Október 22-én reggel a Tátra szlovák
és lengyel oldalán több mint 100 szakember indult útnak azzal a céllal, hogy
megszámolják a hegységben élő zergéket. A két napos zergeszámlálás adatainak
összesítése szerint a Tátrában jelenleg 1186 zerge él. „Ez 90-el több, mint az
elmúlt év hasonló időszakában” – mondta el Jozef Hybler, a Tátrai Nemzeti Park
(TANAP) zoológusa. Az október 22-23-án elvégzett összeírás adataiból az is
kiderül, hogy a teljes állományból 170 fiatal egyedet számoltak össze. A Tátra
szlovák oldalán 872, a lengyel oldalon pedig 314 zergét regisztráltak a
számlálók. A rendszeres számlálások bevezetése óta még soha nem volt ilyen magas a hegységben elő zergék száma. A teljes állományból 158 hímet, 326 nőstényt, 170 idei és 80 tavalyi gidát regisztráltak, 452 egyedet pedig nem sikerült azonosítani. A zergeállomány jelentős része hosszú idő óta a turisták előtt szinte teljesen zárt Bélai-Tátra területén található, itt élnek a legnagyobb létszámú zergecsordák is.
A számlálók dolgát nehezíti az a
körülmény, hogy a zerge a hegyvidéki terepen szinte láthatatlan. „Fontos tudni
az ilyen ritka fajok pontos egyedszámát, amely csak ezen a kis területen fordul
elő” – mondta Marián Šturcel, a TANAP Állami Erdészetének igazgatóhelyettese. A
zergék száma állandóan változik, a zergeszámlálás történetének 56 éve során a
legkevesebb zergét, az 1990-es évek végén regisztrálták, akkor a zergék
létszáma a kritikusnak számító 300 egyed alá esett. „A zergék egyetlen
természetes ellensége a hiúz, amely azonban a magashegyi környezetben nem
jelent problémát. A farkasok nem merészkednek föl ezekbe a magasságokba. Az
elmúlt évben a Vázseci-völgyben viszont egy hiúz elpusztította a teljes helyi
állományt” – mondta el a számlásában részt vevő egyik szakember, Igor Cpin. „A
zergeszámolás nem egyszerű tevékenység, le kell fedni az egész völgyet, szemmel
kall tartani azokat az állatokat, akiknek ez az otthona, és akik a sziklák
között szinte láthatatlanok” – tette hozzá mosolyogva Cpin.
A zergeszámlálás során a Tátra
minden völgyét, a szlovák és a lengyel oldalon egyaránt „számlálóbiztosok”
lepik el. Ezek kétfős csoportokban figyelik meg és számolják a zergéket.
Feljegyzik a zergék számát, a megfigyelés időpontját, az útvonalukat, valamint azt,
hogy hímet, nőstényt, vagy zergegidát láttak. Később az adatokat összevetik,
értékelik, kiszűrik az ismétlődő egyedeket, akik átvándoroltak egyik völgyből a
másikba. A terepmunka után a szakemberek leülnek, és pontosan összesítik az
adatokat, meghatározva, hogy mennyi zerge él a szlovák és a lengyel oldalon.
Minden alkalommal egyetértésben dolgoznak, hiszen a zerge az a Tátra mindkét
oldalán zerge, és a szakemberek örömmel látják, hogy számuk az utóbbi években
folyamatosan emelkedik.
Különösen elégedettek a szakemberek
a fiatal egyedek nagy száma miatt. „Ez azt jelenti, hogy a zergeállomány a
jövőben várhatóan még inkább növekedni fog. Filip Zięba, a Tátrai
Nemzeti Park (TPN) szakembere elmondta, hogy az egyre nagyobb létszámú állomány
nagyrészt az 1990-es években elindított, a zergék megmentésére irányuló
programnak köszönhető. Úgy véli, a turistákban is egyre nagyobb a környezettel
szemben támasztott tudatosság. Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a zergeállomány
létszámát nem lehet állandó szinten tartani. „A jövőben megnőhet a hegyekben a
ragadozók száma, ami a zergeállomány csökkenéséhez vezethet” – magyarázza.
A kétnapos összeírás a szakember
szerint néhány érdekességgel is szolgált. „A Bélai-Tátrában például az erdészek
elpusztult zerge maradványaira bukkantak, melynek halálát valószínűleg
ragadozók okozták. Az éber számlálók figyelmét nem kerülte el a Podbanszkó
közelében fekvő Kereszt-völgyben (Krížna dolina) tanyázó farkasfalka sem, amely
az éjszakai vadászat utáni pihenőjét töltötte. Ez a farkasok közismert
félénksége miatt igazi különlegességnek számít” – mondta el Hybler. A
zergeszámlálásban, mint minden évben, ezúttal is részt vettek a Tátrai Nemzeti
Park Állami Erdészetének (Štátne lesy TANAPu), valamint a Tátrai Nemzeti Park
Igazgatóságának (Správa TANAPu) munkatársai, valamint késmárki és szepesbélai
erdészek. A Menguszfalvi-völgyben, a Békás-tavak környékén, valamint az
Omladék-völgyben a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park hat munkatársa végezte a
számolást, míg a lengyel oldalon az ottani Tátrai Nemzeti Park (TPN)
természetvédői vettek részt a zergék összeírásában.
Az őszi zergeszámlálásra a
zergeállomány pontos számának a tél beállta előtti megállapítása miatt van
szükség. „A jelenlegi adat örömteli rekord a téli időszak előtt, a munka során
megnyilvánuló nemzetközi együttműködés pedig világviszonylatban a legrégebbi
ilyen kapcsolatnak számít az ilyen tevékenységek sorában” – fejezte be
mondandóját Hybler.
A tátrai zerge (Rupicapra Rupicapra
tatrica) endemikus faj, amely csakis a Tátrában (Magas-, Bélai- és
Liptói-Tátra) él. Természetes körülmények között 12-15 évig él, a nőstények
egy, ritkán két újszülöttjüket júliusban hozzák világra. Súlya kb. 20
kilogramm, és gond nélkül képes megtenni 200 méter szintkülönbséget néhány
másodperc alatt.
A
zergék számának alakulás a Tátrában az utóbbi években:
1997 – 352; 1998 – 200; 1999 – 162; 2000 – 160.
2001 – 205, 2002 – 333, 2003 – 345, 2004 – 422; 2005 – 496.
2006 – 488; 2007 – 532, 2008 – 701, 2009 – 720, 2010 – 841.
2011 – 929, 2012 – 1096
Forrás és fotó: http://poprad.korzar.sme.sk;
http://vas.cas.sk; http://spravatanap.sk;
http://krakow.gazeta.pl
http://krakow.gazeta.pl
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése