Néhány napja megkezdődött a Tátrában a téli zárlat. Sem a turisták, sem a hegymászók nem szeretik a tilalmakat, úgy gondolják, ez a rendelkezés korlátozza őket a természetben történő szabad mozgásban, de a nagyobb probléma a magashegyi területekre történő belépést tiltó egész éves tilalom. A hegyekben mozgó emberek véleménye szerint a turisták jelenléte megakadályozza a természetes élőhelyek elpusztítását, az erdei termések tiltott gyűjtését, valamint az orvvadászatot. Sőt, a túraútvonalakban nagyobb kárt okoznak a tavaszi lavinák, mint közvetlenül a turizmus.
A Tátrában történő szabad mozgást akadályozó első információk 1983-ban láttak napvilágot a JAMES Szlovák Hegymászó Egyesület (SHS JAMES) egykori vezetője, Marián Šajnoha tanulmányában. „Hivatalos jóváhagyás nélkül, amely elfogadta volna azt a határozatot, a Tátrai Nemzeti Parkban (TANAP) van nyolc terület, amely 1893 óta teljesen zárt. Ezek a határozatok nem estek át semmilyen törvényes jóváhagyáson, ezért a TANAP más, ezen a határozaton alapuló korlátozásai is megalapozatlanok” – mondta el Šajnoha. Az elmúlt évben más hegymászószervezetekkel együtt megpróbálták megváltoztatni a TANAP álláspontját ebben a kérdésben, eddig kevés sikerrel.
Az 1990-es évek kezdetén újabb korlátozásokat vezettek be. „Különösen 1990 után kezdődött meg a síalpinizmus korlátozása a Tátrában” – mondta Stanislav Melek hegymászó és síalpinista, a Magas-Tátra sítúraterületeiről szól átfogó javaslat szerzője. Melek rámutat a hegyekbe látogatóknak bizonyos területekhez történő nem egyenlő jogú hozzáférésére is. „A rendelkezés kivételként említi a Hegyivezetők Egyesületét, számos terület csak ennek a vállalkozásnak az igénybe vételével látogatható. Hasonlóképpen mentességet élveznek a síalpinisták, vannak kivételek, melyek csak rájuk vonatkoznak”. Melek más szakemberekkel együtt már régóta szeretne ezen az állapoton változtatni. A kiváltságos hozzáférést a TANAP jelenleg érvényes Látogatási rendje sem tartalmazza, abban a „hegyivezető” kifejezés nem is olvasható.
Erre az állapotra az elmúlt évben nem csak a széles nyilvánosság figyelmét hívták fel, de nem ért vele egyet a TANAP Igazgatóság menedzsmentje sem. „A Látogatási rendben foglaltak nem részesíthetnek kedvezményekben egy csoportot egy másikkal szemben. A természetvédelmet nem befolyásolja, hogy a magashegyi területekre vezetővel lép be egy turista, vagy vezető nélkül. Az új Látogatási rendben a magashegyi turista úgy lesz definiálva, mint egy személyi igazolvánnyal rendelkező személy, aki meg akarja mászni a hegyet. Ha szeretné igénybe venni a hegyivezető szolgáltatásait, arra jogosult személyek segítségét kérheti. A hegyekben történő mozgás tekintetében nem akarunk monopóliumot adni egy kiváltságos embercsoport kezébe” – mondta el Pavol Majko, a TANAP Állami Erdészetének igazgatója.
Az elmúlt évben alakult meg a Hegyeink (Naše hory) elnevezésű civil egyesület. A lelkes csoport azt szeretné elérni, hogy egy széles körű társadalmi vitát követően állítsák vissza a Tátrában a 30 évvel ezelőtti állapotokat. Elsősorban a tátrai csúcsokhoz, valamint régi, ma már betiltott turistautakhoz történő ismételt hozzáférést szeretnék elérni. Ezek a területek az utóbbi években a Magas-Tátra „Tizenharmadik szobájának” tekinthetők. Peter Hámor hegymászó sem ismer máshol a világban ilyen korlátozásokat. A hegyekben történő szabad mozgás egyetlen feltétele a nemzeti parkokba történő belépődíj megfizetése. „A Himalája valamennyi útja nyitott, és hozzáférhető” – mondta el Hámor.
A civil kezdeményezés javaslata nem csak a környezetvédelmi szempontokat veszi figyelembe, hanem a kijelölt útvonalak kritikus szakaszain nagy hangsúlyt fektet a turisták biztonságára. Végeredményben a TANAP jelenlegi Látogatási rendjének a módosítását szeretnék elérni. A jelenleg érvényes tilalmak nagy része érthetetlen és végrehajthatatlan, és ezzel a TANAP Igazgatósága is egyetért. Az elégedetlenség következtében már 2010-ben javaslatot tettek egy új Látogatási rend kidolgozására, melyben hozzáférést biztosítanának a turistáknak az érdekesebb tátrai csúcsokhoz.
„Fel akarjuk szabadítani a hegyeket a hivatalok téveszméitől. Semmi újat nem kérünk, csak azt, hogy állítsák vissza a Tátrában az eredeti állapotokat, amely itt hosszú évekig jól működött” – foglalta össze céljaikat Martin Porada, a civil kezdeményezés vezetője. Szerinte a kezdeményezés hozzájárulna a Magas-Tátráról, mint olyan hegységről kialakult kép megváltoztatásához, amely tele van tilalmakkal és korlátozásokkal. Ez nem csak a Tátrára, de Szlovákiára nézve is káros.
A hegyekben történő szabad mozgást támogatja Stanislav Klaučo, a Környezetvédelmi Minisztérium természetvédelmi szekciójának korábbi igazgatója is. Véleménye szerint az aktivisták a természetvédelemmel és a szelíd turizmussal összeegyeztetve szeretnék elérni céljaikat, amelyek összhangban vannak a nemzeti parkok területén a kemény turizmus elleni nemzetközi követelményekkel. Ezt a TANAP Igazgatóság jelenlegi vezetése is támogatja. Napjainkban például az 5. (legmagasabb) fokozatú védettséget élvező területet buldózerek pusztítják a látogatók szeme láttára.
A „Hegyeink” civil kezdeményezés javaslata országos figyelmet és támogatást szerzett, a kezdeményezéshez számos országos hatáskörű klub és egyesület csatlakozott, melyek a természetvédelem és a turizmus területén együttműködve közös megállapodásra jutottak. Kidolgoztak egy javaslatot, melyben hozzáférést kérnek a Tátra bizonyos részeihez a gyalogos, a magashegyi és a vízi turizmus, a hegymászás, a síalpinizmus és a kerékpározás számára. Javaslatukat idén májusban elküldték a TANAP Állami Erdészete, valamint a TANAP Igazgatóság címére is. Igor Koller, a JAMES jelenlegi vezetője elmondta, hogy a TANAP vezetőivel a jelenlegi Látogatási rend megváltoztatása céljából szervezett találkozóra idén júliusban került sor. Mindkét szervezet ígéretet tett arra, hogy a kérdésben szeptember 19-ig nyilatkozatot tesz közzé. „Eddig semmilyen visszajelzést nem kaptunk. A következő találkozón ismét előterjesztjük javaslatunkat, és folytatjuk a párbeszédet” – mondta el Koller, aki nem lát előrelépést a kluboktól az állami szervekhez intézett ultimátum ügyében. „A természetvédők elutasítása visszalépés lenne a kezdetekhez. Meg kell egyeznünk, majd átnyújtjuk a Látogatási rend megváltoztatására vonatkozó javaslatunkat az érintett szervezeteknek”.
Különböző vélemények vannak arról, hogy folytassák-e a harcot a hegyekben történő szabad mozgásért. Egyvalamiben azonban az összes érintett egyetért – a kérdést csak a TANAP megváltoztatott vagy teljesen új látogatási rendje tudja megoldani. „Úgy gondolom, hogy a téma felkelti más csoportok, szervezetek érdeklődését is, akik szintén támogatni fogják a látogatók szabad mozgását a hegyekben” – mondta Stanislav Klaučo. Szavai szerint jó példáért nem kell elmenni még az Alpokba sem, elég, ha csak a szomszédos Lengyelországot veszik alapul. Stanislav Melek hozzátette: „Ha az egyesületek nem viszik a közigazgatási szervek elé a benyújtott javaslatot, akkor az hiábavaló fiaskóhoz vezet, és a TANAP fölénybe kerül. Ha a közvélemény nem támogatja az elképzelést, akkor minimális esély van a sikerre”. Marian Šajnoha szerint a meglévő szervezetek feladata a Tátra egyedi környezetének megőrzése. „Egy ilyen helyzetben viszont szükségszerűen el kell jönnie egy pillanatnak, amikor közülünk mindenki megelégeli, aki többet vagy kevesebbet, alkalmanként vagy gyakrabban látogatja a hegyeket, hogy szabályokkal korlátozzák a szabadságát” – fejezte be Šajnoha.
