2014. augusztus 14., csütörtök

Kuźnice – Kereszt-nyereg – Bialkai-szénégető

A Kereszt-nyeregre (Przełęcz Krzyżne) vezető kirándulás hosszú, jó kondíciót megkívánó túra, melynek azonban nem igazán számottevő a technikai nehézsége. A nyerget a Gąsienica-szécs (Hala Gąsienicowa) felől, a Pańszczyca-völgyön (Dolina Pańszczyca) érdemes megközelíteni. A nyeregből csodálatos kilátás nyílik a Lengyel-Öt-tó völgyére (Dolina Pięciu Stawów Polskich), ahová értelemszerűen adja magát a leereszkedés.
Kuźnice (Kuźnice) a Lengyel-Tátra egyik leglátogatottabb pontja. A jelentős turistaközpont a Lengyel-Sebes-völgyben (Dolina Bystrej), 1000 méter tengerszint feletti magasságban található. Népszerűségét elsősorban a Gáspár-csúcsra (Kasprowy Wierch) közlekedő felvonónak köszönheti, amelynek itt található az alsó állomása.

Kuźnice (régebbi nevén Hámor /Hamrami/) a XIX. századi Galíciában a vas- és acélgyártás egyik központja volt. A hámor, amely a XIX. század első felében élte fénykorát, a magyar Homolács család tulajdonába tartozott. A létesítmények bezárása óta sok minden történt itt, a Tátrai Nemzeti Park (TPN) erőfeszítéseinek köszönhetően a közelmúltban helyreállították a történelmi épületeket, amelyek így ma is – ráadásul ingyenesen – látgathatók.
Fotó: www.pepa.cz
A turistákat azonban egyértelműen a sorban állás vonzza ide. Lengyelország legmagasabbra vivő felvonója a közelmúltban teljes felújításon esett át, melynek során új kabinokat helyeztek üzembe. A felvonón a főszezon május elejétől szeptember végéig tart, a felvonóra az utóbbi időben már interneten is lehetőség van előre váltott menetjegy megvásárlására. Ezt azért vezették be, hogy legalább részben csökkentsék a felvonó alsó állomásán a nyári szezonban kialakuló több órás várakozási időket. A felvonón két szakaszban kb. 12 perc alatt jutunk fel a csúcsra, útközben a Myślenicei-tornyok (Myślenickie Turnie) nevű állomáson át kell szállni másik kabinokba. A felvonó mellett Kuźnice több jelzett turistaút kiindulópontja is. Jelzett turistaúton nem csak a Gáspár-csúcsra (a Myślenicei-tornyokon vagy a Gąsienica-szécsen keresztül), hanem például a Giewontra (Giewont) és a Nosalra (Nosal) is feljuthatunk, de a Felső eredi út (Ścieżka nad Reglami) is itt kezdődik. Kuźnicéba legegyszerűbben a zakopanei pályaudvarról induló minibuszokkal juthatunk fel (3 złoty/fő), autóval viszont nem lehet behajtani ide, akik autóval érkeznek a városba, azok a II. János Pál pápa körforgalomban kialakított parkolókban hagyhatják autóikat.

Fotó: www.przewodnik.e-wyjazd.pl
Király-púpi-nyereg (Przełęcz między Kopami)
A Király-púpi-nyereg nagyon jellegzetes pontja a Gąsienica-szécsen (Hala Gąsienicowa) álló Murowaniec menedékházba (Schronisko Murowaniec) vezető útnak. Azon a ponton, ahol a Kuźnicéból érkező két turistaút egyesül, a turisták általában megállnak pihenni. Mintegy pihenésre csábítva több padot is felállítottak itt, melyeken megpihenhetünk és elfogyaszthatjuk elemózsiánkat, frissítőnket. A Király-púpi-nyereg – másik lengyel nevén Karczmisko – a Kis- és a Nagy-Király-púp (Małą és Wielką Królową Kopa) között fekszik, melyről nagyon szép kilátás nyílik Zakopanéra, a Giewontra (Giewont) és a Vörös-hegyekre (Czerwone Wierchy).

Murowaniec menedékház (Schronisko Murowaniec)
Lásd a Murowaniec menedékház című bejegyzést!

Pańszczyca-völgy (Dolina Pańszczyca)
A Pańszczyca-völgy a Gąsienica-völgy (Dolina Gąsienicowa) és a Waksmundi-völgy (Dolina Waksmundzka) között fekszik. A völgy felső részét a Sas út egy szakasza, konkrétan az Északi-Gránát-csúcsot (Skrajny Granat) a Kereszt-nyereggel (Krzyżne) összekötő gerinc határolja. A múltban a völgyben pásztorszállások voltak, amelyek a góral Pańszczyk családtulajdonában voltak, és éppen erről kapta a nevét úgy a völgy, mint a völgyben található Pańszczyca-szécs (Hala Pańszczyca). Mára az egykori legelőket benőtte az erdő és a törpefenyő, melyek között gyakran találkozhatunk akár medvével is. A völgyben két turistaút is vezet, az sárga jelzésen a Gąsienica-völgyből a Kereszt-nyeregre, a zöld jelzésen pedig ugyancsak a Gąsienica-völgyből a Waksmundi-rétre (Waksmundzka Rówień), majd tovább a Lúd-nyakra (Gęsia Szyja) juthatunk.

Kereszt-nyereg (Przełęcz Krzyżne)
A Kereszt-nyereg csodálatos kilátásával évtizedek óta vonzza a turistákat. Különösen szép innen a kilátás a Roztoka-völgyre (Dolina Roztoki) és a Lengyel-Öt-tó völgyére (Dolina Pięciu Stawów Polskich), ahová éppen ebből az irányból a legjobb leereszkedni. A nyereg másik oldalán fekszik a Pańszczyca-völgy (Dolina Pańszczyca). A Kereszt-nyereg a Sas út (Orla Perć) része, egészen pontosan annak keleti végpontja. Kezdetben, egészen 1932-ig tovább is lehetett menni a gerincen a Wołoszyn-háton (Wołoszyn) át egészen a Mickiewicz-vízesésekig (Wodogrzmoty Mickiewicza), ma azonban az a rész le van zárva, és nem is tervezik az útvonal újbóli megnyitását. A Kereszt-nyereg közelében állt valaha egy kőkunyhó, amely menedéket nyújtott az arra járó turistáknak. Ma már csak a kunyhó alapjainak a maradványai látszanak a nyereg közelében. Elnevezését földrajzi helyzetének köszönheti, hiszen három különböző gerinc találkozási pontjában fekszik. Ha a Kereszt-nyeregbe készülünk, jó ha tudjuk, hogy az északról és délről történő megközelítése – normál körülmények között – viszonylag egyszerű, ha azonban a nyeregből a Sas úton a Gránátok (Granaty) felé szeretnénk tovább menni, hamarosan komoly technikai nehézségekkel találkozhatunk.

Fotó: Michał Skorupski
Nagy-tó (Wielki Staw Polski)
A Nagy-tó a Tátra legmélyebb tava, legmélyebb pontja alig marad el a 80 métertől (ezzel a harmadik legmélyebb tó Lengyelországban). A szakértők között folyamatos vita van arról, hogy melyik tó a nagyobb: a Halastó vagy a Nagy-tó? A hivatalos adatok azt mutatják, hogy az előbbi, de nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a tavakat még a két világháború közötti időszakban mérték fel, és ezek a mérési eredmények lehet, hogy helytelenek, vagy egyszerűen csak elavultak. A Nagy-tó felülete kb. 34 hektár. Ez messze a legmonumentálisabb vízmedence a Lengyel-Öt-tó völgyében, amely azonnal a turisták szemébe ötlik, amennyiben a Siklawa-vízesés (Siklawa) felől közelítik meg a völgyet. Érdekesség, hogy a tó partján állt a legrégebbi tátrai pásztorszállás, valószínűleg még a XVII. században. A tó közelében található a Lengyel-Öt-tavi menedékház (Schronisko w Dolinei Pięciu Stawów Polskich), és a tó partjáról tovább mehetünk egyrészt a Sas út (Orla Perć), másrészt a Réz-hágó felé.

Fotó: Nagy Árpád
Mickiewicz-vízesések (Wodogrzmoty Mickiewicza)
A Mickiewicz-vízesések tulajdonképpen három nagyobb és több kisebb lépcsőből álló vízesések sorozata a Roztoka-patakon, amely a Bialka-patak (Białka) mellékfolyója. A vízesések fölött átvezető jellegzetes híd a XX. század elején épült, melyről a turisták megcsodálhatják a Középső-vízesést, valamint hallhatják a vízesés többi lépcsőjének hangját. Ennek a jellemző, mennydörgésre emlékeztető hangról kapta ez a hely eredeti gorál nevét (Wodogrzmoty). Ma használt nevét a híres lengyel költőről, Adam Mickiewiczről kapta (aki azonban soha nem járt itt) annak emlékére, hogy a költő hamvait 1891-ben szállították vissza Lengyelországba, és a krakkói Wawelben helyezték örök nyugalomra. A vízesések közelében lévő, hatalmas fákból készült padokon és asztalokon megpihenhetünk és uzsonnázhatunk, valamint a közelben mobil illemhelyek is felállításra kerültek. A padoktól jobbra indul a Lengyel-Öt-tó völgyébe vezető zöld jelzésű turistaút, balra ugyancsak a zöld jelzésen a Roztoka menedékházhoz juthatunk, az aszfaltúton pedig tovább mehetünk a Halastó felé.

Fotó: www.wikipedia.pl
Bialkai-szénégető (Palenica Białczańska)
Amennyiben a túra kezdetét jelentő Bialkai-szénégető parkolóba szeretnénk eljutni, akkor a zakopanei buszpályaudvarról a „Morskie Oko” feliratú kisbuszok valamelyikére kell felszállni. A fuvarozók azért használják ezt a jelzést, hogy a megkönnyítsék a tájékozódást azon kevésbé tapasztalt turistáknak, akik a Lengyel-Tátra leglátogatottabb pontjára, a Halastóhoz (Morskie Oko) szeretnének feljutni az oda vezető aszfaltozott úton. Ez nem jelenti azt, hogy az autóbuszok felmennének a tóig, ezek is csak a parkolóig közlekednek, a kirándulás kiindulópontja természetesen a Bialkai-szénégető parkoló. Zakopanéból a 30-35 perces útért 10 złotyt kell fizetni, majd a nemzeti park belépő megvásárlása után elindulhatunk a Halastó felé. Már a túra kezdetén gondolni kell viszont a visszaútra, hiszen az autóbuszok nyáron és a hétvégéken kb. 21:00 óráig közlekednek, télen és hét közben viszont jelentősen korábban (18-19 óra) indulnak Zakopanéba az utolsó járatok. Ha ezután érkezünk vissza a parkolóba, problémát okozhat megfelelő gépjárművet találni, a parkoló viszont Zakopane központjától elég jelentős távolságra helyezkedik el. A parkoló az egykori határátkelőhely, Lysza Polana (Łysa Polana), valamint a Lengyel-Öt-tó völgyébe (Dolina Pięciu Stawów Polskich) vezető turistaút kezdetéhez közel helyezkedik el, Zakopanéból és Bukowina Tatrzańska településről autóval jól megközelíthető, a parkolásért egész napra 20 złotyt kell fizetni.

Kuźnice (1025 m) – Király-púpi-nyereg (1499 m) a kék vagy a sárga jelzésen 1 óra 45 perc.
Király-púpi-nyereg – Murowaniec menedékház (1500 m) a kék jelzésen 25 perc.
Murowaniec menedékház – Pańszczyca-völgy (1628 m) a sárga jelzésen 1 óra.
Pańszczyca-völgy – Kereszt-nyereg (2112 m) a sárga jelzésen 1 óra 55 perc.
Kereszt-nyereg – Nagy-tó (1655 m) a sárga jelzésen 1 óra 35 perc.
Nagy-tó – Mickiewicz-vízesések (1099 m) a zöld jelzésen 1 óra 45 perc.
Mickiewicz-vízesések – Bialkai-szénégető (980 m) a piros jelzésen 40 perc.
Teljes menetidő 9 óra 5 perc.
Az útvonal nehézsége: nehéz.

Forrás és fotók: http://portaltatrzanski.com

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...