2013. november 27., szerda

A Gerlachfalvi-csúcs útjai - www.overmagazin.com

Széles, kiterjedt hegytömb, labirintusszerű szakadékokkal, falakkal. Kimagasló alakja hosszan elnyúló tetőélével jellegzetes látvány a környékbeli csúcsokról, a Poprádi-síkság felől viszont inkább egy horpadt ölű, testes piramis képét nyújtja. Karcsú toronyra, merész bástyára vagy valamilyen más, rögtön mászásra csábító képződményre nem igazán hasonlít, tömegével, sziklás oldalainak méreteivel mégis tekintélyt parancsoló. Felpillantva rá, az ember egyből látja, hogy túl könnyen nem érheti el. S tényleg így van: megmászása minden, csak nem sétaút…
A Gerlachfalvi-csúcs a maga 2655 méterével nem csak a Magas-Tátra, hanem az egész Kárpát-koszorú legmagasabb pontja. Sokáig azonban más ormokat tartottak a legnagyobbnak, a Kriván, a Lomnici- és a Jég-völgyi-csúcs szintén birtokolta ezt a kitüntető titulust. Mígnem 1839-ben hegyünk elsőbbsége is felmerült, majd – a kétkedések ellenére – pár évtizeddel később végre hivatalosan is megkapta a címet a jogos tulajdonosa.

Az első megmászás körül is akad némi vita. Still János, Gellhof János és Spitzkopf Márton 1834-ben tett túráját évekig a csúcs első eléréseként tartották nyilván, de aztán állítólag maga Still nyilatkozta, hogy ők csak másodikként jártak fenn. Ez azonban valószínűleg abból az apró félreértésből fakadt, hogy a németajkú Still és az általa a hegyre kalauzolt magyar Dezső Dénes nem értették egymást pontosan. Still ugyanis később a Magyar Kárpát Egyesület számára írásban is bejelentette az 1934-es mászásuk tényét. Jelenleg is ezt tartjuk elsőnek. A vezetők által felfelé ma leginkább használt irányt az ún. Felkai- vagy másik nevén Gerlachfalvi-próbán át 1874-ben szintén Still és az általa vezetett Déchy Mór találták meg. Noha Still először állítólag kételkedett a beszálló sziklafal (a „próba”) megmászhatóságában, de Déchy addig erősködött, hogy próbálják meg, míg mégis sikerült leküzdeni az akadályt. Ide a láncokat hat évvel később az MKE szereltette fel. A napjainkban leginkább lemenetre igénybe vett Batizfalvi-főszakadékon keresztül pedig Paszternák János és ifj. Ruman János, valamint Lorenz Viktor jutott fel elsőként 1877-ben.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...