2014. július 12., szombat

350 éve mászták meg először a Nagyszalóki-csúcsot

350 évvel ezelőtt, 1664 júliusában id. Buchholtz György (1643-1725) későbbi felkai evangélikus lelkész, amikor Mateócon diákoskodott, Toperczer György nagyszalóki lelkész, nyolc diáktársa, valamint egy orvva­dász vezetése mellett, tudás- és kalandvágytól vezérelve a Tarajkáról a Szalóki-gerinc mentén megmászta a Nagyszalóki-csúcsot. Bár tizenegyen (más források szerint tizenheten) indultak a csúcs meghódítására, de csak hárman (más forrás szerint négyen, név szerint Buchholtz György, Jani Márton szepesszombati kántor, Veiszer Márton diák és a vadorzó) jutottak föl a csúcsra, a többiek az út során kidől­tek a sorból, és inkább visszafordultak. Ez volt a második tátrai csúcs, amelyet megmásztak, és az 1703-tól íródott családi krónikában fennmaradt leírás szerint a túra három napig tartott. A három napos út első napján a mai Ótátrafüreden található Savanyúvíz-forrást érintve a Tarajkáig mentek, és ott aludtak. Másnap a Királyorrig jutva hatan elfáradtak és lemaradtak. Menet közben még ketten feladták, így végül Buchholtz három társával együtt jutott fel a csúcsra, ahonnan harmadnap érkeztek vissza.

Fennmaradt egy tőle származó leírás, amelyet 1719-ben, 77 éves korában vetett papírra. Bár ez a Das weit und breit erschollene Ziepser-Schnee-Gebürg (A messze földön híres Szepesi-Havas-hegység) c. leírás igen részletesen mutatta be a hegységet (sok egyéb adat mellett ebben a műben lettek először feltüntetve a Tátra magassági régiói), sok hatása nem lehetett a Magas-Tátra feltárására, mivel csak 180 év elteltével, 1899-ben, Lőcsén jelent meg nyomtatásban. Ennek oka, hogy ezt a művet elveszettnek hitték, mígnem Weber Rudolf tanár meg nem találta a Nemzeti Múzeum könyvtárában. Ez a mű tekinthető az első Tátra-leírásnak, tanúsága szerint a szerző ismeri a hegység legjellegzetesebb csúcsait, völgyeit és tavait, valamint említést tesz a sa­vanyú-forrásról, amely köré több mint száz évvel később Tátrafüred létesült. Ebben a műben olvashatunk először a Tátra régióiról (rét, erdő, törpefenyő, sziklák). A le­írás mellé Berzeviczy István készített egy kb. 140x21 cm méretű, az említett régiókat is ábrázoló panorámaképet, amely Kakaslomnicról tekintve ábrázolja a hegységet, ám ez a panoráma sajnos el­veszett.

Forrás: Nagy Árpád: Tátrai túrák; Neidenbach Ákos: A magyar Tátra-kutatás apostolai

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...