1943-ban a Singer és Wolfner
kiadó gondozásában jelent meg Szepesi N. (Nemény) Vilmos „Az ősi Szepesség”
című, Szepes vármegye múltját feldolgozó könyve. A 306 oldalon, 61 képpel
illusztrált könyv Lukács György előszavával és Vikár Béla bevezetésével látott
napvilágot. Ebben a művében a szerző érzékletes szavakkal jellemzi nem csak a
Szepességet, de azon belül a Magas-Tátrát is. Néhány, az ősi tátrai mondákra
utaló idézet a könyvből:
„… Láttátok-e már a festői rétet a
Virágoskertben, a Gerlachfalvi csúcs tövében, amely azért keletkezett, mert a
pásztorfiú kíváncsi volt és a parancsnál előbb oldotta meg a Hegyek Szellemének
ajándékzsákját? …”
„…Hallottátok-e már a tátrai természetnek azt
a hatalmas szimfóniáját, amelyet a tarpatak völgye vízeséseinek messze hangzó
zúgása alkot, amikor a csöndes szélben zizegő fenyőágak szelíd suttogásával
olvad egybe? …”
„ Álmodoztatok-e már a Zöld-tó partján csöndes
holdas estén, amikor a tó vizéből kivilágít a smaragdkő zöld színe, amely
egykor a Karbunkulus-torony ormát díszítette? ”
