500 méteres zuhanást élt túl a Tátrában

Másodszor született! A 30 éves hegymászó, Ivana 2014. január 7-én túlélt egy 500 méteres zuhanást a Vörös-mederben (Červený žľab) a Sátán (Satan) megmászása során. Azon a végzetes napon minden bizonnyal az angyalok vigyáztak Ivanára. „Az egész azután történt, hogy megmásztam a Sátánt” – meséli széles mosollyal a szimpatikus doktornő. A félelmetes zuhanásból nem sokra emlékszik. A magasból hason csúszott lefelé, minden erejével igyekezett bevágni a hóba a csákányt, amit a kezében tartott, de ez nem sikerült neki. „Kétségbe voltam esve, egyre gyorsabban és gyorsabban csúsztam lefelé. Csúszás közben átrepültem egy 10 méternél is magasabb sziklaküszöbön. Aztán naivan arra gondoltam, hogy ennél rosszabb már nem történhet velem, mivel alattam csak sziklatörmelék volt. Attól a pillanattól kezdve minden elsötétült a szemem előtt. Nem emlékszem a mentőakcióra, a helikopterben történt repülésre, sem pedig a poprádi kórházba történt érkezésre” – eleveníti fel a drámai pillanatokat a fiatal hegymászó.

Nappal és este is szánkózhatunk a Tarajkán

Az utóbbi napokban elegendő mennyiségű hó hullott ahhoz, hogy megnyithassák a Tarajkáról (Hrebienok) Ótátrafüredre (Starý Smokovec) vezető 2,5 km hosszú szánkópályát. Így aztán mától, január 30-tól napközben ismét használhatják a tátrai szánkózás szerelmesei ezt a méltán kedvelt pályát. Zuzana Fabianová, a pályát üzemeltető Tatry Mountain Resorts (TMR) szóvivője elmondta, hogy a pályát megfelelően előkészítették, azon jelenleg 10 cm-es hóréteg található. A Magas-Tátrában, közelebbről a Tarajkán január 31. és február 2. között ismét megrendezésre kerülő jégszobor fesztivál (Tatry Ice Master) ideje alatt pedig este 19:00 és 21:00 óra között éjszakai szánkózásra is lehetőség lesz.

Sas út – a teljes útvonal 7 percben

A Sas út (Orla Perć) a legnehezebb és a legveszélyesebb turistaút a Tátrában, amely nagyrészt a Svinica (Świnica) keleti gerincén halad, hágókon és csúcsokon keresztül a Zawrat-hágótól (Zawrat) a Kereszt-nyeregig (Krzyżne). Ez a leghosszabb összefüggő gerincút a Magas-Tátrában, melyen 1906-ban történt megnyitása óta több mint 120 személy vesztette életét.

Ki bérelheti 2015-től a Rainer-kunyhót?

Fotó: R. Lipták

A Tátra legrégebben épült menedékháza, a Rainer-kunyhó az év végén éles harc témája lehet, az állami tulajdonban lévő kunyhó vagyonkezelője, a Tátrai Nemzeti Park Állami Erdészet (TANAP) ugyanis pályázatot hirdet az új bérlő személyének kiválasztása céljából. A romos menedékház 15 évvel ezelőttig senkit sem érdekelt, amikor Peter Petras 1997-ben bérbe vette, szinte csak egy kőrakás volt, tele hulladékkal. A késmárki tanár egy évvel később nyitotta meg a kunyhót a nyilvánosság előtt. 2003-ban további munkákat végeztek a menedékházon, melynek bérlője minden nap felmegy a házba, felviszi az élelmiszert, majd leviszi a hulladékot. Ugyanakkor a Rainer-réten hagyományt teremtett a minden évben hóból felépített Betlehemmel és más hószobrokkal, valamint a Vízkereszt napján tartott kulturális programokkal.

Tátra főgerinc 72 óra alatt – Lehetséges ez?

Jozef Kopold szlovák hegymászó állítása szerint rekordidő alatt járta végig a Tátra főgerincét. „De pontosan merre?” – kérdezik sokan. Nincs sok fotó, állítólag elromlott a fényképezőgépe. Világszenzáció lehetne, amivel beírhatná nevét a szlovák sporttörténelembe. A közösségi oldalakon és az internetes fórumokon az utóbbi napokban többtucat ember gratulált a 33 éves Jozef Kopoldnak. Nagyjából ugyanannyian viszont teljesen másképpen reagáltak a hírre. „Kopold? Na persze.” „Lehetetlen”, vagy „Dodo, merre mentél végig a főgerincen?”

Ami a Tátrai hangulatokból kimaradt…

A Divald-ház (más néven Petőfi villa) Ótátrafüreden (Paul Bender, 1917)

Id. Divald Károly (1830-1897) építtette fel 1878-ban a Divald ház nevű, kisebb családi villát, amely ennek a képeslapnak a közepén látható. Az épületet a családtól később a Szepesi Hitelbank vásárolta meg, a századforduló után az ekkor már Petőfi villának nevezett épületben működött ifj. Divald Károly fotóműterme. A villa az 1909-ben megnyitott, Poprád - Ótátrafüred között közlekedő villamos vasút akkori végállomása mellett állt. A később turistaszállónak is használt épületet 1958-ban az Adria villával együtt bontották le, helyén ma a nagy parkoló található.

Kérem a Tisztelt olvasót, hogy a „Tátrai hangulatok” előrendelésével segítse a könyv mielőbbi megjelenését.

Forrás: Nagy Árpád: Tátrai hangulatok – Történelmi séta a Magas-Tátrában (előkészületben)

Szlovák kisív a világ legszebb bélyegei között

A Bécsben megrendezett Nemzetközi Postabélyeg Kiállításon (Grand Prix de l’exposition WIPA – Wiener internationale Postverzeichnung Ausstellung) a Szlovák Posta 2012-ben kiadott „Ochrana prírody: Národný park Nízke Tatry – Lomikameň pozmenený, Skalienka ležatá” (Alacsony-Tátra Nemzeti Park – Bucsecsi kőtörőfű, Törpehanga) című kisíve 70 ország versenyében az igen előkelő negyedik helyet szerezte meg. „A díj annál is értékesebb, mivel a kisív a rangsor első öt helyezettje közé az egyetlen klasszikus nyomdatechnikával előállított bélyegként került be, az első három helyezett bélyeg modern, innovatív technikák felhasználásával készült” – mondta el a Szlovák Posta szóvivője. A svájci bélyeg különlegessége, hogy a perforáció követi a denevér körvonalát, a hongkongi bélyeget selyempapírra nyomtatták, a Titanic elsüllyedésének 100. évfordulójára kiadott magyar bélyeg pedig dombornyomással készült.

Rejtélyes hegymászóalak a Lomnici-csúcson

Az új év első napjaiban ugorjunk vissza néhány évet a naptárban, egészen pontosan 2008 nyaráig. A nyári turistaszezonban a Szlovák Vasutak (ŽSR) honlapján új turisztikai „látnivalóval” csábították a Magas-Tátrába, egészen pontosan a Lomnici-csúcsra a turistákat. 2008-ban ez a „látnivaló” nagy vitát váltott ki. A csúcson álló épület tetejére szerelt webcamerán olyat lehetett látni, amitől sok ember ereiben meghűlt a vér: egy emberi alakhoz hasonlító figurát. Úgy tűnt, mintha az alak egy téli hegymászás során elaludt és megfagyott volna. Az alak szorosan be volt csomagolva egy hátizsákba, és háttal a sziklának volt támasztva. Természetesen egyáltalán nem mozdult, amiért több turista azt hitte, elaludt és megfagyott egy téli mászás során. Az alak nagy vihart váltott ki az interneten, a turisták magyarázatot követeltek, mit is jelent ez valójában. Olyan is előfordult, hogy az alakról bejelentést tettek a Hegyi Mentőszolgálatnak.

Szégyen: így pusztul el az egykori népszerű turistaközpont

Tátralomnic, Eurocamp FICC kemping. Ahol néhány évvel ezelőtt évente több ezer ember megfordult, ma félelmetes, szellemek járta, nyomasztó hangulatú hely. Sorsára hagyott egykori turistaközpont, amely évről évre tovább pusztul. Az esti szürkületben félelmetes panoráma „üdvözli” a Kakaslomnic irányából a Magas-Tátrába érkezőket. Megrázó élmény látni Szlovákia egykor leghíresebb kempingjének elpusztult, elszenesedett, szétlopott torzóit, az épületek és a berendezési tárgyak maradványait. 2014-ben lesz 40 éve, hogy a Tátralomnic alatti nagy réten a Nemzetközi Camping és Caravanning Club (FICC) által megrendezett világtalálkozó alkalmából hatalmas csinnadrattával megnyitotta kapuit az Eurocamp FICC kemping. A szervezet által működtetett kempingben akkor 1500 turistát fogadtak. Ma a hatalmas törmelékhalmokat látva igazán nagy képzelőerő szükséges ahhoz, hogy el tudjuk képzelni, hogyan éltek annak idején a kempingben.

A Furkota-csúcs egykori útja

Kilátás a Furkota-csúcsról

A Magas-Tátrában jelenleg hét olyan csúcs van, amelyre jelzett turistaúton fel lehet jutni. Néhány évtizeddel ezelőtt még nagyobb volt ez a szám, hiszen a ma már turisták által nem látogatható Furkota-csúcsra is jelzett ösvény vezetett. A XX. század közepén a Lorenz-hágón még nem volt kiépítve a ma használatos láncos út, a Malompataki- és a Furkota-völgyet összekötő mai sárga jelzés mindkét völgyben a völgyzárlatban ért véget, a Furkota-völgyben a Furkota-csúcson (egyes kalauzok szerint a Felső-Wahlenberg-tónál), a Malompataki-völgyben a Szentiványi-tónál.

Az utóbbi 50 éve legtöbb zergéje él a Tátrában

Az 1957-ben első alkalommal elvégzett zergeszámlálás óta eltelt fél évszázadban 2013-ban volt a legmagasabb a zergék száma a Tátrában. A Tátrai Nemzeti Park Állami Erdészete (TANAP) által koordinált, 2013 őszén megtartott legutóbbi zergeszámlálás adatai alapján a Tátrában az elmúlt év őszén több mint 1000 zerge élt. Ezt az eredményt most erősítette meg a nemzeti park, kiegészítve azzal, hogy ez a legnagyobb létszámú zergeállomány a rendszeres számlálás megkezdése óta. A növekedést a tavaszi számlálás adatai is megerősítik, hiszen 2012 tavaszán 950, 2013 tavaszán pedig 963 zergét számoltak össze a szakemberek.

40 éve történt – 12 halálos áldozat a lavinában

40 évvel ezelőtt, 1974. január 20-án a Magas-Tátrában a legmagasabb fokozatú lavinaveszély volt érvényben, a nap folyamán több tucat nagyobb lavina zúdult le a hegyen, ezek közül három lavina összesen 31 személyt érintett, vagy sodort magával. Egy jól ismert, hagyományosnak mondható lavinapályán katasztrofális következményekkel járó hatalmas lavina zúdult le a Bástya-gerincről, pontosabban a Pátria és a Kis-Bástya között található Kis-Bástya-csorbából (Sedlo nad Skokom) a Menguszfalvi-völgy irányába. Azon a vasárnapon nem volt jó idő a Tátrában, az erős szélben havazott, és minimális volt a látótávolság. Ezeket figyelembe véve a sítanfolyamot vezető tanár délelőtt 10 óra körül a napi oktatás befejezése mellett döntött. A diákok egy csoportja az aszfaltút alatti lejtőn gyülekezett arra várva, hogy együtt menjenek vissza a menedékházba. Egyszer csak egy hatalmas robbanást hallottak, amelynek az eredetére nem találtak magyarázatot. A hang egyre erősödött, és mivel köd volt, ezért csak akkor vették észre a lavinát, amikor az a szemközti lejtőn lezúdulva átcsapott a patakon. A nedves porhó lavina a szűkebb felső részen áttörve egy széles vályúban folytatta útját, átszáguldott a Csorbatóról a Poprádi-tóig vezető nyári úton, majd a Hincó-patakon, végül teljes erővel lecsapott a völgy szemben lévő oldalán, a Husz-halom (Limbovec) oldalában tétovázó csoportra.

Ami a Tátrai hangulatokból kimaradt…

A fürdőház Tátralomnicon (Stengel & Co., 1903)

Ezt a szép kivitelű fekete-fehér lapot 1903. április 12-én adták postára, mégpedig „Ő Nagysága Payer Helén urhölgy” címére, Felkára az alábbi rövid üzenettel: „Boldog húsvéti ünnepeket kiván …”

Kérem a Tisztelt olvasót, hogy a „Tátrai hangulatok” előrendelésével segítse a könyv mielőbbi megjelenését. 

Forrás: Nagy Árpád: Tátrai hangulatok – Történelmi séta a Magas-Tátrában (előkészületben)

Éjszakai emléktúra a Nagyszalóki-csúcsra

A Lysák család nem éppen hagyományos módon emlékezett meg dédapjuk halálának évfordulójáról. A család tizennégy bátor vállalkozó tagja egy sötét decemberi éjszakán megmászta a Nagyszalóki-csúcsot. „Nagyapánk testvére egy éjszakai menet után halt meg a II. világháborúban, és ezért mi, mi turizmus orientált család úgy döntöttünk, hogy egy éjszakai túrával tisztelgünk az emléke előtt” – mondta el a túra előtt a család egyik tagja, Mojmír.

Rendhagyó mentőakció a Lomnici-csúcs alatt

Január 16-án, csütörtökön az esti órákban egy szlovák hegymászó hívta a hegyi mentőszolgálat (HZS) ügyeletét, aki a Lomnici-csúcs (Lomnický štít) alatt került bajba és kért mentést. Mászás közben a csúcs délkeleti falán, a Motyka-úton (a mellékelt fotón 4-el jelölve) egy esés következtében megsérül a lába, ezért nem tudta folytatni a mászást. A hegyimentők a mentés során a Kő-pataki-tóhoz történő feljutás érdekében igénybe vették a tátralomnici sípályákat üzemeltető TMR vállalkozás lánctalpas járművét, amely lehetővé tette számukra, hogy gyorsan eljussanak a Lomnici-csúcsra közlekedő felvonó alsó állomásához.

Őrült ötlet: „Tátrai csúcsok összekötése”

Gustav Stibrányi hegymászó 2008-ban azzal az őrültnek tűnő elképzeléssel állt elő, hogy három nap alatt hegymászó kötéllel köti össze a Lomnici-csúcsot és a Nagyszalóki-csúcsot. Miután ezzel elkészül, speciális görgőkkel lehetett volna közlekedni a két csúcs között. A kötélpályát a tervek szerint csak néhány beavatott használhatta volna. A szlovák hegymászó, és néhány korábbi, ugyancsak szokatlan ötlet szülőatyja 2008 tavaszán felháborodottan kampányolt az ellene a médiában közzétett hamis hírek ellen. Különösen az internetes viták érték övön aluli ütésként, hiszen a legtöbb hozzászólás valóban sértő és megalázó volt.

A Handel-völgy nevének eredete

A Kriváni-Zöld-tó a Vázseci-völgyben

A Magas-Tátra nyugati részén, a Kapor- és a Furkota-völgy között található a Vázseci-völgy, amelyet a régi turistairodalomban Handel-völgynek is neveztek. Mai elnevezését egyértelműen az alatta fekvő Vázsec községről kapta, de vajon honnan származik a Handel-völgy elnevezés?

A völgyet már Genersich Keresztély is említi „Reise in die Carpathen mit vorzüglicher Rücksicht auf das Tatra-Gebirge” című, 1807-ben Bécsben és Triesztben megjelent művében, ez a név azonban feledésbe merült, és a Handel-völgy elnevezést kezdték használni.

A Magas-Tátra legnagyobb tavai

A Magas-Tátra szlovák oldalán több mint 80 állóvíz található, ezek többsége jellegzetesen kör alakú. A legtöbb tónál nem látható felszíni befolyás, láthatatlan források táplálják őket, amelyek a kiterjedt törmelék alsóbb rétegein keresztül szivárognak a tavakba. Mivel a Tátrában a légköri csapadék mennyisége meghaladja a tavak természetes párolgásának mértékét, ezért felgyülemlik a víz a tómedencékben, amely többnyire földfelszíni lefolyásban folyik ki azokból.

Az enyhe idő miatt felébredtek a medvék a Tátrában

A csaknem tavaszias időjárás miatt, ami a Magas-Tátrában már hetek óta tapasztalható, a medvék felébredtek téli álmukból. Az utóbbi időben az erdészek több egyed mozgását regisztrálták, néhányat a turistautak közelében, ezért figyelmeztetik a turistákat, hogy túrájuk közben bármikor találkozhatnak medvével. Jozef Hybler, a Tátrai Nemzeti Park Állami Erdészet (TANAP) zoológusa elmondta, hogy medvék jelentek meg a Tarajka, Tátrafüred, a Késmárki itató és Podbanszkó környékén is.

„Az időjárás jelentősen befolyásolja a medvék téli hibernációját, az enyhe időjárás előcsalogatja őket a téli barlangjukból, és olyan területeken is felbukkanhatnak, ahol ilyenkor nem számítunk rájuk. Ezért figyelmeztetjük a turistákat, hogy túra közben fokozottan figyeljenek, mivel az erdős részeken könnyen előfordulhat, hogy medvével találkoznak” – mondta el a szakember, és hozzátette, hogy ilyenkor elsősorban fiatalabb egyedekkel van esély találkozni. A nagyobb magasságban ez a veszély nem fenyeget, hiszen ott kicsit hűvösebb az időjárás.

A TPN nem járul hozzá a Gáspár-csúcs hóágyúzásához

„A Gáspár-csúcs (Kasprowy Wierch) sípályáinak hóágyúzása továbbra sem lehetséges, mivel a régióban nem elegendőek ehhez a vízkészletek” – mondta Paweł Skawiński, a Tátrai Nemzeti Park (TPN) igazgatója. Az igény, hogy műhóval borítsák a Gáspár-csúcs lejtőit, néhány évvel ezelőtt fogalmazódott meg a sport- és turisztikai szervezetek részéről, mivel véleményük szerint Lengyelország egyetlen magashegyi sípályái nincsenek teljes mértékben kihasználva. A probléma az elmúlt években még inkább fokozódott, különösen a Goryczka-völgy lejtőin nincs elegendő mennyiségű hótakaró. Ebben a régióban kedvezőtlen az éghajlat, az év nagy részében fúj a szél, amely elhordja és olvasztja a hótakarót.

Holttestet találtak a Kis-Giewont alatt - Frissítve!

Illusztráció

Január 12-én, vasárnap délután a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) hegyimentői ismeretlen holttestet találtak a Kis-Giewont (Mały Giewont) alatt, a holttest a Palánkos-rétről (Polana Strążyska) a Giewontra (Giewont) vezető piros jelzésű turistaúton feküdt, a Gombás-nyereg (Przełęcz w Grzybowcu) közelében. Ez egy nagyon veszélyes, a téli időszakban a turisták előtt lezárt útvonal. A hegyimentők feltételezése és az eddigi adatok alapján minden valószínűséggel az egy nappal korábban eltűnt, és azóta nagy erőkkel keresett 17 éves zakopanei fiú földi maradványait találták meg. Jelenleg további részletek nem ismertek, azt is csak feltételezik, hogy a fiú egymaga indult a Palánkos-rétről (Polana Strążyska) a Giewont (Giewont) irányába.

Ami a Tátrai hangulatokból kimaradt…

A Csáky ház Ótátrafüreden (Franz Pietschmann, 1908)

Ezen a lapon az 1900-ban épült, 2 szintes, 44 szobás, favázas Csáky ház látható, amelyet a Tátra-szerte ismert építész, Hoepfner Guidó tervezett. Éjszaky József így ír róla 1903-ban: „Első helyen áll az uj Csáky-ház lakályosságával és ízléses berendezésével.” Az épület déli homlokzatának emeleti részein a képeslapon jól látható kis saroktornyokat alakítottak ki, az épület mögött kis park várta a pihenésre vágyó fürdőközönséget. 1980-ban az egykori Csáky ház emeleti része leégett, megmaradt alsó szintjének utcafrontján cukrászda, bankfiók, hátsó részében pedig a Tátra Panzió található.

Forrás: Nagy Árpád: Tátrai hangulatok – Történelmi séta a Magas-Tátrában (előkészületben)

Halálos baleset a Tengerszem-csúcson

Nehéz napjuk volt ma a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) hegyimentőinek a Lengyel-Tátrában. Több mentőakciót is végrehajtottak a nap folyamán, az egyik baleset sajnos egy turista halálával végződött. Az első hívás egy turistacsoporttól érkezett a TOPR ügyeletére, akik a Konrád-púpon (Kopa Kondracka) rekedtek. Miközben folyt a mentőakció, újabb segélykérés érkezett a Tengerszem-csúcs (Rysy) közeléből, majd néhány perc múlva még egy a Svinica (Świnica) térségéből. Amikor a hegyimentők elérték a Tengerszem-csúcs közelében balesetet szenvedett turistát, az már nem mutatott életjeleket. A baleset körülményei nem ismertek, csak annyit lehet tudni, hogy a férfi nagy magasságban kicsúszott, és nem élte túl a zuhanást.

Liptói-havasok II. - Téli túra a Szürke-hegyre - Hazajáró

Mikrobuszunk figyelemre méltó lendülettel suhan a behavazott úton, jobbra elhagyva a Liptóhuta faluhoz vezető leágazást. Nyolcan ülünk a kocsiban, erről-arról beszélgetünk, és Oszi csak úgy mellékesen jegyzi meg:

- Attila, itt jobbra kellett volna menni.

Egy röpke pillanatig úgy tűnik, Attila, a sofőr csendes belső vívódáson esik át. Ez azonban csalóka látszat, a töredékmásodpercnyi idő csak a tervmódosításhoz kell. Kiszámított kézifék, pontosan időzített kormánymozdulat, talán még egy rejtett suhintás a varázspálcával, és a hátsó kerekek kecses ívben megelőzik a mikrobusz orrát. Természetesen szabályosan, tehát balról, ugyanis az út jobb oldalán meredek hegyoldal ásít.

Szilveszter a Magas-Tátrában

Fotó: Papp Csongor

Ha szilveszter, akkor irány a Tátra túrázásokkal és esti bulizásokkal. A szlovák határ átlépése után nem sokkal Betlérre érkeztünk, ahol meglátogattuk az Andrássy család egykori vadászkastélyát. Ez a csodálatosan felújított kastély, mely a szobák eredeti berendezését mutatja be, néhány évvel ezelőtt elnyerte az "Év múzeuma Európában" díjat. A múzeumlátogatás után átkeltünk az Alacsony-Tátrán, majd megérkeztünk Mlynica faluba. Az apró település Poprád és a Magas-Tátra között helyezkedik el, nagyjából félúton. A falu szélén lévő egyik magánszálláson elfoglaltuk szobáinkat, ahol utazásunk összes éjszakáját töltöttük. Másnap reggel autóbusszal utaztunk első gyalogtúránk kiindulópontjához, egy Tátralomnichoz közeli parkolóba. Innen gyalog folytattuk utunkat a késmárki Fehérvíz-völgyben. Közel három óra gyaloglás után hagytuk magunk mögött a fenyőerdőt, amikor is szinte kinyílt előttünk a völgy. Kétezer méter magas, hófedte csúcsok kísérték utunkat a Zöld-tavi házhoz vezető ösvényen.

Szoliszkó menedékház – magasabb, mint a Mont Blanc?

A Magas-Tátrában található Szoliszkó menedékháznak néhány napra, esetleg néhány hónapra alaposan megváltozott a tengerszint feletti magassága. A menedékház gondnoka, Milan Štefánik elmondta, hogy az épület az elmúlt hetekben részleges rekonstrukción ment keresztül. „Már december 13-án, pénteken szerettük volna befejezni a munkát, este még az utolsó simításokat végeztük, hogy a házat felkészítsük a turisták szombati rohamára. Mivel sötét volt, telefonnal világítottunk, és a munkások, akik a felirat betűit és számait rakták fel, a sötétben összecseréltek két számot. Reggel aztán sokkolt minket a látvány, amikor megláttuk, hogy a menedékház tengerszint feletti magassága 4810 méter.” – magyarázta a történetet Štefánik.

A kevés hó ellenére idén is elkészült a Betlehem

A Rainer-réten sincs elegendő hó, ennek ellenére január 6-ra, Vízkereszt ünnepére idén is felépítette a hóból készült Betlehemet Peter Petrás, a Rainer-kunyhó gondnoka. Így természetesen az ünnepi programok sem maradtak el, a Betlehem előtt ezúttal is góral zenészek és lándoki hagyományőrzők fellépésével ünnepelték meg a napkeleti bölcsek Betlehembe érkezését. Peter Petrás immár 15 éve minden évben felépíti a hóból készült Betlehemet a Rainer-réten, idén azonban, hasonlóan a tavalyi állapotokhoz, gondot jelentett az elegendő mennyiségű hó hiánya.

125 ezer köbméter fát tett tönkre a vihar

Mintegy 125 ezer köbméter fa esett áldozatául a Lengyel-Tátrára Karácsony estéjén és az ünnep első napján lecsapó szélviharnak, a halnynak. A vihar által okozott becsült veszteséget az elmúlt hét pénteken tették közzé a szakemberek. Szymon Ziobrowski, a Tátrai Nemzeti Park (TPN) szakembere elmondta, hogy a szigorúan védett területeken, ott, ahol az erdészek nem avatkoznak be a természetbe, mintegy 20 ezer köbméter fa esett a vihar áldozatául. Ezzel szemben az aktív védelem hatálya alá tartozó területen, ahol a természetvédők akár ki is vághatják a fákat, 60 ezer köbméter fa, főleg lucfenyő pusztult el. Ehhez jön még a Chochołowi-völgyben található erdők nagy részét birtokló Erdőközösség kára, amely a becslések szerint mintegy 45 ezer köbméter elpusztult fa.

Gondot okoz a hóhiány a tátrai botanikus kertben

A Tátrai Nemzeti Park (TANAP) Tátralomnicon található botanikus kertjében az év végén szokatlanul kevés hó veszélyezteti a kevésbé ellenálló évelők és egyes fás növények életét. „A hóréteg amolyan szigetelő rétegként működik, védelmező paplanként takarja be a növényeket. A száraz fagy azért veszélyes, mert a fagyos talajon a kevésbé ellenálló évelő növények és egyes fás növények takarás nélküli gyökerei megfagyhatnak” – mondta el Janka Černická, a TANAP Állami Erdészet felügyelete alá tartozó tátralomnici botanikus kert vezetője. Amikor nem fedi hó a növényeket, a botanikus kert az emberek segítségére szorul.

Ami a Tátrai hangulatokból kimaradt…

Az új szanatórium Újtátrafüreden (Divald Károly, 1907)

Az új szanatórium napjainkig szinte változatlan formában maradt fenn, a homlokzati részben elhelyezett szobák itt látható, az épület arányaihoz illeszkedő erkélyeit azonban később nagyobb erkélyekkel helyettesítették, megváltoztatva ezzel az épület tervezője által megálmodott, esztétikus arányokat.

Forrás: Nagy Árpád: Tátrai hangulatok – Történelmi séta a Magas-Tátrában (előkészületben)

255 éve született Genersich Keresztély

255 évvel ezelőtt, 1759. január 4-én születette Késmárkon Genersich Keresztély (1759-1825) mineralógus, történész, teológus, a Tátra alapos ismerője. Több éven keresztül foglalkozott a Tátrával nemcsak mineralógusként, kirándulásai főleg a Késmárki- és a Jávor-völgybe vezették. Túráit nem ismerjük pontosan, de ismert, hogy 1797-ben járt a Vörös-tavi-völgyben. Valamikor 1797-1800 között egy létra elhelyezésével hozzáférhetővé tette a Jávor-völgyi Nedves-barlangot. Ugyancsak ezekben az években valószínűleg járt a Karó-tavi-völgyben, a Javorinai-Fekete-tó völgyében, Kis- és Nagy-Papirusz-völgyben, a Vörös-tavi-csúcson és a Bélai-dombon. 1804-ben Kas­sán és Lő­csén megjelen­tetett, a Tátra ásványtanával foglalkozó Merkwürdigkeiten der Königlichen Freystadt Kés­márk in Oberungarn, am Fusse der Carpathen c. művében olvashatjuk az első, írásban feljegyzett tátrai kirándulás történetét.

Nagy Magyarország Anno – 2014-es falinaptár

A történelmi Magyarország tájaira kalauzol minket a Százszorkép Kiadó 2014-es falinaptára. Az ország nem is olyan régen volt nagysága, gazdagsága elevenedik meg a benne felvonultatott régi képeslapokon, amelyeket Balázs D. Attila, az Erdély Anno 1895–1944 album írója, a korábban megjelent Felvidék Anno naptár szerkesztője válogatott össze saját gyűjteményéből.

Az első világháború után felszabdalt Magyarország minden nagyobb elcsatolt régiójából találunk felvételeket a kalendáriumban, tehát a Felvidék gyönyörű tájai, települései is szerepelnek benne. A csonka országban maradt Budapest és Debrecen mellett feltűnik a békebeli Kassa a dómmal, Rimaszombat Tompa Mihály szülőházával, a magyar királyok koronázó városa Pozsony, a trencséni vár, valamint Nagybecskerek, Gyulafehérvár, Fiume, Kismarton, Beregszász és Nagyvárad, de egy 111 éves lap még a Magas-Tátrába is elröpít minket a Téry menedékházhoz.

65 éves a Tátrai Nemzeti Park

Az 1948. december 18-án megalkotott törvény alapján Csehszlovákiában 1949. január 1-én hozták létre a Tátrai Nemzeti Parkot (TANAP). A mai Szlovákia legnagyobb nemzeti parkja a létrehozása óta eltelt időben több jelentős változáson esett át. A nemzeti park mindennapjait ma két állami szervezet, a TANAP Igazgatóság (Správa TANAP) és a TANAP Állami Erdészet (Štátne lesy TANAP) irányítja. Előbbi fő feladata a természetvédelem, utóbbi pedig az erdőgazdálkodás, a turistautak felelőse. „Erdészek és természetvédők generációi dolgoztak a nemzeti parkban. Bár sokszor nem könnyű, de arra törekszünk, hogy azokat a célokat, amelyeket elődeink kitűztek megpróbáljuk fenntartani az utánunk következő generációknak, akik aggódnak a védett állat- és növényvilág, az erdei ökoszisztémák jövője miatt” – foglalta össze Pavol Majko, a TANAP Igazgatóság vezetője.

Wass Albert – Tél

Fotó: Hiking Photography

Az alábbi vers soraival kívánok a www.magas-tátra.hu minden látogatójának tátrai túrákban gazdag Boldog Új Évet!
Találkozzunk 2014-ben is a Tátra turistaútjain!

Templomi csöndben,
Éjjeli ködben
Aszkéta-ágat zörrent a szél.
Valahol messze
Csillag szemekre
Szürke ködfátylat borít a Tél.

Szoliszkó menedékház / Chata pod Soliskom

Fotó: sk.wikipedia.org

Az Elülső-Szoliszkó-kúp (Predné Solisko, 2117 m) alatt, a Szoliszkó-gerinc (Hrebeň Soliska) déli lejtőjén található a Szoliszkó menedékház (1840 m). Ez a legfiatalabb menedék­ház a Magas-Tátrában, hiszen csak 1942-ben, az ülőszékes felvonó felépítésével együtt építették fel. A menedékházat 2003-ban teljesen átépítették.

Poprádi-tavi Hegyi Szálló / Horský hotel Popradské pleso

Fotó: panoramio.com

1961-ben Karácsonyán nyitották meg a Poprádi-tó (Popradské pleso, 1494 m) partján a Poprádi-tavi Hegyi Szállót, melyet az egy évvel később végérvényesen lerombolt egykori Majláth-menedékház közelében, egyúttal annak helyettesítése céljából építettek fel. Az építkezés 1957-ben kezdődött, akkor még állt az 1899-ben felépített úgynevezett „negyedik” Majláth-menedékház, amely többszöri átépítés után egészen 1961-ig működött. Ekkor a vastag hó súlya alatt beszakadt a teteje, majd a következő évben, 1962-ben véglegesen elbontották a szép kort megélt épület maradványait.

Majláth-menedékház / Majláthová chata

Fotó: www.cas.sk

2011 márciusában ismét megnyílt az újjáépített Majláth-menedékház a Poprádi-tó mellett, azon a helyen, ahol néhány évvel korábban még büfé üzemelt. Az újjáépített annyiban helytálló, hogy ezen a helyen 1879-ben épült itt az első menedékház, melyet további három követett, a legutolsó ezen a néven ismert épületet a Poprádi-tavi Hegyi Szálló megnyitása után, 1962-ben bontották le véglegesen. A külső formájában némiképpen az elődeire hasonlító menedékház egész éves nyitva tartással várja a turistákat.

Hunfalvy-völgyi menedékház / Chat pod Rysmi

1933-ban állami és katonai segítség­gel építtette fel a Csehszlovák Turisták Klubja (KČST) a Hunfalvy-völ­gyecskében (Dolinka pod Váhou) a Hunfalvy-völgyi menedékházat, amely a Tátra legmagasabban fekvő menedék­háza. A menedékházat több alkalommal, így 1947-ben, 1954-ben, majd 2000-ben is megrongálta a lavina. 2000. február elején a Róth Márton-csúcsról (Ťažký štít, 2520 m) lezúduló hatalmas lavina gyakorlatilag teljesen lerombolta, csak az alsó szint kőfalai maradtak meg. Mivel a menedékház ebben az időszakban zárva tar­tott, a természeti csapás emberéletet nem követelt, és a menedékházat ezt követően ismét újjáépítették. Később szóba került, hogy egy védettebb helyen kellene újjáépíteni, de szakhatósági engedélyek hiányában ez végül is nem valósult meg. A Magas-Tátra legmagasabban fekvő menedékházát 2010-2013 között teljesen újjáépítették, a kibővített, kívül-belül teljesen átalakított menedékházat hivatalosan 2013 októberében adták át a turistaforgalomnak.

Sziléziai-ház / Sliezsky dom

Fotó: panoramio.com

Az 1878-ban épült Hunfalvy-menedékház helyettesítésére építette az Magyarországi Kárpátegyesület Sziléziai Osztálya 1895-ben a Felkai-tó (Velické pleso, 1663 m) délnyugati partján a Sziléziai-házat (németül Schlesier Haus). A nagyrészt fából épült épületet később több­ször átépítették, bőví­tették, mígnem 1962. november 30-án leégett. Az 1968-ban újjáépített Sziléziai-ház nevű hegyi szálló 2009-2010 évben teljes rekonstrukción esett át, valódi, a legtöbb átlagturista számára megfizethetetlen modern hegyi szállodaként született újjá. Azok a turisták, akik szállóvendégként veszik igénybe a ház szolgáltatásait, külön engedéllyel Tátraszéplakról aszfaltozott autóúton is elérhetik a szállodát.

Bilík menedékház / Bilíková chata

Fotó: panoramio.com

A Tarajkára (Hrebienok) vezető siklóvasút felső állomásától in­dulva a zöld jelzésen kb. 5 perc alatt érjük el az 1934-ben épült Bilík-menedékházat. A menedékház a Szószéken (Kanceľ), egy kiugró sziklapárkányon helyezkedik el a Tarajka oldalában, a Nagyszalóki-csúcs (Slavkovský štít, 2452 m) lábánál, ahonnan meredek szakadással esik le a hegyoldal.

Rainer-kunyhó / Rainerova chata

A Tarpataki-vízeséseket magunk mögött hagyva, a zöld jelzésen a Rainer-rétre (Starolesnianska poľana) jutunk. A tisztás sarkán áll a Rainer-kunyhó, a Magas-Tátra déli oldalának legelső menedékháza, amelyet 1865-ben Rainer János György építtetett. A kunyhót a Zerge Szálló (Chata Kamzík) felépülte után annak tüzelőtárolójaként használták. A négyszögletes alaprajzú kőépületet 1998 nyarán helyreállították, napjainkban hegyi büfé működik benne, s az üzemeltető a kicsiny épületben egyúttal serpa múzeumot is berendezett, a falakon körös-körül régi használati tárgyakat, a mászást és teherhordást megkönnyítő esz­közöket, valamint fényképeket láthatunk kiállítva.

Hosszú-tavi menedékház / Zbojnícka chata

Fotó: www.vivo.sk

A Nagy-Tarpataki-völgy (Veľká Studená dolina) központi részén, a Kitaibel-tavak (Sesterské pleso) és a Nagytarpataki-Hosszú-tó (Dlhé pleso, 1898 m) között emelkedő dombon az Állami erdészet által 1907-ben felépített egyszerű menedékházat átalakítva a Csehszlovák Turisták Klubja (KČST) 1924-ben nyitotta meg a Hosszú-tavi menedékházat, amely régi hiányt pótolt, hisz magasságánál fogva fontos kiindulópontul szolgált, és szolgál ma is a hatalmas völgyet övező csúcsokra tett túrákhoz. Sokan tévesen Rabló menedékháznak ismerik, ez azonban a szlovák elnevezés visszafordítása magyarra, a menedékház eredeti neve Hosszú-tavi menedékház. Az egész évben nyitva tartó magashegyi menedékház 1998. jú­nius 14-én le­égett, majd az újjáépítés után 1999 végén nyitották meg ismét.

Zamkovszky-menedékház / Zamkovského chata

Fotó: blog.adamsport.eu

1943-ban a Kis-Tarpataki-völgy torkolatában, közvetlenül a Felső turistaút (Magistrála) mellett, a Lomnici-gerinc (Lomnický hrebeň) nyugati lejtői alatt épült fel a Zamkovszky-menedékház. A fenyvesekkel körülvett menedékházat Zamkovszky István, a neves hegymászó és hegyi vezető építette. A magánkézben lévő menedékházat 1948-ban álla­mosították, majd 1951-től Nálepka kapitány menedékháznak (Chata kapitána Nálepku) nevezték. A rend­szerváltás után ismét magánosított menedékházat 1993-tól régi nevén újból Zamkovszky-menedékháznak hívják.

Téry-menedékház / Téryho chata

Fotó: ephoto.sk

Pfinn József tervei alapján 1899. augusztus 21.-én nyitották meg a Majunke Gedeon építész vezetésével felépített Téry-menedékházat. A Magas-Tátra legmagasabban lévő, egész évben nyitva tartó menedékháza megragadó magashegyi környezetben, magasan az erdőhatár felett épült, s mintegy büszke várkastélyként uralja az egész Kis-Tarpataki-völgyet (Malá Studená dolina). Külső megjelenésében – a hozzáépítéseken kívül – alig változott eredeti formájához képest. A többi magashegyi menedékházhoz hasonlóan itt is teherhordók segítségé­vel oldják meg az egész évben nyitva tartó menedékház üzemeltetéséhez és a turisták kiszolgálásához szük­séges eszközök, élelmiszerek utánpótlását.

Kő-pataki menedékház / Skalnatá chata

Fotó: panoramio.com

A Kő-pataki-tó (Skalnaté pleso, 1751 m) alatt, attól 5 percnyire, a Felső turistaút (Magistrála) mellett találjuk az 1934-ben épült, mai formáját 1953-ban elnyerő, egész évben nyitva tartó menedékházat.

Zöld-tavi menedékház / Chata pri Zelenom plese

Fotó: kee.fpv.ukf.sk

1897-ben nyitották meg a Késmárki-Zöld-tó (Zelené pleso, 1545 m) partján a Magyarországi Kárpátegyesület (MKE) akkori védnökéről, Frigyes főhercegről elnevezett menedékházat. A később Zöld-tavi menedékházra átkeresztelt épület 1950 és 1992 között Albert Brnčal hegymászó nevét viselte.

Gyopár menedékház / Chata Plesnivec

Fotó: marusic.blog.sme.sk

A Bélai-Tátrához tartozó Hét-forrás völgyét (Dolina Siedmich prameňov) gazdag növényvilága a Tátra botanikus kertjévé avatta. A völgy nevét adó Hét-forrás (Sedem Prameňov, 1252 m) közelében, a zöld jelzésű turistaúton érhető el a Gyopár menedékház, amelyet a Rókusi-Fekete-víz völgyében (Čierna dolina), az egykori Drechsler-házikó helyére épített 1932-ben a szepesbélai Gresch Tibor. Az Edelweisshütte (magyarul Gyopár kunyhó) névre keresztelt házikó, amely 1953 és 1993 között a TANAP kutatóhelyeként működött, 1997-től ismét egész évben (elő- és utószezonban csak hét végén) várja az erre járó turistákat.