A Tátrai Nemzeti Park

Fotó: www.eart.imagico.de

Szlovákia nem csak történelmi, de természeti értékekben is gazdag ország. Az ország területének több mint 40 %-át erdők borítják, melyek számos védett és ritka növény- és állatfajnak adnak otthont. Ezek védelme érdekében hozták létra az országban a különböző fokú védettséget élvező védett területeket, nemzeti parkokat. Ezek közül az egyik, talán a legismertebb a Tátrai Nemzeti Park. A Magas-Tátra 1949-ben kapta meg a nemzeti park szintű védettséget, ezzel az első nemzeti park lett Szlovákia területén. A hegység Közép-Szlovákia északi határán, a történelmi Árva, Liptó és Szepes régiók területén fekszik. A nemzeti park területe 73.800 hektár, és további 30.703 hektár tartozik a védett zónához. Érdekesség, hogy a Liptói-Tátra, mellyel földrajzi egységet képez, csak 1987-ben vált a nemzeti park részévé. Arról már nem is beszélve, hogy a hegység átnyúlik a szomszédos Lengyelországba, ahol a Tátra területe szintén nemzeti park szintű védettséget élvez.

A másik, a Tátrához kapcsolódó érdekesség, hogy itt található Szlovákia területileg második legnagyobb városa, Tátraváros, itt azonban nem kell toronyházaktól és nagy lakótelepektől tartani, mert ezt a várost 14 korábbi település összevonásával hozták létre. A nemzeti park területén egyébként 19 település található. 1993-ban a védett területet az UNESCO bioszféra-rezervátummá nyilvánította.

Ha a Tátrai Nemzeti Parkról beszélünk, nem feledkezhetünk meg a kitűnő túrázási lehetőségekről, mivel területének nagy része a sziklarégióban helyezkedik el. Domborzata tagolt, annak ellenére, hogy magashegyi területe, a hegység csúcsai az 1200 km hosszú Kárpátok legmagasabb hegycsúcsai közé tartoznak. A csúcsrégiót a 2655 méter magas Gerlachfalvi-csúcs uralja, de mögötte további 10 csúcsának magassága haladja meg a 2600 métert.

Fotó: www.eart.imagico.de

A Magas-Tátra kialakulásának folyamata a paleozoikum (karbon) korban, mintegy 300 millió évvel ezelőtt kezdődött. E hosszú idő alatt elég viharos geológiai fejlődésen ment keresztül, amely a dinoszauruszok kihalásán keresztül (ennek nyomait a Csendes-völgyben találták meg) az utolsó jégkorszakig tartott, amely mintegy 8000 évvel ezelőtt fejeződött be. Ennek nyomai ma is láthatók a tipikus, U alakú tátrai völgyek, a gleccsertavak, valamint a hegység lábainál felhalmozott morénák formájában.

A nemzeti park életéhez hozzá tartoznak a hegység vizei, akár vízesések, akár gyönyörű tavak, akár csörgedező patakok formájában, továbbá a gyönyörű virágok és növények, beleértve ebbe az alpesi flóra szimbólumának számító havasi gyopárt, valamint a szebbnél-szebb tárnicsokat. Úgyszintén fontos része a hegységnek az állatvilág, melynek legismertebb képviselői a füttyögő tátrai mormoták, a sziklarégióban legelésző tátrai zergék, a magasan felettünk repülő kőszáli sas, és az embereket messze elkerülő barnamedve.

A nemzet parkba érkező turisták kitűnően jelzett turistautakon fedezhetik fel a természet rejtett zugait, melyből erőt meríthetnek, és élvezhetik annak szépségét. Gyönyörködhetnek a meredek sziklafalakban, sétálhatnak a zöldellő völgyekben, vagy lemehetnek a föld alá a hegység egyetlen látogatható barlangjában, a Bélai-cseppkőbarlangban. A Tátrai Nemzeti Park számos csodát kínál, amelyet nem csak a helyiek, de az egyre nagyobb számban érkező külföldi látogatók is felfedezhetnek magunknak egy-egy szép kirándulás keretében. Olyan érték ez, melyet minden látogatónak vigyázni és védeni is kell egyidőben.

Forrás: http://www.infoglobe.sk