2015. június 8., hétfő

Ismét bezöldült a Csorbai-tó, valószínűleg az algák miatt

A Csorbai-tó vize a téli időszak után ismét zöld színű maradt. Ez valószínűleg ezúttal is a cosmarium sphagnicolum nevű egysejtű zöld algának köszönhető, amely ismét ellepte a tó vizét. „Bár 2013 óta nem végeztünk újabb vizsgálatokat, feltételezzük, hogy az akkori esethez hasonlóan ezúttal is a Desmidiales családba tartozó mikroszkopikus zöld alga, annak is különösen a Cosmarium cf. Sphagnicolum fajának elszaporodása okozza az elszíneződést” – mondta Pavol Kráľ, a TANAP szakembere. A Csorbai-tó vize első alkalommal 2013 nyarán színeződött el, és azóta sem nyerte vissza eredeti színét. A tó vizének átláthatósága kb. egy méter, ez 2012-ben 3-5 méter, az 1960-as években pedig tíz méter is megvolt. A jelenlegi állapotra a szakember szerint hatással van az embereknek az utóbbi 150 évben a tó vizére gyakorolt hatása is. A tó vizének változása, vagyis az eutrofizáció ugyanakkor természeti tényezőkre is visszavezethető.

„A helyzet ismétlődik, és sem a tudósok, sem a szakemberek nem tudják megjósolni, mikor változik vissza ismét a tó vizének színe. Az eutrofizáció továbbra is fennáll, és hogy a továbbiakban ennek milyen fázisai következnek be, azt senki sem tudja megjósolni. Vagyis nem tudom megmondani, hogy a jelenlegi helyzetért mennyiben felelős a természet, és mennyiben az ember” – tette hozzá Kráľ.
Az eutrofizáció a tápanyag feldúsulása az édesvizekben. Előfordul, hogy ez a folyamat gyorsabban végbemegy – pl. kisebb tavaknál –, de van, amikor ez lassan következik be. Ez elsősorban a tőzegmohának – amely benövi a víz felszínét –, valamint a kidőlt fáknak és egyéb, a tavak közelében található üledéknek köszönhető, amelyet a vizes élőhelyeken fokozatosan benőnek a fák. Az eutrofizációs változásokkal párhuzamosan azonban az emberi jelenlét, valamint az állat- és növényvilág változása is hatással van a tavak életére.
Bár a tudósok 1984-ben a tó faunájának spontán változását figyelték meg, hivatalosan senki sem tudja megmondani, hogyan érkeztek ide az új fajok. A Csorbai-tó 150 évvel ezelőtt kihalt volt, nem éltek benne halak, ezeket később, az emberek telepítették a tó vizébe. „A XIX.-XX. század fordulóján sebes pisztrángot, szivárványos pisztrángot és pataki pisztrángot, 1929-ben pedig vörös úszójú jászkeszeget telepítettek, melyek mintegy 70 évig éltek a tóban. Mellettük a ritka, fehér húsú nagy maréna is bekerült a tóba. Utóbbi gyorsan alkalmazkodott a körülményekhez, természetes módon kezdett elszaporodni, és 1984-ben már a második leggyakoribb hal volt a Csorbai-tóban” – magyarázza a szakember, hozzátéve, hogy ez a faj mára csaknem teljesen eltűnt a tó vizéből.
Bár a Csorbai-tó környéke folyamatosan fejlődik, a szakember szerint az embereknek mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a fejlesztésekkel a lehető legkisebb károkat okozzák a tó élővilágában. Az embereknek valójában teljesen háttérbe kellene vonulni a tó közeléből, ez azonban ma nyilvánvalóan nem lehetséges. A globális felmelegedés, a káros anyag kibocsátás, a Csorbai-tóba történő mesterséges haltelepítés, a turizmus fejlődése mind olyan dolgok, amelyek felgyorsítják az eutrofizációt. A szakértők szerint a tátrai tavak vizének nagyon kicsi a semlegesítő kapacitása, vagyis az a képessége, hogy semlegesíteni tudják a külső beavatkozást. Ezért ezek a tavak lényegében teljesen kiszolgáltatottak, akár csak egy kisebb mértékű beavatkozás is nagy problémát okozhat nekik. A Csorbai-tavat a szakemberek és a tudósok tovább vizsgálják annak érdekében, hogy világosan meghatározzák, mi a teendő a tó védelme érdekében.

Forrás és fotó: http://poprad.korzar.sme.sk

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...