A Kereszt-nyeregre (Przełęcz Krzyżne) vezető kirándulás
hosszú, jó kondíciót megkívánó túra, melynek azonban nem igazán számottevő a
technikai nehézsége. A nyerget a Gąsienica-szécs (Hala Gąsienicowa) felől, a
Pańszczyca-völgyön (Dolina Pańszczyca) érdemes megközelíteni. A nyeregből
csodálatos kilátás nyílik a Lengyel-Öt-tó völgyére (Dolina Pięciu Stawów
Polskich), ahová értelemszerűen adja magát a leereszkedés.
Kuźnice (Kuźnice) a Lengyel-Tátra egyik
leglátogatottabb pontja. A jelentős turistaközpont a Lengyel-Sebes-völgyben
(Dolina Bystrej), 1000 méter tengerszint feletti magasságban található.
Népszerűségét elsősorban a Gáspár-csúcsra (Kasprowy Wierch) közlekedő
felvonónak köszönheti, amelynek itt található az alsó állomása.
Kuźnice
(régebbi nevén Hámor /Hamrami/) a XIX. századi Galíciában a vas- és acélgyártás
egyik központja volt. A hámor, amely a XIX. század első felében élte fénykorát,
a magyar Homolács család tulajdonába tartozott. A létesítmények bezárása óta
sok minden történt itt, a Tátrai Nemzeti Park (TPN) erőfeszítéseinek
köszönhetően a közelmúltban helyreállították a történelmi épületeket, amelyek
így ma is – ráadásul ingyenesen – látgathatók.
![]() |
| Fotó: www.pepa.cz |
A turistákat azonban egyértelműen
a sorban állás vonzza ide. Lengyelország legmagasabbra vivő felvonója a
közelmúltban teljes felújításon esett át, melynek során új kabinokat helyeztek
üzembe. A felvonón a főszezon május elejétől szeptember végéig tart, a
felvonóra az utóbbi időben már interneten is lehetőség van előre váltott
menetjegy megvásárlására. Ezt azért vezették be, hogy legalább részben
csökkentsék a felvonó alsó állomásán a nyári szezonban kialakuló több órás
várakozási időket. A felvonón két szakaszban kb. 12 perc alatt jutunk fel a
csúcsra, útközben a Myślenicei-tornyok (Myślenickie Turnie) nevű állomáson át
kell szállni másik kabinokba. A felvonó mellett Kuźnice több jelzett turistaút
kiindulópontja is. Jelzett turistaúton nem csak a Gáspár-csúcsra (a
Myślenicei-tornyokon vagy a Gąsienica-szécsen keresztül), hanem például a
Giewontra (Giewont) és a Nosalra (Nosal) is feljuthatunk, de a Felső eredi út (Ścieżka
nad Reglami) is itt kezdődik. Kuźnicéba legegyszerűbben a zakopanei pályaudvarról
induló minibuszokkal juthatunk fel (3 złoty/fő), autóval viszont nem lehet
behajtani ide, akik autóval érkeznek a városba, azok a II. János Pál pápa
körforgalomban kialakított parkolókban hagyhatják autóikat.
![]() |
| Fotó: www.przewodnik.e-wyjazd.pl |
Király-púpi-nyereg
(Przełęcz między Kopami)
A Király-púpi-nyereg nagyon
jellegzetes pontja a Gąsienica-szécsen (Hala Gąsienicowa) álló Murowaniec
menedékházba (Schronisko Murowaniec) vezető útnak. Azon a ponton, ahol a
Kuźnicéból érkező két turistaút egyesül, a turisták általában megállnak pihenni.
Mintegy pihenésre csábítva több padot is felállítottak itt, melyeken
megpihenhetünk és elfogyaszthatjuk elemózsiánkat, frissítőnket. A
Király-púpi-nyereg – másik lengyel nevén Karczmisko – a Kis- és a
Nagy-Király-púp (Małą és Wielką Królową Kopa) között fekszik, melyről nagyon
szép kilátás nyílik Zakopanéra, a Giewontra (Giewont) és a Vörös-hegyekre
(Czerwone Wierchy).
Murowaniec
menedékház (Schronisko Murowaniec)
Pańszczyca-völgy (Dolina Pańszczyca)
A Pańszczyca-völgy a
Gąsienica-völgy (Dolina Gąsienicowa) és a Waksmundi-völgy (Dolina Waksmundzka)
között fekszik. A völgy felső részét a Sas út egy szakasza, konkrétan az
Északi-Gránát-csúcsot (Skrajny Granat) a Kereszt-nyereggel (Krzyżne) összekötő
gerinc határolja. A múltban a völgyben pásztorszállások voltak, amelyek a góral
Pańszczyk családtulajdonában voltak, és éppen erről kapta a nevét úgy a völgy,
mint a völgyben található Pańszczyca-szécs (Hala Pańszczyca). Mára az egykori
legelőket benőtte az erdő és a törpefenyő, melyek között gyakran találkozhatunk
akár medvével is. A völgyben két turistaút is vezet, az sárga jelzésen a
Gąsienica-völgyből a Kereszt-nyeregre, a zöld jelzésen pedig ugyancsak a
Gąsienica-völgyből a Waksmundi-rétre (Waksmundzka Rówień), majd tovább a
Lúd-nyakra (Gęsia Szyja) juthatunk.
Kereszt-nyereg (Przełęcz Krzyżne)
A Kereszt-nyereg csodálatos
kilátásával évtizedek óta vonzza a turistákat. Különösen szép innen a kilátás a
Roztoka-völgyre (Dolina Roztoki) és a Lengyel-Öt-tó völgyére (Dolina Pięciu
Stawów Polskich), ahová éppen ebből az irányból a legjobb leereszkedni. A
nyereg másik oldalán fekszik a Pańszczyca-völgy (Dolina Pańszczyca). A Kereszt-nyereg
a Sas út (Orla Perć) része, egészen pontosan annak keleti végpontja. Kezdetben,
egészen 1932-ig tovább is lehetett menni a gerincen a Wołoszyn-háton (Wołoszyn)
át egészen a Mickiewicz-vízesésekig (Wodogrzmoty Mickiewicza), ma azonban az a
rész le van zárva, és nem is tervezik az útvonal újbóli megnyitását. A
Kereszt-nyereg közelében állt valaha egy kőkunyhó, amely menedéket nyújtott az
arra járó turistáknak. Ma már csak a kunyhó alapjainak a maradványai látszanak
a nyereg közelében. Elnevezését földrajzi helyzetének köszönheti, hiszen három
különböző gerinc találkozási pontjában fekszik. Ha a Kereszt-nyeregbe
készülünk, jó ha tudjuk, hogy az északról és délről történő megközelítése –
normál körülmények között – viszonylag egyszerű, ha azonban a nyeregből a Sas
úton a Gránátok (Granaty) felé szeretnénk tovább menni, hamarosan komoly
technikai nehézségekkel találkozhatunk.
![]() |
| Fotó: Michał Skorupski |
Nagy-tó (Wielki Staw
Polski)
A Nagy-tó a Tátra legmélyebb tava,
legmélyebb pontja alig marad el a 80 métertől (ezzel a harmadik legmélyebb tó
Lengyelországban). A szakértők között folyamatos vita van arról, hogy melyik tó
a nagyobb: a Halastó vagy a Nagy-tó? A hivatalos adatok azt mutatják, hogy az
előbbi, de nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a tavakat még a
két világháború közötti időszakban mérték fel, és ezek a mérési eredmények
lehet, hogy helytelenek, vagy egyszerűen csak elavultak. A Nagy-tó felülete kb.
34 hektár. Ez messze a legmonumentálisabb vízmedence a Lengyel-Öt-tó völgyében,
amely azonnal a turisták szemébe ötlik, amennyiben a Siklawa-vízesés (Siklawa)
felől közelítik meg a völgyet. Érdekesség, hogy a tó partján állt a legrégebbi
tátrai pásztorszállás, valószínűleg még a XVII. században. A tó közelében
található a Lengyel-Öt-tavi menedékház (Schronisko w Dolinei Pięciu Stawów
Polskich), és a tó partjáról tovább mehetünk egyrészt a Sas út (Orla Perć),
másrészt a Réz-hágó felé.
![]() |
| Fotó: Nagy Árpád |
Mickiewicz-vízesések
(Wodogrzmoty Mickiewicza)
A Mickiewicz-vízesések
tulajdonképpen három nagyobb és több kisebb lépcsőből álló vízesések sorozata a
Roztoka-patakon, amely a Bialka-patak (Białka) mellékfolyója. A vízesések
fölött átvezető jellegzetes híd a XX. század elején épült, melyről a turisták
megcsodálhatják a Középső-vízesést, valamint hallhatják a vízesés többi
lépcsőjének hangját. Ennek a jellemző, mennydörgésre emlékeztető hangról kapta
ez a hely eredeti gorál nevét (Wodogrzmoty). Ma használt nevét a híres lengyel
költőről, Adam Mickiewiczről kapta (aki azonban soha nem járt itt) annak
emlékére, hogy a költő hamvait 1891-ben szállították vissza Lengyelországba, és
a krakkói Wawelben helyezték örök nyugalomra. A vízesések közelében lévő,
hatalmas fákból készült padokon és asztalokon megpihenhetünk és uzsonnázhatunk,
valamint a közelben mobil illemhelyek is felállításra kerültek. A padoktól
jobbra indul a Lengyel-Öt-tó völgyébe vezető zöld jelzésű turistaút, balra
ugyancsak a zöld jelzésen a Roztoka menedékházhoz juthatunk, az aszfaltúton
pedig tovább mehetünk a Halastó felé.
![]() |
| Fotó: www.wikipedia.pl |
Bialkai-szénégető (Palenica
Białczańska)
Amennyiben a túra kezdetét
jelentő Bialkai-szénégető parkolóba szeretnénk eljutni, akkor a zakopanei
buszpályaudvarról a „Morskie Oko” feliratú kisbuszok valamelyikére kell
felszállni. A fuvarozók azért használják ezt a jelzést, hogy a megkönnyítsék a
tájékozódást azon kevésbé tapasztalt turistáknak, akik a Lengyel-Tátra
leglátogatottabb pontjára, a Halastóhoz (Morskie Oko) szeretnének feljutni az
oda vezető aszfaltozott úton. Ez nem jelenti azt, hogy az autóbuszok
felmennének a tóig, ezek is csak a parkolóig közlekednek, a kirándulás
kiindulópontja természetesen a Bialkai-szénégető parkoló. Zakopanéból a 30-35
perces útért 10 złotyt kell fizetni, majd a nemzeti park belépő megvásárlása
után elindulhatunk a Halastó felé. Már a túra kezdetén gondolni kell viszont a visszaútra,
hiszen az autóbuszok nyáron és a hétvégéken kb. 21:00 óráig közlekednek, télen
és hét közben viszont jelentősen korábban (18-19 óra) indulnak Zakopanéba az
utolsó járatok. Ha ezután érkezünk vissza a parkolóba, problémát okozhat
megfelelő gépjárművet találni, a parkoló viszont Zakopane központjától elég
jelentős távolságra helyezkedik el. A parkoló az egykori határátkelőhely, Lysza
Polana (Łysa Polana), valamint a Lengyel-Öt-tó völgyébe (Dolina Pięciu Stawów
Polskich) vezető turistaút kezdetéhez közel helyezkedik el, Zakopanéból és
Bukowina Tatrzańska településről autóval jól megközelíthető, a parkolásért
egész napra 20 złotyt kell fizetni.
Kuźnice (1025 m) –
Király-púpi-nyereg (1499 m) a kék vagy a sárga jelzésen 1 óra 45 perc.
Király-púpi-nyereg –
Murowaniec menedékház (1500 m) a kék jelzésen 25 perc.
Murowaniec
menedékház – Pańszczyca-völgy (1628 m) a sárga jelzésen 1 óra.
Pańszczyca-völgy –
Kereszt-nyereg (2112 m) a sárga jelzésen 1 óra 55 perc.
Kereszt-nyereg –
Nagy-tó (1655 m) a sárga jelzésen 1 óra 35 perc.
Nagy-tó –
Mickiewicz-vízesések (1099 m) a zöld jelzésen 1 óra 45 perc.
Mickiewicz-vízesések
– Bialkai-szénégető (980 m) a piros jelzésen 40 perc.
Teljes menetidő 9
óra 5 perc.
Az útvonal
nehézsége: nehéz.
