200 évvel ezelőtt, 1813. november
28-án született Husz Dávid (1813-1889) poprádi vendéglős, a helyi közélet neves
szereplője, aki a XIX. század második felében felismerte, hogy Poprádon is
szükségessé vált egy olyan turistaközpont létesítése, ahonnan rövid idő alatt
elérhetővé válnak a hegyek, hisz ne feledjük, ekkor még Tátrafüred kivételével
nem léteztek a Tátra körút melletti települések. A XIX. század hatvanas éveinek
végén a turizmus egyre nagyobb méreteket öltött, így ennek kielégítésére Husz
Dávid 1868-ban kis vendéglője mellé 24 szobás turistaházat és éttermet
építtetett. Az állandó vendégei körében csak Husz apónak nevezett tulajdonos ezzel
megteremtette az alapjait a Husz-parknak, amely a századfordulón 9
különböző komfortfokozatú épületből állt. A parkban a szállóépületeken kívül étterem, fürdőház, söröző és tekepálya is helyet kapott. A szállóépületekben összesen mintegy 150 szoba és a Tátrára nyíló pazar panoráma várta a pihenésre vágyókat, a parkot díszcserjék és virágágyások díszítették.
Tátrafüred mellett közel két évtizeden át ez a park volt a tátrai turistaélet legfontosabb központja. Az egykori Husz-park helyén ma a város forgalmas körforgalmi kereszteződése található. Kevesen tudják, de részben Husz Dávidnak köszönhető az is, hogy a Kassa-oderbergi vasút nyomvonalát éppen Poprádon át jelölték ki, később éppen ennek a vasútvonalnak köszönhetően ismerték meg egyre többen Poprád, valamint a Magas-Tátra szépségeit.
Tátrafüred mellett közel két évtizeden át ez a park volt a tátrai turistaélet legfontosabb központja. Az egykori Husz-park helyén ma a város forgalmas körforgalmi kereszteződése található. Kevesen tudják, de részben Husz Dávidnak köszönhető az is, hogy a Kassa-oderbergi vasút nyomvonalát éppen Poprádon át jelölték ki, később éppen ennek a vasútvonalnak köszönhetően ismerték meg egyre többen Poprád, valamint a Magas-Tátra szépségeit.
Amikor 1882-ben az Magyarországi Kárpátegyesület
Poprádra telepítette múzeumi gyűjteményeit, ezeket egy Husz által bérmentesen
kölcsönadott házikóban állították ki. 1886-ban a Husz apó által a városnak adományozott
telken építette fel az egyesület a poprádi Kárpát Múzeumot, melyet Husz
továbbra is bőségesen finanszírozott. Husz Dávid az MKE más tevékenységét, pl.
a Tarajka melletti Szószéken épülő Róza menház építését is támogatta. Tevékenysége
előtt fejet hajtva a múzeum bejáratánál 1913-ban az érdemeire emlékeztető
emlékművet emeltek.
Husz halála után
a Husz-park hanyatlásnak indult, nagyrészt a Tátrában épülő szanatóriumok
konkurenciája miatt, de még sok évig szolgálta a turistákat, megmaradt az I. világháborúig.
A Magas-Tátra magyar és német helyneveiben a Menguszfalvi-völgyben levő
Husz-domb (Huszhügel) emlékeztet rá.
Forrás: Tátrai túrák, http://www.fsz.bme.hu; http://www.pluska.sk
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése