Madáremberek a Tátra felett

„A nowy targi ejtőernyős zónából minden reggel fantasztikus kilátás nyílik a Tátrára, minden repülésünk során láthatjuk a Tátrát… Végül úgy döntöttünk, nem várunk tovább, repülünk” – mondta Dawid Winczewski, aki több mint két éve ugrik Wingsuit ruhában (madárruha). A Tátra felett madárruhában repülni régi álom volt, de csak most sikerült megvalósítani. A film főhősei képzett ejtőernyősök a Zakopanéhoz közeli Nowy Targból, akik a Wingsuit nevű speciális ruhában repülnek, amely kialakításának köszönhetően csökkenti a függőleges süllyedési sebességet. „Lengyelországban kevesen, talán tucatnyian, maximum húszan vagyunk, akik ilyen ruhában repülnek. Ezeknek köszönhetően nagyobb távolságokat le tudunk győzni, mint a hagyományos ejtőernyős ugrásokkal” – mondta Dawid.

135 éve épült fel az első Majláth-menedékház

A Menguszfalvi-völgy egyre növekvő népszerűségének köszönhetően 1876-ban a Magyarországi Kárpátegyesület (MKE) elnöksége jóváhagyta egy, a Poprádi-tó mellett felépítendő menedékház tervét. Abban az időben az egész Menguszfalvi-völgy márkus- és batizfalvi Máriássy Ferenc (1835-1905) földbirtokos birtokához tartozott. A tulajdonos nem ellenezte az építkezést, éppen ellenkezőleg, a turizmus fejlesztése érdekében ellenszolgáltatás nélkül a Kárpátegyesületnek ajándékozta a Poprádi-tó északnyugati partján a menedékház céljaira kijelölt területet. A Poprádi-tó partján tervezett menedékház felépítéséről szóló döntés és az építkezés befejezése között 3 év telt el. Az első Majláth-menedékház hivatalos megnyitójára 135 évvel ezelőtt, 1879. augusztus 4-én került sor.

Turistaszámlálás a Tátrában

Augusztus 9-én ismét turistaszámlálást rendeztek a Tátrában - írta a bumm.sk. Az idei adatok szerint a hegységben a leglátogatottabb hely a Tarajka térsége, ahol egy nap alatt több mint 4400 turista fordult meg. A számlálás szerint a nemzeti park magashegyi részére az adott napon több mint 24 100 turista volt kíváncsi. A legtöbb látogató nem meglepő módon Szlovákiából érkezett, a külföldiek közül a csehek, a lengyelek, a magyarok, az angolok és a németek képviseltették magukat. A Poprádi tó is a látogatók kedvencei közé tartozik, a számlálás napján több mint 4000 turista látogatott el ide. Felkerült a listára az Elülső-Szoliszkó, ahol több mint 1500 turistát jegyeztek fel, valamint a Kő-pataki-tó, ahol csaknem 3350 turista élvezhette a felvonóról a kilátást.

Kuźnice – Kápolna-csúcs / Kościelec

A Lengyel-Tátrában található Kápolna-csúcs igen jellegzetes csúcs a Gąsienica-völgyben (Dolina Gąsienicowa), megközelítése rövid, de különösen az utolsó szakaszon nagyon intenzív. További nehézséget jelenhet, hogy nincsenek láncok, sem más beépített technikai segédeszközök. Ezek hiányát főleg a csúcsról a Karb-hágóba (Przełęcz Karb) történő leereszkedéskor érzékelhetjük.

Kuźnice (Kuźnice)

Kuźnice a Lengyel-Tátra egyik leglátogatottabb pontja. A jelentős turistaközpont a Lengyel-Sebes-völgyben (Dolina Bystrej), 1000 méter tengerszint feletti magasságban található. Népszerűségét elsősorban a Gáspár-csúcsra (Kasprowy Wierch) közlekedő felvonónak köszönheti, amelynek itt található az alsó állomása. Kuźnice (régebbi nevén Hámor /Hamrami/) a XIX. századi Galíciában a vas- és acélgyártás egyik központja volt.

Fehér-tavi-csúcs / Jahňací štít

Fotó: D'Mucha w Tatrach

A Fehér-tavi-csúcs (2230 m) a Magas-Tátra főgerincének kelet felőli első orma. A tőle északkeletre fekvő Kopa-hágó a Bélai-Tátrához tartozó Bolond Gerőtől választja el. Csúcsában négy gerinc kereszteződik, ezek sorban a következők: a csúcstól a Karó-tavi-hágóig tartó délnyugati gerinc (Townson-gerinc), amely a Vörös-tavi-völgyet a Karó-tavi-völgytől választja le; a Fehér-tavi-völgyet a Vörös-tavi-völgytől elválasztó délkeleti gerinc (Zerge-gerinc); a csúcstól a Kopa-hágóig lehúzódó, a Hátsó-Rézaknák völgye és a Fehér-tavi-völgy között határt képező északkeleti gerinc (Tárna-gerinc); valamint a Hátsó-Rézaknák-völgye és a Karó-tavi-völgy határát képező északnyugati gerinc (Fehér-tavi-gerinc).

Brocken-hegyi kísértet (ködkísértet) a hegyekben

Jasiński-csorba (Pościel Jasińskiego)

Reggel vagy késő délután, néha még tiszta időben is köd tölti ki az alattunk lévő katlanokat. Ha szerencsénk van, ilyenkor egy érdekes légköroptikai jelenségnek lehetünk szemtanúi. Amennyiben oldalról kapjuk a megvilágítást, és a felhők alattunk helyezkednek el, láthatjuk a hegymászók körében babonás tisztelettel övezett Brocken-hegyi kísértetet, vagy más néven ködkísértetet. A ködkísértet igazából nem más, mint a fotót készítő személy árnyéka abban a felhőben, amely az alatta fekvő völgyben elvonul. A ritka légköroptikai jelenség úgy keletkezik, hogy a megfigyelő a saját árnyékát látja meg abban a felhőben, ami az alatta levő völgyben vonul el. Az árnyék fejrészét szivárvány veszi körül, a jelenséget a ködfoltra vagy a felhőre vetülő fehér ív kíséri. A Brocken-hegyi kísértet légköri fényjelenségnek, más néven fotometeornak számít, akárcsak a szivárvány vagy a délibáb.

Ittas turista a Zawraton, szandálban a Swinicán, rekord hideg és havazás a Tátrában

A Gáspár-csúcs ma reggel

A Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) ügyeletese elmondta, hogy augusztus 24-én, vasárnap két furcsa esethez is riasztották a hegyimentőket. Először egy férfit kellett lehozniuk a Zawrat-hágóból (Zawrat) aki ittasan aludt a Sas út kezdőpontján. Később három turista kérte a hegyimentők segítségét, akik szandálban indultak a Swinica csúcsára. Szerencsésen feljutottak a csúcsra, ott azonban szembesültek a szinte télies körülményekkel, az alacsony hőmérséklettel, melyhez viszont sem az öltözékük, sem a lábbelijük nem voltak alkalmas. A csúcson aztán rájöttek, hogy megfelelő öltözék hiányában saját maguk nem tudnak onnan leereszkedni ezért hívták a hegyimentőket. Az alacsony felhőzet miatt nem tudták igénybe venni a mentőhelikoptert, ezért a hegyimentők a meggondolatlan turistákat gyalogosan levezették a Gáspár-csúcsra (Kasprowy Wierch), ahonnan felvonóval jutottak vissza Zakopanéba.

Elektromos kisautók válthatják a lovaskocsikat

Fotó: AgencjaGazeta.pl

Augusztus 19-én reggel 8 órakor hat személlyel a fedélzetén első próbaútjára indult az első Melex (elektromos golfautó) a Lengyel-Tátrában, a Halastóhoz (Morskie Oko) vezető úton, amely 45 perc alatt tette meg a Bialkai-szénégető (Palenica Białczańska) és a Hajfű-tisztás (Polana Włosienica) közötti útvonalat. Ez valamivel gyorsabb, mint amennyi idő alatt a lovaskocsik megteszik ugyanezt az utat. A tesztidőszak szeptemberig tart, ez alatt az idő alatt párhuzamosan lovaskocsik és elektromos kisautók is közlekednek az útvonalon, majd a Tátrai Nemzeti Park (TPN) ezután hozza nyilvánosságra a tesztelés eredményét. Ugyanakkor nem valószínű, hogy a turisták szállítására használt lovakat gyorsan lecserélnék. Jelenleg 60 góral család mintegy 300 lova dolgozik a Halastóhoz vezető úton.

Fidel Castro és a tátrai zergevadászat

Egyedülálló vadászteljesítmény Kuba egykori első számú vezetőjétől a Tátrában: két lövés, két zerge. Amint azt az egykori szemtanúk visszaemlékezései megerősítik, Kuba elsőszámú vezetőjének kedvenc időtöltése volt a magas-tátrai zergevadászat. Az egykori prominens elvtársak az évek során több harcostársukat is meghívták Csehszlovákiába, akik a Magas-Tátrában hódoltak szenvedélyüknek. Ez a megtiszteltetés érte Fidel Castro kubai vezetőt is, aki az utolsó olyan zerge pusztulásáért felelős, amelyet vadászt során öltek meg a Magas-Tátrában. A kubai vezető három napot töltött a Magas-Tátrában 1972-ben. Tátrai napjairól a mai napig legendák keringenek – úgy hírlik például, hogy egy helikopter fedélzetéről Skorpió géppisztollyal lőtt a zergékre. Az akkori vadászat egyik utolsó élő résztvevője, a ma 67 éves Pavol Žiška viszont azt állítja, hogy ez nem igaz. Elmondása szerint Castro nem a helikopterről, hanem a földön tüzelt, és a két zerge leterítéséhez két lövés elegendőnek bizonyult számára.

Forrás: http://www.cas.sk

115 éve nyitották meg a Téry-menedékházat

115 évvel ezelőtt, 1899. augusztus 21-én nyitották meg a nagyközönség előtt a Magas-Tátra legmagasabban álló, egész évben nyitva tartó menedékházát, a közkedvelt Téry-menedékházat. Az Öt-tó mellé építendő menedékház igé­nye először 1889-ben merült föl, amikor az Magyarországi Kárpátegyesület (MKE) Budapesti Osztályának választ­mányi ülésén dr. Téry Ödön indít­ványozta, hogy sza­vazzanak meg bi­zonyos összeget a Magas-Tátrá­ban egy menedékház felépítésére, lehetőség szerint az Öt-tó katlanában. Ekkor kezdték meg a pénz gyűjtését a me­nedékház felépítése céljából létrehozott pénz­ügyi alapba. Az évek múltával a tervbe vett menedékház helye sűrűn változott, és 1896-ban úgy látszott, hogy a Nagyszalóki-csúcson (Slavkovský štít) kerül majd felépítésre. Ekkor azonban az Egyesület elhatározta, hogy ezen a csúcson építi fel a már szintén régóta terve­zett meteorológiai obszervatóriumot.

Sas út – nem csak sasoknak! - Videókkal frissítve

Sokak szerint a Sas út a Magas-Tátra legnehezebb turistaútja. A tapasztalatlan turistákat, a felkészületlen hegymászókat, a nagy kitettséget nem kedvelőket mindenképpen lebeszélném róla. De a sas út vajon tényleg ennyire nehéz? A Sas út nyomvonalát 1903 és 1906 között Franciszek Henryk Nowicki és a szenvedélyes turista, Walenty Gadowski lelkész iránymutatásai alapján jelölték ki. Kezdetben az útvonal a Wołoszyn-gerincen (Grań Wołoszyn) át a Wołoszyn-tisztásról (Polana pod Wołoszynem) is elérhető volt, de 1932-ben lezárták a Kereszt-nyeregről (Krzyżne) erre vezető ösvényt. Az útvonalat a múltban többször felújították és korszerűsítették. Jelenleg csupán két helyen kell vaslétrán fel, illetve lemászni, az útvonal további részeit láncokkal és hágcsókkal tették járhatóvá. A meglehetősen nagy számú balesetek miatt 2007-ben a további balesetek megelőzése céljából úgy döntöttek, hogy az útvonal első, Zawrat-hágó (Zawrat) és Zerge-hegy (Kozi Wierch) közötti szakaszát egyirányúvá teszik. A Sas úton megnyitása óta több mint 100 ember vesztette életét.

Térfigyelő kamerák az erdőaljai (Podlesok) kempingben

A most felszerelt térfigyelő kameráknak köszönhetően a Szlovák Paradicsomban fekvő Erdőalja (Podlesok) turistaközpontban található kemping látogatói a jövőben nagyobb biztonságban tudhatják értékeiket. Néhány évvel ezelőtt készült el a teljes területet elzáró kerítés, júliusban viszont elkészült a biztonsági kamerarendszer, amely 24 órás non-stop üzemben felügyeli a kemping biztonságát. A kerítés megépítése előtt a kapzsi tolvajok, különösen a nyári időszakban sokszor megkeserítették a kempingben elszállásolt turisták életét. Megrongálták a sátrakat, sokszor feltörték a faházakat is. Az újonnan telepített biztonsági rendszernek köszönhetően vélhetően megszűnnek az ilyen esetek, illetve könnyebben azonosíthatóvá válnak azok elkövetői.

Halálos zuhanás a Tengerszem-csúcsra vezető úton

Augusztus 19-én, kedden a délutáni órákban egy szemtanú értesítette a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) ügyeletét, hogy szemtanúja volt, amint egy ismeretlen turista lezuhan a Tengerszem-csúcsra (Rysy) vezető útnak a Hunfalvy-völgyecskébe vezető láncos szakaszán, a Békás-tavak felett. A turista a kb. 100 méteres zuhanás következtében a bejelentés időpontjában eszméletlen állapotban volt. A hegyimentők azonnal értesítették a Helikopteres Mentőszolgálatot (VZZS), miközben a helyszínen megpróbálták újraéleszteni a lezuhant turistát. Az erős szél miatt a helikopter nem tudta megközelíteni a baleset helyszínét, és sajnos sem hegyimentő, sem orvos nem tartózkodott a baleset közelében. Így aztán földi mentére került sor, kilenc hegyimentő indult a helyszínre, akik azonban a baleset helyszínére megérkezve már nem tudtak segíteni a bajba jutott turistán, aki az esés során súlyos fejsérüléseket szenvedett. A 82 éves cseh turista holttestét Kong hordágyon, majd terepjárón szállították az ótátrafüredi hullaházba.

Forrás és fotó: http://www.hzs.sk

In memoriam Kókai Tamás - Az első dupla körtúra

Ennek a túrának öten vágtunk neki, és a korábbinál valamivel nagyobb célokat tűztünk magunk elé. Két körtúrát terveztünk a két napra, egyet a szlovák, egyet a lengyel oldalon.

Tarajka – Téry-menház – Vörös-torony-hágó – Hosszú-tavi menház – Tarajka

Első nap a Tarajkáról indulva, a Kis-Tarpataki-völgyet jártuk végig, ahol a Téry-menedékházat magunk mögött hagyva, a Vörös-torony-hágón át értük el a Nagy-Tarpataki-völgyet. Itt az akkor éppen újjáépítés alatt álló Hosszú-tavi menedékház helyett üzemelő büfében frissítettük fel magunkat, majd kellemesen elfáradva jutottunk vissza a Tarajkára. Ezen a túrán történt az azóta is többször emlegetett bizonyos „fényképezőgép-találás”. Már lefelé indultunk a Hosszú-tavi menedékháztól, amikor a Hosszú-tó felett, a turistaút egyik kanyarulatában Nyikon Tibi egy kis automata fényképezőgépet talált egy sziklára letéve. Körülnézett, és miután senki nem jelentkezett érte, betette a táskájába, és becsületes megtalálóként „lecipelte” a hegyről.

Kalata-réti Hegyi Szálló / Hotel Górski na Kalatówkach

A Nyugati-Tátrában (Tatry Zachodnie) található Lengyel-Sebes-völgyben (Dolina Bystrej) fekvő Kalata-réten (Polana Kalatówki) található a Kalata-réti Hegyi Szálló (1198 m), amely közigazgatásilag Zakopanéhoz tartozik. A nagy területű tisztáson korábban kiterjed pásztorkodás folyt, jelenleg kulturlegelő kialakítása és a juhállomány visszatelepítése van folyamatban. Az első épületet a Tátra Egyesület (TT) Sí Osztálya építette a tisztáson 1911-1913 között. Az épület a II. világháború idején raktárként szolgált, majd 1943-ban tűz pusztította el. A jelenlegi, Józef Jaworski tervezte épületet rekord idő, 150 nap alatt építették fel. Ennek fő oka az volt, hogy az 1939-ben megrendezett FIS sívilágbajnokság előtt gyors ütemben kellett fejleszteni a város infrastruktúráját. Az alpesi stílusban felépített, napjainkban is ellentmondásos megítélésű nagy téglaépület a többszöri korszerűsítés ellenére a mai napig megőrizte sajátos jellegét.

Másfél óra alatt a Tengerszem-csúcsra!

Marcin Świerc (balról a második)

Az ismert hegyi futó, Marcin Świerc valószínűleg rekordot állított fel a Tengerszem-csúcsra (Rysy) történő futások történetében, turistáknak azonban semmiképpen nem javasolja ennek a teljesítménynek a megismétlését. Az ultrafutó augusztus 9-én, szombaton reggel 6:00 órakor jelentkezett indulásra a Tátrai Nemzeti Parkban a Bialkai-szénégető (Palenica Białczańska) parkolójában. A szokatlan versenyre a Salomon Suunto Team versenyzőjét elkísérte személyi edzője, Jakub Krzyżak. Edző és tanítványa nem kisebb célt tűztek ki maguk elé, mint rekordidő alatt felfutni Lengyelország legmagasabb csúcsára, a 2499 méter tengerszint feletti magasságú Tengerszem-csúcsra (Rysy).

Kelety Gusztáv – Tátrai táj vízeséssel

A tájkép önállósulását jelző hazai leíró-topografikus látképstílust az 1830-as évek végétől váltotta fel a veduta műfaján túlemelkedő tájképfelfogás. Id. Markó Károly és Barabás Miklós útmutatása nyomán a század közepétől virágzott fel a tájképfestészet, melynek romantikus, szenvedélyes felfogásában születtek Kelety Gusztáv (1834-1902) tájképfestő tájképei.

A magyar romantikus tájfestészet legfontosabb jellemzője, hogy a természeti élmény átélésére ösztönöz, és ezért legszívesebben a hazai táj regényes részleteit, így a magas hegyeket, a vízeséseket, a Balatont, vagy a szabadságvágyat kifejező végtelen alföldi rónaságot, a pusztát  ábrázolja.

A nemzeti érzésű romantikus tájképfestészet jeles képviselője1860 körül számos előkészítő tanulmány után aprólékos precizitással festette meg gondosan komponált „Tátrai táj vízeséssel” címen ismert művét (olaj, vászon, 126 x 105 cm). A fenséges Tátra a magyar tájfestők számára a haza jelképévé vált a XIX. század közepe táján. A párában úszó, hatalmas magasságokkal hívogató tátrai táj lenyűgöző szépsége magával ragadó módon tárul szemünk elé.

Forrás: kepzomuvesz.hermuz.hu, www.hung-art.hu

20 éve zuhant le a TOPR helikoptere

20 évvel ezelőtt, 1994. augusztus 11-én, a délutáni órákban 4 hegyimentővel a fedélzetén, mentési feladatok ellátása közben a földbe csapódott a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) Sokol típusú helikoptere. A katasztrófát senki sem élte túl. A TOPR helikoptere 2 pilótával és 6 hegyimentővel a fedélzetén pár perccel 13:00 óra előtt szállt fel a bázisról a Gąsienica-völgy irányába, ahol két sérült svéd turista kérte segítségüket. A helyszínre érkezve Janusz Kubica és Robert Janik azonnal kiugrottak a gépből, és odafutottak a géptől kb. 40-50 m-re fekvő sérült nőkhöz. Kiderült, hogy mindkét turistának eltörött a lába. Éppen hozzákezdett volna a sérültek ellátásához, a szükséges felszerelés összeállításához, amikor egyik futva odaérkező társa közölte vele, hogy a mentés vezetője, Janusz Kubica megsérült.

Władisław Cywiński – Ökör-hát

Sok éves előkészítő munka után végre napvilágot látott a tavaly elhunyt neves lengyel hegymászó és kalauz-író, Władisław Cywiński 19 kötetes Magas-Tátra kalauzsorozatának első magyar kiadása. A sorozat első köteteként az Ökör-hátról szóló kötet jelent meg magyar nyelven, a kötetet, ahogy a később megjelenő többi kötetet is dr. Futó Endre fordította magyarra. A hegymászókalauz előzetes egyeztetés után megvásárolható a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetségnél (Hideg Szilvia: szilvi.hideg[kukac]gmail.com, vagy Bácskai Gusztáv: bacskai.gusztav[kukac]mhssz.hu). A kötet ára 2000 Ft. A sorozat részeként Lengyelországban az alábbi kötetek láttak napvilágot:

Kuźnice – Kereszt-nyereg – Bialkai-szénégető

A Kereszt-nyeregre (Przełęcz Krzyżne) vezető kirándulás hosszú, jó kondíciót megkívánó túra, melynek azonban nem igazán számottevő a technikai nehézsége. A nyerget a Gąsienica-szécs (Hala Gąsienicowa) felől, a Pańszczyca-völgyön (Dolina Pańszczyca) érdemes megközelíteni. A nyeregből csodálatos kilátás nyílik a Lengyel-Öt-tó völgyére (Dolina Pięciu Stawów Polskich), ahová értelemszerűen adja magát a leereszkedés.

Kuźnice (Kuźnice) a Lengyel-Tátra egyik leglátogatottabb pontja. A jelentős turistaközpont a Lengyel-Sebes-völgyben (Dolina Bystrej), 1000 méter tengerszint feletti magasságban található. Népszerűségét elsősorban a Gáspár-csúcsra (Kasprowy Wierch) közlekedő felvonónak köszönheti, amelynek itt található az alsó állomása.

Három nap és három éjszaka keresték – holtan találták

A szlovák és a lengyel hegyimentők három napon és három éjszakán át intenzíven kerestek egy 59 éves holland turistát a Liptói-Tátrában. Augusztus 7-én, csütörtökön az esti órákban tett bejelentést egy holland állampolgár a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) ügyeletére, mivel férje nem érkezett vissza a Liptói-Tátra második legmagasabb csúcsa, a Jakubina (Jakubiná) csúcsára tervezett túráról. A bejelentő kora este beszélt férjével utoljára telefonon, amikor a férfi elmondta, hogy megkezdi az ereszkedést a Racskó-völgy (Račková dolina) felé a zöld jelzésen. Mozgását később megerősítették a keresés során bemért mobiltelefon cellainformációi is. Pénteken kora reggel 40 hivatásos és önkéntes hegyimentő kezdte meg az eltűnt keresését, nyolc mentőkutya részvételével.

Bártfa, a Felvidék ékszerdoboza

Bártfa a Felvidék északi részén, a Tapoly völgyében fekszik. A várost a XIII. sz elején Lengyelországból érkezett cisztercita barátok alapították, neve az erdőirtással összefüggő bárd szóból ered. A tatárok 1241-ben feldúlták a várost, majd a tatárjárás után német telepesek láttak hozzá újjáépítéséhez. 1352-ben falakkal és bástyákkal vették körül, Nagy Lajos király 1376-ban szabad királyi városi rangra emelte. A város lakói a középkorban kereskedelmi összeköttetésben álltak Lengyelországgal, ahová főképpen bort, vásznat, csipkét és fonalat szállítottak. Bártfa a XVI. században élte fénykorát, később a reformáció egyik központja lett, 1590-ben a magyar protestánsok itt tartották első általános zsinatukat. A város Thököly és Rákóczi szabadságharca idején sokat szenvedett, hol a kurucok, hol a császáriak ostromolták. Lengyelország feldarabolása után elvesztette jelentőségét, és mindinkább hanyatlásnak indult, ráadásul a XVII. században három alkalommal is pestisjárvány sújtotta, amelyekben a lakosság mintegy fele elpusztult. Az I. világháború előtti lakosság egyharmadát adó magyar és egynegyedét adó német polgárból mára hírmondó sem maradt.

A Tátra állatvilága

A Tátra állatvilága igen gazdag, a közönséges fajok mellett magában foglalja a csak hegyvidéki terülten élő állatokat is. Utóbbiak közé tartozik például a zerge és a mormota. Ami az emlősöket illet, a tátrai erdőkben biztosan találkozhatunk őzzel, szarvassal és rókával. Kevésbé gyakori a farkas, és még ennél is ritkább a hiúz, közülük csak tucatnyi él a Tátrában. A legnagyobb és legveszélyesebb ragadozó nyilvánvalóan a barnamedve. Hatalmas, erős és méltóságteljes, a Tátra állatvilágának királya. Súlya 100 és 400 kilogramm között mozog. Jelenleg néhány tucat barnamedve él a Tátrában, többségük a hegység szlovák oldalán.

A Tátrai Nemzeti Park

Fotó: www.eart.imagico.de

Szlovákia nem csak történelmi, de természeti értékekben is gazdag ország. Az ország területének több mint 40 %-át erdők borítják, melyek számos védett és ritka növény- és állatfajnak adnak otthont. Ezek védelme érdekében hozták létra az országban a különböző fokú védettséget élvező védett területeket, nemzeti parkokat. Ezek közül az egyik, talán a legismertebb a Tátrai Nemzeti Park. A Magas-Tátra 1949-ben kapta meg a nemzeti park szintű védettséget, ezzel az első nemzeti park lett Szlovákia területén. A hegység Közép-Szlovákia északi határán, a történelmi Árva, Liptó és Szepes régiók területén fekszik. A nemzeti park területe 73.800 hektár, és további 30.703 hektár tartozik a védett zónához. Érdekesség, hogy a Liptói-Tátra, mellyel földrajzi egységet képez, csak 1987-ben vált a nemzeti park részévé. Arról már nem is beszélve, hogy a hegység átnyúlik a szomszédos Lengyelországba, ahol a Tátra területe szintén nemzeti park szintű védettséget élvez.

Gömbpanoráma a Gáspár-csúcson

A Gáspár-csúcs (Kasprowy Wierch, 1987 m) a Nyugati-Tátra főgerincén található, három nagy völgy, a lengyel oldalon található Lengyel-Sebes-völgy (Dolina Bystrej) és Gąsienica-völgy (Dolina Gąsienicowa), valamint a szlovák oldalon fekvő Csendes-völgy (Ticha dolina) fölött. A csúcs felső része gránitból és metamorf kőzetekből épül fel, amely az ún. Goriczka kristályos sziget részét képezi. Ez a kristályos sziget sapkaként rakódott rá a Tátra főgerincét alkotó korábbi üledékes kőzetekre a Konrád-púp (Kopą Kondracką) és a Liliom-hágó (Liliowe) közötti szakaszon.

Egy góral Vilniusból – 75 éve született Władysław Cywiński

Władysław Cywiński, az ismert lengyel hegymászó, tátrai kalauzíró, a Tátra egyik legelismertebb lengyel szakértője 1939. augusztus 12-én született Vilniusban. 2013. október 12-én, 74 éves korában az Omladék-völgyben egyedül túrázva bekövetkezett halálos balesetéig aktív hegymászó, hegyivezető és hegyimentő volt, előrehaladott kora ellenére is. A 2000 decemberében elhunyt Witold Henryk Parisky mellett a Tátra északi oldalán a hegység legelismertebb szakértőjeként tartották számon. Bár mérnöknek tanult, már első zakopanei látogatása után biztos volt benne, hogy élete a hegyekhez kötődik majd. A Tátra, melyet első alkalommal 1959-ben a Babia Góra tetejéről pillantott meg, számára szerelem volt első látásra. 1959-től, vagyis 20 éves korától mászott, nyolc évvel később, 1967-től pedig hegyivezetőként és hegyimentőként is tevékenykedett, több mint 350 mentőakcióban vett részt. Hegymászó pályafutása során kb. 30 új utat mászott a Tátrában, valamennyi név szerint ismert csúcsot és hágót megmászott, több kevésbé ismert sziklaalakzatnak pedig ő maga adott nevet.

Hol nyugszik Hohenlohe herceg?

Bizonyára sokan hallottak már Christian Kraft von Hohenlohe-Oehringen hercegről. Javorina. Lándok, Felsőhági, a Batizfalvi-, Stólai-, Menguszfalvi-völgyek egykori tulajdonosa annak idején 15.000 hektár korlátlan ura volt. Nem mellékesen a porosz hadsereg korábbi tábornoka, lelkes vadász, a Poprádi-tónál építendő menedékház kezdeményezője. Annak ellenére, hogy nemesi evangélikus családból származott, és főúri neveltetésben részesült, egész életét egy nem nemesi, ráadásul katolikus családból származó feleség, a lengyel származású Otilie Lubraniec-Dambski oldalán élte le. Egész életüket a nemesi Hohenlohe családtól távol, Javorinán élték le, ahol a herceg 1922-ben temette el 54 éves korában elhunyt feleségét. Négy évvel később, 78 éves korában 1926-ban a herceg is meghalt. Egymás mellé temették őket a javorinai temetőben.

Hegymászótúra a Gerlachfalvi-csúcsra

A Kárpát-koszorú legmagasabb pontjának (2655 m) klasszikus, normál útja a Felkai völgyből indul(1670 m). A csúcsból kifutó délkeleti gerincet (Ördög-gerinc) a Felkai-próbán át, a Katlan résnél (2425 m) éri el, majd ez alatt hosszan traverzálva keresztezi a délnyugati gerincet (Dromedár-hát) is. További traverzálás után éri el a Batizfalvi-főszakadékot, amely közvetlenül a csúcsra visz. A visszatérés a Batizfalvi völgybe történik a főszakadékot követve, végül a Batizfalvi-próbán át.

A Magas Tátra gerincvonulatainak követése jellemzően bonyolult, amit a sokszor rossz időjárási/látási viszonyok tovább nehezítenek. Ez a Gerlachfalvi csúcs elérésére is igaz, ahogy arra a hegymászó kalauzok is felhívják a figyelmet. Az út során a legfőbb nehézséget a pontos tájékozódás jelenti. Mindenképpen tisztában kell legyünk a Gerlach gerinceinek lefutásával ahhoz, hogy ezt a hosszú, izgalmas és kissé tekervényes utat biztonságban teljesíthessük.

További viharokra figyelmeztet a Hegyi Mentőszolgálat

Szlovákiában a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) figyelmezteti a hegyvidéki területre látogatókat, hogy a tervezett túra előtt tájékozódjanak a várható időjárásról. A következő napokban Szlovákia szinte valamennyi hegyvidéki területén további esők és záporok várhatók, melyeket viharos szél kísérhet, főleg a délutáni órákban. Ezért a hegyimentők azt javasolják a turistáknak, hogy a túrára korán reggel induljanak el, lehetőleg válasszanak rövidebb völgytúrákat, ahol sokkal gyorsabban menedéket találhatnak, főleg, ha gyermekekkel együtt túráznak. Az útvonal kiválasztásánál vegyék figyelembe az időjárási körülményeket, saját felkészültségüket és képességeiket. Amennyiben gyermekekkel túráznak, a túra erősségét mindig a leggyengébbek szintjéhez igazítsák.

Forrás: http://www.hzs.sk; Fotó: J. Śliwiński

Vörös-torony-hágó / Priečne sedlo (2352 m)

Van egy túraútvonal a Magas-Tátrában, amely nagyon megfogott. Ez nem más, mint az átmenet a Vörös-torony-hágón, melynek a magassága 2352 méter. Ezen a hágón lehet átkelni a Kis-Tarpataki-völgyből a Nagy-Tarpataki-völgybe, és immár ellenkező irányban is. A túra átlagos kihívást jelent, 2013 nyaráig a Téry-menedékháztól egyirányú volt, mára azonban mindkét irányból járható. Az új láncok felszerelése előtt ha valaki a Hosszú-tavi menedékház felől akart átmenni a hágón, a szembejövők könnyen a szakadékba segíthették őt. Szóval, miután a Téry-menedékházban megittunk egy jó rumos teát, a sárga jelzésen (ha még bírunk) megérkezünk a Nagy-tó partjára. Innen kanyargós út vezet a völgybe, majd felfelé, a Pfinn-kilátóba. Aztán már csak meredek szerpentin felfelé, a hágóba. A meredek szakaszon óvatosan kell haladni, nehogy kimozdítsunk egy követ, mellyel az alattunk haladóknak beutalót biztosítunk a poprádi kórházba. Természetesen legyünk körültekintőek, és mindig figyeljük az előttünk kialakult helyzetet. Amennyiben gyerekeket is viszünk magunkkal, nekik javasolt a sisak használata is.

Roztoka menedékház / Schronisko w Roztoce

Fotó: national-geographic.pl

A Roztoka menedékház (1031 m) nevével ellentétben nem a Roztoka-völgyben (Dolina Roztoki), hanem a Bialka-völgyben (Dolina Białki), a Halastóhoz (Morskie Oko) vezető út közelében, a Roztoka-völgy nyílásától kissé lejjebb, a Régi-Roztoka-tisztáson (Stara Roztoka), egy fenyves szélén található. Az első, két szobás, konyhával és kamrával kiegészített, teljes egészében fából épült menedékházat 1876-ban építette fel itt a Tátra Egyesület (TT), és még ugyanabban az évben a neves lengyel költőről, etnográfusról és geográfusról Wincenty Pol menedékháznak keresztelték el. A Halastavi menedékház felépítése után ez volt a második menedékház a Lengyel-Tátrában. 1901-ig közvetlenül a menedékház előtt haladt el a Halastóhoz vezető turistaút. 1890-1895 között az ismert lengyel hegedűművész és hegyivezető, Bartłomiej Obrochta vezette a házat. 1911-1912-ben az akkor már használaton kívüli épület helyén új, nagyobb menedékházat építettek, melynek építése során felhasználták a régi menedékház gerendáit is.

Titokzatos kőrakások a hegyekben

A magashegyi turistautakon gyakran látunk az út mentén egymásra rakott, kisebb-nagyobb kövekből felépített kőrakásokat. Mit jelképeznek ezek? Van valami jelentésük, vagy csak véletlenül vannak éppen ott? A kőhalmok építésének hagyománya nagyon régi, de nem csak a Magas-Tátrában, hanem szinte a világ valamennyi magashegységében. Napjainkban nagyon különbözően értelmezik ezeknek a kőhalmoknak a helyét, és nem lehet egyértelműen meghatározni a kőrakások célját. Vannak, akik a kőrakás tetejére, vagy a tetején lévő nagyobb kőre helyezett kisebb kővel azt a jelképes üzenetet szeretnék hátrahagyni, hogy ott jártak. Ezt pozitívan is értelmezhetjük, főleg az általánosságban is megkérdőjelezhető graffitikkal szemben. Mások azokon a helyeken építenek kőrakást, ahol meghalt egy ismerősük. Megint mások egyfajta imádságként kezelik – mint egy szimbolikus, de a valódinál tartósabb gyertyagyújtás.

A Himalájában túrázók a sztúpák mintájára egyszerű vallási építményként emelnek kőrakásokat. Megint mások azt szeretnék, hogy a szeméten kívül maradjon utánuk valami, ami akár esztétikusnak is nevezhető. Érdekes legenda kapcsolódik a kőhalmokhoz a norvég hegyekben. A legenda szerint ezek a kőrakások kővé vált trollok, akik a felkelő nap első sugarainak megjelenése előtt nem tudtak visszatérni hazájukba.

Az Erzsébet-forrás Ótátrafüreden

A legkorábbi írásos feljegyzés a Szepességben található termál- és savanyúvizek állapotáról a lőcsei királyi főorvos, Kreysel Zsigmond jelentéséből származik 1764-ből. Az orvos két forrásról tudott, amelyekről nagyon pozitívan számolt be. „Ezek a források rendkívül bővizűek, gazdag szén-dioxid tartalommal, és különösen frissek a forrás közelében” – ajánlotta a doktor, mint „…a legfinomabb az összes víz közül, melyeket azonosítottam”.

Kreysel utóda a főorvosi székben Engel Jakab volt, aki úgy vélte, hogy a források vize nagyon hatékony a gyomorbántalmak, a hipochondria és a hisztéria kezelésére. A következő elemzést az ismert botanikus és vegyész, Kitaibel Pál végezte el, aki felfedezett még egy forrást, mégpedig a mai autóbuszparkoló fölött található savanyúvízforrást.

215 éve született Carl Leopold Lohmeyer

215 évvel ezelőtt, 1799. augusztus 3-án született Carl Leopold Lohmeyer (1799-1873) német gyógyszerész, az első tátrai turistakalauz szerzője. A patikusmester 1830-1856 között a sziléziai Neisseben saját gyógyszertárát vezette, és ugyanott tisztiorvos is volt egyben. Albert Sydownak a Tátráról írt könyvén felbuzdulva 1839-ben, majd 1841-ben is ellátogatott a hegységbe. Első útja során meglátogatta a Kościelsiko-völgyet, a Halastavi-völgyet és a Lengyel-Öt-tó völgyét. Legközelebb Javorinán és a Kopa-hágón keresztül Késmárkra látogatott, majd a Tátra déli oldalán felkereste az Elülső-Rézaknák völgyét, a Kő-pataki-völgyte, a Tar-pataki-völgyet, valamint a Felkai-völgyet. Utóbbi útja során három társával és Lux Jakab hegyi vezetővel együtt megmászta a Lomnici-csúcsot. Érdekesség, hogy „Vierzehn Tage in den Central-Karpathen, ein Wegweiser nach einigen der interressantessen partien des Tatra-Gebirges un der Liptauer Alpen” című, 1842-ben Neisseben kiadott tátrai kalauzát, amely az első, nyomtatásban megjelent tátrai turistakalauz, nem saját nevén, hanem annak anagrammája, Carl Reyemhol néven adta ki. Ezt a 80 oldalas, 18x10,5 cm méretű kis könyvet tekinthetjük a turisták igényeivel, szükségleteivel is foglalkozó, a Magas-Tátráról nyomtatásban megjelent első kalauznak, amelyben egy korábbi térképet is elhelyeztek.

Forrás: Magyar Hegyisport és Turista Enciklopédia.

Fotók és videók a Tátrából – 2014. július 16-31.

Magunk mögött hagytuk a tátrai nyár talán legcsapadékosabb hónapját, reméljük, ezután már kevesebb csapadékkal és több napsütéssel találkozhatunk tátrai túráink során. A Lengyel-Tátrában például 100 éves rekordot döntött a júliusban tapasztalat viharos napok száma, a Kis-Fátrában pedig iszonyatos pusztítást vitt véghez a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadék, amely egész hegyoldalakat mosott el, hatalmas kő- és sárlavinát okozva a Vrátna-völgyben. A Tátrát ezek a nagy pusztítások ezúttal szerencsére elkerülték, igaz, viharokból ide is jutott bőven, és sajnos a viharban olykor turisták is bajba kerültek. A sok éves átlagot tekintve időjárási szempontból az augusztus már nyugodtabbnak ígérkezik, így remélhetőleg békésebb túrák, szebb kilátások, egyre több felhő- és viharmentes nap vár ránk.