Kuźnice – Svinica / Świnica

Fotó: Marcin Kęsek

A fenséges és hatalmas Svinica csúcsa régóta vonzza a turistákat, elérése azonban nem könnyű feladat. Különösen óvatosnak kell lenni a Zawrat-hágóhoz (Zawrat) közeledve, valamint a Zawrat és a Svinica közötti átkelésen, ahol nagy kitettség és technikailag is nehéz út vár a túrázókra.

Kuźnice (Kuźnice)

Kuźnice a Lengyel-Tátra egyik leglátogatottabb pontja. A jelentős turistaközpont a Lengyel-Sebes-völgyben (Dolina Bystrej), 1000 méter tengerszint feletti magasságban található. Népszerűségét elsősorban a Gáspár-csúcsra (Kasprowy Wierch) közlekedő felvonónak köszönheti, amelynek itt található az alsó állomása. Kuźnice (régebbi nevén Hámor /Hamrami/) a XIX. századi Galíciában a vas- és acélgyártás egyik központja volt. A hámor, amely a XIX. század első felében élte fénykorát, a magyar Homolács család tulajdonába tartozott. A létesítmények bezárása óta sok minden történt itt, a Tátrai Nemzeti Park (TPN) erőfeszítéseinek köszönhetően a közelmúltban helyreállították a történelmi épületeket, amelyek így ma is – ráadásul ingyenesen – látogathatók.

Csendes-völgy - a Liptói- és a Magas-Tátra határán

Egy napsütéses, esőmentes júliusi napon a két ifjú titánnal, Egonnal és Ádámmal kiegészülve Julcsival együtt négyesben vágtunk neki a Tátra talán leghosszabb, két fővölgyet is érintő körtúrájának. A 33 kilométer hosszú túrán megtettünk 1000 méter szintkülönbséget, érintettünk két hatalmas fővölgyet, két varázslatos mellékvölgyet, két füves hágót, láttunk három plusz öt tavat, két vízesést, és számtalan szebbnél-szebb csúcsot. Az elején és a végén hosszú aszfalt-gyaloglás, de ami a két aszfaltcsík között van, az a Tátra talán legszebb arca: gyönyörű, zöldellő völgyek, hangosan zúgó Csendes-patak, az örök kedvenc főgerinc, a barátságos Retesz-hágó, a csodálatos panorámát nyújtó Sima-hágó, a bűbájos Kolbenheyer-völgyecske, a vadregényes Fenyves-tavi-völgy, a messziről is tiszteletet parancsoló Fenyves-tavi-vízesés, a haragos Alsó-Nefcer-vízesés, és a végén a hihetetlenül zöld Kapor-patak. Címszavak egy olyan napról, melynek lelkesen vágtunk neki, és kellemesen elfáradva, de felejthetetlen élményekkel gazdagodva fejeztünk be.

Veszélyes a vadon élő állatok etetése, szelídítése

Ha júliusban vagy augusztusban kirándulunk a Tátrában, a legnépszerűbb turistaútvonalak zsúfoltságát látva az lehet a benyomásunk, hogy a nemzeti parkban több ember él, mint állat. Ez azt a téves benyomást keltheti, hogy a turisták irányítják a nemzeti park életét. Mindenkinek, aki gyakran vagy ritkábban ellátogat a Tátrába, tudnia kell, hogyan kell viselkednie, ha vadon élő állatokkal találkozik. Elsősorban azokról a vasszigorral betartandó előírásokról van szó, melyet a nemzeti park munkatársai megpróbálnak a turisták fejébe kódolni, és amelyeknek alapszabályai a következők: nem zavarni, nem etetni. Nem az a lényeg, hogy milyen gyakran ismételgetjük magunkban ezeket a mondatokat, fontosabb megértetni az emberekkel ennek a két fogalomnak a lényegét.

Újra kell gondolni a települések alapításának idejét

A Turizmus Világnapja alkalmából 2013. szeptember 27-én a „XIX. századi Tátra és személyiségei” címmel Tátraváros szervezésében megrendezett konferencia résztvevői arra a megállapítására jutottak, hogy a Magas-Tátrában valószínűleg át kell írni néhány település megalapításának eddig ismert időpontját. A konferenciát a „Rainer-kunyhó baráti társaság” és az ótátrafüredi Hegyi Klubház támogatásával tartották meg. A konferencia résztvevői felvetették annak lehetőségét, hogy a legújabb kutatások alapján néhány tátrai település megalapításának dátuma a közeljövőben megváltozhat. „Ez nem változtatja meg a települések történetét, csupán alapításuk évszámát” – mondta a konferencia egyik szervezője, Mikuláš Argalács. Példa erre Ótátrafüred vagy Tátralomnic. Ótátrafüred esetében jelenleg már 1793-at tartjuk számon a település megalapításaként, ekkor építették fel az első épületeket a későbbi településen. Néhány évvel később, 1797-ben további épületekkel bővült a település, és hosszú időn át ez az 1797-es dátum szerepelt a megalapítás évszámaként. Ma azonban Tátravárosban már az 1793-as évszámot tartják számon Tátrafüred megalapításaként.

Gömbpanorámák: Siklawa-vízesés, Lengyel-Öt-tó völgye

A Lengyel-Tátra egyik látványos túraútvonala a Halastó (Morskie Oko) felé vezető aszfalt úttól a Roztoka-völgyön (Dolina Roztoki) völgyön át az Lengyel-Öt-tó völgyéig (Doliny Pięciu Stawów Polskich) induló zöld jelzés, majd onnan a kék jelzésen vissza a Halastóhoz vezető út. A nem könnyű, de talán mindenki által teljesíthető túra igen változatos és gyönyörű helyszíneken vezet. 

Az indulást követően kb. 2 órás gyaloglás után érjük el a Siklawa-vízesést, amelyen két lépcsőben mintegy 70 méter magasból zúdul alá a fölötte lévő tavak vize. A vízeséstől északra kétezer métert és azt meghaladó hegycsúcsok alkotják a pompás panorámát. Ezeken a gerinceken halad a Sas út (Orla Perć), amelyet a világ harmadik legnehezebb turistaútjának tartanak. 

290 éve született Cyprian barát

Cyprian barát (eredeti nevén Franz Ignatz Jaisge, 1724-1775) a sziléziai Polkovicében látta meg a napvilágot. Korán árvaságra jutott, így a szigorú elvek szerint élő titokzatos Kamalduli szerzetesek rendje fogadta be. Külföldi tanulmányai befejezése után a Dunajec melletti Vörös Kolostorban élő aszkéta szerzetesek orvosa, borbélya, patikusa, sőt szakácsa lett. A szerzetesi filozófiának megfelelően – természetesen a kor gyógyászati ismereteire alapozva – elsősorban gyógynövényekkel gyógyított. Komoly eredményekre tehetett szert, melyre az általa összeállított, barna bőrbe kötött 97 oldalas Herbáriuma a bizonyíték. Könyve összeállításán hat éven át, 1765-1771-ig dolgozott, amiben azonban semmi meglepő sincs, hiszen első részében – alapos gyűjtések során – 272 lepréselt növényt helyezett el, valamint tanácsokat adott a gyűjtésre, tartósításra. A második rész 36 oldalon jegyzetekben, leírásokban gazdag anyagot foglalt magában a leggyakoribb betegségek tüneteivel, valamint diagnózisokkal, azaz a kezelést gyógynövényekkel.

Új doronglétrák a Fehér-patak-völgyében

A Szlovák Paradicsom keleti részében található Fehér-patak-völgyében (Tomášovská Belá) folydogáló Fehér-patak (Biely potok) mellett vezető turistaúton május második felében a Szlovák Turisták Klubja (KST) szepestamásfalvi egyesületének tagjai, a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) munkatársai, valamint önkéntesként dolgozó természetvédők, összesen több mint 20 ember több új doronglétrahidat helyeztek el. Ezzel radikálisan átalakult a völgyben vezető doronglétrahidak és falétrák rendszere, hiszen a korábbi eszközök nagy részét teljesen kicserélték. A nemzeti park e részébe látogatóknak a jövőben már nem kell a patakon történő átjutáshoz a vízből kiemelkedő nagyobb sziklákon egyensúlyozniuk.

Menjünk a hegyekbe – de mikor?

Olyan szerencsés kimenetelű és nem annyira szerencsés balesetek, mentések egyaránt nem ritkák az utóbbi években, melyek egyértelműen az adott túra nem megfelelő időzítésből eredtek. Noha vissza nem tekerhetjük az idő kerekét, de a hegyekbe ezután indulók számára még nem késő tisztázni, mit is jelent a gyakorlatban ez a bizonyos időzítés ill. túraszezon.

Kis hazánk még kisebb hegyei közt is kerülhetünk bajba. Egy figyelmetlen lépés a vízmosásban és kiderül, hogy távolságok bizony nálunk is vannak. Ha pedig véletlen vagy szándékosan otthon hagyott esőkabátunk örömére kifogunk egy felhőszakadást a gerincen, máshogy vélekedünk majd arról a mondásról, miszerint „nincs rossz idő, csak rosszul öltözött turista”. A havazás, köd és korai sötétedés hármas kombinációja szintén nem a komfortérzetünket hivatott növelni, s ha még csúszósak is az utak, minden körülmény biztosított ahhoz, hogy akár a Börzsöny vagy a Mátra veszélyes vadonná változzon számunkra.

Halálos villámcsapás a Tátrában és a Kis-Fátrában

A zakopeni kórházban szerdán meghalt az a lengyel turista, akit két nappal korábban ért villámcsapás a Nyugati-Tátrában, a Volovec (Wołowiec) közelében, a Rákony (Rakoń) csúcsa alatt. A lengyel média két nappal ezelőtt adott hírt róla, hogy a Rákony közelében villámcsapás ért egy nőt és egy férfit. A nő csak könnyebb sérüléseket szenvedett, de a férfi nagyon rossz állapotban volt, már a helyszínen újra kellett éleszteni. A súlyos állapotban lévő sérültet a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) hegyimentői helikopterrel szállították a zakopanei kórházba, ahol az orvosok erőfeszítései ellenére két nappal a villámcsapás után életét vesztette.

Kis-Viszoka / Východná Vysoká

A három völgy (Felkai-, Nagy-Tarpataki- és Poduplaszki-völgy) találkozási pontján magasodó Kis-Viszoka (2429 m) a Magas-Tátra főgerincének egyik ismert kilátócsúcsa. Csúcsáról gyönyörű kilátás nyílik az egész Tátrára, kiváltképpen a Nagy-Tarpataki-völgyre és a Felkai-völgyre, valamint az ezeket  határoló csúcsokra, mint pl. a Gerlachfalvi-csúcs, Tátra-csúcs, Tengerszem-csúcs, Jég-völgyi-csúcs, Bibircs és mások. A piramis alakú csúcs délnyugati, görgeteges-sziklás lejtői fokozatosan ereszkednek le a Felkai-völgybe, keleti irányban, a Nagy-Tarpataki-völgy felé viszont meredek fallal esik le, csakúgy, mint a Poduplaszki-Fagyott-tó felé a Fagyott-tó katlanába, amely a Poduplaszki-Mormota-völgy legmagasabb teraszán található.

Chochołowi menedékház / Schronisko na Chochołowskiej Polanie

A Lengyel-Tátra legnagyobb menedékháza, a Nyugati-Tátrában (Tatry Zachodnie) található Chochołowi menedékház (1146 m) a Chochołowi-völgyben (Dolina Chochołowska) elterülő Chochołowi-réten (Chochołowska Polana), a Chochołowi-Barátok (Chochołowskie Mnichy) sziklái alatt áll. A tisztás déli végén 1930-32-ben a Varsói Síklub (Warszawski Klub Narciarzy) építette fel az első menedékházat. Ennek megnyitására 1932-ben került sor, bár már korábban is éjszakáztak benne a turisták. A népszerű menedékház nem csak a síelőknek nyújtott kényelmes szállást, hanem a turistáknak is. A feltételek 1935-ben sokat javultak, hiszen ekkor kiépítették a házban a központi fűtést. Ez az épület a II. világháború vége előtti napokban egy német tüzérségi lövedék találatának következtében leégett.

A tragikus balesetek miatt új irányelveket adott ki a HZS

Fotó: aktuality.sk

A Hegyi Mentőszolgálat (HZS) július 1-től Szlovákia valamennyi hegyvidéki területére érvényes új irányelveket adott ki, melyben a fő hangsúly a hegyi vezetők és a hegyi túravezetők tevékenységével kapcsolatba kerülő személyek, az ott speciális tevékenységet végzők (pl. hegymászó- és síoktatók) biztonságának növelése. Az utóbbi években a HZS a szervezett tevékenység közben bekövetkezett balesetek, ezen belül a halálos balesetek számának növekedését tapasztalta. „A Magas-Tátrában ebben az évben már öt személy vesztette életét, közöttük három éppen az előbb említett szervezett tevékenység közben” – tájékoztatta a sajtót Jozef Janiga, a HZS vezetője. Az új irányelveket a HZS a tárgyban érintett országos szintű szlovák szervezetek, mint pl. a Hegyivezetők Országos Szövetsége, a Hegyi Túravezetők Országos Szövetsége, a JAMES Szlovák Hegymászó Egyesület, a Szlovák Turisták Klubja, valamint a Szlovák Magashegyi Turisták Klubja képviselőivel történt egyeztetés után adta ki.

Fotók és videók a Tátrából – 2014. július 1-15.

Július közepén már javában benne vagyunk a nyárban, egyre több nyári túra fotója kerül fel az internetre, azon belül is az itthon egyik legnépszerűbb közösségi oldalra, a Facebookra. Mindig szívesen szemezgetek ezek között a fotók között, nem ritkán én magam is innen merítek ötletet a következő túra úticélját illetően. A Bakancsos turisták közül is egyre többen egyre jobb gépekkel a kezükben, nyakukban járják a hegyeket, völgyeket, rögzítik túrájuk legszebb pillanatait, örökítik meg saját maguk és a közösségi oldal látogatói számára túrájuk legszebb pillanatait, legszebb panorámafotóit, az időjárás szép vagy csúnya arcát, a minket körülvevő természet ezerféle arcát.

180 éve mászta meg Still János a Gerlachfalvi-csúcsot

Fotó: Fenyős Zoltán

A Tátra és egyúttal a Kár­pátok legmaga­sabb csúcsa a Gerlachfalvi-csúcs, amely a főgerinctől déli irányba elágazva 2655 m magasságot ér el. A XIX. század első feléig nem ezt a csúcsot tartották a Magas-Tátra leg­magasabb csúcsának, pontos magassága csak 1839-ben lett megállapítva, Ludwig Greiner mérései által. A csúcs első megmászója 180 évvel ezelőtt, 1834 nyarán sógorával, a felkai Gellhof Jakabbal, a nagyszalóki Spitzkopf Márton molnárral, valamint két ismeretlen nevű zergeva­dász társával együtt Still János (1805-1890) alsóerdőfalvai tanító, a Tátra egyik legjobb ismerője és avatott vezetője volt. Később többen is maguknak vitatták a csúcs első megmászásának dicsőségét, többek között Spitzkopf Márton is, ezt azonban nem tudta hitelt érdemlően bizonyítani. Still János volt a vezetője a csúcsra irányuló első turistavállalkozásoknak is, amikor 1872 augusztu­sában egy Franz Holz nevű diák, majd 1874. augusztus 7-én Horvay Sámuel te­herhordó (később szintén vezető) kíséretében Theodor Steinberg és Hugo Elsner gnadenfeldi turisták mászták meg a csúcsot.

SMS-ben is vásárolhatunk vonatjegyet a Tátrában

Július 15-től már SMS-ben is vásárolhatunk vonatjegyet a Magas-Tátrában – áll a Szlovák Vasúttársaság közleményében. Az utasoknak normál jegy vásárlása esetén üres szöveges üzenetet kell a 2233-as számra küldeniük. Aki 2 órás kedvezményes jegyet szeretne, annak egy B betűt kell elküldeni a fenti számra, poggyászjegyet X, egész napos jegyet C, egész napos kedvezményes jegyet D betű elküldésével lehet váltani. Az utas az SMS elküldését követően 2 percen belül kap egy válasz SMS-t, amellyel igazolhatja a jegyvásárlást az ellenőrnek. Az SMS-jegy 2 euróba kerül és két órán keresztül érvényes bármelyik távolságra. Ezen kívül az utasok napi jegyet is vásárolhatnak, melynek ára 4 euró. Mindkét jegynek van olcsóbb verziója.

Bialkai-szénégető – Vadorzó-hágó / Mięguszowiecką Przełęcz pod Chłopkiem

Fotó: Rado Krajcí

A Vadorzó-hágó megfelelő célpont azoknak, akik szeretnék elkerülni a Tengerszem-csúcsra vezető turistaúton rendszeresen kialakuló tömeget. Ennek a turistaútnak a nehézségi szintje még a tapasztalt túrázók számára is hasonló a Tengerszem-csúcshoz. Az útvonal különlegessége, hogy átmegy a hírhedt és veszélyes Vadorzó-kilátón (Kazalnica), amely különösen kedvelt a hegymászók körében.

Zivatar, villámlás, mennydörgés a hegyekben

Fotó: Igor Strhárský

Amikor egy forró nyári nap kora délutánján viharfelhők jelennek meg az égen, az általában nem sok jót jelent a magashegyekben tartózkodó turistákra nézve. Minél melegebben süt a nap, annál nagyobb az esélye viharok kialakulásának, amelyek a Tátrában leggyakrabban délután két óra körül keletkeznek. Az időjárás a hegyekben nagyon gyorsan és gyakran változik, alpesi terepen nehéz a vihar elől megfelelő védelmet nyújtó megfelelő menedéket találni, ezért könnyen veszélyes helyzetben találhatjuk magunkat. Éppen ezért aki a hegyekbe indul, túra előtt tájékozódjon az időjárásról. A magashegyekben a reggeli tiszta égbolt nem jelenti azt, hogy egész nap szép idő lesz. A nyár eleji, viharos-zivataros időszakban magashegyi túrára legjobb korán reggel indulni, hogy délben már túl legyünk a túra legmagasabb pontján, adott esetben már ismét a völgyben járjunk.

Halálos zuhanás a Sas úton, 24 éves lány az áldozat

A Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) hegyimentői az idei nyári szezonban a Tátrában szolgálatot teljesítő rendőrségi helikopter fedélzetén 16:30-kor a zakopanei kórházba szállították annak a turistának a holttestét, akit ma ért halálos baleset a Lengyel-Tátrában, a Sas úton. A baleset délután 15:00 óra körül a Gránátok (Granatów) térségében történt, a 24 éves turista a viharos időben megcsúszott, és egy 100 méter mély szakadékba zuhant. A zuhanás során a helyszínen életét vesztette, a hegyimentőket a baleset szemtanúi értesítették. Ma vihar vonult át a Tátra fölött, időnként eső, illetve havas eső hullik. A turistautak csúszósak, az alsóbb részeken sárosak.

Forrás és fotó: http://24tp.pl

Az emberek démonizálják a medvéket

Bár az emberek általában démonizálják a medvével történő találkozást, Szlovákiában az utóbbi 100 évben nem volt halálos medvetámadás. „A medvével történő találkozás nem jelent feltétlenül azt, hogy meg fog minket támadni” – mondja Jaroslav Slašťan természetvédő, önkéntes természetvédelmi őr, a barnamedvék életének, etológiájának szlovák kutatója. Az ország legnagyobb ragadozóinak száma folyamatosan emelkedik, az utóbbi 10 évet alapul véve napjainkban él a legtöbb medve az ország hegyeiben.

Amiről a turisták megfeledkeznek túra előtt

A Lengyel-Tátrában a nyári szezon kezdete óta a hegyimentőknek sokkal több beavatkozásban kellett részt venniük, mint a korábbi években. Mi lehet ennek az oka?

Sok baleset történik a nagy mennyiségű hó miatt, amely még jelenleg is megtalálható a hegyekben. Ez az év egyedülálló ebben a tekintetben. Már nyár van, de a Tátrában még mindig annyi hó van, hogy az veszélyt jelent a turistákra. Kisebb-nagyobb hófoltok vannak a legnépszerűbb turistautak egyes magasan fekvő szakaszain, sőt, a Tengerszem-csúcsra vezető turistaúton még 2000 méter alatti is vannak havas részek. De nagy hófoltok vannak a Svinicára (Świnica) vezető turistaúton és a Sas úton (Orlą Perć) is – válaszolta Edward Lichota, a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) hegyimentője.

Gömbpanorámák: Gąsienica-Fekete-tó

Negyedik alkalommal néztük meg a Lengyel-Tátra egyik legszebb völgyében lévő tavat, amely igen népszerű úticél a turisták körében. Több irányból is elérhető. A legszebb és a legnehezebb útvonal talán a Kuzńicéből induló, de a Gáspár-csúcsról (Kasprovy Wierch) lefelé menet is érinthetjük, illetve a Dolina Suchej Wody irányából is megközelíthető. Az utóbbi út hosszú, de nem megerőltető, végig sűrű fenyőerdőben vezet. A túraútvonal találkoznak a Murowaniec menedékháznál, ahonnan a tó kb. 35-40 perc alatt érhető el.

350 éve mászták meg először a Nagyszalóki-csúcsot

350 évvel ezelőtt, 1664 júliusában id. Buchholtz György (1643-1725) későbbi felkai evangélikus lelkész, amikor Mateócon diákoskodott, Toperczer György nagyszalóki lelkész, nyolc diáktársa, valamint egy orvva­dász vezetése mellett, tudás- és kalandvágytól vezérelve a Tarajkáról a Szalóki-gerinc mentén megmászta a Nagyszalóki-csúcsot. Bár tizenegyen (más források szerint tizenheten) indultak a csúcs meghódítására, de csak hárman (más forrás szerint négyen, név szerint Buchholtz György, Jani Márton szepesszombati kántor, Veiszer Márton diák és a vadorzó) jutottak föl a csúcsra, a többiek az út során kidől­tek a sorból, és inkább visszafordultak. Ez volt a második tátrai csúcs, amelyet megmásztak, és az 1703-tól íródott családi krónikában fennmaradt leírás szerint a túra három napig tartott. A három napos út első napján a mai Ótátrafüreden található Savanyúvíz-forrást érintve a Tarajkáig mentek, és ott aludtak. Másnap a Királyorrig jutva hatan elfáradtak és lemaradtak. Menet közben még ketten feladták, így végül Buchholtz három társával együtt jutott fel a csúcsra, ahonnan harmadnap érkeztek vissza.

A Racskó- és a Jamniki-völgyben csak vasárnap túrázhatunk

A Liptói-Tátrában található Racskó-völgyben (Račková dolina) és a Jamniki-völgyben (Jamnícka dolina) június végén kezdték meg a májusi viharban kidöntött fák eltávolítását. Emiatt a két fenti völgynek a Szűk-völgy (Úzka dolina) északi végén lévő elágazásánál a múlt hónap végén kihelyeztek egy figyelmeztető táblát, melyen tájékoztatják a turistákat, hogy a viharkárok felszámolás miatt az ebben a két völgyben vezető turistautat csak vasárnap használhatják. Pavol Gavlák, a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) erdésze elmondta, hogy a Racskó-völgyben már kifeszítettek egy drótkötelet, melyen keresztül hozzáláttak a Kusza-gerincen (Otrhance) kidöntött fenyőfák feldolgozásához.

Teljesítménytúrák a Magas-Tátrában

A Magyarországi Kárpátegyesület (MKE) 2014. augusztus 9-én ismét teljesítménytúrát rendez a Magas-Tátrában, Zakopane és Ótátrafüred, illetve Zakopane és a Poprádi-tó között. A teljesítménytúrázás kedvelői ezen a napon két különböző tátrai gyalogtúra közül választhatnak, felkészültségüknek, erőnlétüknek megfelelően. A kiírt túrák magashegyi túrák, azokat teljesíteni szombaton, vagy a Magas-Tátrai Barangolások túra után vasárnap is lehet. Váratlan szélsőséges időjárás miatt eső, hó, szél ellen meleg ruha, (eső)kabát kötelező. Kizárólag gyakorlott túrázóknak ajánlott. Fejlámpa kötelező! Térkép: Magas-Tátra (Vysoké Tatry) turistatérképe 113.

A Magyarországi Kárpátegyesület 1873. augusztus 10-én alakult meg Ótátrafüreden, az ország első, a világ hetedik turistaklubjaként. A szervezők a résztvevőkkel együtt az Egyesület alapításának helyszínén kívánnak megemlékezni erről a nevezetes napról. A túrára a Magas-Tátrai Barangolások túrával együtt busz indul Budapestről, részletek később a túra honlapján.

Magyar hegymászó balesete a Jordán-rés alatt

Július 8-án, kedden, az esti órákban a Téry-menedékház gondnoka kérte a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) segítségét, ugyanis egy itt elszállásolt magyar hegymászó visszatérve jelezte neki, hogy egyik mászótársa megsérült a lábán, és nem tud lejönni a hegyről. A magyar hegymászócsoport sötétedés után a Jordán-résen (Jordánová štrbina) keresztül tért vissza a Fecske-toronyról (Pyšný štít) a Téry-menedékházhoz. Az ereszkedés során egy havas területen egyikük megcsúszott, és beleesett a hó és a törmelék találkozásánál lévő repedésbe. Az esés során megsérült a lába, gyaníthatóan eltörött a bokája, valamint a kezén is sérüléseket szenvedett. Társai a helyszínen megpróbáltak neki segítséget nyújtani, miközben egyiküket leküldték a menedékházhoz, hogy hívjon segítséget. Kilenc hivatásos és három önkéntes hegyimentő indult a bajba jutott hegymászó segítségére.

Kapor-csúcs / Kôprovský štít

A Menguszfalvi-völgyből nézve felől szép sziklagúla formájú Kapor-csúcs (másik ismert nevén Koprova-csúcs, 2363 m) a Magas-Tátra hét, turisták által is megmászható csúcsának egyike. A Fenyves-tavi-völgybe (másik ismert nevén a Szmrecsini-völgybe) vad fallal szakad le, míg a Hincó-völgy felől omladékos lejtő húzódik fel a hegy tetejéig. Csúcsában három irányból futnak össze a gerincek. Északkelet felé a Fenyves-tavi-hágó választja el a Tátra főgerincétől, pontosabban a Csubrinától. A csúcstól délkeletre a Felső-Kapor-hágó (Felső-Koprova-hágó) széles nyílása fekszik, míg északnyugati irányban a 2,5 km hosszú, Középső-hát nevű oldalgerinc ágazik ki belőle, amely a Hincó- és a Fenyves-tavi-völgyet választja el egymástól. A Kapor-csúcs előcsúcsának nevezhető Kapor-válltól a Kapor-hágó választja el, ezen keresztül vezet a turistaút legfelső, közvetlenül a csúcs alatti szakasza. A terjedelmes Kriván-szárnyvonulat főtengelyén, a főgerinc közelében elhelyezkedő Kapor-csúcs a Magas-Tátra legkönnyebben elérhető kilátóhegyei közé tartozik, kilátása egyike a legszebbeknek.

Tavaszi zergeszámlálás: tovább nőtt az állomány

A 2014. június 25-én elvégzett tavaszi zergeszámlálás adatai szerint a Tátrában jelenleg 1232 zerge él, közülük 185 kölyökkorú. A teljes állományból 844 zergét (köztük 106 kölyköt) a szlovák oldalon, míg 388 egyedet (köztük 79 kölyköt) a Lengyel-Tátrában számoltak össze. Az elmúlt év hasonló időszakában végzett zergeszámlálás adataihoz viszonyítva – amikor 963 zergét, közöttük 168 kölyköt számoltak össze a szakemberek – az idei adatok a szakembereket is meglepték. „A barátságtalan időjárás sem riasztotta el a szakembereket a szokásos tavaszi zergeszámlálás megrendezésétől, melynek az eredménye minket is meglepett” – mondta el Jozef Hybler, a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) zoológusa.

Újabb halálos baleset a Tengerszem-csúcson

A Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) tegnap óta eltűntként keresett egy férfit a Lengyel-Tátrában, aki tegnap, a Tengerszem-csúcsra (Rysy) lengyel oldalról tervezett túra után nem tért vissza a szállására. A hegyimentők ma délelőtt sajnos csak az eltűnt turista holttestét találták meg. A baleset részletei egyelőre nem ismertek, annyit lehet tudni, hogy a hegyimentőket a férfi barátja – aki az eltűntnél korábban lejött a csúcsról – tájékoztatta társa eltűnéséről. A hegyimentők tájékoztatása szerint a férfi a csúcsról visszafelé valószínűleg eltévedt, és egy szakadékba zuhant.

Drága lesz a mentés a Tengerszem-csúcsról mentett lengyel turistának

Fotó: aktuality.sk (illusztráció)

Akár 15.000 €-ba is kerülhet a mentés annak a fiatal lengyel turistának, akit a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) és a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) közös, 19 órás mentőakciója során mentettek le a Tengerszem-csúcs tömbjéről. Június 29-ről 30-ra virradó éjszaka 24 szlovák és 4 lengyel hegyimentő egész éjjel kereste a bajba jutott 19 éves katowicei fiatalembert, aki vasárnap egyedül mászott fel a lengyel oldalról Lengyelország legmagasabb csúcsára. A csúcson azonban a sűrű ködben eltévedt, rossz irányba indult tovább, majd egy nyári hófolton kicsúszott és lezuhant a csúcs szlovák oldalán. Szlovákiában pedig – a lengyel gyakorlattal ellentétben – fizetni kell a mentésért.

A Magas-Tátra legrégebbi épülete

A Magas-Tátra és egyben Ótátrafüred legrégebbi, eredeti építészeti formájában megmaradt épülete a Villa Flóra, amely Ótátrafüred központjában található. Ezt a háromtraktusos, faerkélyes épületet 1839-ben helyezték át ide a Poprád melletti Virágvölgyből (Kvetnica), majd 1861-ben építették át jelenlegi formájára. Az épületben 2012-ig kiállítóterem működött, amely azonban 2012 őszén végleg bezárta kapuit.

Forrás: http://www.magas-tatra.info; Nagy Árpád: Tátrai hangulatok (megjelenés előtt); Fotó: www.cas.sk

A Gerlachfalvi-csúcs nevének változásai az idők során

Gerlach vagy Gerlachfalvi-csúcs? Vagy tudunk esetleg más neveket a Tátra és egyben a Kárpátok legmagasabb csúcsával kapcsolatban? Az idők során a politikai változásokhoz igazodva a csúcsnak több, az adott korszakhoz igazodó elnevezése volt. 1896-ig viszonylag egységesen Gerlachfalvi-csúcs, (szlovákul Gerlachovský štít, vagy egyszerűen csak Gerlach, németül Gerlsdorfer Spitze, lengyelül Gerlach) volt a neve. 1896-ban, a Millennium évében Ferencz József-csúcsra (németül Franz-Joseph-Spitze, szlovákul Štít Františka Jozefa, lengyelül Szczyt Franciszka Józefa) keresztelték át, és ezt a nevet viselte egészen 1919-ig, az I. világháború végéig. 1919-től 1923-ig ismét korábbi nevét viselte, 1923-tól kb. 1932-ig viszont a cseh és szlovák legionáriusoknak a Csehszlovák Köztársaság megalakításában játszott szerepükre emlékeztetve Legionárius-csúcs (Štít legionárov) volt a neve. Ezt szimbolizálva a csúcson egy fémből készült zászlót is elhelyeztek.

Fotók és videók a Tátrából – 2014. június 16-30.

Ismét eltelt két hét, ismét elérkezett az ideje, hogy összegyűjtve és közzétegyem a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján az utóbbi két hétben megosztott fotókat, videókat. Teszem ezt továbbra is azért, hogy azok is lássák a Tátráról készült legfrissebb, legszebb fotókat, akik nem rendelkeznek Facebook hozzáféréssel. Június második felében is széles választékból válogattam, és egy kivételtől eltekintve továbbra is hű maradok ahhoz a szokásomhoz, hogy naponta csak egy fotót osztok meg. Ez alól csak olyankor teszek kivételt, amikor valami nagyon aktuális fotó kerül fel a közösségi oldalra. Ez történt ebben az időszakban is, ugyanis június 21-én egy csoporttal a Kriván csúcsán jártam, és miután június 22-én már megosztottam az aznapi fotót, egyik túratársam ezután osztotta meg a csúcs meghódításáról készült saját fotóját. Mivel a dologban én magam is érintett voltam, és mivel egy jól sikerült fotótól volt szó, a hagyományokkal szakítva aznapi második fotóként került megosztásra a csúcsra történő érkezésünket megörökítő fotó.

Bialkai-szénégető – Zerge-hegy / Kozi Wierch – Kuźnice

A Tátra teljes egészében Lengyelország területén fekvő legmagasabb csúcsára történő kirándulás nagyon változatos, kihívást jelentő túra. Elérése a Lengyel-Öt-tó völgyéből (Dolina Pięciu Stawów Polskich) viszonylag egyszerű, komplikációk inkább a levezető útvonalon, a Kulczyńiski-szakadékban (Żleb Kulczyńskiego) adódhatnak, amely igen meredeken ereszkedik le, ráadásul erősen kitett. Az út bejárása csak megfelelő időjárási körülmények között ajánlott.

Bialkai-szénégető (Palenica Białczańska)

Amennyiben a túra kezdetét jelentő Bialkai-szénégető parkolóba szeretnénk eljutni, akkor a zakopanei buszpályaudvarról a „Morskie Oko” feliratú kisbuszok valamelyikére kell felszállni. A fuvarozók azért használják ezt a jelzést, hogy a megkönnyítsék a tájékozódást azon kevésbé tapasztalt turistáknak, akik a Lengyel-Tátra leglátogatottabb pontjára, a Halastóhoz (Morskie Oko) szeretnének feljutni az oda vezető aszfaltozott úton. Ez nem jelenti azt, hogy az autóbuszok felmennének a tóig, ezek is csak a parkolóig közlekednek, a kirándulás kiindulópontja természetesen a Bialkai-szénégető parkoló.

Nagyszalóki-csúcs / Slavkovský štít

Az Ótátrafüred és a Tarajka fölött magasodó Nagyszalóki-csúcs (2452 m) az egyik legmagasabb olyan csúcs a Magas-Tátrában, amelyre hegyi vezető és hegymászó felszerelés nélkül, a kék jelzésű turistaúton juthatunk fel. A csúcs szélesen elnyúló, óriási hegytömege a Tátra főgerincéből a Kis-Viszoka csúcsánál  keletre elágazó, 6 km hosszú mellékgerinc utolsó orma. A csúcstömb déli és délnyugati hegyoldalát elválasztó tompa hát a hegy lába elé kitolt Szénabogyla nevű kúpban végződik. A csúcs gerincének főtengelyéből több gerincnyúlvány ágazik el észak felé, a Nagy-Tarpataki-völgy irányába. A csúcstól keleti irányban folytatódó gerinc felső részéből emelkedik ki a Királyorr, ennek a gerincnek a végső nyúlványa a Tarajka. A terje­delmes kilátócsúcsot 1664. július 16-án id. Buchholtz György mászta meg először barátaival. A csúcs első téli meghódítása is elég korán, még a téli túrázások di­vatba jötte előtt bekövetkezett, hiszen Blásy Ede már 1873. január 15-én meg­mászta, Gellhof Jakab vezetése mellett. A csúcsra vezető első ösvény 1881-ben épült a Tarajkáról.

Ornak menedékház / Schronisko na Hali Ornak

A Nyugati-Tátrában (Tatry Zachodnie) található Ornak menedékház (1108 m) a Kościelisko-völgy (Dolina Kościeliska) felső részén, a Kis-Ornak-tisztás (Mała Ornaczańska Polana) szélén áll. A zakopanei stílusban épült menedékház gyönyörűen harmonizál környezetével, ablakaiból szép kilátás nyílik a Kéményes-hegyre (Kominiarski Wierch), a Liptói-Tátra legmagasabb csúcsára, a szlovák oldalon fekvő Sebesre (Bystrá), valamint ennek északi mellékcsúcsára, a Blisztre (Błyszcz). Az Ornak menedékház sorrendben az ötödik turisztikai létesítmény a Kościelisko-völgyben. Az első kisebb épületet a Tátra Egyesület (TT) építtette 1875-ben a Jeges-forrás (Lodowe Źródło) közelében, a Régi-Kościelisko-tisztás (Stare Kościeliska) déli végén. A következő épület 1892-ben épült a Hámor-réten (Smytnia Polana), majd a harmadik épületet 1896-ban a Fenyves-tó (Smreczyński Staw) partján építették fel. E három épület közül egyik sem tudott ellenállni az időnek, és gyorsan elpusztultak.