2014. május 31., szombat

Kötélegyensúlyozó bravúr a Holdárnyék-barlangban

Néhány nappal ezelőtt a Bélai-Tátra alatt található mágikus Holdárnyék-barlangban (Mesačný tieň) bravúros teljesítményt hajtott végre egy 23 éves profi kötélegyensúlyozó. A civilben informatikus fiatalember a 300 méteres mélység fölött kifeszített 100 méter hosszú kötélen egyensúlyozva ment át a barlang egyik feléből a másikba. Korábban az extrém kötélegyensúlyozók csak épületek és hegycsúcsok, sziklák között mutattak be ilyen gyakorlatokat, barlangban eddig senki nem hajtott végre ilyen mutatványt. A jégkorszakból származó barlangot 10 évvel ezelőtt fedezte fel barlangászok egy csoportja, de még a mai napig sincs teljesen feltárva. „Sokáig játszottam a gondolattal, hogy kötélegyensúlyozókat hívjak a barlangba, és az megpróbáljon kötélen egyensúlyozva átjutni a hatalmas mélység fölött. Végre eljött, igaz csak egyvalaki, de ez belevaló fickó” – mondta el a barlang egyik felfedezője, Igor Pap. „Csábítónak tűnt az ajánlat, de amikor megnéztem Pavol Barabáš filmjét a barlangról, gyorsan el akartam felejteni. De nem tudtam ellenállni és most itt vagyok” – mondta el a kötélegyensúlyozó.


2014. május 30., péntek

Túravezetők és új kapuk a Szlovák Paradicsomban

A ma álló, hamarosan lecserélendő kapu
A Szlovák Paradicsom Nemzeti Park vezetése azt tervezi, hogy a nemzeti parkban is lehetővé teszik azt, hogy a turisták szakértő túravezető kíséretében ismerkedjenek meg a hegység látnivalóival. „A világban ez egy megszokott forma a nemzeti parkok bemutatására, meglátjuk, nálunk hogyan működik majd” – mondta a nemzeti park igazgatója, Tomáš Dražil. A külföldi gyakorlattól eltérőn annyi lesz a különbség, hogy a Szlovák Paradicsom természeti szépségeit bemutató túrákhoz itt ingyenesen lehet csatlakozni. A túrák nem csak a szakmai, hanem azon laikus érdeklődők számára is érdekesek lehetnek, akik egy kicsit többet szeretnének megtudni a nemzeti park természeti szépségeiről. Az igazgató úgy gondolja, hogy a természetvédők kíséretében végrehajtott túra azoknak lehet vonzó, akiket érdekel az állat- és növényvilág, hiszen a kirándulások időpontját és helyszínét mindig egyedileg határozzák meg.

2014. május 29., csütörtök

Az ember miatt tarolnak a szélviharok a Tátrában

Tíz éven belül negyedszer csapott le pusztító szélvihar a Magas-Tátrára május közepén, miközben az erdők még alig heverték ki a 2004-es nagy katasztrófát. Hegygerincen átbukó, 150–200 kilométeres szelek mindig is voltak a világ legkisebb magashegységében, de csak az emberi beavatkozás miatt tudnak ekkora károkat okozni. Árvai Mátyás geográfus összefoglalója.
Tíz évvel ezelőtt elképzelni sem tudtunk olyan természeti katasztrófát, amely 2004-ben a Magyarországhoz közel fekvő Magas-Tátrában következett be. November 19-én az esti órákban pusztító erejű szélvihar csapott le a tátrai erdőségekre és falvakra. A szélsebesség a magasabb csúcsokon meghaladta a 200 km/órát. A szél a hegység szlovákiai oldalán több mint 12 ezer hektárnyi erdőt döntött ki, illetve rongált meg. A fák elszállítása és a letarolt erdőségek újratelepítése évekig tartott. A világ legkisebb magashegységében legutóbb 2014. május 15-én csapott le brutális szélvihar. 

2014. május 28., szerda

Sas út (Orla Perć) A-tól Z-ig

A Sas út – tekintélyes, egyszersmind legendás tátrai gerincút, amely a Zawrattól (Zawrat) a Kereszt-nyeregig (Krzyżne) helyenként a gerinc közelében halad, mindamellett határozott traverzálások jellemzik. Bevezetésképpen néhány szó az út történelméről. A Sas út létrehozásának ötlete a XX. század elején született meg, kezdeményezője Franciszek Henryk Nowicki lengyel költő volt, aki 1901 februárjában javasolta az útvonal kiépítését. Az ötlet megvalósításával azonban várni kellett néhány évet, a Sas út kiépítése ugyanis nagyrészt 1903 és 1906 között zajlott le. Az útvonalat a Tátra Egyesület (Towarzystwo Tatrzańskie) irányításával, építették ki, melyhez nagy mértékben hozzájárult a szenvedélyes turista, Walenty Gadowski lelkész, aki személyesen vett részt az útvonal kiépítésében, valamint a költségek egy részét is fedezte. 1904 és 1912 között készültek el a Sas útra történő fel- és lejutást lehetővé tevő turistautak, legkésőbb készült el a Zerge-csorbába (Kozią Przełęcz) vezető útvonal, amelyet 1925-ben lezártak, és csak 1953-ban nyitottak meg ismét. Az útvonal megjelenése és nyomvonal idővel különböző változásokon ment keresztül.

2014. május 27., kedd

Konrád-menedékház / Schronisko na Hali Kondratowej

A Lengyel-Tátra legkisebb menedékháza, a Konrád-menedékház (1333 m) a Nyugati-Tátrában, a Konrád-rét (Kondratowa Polana) szélén, a Giewont (Giewont) déli falának tövében található. A menedékháztól csodálatos panoráma nyílik a környékre, a Giewonttól kezdve a Kondár-púpon (Kondracka Kopa) és a Száraz-Konrád-hegyen (Suchy Wierch Kondracki) át egészen a Gáspár-csúcsig (Kasprowy Wierch). A turisták már a XIX. század elején látogatták a Konrád-rétet, akkoriban a pásztorok szállásain töltötték az éjszakát. 1910 előtt felépítettek itt egy sí-menedékházat, amelyet nem sokkal később lavina pusztított el, de 1913-ban ismét felépítették. 1933-ban a réten egy barátságtalan menedékház állt, amelyet Murzasichle községből származó góralok tartottak fenn. Ez a hajlék azonban a megszállás évei alatt leégett, maradványait a később felépített mai menedékház építésnek idején bontották le. A jelenlegi épületet Bogdan Laszczka tervezte, és a Lengyel Tátra Egyesület (PTT) építtette 1946-48 között. Két évvel később kibővítették, ekkor újabb szárnyat építettek hozzá.

2014. május 26., hétfő

Tűzesetek a Magas-Tátrában

Az elmúlt évben a Magas-Tátrában, a Tátrai Nemzeti Park Állami Erdészet (TANAP) működési területén négy alkalommal fordult elő erdőtűz, melyek főleg a fiatal erdőkben pusztítottak. Az erdőtüzek által okozott kár 2013-ban megközelítette az 50.000 €-t. Ezek közül a legjelentősebb tűzeset az ótátrafüredi temető alatt ismeretlen okból keletkezett tűz volt, ennek következtében 20 hektár fiatal erdő pusztult el. Nem sikerült azonosítani annak a további három tűzesetnek a felelősét sem, amelyekkel az elmúlt év július végén és augusztus elején harcoltak a szakemberek Felsőhági, Ótátrafüred és Matlárháza közelében. Ezek a tüzek a legtöbb esetben a 2004-es vihar után természetes módon fejlődésnek indult vagy mesterségesen módon újratelepített fiatal erdőkben okoztak károkat. A teljes okozott kár megközelítőleg 50.000 €, a környezeti kár mértéke azonban felbecsülhetetlen.

2014. május 25., vasárnap

Fiatal pap a Tátra újabb áldozata

Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) hegyimentői szombaton reggel kezdték meg annak a 29 éves férfinak a keresését, aki május 23-án, pénteken este egy tátrai kirándulás után nem tért vissza a szállására. A fiatal pap holttestét végül a Lengyel-Öt-tó völgyében (Dolina Pięciu Stawów Polskich), a Hátsó-tó (Zadni Staw) közelében találták meg. A hegyimentők feltételezése szerint a fiatal férfi halálát valószínűleg nagy magasságból történő kicsúszás okozta. A Tátrában jelenleg 1-es fokozatú lavinaveszély van érvényben, a magashegyi részeken téli körülmények uralkodnak. A hegyimentők túráik során óvatosságra intik a turistákat.

Forrás: http://24tp.pl; Fotó: Ewelina Domańska

Gömbpanorámák a Halastóról

A Halastó (Morskie Oko) 1395 méter tengerszint feletti magasságban fekszik, ez a legnagyobb tó a Tátrában (területe 35 hektár), egyben egyike a legmélyebbeknek (mélysége 51 méter). A tó egyik jellemzője természetes halállománya (a tóban pisztrángok élnek, erre utal a tó eredeti lengyel neve is, hiszen régebben Rybi Staw, vagyis mai magyar nevéhez hasonlóan Halastó néven ismerték, mai lengyel nevét, amely szó szerinti fordításban Tengerszemet jelent, csak a XIX. században, a turizmus kialakulása idején kapta). A tó az év néhány hónapjában be van fagyva, a víz még a legmélyebb részeken is csak igen enyhén hullámzik (a mélyebben fekvő részek állandó hőmérséklete +4 °C, a felső rétegek melegebbek). A gleccser által maga előtt tolt moréna gátján épült fel 1907-1908-ban a PTTK Stanisław Staszicról (a tó egyik első feltárójáról) elnevezett Halastavi menedékháza. A Halastavat a piros jelzésű turistaúton kb. 1 óra alatt akár járhatjuk körül.

2014. május 24., szombat

100 éve hunyt el dr. Jordán Oszkár

100 évvel ezelőtt, 1914-ben hunyt el dr. Jordán Oszkár (1887-1914) hegymászó, alpesi síző, budapesti ügyvéd, Jordán Károly unokaöccse. 1908-tól a Budapesti Egyetemi Turista Egyesület jegyzője, majd később alelnöke (1910-1911). Leggyakoribb túratársai Barcza Imre és Szaffka Tihamér voltak. Több új utat mászott, pl. a Lomnici-csúcs nyugati falának első próbálkozása (1909), és több első téli mászás (pl. 1909-ben a Karbunkulus-torony, 1910-ben pedig a Fecske torony) résztvevője is volt. A felvidéki turizmus úttörőjeként is emlékezhetünk rá, járta az Alacsony-Tátrát (pl. sível járt a Gyömbéren 1907-ben), a Nagy- és Kis-Fátrát. Túráiról a Turistaság és Alpinizmusban és az MKE Évkönyvében publikált, az 1909-ben a Hegyes-toronyra tett túrájáról például egy kis történelmi áttekintéssel együtt az egyesület 1910. évi évkönyvében olvashatunk a Hegyes-torony (2356 m.) megmászása című írásában. Az I. világháború kirobbanásakor, miután megkapta behívóját, öngyilkosságot követett el.

Forrás és fotó: http://www.fsz.bme.hu

2014. május 23., péntek

Albrecht Sydow – Die Central-Karpathen

Die Central-Karpathen. Entworfen von A. von Sydow und Inginieur-Geographen Wolff. Berlin 1830.
Megjelent Albrecht von Sydow: Bemerkungen auf einer Reise im Jahre 1827 durch die Beskiden, über Krakau und Wieliczka nach den Central-Karpathen, als Beitrag zur Characteristik dieser Gebirgsgegenden und ihrer Bewohner (Berlin 1830, Ferdinand Dümmler) című könyve mellékleteként.

2014. május 22., csütörtök

Használható és járhatatlan turistautak a Tátrában

A Tátrában a turistautak egy része még jelenleg is járhatatlan, a Magas- és a Bélai-Tátrában lévő magashegyi menedékházak azonban megközelíthetők. A múlt heti vihar, amely a Tátrai Nemzeti Park területén mintegy 130.000 fát döntött ki, hatalmas károkat okozott a turista infrastruktúrában is. A teljes kárösszeg eléri a 250 ezer €-t, a túraútvonalakban és a turistalétesítményekben keletkezett kár a jelenlegi adatok szerint 160 ezer €-ra rúg. Mivel a nemzeti park legtöbb turistaútján még érvényben van a téli zárlat, a turisták nem fogják jelentősen érzékelni a kidöntött fák kitermelése és az elmosott turistautak helyreállítása miatti időszakos lezárásokat (személyes véleményem szerint ez a mondat azért nem állja meg a helyét, mivel a téli zárlat alapvetően a magasabban fekvő, így a vihar által nem érintett területekre vonatkozik – a szerkesztő).

2014. május 21., szerda

Melyik a Tátra legnagyobb vízesése?

A Magas-Tátra legmagasabb vízesése az általánosan elfogadott nézet szerint a Nefcer-vízesés (Kmeťov vodopád), amely a Kapor-völgy (Kôprová dolina) egyik mellékvölgyében, a Nefcer-völgyben (Nefcerská dolina) található, 1245 méter tengerszint feletti magasságban. A turisták előtt lezárt Nefcer-völgyben folyik a Nefcer-patak (Nefcerský potok), amelyen a 80 méter magas vízesés látható (összehasonlításul ez kb. egy 30 emeletes épület magasságának felel meg). A patak szélessége a vízesésnél mindössze 1,5 méter. A tényleges vízesés 1500 méter magasságban kezdődik egy sor kisebb vízeséssel, majd az alsó részen található a többlépcsős Nefcer-vízesés, amelynek alsó lépcsőit a turisták a Kapor-völgyben vezető kék jelzésű turistaútról érhetik el. 
Ezzel ellentétes adatokat találunk Władysław Cywiński „A Tátra” című, magyar nyelven megjelenés előtt álló hegymászókalauzában, ahol a 2013-ban elhunyt neves kalauzíró a Nefcer-vízesések néven három, egymástól jól elkülönülő vízesésről ír. Ezek a mintegy 30 m magas Felső-Nefcer-vízesés (Vyšný nefcerský vodopád), a 45 méter magas Középső-Nefcer-vízesést (Kmeťov vodopád), valamint a mintegy 60 méter magasságú Alsó-Nefcer-vízesés (Nižný nefcerský vodopád). Mivel ezek egymástól elkülönülnek, ezeket nem tekinthetjük egy vízesésnek.

2014. május 19., hétfő

Helyzetkép vihar után - összefoglaló helyzetjelentés

A Tátrára csaknem tíz év elteltével május 15-én ismét lecsapott a bóra nevű szélvihar. A Tátrai Nemzeti Parknak csak a TANAP Állami Erdészete által kezelt területén több mint 100 ezer darab (82 ezer köbméter) gyökerestől kidöntött vagy kettétört fát, járhatatlan és elmosott turistautakat hagyott maga után. A legrosszabb a helyzet Felsőhági (Vyšné Hágy) környékén, ahol a heves széllökések csaknem 60 ezer darab (40 ezer köbméter) fát fektettek a földre. Hasonló a helyzet Podbanszkón (Podbanské), a Csendes- (Tichá dolina) és a Kapor-völgyben (Kôprová dlina), ahol az erdészeknek legalább 20 ezer köbméter fától kell megtisztítaniuk a területet. Ótátrafüred (Starý Smokovec) környékén a kb. négyezer kidöntött fa (3000 köbméter) mellett mintegy 30 hektár területen jelentős károkat szenvedtek a 2004-es szélvihar után telepített fiatal ültetvények.

Meghosszabbították a Felső turistautat

Akik az utóbbi három évben, pontosabban 2010. június 1. után túráztak a Bélai-Tátra egyetlen, a turisták előtt megnyitott turistaútján, a Zár (Ždiar, 896 m) és a Kopa-hágó (Kopské sedlo, 1749 m) közötti zöld jelzésen, és nyitott szemmel jártak, a régebbi térképekhez és útleírásokhoz képest két jelentős változásra figyelhettek fel. Egyrészt arra, hogy ez a nagyközönség előtt 1993-ban megnyitott, 2010-ig csak Zárból a Kopa-hágó felé egy irányban járható turistautat két irányban is járhatóvá tették, másrészt arra, hogy a korábbi zöld jelzések mellé felfestették a piros jelzést is. Ez a változás annak idején, 2010-ben azt hiszem nem kapott kellő nyilvánosságot, ezért ezzel az írással erre szeretném felhívni a Tátrába látogató turisták figyelmét.
Amint az a Tátrát járó legtöbb turista előtt nyilvánvalóan ismert, a Magas-Tátra leghosszabb, egybefüggő turistaútja a Felső turistaút, másik ismert nevén a Magisztrále (szlovákul Tatranská magistrála). A turistaút kiépítésének ötletét elsőként Jeltsch Hugó vetette fel a Magyarországi Kárpátegyesület 1903-as évkönyvében. A mai Felső turistaút egyes szakaszai már abban az időben léteztek, de nem alkottak egységes útvonalat. Az ötletet az I. világháború után, 1923-ban Petr Karel élesztette újjá, amikor leírta a létező szakaszokon tett túráját, és javaslatot nyújtott be ezen szakaszok összekötésére Sólyom út néven.

2014. május 18., vasárnap

Nem csak a szemnek szép, az orrnak is kellemes

Az egyre melegedő tavaszi napok jelentősen elősegítik több vadon élő növény fejlődését. Közülük az egyik a Tátrában ritkaságnak számító henye boroszlán (Daphne cneorum). A virág édes, mámorító illata sok helyen érezhető ebben az időszakban a napos, meleg fenyvesekben. Virágai nélkül sokan fel sem figyelnek erre a növényre, a virágzási időszakban azonban illatán kívül szép rózsaszínű, sokszor kis párnát alkotó virágai is vonzzák a tekintetet. Az elfekvő szárú, szétterülő henye boroszlán (innen ered neve is) termofil faj, amelynek elterjedési területének északi határaként a Tátrában is megtalálható. Ettől északabbra csak Dél-Lengyelországban és Ukrajnában fordul elő.

2014. május 17., szombat

Siklóernyőzésre kijelölt területek a Tátrában

Az egyik olyan sport, amelyet a Tátrában is lehet gyakorolni, a nagyon látványos siklóernyőzés. Ez azonban bármilyen fájó is a lengyel siklóernyősök számára, legálisan csak a hegység szlovák oldalán gyakorolható. A Tátra meredek sziklái mindig is vonzották a siklóernyőzés szerelmeseit. A hegységben számos, kényelmes indulást lehetővé tevő starthely létezik, valamint számtalan olyan szép terület, amely fölött kivételes öröm repülni. Szeretnénk azonban mindenkit figyelmeztetni, mielőtt még megszegi a szabályokat, hogy Lengyelországban a Tátra fölött nem engedélyezett a siklóernyőzés. A siklóernyősök Szlovákiában viszont találnak néhány olyan helyet, ahol kedvükre hódolhatnak szenvedélyüknek anélkül, hogy kellemetlenségeknek tennék ki magukat.

2014. május 16., péntek

Fokozott lavinaveszély, nehezen járható utak a Tátrában

A Tátra időjárását jelenleg egy alacsony nyomású légköri front határozza meg, amely jelentős szélerősödést okozott Szlovákia csaknem egész területén, a hegyekben azonban az átlagosnál is hevesebb széllökéseket okozott. Az erős, néhol viharos szelet intenzív esőzés kíséri, amely 1800 méter tengerszint feletti magasságtól intenzív havazásba megy át. A Magas- és a Lipót-Tátra legmagasabban fekvő területein helyenként közel 40 cm-nyi friss, nedves hó hullott. Az előző havazással együtt helyenként akár 100 cm is lehet a hóréteg vastagsága. Ez az erős széllel párosulva jelentősen megnöveli a lavinaveszélyt. Az új hó a nagyobb magasságokban az erős szélnek köszönhetően egyenetlenül oszlik meg, emiatt akár a lejtők kisebb terhelése során is lavinák indulhatnak el, egyes helyeken pedig közepes méretű spontán lavinák is kialakulhatnak. Különösen a nagyobb tengerszint feletti magasságban fekvő területek lehetnek veszélyesek, ezek viszont hatással lehetnek az alacsonyabban fekvő turistautakra és ösvényekre. A fokozott lavinaveszély az elkövetkező napokban továbbra is fennmarad.

Fotók és videók a Tátrából – 2014. május 1-15.

Lassan a Tátrában is elérkezik a tavasz, és bár a magasabban fekvő területeken még bőven van hó, mostanában egyre több, a tavaszt és a nyarat idéző fotó és videó kerül fel az internetre, így az egyik legnépszerűbb közösségi oldalra is. A www.magas-tatra.info profiljából adódóan a mögöttünk álló két hétben megosztott fotók is leginkább a Tátra szépségeit igyekeztek bemutatni. Ebben az időszakban látható volt egy olyan fotó, amely a repülőgép ablakából ábrázolja a Tátrár és Zakopane városát, és nem tudatosan, de valahogy most több olyan fotó is felkerült, amely a természet szépségeivel, a különleges időjárási helyzetekkel, a felhőkkel foglalkozik. Viharfelhők és felhős napok, sejtelmes és havas Tátra. Címszavak az alább látható fotókról.

2014. május 15., csütörtök

Ezekben a napokban nem ajánlott a Tátrában túrázni

Bár a Tátrában nem várható újabb, jelentős szélvihar, a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) szakemberei, valamint a magashegyi menedékházak bérlői ezekben a napokban nem javasolják a magashegyekben történő mozgást. Annak ellenére, hogy erős szél fúj, és a lavinaveszélyt is felemelték hármas fokozatúra, a helyzet a szakemberek szerint még nem drámai. A poprádi tűzoltóknak szerdán este csak néhány kidőlt fát kellett eltávolítani, pl. Ótátrafüred és Tátralomnic között is. Néhány fát ki kellett vágni a Csorbai-tó és a Poprádi-tó között, és folyamatosan figyelik a veszélyesnek ítélt útszakaszokat. A tűzoltóság szóvivője a rossz idő ellenére nem látja tragikusnak a helyzetet.

Időjárás a tavaszi magashegyekben

A hegyi túrák sikerének egyik legfontosabb befolyásoló tényezője az időjárás. Mivel kedvenc sportod nem teremsport, ezért ezt a tényezőt nem szabad figyelmen kívül hagynod! Ezen túlmenően fontos persze, hogy képességeidnek és túratársaid képességének megfelelő túrát válassz, legyen megfelelő felszerelésetek és azt helyesen tudjátok mindannyian használni!
A mai internetes világban az időjárást viszonylag könnyedén lehet ellenőrizni, jól meg lehet határozni, hogy a kitűzött cél elérhető lesz-e az általad kiválasztott időpontban, vagy sem. Érdemes a túra előtt már egy héttel elkezdeni ellenőrizni az időjárás előrejelzéseket. Ha lehet, több internetes oldalon is nézd meg, mert többen, több félét szoktak előrejelezni és ezek nem mindig egybehangzóak!
Mit is kell ellenőrizni, és milyen következtetéseket lehet levonni egy-egy időjárás jelentésből?

2014. május 14., szerda

Műanyagra cserélik a tátrai emléktáblákat

Az utóbbi időszakban a színesfém tolvajok által egyre nagyobb számban ellopott emléktáblákat felületkezelt műanyag táblákra cserélik a Magas-Tátrában, melyek külsőleg hasonlítanak a réztáblákra, de a tolvajok számára értéktelennek számítanak. Ezzel az intézkedéssel próbálják meg elejét venni a történelmi eseményekről, a tátrai települések, a hegység életében jelentős szerepet betöltő személyekről megemlékező emléktáblák mind nagyobb számú ellopásának. Ennek jegyében 2013 őszén Tátraszéplakon ismét felavatták a település visszatérő vendégei közé tartozó Jiří Wolker cseh költő emléktábláját, melyet eredetileg 1949-ben állítottak fel. A városi rendőrség vezetője, Miroslav Kolodzej elmondta, hogy az ellopott emléktáblák elsősorban eszmei értéket képviselnek, anyagi értékük csak a színesfém tolvajok szemében van. Az ismételten felavatott emléktábla már felületkezelt műanyagból készült.

2014. május 13., kedd

Barátságos túratársaink, a mormoták

A Tátra egyik legkedvesebb állata kétséget kizáróan a mormota, amely az egyik legnagyobb rágcsálóféle. A világon 14 mormotafajt tartanak nyilván, közülük kettő, a bobak és a havasi mormota él Európában. Utóbbi faj (Marmota marmota) egyik alfaja a Tátrában élő tátrai mormota (Marmota marmota latirostris). A Tátrai Nemzeti Park az európai mormoták legészakabbra fekvő élőhelyének számít. A tátrai mormota jelenlegi állománya a Tátra szlovák oldalán kb. 800 egyedet számlál, ami a szakemberek szerint kielégítőnek nevezhető. A hegység déli oldalán a Menguszfalvi-völgyben a Felső-Kapor-hágó környékén, a Malompataki-völgyben a Fátyol-vízesés közelében, valamint a Felkai-völgy Virágoskertjében találkozhatunk a legnagyobb eséllyel mormotával.

2014. május 12., hétfő

„Tátra gerincein” hegyi futóverseny legközelebb 2015-ben

A rendkívül sikeres „Tátra gerincein 2013” (Bieg Ultra Granią Tatr) hegyi futóverseny szervezői bejelentették, hogy a következő ilyen rendezvényre terveik szerint 2015-ben kerül majd sor. A szervezők 2013 decemberében az alábbi levelet juttatták el a média képviselőihez: „Kedves futók! Mivel rengeteg kérdést kaptunk Tőletek a következő versennyel kapcsolatban, szeretnénk mindenkit tájékoztatni a jelenlegi helyzetről. A Tátrai Nemzeti Parkkal (TPN) kötött megállapodásunk lehetővé teszi számunkra, hogy ezt a futóversenyt nem gyakrabban, mint kétévente egyszer rendezzük meg. Ezért 2014-ben értelemszerűen nem szervezzük meg a versenyt. A következő szezonban szeretnénk megszerezni a szükséges engedélyeket ahhoz, hogy 2015 augusztusában ismét megrendezhessük a versenyt. Reméljük, hogy megkapjuk a szükséges engedélyeket, és ha sikerül megrendezni a második „Tátra gerincein” versenyt, az felejthetetlen lesz…

2014. május 11., vasárnap

2014. május 10., szombat

160 éve született Majunke Gedeon

160 évvel ezelőtt, 1854. május 9-én született a Szepességben letelepedett olasz családból származó Majunke Gedeon (1854-1921) szepesszombati építész, több magas-tátrai menedékház, valamint a Tátra-körút településein több középület, szálloda építője, tervezője. Építészeti tanulmányait a bécsi műegyetem rendkívüli hallgatójaként kezdte meg (1872-77), majd a bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult (1877-80). Ezután rövid ideig gróf Andrássy Manó betléri birtokán tevékenykedett, majd a késmárki bank Alsótátrafüred kiépítésével kapcsolatosan kereste meg. Vállalkozóként, építészként működött, szakértője volt a Magyarországi Kárpátegyesület (MKE) épülő múzeumának, egyben az egyesület építészeti bizottságának az elnöke is volt. 1884-ben megnősült, a boroszlói (Wroclaw) születésű Hergessel Alice-szal (1864-1940) kötött házasságából négy gyermekük született. Felesége a Vöröskeresztben jeleskedett, a szepesszombati helyi szervezet alapító elnöke volt.

2014. május 9., péntek

Hazajáró - Szepesség I. Branyiszkótól a Lőcsei-hegységig – Duna TV, május 11. 13:50

Szomorú, esős időben kezdtük el a forgatást a Szepesség keleti felében található Branyiszkó-hágóban, de korántsem ilyen szomorú az a történelmi esemény, melynek kapcsán a hágó neve bekerült a magyar történelemkönyvekbe. 1849 telén Guyon Richárd vezetésével a magyar seregek szétverték a Szepességet Eperjessel összekötő szorost uraló osztrák erőket. E jelentős történelmi eseményről a hágótól pár percnyi sétára egy, az erdőben elrejtett kopjafa emlékeztet - sajnos az emlékmű csak így a szélsőséges elemektől eldugva élheti túl a mai politikai viharokat.
Rövid forgatás után indultunk el a közelben fekvő Zsigrára, ahol a XIII. századi román stílusban épült erődtemplomot csodáltuk meg, amelyet az UNESCO is védelem alá helyezett! A falu fölött „őrködő” Drevenik-hegyen keresztül gyalogoltunk fel a Szepesi-várba.

2014. május 8., csütörtök

Ismét látogatható a TANAP botanikus kertje

Pompás tárnics / Gentiana clusii
Jana Černická, a Tátrai Nemzeti Park Állami Erdészet (Státne lesy TANAPu) botanikus kertjének vezetője valószínűleg azon kevesek közé tartozik, akik örültek a Húsvét előtt beköszöntött hidegebb napoknak. A meleg tél ugyanis nem kedvez a botanikus kertben élő legtöbb növénynek, mivel ezek magashegyi környezetből származnak, ahol ezek a növények alkalmazkodtak a Tátralomnicon tapasztaltnál sokkal zordabb éghajlathoz. „Eltekintve attól, hogy a botanikus kert látogatóinak a szabadban kell tartózkodni, a növényeknek sokkal jobb ez az időjárás, mintha száraz és nagyon meleg idő lenne” – mondta Černická. Jó példa erre a pettyes tárnics (Gentiana punctata), amelynek a gyökerét a múltban alkohol előállításához használták. „Ültettünk pettyes tárnicsot a botanikus kertben, de ezek virágzásához nem megfelelőek itt a körülmények. A levelei kihajtottak, de virágot nem hozott. Azt hiszem, túl meleg van itt neki” – mondta a szakember. A pettyes tárnics a Tátrában kb. 2000 méter tengerszint feletti magasságban, napos, de nedves helyeken fordul elő.

2014. május 7., szerda

In memoriam Kókai Tamás – Ma lenne 40 éves…

Másodszor indultunk kettesben a Tátrába, és először úgy, hogy menedékházban alszunk, valamint úgy, hogy a teljes három napot a Lengyel-Tátrában töltjük. Erről elöljáróban csak annyit, hogy egyik legemlékezetesebb túránk lett, és hagyományt is teremtettünk vele, hiszen a következő néhány évben a júniusi, lengyel-tátrai menedékházas túrákkal indítottuk a nyári túraidényt. Igaz, a következő évtől már mindig többen voltunk, de sajnos 2004-től már Tomi nélkül…

2014. május 6., kedd

Murowaniec menedékház / Schronisko Murowaniec

A Gąsienica-szécsen (Hala Gąsienicowa) álló Murowaniec menedékház (1500 m) a Gąsienica-Szárazvíz-völgyben (Dolina Suchej Wody Gąsienicowa) található. A szécs és környéke gyönyörű alpesi turistaútjairól híres, emellett a lengyel hegymászás bölcsőjeként tartják számon. A turisták a XIX. század elején kezdtek érdeklődni a völgy iránt, a század közepén egyre több turista érkezett a völgybe, majd a század vége előtt már a téli hónapokban is látogatták. 1885-ben a Gąsienica-Fekete-tó (Czarny Staw Gąsienicowy) partján már akkor létező, kőből összetákolt menedék közelében Józef Sieczka egy kicsiny menedékkunyhót épített. Ez a menedékkunyhó 1920-ig létezett, ekkor leégett. A Tátra Egyesület (TT) 1890-ben vásárolta meg a Gąsienica-szécsen álló két szénakunyhó 1/10 részét, melyek közül az egyiket 1891-ben nyári szállássá, majd 1894-ben menedékházzá alakítottak át, a másikban pedig konyhát rendeztek be.

2014. május 5., hétfő

Tarajka: nem lesz sem felvonó, sem hegyi robogó

Tátraváros önkormányzatának képviselőtestülete elutasította a Tatry Mountain Resorts (TMR) vállalkozás Tarajka (Hrebienok) és a Kő-pataki-tó (Skalnaté pleso) között tervezett felvonójának tervét. Ehhez a képviselőtestületnek meg kellett volna változtatni a település területrendezési tervét, erre azonban nem került sor. A projekt egy átfogó, az ótátrafürdei sípályák fejlesztését célzó javaslat részeként került a képviselőtestület elé. A képviselők úgy döntöttek, hogy csak a környezeti hatásvizsgálatok elvégzése, annak eredményének ismerete után foglalkoznak ismét a tervvel. „Nem korlátozzuk a TMR tevékenységét, hiszen ez szükséges a turizmus fejlesztése érdekében, de először újra kell gondolni a város és a TMR között együttműködés kereteit. Azt kell mondanom, hogy a helyiek közül többen elégedetlenek azzal, ami itt folyik, és ez feszültséget okoz a város lakóiban” – indokolta a döntést Robert Gálfy képviselő. A képviselő szerint meg kell állapítani azokat a kereteket, amelyeket a TMR-nek is be kell tartania beruházásai tervezése és kivitelezése során.

2014. május 4., vasárnap

Interaktív, 360 °-os gömbpanorámák a Magas-Tátrában

A www.tatryportal.sk oldalon szép téli gömbpanorámákat találunk a Magas-Tátráról. Sokan szeretik ezeket az interaktív panorámaképeket, akik már jártak egy-egy helyszínen, azok azért, mert korábbi túrink emlékeit idézhetjük fel segítségükkel, akik viszont még nem voltak a Tátra e részein, azok legalább ezeknek a panorámafotóknak a segítségével képet kaphatnak arról az érzésről, amelyet a Magas-Tátra egy-egy fontos pontján átélhet az ember.
Nézzük tehát, melyek azok a völgyek, hágók, csúcsok, sípályák, amelyekről szétnézhetünk ezeknek a gömbpanorámáknak a segítségével.

2014. május 3., szombat

Fotók és videók a Tátrából – 2014. április 16-30.

Ahogy azt az oldal rendszeres látogatói talán mer megszokhatták, újabb két hét elteltével ismét egy bejegyzésben gyűjtöttem össze az oldal facebook profilján az elmúlt időszakban megosztott fotókat és videókat. Április második felében az alábbi fotókat, videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal facebook profilján. Ahogy eddig, a fotókon továbbra is leginkább a Magas-, a Liptói- és a Lengyel-Tátra sokak által ismert és kedvelt turistacélpontjai, csúcsai, völgyei, tavai láthatók, de egy-két fotó erejéig a mai Szlovákia, az egykori Felvidék más hegységeibe is ellátogatunk, mint például most a Szlovák Paradicsom egyik szép szurdokvölgyébe. A változatosságot szem előtt tartva kevésbé ismert, eldugottabb völgyek (pl. a Rejtett-völgy), a legmagasabb csúcsok árnyékában megbújó kisebb, esetleg csak hegymászók által elérhető csúcsok (pl. a Nagy-Zergetavi-torony), káprázatos természeti képződmények (pl. a Tátra fölé boruló felhőpaplan), a hegység állat- és növényvilágának ismert és kevésbé ismert képviselői is (pl. a meredek hegyoldalon álló zerge) feltűnnek a fotókon.

2014. május 2., péntek

Előbújtak téli járataikból a tátrai mormoták

A Tátrában visszavonhatatlanul beköszöntött a tavasz, hiszen már a mormoták is előbújtak téli járataikból. Miközben a Gąsienica-katlanban még síelők csúsznak lefelé a havon, akiknek emiatt fokozottan óvatosnak kell lenniük, még inkább kerülni kell a jelzett sípályákon kívüli területen történő síelést. A sípályákon kívül ugyanis könnyen előfordulhat, hogy a síelő siklása közben mormotával találkozik, egy ilyen találkozás viszont végzetes lehet a mormotákra nézve.
Bár a Tátra magasabban fekvő részein még téli körülmények uralkodnak, és 1-es 2-es fokozat között van a lavinaveszély, a leghosszabb téli álmot alvó állatok már felébredtek. „A mormoták sok helyen, így pl. a Gąsienica-katlanban is előbújtak járataikból” – mondta el Tomasz Zwijacz-Kozica, a Lengyel-Tátrában működő Tátrai Nemzeti Park (TPN) szakembere. Ebben a katlanban a mormoták járatai közvetlenül a sípályák mellett találhatók, emiatt a szakemberek erős hálóval kerítették el a rágcsálók lakhelyét. „Az egészre azért van szükség, hogy minimálisra csökkentsék a lehetőségét annak, hogy ezek a barátságos állatok a síelők, snowboardosok által használt sípályára tévedjenek. Ez ugyanis –ahogy a múltban is előfordult – ezeknek az állatoknak a pusztulását okozhatja” – magyarázta a szakember.

2014. május 1., csütörtök

Nunatakok a Magas-Tátrában

A Vadászlejtő-torony a Nagy-Tarpataki-völgyben
A Magas-Tátrában napjainkban nincsenek gleccserek, azonban néhány völgyben találkozhatunk olyan, a környezetéből kiemelkedő magányos sziklacsúccsal, amelyre kétségkívül ráillik az inuit nyelvben ismert „nunatak” elnevezés. Az egyik szlovák nyelvű tátrai információs portál megfogalmazása szerint a nunatak kifejezést az eszkimók hagyták hátra saját szókincsükből a Magas-Tátrában. A nunatak szó pontos jelentése ugyanis jéggel övezett hegy, ezzel jelölik a jégtakaróból vagy gleccserből szigetszerűen kiemelkedő nem eljegesedett hegy- vagy sziklacsúcsokat is. Szó szerint talán magányos csúcsnak fordíthatnánk ezt a kifejezést.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...