Rekordszámú zerge él a Tátrában

Október 22-én reggel a Tátra szlovák és lengyel oldalán több mint 100 szakember indult útnak azzal a céllal, hogy megszámolják a hegységben élő zergéket. A két napos zergeszámlálás adatainak összesítése szerint a Tátrában jelenleg 1186 zerge él. „Ez 90-el több, mint az elmúlt év hasonló időszakában” – mondta el Jozef Hybler, a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) zoológusa. Az október 22-23-án elvégzett összeírás adataiból az is kiderül, hogy a teljes állományból 170 fiatal egyedet számoltak össze. A Tátra szlovák oldalán 872, a lengyel oldalon pedig 314 zergét regisztráltak a számlálók. A rendszeres számlálások bevezetése óta még soha nem volt ilyen magas a hegységben elő zergék száma. A teljes állományból 158 hímet, 326 nőstényt, 170 idei és 80 tavalyi gidát regisztráltak, 452 egyedet pedig nem sikerült azonosítani. A zergeállomány jelentős része hosszú idő óta a turisták előtt szinte teljesen zárt Bélai-Tátra területén található, itt élnek a legnagyobb létszámú zergecsordák is.

A számlálók dolgát nehezíti az a körülmény, hogy a zerge a hegyvidéki terepen szinte láthatatlan. „Fontos tudni az ilyen ritka fajok pontos egyedszámát, amely csak ezen a kis területen fordul elő” – mondta Marián Šturcel, a TANAP Állami Erdészetének igazgatóhelyettese. A zergék száma állandóan változik, a zergeszámlálás történetének 56 éve során a legkevesebb zergét, az 1990-es évek végén regisztrálták, akkor a zergék létszáma a kritikusnak számító 300 egyed alá esett. „A zergék egyetlen természetes ellensége a hiúz, amely azonban a magashegyi környezetben nem jelent problémát. A farkasok nem merészkednek föl ezekbe a magasságokba. Az elmúlt évben a Vázseci-völgyben viszont egy hiúz elpusztította a teljes helyi állományt” – mondta el a számlásában részt vevő egyik szakember, Igor Cpin. „A zergeszámolás nem egyszerű tevékenység, le kell fedni az egész völgyet, szemmel kall tartani azokat az állatokat, akiknek ez az otthona, és akik a sziklák között szinte láthatatlanok” – tette hozzá mosolyogva Cpin.

A zergeszámlálás során a Tátra minden völgyét, a szlovák és a lengyel oldalon egyaránt „számlálóbiztosok” lepik el. Ezek kétfős csoportokban figyelik meg és számolják a zergéket. Feljegyzik a zergék számát, a megfigyelés időpontját, az útvonalukat, valamint azt, hogy hímet, nőstényt, vagy zergegidát láttak. Később az adatokat összevetik, értékelik, kiszűrik az ismétlődő egyedeket, akik átvándoroltak egyik völgyből a másikba. A terepmunka után a szakemberek leülnek, és pontosan összesítik az adatokat, meghatározva, hogy mennyi zerge él a szlovák és a lengyel oldalon. Minden alkalommal egyetértésben dolgoznak, hiszen a zerge az a Tátra mindkét oldalán zerge, és a szakemberek örömmel látják, hogy számuk az utóbbi években folyamatosan emelkedik.

Különösen elégedettek a szakemberek a fiatal egyedek nagy száma miatt. „Ez azt jelenti, hogy a zergeállomány a jövőben várhatóan még inkább növekedni fog. Filip Zięba, a Tátrai Nemzeti Park (TPN) szakembere elmondta, hogy az egyre nagyobb létszámú állomány nagyrészt az 1990-es években elindított, a zergék megmentésére irányuló programnak köszönhető. Úgy véli, a turistákban is egyre nagyobb a környezettel szemben támasztott tudatosság. Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a zergeállomány létszámát nem lehet állandó szinten tartani. „A jövőben megnőhet a hegyekben a ragadozók száma, ami a zergeállomány csökkenéséhez vezethet” – magyarázza.

A kétnapos összeírás a szakember szerint néhány érdekességgel is szolgált. „A Bélai-Tátrában például az erdészek elpusztult zerge maradványaira bukkantak, melynek halálát valószínűleg ragadozók okozták. Az éber számlálók figyelmét nem kerülte el a Podbanszkó közelében fekvő Kereszt-völgyben (Krížna dolina) tanyázó farkasfalka sem, amely az éjszakai vadászat utáni pihenőjét töltötte. Ez a farkasok közismert félénksége miatt igazi különlegességnek számít” – mondta el Hybler. A zergeszámlálásban, mint minden évben, ezúttal is részt vettek a Tátrai Nemzeti Park Állami Erdészetének (Štátne lesy TANAPu), valamint a Tátrai Nemzeti Park Igazgatóságának (Správa TANAPu) munkatársai, valamint késmárki és szepesbélai erdészek. A Menguszfalvi-völgyben, a Békás-tavak környékén, valamint az Omladék-völgyben a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park hat munkatársa végezte a számolást, míg a lengyel oldalon az ottani Tátrai Nemzeti Park (TPN) természetvédői vettek részt a zergék összeírásában.

Az őszi zergeszámlálásra a zergeállomány pontos számának a tél beállta előtti megállapítása miatt van szükség. „A jelenlegi adat örömteli rekord a téli időszak előtt, a munka során megnyilvánuló nemzetközi együttműködés pedig világviszonylatban a legrégebbi ilyen kapcsolatnak számít az ilyen tevékenységek sorában” – fejezte be mondandóját Hybler.

A tátrai zerge (Rupicapra Rupicapra tatrica) endemikus faj, amely csakis a Tátrában (Magas-, Bélai- és Liptói-Tátra) él. Természetes körülmények között 12-15 évig él, a nőstények egy, ritkán két újszülöttjüket júliusban hozzák világra. Súlya kb. 20 kilogramm, és gond nélkül képes megtenni 200 méter szintkülönbséget néhány másodperc alatt.

A zergék számának alakulás a Tátrában az utóbbi években:

1997 – 352; 1998 – 200; 1999 – 162; 2000 – 160.

2001 – 205, 2002 – 333, 2003 – 345, 2004 – 422; 2005 – 496.

2006 – 488; 2007 – 532, 2008 – 701, 2009 – 720, 2010 – 841.

2011 – 929, 2012 – 1096

Rövid videó egy legelésző zergéről a Vörös-tavi-völgyben.

Forrás és fotó: http://poprad.korzar.sme.sk; http://vas.cas.sk; http://spravatanap.sk; 
http://krakow.gazeta.pl