Frölich
Davide (Dávid): Medulla Geographiae Practicae. Peregrinantium inprimis usui,
deinde Historiarum & rerum hoc tempore bellicosissimo gestarum, gerendarumq(ue)
pleniori cognitioni accomodata: In qua potissimum Europeae Regiones nobiliores,
& aditu f. Bartphensibus (Bártfa), 1639. Bartholomaei Bertrami.
Frölich Dávid (1595-1648) geográfus,
kalendáriumkészítő, csillagász és matematikus polihisztor, a XVII. század egyik
legtermékenyebb kalendáriumszerzője nagy hírnévre tett szert azzal is, hogy
1615-ben elsőként mászta meg a Magas-Tátra általa legmagasabban nevezett csúcsát
(későbbi kutatások alapján ez valószínűleg a Késmárki-csúcs lehetett). Erről
földleírásában, a Medulla Geograraphiae
Practicae című művében, valamint az 1644-ben kiadott Cynosura Viatorumban is beszámolt.
Leírt megfigyelései igazi
természettudósra vallanak. Például a légnyomásnak a magasságtól függő
változását előbb észlelte, mint azt Toricelliről, Pascalról és másokról a
fizikatörténet lejegyezte. A Medulla
olvasóhoz intézett előszavában Frölich megrója azokat az erénnyel kérkedő
tudósokat (Buchgelehrten), akik – sánta vargaként – folyvást otthon húzódnak
meg, becsmérlik a külföldi utazásokat, mégis a földrajz körül forgolódnak
(Frölich maga Frankfurti tanulmányai után 12 évet utazásokkal töltött).
Magyarországot és Erdélyt a 9-10. fejezetben (335-380. oldal) mutatja be. A Medulla Prolegomenája mintegy 85 latin
földrajzi kifejezést értelmez, egy részükhöz német és magyar megfelelőt is
csatol. A 46 latin szakszóhoz társuló mintegy 70 magyar terminus jó része
hétköznapi. Korabeli, kézzel festett pergamen kódexlapba kötve, keretdíszes
címlappal, beszedett könyvdíszekkel.
