Újabb gondolatok a téli zárlatról

A téli időszak beköszöntével ismét napirendre került a Tátrában túrázók között évről évre újra és újra visszatérő témakör, a téli zárlat kérdése. Sokan csodálkoznak, hogy a lengyel Tátrai Nemzeti Park (TPN) nem jár a szlovák Tátrai Nemzeti Park (TANAP) nyomdokain, akik a téli időszakban lezárják a csúcsokra és a hágókba vezető turistautak nagy részét. A világhálón sok pro és kontra véleményt olvashatunk ebben a témában. Néhányan Lengyelországban is egyetértenek a szlovákokkal, és úgy vélik, hogy egy hasonló korlátozás esetén csökkenne a balesetek száma. Mások úgy vélik, hogy ha a lengyel oldalon is lenne egy ilyen rendelkezés, azt kevesekkel szemben lehetne alkalmazni.

Tátrai hangulatok – A Magas-Tátra régi képeslapokon

A könyv megjelenésének időpontja: 2015. december 4.

 Legújabb könyvem a megjelenés napjáig kedvezményes áron továbbra is előrendelhető.

Információ és előrendelés: http://goo.gl/zr0S0S

A mesés Tátra különböző nézőpontból

A Tátra a felkelő és a lenyugvó nap sugarainak fényében, fehér hópaplannal borított hegyek, vékony hóréteggel fedett lejtők, a felhőóceánból kiemelkedő csúcsok. Többek között ilyen fotókat is láthatunk az alábbi képgalériában, amely Krzysztof Jaros fotóiból készült.

Kettős kereszt: összeköt és/vagy elválaszt

„In hoc signo” címmel a szlovák és magyar címerben található kettős kereszt szimbólumáról, tartalmáról tartott előadást Horváth Gábor egyháztörténész, főiskolai oktató, a szegedi Gál Ferenc Főiskola Egyháztörténeti Kutatócsoportjának munkatársa a Selye János Egyetemen. A 2014. november 11-én tartott előadáson elmondta, a kettős kereszt állami szimbólum, amely különböző korokban, különböző tartalmat kapott. Előadásában a kettős kereszt eredeti jelentését próbálta keresni egyháztörténeti szempontból. A szlovák címertannal foglalkozó kutatók III. Bélától, 1190-től eredeztetik az első kettős kereszt ábrázolásokat. A későbbiekben kialakult az a képzet is, hogy a kettős kereszt Felső-Magyarország szimbóluma. Ezt azzal magyarázzák, hogy a szlovákiai városok esetében gyakran előfordul ennek a keresztnek a címerekben való ábrázolása – mutatott rá Horváth Gábor, aki szerint azonban a legkorábbi ábrázolásokban feltűnő kettős kereszt Magyarországot jelöli. „A legrégebbi megmaradt királyi zászló, mely kettős keresztet ábrázol, nem egy területet jelöl, nem a királyi Magyarország egy részét jelöli, de annak egészét, egységét fejezi ki” – mondta.

Télen is folytatódik a Lomnic Szálló felújítása

2015-ben végre megkezdődött a Magas-Tátra legrégebbi szállodájának a felújítása. A jelenleg is álló épület felújítási, valamint a hozzá csatlakozó új épület építési munkái májusban kezdődtek meg, és mindkét épületrészben jelenleg is folynak. Folyamatosan végzik e régi épület egyes részeinek, pl. a lépcsők, a padlózat, a boltívek és a sérült oromzat statikai vizsgálatait, szükség szerint cseréjét. „Az elkövetkező hetekben fokozatosan elvégezzük a régi épület tetőzetének cseréjét” mondta Peter Papanek, a felújítást finanszírozó Neuropea képviselője. A munkákat a tervek szerint a téli időszakban sem szakítják meg, ekkor elsősorban a régi épületben belső munkákat kívánnak folytatni. Ahogy azonban a Tátra időjárása engedi, akár továbbra is lehetőség lesz külső építési munkálatokra.

Öt jégmező túlélte a tátrai nyarat

Az idei forró nyár után azt várhatnánk, hogy azok a firnes hómezők is elolvadnak, amelyek főként magasan fekvő katlanokban, a völgyek hátsó részein, árnyékos sziklák alatt találhatók, ahol a helyi hóhatár itt 2300 méteren van, és törmelékkel vannak fedve. A tátrai természet szakértői a XX. század elején hát tátrai firnmezőről számoltak be. Ezek száma változó, az utóbbi években azonban öt ilyen állandóan fennmaradó firnmezőt figyeltek meg a szakemberek. Az utóbbi években, annak ellenére, hogy a hegyekben nyáron egyre magasabb a hőmérséklet, számuk egyre növekszik. „Öt tátrai jégmező megmaradt tavalyról, nem olvadt el a nyári hőségek idején sem – közölte a Pavol Majko, Tátrai Nemzeti Park igazgatója. 

Menedékház a Kereszt-nyeregben

A Kereszt-nyereg (Krzyżne) az egyik legérdekesebb hely a Tátrában, ahonnan tökéletes kilátás nyílik különösen a Lengyel-Öt-tó völgye (Dolina Pięciu Stawów Polskich) felé. Ma már nehéz elképzelni, de a turizmus hőskorában a turisták akár az éjszakát is a nyeregben tölthették. A nyeregben állt ugyanis egy kezdetleges menedék, amelyet annak idején Maksymilian Nowickiről neveztek el (Schronisko im. Maksymiliana Nowickiego). Ennél az épületnél nem beszélhetünk a klasszikus értelemben vett menedékházról, ez valójában egy 4x5 méter alapterületű, szobányi menedék volt. Falai kőből, teteje fából készült. A menhely a Tátra Egyesület (TT) kezdeményezésére épült 1880-ban mintegy 20 méterre a Kereszt-nyeregtől, egy kisebb laposon. A kis épület az idő múlásával egyre több és több turistának nyújtott éjjeli menedéket. Mivel az éjszakát a Kereszt-nyeregben tudták tölteni, rendkívül népszerűvé vált a napkeltét a nyeregben, vagy pedig a közeli Nagy-Wołoszyn (Wielki Wołoszyn) csúcsáról végignézni óhajtók körében. Az igazi őrület azonban akkor kezdődött, amikor Walenty Gadowski lelkész – aki gyakran aludt a kunyhóban – 1903 júniusában hozzálátott a Sas út (Orla Perć) első szakaszának, a Mickiewicz-vízesésektől (Wodogrzymoty Mickiewicza) a Kereszt-nyeregig vezető útvonal kiépítéséhez.

Ismét búvárok takarították a tátrai tavakat

Az immár 22 éve minden év őszén megrendezésre kerülő „Tiszta vizek” (Čisté vody)  akció keretében 2015. október 23-án három magashegyi tóból 38 búvár összesen 73 kilogramm hulladékot hozott a felszínre. A kisebb vízfolyások és más magashegyi tavak takarítása a Tátrai Nemzeti Park Állami Erdészetének (Štátne lesy TANAPu) egész éven át mindennapos feladatának számít, ezt a búvárok által végzett takarítási akciót azonban minden évben a Magas-Tátrában megrendezésre kerülő Búvárfilmek Nemzetközi Fesztiváljának keretében rendezik meg.

Tátrai hangulatok – A Magas-Tátra régi képeslapokon

A november végén megjelenő „Tátrai hangulatok” című képeslapos könyv a megjelenés napjáig továbbra is kedvezményes áron előrendelhető.

A közelgő ünnepekre gondolva ez a képeslapos album szép ajándék lehet szeretteinknek, barátainknak vagy akár önmagunknak is.

Információ és előrendelés: http://goo.gl/zr0S0S

Éjszakai mentőakció a Tengerszem-csúcson – egy lépésre a tragédiától

November 14-én, szombaton 17 óra 20 perckor arról érkezett a bejelentés a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) ügyeletére, hogy egy cseh turista a Tengerszem-csúcsról (Rysy) történő ereszkedés során eltévedt, kitett terepre jutott, ahonnan saját erejéből nem tudott továbbmenni. A hegyimentők az eltévedt turistával való telefonbeszélgetés alapján úgy gondolták, hogy a férfi a Tengerszem-csúp (Bula pod Rysami) körzetében, valószínűleg a csúp és a Tomko-tű (Tomkova Igła) közötti részen található. A hegyimentők központjából négy fős mentőcsapat indult a helyszínre. 19 óra 30 perckor a Tengerszemnél járva a mentőcsapat az Orłowski-folyosótól (Żleb Orłowskiego) balra lévő kitett terepen észrevette a turistát. A hegyimentők 21 óra után jutottak a Tengerszem-csúcs fölé, ahonnan az egyik hegyimentő megkezdte a bajba jutott turistához történő ereszkedést. Ugyanekkor újabb mentőcsapat indult a bázisról, akik egyebek mellett meleg ruhát és a mentéshez esetlegesen szükséges további felszereléseket szállítottak a helyszínre.

Előkészületek a téli életre a Magas Tátrában

A Tátra telepei nagyban készülődnek a télre, mert remélik, hogy a látogatottság kedvező lesz. Szentiványi-Csorbatón régi, ismert és kedvelt bérlője, özv. Klimó Józsefné, egész télen át fent marad. A jól fűthető, kényelmesen berendezett Gömörlakot tartja nyitva a sífutók számára, de rendelkezésre áll a József-lak is, és így lakás és ellátás mindenkor kapható. Felsőhági egész éven át nyitva van, most bérlője, Polnisch Aladár állandóan ott lakik. December 1 óta postaügynöksége és telefonja is van. Tátraszéplakon a kincstári postahivatal továbbra is működésben marad. Az egész telep élénk üzemben van. A Tivoli villában elhelyezett Vörös-kereszt hadikórház, amelyben csak magaslati levegőre és napfénygyógyitásra szoruló katonák vannak, már 120 ágyra rendezkedett be (a háború elején 62 ágyas volt).

Fotók és videók a Tátrából – 2015. november 1-15.

Panoráma Poprádról, felhővízesés, éjszaka a Fehér-tavi-csúcson, Oszobita, kilátás a Zerge-hegyről, felhők, Tengerszem-csúcs, őszi pillanat, láncok a Svinica alatt, kora téli panoráma, zúzmarás Sviniva, felhős gerincek, 5000 kedvelő, a Lomnici-csoport Poprádról. Címszavakban mindezeket láthatjuk a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján 2015 novemberének első két hetében megosztott fotókon. Az ebben az időszakban megosztott videókon láthattunk egy megemlékezést a Tátra halottira, egy októberi túrát a Tengerszem-csúcsra, egy őszi összeállítást a Halastónál valamint két timelapse videót, Natural Art by MLandscapes, valamint Dancing with the stars címmel. A fotók és videók megtekintéséhez jó szórakozást kívánok!

Ótátrafüredről a Kis-Nyereg-hágóba

A téli zárlat előtti utolsó napok egyikén a szép időt kihasználva Katával és Tibivel Ótátrafüredről (Starý Smokovec, 1010 m) a Kis-Nyereg-hágóba (Sedielko, 2372 m), a Tátra legmagasabban fekvő, jelzett turistaúton elérhető hágójába indultunk. A szokásos hajnali indulás után reggel 7 órakor, éppen a parkolóőrrel együtt érkeztünk meg az ótátrafüredi parkolóba, és rövid készülődés után máris útnak indultunk. A tarajkai sikló karbantartása miatt Ótátrafüredről Ótátrafüredig tartott a túra, melyet eredetileg az északi oldalon fekvő Jávor-völgy torkolatában található Javorináig terveztünk. Ez végül változott, de erről majd később.

A tátrai széldöntvényekről – 100 évvel egy vihar után

November 19-én lesz 11 éve, hogy a Magas-Tátrában hatalmas pusztítást végzett egy emlékezetes szélvihar, melynek során elpusztult mintegy 2,8 millió köbméter fa. A vihar 12.600 hektáron, hozzávetőlegesen 50 km hosszú és helyenként 5 km széles sávon, 700 és 1350 méter tengerszint feletti magasság közötti sávban pusztított. Nem ez volt azonban az első, és azóta már tudjuk, hogy nem is az utolsó, a Magas-Tátrát sújtó, nagy károkat okozó szélvihar. Szinte napra pontosan 89 évvel korábban, 1915. november 18-án egy, a 2004-es viharhoz kísértetiesen hasonló szélvihar csapott le a Tátrára, elsősorban Ótátrafüred és Újtátrafüred környékére. Abban a viharban elpusztult 1266 hektár erdő, megszűntek a sűrű, vadregényes fenyőerdők, a legendás tátrai rengetegből kopár, mellmagasságú tuskókkal tarkított hegyoldalak maradtak. Erről az éppen 100 évvel ezelőtt bekövetkezett szélviharról ezt olvashatjuk az Erdészeti Lapok 1916. májusi számában:

A tátrai állatok téli álma

A Tátrában élő állatok számára a négy évszak közül kétséget kizáróan a tél a legnehezebben túlélhető. A téli időszakra történő felkészülés, valamint a nyárból a télbe való átmenet nyugalmának biztosítása alapvetően meghatározza az állatok túlélési esélyeit. Mindezek ellenére a tél nem számít rendkívüli időszaknak az állatok életében. Ez az évszak inkább átmeneti időszak azon fajok számára, amelyek az évszázadok alatt az őszi időszakban a testükben felhalmozott zsírtartalék, valamint a téli álom révén megtanultak alkalmazkodni a nehéz körülményekhez. A legismertebb, téli álmot alvó tátrai állatok természetesen a barnamedve és a mormota.

Megemlékezés a Szimbolikus temetőben

Október utolsó szombatján ebben az évben is megtartották az immár hagyományos megemlékezést a hegyek áldozatairól a Magas-Tátrában, az Oszterva lábánál található Szimbolikus temetőben. Ezúttal is rokonok, barátok, hozzátartozók gyűltek össze az emlékhelyen, hogy némán tisztelegjenek azok emléke előtt, akiket a határtalanul szerették a hegyeket, és akik ezek között a hegyek között veszítették életüket. A korábbi évekhez hasonlóan ebben az évben is tovább bővült az emlékhelyen elhelyezett emléktáblák száma. „Ebben az évben nyolc új táblán kilenc áldozat neve olvasható” – mondta Štefan Zavacký, a TANAP Állami Erdészetnek (Štátne lesy TANAPu) a Szimbolikus temetőt felügyelő területi részlegének vezetője.

Tátrai hangulatok – A Magas-Tátra régi képeslapokon

November végén megjelenő „Tátrai hangulatok” című könyvem a megjelenés napjáig továbbra is kedvezményes áron előrendelhető.

A fenti képeslap a szerkesztés utolsó fázisában maradt ki a könyvből.

Információ és előrendelés: http://goo.gl/zr0S0S

260 éve született Stanisław Staszic

260 évvel ezelőtt született Stanisław Staszic (1755-1826) varsói lelkész, geológus, akit a lengyel hegymászás úttörőjeként tartanak számon. A XIX. század elején, amikor a lengyel természettudósok is mindinkább kez­dik felfedezni a Tátrát, három alkalommal is járt a Tátrában, bejárta a Lengyel-, a Magas- és a Bélai-Tátra minden nagyobb völgyét, és megmászta a legjelentősebb csúcsokat: 1804-ben a Vörös-tavi- és a Lomnici-csúcsot, 1805-ben pedig a Krivánt és a Nagyszalóki-csúcsot. Róla nevezték el a Lengyel-Tátra első menedékházát, a Halastó partján 1874-ben felépített Staszic menedékházat (Schronisko PTTK Morskie Oko im. Stanisława Staszica), és nevét őrzi a Barát-völgyben fekvő kicsiny Staszic-tó (Staw Staszica; 1785 m) is.

Forrás: Tátrai túrák

Sárkányok és törpék hazája

A Magas-Tátra a világ legkisebb magashegysége, a Kárpátok legmagasabb hegyvonulata, a szlovák, magyar és lengyel turisták egyik legkedveltebb kirándulóhelye. Régi időkben a magashegységről az a hit élt, hogy sárkányok, óriások és törpék hazája, akik megannyi kincset őriznek barlangjaikban, így számos kincskereső vágott neki a veszélyes hegyeknek. Pár száz évvel ezelőtt az emberek különleges és meseszerű legendái övezték a titokzatosnak vélt hegyvilágot, amit akkoriban még a vadon vett körül, nem vezettek oda a ma már természetesnek vett jelzett turistautak. A Tátra első „vendégei” a vadorzók és csempészek voltak, illetve ettől magasabbra jutottak a pásztorok és a zergevadászok, akik a későbbiekben az első felfedező túráknak is hűséges kísérőik lettek.

November végén megjelenik a „Tátrai hangulatok”

Hosszú várakozás után végre örömteli hírrel szolgálhatok a Magas-Tátra egykori világa, hazánk egykori legmagasabb hegységének történelme iránt érdeklődők széles táborának. Jelenleg már a nyomdában van, és november végén megjelenik a „Tátrai hangulatok” című képeslapos könyvem, amely nem más, mint egy képeslapalbum, melyben korabeli képeslapok segítségével próbálom meg felidézni a millennium utáni évek tátrai világát, hangulatát. Olyan képeslapokról van szó, amelyeket a képeslapkiadás hőskorában, a XIX. század utolsó éveitől kezdődően az I. világháború végéig adtak postára, vagy vásároltak meg őseink. Saját gyűjteményem, valamint néhány képeslapgyűjtő barátom lapjainak felhasználásával állítottam össze ezt a helytörténeti albumot, melyben egy kivétellel 1920 előtt kiadott lapok szerepelnek. Az album lapjain Podbanszkóról indulva Csorbatón, Tátrafüreden, Tátralomnicon és Barlangligeten keresztül kelet felé végigmegyünk a Tátra körúton, sőt néhány lap erejéig a Lengyel-Tátrába is bepillantást nyerhetünk. A képeslapokon és a hozzájuk kapcsolódó leírásban bemutatom a települések egykori legszebb, legismertebb, még ma is álló, vagy már rég eltűnt épületeit, részeit. A településekhez kapcsolódóan az akkor már létező menedékházak, túra- és hegymászócélpontok is bemutatásra kerülnek.

Zerge-csorba – Zerge-hegy, avagy röpke őszi randevú a Sas úttal

Eredetileg egy szimpla csúcstúrára gondoltunk a Lengyel-Öt-tó völgyéből (Dolina Pięciu Stawów Polskich) a Sas út legmagasabb pontjára, a Zerge-hegyre (Kozi Wierch, 2291 m). A tervezés során viszont azt gondoltuk ki, hogy ha már odáig elmegyünk, miért ne néznénk meg a Zerge-csorbát (Kozia Przełęcz, 2137 m), és ha a körülmények (elsősorban a hóviszonyok és az esetleges jegesedés) megengedik, bejárjuk a Sas útnak (Orla Perć) ezt a rövid 400 m-es, de igen látványos, láncokkal alaposan felszerelt szakaszát.

A tavalyi szinten mozog a Tátra zergeállománya

Csaknem 1400 zergét számoltak össze a Tátrában az őszi állományfelmérés során. A hegység szimbólumának számító kérődzők száma a Tátra szlovák részén továbbra is emelkedik, a lengyel részen viszont csökken – derül ki a Tátrai Nemzeti Park erdeit felügyelő állami ügynökség adataiból. A park munkatársai által a múlt hónap második felében végzett állományfelmérés eredményei szerint a Tátra teljes területén – vagyis a szlovák és lengyel részén együttvéve – 1345 zerge, köztük 124 gida él. Az idei és a tavalyi számlálás adatait egybevetve kiderül, hogy a Tátra egészét tekintve némileg ugyan csökkent az ott élő zergék száma, ugyanakkor folytatódott az a tavaly első alkalommal tapasztalt jelenség, hogy míg a Tátra lengyelországi részén csökken az állomány, addig a hegység szlovák részén folytatódik az évek óta tartó növekedés.

Halálos zuhanás a Bástya-gerincen

2015. november 8-án a szlovák rendőrség kérte a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) segítségét egy szombat óta eltűntként keresett 48 éves bártfai férfi felkutatásában, aki az információk szerint szombattól a Magas-Tátrában tartózkodott. A férfi felkutatását a HZS munkatársai a Malompataki-völgyben (Mlynická dolina) kezdték meg. A mentőakció során kérték a Belügyminisztérium helikopterének segítségét, ez azonban a kedvezőtlen időjárás miatt a hegyimentők egy másik csoportjával kénytelen volt a völgyből visszafordulni. Az első földi mentőcsapat, akik a Malompataki-völgynek a Sátán alatti területét vizsgálta át, nem járt sikerrel.

Mire jó a téli zárlat?

A népszerű Poczuj Magie Gór! című blog írója, Kamil Filipowski gondolatai a Tátra szlovák oldalán november 1. és június 15. között érvényes téli zárlatról.

November 1-én, ahogy 1980-tól minden évben, ezúttal is életbe lépett a következő év június 15-ig tartó téli zárlat a Tátra szlovák oldalának magasabban fekvő turistaútjain. Ez a rendelkezés a legtöbb turistában egyenlő azzal a ténnyel, hogy a korlátozás alá eső turistautak a téli szezonban le vannak zárva. Felvetődik azonban néhány, a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) számára minden bizonnyal nagyon kellemetlen kérdés. Miért tartja fenn a TANAP továbbra is ezt a kuriózumnak számító rendelkezést? A természetvédelem miatt? Nem! Ez csak egy üres szlogen – az intézkedésben nehéz megtalálni a természet valódi védelmét. Vagy a biztonság? Szintén nem valós e szlogen érvényesítése azokon a helyeken, ahol a zárlat kezdete után még sokáig, vagy már jóval a zárlat vége előtt nincs hó. Miről is van akkor szó? A válasz az abszurd előírások kultusza. Ami igazán számít, az nem más, mint a bürokrácia. Szomorú, de igaz.

Holttestet találtak a Zsári-völgyben

A Hegyi Mentőszolgálat (HZS) Liptói-Tátrában működő alközpontját arra járó turisták értesítették, hogy egy férfi maradványait találták meg a Zsári-völgyben (Žiarská dolina), a Baranyec (Baranec) északnyugati lejtőjén. A 78 éves férfit ez év augusztusa óta eltűntként keresték, holttestét a jelzett turistautaktól távol lévő területen találták meg egy, a Zsári-völgy felé vezető vályúban. Halálának oka valószínűleg a mintegy 50 méter magasságból történő zuhanás lehetett.

A hegyimentők a férfi földi maradványait egy bélelt hordágyon, földi úton szállították le a Zsári- menedékházhoz, majd terepjáróval vitték le a völgy torkolatában található parkolóba, ahol a maradványokat átadták a rendőrség és a temetkezési szolgáltató szakembereinek.

Forrás és fotó: http://www.hzs.sk

Télies őszben a Zerge-csorbában

A Zerge-csorba (Kozia Przełęcz) az egyik legszebb magashegyi átjáró a Tátrában. Bár a csorbából nyíló kilátás némileg korlátozott, ellenben nagyon szép kilátást kínálnak a csorbába vezető viszonylag nehéz turistautak, akár a Lengyel-Öt-tó völgyéből, akár a Gąsienica-völgyből emelkedünk fel. Az alábbi fotókat október utolsó harmadában Kuba Witos készítette a Zerge-csorbába vezető túráról. Ne feledjük azonban, hogy a magasabban fekvő turistautakat a Tátrában friss hó és jég borítja, melyeken biztonságban csak hágóvasban lehet közlekedni.

185 éve született id. Divald Károly

185 évvel ezelőtt, 1830. november 2-án született Selmecbányán id. Divald Károly (1830-1897) fényképész, gyógyszerész, barlangfotográfus, a magyar fényképészet úttörője, a neves fotográfuscsalád alapítója, aki elsőként jutott fel kamerájával a Magas-Tátra sziklavilágába. A gyógyszerész végzettségű idősebb Divald Károly kezdetben Eperjesen dolgozott, s a technikai nehézségekkel dacolva a Tátra ihletett fényképésze lett. Az 1848-49-es szabadságharcban mint honvéd harcolt, majd a fegyverletétel után Bécsben gyógyszerészeti tanfolyamot végzett, ezután pedig Bártfán hat éven át gyógyszertárat vezetett. 1858-ban feleségül vette Steinhübel Borbálát, akitől öt gyermekük született, közülük hárman (Lajos, ifj. Károly és Adolf) később fényképészek lettek. Felesége korán meghalt, ekkor sógornőjét, Steinhübel Rózát vette feleségül, akitől újabb öt gyermeke született, köztük Divald Kornél, a későbbi műtörténész, a „szentek fuvarosa”.

Fotók és videók a Tátrából – 2015. október 16-31.

Kápolna-csúcs, Sas út, Liptói-Tátra, Csubrina, Csorbai-tó, Kacsa-völgyi-vízesés, Halastavi menedékház, Téry-menedékház, Batizfalvi-völgy, Liptói-Tátra, Nagyszalóki-csúcs, Tátra-csúcs, Kereszt-nyeretg, Hosszú-tavi menedékház, Kis-Nyereghágó-völgy, Öt-tavi-katlan, Hunfalvy-hágó. Címszavakban mindezeket láthatjuk a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján 2015 októberének második felében megosztott fotókon, a videók közül pedig Vlado Vričannak a Baranyecre és a Bánya-hegyre tett túrájáról készült két videóját, a Kereszt-nyeregre és a Kápolna-csúcsra tett túrától készült lengyel videót, a Svinica megmászásáról az elmúlt télen, majd a Sas út téli kölümények közötti bejárásáról az elmúlt héten készült, valamint a Tátra több arcát bemutató videót osztottam meg.

Bölényfalu – Szürke-hegy

Bölényfalu (734 m) – a zöld jelzésen – Fehér-szikla erdészház (937 m, 1:15 ó) – a piros jelzésen – Fehér-szikla (1316 m, 1:30 ó) – Szürke-hegy (1805 m, 1:30 ó). Vissza ugyanezen az útvonalon (3:30 ó). Teljes menetidő: 7:45 óra.

Bölényfaluból a zöld jelzésű útvonal enyhe emelkedéssel visz fel a Fehér-szikla erdészházig. Innen a piros jelzésen megyünk tovább az erdőben kelet felé, az út egyre meredekebben emelkedik a magas fenyvesek között, majd megérkezünk egy tisztásra. A tisztásról meredeken emelkedünk felfelé a Fehér-szikla jellegzetes gerincén át a szikla tetejére. Innen az útvonal hosszan emelkedik a törpefenyős gerincen, meredek szakaszok váltakoznak kevésbé meredek részekkel. Az út ezután egy meredek dolomitgerincre, az ún. Sziklavárosba vezet, melyet leküzdve megérkezünk a Szürke-hegy csúcsára.

Hét éves kisfiú a Tengerszem-csúcson. Biztonságos ez?

A 7 éves Krzyś nem először járt a Tengerszem-csúcson, hiszen a kisfiú édesapja vezetésével két évvel ezelőtt állt először Lengyelország legmagasabb csúcsán. A lengyel újságírók egy tapasztalt hegyimentőt kérdeztek arról, hogy ez a nehéz túra vajon biztonságos-e egy ilyen fiatal gyermek számára? A kisfiú a láncos részeknél történő mászás során beülőt viselt, hevederrel és karabínerrel végig a láncokhoz volt csatlakoztatva, ezen kívül pedig az édesapja egy kötéllel is biztosította. „Nem vagyunk profi hegymászók, de szeretünk kipróbálni különféle dolgokat” – mondta el a kisfiú apja, Krzysztof Turzański. „A gyerek tele vannak energiával, és mindenre képesnek érzi magát. A csúcsra felérve tapsvihar fogadta őt, ettől borzasztóan büszke volt önmagára” – tette hozzá az apa.

Halálos zuhanás a Giewont északi falán

Tegnap délután a Giewont csúcsán találtak egy hátizsákot, benne személyes iratokkal. Miután a zsák gazdája nem jelentkezett, a benne talált iratok alapján a hegyimentők elkezdték keresni egy 34 éves lengyel férfit, akinek a mobiltelefonja ki volt kapcsolva. A keresés során ma délelőtt a Giewont észak falában megtalálták egy férfi holttestét. Halálának oka a kb. 40-50 méteres magasságból történő zuhanás lehetett. Jelenleg folyik a holttest lehozatala a hegyről, a későbbi rendőrségi vizsgálat feladata lesz megállapítani, hogy a megtalált holttest azonos-e a tegnap eltűnt férfival.

A Tátra magasabban fekvő részein nem túl kedvezőek a túrázás feltételei, a turistautakat laza hóréteg borítja, amely csúszós és veszélyes.

Forrás: http://24tp.pl; Fotó: Ewelina Domańska

Őszi karbantartás a tátrai felvonókon

A www.vt.sk honlapon olvasható tájékoztatás szerint 2015 őszén az alábbi ütemterv szerint végzik a Magas-Tátrában közlekedő felvonók szokásos őszi karbantartását:

Tátralomnici felvonók:

November 9-13-ig a felvonók nem üzemelnek.

November 14-17 között a felvonók közlekednek.

November 18-tól december 4-ig a felvonók nem üzemelnek.

December 5-től téli menetrend.

Ótátrafüred – Tarajka, siklóvasút:

Október 26-30-ig nem közlekedett.

Október 31. – November 1: közlekedett.

November 2-6-ig nem közlekedik.

November 7-8: közlekedik.

November 9-11-ig nem közlekedik.

November 12-től: téli menetrend.

Téli zárlat és korlátozások a Tátrában

November 1-től a Magas-, a Bélai- és a Liptói-Tátra turistaútjain ismét téli zárlat lép életbe. Ez azt jelenti, hogy november 1. és június 15. között a Tátra szlovák oldalának völgyeiben a turisták csak a menedékházakig közlekedhetnek, a zárlat idején csak a síalpinisták, a természetvédők és a hegymászók mozoghatnak a lezárt területeken, a TANAP látogatási rendjében foglaltak figyelembe vételével. A menedékházak – a Hunfalvy-völgyi menedékház kivételével – természetesen továbbra is várják a turistákat, a magashegyi túrázóknak azonban ajánlott a hágóvas, jégcsákány vagy síbot, és még alacsonyabb magasságokban is megfelelően meleg ruházat használata.

Aranyosi Ervin – Halottaknak napján

Halottaknak napján,
gondolkozz el, kérlek!
Mennyire fontosak
azok, akik élnek?Milyen gyakran gondolsz

rájuk szeretettel?
Jelenthet-e annyit,
mint ki régen ment el?

Ilyenkor az ember
temetőbe jár ki,
Elmúlt szeretteit
véli megtalálni.
Közben annyin élnek
magányosan, távol,
kire nem jut idő,
kit a szív nem ápol.