A Téry-menedékház új bérlőjének teljesült élete álma

2014. november 1-től a 40 éves Peter Michalka lesz a Magas-Tátrában található Téry-menedékház új gondnoka. Az új bérlő azt tervezi, hogy a jelenleginél kényelmesebbé teszi a menedékházat, olyanná, amely megfelel a jelenlegi nagyobb elvárásoknak is. Ahogy elmondta, egy álom vált számára valósággá, és nagyon készül a hegyekben rá váró munkára. „Mindig is szerettem a Tátrában dolgozni, és amikor lehetővé vált, hogy a Téry-menedékház bérlője legyek, azonnal jelentkeztem. Már azon is meglepődtem, hogy rajta voltam a szűkített listán, a végeredmény pedig még inkább meglepett. Bár reménykedtem, őszintén szólva nem számítottam erre az eredményre, az elején el sem tudtam képzelni, hogy végül én lehetek a befutó. Ezzel teljesült egy olyan vágyam, amely nem csak gyerekkori, de felnőttkori álmom is volt” – mondta Michalka.

Túrázzunk-e esőben a hegyekben?

A legtöbb turista, aki a Tátrába indul túrázni, úgy indul útnak, hogy élvezze a hegyek szépségét, a csúcsokról, hágókból nyíló lélegzetelállító kilátást. Amikor azonban kiderül, hogy a Tátrában rossz idő lesz, csalódottnak érzi magát, és gyorsan programot változtat. Biztos, hogy mindig igazuk van? Vagy esőben is megtalálhatjuk a szépséget a hegyekben? Sokan azok közül, akik azonnal megfordulnak, ha csak néhány csepp eső esik, vagy egyáltalán útnak sem indulnak, ha kedvezőtlen az előrejelzés, valószínűleg soha nem fogják megtudni, hogy milyen csodálatos a természet a Tátrában, amikor esőfelhők borítják a völgyeket. Néha tényleg megéri elázni…

Megújuló források a Szlovák Paradicsomban

A Szepességi Cukorbeteg Gyermekek Egyesülete szervezésében négy forrást újítottak fel szeptember közepén a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park északi részén. A cukorbeteg gyermekek szüleinek és barátainak aktív közreműködésével végrehajtott akcióhoz az egyesületen kívüli önkéntesek is csatlakoztak. „A Glac-úton, a Kolostor-úton és a Suchá Belá szurdokban lévő forrásoknál teljesen új kifolyót helyezünk el, Erdőalján pedig új burkolatot kap a forrás. A forrásokat megfelelő szegéllyel kell körülvenni, kövekkel ki kell bélelni, az elvezető csatornákat ki kell mélyíteni, korlátot kell készíteni és le kell festeni a padokat” – mondta Peter Herceg, az egyesület képviselője. Az önkéntesek az Erdőaljáról a Menedékkő-fennsíkra vezető zöld jelzésű turistaút mentén hulladékgyűjtést is végeztek ezen a napon, valamint megtisztították a hulladéktól a fennsíkon található Szimbolikus temetőt.

Forrás: http://spisskanovaves.korzar.sme.sk

Panaszkodó „turisták” a Tátrában

Pavol Majko

A Tátrába látogató turisták ahányan vannak, annyifélék. A nyári szezonban a Tátrába érkező turisták nagy része általában kellemes emlékekkel tér haza a túráról, de némelyeknek akadnak kevésbé kellemes élményeik is. Az ilyen kevésbé kellemes esetekből aztán a hegység mindkét oldalán reklamációk és panaszok származnak. „Miért nincsenek aszfaltozva a turistautak, miért nem eléggé zöld a növényzet, és a levegő – borzalmas!” Bizony a Tátrába érkezők között is akadnak krónikus panaszkodók, nézzünk most néhány egészen bizarr, a nemzeti parkokhoz érkezett panaszos levelet. „Volt olyan turista, aki arra panaszkodott, hogy túl magasak a hegyek. Nem tudott eljutni valahová, mert az túlságosan magasan volt” – mondta Pavol Majko, a szlovákiai Tátrai Nemzeti Park Igazgatóságának vezetője.

A Vörös-torony-hágó új láncai

Egy évvel ezelőtt, 2013. szeptember elején adtam hírt ezen a felületen arról, hogy a korábbi egyirányú útvonal helyett 2013 nyarától immár mindkét irányban járható a Magas-Tátra egyik legnépszerűbb, de emellett talán legtechnikásabb magashegyi hágója, a Vörös-torony-hágó. Korábban jártunk már itt néhányszor, de most egyrészt az új láncok szemrevételezése, másrészt egy szép túra reményében szeptember elején Julcsival, Katával és Tibivel útnak indultunk, hogy végigjárjuk a Tátra egyik legszebb körtúráját. A meglehetősen esős, kevés szép napot biztosító nyár után egy szép idővel kecsegtető napon kora reggel autóba ültünk, és így 8 órakor már a Tarajkán gyönyörködhettünk a pára- és felhőmentes kék égboltban. A túrát ezúttal a szokásos útvonalon, vagyis a Kis-Tarpataki-völgyből a Nagy-Tarpataki-völgy irányába terveztük és hajtottuk végre.

Kuźnice – Gránát-csúcsok / Granaty

Fotó: www.podroze.onet.pl

Gyönyörű magashegyi turistaút, melynek rövid szakasza – kb. 30 perc – a Sas út (Orla Perć) nyomvonalán vezet. Az útvonal legnagyobb technikai nehézségeire és a legnagyobb kitettségre éppen ezen a rövid szakaszon, a Déli-Gránát-csúcs (Zadni Granat) és az Északi-Gránát-csúcs (Skrajny Granat) között, valamint ez utóbbiról történő ereszkedés közben találkozhatunk. Az útvonal fennmaradó része semmilyen nehézséggel nem jár.

Kuźnice (Kuźnice)

Kuźnice a Lengyel-Tátra egyik leglátogatottabb pontja. A jelentős turistaközpont a Lengyel-Sebes-völgyben (Dolina Bystrej), 1000 méter tengerszint feletti magasságban található. Népszerűségét elsősorban a Gáspár-csúcsra (Kasprowy Wierch) közlekedő felvonónak köszönheti, amelynek itt található az alsó állomása.

Nem kell mindenkinek a Tátrába menni!...

Fotó: www.naTatry.pl

A Sas út (Orlą Perć) az egyik legnépszerűbb célpont, a Tengerszem-csúcs (Rysy) nem kérdéses, a legtöbb turista ezekért jön a Lengyel-Tátrába. Nehéz utak láncokkal, létrákkal, minden adott azoknak, akik egy kis izgalmat keresnek útközben. Ebben a sorban nem feledkezhetünk meg a Zerge-csorba (Kozią Przełęcz) híres létrájáról, amelyről mindenki hallott már, aki a Sas útra készül. Bár ez a turistaút a további szakaszokon – a Gránát-csúcsoktól (Granaty) a Kereszt-nyeregig (Krzyżne) – szintén nem kevésbé érdekes, ez a létra és a csorbába történő leereszkedés miatt a Zawrat-hágó (Zawrat) – Zerge-hegy (Kozi Wierch) igényli a legnagyobb koncentrációt a legnehezebb tátrai túraútvonalak között.

Túlszaporodtak a medvék a Tátrában

Fotó: Jaroslav Cigánik

Szlovákiában a Hegyi Települések Szövetségének képviselői szerint állami szinten kellene foglalkozni a vadon élő barnamedvék és egyéb vadállatok túlszaporodásának problémájával. A szövetség vezetője, egyben Tátraváros polgármestere, Ján Mokoš szerint a tátrai településeken rendszeresen felbukkanó medvék megjelenésének fő oka az állatok túlszaporodása. Véleménye szerint azonban nem csak a medvékkel van ilyen probléma, az ország más régióiban a farkasok, rókák, vaddisznók szaporodtak el jobban a kelleténél. Mokoš szerint azonban a hegyi településeken élők is felelősek a kialakult helyzetért, akik nem megfelelően foglalkoznak a szilárd hulladékkal. „A másik ok a nem megfelelő felvilágosító munka az iskolák és a média részéről, mivel nem hívják fel kellőképpen a közvélemény figyelmét arra, hogy a természet védelme érdekében hogyan kell tárolni a háztartási hulladékot, illetve hogyan kell viselkedni ezekkel az állatokkal” – mondta a polgármester.

Két hétig nem közlekedik a felvonó a Lomnici-csúcsra

A drótkötél cseréje miatt 2014. szeptember 22-től október 3-ig nem közlekedik a nagykabinos felvonó a Kő-pataki-tó és a Lomnici-csúcs között. A tátralomnici kötélpályákat üzemeltető cég vezetője elmondta, hogy a drótkötél cseréje maximum 12 napig tarthat. „A Lomnici-csúcsra közlekedő felvonó drótkötele 13 év után cserére szorul, elérte a maximális élettartamot” – mondta Ján Slamený. Zuzana Fabianová, a sípályákat üzemeltető Tatry Mountain Resorts (TMR) szóvivője hozzátette, hogy a Lomnici-csúcs a drótkötél cseréjének idejére zárva lesz a nyilvánosság előtt. Ez alatt az idő alatt csak a drótkötél cseréjét végző személyzet, a csúcson dolgozó csillagászok és a meteorológusok, valamint a Dedo kávéház személyzete maradhat a csúcson. Számukra a felvonó leállása előtti napokban a javítás idejére elegendő mennyiségű élelmiszert és vizet juttattak fel a csúcsra.

Közvetlen repülőjárat Londonból a Tátrába

Szlovákia és a Tátra csúcsai egyre népszerűbbek az angol turisták körében. Erre utal, hogy a Wizz Air hamarosan bevezeti London-Poprád járatát. A Wizz Air 180 utas befogadására alkalmas Airbus 320 típusú repülőgépei október 28-tól hetente háromszor, kedden, csütörtökön és szombaton a kora esti órákban repülnek a London-Lutoni repülőtérre, Londonból pedig kora délután indulnak a járatok Poprádra. A járatokra érvényes, egyszeri utazásra jogosító menetjegy ára 29,99 € lesz. Az új charterjáratnak köszönhetően a Tátrába utazó brit turistáknak ezután közvetlenül eljuthatnak a Magas- és az Alacsony-Tátrába, erre eddig csak Kassán, Budapesten vagy Krakkón keresztül, átszállásokkal nehezített úton volt lehetőségük. A Tátra kapujának tekintett nagyvárosnak korábban is volt közvetlen összeköttetése Londonnal, de azt a Sky Europe repülte.

Forrás: Vasárnap Reggel, 2014. augusztus 24; http://www.tatryportal.sk Fotó: www.juniorbusinessclub.ro

105 éve született Witold Henryk Paryski

105 évvel ezelőtt, 1909. szeptember 10-én Pittsburghben (Pennsylvania, USA) született Witold Henryk Paryski (1909–2000) orvos, neves hegymászó, hegyivezető, hegyimentő és kalauz-író, számos tátrai hegymászókalauz szerzője. Az értelmiségi családban született fiatalember 1936/37-ben részt vett a lengyel Andok-expedícióban, melynek során 6630 méterre feljutva lengyel szóló magassági rekordot ért el. Ezután 1938/39-ben a lengyel Közép-Amerika expedíció tagja volt. 1928-tól aktív tagja volt a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálatnak (TOPR), 1937-től a hegyivezetők instruktora. A Hegyivezetők Egyesületében különböző funkciókat töltött be, 1971-1986 között a Tátrai Nemzeti Park (TPN) Tudományos Tanácsának tagja, 1983-1985 között pedig a Tátra Védő Társaság (TOT) első elnöke.

Fotók és videók a Tátrából – 2014. szeptember 1-15.

Erősen benne vagyunk a szeptemberben, és egészen e hét elejéig, vagyis a hónap közepéig szinte semmi sem valósult meg abból, amit erre a hónapra időjárásilag terveztem, szerettem volna. Továbbra is csak eső és eső, nap mint nap, folyamatosan, szinte megállás nélkül. Nem emlékszem, az utóbbi években volt-e ehhez hasonlóan csapadékos nyár és őszelő a Tátrában. De ahogy mondani szokták, a remény hal meg utoljára, még mindig előttünk van a szeptember második fele, valamint az indián nyár időszaka, az október, bízzunk benne, hogy még ebben az évben is várnak ránk szép napok a Tátrában. Szerencsére azonban a nem túl jó idő ellenére továbbra is találkozhatunk szép fotókkal, kedvcsináló videókkal, hiszen akik a Tátra lábainál élnek, azok könnyebben ki tudják használni azokat a sokszor csak egy napos időjárási ablakokat, amellyel a természet megajándékozza a Tátra-járókat. Mert a sok eső ellenére vannak azért szép napok, ha ezek legtöbbször csak egy-egy napra is korlátozódnak.

Halálos zuhanás a Vadorzó-hágó alatt

Ma délelőtt halálos baleset történt a Lengyel-Tátrában, a Vadorzó-hágóba (Przełęcz pod Chłopkiem) vezető turistaúton, amely a legmagasabb, jelzett turistaúton elérhető hágó a Lengyel-Tátrában. A turistaút egy nehéz szakaszán, a Vadorzó-kilátó alatt, a fémhágcsóknál egy 36 éves lengyel férfi három női turistának próbált meg segíteni, akik nem tudtak megbirkózni ezzel a valóban nehéz résszel. Segítségnyújtás közben azonban valószínűleg megcsúszott, vagy elvesztette az egyensúlyát, és kb. 150 métert zuhant a sziklás terepen, melynek következtében a helyszínen életét vesztette. A baleset után a helyszínre repült a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) helikoptere, de már csak az elhunyt elszállításában tudott segíteni. Ugyancsak a helikopter hozta le a hegyről a három nő egyikét, aki a történtek után sokkot kapott, és képtelen volt megmozdulni. A másik két nő saját lábán jött le a hegyről. 

A Tátrában néhány napja szép idő van, így a turistautakon hemzsegnek a turisták. A TOPR azonban figyelmeztet arra, hogy akár 0 °C-ig is süllyedhet, emiatt a turistautak főleg reggel nedvesek és csúszósak, egyes részeken akár jegesek is lehetnek.

Forrás: http://krakow.gazeta.pl; http://24tp.pl; Fotó: www.portaltatrzanski.com

A tátrai via ferrata továbbra is csak papíron létezik

Az első tervek szerint a Magas-Tátra első vasalt útját az elmúlt év július 1-én meg kellett volna nyitni a nyilvánosság előtt. 2013 októberében azt olvashattuk, hogy az út átadását a következő évre, vagyis 2014-re halasztották. Egy év elteltével azonban azt tapasztalhatjuk, hogy nem sok minden történt ebben az ügyben. A vasalt út nyomvonaláról, amely az első ilyen jellegű turistaút lenne a Magas-Tátrában, még mindig nem állapodtak meg. Az ilyen jellegű vasalt utakat a nyugati országokban via ferrata néven ismerik. Ezek általában nehéz magashegyi, sokszor hegymászó terepen vezetnek, és fix drótkötelekkel, fémhágcsókkal és más, mesterséges segédeszközökkel vannak felszerelve. Hogy ez a Magas-Tátrában mikor válik realitássá, azt ma még senki sem tudja.

A megfelelő balesetbiztosítás megfelelő biztonságot nyújt

Aki Szlovákia hegyvidéki területeire tervez hét végi programot, szabadságot, esetleg hosszabb nyaralást, az semmiképpen sem feledkezzen meg a balesetbiztosítás megkötéséről, hiszen a 18 éven felüli személyek mentési költségeit mindenkinek saját zsebből kell kifizetnie. Természetesen csak akkor, ha nem rendelkezik a hegyi és helikopteres mentésre is érvényes megfelelő balesetbiztosítással. Akinek van ilyen biztosítása, annak nincs félnivalója, hiszen ebben az esetben a biztosítótársaság téríti meg a mentés költségeit.

Miro Jílek befejezi, új bérlő a Téry-menedékházban

A Szlovák Turisták Klubja (Klub slovenských turistov, KST) és a JAMES Szlovák Hegymászó Egyesület (Slovenský horolezecký spolok JAMES) mint társtulajdonosok 2014. augusztus közepén tették közzé a Téry-menedékház új bérlőjének kiválasztására kiírt pályázati felhívásukat. A jelenlegi bérlő, Miroslav Jílek 20 év után úgy döntött, befejezi bérlői tevékenységét. „A bérlő személyes okokból döntött így” – mondta el Igor Koller, a JAMES elnöke.

„Hosszú gondolkodás után döntöttem így. Ennek személyes okai vannak, úgy érzem, 20 év elég egy helyen” – mondta Miroslav Jílek. A döntés, hogy átadja a menedékházat, kb. egy éve érlelődik benne. Miro október 31-én szeretné átadni a menedékházat az új bérlőnek. „Azt hiszem, ez a legmegfelelőbb időpont. Vége a turistaszezonnak, és a magam részéről kész vagyok rá, hogy ha szükséges, tanácsokat adjak az új bérlőnek a ház téli felkészítésével kapcsolatban” – tette hozzá Jílek.

Őszi időjárás – az őszi viharok veszélyei a Tátrában

A hegyekben megérkezett az ősz. A táj változása mellett ez légköri változásokkal is együtt jár. A nappalok és az éjszakák egyre hűvösebbek, egyre hamarabb sötétedik. Különösen a hegyek magasabban fekvő részein egyre alacsonyabb a hőmérséklet, a magasabb páratartalomhoz kapcsolódó időnkénti erős szél veszélyes hypotermiát okozhat, amely szélsőséges esetben akár az életünket is veszélyeztetheti. Aki a hegyekbe indul túrázni, mindenképpen vigyen magával meleg ruhát (polár öltözék) és meleg italt (teát).

A lengyelországi hegyimentők szeptember 13-án kiadott felhívásukban a fentieken kívül azt javasolják a hegyekbe indulóknak, hogy a túráikat korán reggel kezdjék, melynek köszönhetően elegendő idő áll rendelkezésre a túra befejezéséhez, és egy esetleges vészhelyzetben (eltévedés, időjárás elromlása) is be tudják fejezni a túrát még sötétedés előtt. A túra során is fokozottan figyeljünk az időjárásra, hiszen a hegyekben gyorsan megváltozhatnak az időjárási körülmények. Abban az esetben, ha eső vagy vihar közeledik, a hegyimentők azt tanácsolják, hogy a lehető leghamarabb fejezzük be a túrát és térjünk vissza a szállásunkra.

Tátrai Ultramaraton – hegyi futóverseny a Volovecre

Szeptember 27-én kerül megrendezésre a Lengyel-Tátrában a Tátrai Ultramaraton névre keresztelt hegyi futóverseny. A versenyre nevezőknek a legnagyobb kihívást a Volovec csúcsára történő feljutás jelentheti. A verseny startja Zakopanéban, a Városi Parkban lesz, innen a futók lefutnak a város sétálóutcáján, a Krupówkin, majd a fekete jelzésű turistaúton felfutnak a Gubalówka gerincére. Itt a piros jelzésen elmennek a Butor-hegyig, majd a zöld jelzésen a Kościelsko-völgy kiindulópontjának számító Kiry városrész parkolójába. Továbbra is a zöld jelzésen haladva átfutnak a Chochołowi-völgybe, egészen a Chochołowi menedékházig. A menedékháztól a sárga jelzésen futnak fel a Rét-hegyre, majd onnan a gerincen futó kék jelzésen a Volovecre.

150 éve született Katona Nándor

150 évvel ezelőtt, 1864. szeptember 12-én született Szepesófalun, a Magas-Tátra lábainál Katona Nándor (1864-1932). Minden izében felvidéki ember volt, akit minden idegszála a hegység életéhez kapcsolt. Tehetségét báró Mednyánszky László fedezte fel, Katona Nándorra különösen életének első felében döntő befolyással volt ez a találkozás. Hegyek, erdők, rohanó vizek és gazdag színeik voltak legkedvesebb témái, melyeket kezdetben közelebbről, később mind messzebbről szeretett nézni. Hangulatos hegyi témáinak ábrándosságát sikerült tartózkodóan összeegyeztetnie az új idők megváltozott szín- és fénylátásával. Romantikus beállítottságán később meglehetősen enyhített, színeiben változatosabbá, levegősebbé, könnyebbé vált, csak egyhez ragaszkodott törhetetlenül mindvégig, ahhoz az imádott felvidéki témavilághoz, melyen valamikor művésszé érlelődött. Voltak évei, különösen öregségének teljes visszavonultságában, midőn mindenki elől elzárkózva fantasztikus szorgalommal csak önönmagának festett, egyaránt megvetve a közönséget és festőtársait. Katona Nándor nagyszerű olajfestményeivel (pl. A Magas-Tátra látképe) a Tátra déli oldalán korának legismertebb festői közé tartozott.

Forrás: www.epa.hu

Még egyszer a Sas útról

És ismét Sas út. Jól tudom, hogy sokan talán már torkig vannak vele. Gondolatban sokan valószínűleg egy kicsit könnyebb úticélra vágynak, mint például a kevésbé agyoncsépelt Parasztocska (Chłopek) a Vadorzó-hágóban (Mięguszowiecka Przełęcz). De hogy lehetne nem írni róla, amikor éppen most tértem vissza épen, egészségesen a hátrahagyott szeméttel elcsúfított, de nem kevésbé szeretett Tátránkból? Mai témánk a Zawrat (Zawrat) – Zerge-hegy (Kozi Wierch).

Bialkai-szénégető – Liptói-határhegy / Szpiglasowy Wierch

A Miedziane-hágón (Szpiglasową Przełęcz) történő átkelés egy nagyon érdekes túra, hiszen a hágóból bepillantást nyerhetünk egyrészt a Lengyel-Öt-tó völgyébe (Dolina Pięciu Stawów Polskich), másrészt a Halastavi-völgybe (Dolina Rybiego potoku) is. A hágó a Lengyel-Öt-tó völgye felől láncokkal és kisebb technikai nehézséggel érhető el. A hágóból a sárga háromszög jelzésen lehetőség van felmenni a közeli Liptói-határhegy csúcsára.

Bialkai-szénégető (Palenica Białczańska)

Amennyiben a túra kezdetét jelentő Bialkai-szénégető parkolóba szeretnénk eljutni, akkor a zakopanei buszpályaudvarról a „Morskie Oko” feliratú kisbuszok valamelyikére kell felszállni. A fuvarozók azért használják ezt a jelzést, hogy a megkönnyítsék a tájékozódást azon kevésbé tapasztalt turistáknak, akik a Lengyel-Tátra leglátogatottabb pontjára, a Halastóhoz (Morskie Oko) szeretnének feljutni az oda vezető aszfaltozott úton.

Vadorzó-hágó vs. Tengerszem-csúcs

A Lengyel-Tátrában, a Halastó (Morskie Oko) környékén két, komoly kihívást jelentő magashegyi túraútvonal várja a tátrai túrázás szerelmeseit. Az alábbiakban ennek a két, meglehetősen népszerű útvonalnak az összehasonlításával igyekszünk megkönnyíteni az egyik, vagy a másik útvonalra induló turisták felkészülését.

Vadorzó-hágó (Mięguszowiecka Przełęcz pod Chłopkiem (2307 m).

Ez egy széles, a Halastótól is jól látható hágó a monumentális Menguszfalvi-csúcsok (Mięguszowiecke Szczyty) tömbjében. Pontosan a hágóban emelkedik a jellegzetes Parasztocska (Chłopek, kb. 2330 m) nevű sziklatorony, melynek a hágó a lengyel elnevezését (pod Chłopkiem, magyarul kb. Parasztocska alatt) köszönheti. A hágó alatt található a Bendő (Bańdzioch) nevű katlan.

Ismét zergéket és mormotákat láthatunk a webcamerán

Szeptember első hetétől ismét láthatjuk a tátrai zergéket és a hegységben élő mormotákat a Tátrai Nemzeti Park Igazgatósága (TANAP) által telepített webcamerán. „Az eddig megfigyelt sas fészke már üres, lassan a gólyák is elrepülnek, így a kamerákat áttelepítettük a Magas-Tátrába a Kő-pataki-tóhoz (Skalnaté pleso)” – mondta el Pavol Majko a TANAP igazgatója. A kamerák áttelepítésére már augusztus végén szerettek volna sort keríteni, a rossz időjárás azonban megakadályozta ebben a szakembereket. Így aztán a Lomnici-csúcs alatti Kő-pataki-völgyben élő zergék és mormoták mindennapjait szeptember első hetétől követhetik nyomon az érdeklődők.

Tízparancsolat turistáknak

Néhány szabály, melyet valamennyi, a hegyekben túrázó turistának ismernie kell. A magashegyi turisztika már régen megszűnt kiváltság lenni, ma már tömegesen űzött tevékenységnek számít. A hegyekbe, különösen a Tátrában történő túrázás mára egyszerűen divattá vált. (Lengyelországban) Ma mindenki a Sas útra (Orla Perć) vagy a Tengerszem-csúcsra (Rysy) akar feljutni, lehetőleg már az első tátrai túrája során. Találkozhatunk érdekes emberekkel. Néhányan strandpapucsban indulnak a hegyre, nem törődve a közelgő viharral sem. A médiában egyre több hír jelenik meg a turistautakon bóklászó idiótákról, a hegyimentőknek egyre több dolguk akad ezekkel. Változik valami? Semmi. Évről évre ugyanaz a helyzet. Semmi következetesség, semmi gondolkodás, semmi változás.

Mozgáskorlátozott turista a Tengerszem-csúcson

Teljesült egy álom. A születésétől kezdve mások segítségére szoruló 39 éves Michal Koutný megismerhette a hegyeket kívülről és belülről is. A csehországi Olomoucban élő férfi roppant büszke arra, hogy feljutott a Tátra legmagasabb, jelzett turistaúton elérhető csúcsára, a Tengerszem-csúcsra (Rysy). Bár végig a teherhordók által használt hordkereten utazott, így is a szokatlan expedíció értékes tagjává vált. Előbb barátai segítségével egy speciálisan átalakított hordkereten leereszkedett a Bélai-cseppkőbarlangba, majd miután a szerkezet kiállta a próbát, felvitték őt a Tengerszem-csúcsra. A túrát a lengyel oldalról, a Halastó (Morskie Oko) partjáról kezdték, 1395 méter magasságból.

130 éve született dr. Serényi Jenő

130 évvel ezelőtt, 1884. szeptember 5-én született dr. Serényi Jenő (1884-1915), jogász végzettségű hegymászó, síző. Az érettségi után, 1903-ban Horn K. Lajossal és Madaras Jenővel bejárta a Kárpátok gerincét Orsovától Máramarosszigetig. A túra Madaras Jenő ötlete volt, de a korábbi jelentkezők visszalépése miatt végül Serényivel és annak barátjával ment el a túrára. Gyalog, szekéren, és néha vonaton megtett útjuk során több mint 1000 km-t tettek meg, ami abban a korban nem volt „mindennaposnak” mondható. Orsovára hajóval jutottak el, Máramarosszigetről vonattal utaztak haza.

1904-től kezdve a Magas-Tátra lett túráinak célpontja. A hegység minden jelentős gerincét megmászta, 1906-1915 között a legjobb hegymászók közé tartozott. Kitűnő társa volt Horn K. Lajos, a fiatal gépészmérnök és Wachter Jenő bölcsészhallgató. Ők hárman alkották az akkoriban híres „Tátrai-triászt”, melynek egyik tagja, Wachter Jenő 1907-ben, a Simon-torony megmászása közben lezuhant és életét vesztette. Emléktáblájának ő találta meg a helyét a Menguszfalvi-Békástavi-völgyben lévő Tüzelőkőn, az emléktáblát később áthelyezték a Poprádi-tó közelében lévő Szimbolikus temetőbe.

Fotók és videók a Tátrából – 2014. augusztus 1-31.

Egy hónappal ezelőtt azt jósoltam, pontosabban abban bíztam, hogy időjárási szempontból az augusztus már nyugodtabb, túrázásra alkalmasabb lesz, mint ennek az évnek a júliusa volt. Nos, ez sajnos csak félig jött be. Igaz, hogy a nagyobb viharok augusztusban már elkerülték a Tátrát, de mégsem volt olyan ez a hónap, amilyennek szerettük volna, hogy legyen, Sok volt a felhős nap, csapadék is volt bőven, így ha túrázni el is lehetett indulni egy-egy szárazabbnak ígérkező napon, több napos túrákra, hosszabb kint tartózkodásra sajnos ez a hónap sem volt alkalmas. Furcsa az idei nyár a Tátrában… Túrázásra még csak-csak alkalmasak voltak az augusztusi napok, de fotózásra már kevésbé, hiszen nagyon kevés olyan nap volt, ami igazán jó fotósidőnek volt mondható.

Javítják a turistautakat a Vörös-hegyekben

Augusztus végén megkezdődött a turistautak felújítása a Lengyel-Tátrában, a Vörös-hegyek (Czerwone Wierchy) környezetében. A felújításra az Európai Unió társfinanszírozásával kerül sor, a projekt célja a turizmus terhelésének csökkentése egyes értékes fajok és élőhelyek körzetében. A felújítási munkákat a Vörös-hegyek környezetében található, összesen 10,068 km hosszúságú turistautakon folynak majd, ennek során újjáépítik a turistautakat, valamint helyreállítják a növényzetet. A Tátrai Nemzeti Park (TPN) közleménye szerint a felújítási munkák az időjárási körülmények alakulásától függően várhatóan jövő év végéig tartanak.

Kellenek-e via ferraták a Tátrába?

A via ferrata, más néven a vasalt út egy speciálisan kialakított túrázó-hegymászó útvonal, melyen mesterséges segédeszközök (acélkötelek, létrák, lépcsők) használatával könnyítik meg a turisták számára az útvonal leküzdését, egy sziklafal megmászását. Egy hagyományos, mesterséges segédeszközökkel (főleg láncokkal) biztosított turistaúttól – amilyen sok van a Tátrában – abban különbözik, hogy az út nyomvonalán mindenki a saját felszerelését használva csatlakoztatja magát a kifeszített drótkötélhez. Ennek köszönhetően a leesés veszélye még a legnehezebb helyeken is gyakorlatilag nullára csökkenthető.

A zergék okosabbak, mint gondolnánk

Zergével szeretnél találkozni? Semmi gond, gyere el hozzám Javorinára, invitál Marián Janiga, a javorinai Magashegységi Élővilág Kutató Intézet vezetője. „Felszaladunk a dombra az intézet mögött, van ott elég” – mondja. A Tátrában zergével találkozni ma már nem számít különleges eseménynek. Ebben az évben az 57 éve végzett rendszeres zergeszámlálások történetében a legnagyobb állományt, 844 zergét számoltak össze a hegység déli oldalán a Tátrai Nemzeti Park (TANAP munkatársai. Ezekkel a számokkal az erdészek és a természetvédők is elégedettek lehetnek. Közülük az egyik a filmes természetvédő Erik Baláž, aki jelenleg éppen a zergék és a hiúzok együttéléséről forgat dokumentumfilmet. Tavaly mutatták be a farkasokkal foglalkozó „Vlčie hory” című filmjét, melyet a Keleti-Kárpátok érintetlen erdeiben forgatott. De otthon van a Csendes- és a Kapor-völgyben is, ahol az utóbbi 16 évben több mint 1000 éjszakát töltött.

Biztosítás bevezetését fontolgatja a Tátrai Nemzeti Park

Lengyelországban a Tátrai Nemzeti Park (TPN) augusztus 9-17. között kísérleti jelleggel tesztelte a nemzeti parkba belépő turisták számára a belépővel együtt megvásárolható balesetbiztosítás megvásárlásának lehetőségét. A teszteredmények alapján a nemzeti park vezetése fontolgatja, hogy a jövőben állandó jelleggel lehetővé teszi a belépővel együtt megvásárolható biztosítás bevezetését. A biztosítás a tátrai túra során elszenvedett baleset esetén 20 ezer złoty erejéig fedezi a mentési költségeket, halálos végű baleset esetén pedig 10 ezer złoty kártérítési összeget tartalmaz. Amennyiben a baleset a Tátra szlovák részén történik, a biztosítás fedezi a mentési költségeket. A belépővel együtt 50 groszy (kb. 40 Ft. – a szerk.) megvásárolható biztosítás fedezi a teljes tátrai tartózkodás ideje alatt esetlegesen bekövetkező baleset során fellépő költségeket.