2013. május 31., péntek

Nem fizetnek a turisták a mentésért

Bajban vannak a szlovák hegyi mentők, mert az általuk kimentett turisták nem fizetik ki időben, sőt sokan egyáltalán nem állják a mentés költségeit. Szlovákia területének nagy részét hegyek borítják, így szinte mindenhol vannak hegyi mentők, akikre különösen a Magas-Tátrában és az Alacsony-Tátra magasabb csúcsain van szükség. Mennek is és mentenek is, ha hívják őket, de mindez persze pénzbe kerül, amit utólag vagy a biztosítónak, illetve amennyiben az érintettnek nem volt biztosítása, akkor magának a bajba jutottnak kellene kifizetnie. A mentettek között azonban van olyan, aki évek óta nem fizette ki a mentést. A Hegyi Mentőszolgálat (HZS) több tucat számlát már évek óta nem tud behajtani és ezek csak a régóta tartozó kirándulók. A szlovák kormány most úgy döntött, hogy törvényi szinten próbálja megoldani a problémát. A tervek szerint a kirándulóknak a mentés után azonnal ki kellene fizetni a költségeket, emellett pedig létrehoznak egy állami szervezetet, amely csak ezeknek a pénzeknek a beszedésével foglalkozik és, ha kell megpróbálja kikérni a turisták adatait az anyaországtól. Az erről szóló törvénymódosítás tárcaközi véleményező eljárásban van.

2013. május 30., csütörtök

Három-forrás – Fenyves-tavi-völgy

Alsó-Fenyves-tó; Fotó: fotopb.sk
Három-forrás (1141 m) – a kék jelzésen Kis-hát alatti kereszteződés (1104 m, 0:30 ó) – jelzés nélküli elágazás az Alsó-Nefcer-vízeséshez (1160 m) – a zöld jelzés elágazása a Hincó-völgy torkolatánál (1411 m, 2:30 ó) – a piros jelzés elágazása a Kolbenheyer-völgy torkolatánál (1490 m, 0:15 ó) – a piros jelzésen Alsó-Fenyves-tó (1674 m, 1:00 ó). Vissza ugyanezen az útvonalon 4:00 óra. Teljes menetidő 8:15 óra.

2013. május 29., szerda

Zsári-völgy – Liptói-Tátra

A Zsári-völgy felső része, jobbra a Placslivó
A Zsári-völgy (Žiarska dolina) a Liptói-Tátra déli oldalának talán legnépszerűbb völgye, amely a Baranyec (Baranec) és a Ráztoka gerincei között fekszik. A 7 km. hosszúságú völgy a Liptói-Tátra egyik leglátogatottabb területe. Fekvésének és jó megközelíthetőségének köszönhetően ez a völgy megfelelő célpont akár könnyű félnapos túrákra, gyermekekkel történő családi kirándulásokra, télen pedig hótalpas vagy sítúrákra. Fontos tudni azonban, hogy téli körülmények (firnes hó, jeges felületek) között megfelelő felszerelés szükséges a völgyben történő túrához. A völgy középső részén található a Liptói-Tátra déli oldalának egyetlen menedékháza, a Zsári menedékház (Žiarská chata, 1325 m). A menedékház közelében népszerű sípályát is találhatunk, egykori sífelvonóval (ennek működéséről nincs hiteles információm – a szerk.). A menedékházat Zsár (Žiar) község felől érkezve a Zsári-völgy autóbuszmegállóhelytől (parkoló) induló kék jelzésű turistaúton érhetjük el, kb. 1:30 óra alatt. Ez az idő azonban normál nyári körülmények között mért túraidő, télen a hó mennyiségének és minőségének függvényében ez jelentősen változhat!

2013. május 28., kedd

Menedékházak egykor és ma

A Majláth-menedékház a Poprádi-tónál
A Magas-Tátra mai viszonyaihoz, a róla alkotott képhez ma már szervesen hozzá tartoznak a magashegyi menedékházak. Ezek eredetét és történelmét szeretném bemutatni a következő sorokkal. A menedékházak hosszú, gyakran gyötrelmes fejlődési folyamaton mentek keresztül, amíg elérték mai állapotukat. Jelenleg elsősorban turisztikai és üdülési célokat szolgálnak, és többé-kevésbé turisztikai látnivalóvá váltak. Ma már el sem tudjuk képzelni a menedékházakat gondnok és kiszolgáló személyzet nélkül, akik lehetővé teszik számunkra, hogy túra előtt igyunk egy csésze forró teát, vagy valami erőset, túra után pedig valami frissítőt. Egyes házak idővel annyira megnőttek, hogy ma már hegyi szállóknak nevezzük őket. Nézzük, hogyan jutottunk el idáig.

2013. május 27., hétfő

Összegyűjtik a téli útjelző póznákat

A hóval együtt ezekben a hetekben fokozatosan eltűnnek a tátrai völgyekből a téli útjelző póznák is. A turistautak nyomvonaláról közel 1000 darab oszlopot gyűjtenek össze és raknak el a következő téli szezonra a Tátrai Nemzeti Park Állami Erdészetének (Štátne lesy TANAPu) munkatársai. Ezután a turisták ismét csak a turistautak nyári nyomvonalán közlekedhetnek. Az oszlopok csak azokon a helyeken maradnak kinn, ahol a turistaút nyári nyomvonala megegyezik a télivel, de a fákra festett jelzések eltűntek a szélvihar vagy a szúkárok nyomán elpusztult fákkal együtt.
Az alpesi környezetben évente mintegy 95 km jelzett turistaúton közlekedhetnek a turisták. A karókkal jelzett útvonalak hossza változó, elsősorban a hótakaró mennyiségétől függ. Karókkal jelzik az út nyomvonalát az össze menedékházhoz, amely a téli időszakban is nyitva tart. Ez azt jelenti, hogy a Hunfalvy-völgyi menedékházat kivéve valamennyi tátrai menedékházhoz biztonsággal eljuthatunk a karókat követve. Ugyancsak karók jelzik télen az utat a völgyek azon pontjáig, ameddig a téli zárlat idején eljuthatunk, valamint azokon az útszakaszokon, ahol időközben kipusztult az erdő.

2013. május 26., vasárnap

2013. május 25., szombat

165 éve született Forberger Vilmos

165 évvel ezelőtt, 1848. május 28-án született Forberger Vilmos (1848-1928) festő-grafikus, 1882-től a lőcsei gimnázium rajztanára, aki Dénes Ferenc tátrai túráinak kísérőjeként testközelből ismerhette meg a sziklabércek világát. Mint a Magyarországi Kárpátegyesület aktív tagja, képeivel is próbálta propagálni az abban az időben egyre ismertebbé váló hegységet. Az 1880-1900 között több tátrai panorámaképet rajzolt, ill. festett: Késmárk, Poprád, Liptóújvár, Lucsivna felől, sőt a Tengerszem-csúcsról is. E képek reprodukciói az MKE Évkönyvek mellékleteként jelentek meg. Tátrai tájképei sok éven keresztül több folyóiratban is megjelentek. Több akvarell és olajfestmény festője, pl. a Tátra-csúcs a Menguszfalvi-völgyből, Tátrai panoráma Lőcséről. Ótátrafüred látképét 1927-ben C. Lichtig cége egy képeslapon is felhasználta. 1922-ben az MKE tiszteletbeli tagjává választotta.
Forrás: http://www.fsz.bme.hu; Tátrai túrák

2013. május 24., péntek

Pallas Nagy Lexikona – Tátra

A Pallas Nagy Lexikona az első önálló, nem fordításon alapuló magyar nagylexikon, a XIX.-XX. század fordulójának kétségkívül egyik legnagyobb alkotása. A Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. adta ki 1893 és 1897 között 16 kötetben. A kor szinte egész magyar tudományos életét reprezentálta a több mint 300 fős szerzői gárda, szócikkek sokaságát írta pl. Alexander Bernát, Bánki Donát, Cholnoki Jenő, Eötvös Loránd stb. A mintegy 150.000 szócikkben sikerült összefoglalni a korabeli tudomány színvonalán az akkori ismeretek összességét. A Pallast 1911-ben megvette a Révai Testvérek Rt., majd némileg korszerűsítve az 1920-as, 1930-as évek népszerű családi lexikonjává tette. 1998-ban a teljes művet (képekkel együtt) számítógépre rögzítették, a digitalizált szöveget a Magyar Elektronikus Könyvtár később megvásárolta és az interneten is elérhetővé tette. Lássuk, mit írtak ebben a nagy jelentőségű tudományos munkában hazánk legmagasabb hegységéről, a Magas-Tátráról (eredeti helyesírással, valamint azzal a kitétellel, hogy azok az esetleges tárgyi tévedések, amelyeket a lexikon eredeti szerzői vétettek, természetesen nem lettek módosítva):

2013. május 23., csütörtök

A Tengerszem-csúcsra lengyel oldalról

Egy szép szeptemberi napon ismét északról, vagyis a nehezebb úton indultunk el a Tengerszem-csúcsra. Julcsival, Katával és Tibivel vágtunk neki, és energiakímélés céljából ezúttal a Halastóhoz vezető aszfaltút helyett a lovaskocsikat választottuk, időt és energiát spórolva ezzel. Szinte már nyitáskor, nem sokkal 7 óra után megvettük a belépőinket a Bialkai-szénégető (Palenica Białczańska) parkolójában, abban reménykedve, hogy az első lovaskocsik valamelyikével útnak indulhatunk. Ez nagyjából így is lett, attól eltekintve, hogy a kocsi viszonylag nehezen telt meg, de 7:25-kor így is nekivágtunk az útnak. Egy órás zötykölődés után érkeztünk meg a Hajfű-tisztásra (Włosenica), ahonnan még majdnem 2 km-es aszfaltgyaloglás várt ránk a Halastóig (Morskie Oko). Itt egy rövid pihenő, és pontban 9 órakor nekivágtunk a tavat jobbról megkerülő piros jelzésű turistaútnak.

2013. május 22., szerda

A Liliom-hágó egykori turistaútja

Az egykori turistaút a Retesz-hágóból. Fotó: Dr.Morcz
Egykori turistautak után nyomozásunk következő helyszíne a Magas- és a Liptói- (lengyel oldalon a Nyugati-) Tátra határát képező Liliom-hágó. Mint köztudott, ebbe a hágóba napjainkban a Vadorzó-hágóhoz és a Chałubiński-kapuhoz hasonlóan csak lengyel oldalról vezet jelzett turistaút. Az előző két hágóhoz hasonlóan azonban néhány évtizeddel ezelőtt a déli oldalról is fel lehetett jutni ebbe a hágóba.

2013. május 21., kedd

Eltűnt és lezuhant turisták a Tengerszem-csúcson

Vasárnap reggel a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) helikopterét is igénybe kellett venni annak a nőnek a kereséséhez, aki még szombat este nem tért vissza a szállására a Tengerszem-csúcsra tett magányos túrája után. Az eltűnt turista holttestét végül vasárnap reggel, a turistaút ún. „kamienia” nevű részének közelében találták meg. A 46 éves nő szombaton reggel egyedül indult a Tengerszem-csúcsra. Keresése szombaton egész éjjel folyt, majd vasárnap reggel a helikopter segítségével folytatódott, a holttestet végül a szintén a csúcsra tartó turisták találták meg vasárnap a reggeli órákban a Tengerszemtől a csúcsra vezető útvonal alsó részén. A nő valószínűleg megcsúszott a meredek, havas emelkedőn, és nagy magasságból lezuhant.

Sok áldozatot szedett a hosszú tél a zergék között

Az elmúlt télen szokatlanul sok, eddig 20 elpusztult zerge tetemét találták meg a Tátrai Nemzeti Park Állami Erdészetének (TANAP) munkatársai. „A boncolások azt mutatták, hogy pusztulásukat hiúztámadás, nagy magasságból történő lezuhanás, illetve a téli körülmények által okozott kimerültség okozta” – mondta el Jozef Hybler, a TANAP zoológusa. Az elmúlt télen bőséges volt a hó a Tátrában, valószínűleg ennek is köszönhető, hogy a zergék sokkal alacsonyabban fekvő területekre húzódtak, mint általában. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy az egyik elhullott zerge tetemét a Poprádi-tó villamos vasúti megállóhely közelében találták meg. „A zergének ez rendkívül alacsony magasságnak számít. Tátrai zergével általában nem találkozunk az erdőzónában. Valószínűleg egy fenevad elől menekült ilyen mélyen az erdőbe” – tette hozzá Hybler. Ilyen esetre még azok az erdészek sem emlékeznek, akik már több mint 30 éve járják a Tátrát.

2013. május 20., hétfő

Útban a Poprádi tó felé

Útban a Poprádi tó felé
Turistaság és Alpinizmus kiadása, 1910 körül.
Dr. Csepcsányi Tibor fotója
Forrás: vatera.hu

2013. május 19., vasárnap

Aranyásók, kincskeresők a Tátrában

Az emberek még néhány száz évvel ezelőtt is különös, titokzatos világot kép­zeltek a magas hegyekbe, s nem is igen merészkedtek fel ebbe a számukra sejtel­mes, babonákkal teli világba. Hitük szerint sárkányok, óriások, törpék őriztek ott hatalmas kincseket, kő- és hólavinákat zúdítva a kincskeresőkre. Mások az Istenek lakóhelyének tartották a hegyeket, ahol szent cselekmények történnek. De a vador­zók és a csempészek feljebb merészkedtek a hegyek közé, s a legendák megkop­tak, később már csak az aranyérc-hegyekről szóltak. A pásztorok és a zergevadá­szok voltak az elsők, akik feljártak a hegyek közé, és a környékbeli falvak tanítóival együtt a későbbiek során is nagy szerepet játszottak a tátrai csúcsok megmászá­sában, feltárásában. Az ő elbeszéléseik után egyre többen kaptak kedvet a hegyek világának megismeréséhez.
A XVI. század második felétől kezdődően megjelentek a Tátra látogatói között a kincskeresők, az aranyásók. Ezek a hiszékeny emberek hitelt adtak a Tátráról szóló mondáknak, és hónapokat töltve a hegyek között összegyűjtötték a színes és csil­logó köveket. A hegység gazdagságáról szóló különböző szóbeszédek mellett állí­tólag közkézen forgott egy könyvecske is, amely a Tátra kincseit ismertette meg az olvasóval. A megtalálni vélt hatalmas kincsek keresése sok kalandort hozott a hegységbe.

2013. május 18., szombat

105 évvel ezelőtt hunyt el Weber Sámuel

105 évvel ezelőtt, 1908. május 18-án hunyt el Weber Sámuel (1835-1908) szepesbélai evangélikus lelkipásztor, az egyik legkiemelkedőbb szepességi történelemkutató, aki 1876 és 1908 között számtalan kiadvánnyal járult hozzá a Tátra vidékének népszerűsítéséhez. Nagy részletességgel tárta fel a Tátra múltját, alapos kutatásokat végzett a hegység mondavilágával, nevezéktanával és bányászatával kapcsolatban is. Részt vett a Magyarországi Kárpátegyesület megalapításában, melyben több fontos tisztséget is betöltött (többek között 1873-tól választmányi tag, 1895-1903 között a központi választmányi tagja, a Múzeum növénytani szakvezetője, 1901-ben az MKE tiszteletbeli tagjává választotta). A Magas-Tátra kiváló ismerője volt, szóban és írásban igyekezett népszerűsíteni a hegységet. Meghatározó érdemei voltak Barlangliget megalapításában. Szepes vármegye, a városok és a Tátra múltjának alapos feltárója, a Tátra nevezéktanának, feltárástörténetének, bányászatának és mondavilágának jeles ismertetője, kultúrtörténeti adatainak regisztrálója és feldolgozója.

2013. május 17., péntek

„Valóságshow” kezdődik a Lengyel-Tátrában

A Lengyel-Tátrában hamarosan megvalósul az első „tátrai valóságshow”, a környezetvédők ugyanis kamerákat helyeznek el a nemzeti parkban. Ezután videokamerák helyettesítik majd a tátrai számlálóbiztosokat a hegység lengyel oldalán, így megszűnik a turistaösvények látogatóinak hagyományos számlálása. A környezetvédők a kameráknak köszönhetően tájékozódhatnak a túrázók számáról és a turisták viselkedése sem marad titokban. Az illetékesek könnyen nyakon csíphetik majd azokat, akik nem a kijelölt utakon haladnak, hanem veszélyes szakaszokon próbálják útjukat rövidíteni, ez ugyanis minden évben számos baleset oka.

2013. május 16., csütörtök

Podbanszkó – Csendes-völgy – Száraz-hágó

Podbanszkó (950 m) – a sárga jelzésen Csendes-völgy elágazás (983 m) – a Toman-völgybe vezető egykori turistaút elágazása (1164 m, 3:15 ó) – a piros jelzés elágazás a Gáspár-csúcs alatt (1265 m, 0:45 ó) – Száraz-hágó (1949 m, 2:00 ó). Vissza ugyanezen az útvonalon 5:00 óra. Teljes menetidő 11:00 óra.

A parkolóból a Béla-patak hídján átkelve balra indulunk, majd a zöld jelzésű turistaút elágazásától továbbra is a sárga jelzésen megyünk tovább az aszfaltozott úton, jelentős emelkedés nélkül a Csendes-völgy mélyén, egykor gyönyörű, mára azonban a szúkárok miatt erősen károsodott erdei környezetben. Jobb oldalon a Liptói-Kereszt-hegy kiterjesztett nyúlványai láthatók számos völggyel és vályúval. Elérjük a Toman-völgybe vezető, 2008-ban lezárt turistaút elágazását, majd egyre szebb panoráma nyílik az előttünk északnyugati irányban magasodó Vörös-hegyek csoportjára.

2013. május 15., szerda

A Giewont

Zarándoklat a Giewontra - Fotó: polskalokalna.pl
A Giewont (1894 m) jellegzetes mészkőgerince a Nyugati-Tátra erdős dombjai fölé emelkedik, Zakopanéval éppen szemben. A mészkőgerinc a Tátra főgerincéből a Vörös-hegyek (Czerwone Wierchy) keleti végpontját jelentő Konrád-púpból (Kondracka Kopa) elágazó gerinc északi lezárása. A csúcsot olyan jelentős völgyek veszik körül, mint a Konrád-völgy (Dolina Kondratowa), a Palánkos-völgy (Dolina Strążyska) és a Kis-réti-völgy (Dolina Małej Łąki). Ezeken kívül több kisebb völgy és vályú is felfut a gerinc alá, mint p. a Fakanál-vályú (Warzecha), a Kis-völgy (Dolinka Mała) és a Bánya-völgy (Dolinka do Bani), melyeket szinte teljesen elhomályosít a masszívum lenyűgöző északi fala.

2013. május 14., kedd

Öngyilkosság a Szlovák Paradicsomban

Május 14-én a déli órákban a Szlovák Paradicsomban találták meg a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) munkatársai annak a 28 éves iglói férfinak a holttestét, akinek eltűnését egy nappal korábban jelentették be a hozzátartozói. Mivel az eltűnésről szóló információk meglehetősen homályosak voltak, a hegyimentők főleg arra a területre összpontosították a kutatást, ahol utoljára észlelték az eltűnt férfi telefonjának jelét. Ma reggel 13 hegyimentő és 6 kutya indult az eltűnt keresésére, akit végül is a kutyák találtak meg a sűrű erdőben a nemzeti park keleti részén, az Iglófüred (Novoveská Huta) közelében található Gretla elágazás (Gretľa) körzetében. A férfi megtalálásakor már nem mutatott életjelet. Halálának oka valószínűleg öngyilkosság lehetett, pontosabbat csak a boncolás után lehet majd tudni. A hegyimentők a holttestet Iglófüreden adták át a temetkezési szolgáltatónak.
Forrás és fotó: http://www.hzs.sk

Nem enged a Tátrai Nemzeti Park (TPN)

Határozott „Nem”! Ezt mondta a Tátrai Nemzeti Park (TPN) arra az ötletre, hogy a nyári szezonban is működtessék a Gąsienica-völgyből a Gáspár-csúcsra közlekedő, nemrégiben teljesen felújított, modern ülőszékes felvonót. A télen oly népszerű felvonóval 1 óra alatt csaknem 2500 személyt tudnak felvinni a főgerincre. A felvonót működtető Lengyel Kötélvasutak (PKL) vetette fel az ötletet, hogy nyáron is közlekedhetne ez a felvonó, a TPN azonban határozottan ellenzi a tervet.

2013. május 13., hétfő

Járhatatlan a Szlovák Paradicsom egy része

Elkezdődött a nyári turisztikai szezon a Szlovák Paradicsomban. A szokatlanul hosszú és kemény tél során járhatatlanná vált a Szlovák Paradicsom több sűrűn látogatott turistaösvénye. A nemzeti park egyik legszebb részét, a Nagy Sólyom szurdokvölgyet (Veľký Sokol) azonban le kellett zárni, a tél folyamán lezúdult lavinák ugyanis járhatatlanná tettek több turistaösvényt. Megtisztításuk nem kis munka lesz. Rengeteg kidőlt fát kell eltávolítani, valamint meg kell javítani az eltört létrákat is, amelyek lehetővé teszik a jelentős szintkülönbségek legyőzését. A Nagy Sólyom megnyitására az említett problémák miatt néhány hetet még várni kell. A többi szurdokban megkezdődtek a helyreállítási munkálatok. A turisták a hegyimentők honlapján tájékozódhatnak az aktuális helyzetről.

2013. május 12., vasárnap

Elhagyott kutyát találtak a Barát-völgy közelében

Május 4-én egy elhagyott kutyát találtak a Halastótól a Liptói-határhegyre vezető turistaúton, a Barát-völgy küszöbe alatt, kb. 1880 méter magasságban. Megtalálói szerint a törpefenyők között megbújt kutya nagyon barátságos volt, kereste a kapcsolatot az emberekkel. A turisták a kutyát lehozták a hegyről, ezzel minden bizonnyal megmentve annak életét, és a Halastavi menedékházban megtudták, hogy előző napon csavargott el gazdáitól. „Sajnos nem volt rajta nyakörv, és semmilyen más jelölés sem, ami a gazdájára utalt volna” – mondta el a kutyát megtaláló turista. Mivel nem sikerült megtalálni a kutya gazdáját, ezért jelenleg a nowy targi állatmenhelyen várja gazdája jelentkezését.
Nem ez volt az első alkalom, hogy elveszett kutyát találtak a hegyekben, néhány évvel ezelőtt a Zawratra vezető turistaúton találtak elkóborolt kutyát. A kutyák azonban fenyegetést jelentenek a Tátra élővilágára, ezért a Lengyel-Tátrában tilos kutyát bevinni a nemzeti park területére.

2013. május 11., szombat

Két holttestet találtak egy nap alatt a Lengyel-Tátrában

Egy nap leforgása alatt két embernek az olvadó hó miatt felszínre került  földi maradványait találták meg a Lengyel-Tátrában túrázók.  A Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) munkatársai hozták le a hegyről azt a holttestet, akit ma találtak meg a hegyekben. Egyelőre nem ismertek a hátborzongató felfedezés pontos körülményei. „Egyelőre csak azt tudom megerősíteni, hogy a Tátrában a Sárga-hegy (Żółta Turnia) közelében, a turistaút nyomvonalától távol találtak egy holttestet. Jelenleg csak annyi állapítható meg, hogy nem egy közelmúltban történt baleset érintettjéről van szó” – mondta el a zakopanei rendőrség helyettes szóvivője.

160 éve született Antonia Englisch

160 évvel ezelőtt, 1853. május 12-én született Krakkóban a lengyel Antonia Englisch (1853-1940), aki fia, Karol Englisch (1881-1945) társaságában számos, addig megmászatlan csúcsot hódított meg, legtöbbször id. Hunsdorfer János vagy fia, ifj. Hunsdorfer János vezetésével. 1878-at követően a család Károly fiukkal több éven keresztül Ótátrafüreden nyaralt, ekkor kísérte el Englisch Antonina fiát Karolt tátrai túráin. Az első feljegyzett túrájuk 1896-ban volt, amikor a 43 éves Antonina 15 éves fiával és id. Hunsdorfer János hegyivezetővel (aki az állandó hegyivezetőjük lett) feljutottak a Lomnici-csúcsra. 1897-ben ugyancsak hármasban elsőként jutottak fel a Varangyos-tavi-csúcsra, ezt a túrát fia első tátrai publikációjaként a Magyarországi Kárpátegyesület Évkönyvében írta le. 1902. augusztus 20-án id. Hunsdorfer veze­tésével szintén a fiával együtt hajtották végre a Jávor-csúcs első megmászását. Az első mászás emlékére a fiú ezt a csúcsot édesanyjáról Antónia-csúcsnak nevezett el. 1903-ban jutott fel a Keleti-Menguszfalvi-csúcsra, valamint a Jordán úton a Lomnici-csúcsra.

2013. május 10., péntek

A hagyományos podhalei füstölt juhsajt, az oscypek

Aki ismeri a lengyel hagyományokat, kultúrát, a nemzeti szokásokat, annak nem kell bemutatni a podhalei juhsajtot (oscypek). Ez a hagyományos lengyel termék főleg a hegyekben, különösen a Havasalján (Podhale) jellemző. A kemény, füstölt sajt juhtejből készül, és nagyon kedvelt a turisták körében, nem csak Lengyelországban, de szerte a világon. A juhsajt eredeti lengyel termék, melyet az uniós szabadalmi törvények is védenek. A hagyományos juhsajtnak meg kell felelnie bizonyos követelményeknek, így például pontosan elő van írva, maximum mennyi tehéntejet lehet hozzáadni. Az előállított, orsó alakú termék súlya 60-80 dkg, hossza 17-23 cm, átmérője a legszélesebb részen 6-10 cm lehet. Színe hagyományosan finoman fénylő szalmasárga vagy világosbarna kell, hogy legyen. Így néz ki a mindenki által jól ismert, hagyományos, góral juhsajt. De hogy is készül ez a méltán népszerű termék?

2013. május 9., csütörtök

Július 1-én megnyílhat a Tátra első via ferratája

A Vörös-torony-hágó és a Kis-Nyereg-hágó
A Magas-Tátra első, fix drótkötelekkel biztosított turistaútját július 1-én szeretnék megnyitni a nyilvánosság előtt. A világ más részein via ferrata vagy klettersteig néven ismert, első biztosított turistaút a Vörös-torony-hágót és a Kis-Nyereg-hágót köti majd össze. Az útvonal igényes magashegyi terepen vezet, melyet felszerelnek a biztosításhoz használható fix kötelekkel, fémhágcsókkal és más mesterséges segédeszközökkel. Ezeknek az eszközöknek a célja az, hogy növeljék az utat használók biztonságát, ezáltal megfelelő felszereléssel olyan turisták is bejárhassák ezt az útvonalat, akik nem rendelkeznek a nehéz magashegyi terepen szükséges hegymászó tapasztalattal. „A Vörös-torony-hágót és a Kis-nyereg-hágót összekötő útvonal olyan újdonság, amely eddig sem a Magas-Tátrában, sem Szlovákiában nem volt” – mondta Lenka Maťašovská, a Magas-Tátra Régió Idegenforgalmi Hivatal körzeti szervezetének vezetője.

2013. május 8., szerda

Tatra Balsam – tradicionális ízek új formában

Április 16-án ünnepélyes keretek között, számos meghívott jelenlétében mutatták be Szlovákia legújabb büszkeségét, a Tatra Balsam nevű új gyógynövénylikőr kollekciót. A hegyi gyógynövények kivonatát tartalmazó likőrök összetételét hagyományos tátraalji receptúra alapján állították össze. Az ötletgazda Ing. Jaromír Dubay, aki a hegyvidéki területeken ismert recepteket használta, bevallja: „Szeretem az országot, a hagyományokat, a természetet. Mindenütt találhatunk népi, generációk óta használt, apáról fiúra öröklődő házi recepteket a gyógytinktúrák előállításáról. A Tátrában a mai napig ismernek és használnak néhány ilyen készítményt. Ezekkel a természet által inspirált készítményekkel az egész országnak szeretnénk bemutatni ezeket a hagyományokat”.

2013. május 7., kedd

Vadmacska a Tátrában

A fotócsapdák által készített felvételek már több éve nagy segítséget jelentenek a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) őreinek munkájuk során. A kamerák telepítése és ellenőrzése lehetővé teszi, hogy értékes felvételek készüljenek a nemzeti park ritka és védett állatairól, de a felvételek segítenek az illegális emberi tevékenység elleni folytatott küzdelemben is. A fotócsapdák felvételeinek ellenőrzése segítette a nemzeti park munkatársait pl. 2012 végén a Tátra szlovák oldalán élő medvepopuláció feltérképezésében. A különböző helyeken felállított fotócsapdák által készített fotókon az elmúlt években láthattunk farkast, hiúzt, vidrát, siketfajdot és számos más, a nemzeti park területén élő állatot.

2013. május 5., vasárnap

Erdészekre támadt egy feldühödött medve a Magas-Tátrában

Vasárnap délelőtt a Magas-Tátrában található Zár (Ždiar) település közelében egy medve megtámadott két erdészt, eközben egyiküket megharapta, akit többszörös sérülésekkel szállítottak a poprádi kórházba, ahol azonnal megoperálták. Az Országos Mentőszolgálat szóvivőjének tájékoztatása szerint a 43 éves Dušant a Hotel Magurától mentőkocsival szállították a poprádi kórházba. A szóvivő megerősítette, hogy a medve többszörös sérüléseket okozott az erdésznek, aki eszméleténél volt, amikor a mentők megérkeztek, testén több nyílt sebet, végtagjain pedig harapásnyomokat találtak. A kórházban a sérültet azonnal megműtötték, a műtét után a beteg állapota stabil.

Nemzetközi Határmegállapító Bizottság a Tátrában


Az I. világháborút lezáró békeszerződésben foglalt új határvonal politikai kijelölését, részletes kitűzését, határ-kövekkel való állandósítását, a határvonal térképezését, a határokmányok elkészítését a Szövetséges és Társult Hatalmak által létrehozott nemzetközi határmegállapító, úgynevezett „határrendező bizottságok" végezték 1921-1925 között. Az 1920. június 4-én Trianonban aláírt békeszerződés 27. cikkelye határozta meg Magyarország új határvonalát. Ez a határleírás, valamint az ennek kiegészítéséül szolgáló 1:1000000 méretarányú térkép igen nagy általánosságban jelzi a határvonal menetét. A határszakaszok leírását azzal kezdi, vagy fejezi be, hogy a ...helyszínén megállapítandó vonal, vagy a helyszínen megállapítandó pontig. Vagyis ennyiszer szerepel a békeszerződésben a „helyszínen megállapítandó vonal" kifejezés. E szöveg is utalt rá, hogy a békeszerződés életbelépése után a leírt határvonalat a terepen kell megállapítani. A határvonal részletes megállapítását a békeszerződés 29. cikke a határrendező bizottságokra bízta, amelyek a Szövetséges és Társult Hatalmak és az érdekelt államok képviselőiből álltak, amelyet szintén törvénycikkek szabályoztak. 
Egy ilyen határrendező bizottságot láthatunk a zakopanei Tátra Múzeumban őrzött korabeli fotón.
Forrás: http://www.sopron.hu Fotó: Tátra Múzeum, Zakopane.


2013. május 4., szombat

Legnagyobb madár a Tátrában

A Tátrában élő legnagyobb madárfaj a szirti sas (Aquila chrysaetos). Szárnyainak fesztávolsága 190-240 cm közötti, testhossza 75-90 cm, repülési sebessége elérheti a 150 km/h-t. A hím sas súlya 3-4,5 kg között változik, ettől jóval nehezebbek a tojók, amelyek súlya 3,5-6,5 kg között lehet. Szlovákiában a megfigyelések alapján mintegy 100 pár él ebből a csúcsragadozóból, a teljes becsült népesség 200-250 egyed. A szirti sas természetes környezetében 15 és 30 év közötti élettartamot érhet el.
Forrás: http://www.tatryportal.sk; Fotó: www.vt.sk

2013. május 3., péntek

Tragikus baleset a Svinicán

Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) hegyimentői csütörtökön reggel 7 óra után szállították a zakopanei kórházba annak a 24 éves zakopanei férfinak a holttestét, aki egy nappal korábban, szerdán este ért végzetes baleset a Lengyel-Tátrában, a Svinica csúcsa alatt. A TOPR egyik tapasztalt hegyimentősének fia szerdán az utolsó felvonóval ment fel a Gáspár-csúcsra, majd egyedül indult a Svinica irányába. A TOPR ügyeletét 21 órakor értesítették, hogy a férfi nem tért haza. A család azt is jelezte, hogy valahol a Svinica körzetében kellene tartózkodnia. A hegyimentők a Gąsienica-völgyből és a Lengyel-Öt-tó völgyéből is megkezdték a keresést a Svinica irányába. Miután a csúcson illetve közvetlen környezetében nem találták, tovább folytatták a keresést.

Fagyos-barlang – Kościelisko-völgy

120 méterrel a Kościelisko-völgy szintje fölött, 1102 méter magasságban található a Fagyos-barlang (Mrożna Jaskinia) bejárata. A barlang teljes hossza 560 méter, nevét a barlangban uralkodó állandó hőmérsékletéről kapta, amely nem haladja meg a 6 °C-t. A barlangot a turisták májustól októberig naponta 10.00-16.00 között látogathatják, a túra ideje kb. 30-40 perc. A barlangban a Kościelisko-völgy többi barlangjával ellentétben nem szükséges zseblámpa, mivel ebbe a barlangba bevezették az elektromos világítást. A barlang csak belépővel, de idegenvezető nélkül látogatható.

2013. május 2., csütörtök

Tátralomnic – Kis-Morgás-hágó – Kő-pataki-tó

Tátralomnic (850 m) – a zöld jelzésen Start átszállóállomás (1164 m, 1:05 ó) – a kék jelzésen Felső-Tátraalji-rét elágazás (1315 m) – Kis-Morgás-hágó (1525 m, 2:15 ó) – Kő-pataki-tó (1751 m, 0:45 ó) – a zöld jelzésen Start átszállóállomás (1164 m, 1:00 ó) – Tátralomnic (0:35 ó). Teljes menetidő 5:40 óra.

A villamos vasút állomásától egyenesen felfelé indulunk, keresztezzük a Tátra körutat, és felmegyünk a Grand Hotel Praha mellett található, a Kő-pataki-tóhoz korábban közlekedő nagykabinos felvonó alsó állomásához. Az egykori felvonó épületétől balra indulunk felfelé, bemegyünk az erdőbe az enyhén emelkedő és kanyargó erdei úton. Az útvonal hosszú szakaszán a felvonó nyomvonalán haladunk, majd az oszlopoktól jobbra térve egy nagy ívű bal kanyarban érkezünk meg a Start átszállóállomás épületéhez.

2013. május 1., szerda

Az 1912-es Ganz villamos visszatért a Tátrába

A 100 éves Ganz villamos szépségének és erejének teljében tért vissza fiatalító kúrájáról. A Tátra híres villamosa, a ma Kométa néven ismert villamos vagon közel három év után ismét próbaúton közlekedik a tátrai villamos vonalán. A szükséges vizsgálatok elvégzése után a legendás villamos ismét utasokat szállíthat majd Poprád és Ótátrafüred között. A Ganz gyártmányú, TEVD 22 sorozatszámú, elektromos motorral felszerelt vagont 1912 márciusában gyártották Budapesten, és még annak az évnek a nyarán munkába állt a Magas-Tátrában. Amikor az 1970-es években kivonták a forgalomból, a poprádi depóba vontatták, ahol állapota egyre csak romlott. A poprádi Veterán Vasúti Klub kezdeményezésére 20 évvel ezelőtt helyreállították, és alkalmanként nosztalgiajáratként használták. 2010. augusztus közepén azonban villámcsapás érte, ezután már nem lehetett használni.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...