2014. október 9., csütörtök

Szürke-rét – Volovec – Vastag-hegy

Fotó: Karol Nienartowicz
Talán ez a legnehezebb túrta a Nyugati-Tátra lengyel oldalán – nehézsége alig marad el a Magas-Tátra több turistaútjától. A legnagyobb egyik nehézsége, hogy nagyon hosszú az út a csúcsig, a másik pedig a Volovec és a Vastag-hegy közötti, könnyűnek egyáltalán nem mondható szakasz.
Szürke-rét (Siwa Polana)
Általában a Szürke-rét a kiindulópontja a Chochołowi-völgybe (Dolina Chochołowska) induló túráknak. Alig több, mint 900 méter tengerszint feletti magasságban található, kb. 1 km-re a Zakopanéból Czany Dunajecre vezető közúttól. A tisztáson lévő parkoló a közút „Dolina Chochołowska” feliratú táblájánál dél felé letérve érhető el. A zakopani buszpályaudvarról rendszeres járatok közlekednek a völgy torkolatához, melyeken a menetdíj 6 złoty (2014-ben). Azon kevés tátrai tisztások egyike, amelyeken a mai napig őrzi a pásztorkodási kultúrát.

A tisztáson kultúrlegelőt alakítottak ki a juhoknak, ahol egy juhász felügyelete mellett élnek, vannak itt pásztorszállások és juhkarámok, ahol akár juhsajtot, vagy más regionális terméket is vásárolhatunk. A parkoló közelében néhány, a turisták kiszolgálása céljából emelt épület is található. A tisztás, csakúgy, mint a völgy felsőbb részein található földterület tulajdonosa egy nyolc település társulásából álló Erdőközösség, így a völgybe történő belépéskor a nemzeti parki belépődíjat is nekik fizetjük ki.
1983-ban ezen a tisztáson landolt az a helikopter, amely II. János Pál pápát szállította, erre napjainkban egy vaskereszt emlékeztet a landolás helyszínén. Valamivel feljebb a fasiszták által meggyilkolt áldozatok emlékműve látható. A tisztásról gyalog juthatunk el a Chochołowi menedékházig, vagy tovább a Rét-hegyre (Grześ), a Rákonyra (Rakoń), a Volovecre (Wołowiec), a Háromnapos-hegyre (Trzydniowiański Wierch), az Ék-hegyre (Starorobociański Wierch), vagy a Vastag-hegyre (Jarząbczi Wierch). A Huta-rétig (Polana Huciska) vezető aszfaltozott úton akár a Rakoń nevű turistavonattal is utazhatunk (menetdíj 5 złoty), vagy akár kerékpárt is bérelhetünk, amellyel még feljebb, a ma erdészházként szolgáló egykori Blaszyński-menedékházig kerekezhetünk. Lovasfogatokkal még feljebb, egészen a menedékházig felmehetünk a völgyben.

Chochołowi-völgy (Dolina Chochołowska)
A Chochołowi-völgy egy igazi természeti ritkaság. Witów község határában, a Lengyel-Tátra nyugati határa közelében található. Ez a legnagyobb és a leghosszabb tátrai völgy Lengyelországban. Olyan hely, melyet sok turista keres fel azért, hogy megcsodálják az itt látható sziklaalakzatokat és a völgyet határoló fenséges csúcsokat, a Voloveccel és az Ék-heggyel az élükön. Rendkívül gazdag a völgy történelme. Még mielőtt a turisták felfedezték volna a völgyet, már élénk pásztorkodás folyt a területen. A pásztorkodás fénykorában – a két világháború közötti években – az egy időben itt legelésző juhok száma elérte a több ezer darabot. Jelenleg – a völgy tulajdonosai, az Erdőközösség jóvoltából – továbbra is folyik a völgyben a legeltetés, amely nem csak kereskedelmi célú, de hagyományőrző szerepe is van. A múltban a völgy közelében bányászati tevékenységet is végeztek, és egy kohó is működött itt. Jelentős szerepet játszott ez a völgy a lengyel hadtörténetben, valamint a lengyel függetlenségi harcokban. A II. világháború idején katonai kiképzőbázis működött itt, ahol többek között a lengyel reguláris hadsereg tagjait is kiképezték. A sztálini időkben a legendás „Ognia” nevű partizáncsoport tevékenykedett a völgyben és környékén. Később, a békeidőkben is ismert emberek voltak a völgy rendszeres látogatói. Nagy rajongója volt enne a helynek II. János Pál, a ki fiatal éveiben rendszeresen felkereste a völgyet, és aki 1983-ban mint a katolikus egyház feje tért ide vissza. A Chochołowi-völgyben forgatták több történelmi témájú lengyel film felvételeit. A természeti látnivalók között igazi gyöngyszem a kora tavasszal virágzó kárpáti sáfrány, amely hatalmas mezőkben virágzik errefelé.
A völgy szájától mintegy 50 percen belül megérkezünk a Jávor-tisztásra (Polana pod Jaworki), ahol a menedékház felé történő továbbhaladás mellett akár az innen induló, fekete jelzésű Felső erdei úton is túrázhatunk a Kościelisko-völgy (Dolina Kościeliska) irányába.

Felső-Chochołowi-kapu (Wyżnia Brama Chochołowska)
www.przewodnik.e-wyjazd.pl
A Felső-Chochołowi-kapu a Kéményes-hegy (Kominiarski Wierch) és a Nagybobróci-hegy (Bobroviec) nyúlványai között átvezető szűk sziklakapu. A közelében található az egykori Blaszyński-menedékház, amely jelenleg erdészházként működik. Aki a Szürke-rétről kölcsönzött kerékpárral érkezik ide, annak az egykori menedékház előtt kell leadnia a kerékpárt. Innen nem messze, a völgy nyugati oldalán található a Chochołowi-szakadék (Szczelina Chochołowska), a völgy legnagyobb barlangja. A sziklakapu közelében a turistaút több irányban elágazik. A zöld jelzés tovább vezet a menedékházig, a sárga jelzésen az Iván-hágón (Iwaniacką Przełęcz) át az Ornak menedékházig (Schronisko na Hali Ornak), a szintén itt induló fekete jelzésen pedig a hosszú Ótárna-völgybe (Dolina Starorobociańska) juthatunk el. A néhány száz méterrel feljebb elágazó piros jelzés a Háromnapos-hegyre (Trzydniowiański Wierch) vezet.

Chochołowi menedékház (Schronisko na Chochołowskiej Polanie)
Lásd a Chochołowi menedékház című bejegyzést!

Volovec (Wołowiec)
A Volovec a Tátra főgerincén található nagyon jellegzetes masszívum, egyik oldalról a Rákony (Rakoń), a másik oldalról pedig a Lapát-hegy (Łopata) és a Vastag-hegy (Jarząbczy Wierch) között. A csúcsból egy jelentős mellékgerinc ágazik el észak felé, amely többek között a Rákonyt és a Rét-hegyet (Grześ) is magában foglalja. A csúcs három jelentős völgy, mégpedig a Chochołowi-völgy, valamint a Tátra szlovák oldalán található Rohácsi-völgy (Roháčska dolna) és Jamniki-völgy (Jamnícka dolina) fölött uralkodik, a csúcs esetében teljesen helytálló az uralkodik kifejezés használata, hiszen a hatalmas kupola formája csúcs impozánsan emelkedik e völgyek, különösen pedig a Chochołowi-völgy fölé. A központi helyen emelkedő csúcsról mind a négy égtáj felé lenyűgöző kilátás nyílik, de a legszebb kilátás a szinte kézzelfogható közelségben lévő Hegyes-Rohács (Ostrý Roháč) sziklacsúcsára mutatkozik. További vonzereje a csúcsnak az itt rendszeresen feltűnő tátrai zerge, amely már régóta nagyobb állományokban fordul elő a hegy mindkét oldalán.
A múltban a pásztorok közvetlenül a csúcs alá felhajtották a juhokat. A podhalei gorálok az alakja miatt Hruby Wierch-nek (Vastag hegynek) nevezték, a liptói pásztorok viszont Volovecnek (Ökrös) nevezték, mivel ökröket legeltettek a közelében. A térképészek és a kalauzírók végül is a szlovák elnevezést fogadták el, és ma már a Tátra mindkét oldalán ezen a néven ismerik a csúcsot.
A Volovecre vezető út – bár hosszú és intenzíven emelkedik – nem jelent semmilyen technikai nehézséget. Ez alól csak a Hegyes-Rohácsról a Jamniki-hágón (Jamnícke sedlo) át a piros jelzésen történő megközelítés jelent, melynek különösen a felső szakasza erősen kitett útvonalon vezet. A csúcs egyéb irányokból az alábbi útvonalakon érhető el: a piros jelzésen a Vastag-hegyről, a kék jelzésen a Rákonyról, a felső részén a Rákonyról érkező kék jelzésbe becsatlakozó zöld jelzésen pedig közvetlenül a Chochołowi menedékháztól.

Vastag-hegy (Jarząbczy Wierch)
www.szlaki.net.pl
A Vastag-hegy a Nyugati-Tátra egyik legszebb hegycsúcsa. Kevésbé népszerű, mint a közelében magasodó Volovec vagy az Ék-hegy, de mindenképpen megéri meglátogatni, hiszen csodálatos kilátás nyílik róla a világ mind a négy égtája felé. Érdekesség, hogy a Vastag-hegyek két csúcsa is van, azonban – és ezt nem mindenki tudja – a Tátra főgerincén az alacsonyabbik orom található, ezen keresztül fut az államhatár, valamint a Volovecről a Koncsisztára (Kończysty Wierch) vezető piros jelzésű turistaút. Ahhoz, hogy a magasabb oromra feljussunk, néhány méter meg kell tenni dél felé, a Szlovákiában található gerincen haladó zöld jelzésen. A főcsúcs magassága 2137 méter, és a főgerinctől egy-két perc alatt elérhető. A Vastag-hegy formális szempontból a fenséges, és kis forgalmáról híres Kusza-gerinchez (Otrhance) tartozik, melynek legmagasabb pontja a Nyugati-Tátra második legmagasabb csúcsa, a Vastag-hegy szomszédjában található Jakubina. Ez a csúcs a Vastag-hegyről a zöld, a Racskó-völgy kempingjéből pedig a kék, majd szintén zöld jelzésen érhető el (csak a nyári szezonban). A csúcs három völgy, a Jarząbek-völgy (Dolina Jarząbczą), a Racskó-völgy és a Jamniki-völgy találkozási pontján magasodik. Lengyel nevét (Jarząbcek-csúcs) egy góral családról kapta, a szlovákok Vastag-hegynek (Hrubý vrch) nevezik. A csúcs lejtőin a téli hónapokban nagyobb méretű lavinák csúsznak le a völgyekbe.

Koncsiszta (Kończysty Wierch)
www.andrzej-banach.eu
A Koncsiszta a Tátra főgerincén található, az Ék-hegy és a Vastag-hegy között. A csúcsból egy jelentős gerinc ágazik el északi irányban, rajta a Czubík és a Háromnapos-hegy (Trzydniowiański Wierch) csúcsával. A csúcs lejtői három nagy völgy irányába ereszkednek le, ezek a Jarząbek-völgy (Dolina Jarząbcza) az Ótárna-völgy (Dolina Starorobociańska), valamint a szlovák oldalon a Hátsó-Racskó-völgy (Račkov Zadok). A csúcson fut Szlovákia és Lengyelország határa. Elhelyezkedése miatt a két turistaút kereszteződésében lévő magaslat ritkán számít önálló turistacélpontnak. Lengyel oldalról legegyszerűbben a Háromnapos-hegyről érkező zöld jelzésen szokás megközelíteni, majd a csúcsról a főgerincen lehet tovább menni kelet vagy nyugat felé. A Koncsisztáról az Ék-hegyre vezető turistaút egy jellegzetes gerinchát mellett vezet, amelyen a Tátrában viszonylag ritka terepformák figyelhetők meg. A Koncsiszta lejtői általában enyhék és jól megközelíthetők, egyedül csak észak-keleti irányba ereszkednek le meredek lejtők a Dudowy-katlan irányába. Valamivel a csúcs alatt éri el a főgerincet a szlovák oldalról, a Racskó-völgyből érkező sárga jelzés, amely azonban csak a nyári turistaszezonban járható.

Háromnapos-hegy (Trzydniowiański Wierch)
www.fotogalerie.pl
A Háromnapos-hegy a Koncsiszta északi gerincén található, a gerinc utolsó kiemelkedése, mileőtt a gerinc ellaposodik a Chochołowi-völgy irányába. A csúcs három völgy, mégpedig a Háromnapos-völgy (Dolina Trzydniowiańska), az Ótárna-völgy (Dolina Starorobociańska) és a Jarząbek-völgy (Dolina Jarząbcza) emelkedik. Nevének eredete nem ismert, csak annyit tudunk róla, hogy nevét a Háromnapos-tisztásról (Hala Trzydniówka) kapta, amely már az 1920-as évek előtt megjelent a kalauzokban. A csúcsról lélegzetelállító kilátás nyílik a Nyugati-Tátrára, főként annak főgerincére, az Ornak gerincére, valamint a Volovec és a Rét-hegy közötti gerincre, sőt, a távolban – környezetéből kiemelkedve – kirajzolódik a Hegyes-Rohács csúcsa is. A csúcsra két irányból lehet feljutni, mindkét irányból a piros jelzésen. Indulhatunk közvetlenül a Chochołowi-tisztásról is a Jarząbek-völgyön (II. János Pál pápa kedvenc völgyén) keresztül, vagy pedig a Háromnapos-tisztásról a Kulowec (Kulowiec) gerincén át. A csúcsról a zöld jelzésű turistaúton érhetjük el a Koncsiszta csúcsát.

Szürke-rét (Siwa Polana, 907 m) – Chochołowi-völgy (Dolina Chochołowska, 1002 m) a zöld jelzésen 50 perc.
Chochołowi-völgy – Felső-Chochołowi-kapu (Wyżnia Brama Chochołowska, 1037 m) a zöld jelzésen 20 perc.
Felső-Chochołowi-kapu – Chochołowi menedékház (Schronisko na Chochołowskiej Polanie, 1146 m) a zöld jelzésen 30 perc.
Chochołowi menedékház – Volovec (Wołowiec, 2064 m) a zöld és kék jelzésen 2 óra 55 perc.
Volovec – Vastag-hegy (Jarząbczy Wierch, 2137 m) a piros jelzésen 2 óra.
Vastag-hegy – Koncsiszta (Kończysty Wierch, 2002 m) a piros jelzésen 30 perc.
Koncsiszta – Háromnapos-hegy (Trzydniowiański Wierch, 1758 m) a zöld jelzésen 45 perc.
Háromnapos-hegy – Felső-Chochołowi-kapu (1037 m) a piros és zöld jelzésen 1 óra 55 perc.
Felső-Chochołowi-kapu – Szürke-rét (907 m) a zöld jelzésen 1 óra.

Forrás és fotó: http://portaltatrzanski.com

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...