2013. július 24., szerda

A Kriváni-Zöld-tóhoz vezető turistaút

Ahogy az oldal rendszeres olvasói minden bizonnyal már találkoztak vele, az utóbbi időben néhány bejegyzésben a Tátra egykor jelzett, ma már azonban tiltott turistaútjainak sorsát, történelmét, megszűnésének idejét, okait igyekeztem körüljárni. A korábbi ilyen témájú bejegyzésekben szereplő valamennyi turistaút (a Vadorzó-hágóba, a Chałubiński-kapuba és a Liliom-hágóba vezető is) a Tátra főgerincén lévő hágók valamelyikébe vezetett. Ezeknek közös jellemzője, hogy napjainkban mindhárom hágó csak a lengyel oldalról érhető el jelzett turistaúton, a déli, szlovák oldalról oda vezető utakat az 1970-es évek környékén lezárták a turisták előtt. Az előző három hágótól eltérően most egy teljesen szlovák oldalon lévő egykori útvonal múltját próbálom meg felderíteni, ez pedig nem más, mint a Kriváni-Zöld-tóhoz vezető egykori sárga jelzésű turistaút.

1917 – dr. Vigyázó János: „A Magas Tátra részletes kalauza”.
A kalauz 196. oldalán az alábbiakat olvashatjuk erről a turistaútról (valamennyi korabeli leírást eredeti helyesírással idézek):
„Podbanszkóról, Háromforrástól vagy a Csorbai tótól a Handelvölgybe. A Csorbai-tó-Podbanszkói felső ösvényen a Szedilkó mélyen alányúló délnyugati határáig megyünk, ahol egy hosszú tisztás szélén a vörösjelzésű ösvény a Zlomiszkópatak mentén a Handelvölgybe kanyarodik (Háromforrástól 1-1 ½ óra, Csorbai tótól 1 ¼-1 ¾ óra)…. Az ösvény lassanként egész széltében átvág a völgyön és a Pavlova lejtője alá visz. A hegyoldalban kanyarodik fel a Krivánra vivő gyepes út (20-30 p.) s innen úgyszólván nyom nélkül, füvön-törmeléken tartunk a völgyet keresztben elzáró tófal teteje felé, amelyet elérve (¾-1 ó.) felcsillan előttünk a völgykatlan mélyén, elhagyatott magányában a Zöldtó nyugodt víztükre (2026 m.).”

1931 – dr. Thirring Gusztáv és dr. Vigyázó János: „A Magas Tátra”
A kalauz 78. túraleírásában szerepelnek a Kriván és a Kriváni-Zöld-tó lehetséges útvonalai. Ez a leírás kisebb pontosításokkal megegyezik az 1917-es kalauzban olvasottakkal, kiegészítve azzal, hogy a Kriváni-Zöld-tóhoz a zöld jelzésű ösvényen juthatunk el.

1960 – „Vysoké Tatry – správa geodézie a kartografie na Slovensku”; szlovák nyelvű turistatérkép.
A térképen már az látható, hogy a Krivánra vezető kék jelzésű turistaútból a Kriváni-Zöld-tó irányába egy sárga jelzésű turistaút ágazik el. Ennek időközben csak a színe változott meg, a nyomvonala nem, az 1931-ben zöld jelzésűnek jelzett turistaút ekkor már sárga színnel volt jelezve.

1965 – Jožo Šimko: „Magas-Tátra”; Budapest, Sport Kiadó, második javított és bővített kiadás (fordította Joó Kálmán, Niszkács László és Tárnok Árpád). Melléklete: „A Magas-Tátra turistatérképe” című, szlovák és magyar nyelvű térkép.
Ezen a térképen is egyértelműen látható a tóhoz vezető, a térképen fekete szaggatott vonallal jelölt, de a jelmagyarázat szerint sárga jelzésű turistaút. A kalauz 15. számú túrája az alábbiak szerint írja le a Kriváni-Zöld-tóhoz vezető turistautat:
„Csorbatóról a Kriván alatti Zöldtóhoz (2017 m). A Kis Kriván alatti útelágazástól a sárga jelzés mentén eljuthatunk a Handel-völgybe, egészen a Zlomisko-patakig. Egy nagy tüzelőkő mellett haladunk el és lassan emelkedünk északi irányban a völgyzáróig, egy teraszra, amelyen a Kriván alatti Zöldtó fekszik. Az útelágazástól: háromnegyed óra.”

1969 – dr. Vladimír Ademec: „A Magas-Tátra”; Pozsony, fordította Kelecsényi Tibor.
A Kriván térségének turistaútjait ábrázoló térképrajzon látható a Kriváni-Zöld-tóhoz vezető sárga jelzésű turistaút, a völgy túráit bemutató szövegrészben pedig az alábbiakat olvashatjuk erről:
„…A hosszú Važecká dolina völgyön a Zlomiskový potok patak folyik. …Felső részében a Kriváň keleti lejtői alatt 2017 m magasságban fekszik a Zelené pleso Krivánske tengerszem, amely jelzett úton érhető el.”

1978 – dr. Vladimír Adamec és Radek Roubal: „Magas-Tátra turistavezető”; Pozsony, fordította Jolana Protičová; első magyar nyelvű kiadás, szlovák nyelven 1972-ben jelent meg először, majd 1974-ben és 1977-ben ismét.
A Vázseci-völgyet leíró részben az alábbiakat olvashatjuk:
„…A Kriváň déli gerincét a Važecká dolina (Vázseci-völgy) határolja. Alsó erdős részén fekszik az ismert tó, a Jamské pleso, felső sziklás részén pedig a Zelené Krivánske pleso (Zöld-tó).”

1978 – „Vysoké Tatry – súbor turistických máp”; szlovák nyelvű nyári turistatérkép 10. kiadása.
Ezen a térképen szintén jelezve van a sárga jelzésű turistaút.

1990 – „Vysoké Tatry – letná turistická mapa”; nyári turistatérkép.
Ez a térkép már egyáltalán nem jelzi a korábban sárga színnel jelzett turistautat.

A fenti kronológia alapján a Kriváni-Zöld-tóhoz vezető sárga jelzésű turistaút 1978-ban még létezett, 1990-ben viszont már biztosan nem használhatták. A turistaúttal és a Kriváni-Zöld-tóval kapcsolatban egy szlovák nyelvű honlapon találtam egy dátumot, amelyet ha hitelesnek fogadunk el (és miért ne tennénk ezt), akkor megtudhatjuk, hogy a sárga jelzésű turistautat 1980-ban szüntették meg.

Ebben az ügyben levélben fordultam a Tátrai Nemzeti Parkhoz (TANAP), mégpedig azzal a kérdéssel, hogy pontosan mikor és miért szüntették meg többek között ezt a turistautat is. A nemzeti park illetékesétől azt a választ kaptam, hogy a jelzett turistautak rendszerében az első jelentős változások a nemzeti park megalakulása, vagyis 1949 után történtek. A következő ilyen időszak az 1970-es, a Magas-Tátrában megrendezett Északi Sí-világbajnokság után következett, miután a világbajnokságnak köszönhetően jelentősen megnőtt a nemzeti park látogatóinak száma, mellyel együtt a problémák is megsokszorozódtak. Napjainkban ismét napirendre került a korábban lezárt turistautak esetleges ismételt megnyitásának kérdése (erről egy korábbi bejegyzésben részletesen is olvashattak az oldal látogatói), amely azonban nem egyszerű feladat. Erről alapos elemzések és a megfelelő jogi háttér megalkotása után a TANAP új Látogatási rendje fog rendelkezni.

Figyelem: a Kriváni-Zöld-tóhoz napjainkban nem vezet jelzett turistaút, a Vázseci-völgy még hegyi vezetővel sem látogatható!

Összeállította: Tátraturista; Fotó: sk.wikipedia.org

3 megjegyzés:

  1. Engem az érdekelne, mi volt az az út, ami az első (magyar) térképen Szedilkohágónak nevezett hágón át vezetett a Furkota-völgyből a Szárazvíz-völgybe, a szerpentin ma is látványosan látható (és néha fel is mennek rajta), és nagyjából a Furkota-völgyben leégett menedékháztól (ha jól értettem, itt, feljebb is volt egy, nem csak a Magisztrála magasságában) indul át a gerincen. Nem nagyon értem az értelmét sem, hiszen a völgyet egyszerűbb lenne alulról megközelíteni, mintsem egy párhuzamos völgyből egy magas hágón keresztül.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A Vigyázó kalauzban az áll róla, hogy ez az átjáró, amit Szedilkó-hágónak nevez, a Furkota-völgyből közvetíti az átjárást a Szárazvíz-völgybe. Cserkészútnak jellemzi az utat, amit minden különösebb nehézség nélkül 1/2 - 34/ óra alatt lehet elérni a Furkota-völgyből, a másik oldalon pedig lépcsős fűlejtőn 15-20 perc alatt lehet leérni a völgybe.

      Törlés
    2. Köszi, igen, nem tűnt nehéznek, de gondolom ezt az utat sem szabad használni, amit valahol meg is értek, de idegesít, hogy minden tilos. Engem az is meglepett, hogy nem engedik a Tátrában az erdei gyümölcsök gyűjtését, régen ezt, legalábbis az alsó régiókban nem tiltották, a helyiek által főzött különféle lekvárokból sokat fogyasztottam (de nem eleget :) ) az akkori házigazdánknál. Én most is sokat áfonyáztam, pl. a Tri Studnickynál kifejezetten komoly áfonyamező volt a menedékház felett pár száz méterrel. Lehet, hogy a tiltás a nagyüzemben gyűjtő helyi kisebbség miatt van, nem tudom, de a turistáktól, a túrautak mellett leszedett némi gyümölcstől régen is vidáman megéltek az állatok.

      Törlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...