2013. szeptember 30., hétfő

A fotócsapdák a tilosban járókat is rögzítik

A fotócsapdák elmúlt 5 éves működéséről a Tátrai Nemzeti Park Igazgatósága (Spárva TANAPu) által most kiadott jelentésből többek között azt is megtudhatjuk, hogy a nemzeti parkban jelenleg több mint 130 medve él. A fotócsapdák nem csak a védett területek ellenőrzésére szolgálnak, de segítséget nyújtanak a szakembereknek a nemzeti parkban élő ritka állatfajok azonosításában is. A több tucat fotócsapdának köszönhetően a természetvédők pontosabban fel tudják térképezni a Tátrában élő nagyragadozókat. „Átfogó képet kaphatunk például a medvepopulációról, hiszen a Tátrában rögzített DNS mintákkal és a műholdas nyomkövető rendszer adatival kombinálva viszonylag pontosan számon tarthatjuk ezeknek az állatoknak az életét” – mondta el Pavol Majko, a TANAP igazgatója.

2013. szeptember 29., vasárnap

Tragédia a Tengerszem-csúcsra vezető láncos úton

A Tengerszem-csúcsra vezető turistaút láncos szakaszán ma délután lezuhant egy turista, és a helyszínen életét vesztette. Ahogy a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) ügyeletese elmondta, délután 14 óra után kapták a bejelentést a balesetről. Miután a hegyimentők helikopterrel a helyszínre érkeztek, kiderült, hogy a balesetet szenvedett turista elhunyt. A baleset a turistaútnak a Tengerszem-sziklabegy (Grzedy pod Rysami) nevű szakaszán történt, ahol a 23 éves fiatalember valószínűleg megcsúszott a jeges sziklákon, és a mélybe zuhant.

Fehér zászpa / Veratrum album

A liliomfélék (Liliaceae) családjába tartozó, akár 50-150 cm magasságúra is megnövő fehér zászpa június és augusztus között hozza virágait. Végálló, fürtös bugavirágzata dús virágú, 30–60 cm hosszú, kocsánya rövidebb a murvánál. Hat lepellevélből álló, 10-20 mm széles virágai csillag alakúak, fehér, külső oldalán zöldes, vagy mindkét oldalán sárgászöld színűek, az alsók hímnősek, a felsők csak porzósak. Toktermése 10-15 mm hosszú, ritkás szőrű. Tövén megvastagodó hengeres szárán merev, ép szélű, a száron csavarvonalban növő levelei szórt állásúak, széles-tojásdadok, párhuzamosan erezettek, hosszában erősen redőzöttek, fonákjukon pelyhes-molyhos szőrűek, lándzsásak. Lápréteken, alpesi legelőkön, nedves erdőfoltokon 1500-1800 méter között fordul elő, de akár 2300 m-ig találkozhatunk vele, és szórványosan 1500 m alatt is, főleg meszes és szilikátos talajon.

2013. szeptember 28., szombat

A Hazajáró ismét a Magas-Tátrában – Duna TV, Szeptember 29. 13:45.

Forgatás a kapor-csúcson
Augusztusban a „Hazajáróval” a Szepességbe látogattunk el, megmásztunk két csúcsot a Magas-Tátrában, túráztunk a Bélai-havasokban, majd megtekintettünk pár történelmi települést: Hibbét, Nagyőrt, Szepesbélát és Késmárkot, ezek után leereszkedtünk Barlangliget cseppkőbarlangjába.
Első nap a Koprova-csúcsra vezető hosszú, több mint 20 kilométeres túránkat a Csendes-völgyben kezdtük meg, mely elválasztja egymástól a Liptói-havasokat és a Magas-Tátrát. A nyári forróságban jólesett a hűs Csendes-patak társasága, melytől hamar búcsút vettünk és utunkat a Koprova-völgyben folytattuk tovább. Folyamatos enyhe emelkedő következett, elhaladtunk a szigorúan védett és lezárt Nefcer-völgy mellett, majd kisvártatva megérkeztünk a Hlinszka-völgy bejáratáig.

2013. szeptember 27., péntek

Furcsa és költséges mentések a Tátrában

A Tátra nem csak fenséges és gyönyörű, de néha veszélyes és alattomos is. Tudják ezt a hegyimentők is, akiknek emiatt több, nem mindennapos beavatkozást kell végrehajtaniuk. A hegység északi oldalán dolgozó lengyel hegyimentők néha nagyon megizzadnak, többségében furcsa esetek következtében. Ha pl. a Tátrában kígyómarás éri az embert, nagyon fontos megjegyezni, hogy a kígyó milyen nagy volt, mivel a kígyó mérete jelzi a méreg erejét. „Minden attól függ, hogy a kígyó kicsi vagy nagy méretű, a megmart személy szenved-e valamilyen allergiában, és hogy milyen gyorsan terjed szét a méreg a szervezetben” – mondta Tomasz Wojcowchski hegyimentő.

2013. szeptember 26., csütörtök

Életre kelt tátrai legendák – Hotel Encián

Három éven át álmodoztunk róla. Kerestük a lehetőségeket, a forrásokat. Ő egész idő alatt csak némán állt, és csak bámult minket széles, itt-ott betört ablakaival. Kevesen gyanítják, hogy mit rejt ez a legendás épület, amely méltóságteljesen magasodik a Kő-pataki-tó víztükre fölé. A Tátrai Szépítő Egylet (TOS) önkénteseinek köszönhetően ezen az állapotot szeretnénk változtatni. Mert az Encián megérdemli. S vele együtt a Tátra is.
Amikor 2013 júniusában beléptünk a Kő-pataki-tó fölé magasodó egykori Encián szálló romos épületébe, hogy a takarítást megkezdve megpróbáljuk visszaállítani eredeti szépségét, a hulladékhegyektől semmit sem láttunk. Nem láttunk mást, csak leszaggatott falburkolatot, évtizedeken keresztül használt, széttaposott szőnyeget, vizespalackokat, melyekből évekkel ezelőtt bizonnyal ivott valaki.

2013. szeptember 25., szerda

Mégsem lesz belépődíj a nemzeti parkokban?

A Környezetvédelmi Minisztérium és a Környezetvédelmi Felügyelet nem tervezi belépődíj általános bevezetését a nemzeti parkokban és a védett területeken – közölte Maroš Stano, a szaktárca szóvivője. Mint arról korábban olvashattunk, a Hospodárské Noviny gazdasági lap szerint az Állami Környezetvédelmi Felügyelet (ŠOP) fizetőssé tenné a Magas-Tátra és a Pieninek védett területeire való belépést. Maroš Stano, a Környezetvédelmi Minisztérium szóvivője szerint az illetékesek nem tervezik a belépődíj általános bevezetését. „Ez a környezeti tényezők miatt több helyszínen nem is lenne lehetséges” – mutatott rá. A szóvivő hozzátette: a hatályos törvények szerint már évek óta lehetséges az illeték szedése, de ezt nem ültették át a gyakorlatba, mivel a bevételek a központi környezetvédelmi alapba folynának.

2013. szeptember 24., kedd

Kilövési engedély egy problémás medvére

A Magas-Tátrában a medvehelyzet nagyon hasonló a tavalyihoz, a medvék továbbra is elkeserítik a tátrai településeken élők, az ott tartózkodók életét. Tátraváros önkormányzata az elmúlt napokban kapta meg az újabb – két éven belül immár a negyedik –, az embereket veszélyeztető medve kilövésére az engedélyt, melyet azonban még az illetékes minisztériumnak jóvá kell hagyni. Az utóbbi időben Felsőtátrafüreden, az egészségház környékén a tavalyihoz képest gyakrabban találkoznak az ott lakók medvével. Ezek nem mindig közvetlen találkozások, de a medvék szinte minden éjjel meglátogatják az épületek melletti szemeteseket. „Rendszeresen járnak ide medvék, a konténerek körül minden reggel szét van szórva a szemét” – mondta el egy ott lakó. A medvék által hátrahagyott szemét eltakarításához az önkormányzatnak közmunkásokat kellett alkalmazni. Ezen kívül gyakori a medvék jelenléte Újtátrafüred nyugati, Sibír nevű részén, valamint Tátralomnicon.

2013. szeptember 23., hétfő

Közös járőrözés a szabályok betartatása céljából

Augusztus utolsó hetében a Tátrai Nemzeti Park Igazgatóság (Spárva TANAPu) őrszolgálata és a Szlovák Köztársaság rendőrsége részvételével közös, preventív célú akciót hajtottak végre a Tátrában. A megelőzést középpontba állító akció célja a környezeti károkat okozó tevékenységek kiszűrése, a víz és a levegő, a növény- és állatvilág, a fák és cserjék védelmét szolgáló jogszabályok megsértésének kiszűrése, az orvvadászat megelőzése, a nemzeti park területén közlekedő illetéktelen járművek közlekedésének, az erdei növények termései illegális gyűjtésének és értékesítésének megakadályozása, a jelzett turistautakon kívül történő mozgás, valamint a bivakolás megakadályozása volt.

2013. szeptember 22., vasárnap

Szilágyi Dezső úti kalandja a Tátrában

Az „Országos Hírlap” 1898. augusztus 16-án megjelent számában olvashatták az érdeklődők az Országgyűlés akkor elnöke, Szilágyi Dezső (a Tarajkán található Szilágyi-emlék névadója) kalandos megérkezését a Tátrába.
„Szilágyi Dezsö uti kalandja.
A t. Ház népszerü elnöke, aki tudvalevöleg a Tátrában nyaral, volt minisztertársától, gróf Csáky Albintól, nemrégiben meghivást kapott, hogy szepes-mindszenti kastélyában egy pár napot töltsön. Szilágyi Dezsö a meghivást elfogadta és vonatra ült, amelyröl Szepes-Olaszin kellett kiszállnia. Itt várt reá gróf Csáky négyes fogata. Szilágyi azonban nagyon elmerült a vadregényes táj szemlélésébe és csak Margitfalu táján kérdezösködött, hogy mennyire vannak még Szepes-Olaszitól. Ekkor hallotta, hogy Olaszi után már a negyedik állomáshoz közelednek. A dolgon nem lehetett már segiteni, Szilágyi Margitfalván kiszállt és hosszasan, várakozott a visszafelé menö vonatra. Több órai késéssel érkezett meg Olaszira és igy Szepes-Mindszentre, ahol gróf Csáky már aggódva várta vendégét.”

2013. szeptember 21., szombat

A Gerlachfalvi-csúcsra 1902-ben

Fotó: www.stretnutiepodtatrami.sk
A következőkben egy több mint 100 évvel ezelőtti hegymászótúra leírása olvasható. Az alábbi sorokat Hajts Lajos geográfus, térképész (a Szlovák Paradicsom szurdokvölgyeinek feltárásában és kiépítésében elévülhetetlen érdemeket szerzett Hajts Béla bátyja) vetette papírra 1933-ban, a túrára azonban 31 évvel korábban, 1902-ben került sor. Hajts Lajos a budapesti honvéd felsőbb tiszti tanfolyam és földrajzi intézet topográfiai tanfolyamának elvégzése után 1895-1919 között a Ludovika Akadémia tanára, majd az Állami Térképészeti Intézet vezetőjeként az "angyalos" térképek kiadója volt. A túrán négy turista, valamint akkori szokásoknak megfelelően két vezető (Spitzkopf Márton és Ruman János, akik koruk legkiválóbb tátrai vezetői közé tartoztak) és két hordár vett részt.

2013. szeptember 20., péntek

A láncok eltűnése, és ami mögötte van…

A Gerlachfalvi-csúcsra vezető, jelzés nélküli hegymászóútvonalról eltűnt láncok után újabb, ugyancsak jelzés nélküli hegymászóútról tűntek el a veszélyes szakaszokon történő átjutást lehetővé tevő láncok. Ezúttal a Lomnici-csúcson dolgozók feljutását is segítő kettős láncok tűntek el, mintegy 25 méter hosszúságban, helyükön csak a meredek falak és az üres kampók maradtak. Már július első felében elterjedt a híre, hogy a Lomnici-csúcsra vezető hagyományosan legnépszerűbb útvonalon valaki leszerelte a sziklafalba erősített láncokat. A láncokat a csúcsra vezető útvonal úgynevezett „Kémény” nevű részének alsó szakaszáról tüntették el, a felső részen lévő láncok viszont érintetlenek. Az elkövetők valószínűleg nagy biztonsággal mozoghatnak és dolgozhatnak nehéz alpesi terepen, ezért a láncok eltűnéséért egészen biztosan nem a színesfém gyűjtögetők tehetők felelőssé. A Lomnici-csúcsra vezető útvonalról eltűnt láncokról a rendőrség nem kapott semmiféle hivatalos tájékoztatás, így az ügyben nem is nyomoznak.

2013. szeptember 19., csütörtök

Podbanszkó – Csendes-völgy – Sima-hágó

Podbanszkó (950 m) – a sárga jelzésen Csendes-völgy elágazás (983 m) – a Toman-völgybe vezető egykori turistaút elágazása (1164 m, 3:15 ó) – a piros jelzés elágazás a Gáspár-csúcs alatt (1265 m, 0:45 ó) – a piros jelzésen Retesz-hágó (1879 m, 2:00 ó) – Sima-hágó (1993 m, 0:15 ó). Vissza ugyanezen az útvonalon 5:15 óra. Teljes menetidő 11:30 óra.


A parkolóból a Béla-patak hídján átkelve balra indulunk, majd a zöld jelzésű turistaút elágazásától továbbra is a sárga jelzésen megyünk tovább az aszfaltozott úton, jelentős emelkedés nélkül a Csendes-völgy mélyén, egykor gyönyörű, mára azonban a szúkárok miatt erősen károsodott erdei környezetben. Jobb oldalon a Liptói-Kereszt-hegy kiterjesztett nyúlványai láthatók számos völggyel és vályúval.

2013. szeptember 18., szerda

Fizetőssé válhat a belépés a Magas-Tátra védett részeire

Fizetőssé tenné a Magas-Tátra és az észak-szlovákiai Pieninek védett területeire való belépést a szlovák állami környezetvédelmi felügyelet (SOP) - közölte az intézmény illetékeseire hivatkozva egy szlovák gazdasági lap kedden. A tervek szerint a belépőkből befolyó összeget a túraútvonalak karbantartására, valamint a hegyi turizmushoz kötődő infrastruktúra kiépítésére fordítanák.
Az alapötlet nem számít teljesen újnak a régióban, hiszen a Tátra lengyelországi részén már két évtizede szednek belépőket, ezek ára egy felnőtt esetében egy eurónak megfelelő összeget tesz ki – számolt be a részletekről a szlovák lap, amely szerint a Tátra védett területein is hasonló belépőárban gondolkoznak a környezetvédők.

2013. szeptember 17., kedd

Hosszú-tavi menedékház / Zbojnícka chata (1960 m.)

A Nagy-Tarpataki-völgy felső részében, a Tar-pataki-hát mögött található a sűrűn látogatott Hosszú-tavi menedékház. A ház kitűnő kiindulópontja a hegymászóknak, a síalpinistáknak, és kedvelt célpontja azoknak a túrázóknak, akik a menedékházig, esetleg a közelben található magashegyi hágókon át egy másik völgyből ide, vagy innen egy másik völgybe indulnak. Az egész évben nyitva tartó menedékházhoz Ótátrafüredről a Tarajkára vezető zöld jelzésen indulhatunk, onnan a Rainer-kunyhó melletti elágazásig a piros jelzésen, az elágazástól tovább pedig már a kék jelzésen mehetünk, egészen a menedékházig. A túra közepes nehézségű, de akár átlagos kondícióval rendelkező kisgyermekes családok is belevághatnak. A túra átlagos menetideje 3 óra 15 perc.

2013. szeptember 16., hétfő

Mennyi bírságot fizethetünk a Tátrában?

A Tátrában járó sok turista nincs tisztában a tátrai tavakban történő fürdőzésre vonatkozó tilalommal. A tátrai tavak és patakok ugyanis az ötödik, a legszigorúbb védelmi szint alá tartoznak. Néhány turista azonban úgy gondolja, szabad strandként használhatja ezeket a folyó- és állóvizeket, ugyanakkor akár egy lábmosásért is bírságot szabhatnak ki a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) őrei. „A Csorbai-tó és más tavak az ötödik, legmagasabb szintű védettséget élvezik a nemzeti park területén belül, amelynek köszönhetően bármilyen tevékenység tilos ezekben a vizekben” – mondta Pavol Král, a TANAP ökológusa. „Ez vonatkozik az úszásra is. Nem sok vállalkozó szellemű turista van, aki szívesen megmártózna a 10 °C-os vízben, de mindig vannak kalandorok. Azonban már abban az esetben is bírságra számíthatnak, ha csak a lábukat mossák meg a tavakban” – tette hozzá.

2013. szeptember 15., vasárnap

Csomós harangvirág / Campanula glomerata

A harangvirágfélék (Campanulaceae) családjába tartozó csomós harangvirág június és szeptember között, gyakorlatilag nyár elejétől egészen az első őszi fagyokig virágzik. Az általában szőrös, 30-60 cm magasságú, hengeres száron nyíló, 15-25 mm hosszúságú, öt összenőtt, kihegyesedő cimpájú, 15-20 virágból álló tömött csomókban ülő sötétkék-sötétibolya színű, olykor fehér vagy lila virágai a szár csúcsán, vagy az alatt csomókban ülnek. Virágai általában kopaszak, vagy kissé szőrösek. A virágcsomók tövén széles vállú murvalevél van. Tőlevelei és alsó szárlevelei szíves vállúak, hosszúkás-tojásdadok vagy lándzsásak, hosszú nyelűek, a szélük csipkés. Felső szárlevelei ülők. Termése egyenes felálló toktermés, amely az alján lévő három lyukkal nyílik fel. Száraz gyepek, tölgyesek, cserjés lejtők, hegyi rétek, nyílt erdők lakója, a savanyú talaj kedveli. Megfelelő körülmények között terjedése más növények kárára akár agresszívvá is válhat.

2013. szeptember 14., szombat

Hegyek, hegyek, hegyek – emlékek Kiss Péterről

A Kis-Templom csúcsán
Magyar hegymászó két éve, 2011 augusztusában járta be először egyedülmászóként a Magas-Tátra főgerincét. A hegymászót Kiss Péternek hívták. Vagy ahogy egymás közt neveztük: Peti. Aki már örök álmát alussza a Kancsendzöngán, valahol 8000 méteren.
Akadtak néhányan, akik megkérdőjelezték Kiss Péter részvételének létjogosultságát a Kancsendzönga-expedícióban mondván, hogy először öt-, hat-, majd hétezres csúcsra kellett volna mennie. Mivel személyesen nem jártam olyan magasságban, csak a műkedvelő hegymászó gondolatkísérletének eredményét mondhatom: az út 8000-re öt-, hat-, majd hétezer méteren át vezet. Ha bármelyik lépcsőnél kiderül a felkészületlenség, azonnal vissza lehet fordulni, amint azt számos példa mutatja. Ha viszont egy hétezres csúcson derül ki, hogy az illető hátratett kézzel is fel tud rá szaladni, akkor az is világos, hogy rengeteg fáradság és költség elpazarlásával elmulasztott egy nyolcezrest. Ezt nyilván maga Erőss Zsolt és Kollár Lajos is így gondolta, különben nem vették volna be a csapatba.

2013. szeptember 13., péntek

Három csoportban több turista ragadt a Sas úton

Meglepte a szerdáról csütörtök reggelre virradó éjszaka a Tátrában lehullott hó a Sas úton túrázókat, ezért ma a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) hegyimentői három csoportban több embert mentettek a Lengyel-Tátra egyik legnépszerűbb turistaútjáról. Valamennyien a korán lehullott hó miatt rekedtek a Sas út különböző részein, így a Zawraton, a Zerge-csorbában, illetve a Kulczyński-szakadékban. A turisták nem készültek fel az ilyenkor szokatlan időjárásra, ezért nyolcukat mentőhelikopterrel kellett lehozni a hegyről, további társaik saját lábukon le tudtak jönni. Mindannyian sérülések nélkül megúszták a kalandot.

Rekordokat döntő nyár a Lengyel-Tátrában

„Augusztus 12 és 18 között mintegy 200.000 turista látogatott el a Lengyel-Tátrába, amely rekordnak számít” – mondta el Szymon Ziobrowski, a Tátrai Nemzeti Park (TPN) munkatársa. A nemzeti park nyilvántartásaiból az derül ki, hogy az előző év hasonló időszakában (amikor Lengyelországban a nemzeti ünnep miatt szintén hosszú hétvége volt – a szerk.) 180.000 turistát regisztráltak, idén tehát több mint 10 %-al többen jöttek a hegyekbe, mint az ugyancsak rekordnak számító előző évben. Két évvel ezelőtt ez a szám még csak 140.000 fő volt. A legmagasabb napi látogatottságot augusztus 16-án rögzítették, ezen a napon mintegy 41.000 ember koptatta a tátrai turistautakat.

2013. szeptember 12., csütörtök

Medvétől megriadt kutyákat mentettek a hegyimentők

Illusztráció
Szeptember 10-én, kedden egy nem mindennapos mentőakció során találták meg a hegyimentők azt a három megriadt kutyát, akik a Poprádi-tó partján álló hegyi szálló teraszáról menekültek el még szombaton, amikor a közelben megjelent egy medve. A kutyákat kereső hegyimentők a Sátán közelében hallották meg a kutyák ugatását. A medvétől megriadt kutyák olyan helyen rekedtek meg, ahonnan nem tudtak tovább jutni sem felfelé, sem lefelé, ahonnan külső segítség nélkül nem voltak képesek lejönni. Az elkóborolt kutyák három napon át a hegy foglyai voltakm amikor a hegyimentők kedden meghallották ugatásukat. A hegyimentők a Hincó-csorbán át (Hlinské sedlo) ereszkedtek le a Sátán-völgyecskébe (Satania dolinka), ahonnan kötéltechnika és egy kis improvizáció segítségével helyezték biztonságba az ott rekedt négylábúakat. Ezt követően levitték őket a Menguszfalvi-völgy szájába, ahol átadták őket tulajdonosaiknak.


Forrás: http://poprad.korzar.sme.sk; Fotó: www.cas.sk

Túrautak: Tarajka – Téry-menedékház

Az alábbi útvonal talán az egyik legklasszikusabb túraút a Magas Tátrában. „Tájilag hálás”, kényelmesen teljesíthető, mégis bepillantást nyerhetünk a hegység szívébe. Egy nap alatt oda-vissza meg lehet járni vagy akár kellemes bevezető etap lehet egy több napos tátrai nyaraláshoz. Ha megérkeztünk Ótátrafüredre (Starý Smokovec), az autót pár euróért a Gand Hotel mögötti parkolóban hagyhatjuk. A Tarajkára (Hrebienok) vezető felvonó alsó állomásánál lévő kocsmában egy sörrel leöblíthetjük az út porát, esetleg a sportboltban pótolhatjuk az otthon felejtett felszerelést. A siklót érdemes igénybe venni, mivel a mellette kanyargó betonút nem különösebben érdekes túraszempontból. Miután kiszálltunk a felső állomásnál (1285 m), a piros jelzésen (Magisztrále) folytatjuk utunkat.

2013. szeptember 11., szerda

Megtalálták a négy napja eltűnt turista holttestét

Szeptember 7-én, szombaton késő délután egy 31 éves férfi hozzátartozói kérték a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) segítségét, aki aznap reggel indult el a Magas-Tátrába, célja a Hincó-torony (Hlinská veža) megmászása volt. Utoljára a mászás megkezdése előtt hívta fel telefonon a szüleit, és megígérte, hogy a csúcsról ismét jelentkezik. Mivel több hívás nem érkezett tőle, szülei a hegyimentők segítségét kérték. A hegyimentők a rendőrség segítségével próbálták lokalizálni az eltűnt férfi mobiltelefonját. Még aznap este hegyimentők két csoportja indult a célpontként megjelölt csúcsot határoló két völgybe a férfi keresésére. Az egész éjszakán át tartó eredménytelen kutatás után másnap reggel a helikopter segítségét kérték. Vasárnap a hegyimentők a levegőből és a földön is átkutatták a területet, melyhez keresőkutyákat is igénybe vettek.

Őszi körülményekre készüljünk a Tátrában

Bár a Magas-Tátrában jelenleg még kellemes az időjárás, a turistáknak azonban ezekben a napokban már fel kell készülniük arra, hogy a magashegyi terepen ilyenkor már hűvösebb időjárás uralkodik, helyenként és időszakonként csúszósak lehetnek a sziklák. Jozef Janiga, a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) igazgatója elmondta, hogy a kora reggeli és a késő esti hőmérséklet a hegyekben megközelítheti a fagypontot, amelyhez minden turistának alkalmazkodnia kell. „Szeptember-októberben már bármikor számíthatunk kisebb havazással és természetesen cseppfolyós csapadékkal is, amely az éjszakai órákban megfagyhat, így a hegyekbe indulóknak fel kell készülni arra, hogy akár már téli körülményekkel is találkozhatnak.

2013. szeptember 10., kedd

A jégkorszakból származó lény él a Tátrában

A Furkota-völgy turistaúttól távoli, elzárt tavában, a Felső-Furkota-tóban él egy valódi jégkorszaki reliktum, az utolsó jégkorszakból származó arktikus tócsarák (Branchinecta paludosa). Valódi unikuma a Tátrának ez a maradványfaj, amely sehol máshol nem található meg Szlovákiában, legközelebb csak a Tátrától több ezer kilométerre, Skandináviában, Szibériában és Grönlandon fordul elő. „Ez egy valódi kuriózum. Az állatoknak minden ilyen elszigetelt és ritka előfordulása természeti szempontból nagyon érdekes” – mondta Vlado Toporcer természettudós. Az arktikus tócsarák a garnélarák távoli rokona, fizikai felépítése emlékezet a rokonságra, mérete azonban csak 1,2 és 1,5 cm között van. Ezek a lények a Furkota-völgy egyetlen tavában élnek, annak ellenére, hogy a tó télen teljesen befagy. Az arktikus tócsarák csak 4-6 hónapig él, aztán a teljes populáció elpusztul.

2013. szeptember 9., hétfő

Kétirányú lett a Vörös-torony-hágó!

Miután újabb láncokat és vaskapcsokat szereltek fel a sziklafalban, a Vörös-torony-hágó immár nem csak a Téry-, hanem a Hosszú-tavi menedékház felől is járható. Az újonnan telepített láncoknak és fémhágcsóknak köszönhetően a hágón átkelő turisták már kellő távolságból láthatják és elkerülhetik egymást anélkül, hogy a nehéz, kitett sziklás terepen akadályoznák és veszélyeztetnék társaikat. Megszűnt tehát az eddigi egyirányú közlekedés, a turisták ezután már mindkét irányból átmehetnek a hágón. „Az éves forgalomszámlálás adatai megerősítették, hogy a magashegyi hágók közül a Vörös-torony-hágó a legkedveltebb a turisták körében. A fizikailag és mentálisan kevésbé felkészült turisták azonban a nehezebb szakaszokon sokszor hosszú ideig akadályozták a hágón való átkelést” – mondta el Dominik Michalik, a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) munkatársa. Az idegesen várakozó turisták aztán a láncok melletti sziklafalon indultak felfelé, nem törődve azzal, hogy az esetlegesen lezuhanó kövekkel veszélyeztetik az alattuk várakozókat és haladókat.

2013. szeptember 8., vasárnap

Tátralomnic – Kő-pataki-tó hegyi futóverseny

Augusztus 29-én, csütörtökön első alkalommal rendezték meg a Magas-Tátrában a Tátralomnic – Kő-pataki-tó hegyi futóversenyt. A verseny startjánál 76 induló jelent meg, nekik a kb. 10 kilométeres távon 860 méter szintkülönbséget kellett leküzdeniük. A verseny favoritjának a 35 éves csorbai futó, az ismert biatlonversenyző, Pavol Hurajt számított, aki végül is csak a harmadik helyet tudta megszerezni 1 óra 3 perces eredménnyel. „A pálya nagyon élvezetes, de nagy kihívás” – mondta a célban. A versenyt az ugyancsak 35 éves lengyel Andrzej Dlugosz nyerte meg, az előzőnél mintegy 6 perccel jobb időeredménnyel.

2013. szeptember 7., szombat

195 éve született John Ball

195 évvel ezelőtt, 1818. augusztus 20-én született John Ball (1818-1889) angol utazó, a Jég-völgyi-csúcs első ismert turista megmászója. Az ír származású politikus, botanikus, glaciológus, író és hegymászó, az Angol Alpesi Club későbbi első el­nöke a Magas-Tátra északi részén kezdte hegymászó pályafutását. 1843-ban Wilhelm Richter és egy ismeretlen magyar festőművész társaságában, jurgói zergevadászok vezetésé­vel az északi oldalról, a Jávor-völgyből jutottak fel a Tátra főgerincének legmagasabb, a Magas-Tátra harmadik legma­gasabb csúcsára. John Ballt a Lengyel Tátraegyesület (Towarzystwo Tatrzańskie) 1874-ben tiszteletbeli tagjává választotta. Az ír származású angol utazó az alpinizmus „aranykorának” egyik legkiemelkedőbb alakja, az Alpokban több első megmászás fűződik nevéhez.
Forrás: Magyar Hegyisport és Turista Enciklopédai, 2006.

2013. szeptember 6., péntek

Grósz Alfréd emlék

Az 1973. március 1-én Késmárkon elhunyt Grósz Alfréd – akiről halála után azt mondták, „…elment az utolsó cipszer…” – utolsó kívánsága az volt, hogy hamvait az általa oly nagyon szeretett Magas-Tátra számára legkedvesebb helyén, az Elülső-Rézaknák közelében lévő Weidau rétjén szórják szét. Ezt a kívánságát természetesen tiszteletben tartották, és halála után hamvainak egy kis részét szüleinek a késmárki temetőben lévő sírjában helyezték el, a nagyobbik részt pedig június 24-én, egy ködös nyári napon, itt-ott csepergő esőben legközelebbi barátai felvitték az Elülső-Rézaknák völgyében található, számára oly kedves Nagymező (Weidau) rétjére, és ott szétszórták.

2013. szeptember 5., csütörtök

Csorbató – Kapor-csúcs

Csorbató (1346 m) – a piros jelzésen Poprádi-tó melletti útelágazásig (1510 m, 1:05 ó) – a kék jelzésen elágazás a Menguszfalvi-völgyben (1620 m, 0:35 ó) – Nagy-Hincó-tó (1946 m, 1:00 ó) – Felső-Kapor-hágó (2180 m, 0:45 ó) – a piros jelzésen Kapor-csúcs (2363 m, 0:30 ó). Vissza ugyanezen az úton 3:25 óra. Teljes menetidő 7:20 óra.

A Pátria Hotel előtti kereszteződéstől a piros jelzésen indulunk el a Felső turistaúton (Tatranská Magistrála), átmegyünk a Malompatak fölött átívelő hídon, és az erdőben vezető úton megkezdjük az egyenletes emelkedést a Bástya-hát felé. Egyre gyérülő növényzetben érjük el az ún. „téli út” elágazását, mi azonban a piros jelzésen folytatjuk utunkat (amely abban az időszakban, amikor hó takarja a turistautat nem használható, ilyenkor a zöld jelzésű „téli úton” érhetjük el a Poprádi-tavat).

2013. szeptember 4., szerda

A Menguszfalvi-Békás-tavak

A Menguszfalvi-völgy északkeleti elágazásaként a minden oldaláról más formát mutató, jellegzetes Simon-torony ál­tal uralt Békás-tavi-völgyben, a Tengerszem-csúcs és a Hunfalvy-hágó lejtői alatt fekszenek a Békás-tavak (Žabie plesá). A kopár sziklakatlan északi oldalát határoló, a Tengerszem-csúcsig húzódó, kb. 800 m hosszú, szinte teljesen vízszintes főgerinc-szakasz a Hincó-tavi-toronytól a Békás-tavi-toronyig az Ökör-hát nevet viseli. Ezt a katlant nyugati felén a Hincó-tavi-torony déli gerince határolja, míg kelet felől a Róth Márton-csúcsból délnyugati irányban elágazó Poprádi-gerinc képezi határát.

2013. szeptember 3., kedd

Zamkovszky-menedékház

Tátrai menedékházakat bemutató sétánk során megérkeztünk a Kis-Tarpataki-völgyben található Zamkovszky-menedékházhoz, melyet Zamkovszky István épített 1943-ban. Zamkovszky, a szakképzett fényképész Lőcséről származott, de szinte egész életét a hegyekben töltötte, ahová első munkahelye kapcsán került, ugyanis teherhordónak szegődött el a Téry- és a Hosszú-tavi menedékházhoz. Kora egyik legjobb hegymászójaként már korábban hírnevet szerzett magának. Nagyon szorgalmas és kitartó ember volt, aki szerette a hegyeket. Már 1936-ban a Téry-menedékház társbérlője lett, és ott jött az ötlet, hogy építsen egy saját menedékházat. Az álma az volt, hogy ez a menedékház a Kis-Tarpataki-völgyben épüljön fel, így feleségével együtt 1942-ben készített egy tervet egy új, kétszintes menedékház felépítésére.

2013. szeptember 2., hétfő

12 órás mentőakció a Tengerszem-csúcson

Szeptember 1-én, vasárnap délután 17:40-kor érkezett a bejelentés a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) ügyeletére, mely szerint egy 30 év körüli lengyel turista lábsérülései következtében nem tud önállóan lejönni Lengyelország legmagasabb csúcsáról, a Tengerszem-csúcsról (Rysy, 2499 m). A csúcson tartózkodó turistatársaktól kapott ugyan meleg és vízhatlan ruhát, de a leereszkedéshez a hegyimentők segítségét kérte. Sajnos a rossz idő és a rendkívül alacsony felhőzet miatt a helikoptert nem tudták bevetni, ezért 16 hegyimentős részvételével kezdődött meg a földi mentőakció. Az első hegyimentő valamivel 5 órával a bejelentés után érkezett meg a sérülthez a Halastótól, éjfél előtt már valamennyien fent voltak.

Ezért zöldült be a Csorbai-tó vize

Augusztus 22-én napvilágot látott hírek szerint a szakemberek megtalálták a magyarázatot arra a rejtélyre, miért zöldült be a Csorbai-tó vize. A Tátrai Nemzeti Park Állami Erdészete (TANAP) szakemberei által elvégzett vízminőségi vizsgálatok eredményei az alábbiakat mutatják: „A Csorbai-tó vizében 2013-ban jelentősen megnőtt az ammónium-nitrát tartalom, amely egyharmadával meghaladja a felszíni vizekben előforduló ammónium-nitrát szint határértékét. Ezt a jelenséget a Desmidiales családba tartozó zöld alga, annak is különösen a Cosmarium cf. Sphagnicolum faja okozza. Ezt a tényt jelzi a tó tápanyag utánpótlásának jelentős szennyeződése is” – mondta Pavol Kráľ, a TANAP szakembere.

2013. szeptember 1., vasárnap

Medvék sétálnak Zakopane utcáin – videóval!

A tátrai medvék hamarosan megkezdik felkészülésüket a téli hibernációs időszakra. Ez azt is jelentheti, hogy élelmet keresve akár Zakopane házai között is találkozhatunk velük. Ahogy az a Bogdański utcán is megtörtént, a Palánkos-völgy (Dolina Strążyska) közelében. Néhány nappal ezelőtt került fel a világhálóra egy ipari kamerás felvétel, amely a Willa 5 Dolin nevű panzió ipari kamerája készített. A felvétel április végén, éjjel 2 óra körül készült, és az látható rajta, ahogy két medve bandukol a csendes utcán, a házak kerítési között. „Tudunk erről a felvételről. A Bogdański utcában gyakran előfordulnak ilyenek, főleg tavasszal, amikor a medvék felébrednek téli álmukból, és ősszel, amikor készülnek aludni” – mondta Filip Zięba, a Tátrai Nemzeti Park (TPN) szakembere.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...