![]() |
Fotó: www.smadnymnich.sk |
Ahogy a gyerekkönyvben házikók és
mosolygó medvék segítik a tanulást, a sörfogyasztó rétegnél mi sem célszerűbb
módszer, mint nőkkel vagy vagy magával a sörrel összekötni az edukálást.
Különben is, nincs is jobb, mint az adventi vásárokon a mézbortól, a puncstól
és a forralt bortól összeragadt szánkat némi jó sörrel megtisztítani, s közben
már gyakorolhatjuk is frissen szerzett tudásunkat. Alapfokú szlovák nyelvtan
gyorstalpaló következik, magyarországi turistáknak. Anélkül, hogy bővebb
következtetéseket vonnánk le a szlovák nép történelmét illetően, az elején le
kell szögezni, hogy a szlovák sörök egy része - utalva a serfőzés hagyományának
megalapítóira - bizony nem szlovák nevű. Ezt magyar szemmel könnyű felismerni,
ilyenkor természetesen német kiejtéssel kell kérni a korsó Martinert, a Steint,
Kalteneckert és a Steigert.
![]() |
Fotó: www.kamnapivo.sk |
Level 0: Kozel. (Ez cseh, tisztában
vagyunk vele, de a lényeg ugyanaz) Semmi extra kalap meg krix-krax, latin
ábécé, úgy is ejtik, ehhez kéretik tartani magunkat. Ugyanis hallottuk már
Dél-Komáromban, hogy Kérek egy Közelt. Nem. Az első tanulság már itt le is
szűrhető: ha nem ismerjük egy kicsit is a nyelvet, a legjobb, ha nem
fantáziálunk, és magyarul olvassuk el. Kisebb hibát ejtünk, mintha egyből a
szlavisztika tanszék ötödéves tarisznyás-rasztás bölcsészének gondolván
magunkat bődületes marhaságokat mondanánk. Csak képzeletbeli szlovákfüzetünk
margójára jegyezzük fel, hogy a szlovákban nem csak egyszerűen nincs ö és ü
betű, de ki sem képesek ejteni, é és í hangzókat mökögnek helyettük.
![]() |
Fotó: www.tpovar.sk |
Level 1: Topvar. Itt sem bonyolodik
a rendszer túlságosan, mégis magyarországi sörivó barátaink gyakran
Topváááárnak ejtik, ami vicces. Nos, az igaz, hogy a szlovák a betű nyílt, de
még az echte székely mély a betű is jobb, mintha áááá-t használnánk. Nem kell
túlzásba vinni. Egyébként díjnyertes sör, több változata is kapható, Budapesten
csapolják is.
![]() |
Fotó: www.saris.cartils.com |
Level 2: Šariš. Bonyolódik, de még
nem túlságosan. Magyar fonetikával Saris (nem, továbbra sem Sááris). Itt világítunk
rá az első írott különbségre a magyar és szinte az összes másik nyelv közt: A
szlovák a magyar sz-et s-nek írja, az s-et pedig š-nek. A szlovákoknál csak a
lengyelek toltak ki nálunk jobban, akik pont fordítva írják, mint mi. A sörhöz
magához visszatérve keleti termék, sárosi (ezt is jelenti), s bizony olyan is:
valaki nagyon szereti, valaki nagyon nem. Van is egy mondás: Saris, ha nincs
más, jó a...
![]() |
Fotó: www.corgon.sk |
Level 3: Corgoň. A nyitrai vár egyik
épületének sarkát tartó kőfószerről elkeresztelt sör nevét az utolsó betű
kivételével teljesen magyarul ejtjük. Szóval: Nem, az első bötű NEM ká.
Szlovákban ilyen latinos móka nincs. Cé. A fentebb már megismert kis kalap az n
betű felett (szlovákul mäkčeň) lágyító funkcióval bír, ami nem mindig lágyít
(az sz-ből lágyításal miért pont s-et kapunk?), de nem ez az egyetlen anomália
a szlovák nyelvtanban, szóval ezen ne akadjunk fel. Szinte mint a magyarban a
kétbetűs hangok: Az n ettől ennyé válik, a té tyévé, az el ljévé, a cé csévé a
dé gyévé, a zé pedig zsévé.
![]() |
Fotó: www.jozko.sk |
Level 4: Zlatý bažant: A név
jelentése Aranyfácán, és mivel a sört egy magyar kisvárosban, Ógyallán
gyártják, ezért előszeretettel nevezzük magyar nevén, és a legjobb, ha magyar
földön így is kérjük. (Van is ilyen mondás, hogy a két legjobb magyar sör a
Csiki és az Aranyfácán.) Ha viszont északabbra megyünk, vagy mindenáron
szlovákul akarjuk mondani, a következők szerint járjunk el: A szlovák az
ypszilont i-nek ejti. A hosszú ypszilont hosszú í-nek. Az ypszilon kemény, mély
i, míg a pontos lágy. Legalábbis ez a szándék, mert míg sok szláv nyelvben
jelen van a különbség a kiejtésben, a szlovákban nincs, vagy csak alig, és
csupán a szláv ősiséghez való hűségüket akarták ezzel demonstrálni a
nyelvalkotók. A szó ejtése tehát zlatí. A bažant korrekt kimondását pedig már
az előző leckéből elsajátíthattuk: Bazsant. Itt még ki kell térni arra is, hogy
nyilván a szlovákok sem mondják mindig végig a teljes nevet, ilyenkor egy
Bažantot, a magyarok pedig egy Fácánt kérnek. A budapesten elterjedt Kérek egy
zlatyit tehát teljesen rossz, (Kérek egy aranyat?) és még a kiejtés is
csapnivaló.
Level 5: Smädný mních: A név
jelentése szomjas szerzetes. Az első szó ismeretlen betűje a németben is
megtalálható kétpontos ä, és ezt is e-nek kell mondani. Ennek ugyanúgy
semmilyen effektív különlegessége sincs, azon túl, hogy van min buktatni az ä
betű mind a húsz előfordulását megjegyezni nem képes diákokat. Az s-et és az
y-t már ismerjük. A második szónál feltűnik a ch hangzó, aminek kiejtése
váratlan nehézségeket okoz a magyarországi turistáknál, különösen a Beherofka
kikérésénél szerez felejthetetlen élményeket - a pincérnél. Pedig csupán az
ideges kismacska fújását, vagy akármelyik egységsugarú horrorfilm boszorkányát
kell utánozni - hangban. A második - mních - szóban még rejtőzik némi
turpisság: A szlovákban van egy olyan szabály, hogy gyetyenyele gyityinyili, na
nem, ez nem egy óvodás csunyamondás, ez tényleg egy nyelvtani szabály, ami azt
mondja ki, hogy az e és az i hangzók előtti d, t, n, l eleve lágy, és ki sem
kell tenni a mäkčeňt. Dobpergés, a sör magyarul kiejtve így Szmední mnyích.
Mára ennyi, az alapfokú nyelvtan
elsajátítása után már csak a nyelvvizsga bizonyítványt kell kiváltani
valamelyik sört kortyolva!
Forrás: http://www.sorlap.hu
Én vettem - ittam Kamzik-ot is Poprádon 2013-ban! - És az üveget a zerge - kép miatt haza is hoztam emlékül, ha már a zergék birodalmában jártunk! A felirata szerint ott is gyártják!
VálaszTörlés