2013. július 19., péntek

Detail-Karte des Tátra Gebietes in 2 Blättern

A Nagy-Tarpataki-völgy
A térkép eredeti címe: Detail Karte des Tátra Gebietes, in 2 Blättern, 110,5x74,5 cm.
Az 1:25 000 méretarányú, 32 szelvényre hajtogatott, vászonra vont térkép ritka és becses Tátra ábrázolás, amely 1896/97-ben jelet meg. Kiadta Grill Károly cs. és kir. udv. könyvkereskedése – Herausgegeben vom K. u. K. Militär-geographischen Institute zu Wien.
A dekoratív, színes, litografált térkép domborzatcsíkozással, árnyalással, jelmagyarázattal készült. A lap jobb alsó részén látható a Tátra és környékének képe. Ennek mértéke: 1:200 000.

Az Osztrák-Magyar Monarchia területén fekvő hegyek feltárását a történelmi Magyarország legmagasabb hegységében, a Magas-Tátrában kezdte az 1839-ben megalakult Bécsi Császári és Királyi Udvari Katonai Térképészeti Intézet. Nem véletlenül, hiszen a Magas-Tátra az egyik legpompásabb hegysége volt a birodalomnak. Leírhatatlan szakadékai, vad bordái, mélyen fekvő keresztvölgyei és a sok apró tó, tengerszem még ma is elkápráztatják az odalátogatókat.
Az 1896/97-ben kiadott térkép érdekessége, hogy a Monarchia gyakorlatának megfelelően magyarul is közölte a tájneveket. A rajzolat és színezés talán az összes Magas-Tátráról készült térkép közül a legérzékletesebben adja vissza a Föld legkisebb magashegységének hangulatát: együtt sugárzik belőle a természet szépsége és félelmetes nagysága. A térkép címe, jelmagyarázatai eredetileg kizárólag német nyelvűek voltak.

2 megjegyzés:

  1. Annyiban is érdekes még ez a térkép, hogy a tervezett IV. katonai felmérés során az egykori történelmi Magyarország területéről csak a Magas Tátra környezetéről készült el a térképszelvény, az örökös tartományok közül pedig csak Tirol szelvényeiről. A IV. katonai felmérést eredetileg 100 évre tervezték, ami nem olyan meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy a korábbi katonai felmérések mindegyike több évtizedet vett igénybe. Az utolsó felmérés befejezését azonban az I. világháború kitörése, majd a Monarchia felbomlása szakította félbe. A mű 1903-ban lengyel tükörfordításban és kiadásban is megjelent Krakkóban.

    Hrenkó Pál híres térképész és tájfutó írásából megtudhatjuk a térkép létrejöttének körülményeit és okait:

    „Szerencsés egybeesés hozta meg a Magas-Tátra legkitűnőbb részletes térképét. A Magyarországi Kárpát Egyesület ugyanis éppen ekkor kérte fel a bécsi Katonai Földrajzi Intézetet egy részletesebb térkép készítésére, amikor a negyedik katonai felmérés előkészületei folytak.
    A felmérés 1893-1896 között kísérleti jelleggel, mérőasztal fotogrammetria alkalmazásával, sűrűbb háromszögeléssel, tachimetrikus távolságméréssel és fényképfelhasználással történt. Az új szabatos felmérési eljárást (Praezisions-Aufnahme) az itt szerzett tapasztalatok alapján állapították meg.
    Érdekessége ennek a munkának, hogy ebben a sorozatban Magyarországról több lap nem is készült. Igaz, hogy nem késtek, mert az új felmérést 1896-tól kezdődően 100 évre tervezték. (Ha ezt a tervet betartják, talán még ma is csíkozott térképekkel sportolunk?)
    A Magas-Tátra térképe (Detail-Karte des Tatra Gebietes, 1896/1897.) 1:25.000 méretarányban, hét színben nyomtatva, 2 lapon jelent meg a "K. und K. militär-geographisches Institut" kiadásában. Olyan remekmű ez, amelyre méltán lehet büszke a katonai térképészet. Legnagyobb erőssége a részletes és szemléletes magashegyi ábrázolás. A domborzatrajz, a csíkozás és a szintvonalak fekete színe ellenére sem nagyon zavaró. A finom rajzú csíkozás a formákat jól érzékelteti, a 20 méteres (sőt a lankásabb részeken 10 méteres) szintvonalak pedig a magassági viszonyokat tükrözik kellő részletességgel. Szerencsésen oldották meg a sziklás területek ábrázolását. A nagy részletességgel tervezett barnaszínű sziklarajzon a 100 méretes szintvonalakat élénkebb barnával folyamatosan átvezették! Ezáltal mind a magassági viszonyok, mind a felszínformák kifejezésre jutottak. A kőmezők barna jellegrajza és az örökhó kékszínű rajza mellett a bőséges magassági adat teszi teljessé a magashegyi ábrázolást. Megírja a magas fekvésű tavak vízfelületének tengerszint feletti magasságát is. Talán a növényzet felületszínezése lehetett volna üdébb, és még a névrajz németessége hagyott maga után javítani valót, de ez a körülmények velejárója. „
    Forrás: http://www.fsz.bme.hu/mtsz/mhk/egyeb/hrenkotk.htm

    -Szűcs Zoltán-

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm Zoli a részletes kiegészítést, ezzel még inkább informatívabb lett maga a bejegyzés!

      Törlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...