2013. július 31., szerda

Először a Tátra-csúcson

Július 23, reggel 4 óra 30 perc. Ébresztő a Poprádi-tavi hegyi szálló 207-es szobájában. Gusztival és Évával már előző estére szobát foglaltunk a Poprádi-tó partján álló szállóban, hogy a lehető legjobb kondícióban induljunk a Magas-Tátra emblematikus csúcsának megmászására. A korai ébresztő után csomagolás, reggeli, majd némi készülődés és a túrakönyvbe való bejegyzés után 5:25-kor léptünk ki a szálló ajtaján. Kint felhős idő és enyhe szél fogadott, fejünk felett felhők vonultak. Nem erre készültünk, az előrejelzések alapján nem erre számítottunk, de nem volt mit tenni, ilyen körülmények között vágtunk neki Guszti vezetésével a Poprádi-tó partjáról az Omladék-völgybe vezető ösvénynek.

2013. július 30., kedd

Árnyékot és vizet keresnek az erdei állatok a hőségben

A hőmérséklet ezekben a forró júliusi napokban még a magasabb hegyekben is könnyen meghaladhatja a 30 °C-t. A szúkárokat szenvedett tátrai erdők már nem nyújtanak annyi árnyékot, mint a múltban. Nem csak a turistáknak, hanem az erdei állatok is szenvednek a hőségtől. „Az ezekben a napokban tapasztalható nagy melegben az állatok ösztönösen keresik az árnyékos területeket. Az erdőzónában a még élő fák biztosítanak árnyékot, a nagyobb magasságban élő zergék pedig a sziklapárkányok alatt keresnek menedéket, és tartózkodnak akár egész nap az árnyékban. Az állatok szívesen keresik fel azokat a helyeket, ahol lehűlhetnek és elegendő folyadékot találnak. Az ilyen helyeket hívjuk dagonyának.

2013. július 29., hétfő

Viharok és villámlás a hegyekben

A nyári és a kora őszi napok a legmegfelelőbbek a hegyekben történő kirándulásra. Amikor azonban egy forró délutánon viharfelhők jelennek meg az égen, az nagyon veszélyes lehet a turistákra. A hegyekben nagyon nehéz megfelelő menedéket találni a vihar elől, így aztán viszonylag gyakori a villámcsapás okozta sérülés. Július közepén tragikus véget ért egy 29 éves túrócszentmártoni fiatalember túrája, amikor hirtelen elromlott az időjárás, és vihar keletkezett. A férfi próbált menekülni a vihar elől, de nem talált menedéket, villámcsapás érte és meghalt. Az időjárás a hegyekben nagyon gyorsan változik, ezért könnyen veszélyes helyzetben találhatjuk magunkat. És ez sajnos gyakran előfordul.
Az idei nyári turistaszezon első hétvégéjén villám csapott két turistába a Lengyel-Tátrában, a Gąsienica-völgyben, melynek eredményeként a 30 év körüli páros férfi tagját szívmegállás miatt újra kellett éleszteni, a villámcsapás következményeként a vele együtt túrázó nő sokkot kapott. A mentőakció során mindkettőjüket a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) helikopterével kellett kórházba szállítani, közben mindkettőjüknél mesterségesen tartották fenn a légzést és a keringést.

2013. július 28., vasárnap

Róth Márton: Első hegymászásom

A Magyarországi Kárpátegyesület 1891-es évkönyvében jelent meg nyomtatásban Róth Márton „Első hegymászásom” című beszámolója, amelyben a Fehér-tavi-csúcsra tett túráját írta le. A túrára 1858 júliusában két barátja kíséretében került sor. A kétnapos túra első napján Késmárkról a Réz-akna-nyergen (ma Kopa-hágó, 1773 m) keresztül átkeltek a Hátsó-Rézaknák-völgyébe, ahol egy pásztorkunyhóban éjszakáztak. Másnap aztán korán reggel ébredtek, és innen kezdték meg a csúcs megmászását.
„Amint másnap a Tátra legmagasabb csúcsain felvillant a pirosló hajnal fénye, talpra állottunk, és a Kerek-tónak vettük utunkat (1572 m). Innen felkanyarodtunk a meredek lejtőn a görgeteg borította sziklakatlanba, amely fölött méltóságosan emelkedett a Fehér-tavi-csúcs. Rövid pihenő után a Jagnencze gerincnek fordultunk, mely a csúcstól északnyugatra a Hátsó-Rézaknák felé nyúlik. Körülbelül 2000 méternyi magasságban értük el csipkézett taraját, midőn egyik kísérőm, meghökkenve a gerinc szokatlan meredekségén és szakadozottságán, bennünket cserben hagyott és amaz oldalág felé törekedett, melyen Wéber barátom a csúcsra jutni szerencsés volt.

2013. július 27., szombat

135 évvel ezelőtt nyílt meg a Hunfalvy-menedékház

135 évvel ezelőtt, 1878-ban nyílt meg a turisták előtt az egykori Hunfalvy-menedékház a Felkai-völgyben. Az 1871-ben épült szerény Blásy-menedékház 1874-ben történt pusztulása után a Magyarországi Kárpátegyesület haladéktalanul kénytelen volt egy új, nagyobb épületet építtetni, amely meg tudott felelni a Felkai-völgy iránt megnőtt érdeklődésnek. Az egyesületnek azonban nem volt elegendő pénze egy menedékház felépítéséhez. Mivel a völgyet főleg az ótátrafüredi vendégek látogatták, 1874. augusztus 20-án az egyesület ülésén úgy döntöttek, hogy a menházat Ó- és Újtátrafüred tulajdonosai közösen finanszírozzák. Az építkezést késleltette az a tény, hogy Ótátrafüred akkori tulajdonosa, a Borsod-Miskolci Gőzmalom hosszú ideig vonakodott kifizetni a ráeső részt. 

2013. július 26., péntek

Ismét erdőtűz a Magas-Tátrában

Az elmúlt vasárnap a Tátra lábainál fekvő Stóla község közelében keletkezett erdőtűz után július 24-én, szerdán kora délután újabb erdőtűzhöz riasztották a tűzoltókat. Újszéplak (Nová Polianka) és Tátraszéplak között, a tátrai villamos pályája közelében körülbelül 0,2 hektáron égett a fiatal erdő, 19 tűzoltó hat tartálykocsival vonult a helyszínre, ezúttal azonban szerencsére nem volt sok munkájuk az oltással, rövid időn belül sikerült megakadályozniuk, hogy a lángok további területekre terjedjenek át. Munkájukat csak a nyugati irányból fújó szél nehezítette, amely Tátraszéplak felé vitte a lángokat. A tüzet valószínűleg a nyári forróság és az ennek köszönhető aszályos időjárás okozta, de keletkezésében nyílt láng gondatlan vagy szakszerűtlen használata is közrejátszhatott, a pontos okot még vizsgálják. A területen rendszeresen megfordulnak erdei gyümölcsöket gyűjtögető emberek, annak ellenére, hogy a Tátrai Nemzeti Park területén tilos ez a tevékenység.

2013. július 25., csütörtök

Fehér-víz parkoló – Fehér-tavi-csúcs

Fehér-víz autóbusz megállóhely parkoló (925 m) – a sárga jelzésen Zsázsa-forrás elágazás (1200 m, 1:00 ó) – Forbergi-rét (1252 m, 0:10 ó) – Zöld-tó (1545 m, 1:50 ó) – Vörös-tó (1811 m) – Kék-tó (1865 m) – Karó-tavi-átjáró (2118 m) – Fehér-tavi-csúcs (2229 m, 2:00 ó) – Zöld-tó (1545 m, 1:40 ó) – Forbergi-rét (1252 m, 1:30 ó) – Zsázsa-forrás elágazás (1200 m, 0:10 ó) – a kék jelzés elágazása jobbra (1058 m, 0:25 ó) – a kék jelzésen Matlárháza (885 m, 0:50 ó). Teljes menetidő: 9:35 óra.

A Fehér-víz autóbusz megállóhely parkolójából a sárga jelzésű széles erdei úton indulunk a Zsázsa-forrás felé. A forrás közelében lévő útelágazástól balra, a hídon át vezető sárga jelzésen folytatjuk tovább utunkat a Forbergi-réten lévő újabb elágazásig, majd továbbra is a sárga jelzést követve jutunk el a Zöld-tavi-völgybe, a Zöld-tó partján, a Karbunkulus-torony (2137 m) alatt álló Zöld-tavi menedékházhoz, ahol a csúcstámadás előtt felfrissülhetünk kissé.

2013. július 24., szerda

A Kriváni-Zöld-tóhoz vezető turistaút

Ahogy az oldal rendszeres olvasói minden bizonnyal már találkoztak vele, az utóbbi időben néhány bejegyzésben a Tátra egykor jelzett, ma már azonban tiltott turistaútjainak sorsát, történelmét, megszűnésének idejét, okait igyekeztem körüljárni. A korábbi ilyen témájú bejegyzésekben szereplő valamennyi turistaút (a Vadorzó-hágóba, a Chałubiński-kapuba és a Liliom-hágóba vezető is) a Tátra főgerincén lévő hágók valamelyikébe vezetett. Ezeknek közös jellemzője, hogy napjainkban mindhárom hágó csak a lengyel oldalról érhető el jelzett turistaúton, a déli, szlovák oldalról oda vezető utakat az 1970-es évek környékén lezárták a turisták előtt. Az előző három hágótól eltérően most egy teljesen szlovák oldalon lévő egykori útvonal múltját próbálom meg felderíteni, ez pedig nem más, mint a Kriváni-Zöld-tóhoz vezető egykori sárga jelzésű turistaút.

2013. július 23., kedd

Egész napos robotolás a Téry-menedékházban

A Magas-Tátrában már javában tart a nyári turistaszezon, egyre több turistával találkozhatunk a túraútvonalakon. A hegység egyik leglátogatottabb menedékháza a Kis-Tarpataki-völgyben található Téry-menedékház, amely a legmagasabban fekvő, egész évben nyitva tartó menedékház a Tátrában. „A menedékház 2015 méter tengerszint feletti magasságban található, gyönyörű kilátással a Tátra második legmagasabb csúcsára, a Lomnici-csúcsra. További jelentős csúcsok vesznek körül minket, itt van a Szepesi-Öt-tó, és innen nem messze, a Kis-Nyereg-hágó alatt található a Kék-tó, a Tátra legmagasabban fekvő tava” – mondta el az Árvából származó Stanislav Kútnik, a menedékház egyik alkalmazottja.

2013. július 22., hétfő

Tátrai túrák előtt is fontos az akklimatizáció

Fáj a lábunk, ég a talpunk, úgy érezzük, kiköpjük a tüdőnket? A hegyekben mindez nem számít rendkívüli eseménynek. De hogyan készüljünk fel rá, hogy még a nehezebb túrákat is fájdalmak nélkül éljük túl? Hogy másnap reggel ne azt érezzük, hogy nem bírunk felkelni az ágyból? Azok, akik azt gondolják, hogy a világ legkisebb magashegységében történő túrára nem kell felkészülni, bizony nagyon tévednek. Még egy tátrai túra előtt is fontos a megfelelő felkészülés, majd a hegységben maga az akklimatizáció.

2013. július 21., vasárnap

Halálos baleset a Lengyel-Tátrában

Július 21-én, vasárnap a délutáni órákban a Zawrat közelében, a Gąsienica-Fagyott-tótól a hágóba vezető láncos úton halálos balesetet szenvedett egy turista. A hegyimentők ügyeletére 13:30-kor érkezett a bejelentés, a mentőakció 15:30-ig tartott. A Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) munkatársai a bejelentés után a mentőhelikopterrel indultak a helyszínre, és azonnal hozzáláttak a sérült ellátásához. A mentőkhöz érkezett első információk szerint a férfi túlélte az esést, állapota azonban nagyon súlyos. A sérültet már a helyszínen újra kellett éleszteni, majd ezután a zakopanei kórházba szállították, ahol belehalt a zuhanás során szerzett sérüléseibe.

Szibériai nőszirom / Iris sibirica

Javában tombol a nyár, a réteket színes virágszőnyeg borítja. A réteken, tisztásokon úgy érezhetjük magunkat, mint a legszebb virágoskertben, még a virágok is hasonlóak a kerti virágokhoz. Például a gyakran termesztett írisznek, amely a kiskertekben különböző színekben és méretben fordul elő, egészen közeli rokona megtalálható a szabad természetben – ez nem más, mint a Tátra lábainál élő szibériai nőszirom (Iris sibirica). Bár ennek virágai kisebbek, mint termesztett társaié, a kertekben élő íriszekkel történő rokonságukat még a laikus is észreveheti. Nagy, kék színű virágai már messziről vonzzák a tekintetet. Ez a növény a nedves rétek lakója, és csak néhány kisebb körzetben fordul elő. Élőhelyük a mocsaras rétek lecsapolása, a melioráció következtében folyamatosan csökken. Ezt némely helyen csak a virágok kisebb csoportja, csak néhány virágzó egyed éli túl. A leggazdagabb populáció, amelyről a cikkhez mellékelt fotó is készült, a jelzett túraútvonalakon kívül található, erdős és hasznosított mezőgazdasági területek határán. A szibériai nőszirom egyedszáma mára annyira lecsökkent, hogy ma már a törvény által védett fajok közé tartozik, egy példányának értéke 36,5 €.
Forrás és fotó: http://spravatanap.sk

2013. július 20., szombat

155 évvel ezelőtt született ifj. Divald Károly

155 évvel ezelőtt, 1858-ban született ifj. Divald Károly (1858-1924) eperjesi fényképész, aki apja, a neves Tátra-fényképész id. Divald Károly eperjesi cégét vette át 1897-ben, apja halála után. Korai, még Eperjesen kiadott, a legkorábbi Stengel-lapokhoz hasonló elrendezésű lapjait apja kliséinek felhasználásával készítette, melyek szinte kivétel nélkül kitűnő minőségű fekete-fehér felvételek. Divald Károly a céget 1903-ban Budapestre helyezte át, ahol fénynyomdát és grafikai műintézetet alapított a Kisfaludy utca 9. számú egyemeletes épületben.
Fényképészeti műtermen kívül villamos motorerővel működő gyorssajtó gépekkel berendezett első magyar fénynyomdában egyedülálló látóképes levelezőlapokat, cinkografíkai kliséket gyártottak, képes díszműveket adott ki. Divald apjával egy drezdai nyomdában sajátította el a fénynyomtatási eljárást, gyorssajtóval történő nyomtatását. A budapesti látképeket bemutató sorozatokat a legkülönbféle alakú, óriási, panoráma, sztereoszkóp kiállításban, fotográfiai úton bemásolt paszpartuval jelentette meg.

2013. július 19., péntek

Detail-Karte des Tátra Gebietes in 2 Blättern

A Nagy-Tarpataki-völgy
A térkép eredeti címe: Detail Karte des Tátra Gebietes, in 2 Blättern, 110,5x74,5 cm.
Az 1:25 000 méretarányú, 32 szelvényre hajtogatott, vászonra vont térkép ritka és becses Tátra ábrázolás, amely 1896/97-ben jelet meg. Kiadta Grill Károly cs. és kir. udv. könyvkereskedése – Herausgegeben vom K. u. K. Militär-geographischen Institute zu Wien.
A dekoratív, színes, litografált térkép domborzatcsíkozással, árnyalással, jelmagyarázattal készült. A lap jobb alsó részén látható a Tátra és környékének képe. Ennek mértéke: 1:200 000.

2013. július 18., csütörtök

Sátorozás, túrázás

Egy nagyváradi egyházi ifjúsági szervezet, a Váradifi 2012. július közepén sátorozós kirándulást szervezett a Magas-Tátrába. A szervezet a kirándulás előtt saját honlapján (www.varadifi.ro) tette közzé azokat a hasznos tudnivalókat, melyekkel tagjai felkészülését szerette volna segíteni. Az alábbi cikkben olyan gyakorlati tanácsokat olvashatunk a sátorozásról, a túrázásról, a szükséges túrafelszerelésekről, a túrázás közbeni viselkedésről, az étkezésről, az esetleges veszélyforrásokról, amely úgy gondolom, mindenkinek hasznos lehet, aki a hegyekbe indul túrázni.

2013. július 17., szerda

A Poprádi-tó

A Menguszfalvi-völgy alsó részében, 1494 méter tengerszint feletti magasságban fekszik a fenyvesek koszo­rúzta Poprádi-tó, a Tátra déli oldalának ötödik legnagyobb tava. Területe 6,88 hektár, legmélyebb pontja 17,6 méter. Ideális fekvése, könnyű megközelíthetősége a tavat a Ma­gas-Tátra egyik leglátogatottabb, leg­közkedveltebb helyévé tette. Felejthe­tetlen élmény­ben lehet része annak, aki Csorbatótól a piros jelzésű Felső turistaúton túrázva felkeresi ezt a varázslatos szép­ségű helyet. A tó partján állva a hara­goszöld színű, de a napsugárban sze­líden mosolygó víztükörben a környező csúcsok tü­körképét látjuk viszont, miközben fülünkbe visszhangzik az Omladékvölgyi-Jeges-patak vízesésének zúgása. A tó sa­játságos, vadregényes jellegét a fö­lötte magasodó Oszterva hatalmas sziklafala adja. A tó egyike a Tátra azon tavainak, amelyekbe halakat telepítettek, lefo­lyása a Poprád folyó egyik ágát ké­pezi, amely a Hincó-patakkal való egye­süléséig a Krupa-patak nevet viseli.

2013. július 16., kedd

Vigyázzunk a medvékkel a Tátrában

Óvakodjunk a medvéktől a hegyekben – figyelmeztetnek a Tátrai Nemzeti Park (TPN) szakemberei. A tátrai erdőkben ugyanis lassan érik az áfonya, amely köztudottan a medvék egyik kedvenc táplálékának számít. A természetvédők mindenkitől azt várják, aki a következő napokban hegyi túrára indul, hogy szigorúan tartsák be a tátrai turistautak használatára vonatkozó előírásokat, vagyis fokozottan ügyeljünk arra, hogy ne térjünk le a kijelölt ösvényekről. Mindez ebben az időszakban az áfonya és a szeder érése miatt lehet fokozottan veszélyes, mivel a Tátrában élő medvék csemegéjének számító gyümölcsöket bizony a medvék is előszeretettel szüretelik, ezért a csemegéért látogatják a bozótos területeket, és az erdőben járva minden pillanatban várható a felbukkanásuk kedvenc táplálékuk keresése közben.

2013. július 15., hétfő

Vandál rongálás a Halastóhoz vezető úton

Szándékos károkozással és közösség elleni nyilvános izgatással vádolták meg azt a 22 éves lengyel fiatalembert, aki július 7-én, vasárnap este három társával festékszóróval graffitiket festett fel a Halastóhoz vezető úton az úttestre, valamint az út mentén található támfalakra és nagyobb sziklatömbökre. A férfi bűnösnek vallotta magát, és önként vállalta a tettéért kiszabandó büntetést, melynek mértékét bíróság fogja megállapítani. A férfi három társát a bírósági meghallgatás után vádemelés nélkül szabadon bocsátották, mivel bebizonyosodott, hogy a négyfős társaságból csak a megvádolt 22 éves fiatalember használta a festékszóró sprayt, a többiek csak tanúi voltak a barbár tettnek.

2013. július 14., vasárnap

Tatry Tour 2013 kerékpárverseny

2013. július 27-én tizedik alkalommal rendezik meg a Tátra körüli hosszú távú kerékpáros körversenyt. A két távon, több korcsoportban kiírt verseny startja 27-én, szombaton 10.00 órakor lesz Ótátrafüreden, a 72 km-en indulók 11:00-kor, a hosszabb, 197 km-es távon indulók pedig 10:00 órakor startolnak el. A hosszabb távon indulók Csorbató (14 km), Podbanszkó (30 km), Liptóújvár (48 km), Liptószentmiklós (56 km), Zuberec (93 km) érintésével jutnak el Chochołowba (121 km), ahol átlépnek Lengyelországba. Innen Zakopane (139 km) érintésével kerekeznek át a Tátra keleti oldalára, ahol Lysza Polanán (161 km) jutnak vissza Szlovákiába. A határtól aztán Barlangliget (182 km) érintésével érkeznek meg a célba, Ótátrafüredre (197 km). A 72 km-es táv versenyzői kelet felé indulnak, Barlangligeten át érik el Lysza Polanát, ahol megfordulnak, és visszatekernek Ótátrafüredre, a célba.

2013. július 13., szombat

80 évvel ezelőtt nyílt meg a Hunfalvy-völgyi menedékház

80 évvel ezelőtt, 1933. július 16-án nyílt meg a turisták előtt a Hunfalvy-völgyi menedékház. A Tengerszem-csúcs alatt felépítendő menedékház ötlete a XIX. század végén vetődött fel először, amikor a Tátrában is sokat túrázó osztrák hegymászó, Ubald Felbinger úgy döntött, hogy 100 forintot adományoz a menedékház felépítésnek céljaira. Máriássy Ferenc földbirtokos azzal a feltétellel, hogy az építkezés nem zavarhatja meg a zergék életét, szakmai vitát javasolt a felvetésről. Ez 1893-ben történt, az építkezésre azonban nem került sor. Felbinger ekkor úgy döntött, hogy a felajánlott pénzügyi támogatást három részre szétosztva, három éven át a legsikeresebb hegyi vezetőknek ajánlja fel.

2013. július 12., péntek

140 éves az MKE túrasorozat a Tátrában – „D” jelű, családbarát túrák. 2013. augusztus 7-10.

Poduplaszki-völgy
A természetjárók, a Tátrában túrázók többsége előtt bizonyára közismert tény, hogy ebben az évben ünnepli megalapításának 140. évfordulóját a Magyarországi Kárpátegyesület (MKE), amely hazánkban az első, a világon pedig a hetedik turistaegyesületként 1873. augusztus 10-én alakult meg Ótátrafüreden. Az évfordulóhoz kapcsolódóan az 1992-ben újjáalakult Magyarországi Kárpát Egyesület 2013. augusztus 7. és 10. között négynapos túrasorozatot szervez a Magas-Tátrában, „140 éves a Magyarországi Kárpát Egyesület emléktúra” elnevezéssel. A szervezők minden napra négy, egy-egy „A”, „B”, „C”, és „D” nehézségű túrát terveznek. Az „A” és „B” nehézségű túrák közül az egyik túra hosszú gyalogos túra lesz, amely magashegyi hágókon vezet keresztül. A másik erősnek mondható túra valamelyik, a turisták által is szabadon mászható hegycsúcsra vezet fel. Az „A” és „B” nehézségű túrákon a résztvevők alsó korhatára 16 év.
Minden napra terveznek egy közepesen nehéz, „C” nehézségű túrát, amelyik az egyik hosszú túra rövidített változata lesz. Ezen gyerekek csak szülői kísérettel vehetnek részt, az alsó korhatár 12 év. Ugyancsak minden napra terveznek ezeken kívül egy 4-5 kilométer hosszú, gyermekes, család-barát, sétálós kirándulást, ez lesz a „D” nehézségű túra.

2013. július 11., csütörtök

Ótátrafüred – Nagyszalóki-csúcs

Ótátrafüred (1010 m) – a kék jelzésen a felső turistaút elérése (1356 m, 1:00 ó) – Miksa-magaslat (1550 m) – Csorbás-gerinc – Király-orr (2272 m) – Nagyszalóki-csúcs (2452 m, 4:15 ó). Vissza ugyanezen az útvonalon 3:50 óra. Teljes idő: 9:05 óra.

Ótátrafüredről a kék jelzésen indulunk észak felé. Az erdei út hamarosan balra fordul, és mérsékelten emelkedik felfelé. Elhaladunk az Öt-forrás közelében, majd elérjük a piros jelzésű Felső turistautat. Az erdőben vezető keskeny ösvényen jobbról elhaladunk a tarajkai sípálya felső része felett, majd néhány perc múlva a Miksa-magaslat kilátójánál találjuk magunkat. A kilátóból balra indulunk tovább eleinte a törpefenyőben, majd nyílt terepen a déli hegyoldal szerpentinjein, majd később a Nagyszalóki-csúcs előorma, a Király-orr alatt. A Király-orrot jobbról kerüljük meg, majd további szerpentineken érjük el a Nagyszalóki-csúcsot.

2013. július 10., szerda

Menguszfalvi-völgy – Magas-Tátra

A Menguszfalvi-völgy. Fotó: ephoto.sk
A 8 km. hosszú, déli irányban nyitott Menguszfalvi-völgy (Mengusovská dolina) a Magas-Tátra déli részének egyik legnagyobb és legszebb völgye. A Poprádi-gerinc (Popradský hrebeň) a fővölgyet két jelentős völgyre osztja: keletre található az Omladék-völgy (Zlomisková dolna), amely felső részén további két kisebb, északi irányú völgyre, a Ruman-völgyecskére (Rumanova dolina) és a Sárkány-tavi-völgyre (Dračia dolinka) nyílik. A fővölgy északi része szintén két katlanra nyílik, ezek a Békás-tavi-völgy (Žabia dolina) és a Hincó-tavi-katlan (Hincova kotlina). A hatalmas sziklafalakkal határolt fővölgyet keleti oldalán a Koncsiszta (Končistá) gerince választja el a Batizfalvi-völgytől (Batizovská dolina), észak-északkeleti részén pedig a Tátra főgerincének egy része a Poduplaszki-völgytől (Bielovodská dolina) és a lengyel oldalon fekvő Halastavi-völgytől (Dolina Rybiego potoku). Nyugaton a Hincó-völgytől (Hlinská dolina) és a Malpomapataki-völgytől (Mliynická dolina) a Kriván-szárnyvonulat főtengelye, illetve az ebből elágazó Bástya-gerinc (Hrebeň Bášt) határolja.

2013. július 9., kedd

A Téry-menedékház

A Téry-menedékház a legmagasabban fekvő, egész évben nyitva tartó menedékház a Magas-Tátrában, de téli időszakban a lavinaveszély miatt fokozottan ügyelni kell a házhoz vezető túra során. A ház meglátogatása a nehéz túrák sorába tartozik, ezért csak megfelelő fizikai erőállapotban lévőknek ajánlott ez a túra. A menedékház megközelítésének ideális útvonala Ótátrafüredről a zöld jelzésen eljutni a Tarajkára, onnan a piros jelzésű Felső turistaúton a Zamkovszky-menedékházig, majd onnan ismét a zöld jelzésen a Téry-menedékházig. Ez az útvonal normál tempóban kb. 3 és fél órát vesz igénybe. Igényesebb megközelítési útvonal a nyári szezonban használható, Javorináról induló, a Kis-Nyereg-hágón át vezető zöld jelzésű turistaút, ennek menetideje normál tempóban 5 óra 20 perc.

2013. július 8., hétfő

Női hegyi vezető a Tátrában

A tátrai csúcsokra nem csak férfi vezetővel lehet feljutni, hanem immár 18 éve egy bájos hölgy vezetésével is csúcshódításra indulhatunk. A Tátrában egyetlen nő dolgozik hegyi vezetőként, ő pedig nem más, mint a 49 éves Zofia Bachleda. Lengyelországból származik, de úgy ismeri a Tátra szlovák oldalának völgyeit és csúcsait, akár a tenyerét. A turisták havonta több alkalommal is igénybe veszik őt tátrai túráik során. „Amikor kicsi voltam, sok könyvet olvastam a hegyekről és a Tátráról, melytől teljesen le voltam nyűgözve. Amikor 16 éves lettem, azonnal beiratkoztam egy hegymászó tanfolyamra. Emlékszem, hogy az ehhez szükséges szülői hozzájárulást én magam írtam alá” – emlékszik a mosolygós szőke hölgy, aki tagja a Hegyi Vezetők Szövetsége Nemzetközi Uniójának, (UIMLA), Szlovákiában pedig a Himalaya Club tagjaként lehet igénybe venni a szolgáltatásait.

2013. július 7., vasárnap

Gömbös kosbor / Traunsteinera globosa

A kosborfélék (Orchideaceae) családjába tartozó, 20-60 cm magasságúra megnövő gömbös kosbor május és július között nyílik. Fürtös virágzata a nyílás kezdetén kissé csúcsos, majd gömbölyű, tömött virágzatot alkot, halvány rózsaszínű. A mézajak rövid, 3 karéjú, vörösen pettyes. A külső lepellevelek bunkószerűen kiszélesednek,  alsó levelei hosszúkás-lándzsásak, kihegyezettek. Hegyi rétek, kaszálók, lejtők lakója, 1200-1800 m között, alatta szórványosan. Főleg meszes, de ritkán sziklás talajon is előfordul. A gömbös kosbor Magyarországon fokozottan védett növény, természetvédelmi értéke 100.000 forint.

2013. július 6., szombat

160 évvel ezelőtt született Csontváry Kosztka Tivadar

Csontváry: Nagy Tarpatak völgye a Tátrában
160 évvel ezelőtt, 1853. július 5-én a Sáros vármegyében található Kisszebenben született az egyik legnevesebb magyar festő, Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919). Ifjúkorában gyógyszerészsegéd volt Iglón, és csak viszonylag későn, negyvenes éveiben, a természet tanulmányozása révén érett festővé. Ifjúkorának nagy élménye volt a Tátra – itt gyógyult fel egyetemistaként szerzett betegségéből, itt érte az isteni megvilágosodás, s itt kezdett el rajzolni is. Amikor 1880. október 13-án egy mitikus belső hang a festőpályára kényszerítette, már a megalkotandó nagy mű igézetében élt.

2013. július 5., péntek

A Felkai-völgy turistaútjának építői

1887-ben alakult meg a Magyarországi Kárpátegyesület Sziléziai Osztálya. A Boroszlóban (németül Breslau, ma Wrocław) székelő osztály tagjai jórészt külföldiek, porosz-sziléziai németek voltak. Ezeknek a természetsze­rető embereknek a Magas-Tátra volt a legközelebbi magashegység, és mind építő (Sziléziai-ház, a Felkai-völgy és környékének útjai), mind hegymászó, mind pedig irodalmi munkáikkal fontos szerepet játszottak a Magas-Tátra népszerűsítésében. A Felkai-völgyben, a Felkai-Hosszú-tó mellett, a Lengyel-nyeregre vezető turistaút jobb oldalán, egy sziklára felerősítve a mai napig egy nagy méretű emléktábla őrzi a Magas-Tátra első igazi magashegyi turistaútját megépítők emlékét, az alábbi felirattal:
SCHLESIER WEG.
ERBAUT VON DER
SEKTION SCHLESIEN
U. K. V.
IM JAHRE 1893.

Forrás: Tátrai túrák

2013. július 4., csütörtök

Légtorna a szurdokok paradicsomában

A fura nevű helyről először a raxi ferrata túrán hallottam Beától, Konyi feleségétől, aki arra a kérdésre, hogy hova vihetném a hazai kalandparkokba már beleunt fiúkat, rögtön rávágta: a Szlovák Paradicsomba. Az milyen? – kérdeztem, mire közölte, hogy szorozzam fel a Rám-szakadékot tízzel, akkor közel járok hozzá. A javaslat bejött, azóta ötször voltunk ott, legutóbb a legkisebb, hét éves fiam is velünk jött. Azóta gyakori rémálmom, hogy a függőhíd közepén állok, egyik fiam az egyik végén akar leesni, a másik a másik végén, én pedig moccanni sem tudok. Ennek ellenére megyünk még egy párszor.
Mivel több szurdokban már többször is voltunk (az aktuálisan felnövő gyerek szerint), két részre bontom a túrákat: a kihagyhatatlan, alap- vagy mondhatni must see utakra, valamint a combosabb, haladó fokú túrákra. Az előbbieket írom le most, ezek egy átlagos (nem túlsúlyos és nem tériszonyos) felnőttnek vagy 8-10 éves gyereknek nem jelenthetnek problémát.

2013. július 3., szerda

A Gerlachfalvi-csúcs mászóútja

A Magas-Tátra legmagasabb csúcsa, a Gerlachfalvi-csúcs egy, a főgerincből délkeleti irányban elágazó mellékgerincen található. Északi szomszédja a Hátsó-Gerlachfalvi-csúcs, amelytől a Tetmajer-horhos választja el. A gerinc dél felé a Kis-Gerlachfalvi-csúcs felé folytatódik, amelyből aztán kettényílik, kialakítva így a Gerlachfalvi-katlant. A csúcs két nagy völgy, a Felkai-és a Batizfalvi-völgy fölött emelkedik. A Gerlachfalvi-csúcs egyrészt magassága, másrészt szép kilátása, valamint könnyű megközelíthetősége miatt rendkívül népszerű a hegymászók körében. A legnépszerűbb felmeneti útvonal a Felkai-völgyből a Gerlachfalvi-próbán át vezet, a lemenetel pedig a Batizfalvi-völgy felé a Batizfalvi-próbán át történik, amely nem más, mint hágcsókkal és láncokkal biztosított sziklafal.

Felmenet a Felkai-próbán keresztül:
Idő: 4 óra
Nehézsége: felmenet a meredek, sziklás hegyoldalon. Jó lépések és fogások, de néha szükség van erős kézre. Az útvonalon vannak erősen kitett helyek illetve nehezebb szakaszok (nedves kémények, stb.). A lépések és fogások nem mindig ideálisak.

2013. július 2., kedd

Az újszülött zergék száma fedezi a téli veszteséget

Június 18-án a Tátrai Nemzeti Park Igazgatóság (Správa TANAPu), a Tátrai Nemzeti Park Állami Erdészet (Štátne lesy TANAPu), valamint a lengyelországi Tátrai Nemzeti Park (TPN) munkatársai, ahogy minden évben, ezúttal is elvégezték a zergeállomány számlálását a Tátra teljes területén. A zergeszámlálás fő célja a tavasszal született zergék számának megállapítása volt. A hosszú tél és a sok hó miatt a zergék rendkívül nehéz időszakon vannak túl, a tél során több állat elpusztulását rögzítették, melyek vagy lavinában vesztették életüket, vagy pedig ragadozók zsákmányává váltak.
A kedvezőtlen körülmények ellenére úgy tűnik, a zergeállomány döntő többsége szerencsésen túlélte a telet. A zergeszámlálás adatai szerint a Tátra teljes területén jelenleg 963 zerge él, ebből a szlovák oldalon 690 (ebből a Liptói-Tátrában 129), a lengyel oldalon pedig 273 egyedet számoltak össze. Ez a szám a szakértők szerint az állomány stabilizálódására mutat, hiszen 2011 óta hasonló nagyságrendű állományt számolnak össze a hegységben.

2013. július 1., hétfő

Nem zárják le a Sas utat (Orla Perć)

Ez a legveszélyesebb turistaút a Lengyel-Tátrában. 2012-ben öt ember vesztette életét az útvonalon, és a Sas út az idei nyári magashegyi turistaszezon kezdetén is túl nagy kihívást jelentett egy turistának, kirándulása tragikus véget ért. A Tátrai Nemzeti Park (TPN) tisztában van azzal, hogy milyen nehézségei vannak az útvonalnak, mégsem szeretnék korlátozni az útvonal használatát. „Hacsak nem érkezik hozzánk erre irányuló kérelem, nem várható a Sas úthoz való hozzáférés korlátozása” – mondta Zbigniew Krzan, a TPN igazgatóhelyettese. „Erre irányuló kérelem esetén megvizsgáljuk a helyzetet, addig azonban nem tervezünk változtatást” – tette hozzá.
A Sas út 1906-ban történt megnyitása óta több mint 100 ember vesztette életét ezen a turistaúton. Ennek ellenére a TPN nem tervezi, hogy korlátozza a turistaút használatát. „Nem fogjuk lezárni a Sas utat, mert akkor lezárhatnánk más veszélyes útvonalakat is. A következő lépésként pedig talán le kellene zárni a Giewontot. Nem zárhatjuk le a Tátrát. Az országos közlekedési útvonalak több kereszteződése sokkal veszélyesebb ennél” – mondta Krzan.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...