„A nowy targi ejtőernyős zónából minden reggel fantasztikus
kilátás nyílik a Tátrára, minden repülésünk során láthatjuk a Tátrát… Végül úgy
döntöttünk, nem várunk tovább, repülünk” – mondta Dawid Winczewski, aki több
mint két éve ugrik Wingsuit ruhában (madárruha). A Tátra felett madárruhában
repülni régi álom volt, de csak most sikerült megvalósítani. A film főhősei
képzett ejtőernyősök a Zakopanéhoz közeli Nowy Targból, akik a Wingsuit nevű
speciális ruhában repülnek, amely kialakításának köszönhetően csökkenti a
függőleges süllyedési sebességet. „Lengyelországban kevesen, talán tucatnyian,
maximum húszan vagyunk, akik ilyen ruhában repülnek. Ezeknek köszönhetően
nagyobb távolságokat le tudunk győzni, mint a hagyományos ejtőernyős
ugrásokkal” – mondta Dawid.
2014. augusztus 31., vasárnap
2014. augusztus 30., szombat
135 éve épült fel az első Majláth-menedékház
A Menguszfalvi-völgy egyre
növekvő népszerűségének köszönhetően 1876-ban a Magyarországi
Kárpátegyesület (MKE) elnöksége jóváhagyta egy, a Poprádi-tó mellett
felépítendő menedékház tervét. Abban az időben az egész Menguszfalvi-völgy márkus-
és batizfalvi Máriássy Ferenc (1835-1905) földbirtokos birtokához tartozott.
A tulajdonos nem ellenezte az építkezést, éppen ellenkezőleg,
a turizmus fejlesztése érdekében ellenszolgáltatás nélkül
a Kárpátegyesületnek ajándékozta a Poprádi-tó északnyugati partján
a menedékház céljaira kijelölt területet. A Poprádi-tó partján
tervezett menedékház felépítéséről szóló döntés és az építkezés befejezése
között 3 év telt el. Az első Majláth-menedékház hivatalos megnyitójára 135
évvel ezelőtt, 1879. augusztus 4-én került sor.
2014. augusztus 29., péntek
Turistaszámlálás a Tátrában
Augusztus 9-én ismét turistaszámlálást rendeztek a Tátrában - írta a bumm.sk.
Az idei adatok szerint a hegységben a leglátogatottabb hely a Tarajka térsége,
ahol egy nap alatt több mint 4400 turista fordult meg. A számlálás szerint a
nemzeti park magashegyi részére az adott napon több mint 24 100 turista volt
kíváncsi. A legtöbb látogató nem meglepő módon Szlovákiából érkezett, a
külföldiek közül a csehek, a lengyelek, a magyarok, az angolok és a németek
képviseltették magukat. A Poprádi tó is a látogatók kedvencei közé tartozik, a
számlálás napján több mint 4000 turista látogatott el ide. Felkerült a listára az
Elülső-Szoliszkó, ahol több mint 1500 turistát jegyeztek fel, valamint a
Kő-pataki-tó, ahol csaknem 3350 turista élvezhette a felvonóról a kilátást.
2014. augusztus 28., csütörtök
Kuźnice – Kápolna-csúcs / Kościelec
A Lengyel-Tátrában található Kápolna-csúcs
igen jellegzetes csúcs a Gąsienica-völgyben (Dolina Gąsienicowa), megközelítése
rövid, de különösen az utolsó szakaszon nagyon intenzív. További nehézséget
jelenhet, hogy nincsenek láncok, sem más beépített technikai segédeszközök.
Ezek hiányát főleg a csúcsról a Karb-hágóba (Przełęcz Karb) történő
leereszkedéskor érzékelhetjük.
Kuźnice (Kuźnice)
Kuźnice a Lengyel-Tátra egyik
leglátogatottabb pontja. A jelentős turistaközpont a Lengyel-Sebes-völgyben
(Dolina Bystrej), 1000 méter tengerszint feletti magasságban található.
Népszerűségét elsősorban a Gáspár-csúcsra (Kasprowy Wierch) közlekedő felvonónak
köszönheti, amelynek itt található az alsó állomása. Kuźnice (régebbi nevén
Hámor /Hamrami/) a XIX. századi Galíciában a vas- és acélgyártás egyik
központja volt.
2014. augusztus 27., szerda
Fehér-tavi-csúcs / Jahňací štít
![]() |
Fotó: D'Mucha w Tatrach |
A Fehér-tavi-csúcs (2230 m) a Magas-Tátra
főgerincének kelet felőli első orma. A tőle északkeletre fekvő Kopa-hágó a
Bélai-Tátrához tartozó Bolond Gerőtől választja el. Csúcsában négy gerinc
kereszteződik, ezek sorban a következők: a csúcstól a Karó-tavi-hágóig tartó
délnyugati gerinc (Townson-gerinc), amely a Vörös-tavi-völgyet a Karó-tavi-völgytől
választja le; a Fehér-tavi-völgyet a Vörös-tavi-völgytől elválasztó délkeleti
gerinc (Zerge-gerinc); a csúcstól a Kopa-hágóig lehúzódó, a Hátsó-Rézaknák völgye
és a Fehér-tavi-völgy között határt képező északkeleti gerinc (Tárna-gerinc);
valamint a Hátsó-Rézaknák-völgye és a Karó-tavi-völgy határát képező
északnyugati gerinc (Fehér-tavi-gerinc).
2014. augusztus 26., kedd
Brocken-hegyi kísértet (ködkísértet) a hegyekben
Jasiński-csorba (Pościel Jasińskiego) |
2014. augusztus 25., hétfő
Ittas turista a Zawraton, szandálban a Swinicán, rekord hideg és havazás a Tátrában
![]() |
A Gáspár-csúcs ma reggel |
A Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) ügyeletese elmondta, hogy augusztus 24-én, vasárnap két furcsa esethez
is riasztották a hegyimentőket. Először egy férfit kellett lehozniuk a
Zawrat-hágóból (Zawrat) aki ittasan aludt a Sas út kezdőpontján. Később három
turista kérte a hegyimentők segítségét, akik szandálban indultak a Swinica
csúcsára. Szerencsésen feljutottak a csúcsra, ott azonban szembesültek a szinte
télies körülményekkel, az alacsony hőmérséklettel, melyhez viszont sem az
öltözékük, sem a lábbelijük nem voltak alkalmas. A csúcson aztán rájöttek, hogy
megfelelő öltözék hiányában saját maguk nem tudnak onnan leereszkedni ezért
hívták a hegyimentőket. Az alacsony felhőzet miatt nem tudták igénybe venni a
mentőhelikoptert, ezért a hegyimentők a meggondolatlan turistákat gyalogosan levezették
a Gáspár-csúcsra (Kasprowy Wierch), ahonnan felvonóval jutottak vissza
Zakopanéba.
Elektromos kisautók válthatják a lovaskocsikat
Fotó: AgencjaGazeta.pl |
Augusztus 19-én reggel 8 órakor hat személlyel a fedélzetén
első próbaútjára indult az első Melex (elektromos golfautó) a Lengyel-Tátrában,
a Halastóhoz (Morskie Oko) vezető úton, amely 45 perc alatt tette meg a Bialkai-szénégető
(Palenica Białczańska) és a Hajfű-tisztás (Polana Włosienica) közötti
útvonalat. Ez valamivel gyorsabb, mint amennyi idő alatt a lovaskocsik
megteszik ugyanezt az utat. A tesztidőszak szeptemberig tart, ez alatt az idő
alatt párhuzamosan lovaskocsik és elektromos kisautók is közlekednek az
útvonalon, majd a Tátrai Nemzeti Park (TPN) ezután hozza nyilvánosságra a
tesztelés eredményét. Ugyanakkor nem valószínű, hogy a turisták szállítására
használt lovakat gyorsan lecserélnék. Jelenleg 60 góral család mintegy 300 lova
dolgozik a Halastóhoz vezető úton.
2014. augusztus 24., vasárnap
Fidel Castro és a tátrai zergevadászat
Egyedülálló vadászteljesítmény Kuba egykori első számú
vezetőjétől a Tátrában: két lövés, két zerge. Amint azt az egykori szemtanúk
visszaemlékezései megerősítik, Kuba elsőszámú vezetőjének kedvenc időtöltése
volt a magas-tátrai zergevadászat. Az egykori prominens elvtársak az évek során
több harcostársukat is meghívták Csehszlovákiába, akik a Magas-Tátrában
hódoltak szenvedélyüknek. Ez a megtiszteltetés érte Fidel Castro kubai vezetőt
is, aki az utolsó olyan zerge pusztulásáért felelős, amelyet vadászt során
öltek meg a Magas-Tátrában. A kubai vezető három napot töltött a Magas-Tátrában
1972-ben. Tátrai napjairól a mai napig legendák keringenek – úgy hírlik
például, hogy egy helikopter fedélzetéről Skorpió géppisztollyal lőtt a
zergékre. Az akkori vadászat egyik utolsó élő résztvevője, a ma 67 éves Pavol
Žiška viszont azt állítja, hogy ez nem igaz. Elmondása szerint Castro nem a
helikopterről, hanem a földön tüzelt, és a két zerge leterítéséhez két lövés
elegendőnek bizonyult számára.
Forrás: http://www.cas.sk
2014. augusztus 23., szombat
115 éve nyitották meg a Téry-menedékházat
115 évvel
ezelőtt, 1899. augusztus 21-én nyitották meg a nagyközönség előtt a Magas-Tátra
legmagasabban álló, egész évben nyitva tartó menedékházát, a közkedvelt
Téry-menedékházat. Az Öt-tó mellé építendő menedékház igénye először 1889-ben
merült föl, amikor az Magyarországi Kárpátegyesület (MKE) Budapesti Osztályának
választmányi ülésén dr. Téry Ödön indítványozta, hogy szavazzanak meg bizonyos
összeget a Magas-Tátrában egy menedékház felépítésére, lehetőség szerint az
Öt-tó katlanában. Ekkor kezdték meg a pénz gyűjtését a menedékház felépítése
céljából létrehozott pénzügyi alapba. Az évek múltával a tervbe vett
menedékház helye sűrűn változott, és 1896-ban úgy látszott, hogy a
Nagyszalóki-csúcson (Slavkovský štít) kerül majd felépítésre. Ekkor azonban az Egyesület
elhatározta, hogy ezen a csúcson építi fel a már szintén régóta tervezett
meteorológiai obszervatóriumot.
2014. augusztus 22., péntek
Sas út – nem csak sasoknak! - Videókkal frissítve
Sokak szerint a Sas út a Magas-Tátra
legnehezebb turistaútja. A tapasztalatlan turistákat, a felkészületlen hegymászókat,
a nagy kitettséget nem kedvelőket mindenképpen lebeszélném róla. De a sas út
vajon tényleg ennyire nehéz? A Sas út nyomvonalát 1903 és 1906 között Franciszek
Henryk Nowicki és a szenvedélyes turista, Walenty Gadowski lelkész
iránymutatásai alapján jelölték ki. Kezdetben az útvonal a Wołoszyn-gerincen (Grań
Wołoszyn) át a Wołoszyn-tisztásról (Polana pod Wołoszynem) is elérhető volt, de
1932-ben lezárták a Kereszt-nyeregről (Krzyżne) erre vezető ösvényt. Az
útvonalat a múltban többször felújították és korszerűsítették. Jelenleg csupán
két helyen kell vaslétrán fel, illetve lemászni, az útvonal további részeit
láncokkal és hágcsókkal tették járhatóvá. A meglehetősen nagy számú balesetek
miatt 2007-ben a további balesetek megelőzése céljából úgy döntöttek, hogy az
útvonal első, Zawrat-hágó (Zawrat) és Zerge-hegy (Kozi Wierch) közötti
szakaszát egyirányúvá teszik. A Sas úton megnyitása óta több mint 100 ember
vesztette életét.
2014. augusztus 21., csütörtök
Térfigyelő kamerák az erdőaljai (Podlesok) kempingben
A most felszerelt térfigyelő
kameráknak köszönhetően a Szlovák Paradicsomban fekvő Erdőalja (Podlesok)
turistaközpontban található kemping látogatói a jövőben nagyobb biztonságban
tudhatják értékeiket. Néhány évvel ezelőtt készült el a teljes területet elzáró
kerítés, júliusban viszont elkészült a biztonsági kamerarendszer, amely 24 órás
non-stop üzemben felügyeli a kemping biztonságát. A kerítés megépítése előtt a
kapzsi tolvajok, különösen a nyári időszakban sokszor megkeserítették a
kempingben elszállásolt turisták életét. Megrongálták a sátrakat, sokszor
feltörték a faházakat is. Az újonnan telepített biztonsági rendszernek
köszönhetően vélhetően megszűnnek az ilyen esetek, illetve könnyebben
azonosíthatóvá válnak azok elkövetői.
2014. augusztus 20., szerda
Halálos zuhanás a Tengerszem-csúcsra vezető úton
Augusztus 19-én, kedden a délutáni
órákban egy szemtanú értesítette a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) ügyeletét, hogy
szemtanúja volt, amint egy ismeretlen turista lezuhan a Tengerszem-csúcsra (Rysy)
vezető útnak a Hunfalvy-völgyecskébe vezető láncos szakaszán, a Békás-tavak
felett. A turista a kb. 100 méteres zuhanás következtében a bejelentés
időpontjában eszméletlen állapotban volt. A hegyimentők azonnal értesítették a
Helikopteres Mentőszolgálatot (VZZS), miközben a helyszínen megpróbálták
újraéleszteni a lezuhant turistát. Az erős szél miatt a helikopter nem tudta
megközelíteni a baleset helyszínét, és sajnos sem hegyimentő, sem orvos nem
tartózkodott a baleset közelében. Így aztán földi mentére került sor, kilenc hegyimentő
indult a helyszínre, akik azonban a baleset helyszínére megérkezve már nem
tudtak segíteni a bajba jutott turistán, aki az esés során súlyos
fejsérüléseket szenvedett. A 82 éves cseh turista holttestét Kong hordágyon,
majd terepjárón szállították az ótátrafüredi hullaházba.
Forrás és fotó: http://www.hzs.sk
In memoriam Kókai Tamás - Az első dupla körtúra
Ennek
a túrának öten vágtunk neki, és a korábbinál valamivel nagyobb célokat tűztünk
magunk elé. Két körtúrát terveztünk a két napra, egyet a szlovák, egyet a
lengyel oldalon.
Tarajka
– Téry-menház – Vörös-torony-hágó – Hosszú-tavi menház – Tarajka
Első
nap a Tarajkáról indulva, a Kis-Tarpataki-völgyet jártuk végig, ahol a Téry-menedékházat
magunk mögött hagyva, a Vörös-torony-hágón át értük el a
Nagy-Tarpataki-völgyet. Itt az akkor éppen újjáépítés alatt álló Hosszú-tavi
menedékház helyett üzemelő büfében frissítettük fel magunkat, majd kellemesen
elfáradva jutottunk vissza a Tarajkára. Ezen
a túrán történt az azóta is többször emlegetett bizonyos
„fényképezőgép-találás”. Már lefelé indultunk a Hosszú-tavi menedékháztól,
amikor a Hosszú-tó felett, a turistaút egyik kanyarulatában Nyikon Tibi egy kis
automata fényképezőgépet talált egy sziklára letéve. Körülnézett, és miután
senki nem jelentkezett érte, betette a táskájába, és becsületes megtalálóként
„lecipelte” a hegyről.
2014. augusztus 19., kedd
Kalata-réti Hegyi Szálló / Hotel Górski na Kalatówkach
A Nyugati-Tátrában (Tatry
Zachodnie) található Lengyel-Sebes-völgyben (Dolina Bystrej) fekvő Kalata-réten
(Polana Kalatówki) található a Kalata-réti Hegyi Szálló (1198 m), amely
közigazgatásilag Zakopanéhoz tartozik. A nagy területű tisztáson korábban
kiterjed pásztorkodás folyt, jelenleg kulturlegelő kialakítása és a juhállomány
visszatelepítése van folyamatban. Az első épületet a Tátra Egyesület (TT) Sí
Osztálya építette a tisztáson 1911-1913 között. Az épület a II. világháború
idején raktárként szolgált, majd 1943-ban tűz pusztította el. A jelenlegi, Józef
Jaworski tervezte épületet rekord idő, 150 nap alatt építették fel. Ennek fő
oka az volt, hogy az 1939-ben megrendezett FIS sívilágbajnokság előtt gyors
ütemben kellett fejleszteni a város infrastruktúráját. Az alpesi stílusban
felépített, napjainkban is ellentmondásos megítélésű nagy téglaépület a
többszöri korszerűsítés ellenére a mai napig megőrizte sajátos jellegét.
2014. augusztus 18., hétfő
Másfél óra alatt a Tengerszem-csúcsra!
![]() |
Marcin Świerc (balról a második) |
Az ismert hegyi futó, Marcin Świerc valószínűleg rekordot
állított fel a Tengerszem-csúcsra (Rysy) történő futások történetében, turistáknak
azonban semmiképpen nem javasolja ennek a teljesítménynek a megismétlését. Az
ultrafutó augusztus 9-én, szombaton reggel 6:00 órakor jelentkezett indulásra a
Tátrai Nemzeti Parkban a Bialkai-szénégető (Palenica Białczańska) parkolójában.
A szokatlan versenyre a Salomon Suunto Team versenyzőjét elkísérte személyi edzője,
Jakub Krzyżak. Edző és tanítványa nem kisebb célt tűztek ki maguk elé, mint
rekordidő alatt felfutni Lengyelország legmagasabb csúcsára, a 2499 méter
tengerszint feletti magasságú Tengerszem-csúcsra (Rysy).
2014. augusztus 17., vasárnap
Kelety Gusztáv – Tátrai táj vízeséssel
A tájkép önállósulását jelző hazai
leíró-topografikus látképstílust az 1830-as évek végétől váltotta fel a veduta
műfaján túlemelkedő tájképfelfogás. Id. Markó Károly és Barabás Miklós
útmutatása nyomán a század közepétől virágzott fel a tájképfestészet, melynek
romantikus, szenvedélyes felfogásában születtek Kelety Gusztáv (1834-1902)
tájképfestő tájképei.
A magyar romantikus tájfestészet
legfontosabb jellemzője, hogy a természeti élmény átélésére ösztönöz, és ezért
legszívesebben a hazai táj regényes részleteit, így a magas hegyeket, a
vízeséseket, a Balatont, vagy a szabadságvágyat kifejező végtelen alföldi
rónaságot, a pusztát ábrázolja.
A nemzeti érzésű romantikus
tájképfestészet jeles képviselője1860 körül számos előkészítő tanulmány után
aprólékos precizitással festette meg gondosan komponált „Tátrai táj vízeséssel”
címen ismert művét (olaj, vászon, 126 x 105 cm). A fenséges Tátra a magyar
tájfestők számára a haza jelképévé vált a XIX. század közepe táján. A párában
úszó, hatalmas magasságokkal hívogató tátrai táj lenyűgöző szépsége magával
ragadó módon tárul szemünk elé.
Forrás: kepzomuvesz.hermuz.hu,
www.hung-art.hu
2014. augusztus 16., szombat
20 éve zuhant le a TOPR helikoptere
20 évvel
ezelőtt, 1994. augusztus 11-én, a délutáni órákban 4 hegyimentővel a
fedélzetén, mentési feladatok ellátása közben a földbe csapódott a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) Sokol típusú helikoptere. A
katasztrófát senki sem élte túl. A TOPR helikoptere 2 pilótával és 6
hegyimentővel a fedélzetén pár perccel 13:00 óra előtt szállt fel a bázisról a
Gąsienica-völgy irányába, ahol két sérült svéd turista kérte segítségüket. A
helyszínre érkezve Janusz Kubica és Robert Janik azonnal kiugrottak a gépből,
és odafutottak a géptől kb. 40-50 m-re fekvő sérült nőkhöz. Kiderült, hogy
mindkét turistának eltörött a lába. Éppen hozzákezdett volna a sérültek
ellátásához, a szükséges felszerelés összeállításához, amikor egyik futva
odaérkező társa közölte vele, hogy a mentés vezetője, Janusz Kubica megsérült.
2014. augusztus 15., péntek
Władisław Cywiński – Ökör-hát
Sok éves előkészítő munka után végre
napvilágot látott a tavaly elhunyt neves lengyel hegymászó és kalauz-író, Władisław
Cywiński 19 kötetes Magas-Tátra kalauzsorozatának első magyar kiadása. A
sorozat első köteteként az Ökör-hátról szóló kötet jelent meg magyar nyelven, a
kötetet, ahogy a később megjelenő többi kötetet is dr. Futó Endre fordította
magyarra. A hegymászókalauz előzetes egyeztetés után megvásárolható a
Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetségnél (Hideg Szilvia:
szilvi.hideg[kukac]gmail.com, vagy Bácskai Gusztáv: bacskai.gusztav[kukac]mhssz.hu).
A kötet ára 2000 Ft. A sorozat részeként Lengyelországban
az alábbi kötetek láttak napvilágot:
2014. augusztus 14., csütörtök
Kuźnice – Kereszt-nyereg – Bialkai-szénégető
A Kereszt-nyeregre (Przełęcz Krzyżne) vezető kirándulás
hosszú, jó kondíciót megkívánó túra, melynek azonban nem igazán számottevő a
technikai nehézsége. A nyerget a Gąsienica-szécs (Hala Gąsienicowa) felől, a
Pańszczyca-völgyön (Dolina Pańszczyca) érdemes megközelíteni. A nyeregből
csodálatos kilátás nyílik a Lengyel-Öt-tó völgyére (Dolina Pięciu Stawów
Polskich), ahová értelemszerűen adja magát a leereszkedés.
Kuźnice (Kuźnice) a Lengyel-Tátra egyik
leglátogatottabb pontja. A jelentős turistaközpont a Lengyel-Sebes-völgyben
(Dolina Bystrej), 1000 méter tengerszint feletti magasságban található.
Népszerűségét elsősorban a Gáspár-csúcsra (Kasprowy Wierch) közlekedő
felvonónak köszönheti, amelynek itt található az alsó állomása.
2014. augusztus 13., szerda
Három nap és három éjszaka keresték – holtan találták
A szlovák és a lengyel hegyimentők
három napon és három éjszakán át intenzíven kerestek egy 59 éves holland
turistát a Liptói-Tátrában. Augusztus 7-én, csütörtökön az esti órákban tett bejelentést
egy holland állampolgár a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) ügyeletére, mivel férje
nem érkezett vissza a Liptói-Tátra második legmagasabb csúcsa, a Jakubina (Jakubiná)
csúcsára tervezett túráról. A bejelentő kora este beszélt férjével utoljára telefonon,
amikor a férfi elmondta, hogy megkezdi az ereszkedést a Racskó-völgy (Račková
dolina) felé a zöld jelzésen. Mozgását később megerősítették a keresés során
bemért mobiltelefon cellainformációi is. Pénteken kora reggel 40 hivatásos és
önkéntes hegyimentő kezdte meg az eltűnt keresését, nyolc mentőkutya
részvételével.
Bártfa, a Felvidék ékszerdoboza
Bártfa
a Felvidék északi részén, a Tapoly völgyében fekszik. A várost a XIII. sz
elején Lengyelországból érkezett cisztercita barátok alapították, neve az
erdőirtással összefüggő bárd szóból ered. A tatárok 1241-ben feldúlták a
várost, majd a tatárjárás után német telepesek láttak hozzá újjáépítéséhez.
1352-ben falakkal és bástyákkal vették körül, Nagy Lajos
király 1376-ban szabad királyi városi rangra emelte. A város lakói a
középkorban kereskedelmi összeköttetésben álltak Lengyelországgal, ahová főképpen
bort, vásznat, csipkét és fonalat szállítottak. Bártfa a XVI. században élte
fénykorát, később a reformáció egyik központja lett, 1590-ben a magyar protestánsok
itt tartották első általános zsinatukat. A város Thököly és Rákóczi
szabadságharca idején sokat szenvedett, hol a kurucok, hol a császáriak
ostromolták. Lengyelország feldarabolása után elvesztette jelentőségét, és
mindinkább hanyatlásnak indult, ráadásul a XVII. században három alkalommal is
pestisjárvány sújtotta, amelyekben a lakosság mintegy fele elpusztult. Az I. világháború
előtti lakosság egyharmadát adó magyar és egynegyedét adó német polgárból mára
hírmondó sem maradt.
2014. augusztus 12., kedd
A Tátra állatvilága
A Tátra állatvilága igen gazdag, a közönséges fajok mellett
magában foglalja a csak hegyvidéki terülten élő állatokat is. Utóbbiak közé
tartozik például a zerge és a mormota. Ami az emlősöket illet, a tátrai
erdőkben biztosan találkozhatunk őzzel, szarvassal és rókával. Kevésbé gyakori
a farkas, és még ennél is ritkább a hiúz, közülük csak tucatnyi él a Tátrában.
A legnagyobb és legveszélyesebb ragadozó nyilvánvalóan a barnamedve. Hatalmas,
erős és méltóságteljes, a Tátra állatvilágának királya. Súlya 100 és 400
kilogramm között mozog. Jelenleg néhány tucat barnamedve él a Tátrában,
többségük a hegység szlovák oldalán.
2014. augusztus 11., hétfő
A Tátrai Nemzeti Park
![]() |
Fotó: www.eart.imagico.de |
Szlovákia nem csak történelmi, de természeti értékekben is
gazdag ország. Az ország területének több mint 40 %-át erdők borítják, melyek
számos védett és ritka növény- és állatfajnak adnak otthont. Ezek védelme
érdekében hozták létra az országban a különböző fokú védettséget élvező védett
területeket, nemzeti parkokat. Ezek közül az egyik, talán a legismertebb a
Tátrai Nemzeti Park. A Magas-Tátra 1949-ben kapta meg a nemzeti park szintű
védettséget, ezzel az első nemzeti park lett Szlovákia területén. A hegység
Közép-Szlovákia északi határán, a történelmi Árva, Liptó és Szepes régiók
területén fekszik. A nemzeti park területe 73.800 hektár, és további 30.703
hektár tartozik a védett zónához. Érdekesség, hogy a Liptói-Tátra, mellyel
földrajzi egységet képez, csak 1987-ben vált a nemzeti park részévé. Arról már
nem is beszélve, hogy a hegység átnyúlik a szomszédos Lengyelországba, ahol a
Tátra területe szintén nemzeti park szintű védettséget élvez.
2014. augusztus 10., vasárnap
Gömbpanoráma a Gáspár-csúcson
A Gáspár-csúcs (Kasprowy Wierch,
1987 m) a Nyugati-Tátra főgerincén található, három nagy völgy, a lengyel
oldalon található Lengyel-Sebes-völgy (Dolina Bystrej) és Gąsienica-völgy
(Dolina Gąsienicowa), valamint a szlovák oldalon fekvő Csendes-völgy (Ticha
dolina) fölött. A csúcs felső része gránitból és metamorf kőzetekből épül fel,
amely az ún. Goriczka kristályos sziget részét képezi. Ez a kristályos sziget
sapkaként rakódott rá a Tátra főgerincét alkotó korábbi üledékes kőzetekre a
Konrád-púp (Kopą Kondracką) és a Liliom-hágó (Liliowe) közötti szakaszon.
2014. augusztus 9., szombat
Egy góral Vilniusból – 75 éve született Władysław Cywiński
Władysław Cywiński, az ismert lengyel hegymászó, tátrai kalauzíró, a Tátra egyik legelismertebb lengyel
szakértője 1939. augusztus 12-én született Vilniusban. 2013. október 12-én, 74
éves korában az Omladék-völgyben egyedül túrázva bekövetkezett halálos
balesetéig aktív hegymászó, hegyivezető és hegyimentő volt, előrehaladott
kora ellenére is. A 2000 decemberében elhunyt Witold Henryk Parisky mellett a
Tátra északi oldalán a hegység legelismertebb szakértőjeként tartották számon.
Bár mérnöknek tanult, már első zakopanei látogatása után biztos volt benne,
hogy élete a hegyekhez kötődik majd. A Tátra, melyet első alkalommal 1959-ben a
Babia Góra tetejéről pillantott meg, számára szerelem volt első látásra. 1959-től,
vagyis 20 éves korától mászott, nyolc évvel később, 1967-től pedig
hegyivezetőként és hegyimentőként is tevékenykedett, több mint 350 mentőakcióban
vett részt. Hegymászó pályafutása során kb. 30 új utat mászott a Tátrában,
valamennyi név szerint ismert csúcsot és hágót megmászott, több kevésbé ismert
sziklaalakzatnak pedig ő maga adott nevet.
2014. augusztus 8., péntek
Hol nyugszik Hohenlohe herceg?
Bizonyára sokan hallottak már Christian Kraft von Hohenlohe-Oehringen
hercegről. Javorina. Lándok, Felsőhági, a Batizfalvi-, Stólai-,
Menguszfalvi-völgyek egykori tulajdonosa annak idején 15.000 hektár korlátlan
ura volt. Nem mellékesen a porosz hadsereg korábbi tábornoka, lelkes vadász, a
Poprádi-tónál építendő menedékház kezdeményezője. Annak ellenére, hogy nemesi
evangélikus családból származott, és főúri neveltetésben részesült, egész
életét egy nem nemesi, ráadásul katolikus családból származó feleség, a lengyel
származású Otilie Lubraniec-Dambski oldalán élte le. Egész életüket a nemesi
Hohenlohe családtól távol, Javorinán élték le, ahol a herceg 1922-ben temette
el 54 éves korában elhunyt feleségét. Négy évvel később, 78 éves korában 1926-ban
a herceg is meghalt. Egymás mellé temették őket a javorinai temetőben.
2014. augusztus 7., csütörtök
Hegymászótúra a Gerlachfalvi-csúcsra
A Kárpát-koszorú legmagasabb
pontjának (2655 m) klasszikus, normál útja a Felkai völgyből indul(1670 m). A
csúcsból kifutó délkeleti gerincet (Ördög-gerinc) a Felkai-próbán át, a Katlan
résnél (2425 m) éri el, majd ez alatt hosszan traverzálva keresztezi a
délnyugati gerincet (Dromedár-hát) is. További traverzálás után éri el a
Batizfalvi-főszakadékot, amely közvetlenül a csúcsra visz. A visszatérés a
Batizfalvi völgybe történik a főszakadékot követve, végül a Batizfalvi-próbán
át.
A Magas Tátra gerincvonulatainak
követése jellemzően bonyolult, amit a sokszor rossz időjárási/látási viszonyok
tovább nehezítenek. Ez a Gerlachfalvi csúcs elérésére is igaz, ahogy arra a
hegymászó kalauzok is felhívják a figyelmet. Az út során a legfőbb nehézséget a
pontos tájékozódás jelenti. Mindenképpen tisztában kell legyünk a Gerlach
gerinceinek lefutásával ahhoz, hogy ezt a hosszú, izgalmas és kissé tekervényes
utat biztonságban teljesíthessük.
2014. augusztus 6., szerda
További viharokra figyelmeztet a Hegyi Mentőszolgálat
Szlovákiában a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) figyelmezteti a
hegyvidéki területre látogatókat, hogy a tervezett túra előtt tájékozódjanak a
várható időjárásról. A következő napokban Szlovákia szinte valamennyi
hegyvidéki területén további esők és záporok várhatók, melyeket viharos szél
kísérhet, főleg a délutáni órákban. Ezért a hegyimentők azt javasolják a
turistáknak, hogy a túrára korán reggel induljanak el, lehetőleg válasszanak
rövidebb völgytúrákat, ahol sokkal gyorsabban menedéket találhatnak, főleg, ha
gyermekekkel együtt túráznak. Az útvonal kiválasztásánál vegyék figyelembe az
időjárási körülményeket, saját felkészültségüket és képességeiket. Amennyiben
gyermekekkel túráznak, a túra erősségét mindig a leggyengébbek szintjéhez
igazítsák.
Forrás: http://www.hzs.sk; Fotó:
J. Śliwiński
Vörös-torony-hágó / Priečne sedlo (2352 m)
Van egy túraútvonal a
Magas-Tátrában, amely nagyon megfogott. Ez nem más, mint az átmenet a
Vörös-torony-hágón, melynek a magassága 2352 méter. Ezen a hágón lehet átkelni
a Kis-Tarpataki-völgyből a Nagy-Tarpataki-völgybe, és immár ellenkező irányban
is. A túra átlagos kihívást jelent, 2013 nyaráig a Téry-menedékháztól egyirányú
volt, mára azonban mindkét irányból járható. Az új láncok felszerelése előtt ha
valaki a Hosszú-tavi menedékház felől akart átmenni a hágón, a szembejövők
könnyen a szakadékba segíthették őt. Szóval, miután a Téry-menedékházban
megittunk egy jó rumos teát, a sárga jelzésen (ha még bírunk) megérkezünk a
Nagy-tó partjára. Innen kanyargós út vezet a völgybe, majd felfelé, a
Pfinn-kilátóba. Aztán már csak meredek szerpentin felfelé, a hágóba. A meredek
szakaszon óvatosan kell haladni, nehogy kimozdítsunk egy követ, mellyel az
alattunk haladóknak beutalót biztosítunk a poprádi kórházba. Természetesen
legyünk körültekintőek, és mindig figyeljük az előttünk kialakult helyzetet.
Amennyiben gyerekeket is viszünk magunkkal, nekik javasolt a sisak használata
is.
2014. augusztus 5., kedd
Roztoka menedékház / Schronisko w Roztoce
![]() |
Fotó: national-geographic.pl |
A Roztoka menedékház (1031 m)
nevével ellentétben nem a Roztoka-völgyben (Dolina Roztoki), hanem a
Bialka-völgyben (Dolina Białki), a Halastóhoz (Morskie Oko) vezető út
közelében, a Roztoka-völgy nyílásától kissé lejjebb, a Régi-Roztoka-tisztáson
(Stara Roztoka), egy fenyves szélén található. Az első, két szobás, konyhával
és kamrával kiegészített, teljes egészében fából épült menedékházat 1876-ban
építette fel itt a Tátra Egyesület (TT), és még ugyanabban az évben a neves
lengyel költőről, etnográfusról és geográfusról Wincenty Pol menedékháznak
keresztelték el. A Halastavi menedékház felépítése után ez volt a második
menedékház a Lengyel-Tátrában. 1901-ig közvetlenül a menedékház előtt haladt el
a Halastóhoz vezető turistaút. 1890-1895 között az ismert lengyel hegedűművész
és hegyivezető, Bartłomiej Obrochta vezette a házat. 1911-1912-ben az akkor már
használaton kívüli épület helyén új, nagyobb menedékházat építettek, melynek
építése során felhasználták a régi menedékház gerendáit is.
2014. augusztus 4., hétfő
Titokzatos kőrakások a hegyekben
A magashegyi turistautakon gyakran látunk az út mentén
egymásra rakott, kisebb-nagyobb kövekből felépített kőrakásokat. Mit
jelképeznek ezek? Van valami jelentésük, vagy csak véletlenül vannak éppen ott?
A kőhalmok építésének hagyománya nagyon régi, de nem csak a Magas-Tátrában,
hanem szinte a világ valamennyi magashegységében. Napjainkban nagyon
különbözően értelmezik ezeknek a kőhalmoknak a helyét, és nem lehet
egyértelműen meghatározni a kőrakások célját. Vannak, akik a kőrakás tetejére,
vagy a tetején lévő nagyobb kőre helyezett kisebb kővel azt a jelképes üzenetet
szeretnék hátrahagyni, hogy ott jártak. Ezt pozitívan is értelmezhetjük, főleg
az általánosságban is megkérdőjelezhető graffitikkal szemben. Mások azokon a
helyeken építenek kőrakást, ahol meghalt egy ismerősük. Megint mások egyfajta imádságként
kezelik – mint egy szimbolikus, de a valódinál tartósabb gyertyagyújtás.
A Himalájában túrázók a sztúpák mintájára egyszerű vallási
építményként emelnek kőrakásokat. Megint mások azt szeretnék, hogy a szeméten
kívül maradjon utánuk valami, ami akár esztétikusnak is nevezhető. Érdekes
legenda kapcsolódik a kőhalmokhoz a norvég hegyekben. A legenda szerint ezek a
kőrakások kővé vált trollok, akik a felkelő nap első sugarainak megjelenése
előtt nem tudtak visszatérni hazájukba.
2014. augusztus 3., vasárnap
Az Erzsébet-forrás Ótátrafüreden
A legkorábbi írásos feljegyzés a Szepességben található
termál- és savanyúvizek állapotáról a lőcsei királyi főorvos, Kreysel Zsigmond
jelentéséből származik 1764-ből. Az orvos két forrásról tudott, amelyekről
nagyon pozitívan számolt be. „Ezek a források rendkívül bővizűek, gazdag
szén-dioxid tartalommal, és különösen frissek a forrás közelében” – ajánlotta a
doktor, mint „…a legfinomabb az összes víz közül, melyeket azonosítottam”.
Kreysel utóda a főorvosi székben Engel Jakab volt, aki úgy
vélte, hogy a források vize nagyon hatékony a gyomorbántalmak, a hipochondria
és a hisztéria kezelésére. A következő elemzést az ismert botanikus és vegyész,
Kitaibel Pál végezte el, aki felfedezett még egy forrást, mégpedig a mai
autóbuszparkoló fölött található savanyúvízforrást.
2014. augusztus 2., szombat
215 éve született Carl Leopold Lohmeyer
215 évvel ezelőtt, 1799. augusztus
3-án született Carl Leopold Lohmeyer (1799-1873) német gyógyszerész, az első
tátrai turistakalauz szerzője. A patikusmester 1830-1856 között a sziléziai
Neisseben saját gyógyszertárát vezette, és ugyanott tisztiorvos is volt egyben.
Albert Sydownak a Tátráról írt könyvén felbuzdulva 1839-ben, majd 1841-ben is
ellátogatott a hegységbe. Első útja során meglátogatta a Kościelsiko-völgyet, a
Halastavi-völgyet és a Lengyel-Öt-tó völgyét. Legközelebb Javorinán és a
Kopa-hágón keresztül Késmárkra látogatott, majd a Tátra déli oldalán felkereste
az Elülső-Rézaknák völgyét, a Kő-pataki-völgyte, a Tar-pataki-völgyet, valamint
a Felkai-völgyet. Utóbbi útja során három társával és Lux Jakab hegyi vezetővel
együtt megmászta a Lomnici-csúcsot. Érdekesség, hogy „Vierzehn Tage in den Central-Karpathen, ein Wegweiser nach einigen der
interressantessen partien des Tatra-Gebirges un der Liptauer Alpen” című,
1842-ben Neisseben kiadott tátrai kalauzát, amely az első, nyomtatásban
megjelent tátrai turistakalauz, nem saját nevén, hanem annak anagrammája, Carl
Reyemhol néven adta ki. Ezt a 80 oldalas, 18x10,5 cm méretű kis könyvet
tekinthetjük a turisták igényeivel, szükségleteivel is foglalkozó, a
Magas-Tátráról nyomtatásban megjelent első kalauznak, amelyben egy korábbi
térképet is elhelyeztek.
Forrás: Magyar Hegyisport és Turista
Enciklopédia.
2014. augusztus 1., péntek
Fotók és videók a Tátrából – 2014. július 16-31.
Magunk
mögött hagytuk a tátrai nyár talán legcsapadékosabb hónapját, reméljük, ezután
már kevesebb csapadékkal és több napsütéssel találkozhatunk tátrai túráink
során. A Lengyel-Tátrában például 100 éves rekordot döntött a júliusban
tapasztalat viharos napok száma, a Kis-Fátrában pedig iszonyatos pusztítást
vitt véghez a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadék, amely egész hegyoldalakat
mosott el, hatalmas kő- és sárlavinát okozva a Vrátna-völgyben. A Tátrát ezek a
nagy pusztítások ezúttal szerencsére elkerülték, igaz, viharokból ide is jutott
bőven, és sajnos a viharban olykor turisták is bajba kerültek. A sok éves
átlagot tekintve időjárási szempontból az augusztus már nyugodtabbnak
ígérkezik, így remélhetőleg békésebb túrák, szebb kilátások, egyre több felhő-
és viharmentes nap vár ránk.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)