2013. február 28., csütörtök

Lemondhat a TMR a zakopanei felvonóról


A szlovákokat nagyon, másokat talán kevésbé lepett meg a lengyelek döntése a zakopanei sífelvonók privatizációjáról. A sokáig egyedüli pályázó, a Szlovákiában több sípályát üzemeltető TMR (Tatry Mountain Resorts) nevű pályázót a lengyelek nem engedték a következő fordulóba, így nem kerülnek szlovák kézbe a helyi liftek. Érdekes fordulatot vett tehát a régóta húzódó történet. A veszteségekkel küszködő Lengyel Államvasutak az előző évtizedek örökségét szerette volna a rendbe hozni.

2013. február 27., szerda

Lavina a Nagy-Tarpataki-völgyben



Február 26-án, kedden, a Francia-vályúban szerencsésen végződött lavina mellett a Zsári-völgyben is több lavina jött le a hegyoldalakról. Már tegnap beszámoltam a Jalóci-dombról egymás után lecsúszott két lavináról, egy szemtanú pedig messziről látta, hogy két síalpinista síelés közben a Placslivó lejtőjén indított el lavinát, amiből azonban szerencsésen sikerült kimenekülniük.
Nem volt ilyen szerencséje annak a cseh hegymászónak, aki tegnap társaival a Nagy-Tarpataki-völgyben, a Közép-hegység délkeleti gerincére (Svištový štít) szeretett volna feljutni.

A Kő-pataki-tó


A magasan fekvő Kő-pataki-völgy alsó teraszán, a Lomnici-csúcs déli fala alatt, 1751 méter tengerszint feletti magasságban található a nyári idényben szinte telje­sen kiszáradó Kő-pataki-tó. Az egykoriban Lomnici-tónak is nevezett morénató területe 1,23 hektár, hosszúsága 212 m, szélessége 85 méter, legmélyebb pontja 4,2 méter, jól kiépített sétaúton kb. 15 p alatt körbejárható. A tóból folyik ki a Kő-patak, amely a völgy felső részén többnyire a föld alatt folyik, és csak a völgy alsó részén bukkan a felszínre.

2013. február 26., kedd

Újabb lavina a Francia-vályúban


Február 26-án, kedden, miközben síelők használták a pályát, lavina csúszott le a tátralomnici síközpontban, a Lomnici-nyereg alatt lévő Francia-vályúban. A lavinát vétlen síelők mechanikusan indították el, és akkor még nem volt ismert, hogy sikerült-e mindenkinek kimenekülnie a lavina útjából. A Hegyi Mentőszolgálat hegyimentői lavinakereső kutyákat használva a sípálya személyzetével együtt azonnal hozzáláttak a lavinamező átkutatásához.

A lavinajelentés értékelése


A lavinaszolgálatok egy adott területre, régióra adják ki jelzéseiket. Figyelembe veszik az időjárási tényezőket, csapadékot, hőmérsékletet, illetve hóprofil vizsgálatot végeznek a kitüntetett helyeken. A lavinajelzés általában az adott régióban fekvés, tengerszint feletti magasság, illetve napszak szerint változik.

2013. február 25., hétfő

HZS – az elmúlt 5 év baleseti statisztikája


A Hegyi Mentőszolgálat (HZS) igazgatója február első napjaiban sajtótájékoztató keretében ismertette az elmúlt 5 év Szlovákia hegyeire vonatkozó baleseti statisztikáját. A balesetek száma folyamatosan emelkedő tendenciát mutat, 2012-ben a hegyimentőknek az 1980-as adathoz hasonló számú beavatkozást kellett végrehajtani. 2012-ben leginkább a Szlovákiából, Lengyelországból, Csehországból és Magyarországról érkezett turistákat érte baleset Szlovákia hegységeiben.

2013. február 24., vasárnap

Halálos lavina a Lengyel-Tátrában


Vasárnap délelőtt 11:00 óra körül lavinabaleset történt a Lengyel-Tátrában, a Halastó közelében. A lavina a 2233 méter magasságú Réz-hegy (Miedziane) csúcsgerincétől keleti irányba elágazó Széles-szakadékban (Szeroki Żleb) csúszott le a Halastó irányába, és 5 embert sodort magával, akik a Barát-völgy felé tartottak. Három személynek sikerült magát kiásni a hó alól, ők értesítették a balesetről a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálatot (TOPR).

Eltévedt magyar turisták az Alacsony-Tátrában


Február 23-án, szombaton este két magyar turista érkezett a Chopok déli oldalán található Hotel Srdiečko recepciójára, akik a hegyimentők segítségét kérték két, a gyömbér közelében eltévedt társuk felkutatásához. Azon az SMS-en kívül, amit néhány órával korábban kaptak két eltévedt társuktól, semmilyen kapcsolatot nem tudtak velük létesíteni. Az SMS-ben azt írták, hogy csak annyit tudnak, hogy egy völgyben vannak egy patak közelében.

A Roztoka-völgy

Marek Szczepaniak - Dolina Roztoki (Roztoka-völgy)

2013. február 23., szombat

A legerősebb mért szélsebsesség


A Tátrában a valaha mért legerősebb szélsebességet a Kő-pataki-tónál mérték, ahol a széllökések sebessége elérte a 78,6 m/s-ot. Ez 283 km/h sebességnek felel meg, amely a Beaufort-skála legmagasabb, 12-es sávjába, az orkán erejű szelek csoportjába tartozik.

Forrás: http://www.tatryportal.sk; Fotó: Internet

2013. február 22., péntek

Meghalt egy turista a Lengyel-Tátrában


Csütörtökön a délutáni órákban egy élettelen férfi holttestére bukkantak a Kościelisko-völgyben, a Fenyves-tóhoz vezető turistaúton. Az 53 éves férfi eltűnését szerdán a felesége jelentette be. Holttestét egy nappal később turisták találták meg a fenti turistaúton. Az elsődleges orvosi vizsgálatok szerint a férfi halálát kihűlés okozta, a rendőrség vizsgálja a tragédia körülményeit.
Forrás és fotó: http://24tp.pl

A Szepesség és a Magas-Tátra


1886 és 1901 között jelent meg a Magyar Királyi Államnyomda kiadásában „Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben” című, a nagyközönség számára népszerűsítő stílusban írt összefoglaló mű az Osztrák–Magyar Monarchia földrajzáról, állat- és növényvilágáról, történetéről és néprajzáról. 21 kötetéből 7 foglalkozik a korabeli Magyarországgal (Általános rész, Alföld, Budapest, Dunántúl, Felső-Magyarország I–II., Erdély és a szomszédos hegyvidékek). Színvonaluk egyenetlensége és tudományos igényük hiányának ellenére a magyar népi kultúra első összefoglalási kísérletét nyújtják, egyes néprajzi fejezetei forrásértékűek.

2013. február 21., csütörtök

Ótátrafüred – Tar-pataki-vízesések


Tarajka (1284 m) – a zöld jelzésen Bilík-menedékház (1255 m) – Tar-pataki-vízesések elágazás (1200 m, 0:15 ó) – Nagy-vízesés (1226 m) – Kis-vízesés (1258 m) – Rainer-rét (1290 m, 0:20 ó) –  a kék jelzésen Rainer-rét elágazás (1304 m)  – Óriás-vízesés (1330 m, 0:15 ó) – vissza a piros, majd kék jelzésen Rainer-kunyhó (0:20 ó) – Kis-vízesés – Rejtett-vízesés (1247 m) – Nagy-vízesés (1226 m, 0:15 ó) – Tar-pataki-vízesések elágazás (1200 m, 0:15 ó) – a sárga jelzésen Hosszú-vízesés (1160 m, 0:15 ó) – Tátraerdőfalva (915 m, 1:00 ó). Összesen 3:25 óra. 

2013. február 20., szerda

Chochołowi-völgy


A Chochołowi-völgy (Dolina Chochołowska) a legnagyobb területű (több mint 35 négyzetkm) és a leghosszabb (kb. 10 km) völgy a Lengyel-Tátrában. A Nyugati-Tátrában található, a fővölgy a felső részén három ágra oszlik, ezek az Ótárna-völgy (Dolina Starorobociańską), a Felső-Chochołowi-völgy (Dolina Wyżnią Chochołowską) és a Jarząbek-völgy (Dolinę Jarząbczą). A hosszú völgy a Tátra főgerincétől egészen a hegyek lábáig húzódik.

2013. február 19., kedd

Farkasok pusztítanak a Tátrában


A sok hó alaposan megnehezíti az állatok életét a Magas-Tátrában. Különösen a szarvasok szenvednek sokat, sokan alul maradnak az elszaporodott farkasokkal vívott élet-halál harcban. A Markíza kereskedelmi televízió esti híradója szerint az erdészek már 11 szarvas csontvázára bukkantak a mély hóban. A tetemekről farkasok rágták le a húst. Az erdészek szerint a magasabb és nehezebb erdei állatok, így a szarvasok és a vaddisznók hátrányban vannak a kisebb termetű, apró lábú vadakkal szemben a hóban.

2013. február 18., hétfő

Lavina temette be a Rohácsi-menedékházat


A Rohácsi-völgyben található Rohácsi-menedékházat (Ťatliakova chata) lavina temette be, minden valószínűség szerint február 10-én. A frissen hullott, kb. 25 méter szélességű hótömeg a Zábrat-hágóból csúszott le a menedékház irányába, útjában kb. fél hektáros területen letarolta a törpefenyőket és a bokrokat, majd az újjáépített Rohácsi-menedékháznál állt meg.

2013. február 17., vasárnap

Szerencsés baleset a Tátra főgerincén


Szerencsés kimenetelű lavinabalesetet szenvedett egy 42 éves varsói turista a Lengyel-Tátrában vasárnap délelőtt, 11 óra előtt. A baleset a Tátra főgerincén, a Gáspár-csúcs és a Vörös-hegyek közötti turistaúton, a Goryczka-halom közelében történt. A turista valószínűleg rálépett egy hópárkányra, ami leszakadt alatta. A férfi a hópárkánnyal együtt mintegy 150 métert zuhant a Száraz-Konrád-völgy irányába, és nem tudott a hó felszínén maradni.

A Magas-Tátra. Téli élet. A start előtt.

„Tátrafüreden a téli idény tetőpontját érte el. Míg nappal víg sportolással szórakozik a közönség, esténként a Grandhotel termeiben különböző mulatságok mint: hangverseny, cabaret és mozielőadások, táncz- és társasjátékok váltják fel egymást. A mostani rendkivül erős havazás kedvezően befolyásolja a téli idény további kialakulását, mert jelenleg oly magas a hóréteg, milyen már évek óta nem volt a Tátrában tél közepén. E hónapban még mulattató ghymkana, továbbá ródli- és bobsleigh-versenyek vannak tervbe véve. Minden jel arra mutat, hogy a tartósan kedvező téli időjárás ezidén rendkívül hosszúra fogja nyújtani a téli évadot.”
Vasárnapi Újság, 1913. február 16.

2013. február 16., szombat

245 éve született Genersich Sámuel


245 évvel ezelőtt, 1768. február 15-én született Késmárkon Genersich Sámuel (1768-1844) orvos, botanikus, akiben a Szepesség és a Tátra első növénykutatóját tisztelhetjük. Genersich bécsi egyetemi évei után hat éven keresztül Késmárkon praktizált, aztán Lőcsére költözött, ahol élete végéig a városi fizikus (orvos) posztját töltötte be. Fiatal éveitől kezdve érdekelte a botanika, botanikai célú kirándulásokra járt a Szepességben és a Tátrában, nagy növénygyűjteménnyel rendelkezett.

2013. február 15., péntek

Tátrai juhászkutya


A tátrai (podhalei) juhászkutya (Polski owczarek podhalański) neve egyrészt a kutya fajtájára (juhász- vagy pásztorkutya), másrészt szűkebb hazájára utal. A polski (lengyel) jelző mellett a podhalański a Magas-Tátra és a Nyugati-Beszkidek között elterülő Podhale-medencére utal. A fajta neve tehát szó szerint podhalei lengyel juhászkutya, de nevezik egyszerűen tátrai juhászkutyának is. Származási helyén, a kiterjedt erdők közötti réteken, mezőkön birkanyájakat legeltettek, s a nagy fehér kutyáknak kellett megvédeniük a jószágot a medvétől és a farkastól.

2013. február 14., csütörtök

Őszi emlékek – fotóstúra a Jakubinára


Amikor a nyár lassan véget ér, és közeledik az ősz, a hegyek ledobják nyári zöld ruhájukat, és felöltik látszólag vidámabb, de a valóságban inkább nosztalgikusabb sárga, vörös és narancssárga ruhájukat. Amikor már nem olyan kék felettünk az ég, kezdődik az őszi időszak, az az időszak, amikor az anyatermészet felkészül a téli álomra, hogy tavasszal ismét felébredjen, és ismét felöltse zöld ruháját.

2013. február 13., szerda

„Tátra gerincein 2013” – meghátrál a TPN


Sajnos rossz hírt kell közreadnom a 2013. június 22-re tervezett „Tátra gerincein 2013” (Bieg Granią Tatr 2013) elnevezésű nagyszabású hegyi futóversennyel kapcsolatban. A verseny hivatalos honlapján megjelentek szerint a Tátrai Nemzeti Park (TPN) annak ellenére, hogy 2012. decemberében biztosította a szervezőket, hogy hozzájárul a verseny lebonyolításához, aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy 350 hegyifutó versenyezzen a nemzeti park területén.

2013. február 12., kedd

Lavina: amit minden turistának tudnia kell


Az elmúlt évi téli szezon végén kezdődött a Lengyel-Tátrában az a „Lavina ABC” elnevezésű információs kampány, amelynek az a célja, hogy elősegítse a téli körülmények közötti biztonságos magatartást a hegyekben, és tudatosítsa a turistákban a rájuk leselkedő veszélyt. „Egyre több turista, és egyre több olyan ember keresi fel télen a hegyeket, akik a különféle téli sportok szerelmese. Bárki lehet szemtanúja, vagy pedig szenvedő alanya olyan lavinabalesetnek, amilyen például az elmúlt télen is előfordult a Lengyel-Tátrában” – mondta Pawel Skawiński, a Tátrai Nemzeti Park (TPN) igazgatója.

2013. február 11., hétfő

Kalandos fotózás a Hernád-áttörésben


„Az alábbiakban egy mosolyogtató történet következik a téli Hernád-áttörésből. Történt mindez 2005-ben, amikor egy barátommal a szokásos, 3 napos barangolásra indultunk a Szlovák Paradicsomba. Mivel a Hernád teljesen be volt fagyva, úgy terveztük, hogy az egyik napon végiggyalogolunk a befagyott folyón Erdőaljától Csingóig, ahol le volt foglalva a szállásunk. Minden zökkenőmentesen indult. Aztán a jég időközönként érdekes, pattogó hangokat adott ki, ami nem sok jót jelentett.

2013. február 10., vasárnap

Szepesi Kuszka Jenő – Téli Tátra


Szepesi Kuszka Jenő (1885-1948) festő a budapesti Iparművészeti Iskolában tanult. Később Mednyánszky László volt mestere, képein erős Mednyánszky-hatás látható. Sokat dolgozott a Felvidéken, a Tátrában, munkássága során főleg tájképeket festett.
Több tátrai témájú festményt festett, itt most „Téli Tátra” című festménye (olaj, vászon, 75 x 100 cm) látható.

2013. február 9., szombat

170 éve született Weszter Pál


170 évvel ezelőtt, 1843-ban született Nagyszalókon Weszter Pál (1843-1921), Tátraszéplak egyik alapítója. A Weszter család a Poprád melletti Nagyszalókon élt, ahol Weszter Pál 1881-ben létrehozta a Weszter-park nevű turista telepet, melyet először egyedül, majd sógorával, id. Guhr Mihállyal vezetett. A Weszter-park kezdetben egy 17 szobás szálloda volt, amelyet egy 1886-ban vásárolt telken kialakított park vett körül.

2013. február 8., péntek

A Tátra tengerszemeinek mondája


A mélyebb tátrai tavakat ősidők óta tengerszemeknek hívták. Ez a poétikus elnevezés abból a téves hiedelemből eredt, hogy a legmélyebb tátrai tavakat földalatti csatornák kötik össze a tengerekkel, úgyhogy heves tengeri viharok idején ezeknek a tavaknak a felülete is mozgásba jön, hánykódik, magas hullámokat vet és vadul habzik. Sőt, ha az óceánvíz nyomása rendkívül nagy, akkor helyenként a tátrai csúcsok legalsó falrészeit is megrepeszti és az így támadt nyílásokon mint sebes ár tör elő. Ha pedig a tengereken hajótörést szenved egy-egy vízi jármű, akkor a hajóroncs néhány gerendája a tátrai tavakban is felszínre bukkan néha.

2013. február 7., csütörtök

Magas lavinaveszély a Tátrában


A Magas-, az Alacsony- és a Liptói-Tátrában ma reggel magas, vagyis 4-es fokozatú lavinaveszélyt jelentettek. A legutóbbi havazásos időszakban 40-60 cm friss hó hullott, amely főleg a meredek lejtőkön csak kis mértékben szilárdult meg. Közepes és nagy spontán lavinák elindulása várható, amelyek akár a völgyekben vezető utakat is veszélyeztethetik. A jelzett turistautakon kívül nem ajánlott mozogni, mivel már kis terhelésre is lavinák indulhatnak el. A Hegyi Mentőszolgálat (HZS) ezért nem ajánlja a mozgást az alpesi terepen.

Tátralomnic – Tar-pataki-vízesések


Tátralomnic (850 m) – a kék jelzésen Nagy-vízesés (1226 m) – a zöld jelzésen Tar-pataki-vízesések elágazás (1200 m, 1:45 ó). Vissza ugyanezen az útvonalon 1:30 óra. Teljes menetidő 3:15 óra.

A villamos vasút állomásától egyenesen felfelé indulunk, keresztezzük a Tátra körutat, majd a Morava Hotel alatti nagy tisztás bal szélén részút megyünk tovább a kabinos felvonó alsó állomásáig. A felvonó pályájának jobb oldalán kanyarog felfelé az út, széles erdei úton emelkedünk egyre feljebb.

2013. február 6., szerda

A Vadorzó-hágó egykori turistaútja


Napjainkban a Tátra főgerincén található Vadorzó-hágóba csak a lengyel oldalról vezet jelzett turistaút. Nem volt ez azonban mindig így, hiszen őseink hosszú időn keresztül a déli oldalról, a Menguszfalvi-völgyből is feljuthattak ebbe a szép kilátást nyújtó hágóba. A népszerű hágóba már az I. világháború előtti jelzett turistaút vezetett, bár azokban az években, a magyar időkben még más rendszer szerint jelölték az akkori turistautakat.

2013. február 5., kedd

A medvebocsok életének első napjai


A Tátrában élő medvék december vége és február között hozzák világra kölykeiket, az erre a célra gondosan előkészített barlangjukban. „A vackot arra megfelelő helyen, és úgy kell elhelyezni, hogy jól szigeteljen, ne engedje át a hideget és a nedvességet. Gyakran sziklaüregekben, hatalmas fák gyökerei alatt, vagy a törpefenyőben kialakított vacokban húzódnak meg, melynek ágai a ráhullott hóval egyfajta tetőt képeznek, amely megvédi őket a csikorgó fagyoktól. A nőstények gyakran törött ágakkal és száraz fűvel bélelik ki barlangjukat.

2013. február 4., hétfő

Összefogás a TANAP szabályok enyhítéséért


A hegyekben történő szabad mozgás engedélyezése a fő célja a 2012. szeptemberében megalakult „Hegyeink” elnevezésű civil egyesületnek. „Az már az eltelt időben nyilvánvalóvá vált, hogy a kezdeményezés élénk társadalmi visszhangra talált. Miután felhívtuk a figyelmet a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) Látogatási rendjének ellentmondásaira, saját honlapunkat több mint 300.000 látogató kereste fel” – mondta az egyesület egyik tagja, Michal Dugas.

2013. február 2., szombat

Mikor van szezonja a magashegyi túráknak?


Miért ne menjünk decemberben a Grossglocknerre vagy a Gerlachfalvi-csúcsra? Ősszel, az első hóesések után, még ha azok bőségesek is, a hó még nem eléggé alakult át ahhoz, hogy jó kötőanyagot alkosson, így ősszel és tél elején hasonló a helyzet az Alpokban található gleccserekkel, mint júniusban (rejtve maradnak a gleccserhasadékok, és nem minden esetben tartja meg a túrázót a hasadékot takaró hóréteg). Ebben az időszakban a sziklák általában már nem szárazak, zúzmara képződik rajtuk.

2013. február 1., péntek

A Tátra hegység domborművű térképe - 1875


Péchy Imre (1832-1898) kartográfus, a magyar térképészet jeles alakja. 1872-ben kiadta Budapest és környéke című sokszínű térképét, majd elkészítette a legelső magyarországi domborművű térképeket (A Tátra hegység domborművű térképe; A Balaton medrének és környékének domborműve; Mehádia környékének domborműve). A Tátra dombortérképe „eredeti mérések alapján, a vízszintes és magassági viszonyoknak egy mértékére szabásával alakított dombormű után rézből, galvan uton sokasittatott a m. kir. államnyomdában”.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...