A nyári túrák veszélyei, a biztosítás fontossága

A Hegyi Mentőszolgálat (HZS) a nyári szezon elején mindig felhívja a Tátrába látogatók figyelmét a magashegyi túrákon rájuk leselkedő veszélyekre. Fokozottan így van ez ebben az évben, mivel a májusi szélvihar után a Tátrai Nemzeti Parkban még mindig vannak olyan jelzett turistautak, amelyek járhatatlanok. „A helyzet fokozatosan javul, és hamarosan valamennyi turistaút járható lesz. A viharban azonban az útjelző táblák egy része is megsérült, megsemmisült” – mondta el Jozef Janiga, a HZS vezetője. A turistautak megtisztítása után tehát fel kell újítani az útjelző táblákat. A turistáknak azonban arra is fel kell készülniük, hogy a viharban egyes útvonalakon a turistajelzések is károsodtak, mivel azok egy része a kidőlt fákra volt felfestve. Emiatt aztán a turistáknak jobban figyelni kell az útvonalra annak érdekében, nehogy eltévedjenek.

Medvetámadás Tátralomnicon - hírlapi kacsa

Június 29-én medve támadt rá egy férfira Tátralomnic központjában. Az állat megsebesítette 45 éves áldozata fejét, akit a mentők a poprádi kórházába szállítottak, ahol sebeit ellátták, majd kiengedték a kórházból.

Szakemberek becslése szerint Szlovákiában mintegy 700-900 medve él, többségük az ország középső és keleti részén. Májusban a Magas-Tátrában támadott meg medve egy erdőkerülőt, akit több helyen is megsebesített.

A Bumm.sk hírportál egyik néhány nappal ezelőtti híre szerint a Liptói-Tátrában, Perbenye (Pribilina) településen az állatok a kemping, a helyi múzeum és egy bevásárlóközpont területére is betörtek. Volt olyan reggel, hogy tizenkét medvét számoltak össze a községben. Az állatok ellen elektromos kerítésekkel sem tudnak védekezni, mert a medvék ágakat hordtak a drótokra, és átmásztak rajta. A vadászok engedélyt kaptak néhány állat kilövésére.

Halálos kőlavina a Menguszfalvi-völgyben

Szombaton délután egy szlovák turista arról tett bejelentést, a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) ügyeletére, hogy kőlavina indult el a Nagy-Menguszfalvi-csúcsról (Veľký Mengusovský štít) a Nagy-Hincó-tó (Veľké Hincovo pleso) irányába, amely elsodort egy, a Hincó-hágó (Hincovo sedlo) irányából éppen leereszkedő turistát. A hegyimentők azonnal a Helikopteres Mentőszolgálat (VZZS) segítségét kérték, ahová időközben szintén befutott a helyszínről a segítségkérés. A Helikopteres Mentőszolgálat orvosa a helyszínre megérkezve már csak a sérült halált tudta megállapítani, így a helikopter vissza is repült a poprádi bázisra. Mivel a szerencsétlenül járt 54 éves szlovák turista teste nehezen megközelíthető terepen helyezkedett el, elszállítása bonyolultnak és hosszadalmasnak ígérkezett, ezért a hegyimentők a holttest kiemeléséhez a Belügyminisztérium helikopterének segítségét kérték. Ez a helikopter három hegyimentővel a fedélzetén repült a helyszínre, akik miután megtalálták az elhunytat, Csorbatóra szállították azt, ahonnan közúti gépjárművel szállították az újtátrafüredi hullaházba. A mentőakció az esti órákban fejeződött be.

Forrás és fotó: http://www.hzs.sk

Gömbpanoráma a Csorbai-tónál

„Ez a legszebb pontok egyike, melyeket valaha láttam életemben” - így jellemezte Fülöp coburgi herceg a legne­vezetesebb és a leglátogatottabb tátrai tavak egyi­két, a Csorbai-tavat (Štrbské pleso, 1346 m), amely a Malompataki-völgy (Mlynická dolina) torkolatában fek­szik. Területére nézve a második legnagyobb a Magas-Tátrában (19,8 ha), mélysége 20 m. A kedvesen mosolygó tó egy őskori gleccser vízzé vált maradványa, amely egy nyeregszerű laposon fekszik. Ennek a nyeregnek a felső kápáját a Szoliszkó-gerinc (Hrebeň Soliska) oldalában folytatódó domb, alsó kápáját - amely a tó déli partja - a gleccser által maga előtt tolt, és dombbá fölhal­mozott törmelék képezi.

Mobiltelefonos kerékpárkalauz a Tátrában

A Magas-Tátrai Területi Idegenforgalmi Szervezet a Magas-Tátra látogatói számára a kínálat bővítésének keretén belül az idei nyári szezonban is szolgál egy remélhetőleg sokakat érdeklő újdonsággal. Egy elektronikus kalauzról van szó, mely a kerékpározás szerelmesei számára megkönnyíti a régióban a kerékpáron történő közlekedést. A QR kód alkalmazás segítségével a vendégek közvetlenül mobiltelefonjukba tudják letölteni a jelzett kerékpárút profilját, nehézségi fokát, a térképet, valamint az adott kerékpárút fényképeit is.

Forrás és fotó: http://slovakia.travel

Vasúti kirándulójegy a Magas-Tátrába

Évek óta egyre többen utaznak Magyarország és Szlovákia között vasúton, tavaly több mint 266 ezren választották a MÁV-START járatait. A MÁV-START többféle kedvezményes jegyet kínál Szlovákiába közlekedő vonataira, emellett kerékpárszállítást is biztosít a nyáron nyolc pozsonyi illetve kassai, járatán. Újdonságként pedig – az idei szezontól – a Magas-Tátrába utazóknak szóló kedvezményes kirándulójegyet vezetett be a vasúttársaság.

„Magyarország Szlovákia egyik legfontosabb partnere, a magyar látogatókat országszerte szívesen látják. Szlovákiában mindenki találhat magának olyan úti célt, amely megfelel az elképzeléseinek, a pénztárcájának és persze az ízlésének is, mi pedig mindenkit szeretettel várunk” – kezdte ismertetőjét Soňa Jelínková, a Szlovák Idegenforgalmi Hivatal budapesti képviseletének vezetője.

„Északi szomszédunk népszerű célpont a magyar turisták körében: Szlovákiába vasúton a legtöbben Pozsonyba, Kassára és a Tátra környékére utaznak. Erre alapozva vezette be a MÁV-START újdonságként a Tátrai kirándulójegyet, mely a Kassán és Poprádon át a Magas-Tátrába látogatóknak nyújt kedvező utazási lehetőséget” – mondta el Kazai Katalin, a MÁV-START Zrt. személyszállítási szolgáltatásértékesítés-vezetője a Szlovák Intézetben, a Szlovák Idegenforgalmi Hivatal, a Szlovák Intézet és a MÁV-START közös sajtótájékoztatóján.

Mit keresünk a hegyekben?

Nehéz szavakkal leírni, milyen érzés fent állni egy hegycsúcson. Szinte lehetetlen elmondani azt a megrázó élményt, ahogy látod, hogy alattad elterül a világ többi, ezer méterrel alacsonyabban fekvő része. Átadhatatlan az a szívedet csordultig töltő, elsöprő boldogság, ami akkor önt el, amikor fáradtsággal és néha kockázatot is vállalva, sikerül feljutni egy hegy tetejére. A sziklák zord világa messze van attól az ideális helytől, ahol életünk hátra lévő részét szívesen eltöltenénk: egy dolog, hogy hideg van és kegyetlenül hasít a szél s a fagy, magasan, ritka oxigéntartalommal és kitett gerincekkel kell dacolnunk, még a lezuhanás, lavina és kőomlás veszélye is ott kísért minden másodpercben.

35 éve zuhantak le a hegyimentők a Magas-Tátrában

1979. június 25-én egy rosszul végződött mentőakció a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) történetének egyik legsúlyosabb légi katasztrófájaként vonult be a Magas-Tátra történelmébe. A szokásos mentőakciónak induló repülés végén harmincöt évvel ezelőtt, a sérült mentéséhez induló, a Belügyminisztérium tulajdonát képező Mi-8 típusú helikopter – fedélzetén kilenc utassal – a hegynek ütközött és lezuhant. A balesetben heten életüket vesztették.

Június 25-én, egy hétfői napon kapták a riasztást a hegyimentők, hogy egy 47 éves német turista a nyári hómezőn súlyos lábsérülést szenvedett a Malompataki-völgyben (Mlynická dolina), a Lorenz-hágó (Bystré sedlo) közelében. A segítségére induló helikopteren hat hegyimentő (Štefan Estočko, Martin Hudák, Pavol Húska, Bernard Jamnický, Ladislav Janiga és Milan Kriššák) és a helikopter háromfős személyzete (Vladimír Bačák első pilóta, Svatopluk Nitsch másodpilóta és Václav Dvořák fedélzeti mérnök) tartózkodott.

Mormoták extrém magasságban

A Magas-Tátrában dolgozó szakemberek a mormoták életének megfigyelése során az elmúlt időszakban szokatlanul nagy tengerszint feletti magasságban, a megszokottnál magasabban is találtak téli járatokat. Ennek oka lehet az is, hogy a globális felmelegedés hatására egyre magasabbra kerül a növényi övezetek határa. A terepen dolgozó természetvédők extrém magasságban is rögzítettek téli járatokat, 2013 nyarán például a Kacsa-völgy (Kačacia dolina) zárlatában, a Vaskapu-hócsúcs (Sňezná kopa) és a Márta-csúcs (Zlobivá) közötti területen (a fotón Plató). „Az idei év június elején ismét kimentünk erre a helyszínre, és ezúttal egy frissen feltúrt téli járatot fedeztünk fel. Később pontosan dokumentáltuk a felfedezés helyszínét, rögzítettük a hely GPS koordinátáit, és megállapítottuk, hogy a mormotajárat 2299,6 méter tengerszint feletti magasságban található” – mondta el Pavol Majko, a Tátrai Nemzeti Park Igazgatóság (Správa TANAPu) igazgatója.

Sorban állás nélkül a Gáspár-csúcsra

A Gáspár-csúcs (Kasprowy Wierch) a nyári szezonban a Lengyel-Tátrába érkező turisták egy részének szinte kötelező célpontja. Elsősorban a lengyel, de nagyon sok külföldi turista számára is a Lengyel-Tátra egyik látványossága a Gáspár-csúcsra történő felvonózás, amely több magashegyi túra, valamint számos hegymászó útvonal kiindulópontja egyben. A felvonót üzemeltető Lengyel Kötélvasutak (Polskie Koleje Linowe) 2013-ban bevezette a felvonóra történő, elővételben történő jegyvásárlás rendszerét. Erről közel egy évvel ezelőtt a www.magas-tatra.info oldalon is beszámoltam egy korábbi bejegyzésben. Előre váltott menetjegyet a tervezett utazás előtti szinte utolsó pillanatban, akár 2 órával indulás előtt is vásárolhatunk.

Néhány szó a havasigyopár érdekében

Örömmel s élvezettel olvastam Oppitz Sándor tanulságos cikkét arról, hogy létesítsünk botanikus kerteket a Magas Tátrában. Helyeslem minden szavát s igaz szívvel óhajtom, bár megvalósulna mindaz, amit ő cikkében követendő példáúl elénk állít – még pedig minél előbb.

Magam is szeretem a hegyeket s amikor tehetem, járom őket – még pedig nemcsak magam, hanem tanítványaimmal együtt. Mondhatom életem legkellemesebb, sőt legtanulságosabb órái azok, amelyekben növendékeim lelkéhez közelebb tudok férkőzni, amikor a fiatal lélek jobban megnyílik előttem, mélyebb bepillantást enged belsejébe, mint az iskola falain belül.

Szeretem a természetet, tudok szépségeinek örülni, érdekel nemcsak a szép kilátás, de bármilyen csekélység, ami a figyelmet magára vonja, legyen az állat, növény, ásvány vagy kőzet s ilyen irányban igyekszem növendékeimre hatni. Különösen szeretem azonban a hegyeknek flóráját egy-egy fajta ritkább virágért kész vagyok órák hosszáig gyalogolni, csakhogy belőle néhány szálat haza vigyek. De a hegyi flórából is leginkább kedvelem a havasit s ebből a havasi gyopárt. Ennek érdekében szeretnék néhány szót emelni.

Turista kisvonat közlekedik Zárban

A jellegzetes Tátraalji község, a magyar turisták által is előszeretettel szálláshelyül választott Zár ebben az évben új látnivalóval várja az oda érkező, ott pihenő turistákat. 2014 áprilisától a nyári turistaszezonban egy turistacsalogatónak szánt kisvonat, a MAGURÁČIK kisvonat közlekedik a községben. A zári expressz a Monk-völgyben (Monkova dolina) található Magura szállodánál parkol. A 7 km hosszú községben így a turistáknak nem kell hosszú kilométereket gyalogolniuk, ha szeretnék bejárni e népi építészetéről és népművészetéről híres települést. Várhatóan főként a kisgyermekes családok és maguk a gyermekek értékelik majd a turista kisvonatot, amely érdekesebbé teszi a község és környéke megtekintését. A kisvonat az alábbi útvonalon közlekedik:

Magura Szálloda, Monk Völgy – Zár / Tátra megálló – ABC élelmiszerüzlet – Zári Ház Múzeum – Községi Hivatal (Tűzoltóállomás) – Zári Panzió – Jánošík Panzió – Strachan síközpont – Zár Strednica.

Forrás és fotó: http://slovakia.travel

Fotók és videók a Tátrából – 2014. június 1-15.

Fotó: Tomas Hulik

A Tátrában is visszavonhatatlanul közeledik a nyári turistaidény. Ennek jól látható jele, hogy a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján is egyre több, a nyarat, a nyári szezont idéző fotó látható. A Tátra szlovák oldalán hivatalosan június 16-án kezdődött meg a nyári idény, ettől a naptól használhatók a magashegyi turistautak. Hétfőtől már csak az időjárási körülmények jelenthetnek akadályt egy-egy sikeres csúcshódítás, vagy a nem kevésbé népszerű, ám az évnek ebben a szakában még nagyrészt havas magashegyi hágón történő átkelés során. Ám ahogy néhány alábbi fotón látható, a felső régióban bőven van még hó, így egyes túrákon ha összefüggő hómezőkre nem is, de nagyobb hófoltokra még készülni kell. Ezt mindenképpen tartsuk szem előtt, ennek megfelelően válasszuk ki a túra célpontját, az indulási időt, és természetesen a felszerelésünket is.

Halálos zuhanás a Közép-oromról

Június 19-én, csütörtökön délután lengyel turisták kérték a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) segítségét. Három lengyel turista hegymászó felszerelés nélkül próbált meg leereszkedni a Közép-oromról (Prostredný hrot) a Nagy-Tarpataki-völgy (Veľká Studená dolina) irányába. Ereszkedés közben számukra ismeretlen terepre kerültek, melyen eltévedtek. Egyikük előrement, de nem találta meg a helyes utat, majd valószínűleg megcsúszott, és mintegy 40 métert zuhant. Két társa addig követte, amíg meg nem találták a kicsúszás nyomait, és meg nem látták láthatóan élettelen testét. Ezután hívták a hegyimentőket, akik helikopterrel érkeztek a helyszínre, ahol megállapították, hogy a kicsúszott lengyel turista az élettel összeegyeztethetetlen sérüléseket szenvedett. Ezt követően a helikopter további hegyimentőket szállított a helyszínre, közülük az egyik segített a holttest szállításában, egy másik pedig lekísérte a két épségben maradt lengyel turistát a Tarajkára, akiket előtte csörlő segítségével szedtek le a falból. A 30 éves lengyel turista földi maradványait az ótátrafüredi hullaházba szállították, ahol átadták azt az igazságügyi orvos szakértőnek.

Forrás és fotó: http://www.hzs.sk

Bialkai-szénégető – Tengerszem-csúcs / Rysy

A Lengyelország legmagasabb csúcsára vezető turistaút rendkívül népszerű a turisták körében, ennek köszönhetően az útvonalon gyakran alakul ki torlódás. Egyes turisták nincsenek megfelelően felkészülve a Tengerszem-csúcsra vezető túrára, az út meredekségére és kitettségére, emiatt ez a túra csak megfelelően felkészült tapasztalt turistáknak ajánlott.

Bialkai-szénégető (Palenica Białczańska)

Amennyiben a túra kezdetét jelentő Bialkai-szénégető parkolóba szeretnénk eljutni, akkor a zakopanei buszpályaudvarról a „Morskie Oko” feliratú kisbuszok valamelyikére kell felszállni. A fuvarozók azért használják ezt a jelzést, hogy a megkönnyítsék a tájékozódást azon kevésbé tapasztalt turistáknak, akik a Lengyel-Tátra leglátogatottabb pontjára, a Halastóhoz (Morskie Oko) szeretnének feljutni az oda vezető aszfaltozott úton.

Kriván / Kriváň

Fotó: Ľubomír Schmida

A Magas-Tátra főgerincéből a Csubrinánál elágazó hatalmas szárnyvonulat végén, a Tátra nyugati végváraként tör a magasba a Kriván (2494 m) ferde szarva. Minden oldalról elszigetelten álló hatalmas tömege szabadon nő ki a tövében elterülő völgyekből, bárhonnan is nézzük, mindenfelől ugyanabban a jellegzetes, északnyugat felé meredeken lemetszett alakjában mutatkozik a szemlélő előtt. A Kriván egyike a Tátra leghíresebb kilátóhegyeinek. Szabályos háromszög alakú kúptető, ahogy az alpesi jellegű csúcsokat rajzolni szokták. Szédületes a letekintés róla a Nefcer- és a Kapor-völgybe, érdekes látványt nyújt látványt az átellenben húzódó Hrubo-gerinc szaggatott toronysora. Különösen megkapó az ellentét a nyugat felé elterülő Liptói-Tátra nyugodt körvonalú hegysora és a Magas-Tátra keleti irányban egymásután tornyosuló vad sziklatengere közt. A Magas-Tátra nyugati végén őrt álló Kriván a hegység hét olyan csúcsának egyike (ezek között pedig a második legmagasabb), amelyre jelzett turistaúton feljuthatunk.

November végéig lezárták a Zsári-völgybe vezető utat

A hatóságok 2014. november végéig lezárták a turistaforgalom előtt a Liptó-Tátrában található Zsári-völgybe (Žiarská dolina) vezető utat. A határozat értelmében a Liptó-Tátra leglátogatottabb völgyében található menedékházhoz vezető útvonalakra turistáknak átmenetileg tilos a belépés. Az illetékes földhivatal a szélporubai (Veterná Poruba) földbirtokosok kérelmére adta ki azt a határozatot, amely tiltja, illetve korlátozza a nyilvánosság számára a völgybe történő belépést. Kérelmüket a május közepén pusztító szélvihar során kidőlt fák feldolgozásának szükségességével indokolták. Amellett, hogy munkák során a völgyben fekvő menedékházhoz vezető aszfaltozott utat teherautók és munkagépek fogják használni, fennáll a fakidőlések veszélye, valamint a munkák során kő- és földcsuszamlások is kialakulhatnak. A turistákat az idei nyári szezonban erdészek és favágók váltják fel.

A Tátra szlovák oldalán is vége a téli zárlatnak

Június 15-én befejeződött a téli zárlat, a turisták ismét korlátozás nélkül túrázhatnak a Tátra Nemzeti Park (TANAP) magasabban fekvő területein. A TANAP múlt heti közleménye szerint erre a napra szerették volna hozzáférhetővé tenni valamennyi, a májusi viharban járhatatlanná vált turistautat. A májusi vihar után az erdészek elsősorban az alacsonyabban fekvő, a téli zárlat által nem érintett útvonalak akadálymentesítésével kezdték a takarítási munkákat. Június első hetének végére valamennyi, a TANAP kezelésében lévő, a téli zárlat hatálya alá nem tartozó turistautat járhatóvá tették. Marián Šturcel, a TANAP Állami Erdészet igazgatóhelyettese elmondta, hogy a nyári szezon kezdetére megpróbálnak valamennyi magashegyi turistautat járhatóvá tenni. Nem tudják azonban garantálni azoknak az útvonalaknak a járhatóvá tételét, amelyek nem állami kezelésben, hanem helyi erdőtulajdonosok kezelésben vannak (pl. a Fátyol-vízeséshez vezető sárga jelzésű turistaút – a szerk.).

Gömbpanorámák a Kościelisko-völgyben

A 9 km hosszú Kościelisko-völgy (Dolina Kościeliska), mint a Nyugati-Tátra legszebb völgye sok turistát vonz. Festői rétek, meredek sziklák, változatos természet és az egyedülálló tájkép teszi, hogy ez az egyik leglátogatottabb völgy a Tátrában. A fővölgy felső részén három nagyobb ágra oszlik, ezek a Kevély-völgy (Dolina Pyszniańska), a Lengyel-Toman-völgy (Dolina Tomanowa) és a Miętusz-völgy (Dolina Miętusia). A fővölgynek számos kisebb ága is van, mint pl. a nagyon vonzó, a turisták által részben hozzáférhető Krakkói-szurdok (Wąwóz Kraków).

120 éve épült a Kaczvinszky-kunyhó

A Csorbai-tótól nyugatra, mintegy 1300 méter tengerszint feletti magasságban, a Nyirkos-szög nevű erdőrészen valaha bőséges források fakadtak. Amikor a lőcsei Dénes Ferenc (1845-1934) geológus, Tátra-kutató 1892-ben elkészítette az ún. Kriván alatti alsó ösvény tervét a Csorbai-tó és Podbanszkó között, nem kerülhette ki ezt a pontot. A kincstár a Magyarországi Kárpátegyesülettel együttműködve 2 évvel később készítette el a tervezett ösvényt. Az erre járó turisták szívesen megálltak itt egy korty finom forrásvízzel felfrissíteni magukat. A forrást a helyi földbirtokos Szentiványi József erdésze, Kaczvinszky József tisztította meg, és gondoskodott róla. A róla elnevezett Kaczvinszky-források közelében egy szerény, verandával ellátott védkunyhót épített, tűzhellyel felszerelve.

A Krakkói-szurdok és a Sárkány-gödör

A Krakkói-szurdok (Wąwóz Kraków) a Kościelisko-völgy (Dolina Kościeliska) keleti ága, elágazása 1030 méter tengerszint feletti magasságban fekszik. A turisták csak a szurdok alsó részében járhatnak, a szurdoknak a Sárkány-gödör (Smoczą Jamą) fölötti felső része az értékes karsztos területek, valamint az itt élő állatok védelme miatt szigorú védelem alatt áll. A szurdok az egyik legszebb karsztos képződmény a Lengyel-Tátrában, amely az itt élő növényeket tekintve is rendkívül érdekesnek mondható, hiszen a különböző formájú sziklaalakzatok között több mészkőkedvelő növénnyel találkozhatunk.

Hosszú-tavi menedékház – Rovátka – Lengyel-nyereg – Sziléziai-ház

A túra kiindulópontja a Hosszú-tavi menedékház (1960 m), a Nagy-Tarpataki-völgy menedékháza. Ide a Téry-menedékháztól (2015 m) a Vörös-torony-hágón át (sárga jelzés, 3 óra), vagy a Tarajkáról (1285 m) a kék jelzésen (2-2,5 óra) juthatunk el. Ha több naposra tervezzük a túránkat, a Hosszú-tavi menedékházban meg is alhatunk; a tisztálkodási lehetőségek szűkösek, viszont a konyha minden igényt kielégít. A háztól elindulva a kék jelzést követjük, a völgyet záró hegykoszorú irányában. Nagyszerű tájban sétálva érünk be a Rovátka alá, amely egy keskeny nyereg a Rovátka-csúcs (2332 m) és a Kis-Viszoka csúcsa (2428 m) között. Innen meredeken emelkedik az ösvény, szűk szerpentinekkel, helyenként könnyű mászással érjük el a hágót (a menedékháztól 1-1,5 óra).

A Lomnici-nyeregbe vezető zöld jelzésű turistaút

A Magas-Tátra valaha volt turistaútjait kutató sorozatunkban megérkeztünk ahhoz az egykor jelzett, mára azonban már nem használható turistaúthoz, melynek nyomvonalát napjaink turistái közül is bizonyára sokan látták már a magasból, vagy a Lomnici-nyeregbe vezető ülőszékes felvonóból, vagy pedig a Lomnici-csúcsra közlekedő kabinos felvonóból. ez a turistaút pedig nem más, mint a Kő-pataki-tótól a Lomnici-nyeregbe vezető egykori zöld jelzés. Egykori szerpentinjének vonalvezetése még napjainkban is egészen jól nyomon követhető, jogosan feltételezhetjük tehát azt, hogy ezt csak a közelmúltban zárhatták le.

Az íróasztal mellett nem lehet védeni a természetet

Közeledik a nyár, a Tátrában már a mormoták is felébredtek hosszú téli álmukból, melyet még az elmúlt év őszén, a vénasszonyok nyarát követően kezdtek meg. A télre megfelelően fel kell készülniük, elegendő zsírt kell felhalmozniuk a bőrük alatt ahhoz, hogy kihúzzák tavaszig. Máskülönben elpusztulnak a tél folyamán. Jaj annak, aki megzavarja őket téli felkészülésük közben. „Bár készülnek a télre, viszonylag rövid idő áll rendelkezésükre, hogy teletömjék a hasukat. Ha csak egy alkalommal is megzavarjuk őket legelés közben, az számukra nagy veszteség. Olyan, mintha mi emberek öt napig nem ennénk” – mondta Pavel Ballo zoológus, aki évek óta kutatja a mormoták életét, melyről Oľga Janíková rendezésében díjnyertes dokumentumfilmet is forgatott, ami négy év alatt készült el (Zhovorčivý spachtoš, 2008). „A mormoták félénk állatok, nem lehet őket megrendezni. Ezért aztán három napig bivakoltunk egy helyen, amíg közelebb merészkedtek, és elkezdtek természetesen viselkedni. Csak ezután lehet elővenni a kamerát. Ám amikor feléjük nyújtottuk a kezünket, elmenekültek”.

Legyen olyan barátunk…

Fotó: Pavol Barabáš

“Minden hegymászónak azt kívánom, hogy legyen egy olyan barátja, aki szeretetet és tiszteletet vált ki belőle, s aki rajta tartja a szemét, amint felfelé halad a kötél mentén, s aki már-már gyengéd gondoskodással vezeti be őt ebbe a kemény és merészséget követelő világba. Olyasvalakire gondolok, aki megosztja az emberrel a 4000 méter fölött érzett gyönyört, aki úgy mutatja be a köröskörül emelkedő csúcsokat, ahogy egy kertész mutatná be szeretett virágait. Akire az ember irigykedve néz, aki a hegyi menedékházban van otthon, s akinek a hegy a hazája. Az ilyen kincsekkel bíró ember barátságának értéke felbecsülhetetlen.”

(Gaston Rebuffat)

Dr. Eötvös Lóránd – Turista az, …

Fotó: D'Mucha w Tatrach

"Turista az, aki útrakél azért, mert foglalkozásának egyformasága, gondjainak sokasága közepett álmaiban feltűnik előtte egy olyan szebb világ, melyben zöldebb a fű, kékebb az ég, magasabbak a hegyek, szebbek vagy különösebbek a házak, barátságosabbak az emberek s aki ez álomkép eredetijét fáradtságtól vissza nem riadva keresi - s mert hiszen e földön élünk, talán soha meg nem találja, de azért jó kedvét el nem veszíti, hiszen örömét ez a keresés teszi."

Két halálos baleset szombaton a Tátrában

Június 7-én, szombaton délután három lengyel turista kérte a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) segítségét a Magas-Tátrában, a Papirusz-csúcs (Čierny štít) közelében. A csoportot vezető nő kb. 2200 méter tengerszint feletti magasságban megcsúszott, és lezuhant a Nagy-Papirusz-völgy (Veľká Zmrzlá dolina) irányába. A riasztás után azonnal mentőhelikopter indult a helyszínre, fedélzetén egy hegyimentővel. A helyszínre érkezve a hegyimentő és az orvos lokalizálta az esés helyszínét, majd hozzáláttak a kicsúszott turista kereséséhez. A szerencsétlenül járt turistát a sziklafal alatti hóréteg felső szegélyén, egy sziklarepedés alatt találták meg. Megállapították, hogy a 61 éves nő a 150 méteres zuhanás során az élettel összeegyeztethetetlen sérüléseket szenvedett, melynek következtében a helyszínen életét vesztette. A helikopter a szerencsétlenül járt nő holttestét végül a Zöld-tavi menedékházhoz, majd az ótátrafüredi hullaházba szállították.

180 éve született Paul Ascherson

180 évvel ezelőtt, 1834. június 4-én született Paul Ascherson (1834-1913) német botanikus, a berlini egyetem tanára, Közép-Európa flórájának jeles imserője, a tizenkét kötetes „Synopsis der mitteleuropäischen Flora” (Lipcse, 1896-1939) című mű társszerzője. 1864-ben társaival, Engler Adolf, Kuhn Max és Reimann Carl társaságában botanikai körúton vett részt a Tátrában. A körút tapasztalatait az „Eine Karpathenreise” (Egy kárpáti utazás” című munkájában tette közzé. 1864-ben megjelent műve főleg a Tátra növényzetével ismerteti meg az olvasót, miközben úti élményeiről is beszámol. Ascherson művében így jellemzi a Tátra É-i részének hatvanas években tapasztalt szállásviszonyait: „… Az éjjeli szállás tisztátlan volt, széna vagy szalmából állott, eledelül tej, kenyér, túró és tojás volt kapható. …”

Forrás: Magyar Hegymászó és Turista Enciklopédia, Tátrai túrák

Fotók és videók a Tátrából – 2014. május 16-31.

Május második hetében a Tátra szépségei mellett több fotóval és videóval is a Tátrát ért újabb természeti csapásról kellett, hogy beszámoljak. A mögöttünk álló két hétben megosztott fotók a május 15-én tomboló vihar és az azzal együtt járó áradások pusztításait, az újabb szélvihar által a földre fektetett fákat, az áradó patakok okozta pusztítást igyekeztek bemutatni. Az újabb pusztítás mellett a www.magas-tatra.info sem mehetett el szó nélkül, de minthogy a Tátra életében ez a számunkra, emberek számára elképzelhetetlen méretű pusztítás csak egy picike pillanat, így hát fel a fejjel, az élet megy tovább, előbb-utóbb ismét minden olyan lesz majd, mint volt a viharok, a hírhedt 2004-es vihar előtt. Az, hogy ezt mi, ma élő, ezeket a sorokat olvasó, ezeket a fotókat és videókat nézegető emberek nem fogjuk megélni, az már egy másik történet…

Téry-menedékház – Vörös-torony-hágó – Hosszú-tavi menedékház

A túra kiindulópontja az Öt-tavi-katlan tófalán álló Téry-menedékház (2015 m), amely a Magas Tátra legmagasabban fekvő, egész évben nyitva tartó menedékháza. Ide a Tarajkáról (1285 m) juthatunk el, a piros, majd a zöld jelzést követve, kb. 2,5 órás felmenettel. Amennyiben a Téry-menedékházból indulunk, feltehetően itt töltöttük az éjszakát, ami egyébként nagyon romantikus, tátrai élmény: kár kihagyni. A háztól elindulva a sárga jelzést követjük, ami viszonylag gyors emelkedéssel, hamar felvisz a Pfinn-kilátó (2121 m) oldalába. Érdemes meg-megállni és visszanézni, az Öt-tavi-katlanra való rálátás igazán gyönyörű. Az ösvény sziklás terepen visz tovább a Kis-Nyereghágó-völgybe, ahol jobbra elágazik a Kis-Nyereg-hágóra (2372 m) vezető zöld jelzés. Mi maradva a sárgán, hamar beérünk a Vörös-torony-hágó alá, melynek sziklafala alatti törmeléklejtőt pár szerpentinnel gyűrjük le.

Június 5-től lezárják a Hernád-áttörés

A Hegyi Mentőszolgálat (HZS) tájékoztatása szerint 2014. június 5-én, csütörtökön 6:00 órától további értesítésig lezárják a Szlovák Paradicsomban a Hernád-áttörésben vezető kék jelzésű turistautat Erdőalja (Podlesok) és Csingó (Čingov) között. A lezárás oka a népszerű turistaúton található technikai segédeszközök cseréje. A tervek szerint a turistaút a következő hét végén lesz ismét látogatható.

Forrás: http://www.hzs.sk

Sajó Sándor – Trianoni dal

Égi törvény zúgja, bongja

Ezredévünk szent jogát;

Megüzenjük Trianonba:

Eddig tűrtünk – nem tovább!

Ős földünkért, ős fajunkért

Van még vérünk, van tüzünk,

Ez az ország, ez az égbolt

Ezer évig a miénk volt

És miénk lesz – esküszünk!

Lélekrontó árvaságban

A remény is gyászba hal;

Megmohácsolt bús hazádban

Mire vársz még, rabmagyar?

Itt a bú már dacra csordul,

Kardélen jár s késhegyen, -

Esküszónkat Trianonba

Már az ég is zúgja-bongja

S visszazeng rá: úgy legyen!

Aláírásgyűjtés a Rainer-kunyhóért

Szlovákia Földművelésügyi és Vidékfejlesztési minisztere, Ľubomír Jahnátek május 23-án találkozott Peter Petrašsal, a Magas-Tátra legrégebben épült, ma is álló menedékháza, a Rainer-kunyhó bérlőjével, hogy megvitassák a ház további bérlésével kapcsolatban felmerült problémákat. „Találkoztunk Petraš úrral, és megbeszéltük a problémákat. A probléma az egész Tátrát, de a turistákat és a menedékház rendszeresen visszatérő vendégeit is sújtja. Úgy gondolom, hogy amit Petraš úr tesz, az nagyon fontos a turizmus szempontjából, ezért oda kell figyelni erre az ügyre” – mondta a miniszter. Szavai szerint néha, főleg az ilyen esetekben szükség lehet arra, hogy megváltoztassuk a törvényeket, ezért ő maga törvénymódosítást kezdeményez az ügy érdekében.

Határviták a Tátra történelmében

1939 nyarán a Lengyel Köztársaság legmagasabb csúcsa nem a ma legmagasabb csúcsként ismert Tengerszem-csúcs (Rysy, 2499 m) volt, hanem az attól még délebbre fekvő Jég-völgyi-csúcs (Lodowy Szczyt, 2627 m), közel ahhoz a helyhez, ahol Mościcki köztársasági elnök a háború előtti utolsó szilveszter éjjel szórakozott. A Tátra masszívumának nagyobb része – így a Magas-Tátra főgerince, a Gerlach masszívuma, a Lengyel-nyereg vagy a Jég-völgyi-csúcs – jelenleg a hegység szlovák oldalán található. De nem volt ez mindig így.

A középkorban csak kevesen merészkedtek fel a nehezen megközelíthető hegységbe. Akik fel is merészkedtek, azok is jobbára rablók és betyárok voltak, akik a királyi hatalom elől rejtőztek el a hegyek között. Az alacsonyabban fekvő tátrai tisztásokon, szécseken oláh pásztorok telepedtek le juhnyájaikkal, akik az Appennini-félszigetről a Balkánon át érkeztek a Havasaljára (Podhale). A terméketlen, kopár földek iránt a királyi udvar sem mutatott túl nagy érdeklődést, az udvart sokkal inkább érdekelték a falvak, melyek lakosságától adót lehetett beszedni. Ezért az I. Köztársaság idején (1569-1795 között) a Lengyelország és a Magyar Királyság (a mai Szlovákia, akkori nevén a Felvidék) határa a Tátrában nem volt pontosan meghatározva.

Vörös lidércek a Tátra felett

Ritka természeti esemény volt megfigyelhető május 23-án, péntek késő este a Tátra nyugati vonulatai felett. A csupán 1989 óta ismert jelenséget egy cseh amatőr csillagász, Martin Popek 285 kilométerre nyugatra rögzítette. A vörös lidércek erős zivatarok felett kialakuló, gyakran 50 kilométerre feltörő, halvány (ezért csak éjszaka látható) kisülések. A jelenséget idehaza a soproni MTA GGKI aktívan kutatja, elsőként 2007. augusztus 10-én fotóztak hazánkban ilyen jelenséget, azóta több száz megfigyelés történt, ezek közül nevezetesebb a 2011. június 23-i nap, amikor a Balatonról több lidérc is látszódott.

További részletek, fotók itt!

Forrás és fotó: http://www.idokep.hu