiban tapasztalható kemény hideg formájában a Tátrába is beköszöntött az igazi tél, így természetesen elsősorban téli, az aktuális viszonyokat bemutató fotók és videók kerültek megosztásra. Ezúttal nem is szaporítom a szót, ezekkel a fotókkal és videókkal kívánok tátrai és egyéb túrákban gazdag Boldog Új Évet a www.magas-tatra.info oldal minden kedves látogatójának!

2015. január 1., csütörtök

Szilveszter-est a Zöldtónál


A karácsonyi ünnepek alatt a legforgalmasabb menház a Tátrában mindenesetre a zöldtavi Frigyesmenház volt. A menház gondnoka Rokfalussy Lajos december 22-től kezdve állandóan ott tartózkodott s azóta mindig akadtak kisebb- nagyobb számú társaságok, kik felrándultak a Zöldtóhoz s annak környékén síeléssel töltöttek pár napot így Szilveszter estéjén tizenhárom tagu, legnagyobbrészt szepességi síelőkből álló társaság volt együtt a menházban és vidám hangulatban köszöntötték éjfélkor az 1913. esztendőt, a hófödte ormok által körülzárt völgykatlanban. Újév napján az egész társaság felsíelt a Fehértavakhoz, innen nagyrészük a Kopahegyen át a Kopa-hágóra ment fel, hol a gyönyörű időben órákat töltöttek el a kitűnő minőségű hóban való síeléssel, Grósz Alfréd, Dr. Komarnicki Gyula, Mervay Sándor, Teschler Imre és László pedig a 2086 m. magas Bolond Gerőt is megmászták.

Forrás: Turistaság és Alpinizmus 1912/13. 8. szám. Képeslap: Nagy Árpád
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...