![]() |
| Fotó: Ondrej Nagl |
A havasi mormota rágcsáló emlős. Az Alpok, a Kárpátok és a Pireneusok 1200 méter fölötti hegyei között él, leginkább kis csoportokban. Veszély esetén sajátos, füttyögő hangot ad. Kis föld alatti üregekben lakik, és főként füvekkel, rügyekkel és termésekkel táplálkozik. Egész télen mély álmot alszik. Innen származik a mondás: Alszik, mint a mormota. A napos, rövid füvű hegyi legelőket kedveli, amelynek talaja megfelelő ahhoz, hogy kiáshassa benne a kb. egy méter mély üregét. Ott ugyanis jó néhány fokkal melegebb van, mint fent. A főkamráját ősszel kibéleli puha fűszálakkal, hogy télre megfelelő fekvőhelye legyen. Hat-hét hónapon át alszik. Táplálékkészletet nem halmoz fel. Mielőtt azonban családjával együtt elvonulna téli szálláshelyére, belülről „bezárja” a bejáratot, és csak tavasszal bontja ki újra.
Tavasszal felbomlanak a téli családi közösségek. A nyári lyukakat a hegyek északi oldalain ássák, ahol kevésbé zavarja őket a nyári erős napsütés. Ezekbe már különálló csoportok vagy párok költöznek. Ébredés után sokat esznek, szorgosan növesztik zsírpárnáikat. Az egy lakóhelyen élő mormoták szoros kapcsolatban vannak egymással. Rendszeresen üdvözlik egymást. Orrukat összedörgölik, fejüket összedugják, mintha beszélgetnének. Az egyik családtag mindig két lábra ágaskodva üldögél. Őrszemként kémleli a tájat. Ha veszélyt észlel, éles füttyszóval riasztja a többieket. Ezzel nemcsak a családtagjai, hanem a szomszédjai életét is megmentheti.
![]() |
| Fotó: Bogusław Pawłowski |
A mormota kizárólag növényeken él. Mivel csak felületesen rágja meg az ennivalót, csak a friss és könnyen emészthető részeket fogyasztja. Ilyenek a lágy szárú növények fiatal, nedvdús hajtásai, a fiatal levelek, a virágok és a gyümölcsök, termések. Evés és ivás közben két lábra ágaskodik. Így jobban látja, nem fenyegeti-e ragadozó. A mellső lábait valódi kéz módjára használja. Azokkal fogja meg a táplálékot és azokkal is tisztálkodik.
A nőstény kb. öthetes vemhesség után legfeljebb hét csupasz kölyköt hoz a világra. A kis mormoták három hét után kezdik el nyitogatni a szemüket. Ekkor bújnak ki a metszőfogaik is. Négyhetes korukban hagyják el először a lyukat, és sokat játszanak a napon. A mormoták életében az első tél a legnagyobb próbatétel. Ha azt túlélik, akár 15 évig is élhetnek.
A havasi mormoták ma még nem veszélyeztetettek, állományukat azonban természetes ellenségeiken (például medvék és hiúzok) kívül a vadászatuk és a magashegyi legeltetés miatt az élőhelyük csökkenése is ritkítja.
Tudta-e?
A régi magyar konyhában a mormotából számos ízletes fogást készítettek.
A mormota zsírját gyógyító hatásúnak vélik, úgy tartják, hogy az ízületi és reumatikus bántalmakra is jó.
Bundája az úgynevezett félnemes szőrmék közé tartozik. Sokkal tartósabb a nemes prémeknél. Alapszíne világos rozsdasárga. A bőre viszonylag vastag és erős. Pehelyszőrzete dús és tömött. Prémjét a szűcsök már évszázadok óta feldolgozzák, bundát, bélést és prémeket is készítenek belőle.
Hihetetlen, de igaz!
Téli álma közben a mormota nem vesz magához táplálékot. 3-4 hetente azonban felébred, hogy vizeljen és ürítsen. Alvás közben szervezete teljes takarékon működik. A hőmérséklete a normális 36-37 °C-ról 6-8 °C-ra hűl. Szívdobbanásainak száma pedig 114-ről 4-re csökken. Ez idő alatt a teste a nyáron felhalmozott zsírtartalékot használja fel. Ha ez elegendő, akkor megéri a tavaszt, tíz mormota közül kilenc azonban a téli álom ideje alatt pusztul el.
Érdekesség
Minden mormota tudja, hogy hol a helye a családon belül, az azonos nemű udvarlók viszont párbajoznak a mennyasszonyukért. Ilyenkor a mellső lábukkal dobolni kezdenek, majd metszőfogukat bevetve rohannak egymásnak. A párharc során azonban csak ritkán ejtenek sebeket egymáson.
