Július
23, reggel 4 óra 30 perc. Ébresztő a Poprádi-tavi hegyi szálló 207-es
szobájában. Gusztival és Évával már előző estére szobát foglaltunk a Poprádi-tó
partján álló szállóban, hogy a lehető legjobb kondícióban induljunk a Magas-Tátra
emblematikus csúcsának megmászására. A korai ébresztő után csomagolás, reggeli,
majd némi készülődés és a túrakönyvbe való bejegyzés után 5:25-kor léptünk ki a
szálló ajtaján. Kint felhős idő és enyhe szél fogadott, fejünk felett felhők
vonultak. Nem erre készültünk, az előrejelzések alapján nem erre számítottunk,
de nem volt mit tenni, ilyen körülmények között vágtunk neki Guszti vezetésével
a Poprádi-tó partjáról az Omladék-völgybe vezető ösvénynek.
2013. július 31., szerda
2013. július 30., kedd
Árnyékot és vizet keresnek az erdei állatok a hőségben
A hőmérséklet ezekben a forró júliusi napokban még a
magasabb hegyekben is könnyen meghaladhatja a 30 °C-t. A szúkárokat szenvedett
tátrai erdők már nem nyújtanak annyi árnyékot, mint a múltban. Nem csak a
turistáknak, hanem az erdei állatok is szenvednek a hőségtől. „Az ezekben a
napokban tapasztalható nagy melegben az állatok ösztönösen keresik az árnyékos
területeket. Az erdőzónában a még élő fák biztosítanak árnyékot, a nagyobb
magasságban élő zergék pedig a sziklapárkányok alatt keresnek menedéket, és
tartózkodnak akár egész nap az árnyékban. Az állatok szívesen keresik fel
azokat a helyeket, ahol lehűlhetnek és elegendő folyadékot találnak. Az ilyen
helyeket hívjuk dagonyának.
2013. július 29., hétfő
Viharok és villámlás a hegyekben
A nyári és a kora őszi napok a legmegfelelőbbek a hegyekben
történő kirándulásra. Amikor azonban egy forró délutánon viharfelhők jelennek
meg az égen, az nagyon veszélyes lehet a turistákra. A hegyekben nagyon nehéz
megfelelő menedéket találni a vihar elől, így aztán viszonylag gyakori a
villámcsapás okozta sérülés. Július közepén tragikus véget ért egy 29 éves túrócszentmártoni
fiatalember túrája, amikor hirtelen elromlott az időjárás, és vihar
keletkezett. A férfi próbált menekülni a vihar elől, de nem talált menedéket,
villámcsapás érte és meghalt. Az időjárás a hegyekben nagyon gyorsan változik,
ezért könnyen veszélyes helyzetben találhatjuk magunkat. És ez sajnos gyakran
előfordul.
Az idei nyári turistaszezon első hétvégéjén villám csapott
két turistába a Lengyel-Tátrában, a Gąsienica-völgyben, melynek eredményeként a
30 év körüli páros férfi tagját szívmegállás miatt újra kellett éleszteni, a
villámcsapás következményeként a vele együtt túrázó nő sokkot kapott. A
mentőakció során mindkettőjüket a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) helikopterével kellett kórházba szállítani, közben mindkettőjüknél
mesterségesen tartották fenn a légzést és a keringést.
2013. július 28., vasárnap
Róth Márton: Első hegymászásom

„Amint másnap a Tátra legmagasabb
csúcsain felvillant a pirosló hajnal fénye, talpra állottunk, és a Kerek-tónak
vettük utunkat (1572 m). Innen felkanyarodtunk a meredek lejtőn a görgeteg
borította sziklakatlanba, amely fölött méltóságosan emelkedett a
Fehér-tavi-csúcs. Rövid pihenő után a Jagnencze gerincnek fordultunk, mely a
csúcstól északnyugatra a Hátsó-Rézaknák felé nyúlik. Körülbelül 2000 méternyi
magasságban értük el csipkézett taraját, midőn egyik kísérőm, meghökkenve a
gerinc szokatlan meredekségén és szakadozottságán, bennünket cserben hagyott és
amaz oldalág felé törekedett, melyen Wéber barátom a csúcsra jutni szerencsés
volt.
2013. július 27., szombat
135 évvel ezelőtt nyílt meg a Hunfalvy menedékház
135 évvel ezelőtt, 1878-ban nyílt
meg a turisták előtt az egykori Hunfalvy menedékház a Felkai-völgyben. Az
1871-ben épült szerény Blásy menedékház 1874-ben történt pusztulása után a
Magyarországi Kárpátegyesület haladéktalanul kénytelen volt egy új, nagyobb
épületet építtetni, amely meg tudott felelni a Felkai-völgy iránt megnőtt
érdeklődésnek. Az egyesületnek azonban nem volt elegendő pénze egy menedékház
felépítéséhez. Mivel a völgyet főleg az ótátrafüredi vendégek látogatták,
1874. augusztus 20-án az egyesület ülésén úgy döntöttek, hogy a menházat
Ó- és Újtátrafüred tulajdonosai közösen finanszírozzák. Az építkezést
késleltette az a tény, hogy Ótátrafüred akkori tulajdonosa, a Borsod-Miskolci
Gőzmalom hosszú ideig vonakodott kifizetni a ráeső részt.
2013. július 26., péntek
Ismét erdőtűz a Magas-Tátrában
Az elmúlt vasárnap a Tátra lábainál fekvő Stóla község
közelében keletkezett erdőtűz után július 24-én, szerdán kora délután újabb erdőtűzhöz
riasztották a tűzoltókat. Újszéplak (Nová Polianka) és Tátraszéplak között, a
tátrai villamos pályája közelében körülbelül 0,2 hektáron égett a fiatal erdő, 19
tűzoltó hat tartálykocsival vonult a helyszínre, ezúttal azonban szerencsére
nem volt sok munkájuk az oltással, rövid időn belül sikerült megakadályozniuk,
hogy a lángok további területekre terjedjenek át. Munkájukat csak a nyugati
irányból fújó szél nehezítette, amely Tátraszéplak felé vitte a lángokat. A
tüzet valószínűleg a nyári forróság és az ennek köszönhető aszályos időjárás
okozta, de keletkezésében nyílt láng gondatlan vagy szakszerűtlen használata is
közrejátszhatott, a pontos okot még vizsgálják. A területen rendszeresen
megfordulnak erdei gyümölcsöket gyűjtögető emberek, annak ellenére, hogy a
Tátrai Nemzeti Park területén tilos ez a tevékenység.
2013. július 25., csütörtök
Fehér-víz parkoló – Fehér-tavi-csúcs
Fehér-víz autóbusz
megállóhely parkoló (925 m )
– a sárga jelzésen Zsázsa-forrás elágazás (1200 m , 1:00 ó) – Forbergi-rét
(1252 m ,
0:10 ó) – Zöld-tó (1545 m ,
1:50 ó) – Vörös-tó (1811 m )
– Kék-tó (1865 m )
– Karó-tavi-átjáró (2118 m )
– Fehér-tavi-csúcs (2229 m ,
2:00 ó) – Zöld-tó (1545 m ,
1:40 ó) – Forbergi-rét (1252
m , 1:30 ó) – Zsázsa-forrás elágazás (1200 m , 0:10 ó) – a kék
jelzés elágazása jobbra (1058
m , 0:25 ó) – a kék jelzésen Matlárháza (885 m , 0:50 ó). Teljes
menetidő: 9:35 óra.
A Fehér-víz autóbusz megállóhely parkolójából a sárga
jelzésű széles erdei úton indulunk a Zsázsa-forrás felé. A forrás közelében
lévő útelágazástól balra, a hídon át vezető sárga jelzésen folytatjuk tovább
utunkat a Forbergi-réten lévő újabb elágazásig, majd továbbra is a sárga
jelzést követve jutunk el a Zöld-tavi-völgybe, a Zöld-tó partján, a
Karbunkulus-torony (2137 m )
alatt álló Zöld-tavi menedékházhoz, ahol a csúcstámadás előtt felfrissülhetünk
kissé.
2013. július 24., szerda
A Kriváni-Zöld-tóhoz vezető turistaút
Ahogy az oldal rendszeres olvasói minden bizonnyal már
találkoztak vele, az utóbbi időben néhány bejegyzésben a Tátra egykor jelzett,
ma már azonban tiltott turistaútjainak sorsát, történelmét, megszűnésének
idejét, okait igyekeztem körüljárni. A korábbi ilyen témájú bejegyzésekben
szereplő valamennyi turistaút (a Vadorzó-hágóba, a Chałubiński-kapuba és a
Liliom-hágóba vezető is) a Tátra főgerincén lévő hágók valamelyikébe vezetett.
Ezeknek közös jellemzője, hogy napjainkban mindhárom hágó csak a lengyel
oldalról érhető el jelzett turistaúton, a déli, szlovák oldalról oda vezető
utakat az 1970-es évek környékén lezárták a turisták előtt. Az előző három
hágótól eltérően most egy teljesen szlovák oldalon lévő egykori útvonal múltját
próbálom meg felderíteni, ez pedig nem más, mint a Kriváni-Zöld-tóhoz vezető
egykori sárga jelzésű turistaút.
2013. július 23., kedd
Egész napos robotolás a Téry-menedékházban
A Magas-Tátrában már javában tart a nyári turistaszezon,
egyre több turistával találkozhatunk a túraútvonalakon. A hegység egyik
leglátogatottabb menedékháza a Kis-Tarpataki-völgyben található
Téry-menedékház, amely a legmagasabban fekvő, egész évben nyitva tartó
menedékház a Tátrában. „A menedékház 2015 méter tengerszint feletti magasságban
található, gyönyörű kilátással a Tátra második legmagasabb csúcsára, a
Lomnici-csúcsra. További jelentős csúcsok vesznek körül minket, itt van a
Szepesi-Öt-tó, és innen nem messze, a Kis-Nyereg-hágó alatt található a Kék-tó,
a Tátra legmagasabban fekvő tava” – mondta el az Árvából származó Stanislav
Kútnik, a menedékház egyik alkalmazottja.
2013. július 22., hétfő
Tátrai túrák előtt is fontos az akklimatizáció
Fáj a lábunk, ég a talpunk, úgy érezzük, kiköpjük a
tüdőnket? A hegyekben mindez nem számít rendkívüli eseménynek. De hogyan
készüljünk fel rá, hogy még a nehezebb túrákat is fájdalmak nélkül éljük túl?
Hogy másnap reggel ne azt érezzük, hogy nem bírunk felkelni az ágyból? Azok,
akik azt gondolják, hogy a világ legkisebb magashegységében történő túrára nem
kell felkészülni, bizony nagyon tévednek. Még egy tátrai túra előtt is fontos a
megfelelő felkészülés, majd a hegységben maga az akklimatizáció.
2013. július 21., vasárnap
Halálos baleset a Lengyel-Tátrában
Július 21-én, vasárnap a délutáni
órákban a Zawrat közelében, a Gąsienica-Fagyott-tótól a hágóba vezető láncos
úton halálos balesetet szenvedett egy turista. A hegyimentők ügyeletére 13:30-kor
érkezett a bejelentés, a mentőakció 15:30-ig tartott. A Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) munkatársai a bejelentés után a mentőhelikopterrel indultak a helyszínre, és azonnal hozzáláttak a sérült ellátásához.
A mentőkhöz érkezett első információk szerint a férfi túlélte az esést,
állapota azonban nagyon súlyos. A sérültet már a helyszínen újra kellett
éleszteni, majd ezután a zakopanei kórházba szállították, ahol belehalt a
zuhanás során szerzett sérüléseibe.
Szibériai nőszirom / Iris sibirica
Javában
tombol a nyár, a réteket színes virágszőnyeg borítja. A réteken, tisztásokon
úgy érezhetjük magunkat, mint a legszebb virágoskertben, még a virágok is
hasonlóak a kerti virágokhoz. Például a gyakran termesztett írisznek, amely a
kiskertekben különböző színekben és méretben fordul elő, egészen közeli rokona megtalálható
a szabad természetben – ez nem más, mint a Tátra lábainál élő szibériai
nőszirom (Iris sibirica). Bár ennek virágai kisebbek, mint termesztett társaié,
a kertekben élő íriszekkel történő rokonságukat még a laikus is észreveheti.
Nagy, kék színű virágai már messziről vonzzák a tekintetet. Ez a növény a
nedves rétek lakója, és csak néhány kisebb körzetben fordul elő. Élőhelyük a
mocsaras rétek lecsapolása, a melioráció következtében folyamatosan csökken.
Ezt némely helyen csak a virágok kisebb csoportja, csak néhány virágzó egyed
éli túl. A leggazdagabb populáció, amelyről a cikkhez mellékelt fotó is
készült, a jelzett túraútvonalakon kívül található, erdős és hasznosított
mezőgazdasági területek határán. A szibériai nőszirom egyedszáma mára annyira
lecsökkent, hogy ma már a törvény által védett fajok közé tartozik, egy
példányának értéke 36,5 €.
Forrás
és fotó: http://spravatanap.sk
2013. július 20., szombat
155 évvel ezelőtt született ifj. Divald Károly
155 évvel ezelőtt, 1858-ban
született ifj. Divald Károly (1858-1924) eperjesi fényképész, aki apja, a neves
Tátra-fényképész id. Divald Károly eperjesi cégét vette át 1897-ben, apja
halála után. Korai, még Eperjesen kiadott, a legkorábbi Stengel-lapokhoz
hasonló elrendezésű lapjait apja kliséinek felhasználásával készítette, melyek
szinte kivétel nélkül kitűnő minőségű fekete-fehér felvételek. Divald Károly a
céget 1903-ban Budapestre helyezte át, ahol fénynyomdát és grafikai műintézetet
alapított a Kisfaludy utca 9. számú egyemeletes épületben.
Fényképészeti műtermen kívül
villamos motorerővel működő gyorssajtó gépekkel berendezett első magyar
fénynyomdában egyedülálló látóképes levelezőlapokat, cinkografíkai kliséket
gyártottak, képes díszműveket adott ki. Divald apjával egy drezdai nyomdában
sajátította el a fénynyomtatási eljárást, gyorssajtóval történő nyomtatását. A
budapesti látképeket bemutató sorozatokat a legkülönbféle alakú, óriási,
panoráma, sztereoszkóp kiállításban, fotográfiai úton bemásolt paszpartuval
jelentette meg.
2013. július 19., péntek
Detail-Karte des Tátra Gebietes in 2 Blättern
![]() |
A Nagy-Tarpataki-völgy |
A térkép eredeti
címe: Detail Karte des Tátra Gebietes, in 2 Blättern, 110,5x74,5 cm.
Az 1:25 000 méretarányú, 32 szelvényre hajtogatott, vászonra
vont térkép ritka és becses Tátra ábrázolás, amely 1896/97-ben jelet meg. Kiadta Grill Károly cs. és kir. udv.
könyvkereskedése – Herausgegeben vom K. u. K. Militär-geographischen Institute
zu Wien.
A dekoratív, színes, litografált térkép
domborzatcsíkozással, árnyalással, jelmagyarázattal készült. A lap jobb alsó
részén látható a Tátra és környékének képe. Ennek mértéke: 1:200 000.
2013. július 18., csütörtök
Sátorozás, túrázás
Egy nagyváradi egyházi ifjúsági
szervezet, a Váradifi 2012. július közepén sátorozós kirándulást szervezett a
Magas-Tátrába. A szervezet a kirándulás előtt saját honlapján (www.varadifi.ro) tette közzé azokat a hasznos
tudnivalókat, melyekkel tagjai felkészülését szerette volna segíteni. Az alábbi
cikkben olyan gyakorlati tanácsokat olvashatunk a sátorozásról, a túrázásról, a
szükséges túrafelszerelésekről, a túrázás közbeni viselkedésről, az étkezésről,
az esetleges veszélyforrásokról, amely úgy gondolom, mindenkinek hasznos lehet,
aki a hegyekbe indul túrázni.
2013. július 17., szerda
A Poprádi-tó
A Menguszfalvi-völgy alsó
részében, 1494 méter tengerszint feletti magasságban fekszik a fenyvesek koszorúzta
Poprádi-tó, a Tátra déli oldalának ötödik legnagyobb tava. Területe 6,88 hektár,
legmélyebb pontja 17,6 méter. Ideális fekvése, könnyű megközelíthetősége a
tavat a Magas-Tátra egyik leglátogatottabb, legközkedveltebb helyévé tette.
Felejthetetlen élményben lehet része annak, aki Csorbatótól a piros jelzésű Felső
turistaúton túrázva felkeresi ezt a varázslatos szépségű helyet. A tó partján
állva a haragoszöld színű, de a napsugárban szelíden mosolygó víztükörben a
környező csúcsok tükörképét látjuk viszont, miközben fülünkbe visszhangzik az
Omladékvölgyi-Jeges-patak vízesésének zúgása. A tó sajátságos, vadregényes
jellegét a fölötte magasodó Oszterva hatalmas sziklafala adja. A tó egyike a
Tátra azon tavainak, amelyekbe halakat telepítettek, lefolyása a Poprád folyó
egyik ágát képezi, amely a Hincó-patakkal való egyesüléséig a Krupa-patak
nevet viseli.
2013. július 16., kedd
Vigyázzunk a medvékkel a Tátrában
Óvakodjunk a medvéktől a hegyekben –
figyelmeztetnek a Tátrai Nemzeti Park (TPN) szakemberei. A tátrai erdőkben
ugyanis lassan érik az áfonya, amely köztudottan a medvék egyik kedvenc
táplálékának számít. A természetvédők mindenkitől azt várják, aki a következő
napokban hegyi túrára indul, hogy szigorúan tartsák be a tátrai turistautak
használatára vonatkozó előírásokat, vagyis fokozottan ügyeljünk arra, hogy ne
térjünk le a kijelölt ösvényekről. Mindez ebben az időszakban az áfonya és a
szeder érése miatt lehet fokozottan veszélyes, mivel a Tátrában élő medvék
csemegéjének számító gyümölcsöket bizony a medvék is előszeretettel szüretelik,
ezért a csemegéért látogatják a bozótos területeket, és az erdőben járva minden
pillanatban várható a felbukkanásuk kedvenc táplálékuk keresése közben.
2013. július 15., hétfő
Vandál rongálás a Halastóhoz vezető úton
Szándékos károkozással és közösség elleni nyilvános izgatással
vádolták meg azt a 22 éves lengyel fiatalembert, aki július 7-én, vasárnap este
három társával festékszóróval graffitiket festett fel a Halastóhoz vezető úton
az úttestre, valamint az út mentén található támfalakra és nagyobb
sziklatömbökre. A férfi bűnösnek vallotta magát, és önként vállalta a tettéért
kiszabandó büntetést, melynek mértékét bíróság fogja megállapítani. A férfi
három társát a bírósági meghallgatás után vádemelés nélkül szabadon
bocsátották, mivel bebizonyosodott, hogy a négyfős társaságból csak a megvádolt
22 éves fiatalember használta a festékszóró sprayt, a többiek csak tanúi voltak
a barbár tettnek.
2013. július 14., vasárnap
Tatry Tour 2013 kerékpárverseny
2013. július 27-én tizedik alkalommal rendezik meg a Tátra
körüli hosszú távú kerékpáros körversenyt. A két távon, több korcsoportban
kiírt verseny startja 27-én, szombaton 10.00 órakor lesz Ótátrafüreden, a 72
km-en indulók 11:00-kor, a hosszabb, 197 km-es távon indulók pedig 10:00 órakor
startolnak el. A hosszabb távon indulók Csorbató (14 km), Podbanszkó (30 km),
Liptóújvár (48 km), Liptószentmiklós (56 km), Zuberec (93 km) érintésével
jutnak el Chochołowba (121 km), ahol átlépnek Lengyelországba. Innen
Zakopane (139 km) érintésével kerekeznek át a Tátra keleti oldalára, ahol Lysza
Polanán (161 km) jutnak vissza Szlovákiába. A határtól aztán Barlangliget (182
km) érintésével érkeznek meg a célba, Ótátrafüredre (197 km). A 72 km-es táv
versenyzői kelet felé indulnak, Barlangligeten át érik el Lysza Polanát, ahol
megfordulnak, és visszatekernek Ótátrafüredre, a célba.
2013. július 13., szombat
80 évvel ezelőtt nyílt meg a Hunfalvy-völgyi menedékház
80 évvel ezelőtt, 1933. július 16-án
nyílt meg a turisták előtt a Hunfalvy-völgyi menedékház. A Tengerszem-csúcs
alatt felépítendő menedékház ötlete a XIX. század végén vetődött fel először,
amikor a Tátrában is sokat túrázó osztrák hegymászó, Ubald Felbinger úgy
döntött, hogy 100 forintot adományoz a menedékház felépítésnek céljaira.
Máriássy Ferenc földbirtokos azzal a feltétellel, hogy az építkezés nem
zavarhatja meg a zergék életét, szakmai vitát javasolt a felvetésről. Ez
1893-ben történt, az építkezésre azonban nem került sor. Felbinger ekkor úgy
döntött, hogy a felajánlott pénzügyi támogatást három részre szétosztva, három
éven át a legsikeresebb hegyi vezetőknek ajánlja fel.
2013. július 12., péntek
140 éves az MKE túrasorozat a Tátrában – „D” jelű, családbarát túrák. 2013. augusztus 7-10.
![]() |
Poduplaszki-völgy |
A természetjárók, a Tátrában túrázók többsége előtt
bizonyára közismert tény, hogy ebben az évben ünnepli megalapításának 140.
évfordulóját a Magyarországi Kárpátegyesület (MKE), amely hazánkban az első, a
világon pedig a hetedik turistaegyesületként 1873. augusztus 10-én alakult meg
Ótátrafüreden. Az évfordulóhoz kapcsolódóan az 1992-ben újjáalakult
Magyarországi Kárpát Egyesület 2013. augusztus 7. és 10. között négynapos
túrasorozatot szervez a Magas-Tátrában, „140 éves a Magyarországi Kárpát
Egyesület emléktúra” elnevezéssel. A szervezők minden napra négy, egy-egy „A”,
„B”, „C”, és „D” nehézségű túrát terveznek. Az „A” és „B” nehézségű túrák közül
az egyik túra hosszú gyalogos túra lesz, amely magashegyi hágókon vezet
keresztül. A másik erősnek mondható túra valamelyik, a turisták által is
szabadon mászható hegycsúcsra vezet fel. Az „A” és „B” nehézségű túrákon a
résztvevők alsó korhatára 16 év.
Minden napra terveznek egy közepesen nehéz, „C” nehézségű
túrát, amelyik az egyik hosszú túra rövidített változata lesz. Ezen gyerekek
csak szülői kísérettel vehetnek részt, az alsó korhatár 12 év. Ugyancsak minden
napra terveznek ezeken kívül egy 4-5 kilométer hosszú, gyermekes, család-barát,
sétálós kirándulást, ez lesz a „D” nehézségű túra.
2013. július 11., csütörtök
Ótátrafüred – Nagyszalóki-csúcs
Ótátrafüred (1010 m ) – a kék jelzésen a
felső turistaút elérése (1356
m , 1:00 ó) – Miksa-magaslat (1550 m ) – Csorbás-gerinc –
Király-orr (2272 m )
– Nagyszalóki-csúcs (2452 m ,
4:15 ó). Vissza ugyanezen az útvonalon 3:50 óra. Teljes idő: 9:05 óra.
Ótátrafüredről a kék jelzésen indulunk észak felé. Az erdei
út hamarosan balra fordul, és mérsékelten emelkedik felfelé. Elhaladunk az
Öt-forrás közelében, majd elérjük a piros jelzésű Felső turistautat. Az erdőben
vezető keskeny ösvényen jobbról elhaladunk a tarajkai sípálya felső része
felett, majd néhány perc múlva a Miksa-magaslat kilátójánál találjuk magunkat.
A kilátóból balra indulunk tovább eleinte a törpefenyőben, majd nyílt terepen a
déli hegyoldal szerpentinjein, majd később a Nagyszalóki-csúcs előorma, a
Király-orr alatt. A Király-orrot jobbról kerüljük meg, majd további
szerpentineken érjük el a Nagyszalóki-csúcsot.
2013. július 10., szerda
Menguszfalvi-völgy – Magas-Tátra
![]() |
A Menguszfalvi-völgy. Fotó: ephoto.sk |
A 8 km. hosszú, déli irányban
nyitott Menguszfalvi-völgy (Mengusovská dolina) a Magas-Tátra déli részének
egyik legnagyobb és legszebb völgye. A Poprádi-gerinc (Popradský hrebeň) a
fővölgyet két jelentős völgyre osztja: keletre található az Omladék-völgy
(Zlomisková dolna), amely felső részén további két kisebb, északi irányú völgyre,
a Ruman-völgyecskére (Rumanova dolina) és a Sárkány-tavi-völgyre (Dračia
dolinka) nyílik. A fővölgy északi része szintén két katlanra nyílik, ezek a
Békás-tavi-völgy (Žabia dolina) és a Hincó-tavi-katlan (Hincova kotlina). A
hatalmas sziklafalakkal határolt fővölgyet keleti oldalán a Koncsiszta
(Končistá) gerince választja el a Batizfalvi-völgytől (Batizovská dolina), észak-északkeleti
részén pedig a Tátra főgerincének egy része a Poduplaszki-völgytől (Bielovodská
dolina) és a lengyel oldalon fekvő Halastavi-völgytől (Dolina Rybiego potoku).
Nyugaton a Hincó-völgytől (Hlinská dolina) és a Malpomapataki-völgytől
(Mliynická dolina) a Kriván-szárnyvonulat főtengelye, illetve az ebből elágazó
Bástya-gerinc (Hrebeň Bášt) határolja.
2013. július 9., kedd
A Téry-menedékház
A Téry-menedékház a legmagasabban
fekvő, egész évben nyitva tartó menedékház a Magas-Tátrában, de téli időszakban
a lavinaveszély miatt fokozottan ügyelni kell a házhoz vezető túra során. A ház
meglátogatása a nehéz túrák sorába tartozik, ezért csak megfelelő fizikai
erőállapotban lévőknek ajánlott ez a túra. A menedékház megközelítésének
ideális útvonala Ótátrafüredről a zöld jelzésen eljutni a Tarajkára, onnan a
piros jelzésű Felső turistaúton a Zamkovszky-menedékházig, majd onnan ismét a
zöld jelzésen a Téry-menedékházig. Ez az útvonal normál tempóban kb. 3 és fél
órát vesz igénybe. Igényesebb megközelítési útvonal a nyári szezonban
használható, Javorináról induló, a Kis-Nyereg-hágón át vezető zöld jelzésű
turistaút, ennek menetideje normál tempóban 5 óra 20 perc.
2013. július 8., hétfő
Női hegyi vezető a Tátrában
A tátrai csúcsokra nem csak férfi vezetővel lehet feljutni,
hanem immár 18 éve egy bájos hölgy vezetésével is csúcshódításra indulhatunk. A
Tátrában egyetlen nő dolgozik hegyi vezetőként, ő pedig nem más, mint a 49 éves
Zofia Bachleda. Lengyelországból származik, de úgy ismeri a Tátra szlovák
oldalának völgyeit és csúcsait, akár a tenyerét. A turisták havonta több
alkalommal is igénybe veszik őt tátrai túráik során. „Amikor kicsi voltam, sok
könyvet olvastam a hegyekről és a Tátráról, melytől teljesen le voltam
nyűgözve. Amikor 16 éves lettem, azonnal beiratkoztam egy hegymászó
tanfolyamra. Emlékszem, hogy az ehhez szükséges szülői hozzájárulást én magam
írtam alá” – emlékszik a mosolygós szőke hölgy, aki tagja a Hegyi Vezetők Szövetsége
Nemzetközi Uniójának, (UIMLA), Szlovákiában pedig a Himalaya Club tagjaként
lehet igénybe venni a szolgáltatásait.
2013. július 7., vasárnap
Gömbös kosbor / Traunsteinera globosa
A kosborfélék (Orchideaceae)
családjába tartozó, 20-60 cm magasságúra megnövő gömbös kosbor május és július
között nyílik. Fürtös virágzata a nyílás kezdetén kissé csúcsos, majd gömbölyű,
tömött virágzatot alkot, halvány rózsaszínű. A mézajak rövid, 3 karéjú, vörösen
pettyes. A külső lepellevelek bunkószerűen kiszélesednek, alsó levelei hosszúkás-lándzsásak,
kihegyezettek. Hegyi rétek, kaszálók, lejtők lakója, 1200-1800 m között, alatta
szórványosan. Főleg meszes, de ritkán sziklás talajon is előfordul. A gömbös
kosbor Magyarországon fokozottan védett növény, természetvédelmi értéke 100.000
forint.
Forrás: http://hu.wikipedia.org
2013. július 6., szombat
160 évvel ezelőtt született Csontváry Kosztka Tivadar
![]() |
Csontváry: Nagy Tarpatak völgye a Tátrában |
160 évvel ezelőtt, 1853. július 5-én
a Sáros vármegyében található Kisszebenben született az egyik legnevesebb
magyar festő, Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919). Ifjúkorában
gyógyszerészsegéd volt Iglón, és csak viszonylag későn, negyvenes éveiben, a
természet tanulmányozása révén érett festővé. Ifjúkorának nagy élménye volt a
Tátra – itt gyógyult fel egyetemistaként szerzett betegségéből, itt érte az
isteni megvilágosodás, s itt kezdett el rajzolni is. Amikor 1880. október 13-án
egy mitikus belső hang a festőpályára kényszerítette, már a megalkotandó nagy
mű igézetében élt.
2013. július 5., péntek
A Felkai-völgy turistaútjának építői
1887-ben alakult meg a Magyarországi Kárpátegyesület
Sziléziai Osztálya. A Boroszlóban (németül Breslau, ma Wrocław) székelő osztály
tagjai jórészt külföldiek, porosz-sziléziai németek voltak. Ezeknek a
természetszerető embereknek a Magas-Tátra volt a legközelebbi magashegység, és
mind építő (Sziléziai-ház, a Felkai-völgy és környékének útjai), mind
hegymászó, mind pedig irodalmi munkáikkal fontos szerepet játszottak a
Magas-Tátra népszerűsítésében. A Felkai-völgyben, a Felkai-Hosszú-tó mellett, a
Lengyel-nyeregre vezető turistaút jobb oldalán, egy sziklára felerősítve a mai
napig egy nagy méretű emléktábla őrzi a Magas-Tátra első igazi magashegyi
turistaútját megépítők emlékét, az alábbi felirattal:
SCHLESIER WEG.
ERBAUT VON DER
SEKTION SCHLESIEN
U. K. V.
IM JAHRE 1893.
Forrás: Tátrai túrák
2013. július 4., csütörtök
Légtorna a szurdokok paradicsomában
A fura nevű helyről először a raxi
ferrata túrán hallottam Beától, Konyi feleségétől, aki arra a kérdésre, hogy
hova vihetném a hazai kalandparkokba már beleunt fiúkat, rögtön rávágta: a
Szlovák Paradicsomba. Az milyen? – kérdeztem, mire közölte, hogy szorozzam fel
a Rám-szakadékot tízzel, akkor közel járok hozzá. A javaslat bejött, azóta
ötször voltunk ott, legutóbb a legkisebb, hét éves fiam is velünk jött. Azóta
gyakori rémálmom, hogy a függőhíd közepén állok, egyik fiam az egyik végén akar
leesni, a másik a másik végén, én pedig moccanni sem tudok. Ennek ellenére
megyünk még egy párszor.
Mivel több szurdokban már többször
is voltunk (az aktuálisan felnövő gyerek szerint), két részre bontom a túrákat:
a kihagyhatatlan, alap- vagy mondhatni must see utakra, valamint a combosabb,
haladó fokú túrákra. Az előbbieket írom le most, ezek egy átlagos (nem
túlsúlyos és nem tériszonyos) felnőttnek vagy 8-10 éves gyereknek nem
jelenthetnek problémát.
2013. július 3., szerda
A Gerlachfalvi-csúcs mászóútja
A Magas-Tátra legmagasabb csúcsa, a
Gerlachfalvi-csúcs egy, a főgerincből délkeleti irányban elágazó mellékgerincen
található. Északi szomszédja a Hátsó-Gerlachfalvi-csúcs, amelytől a
Tetmajer-horhos választja el. A gerinc dél felé a Kis-Gerlachfalvi-csúcs felé
folytatódik, amelyből aztán kettényílik, kialakítva így a Gerlachfalvi-katlant.
A csúcs két nagy völgy, a Felkai-és a Batizfalvi-völgy fölött emelkedik. A
Gerlachfalvi-csúcs egyrészt magassága, másrészt szép kilátása, valamint könnyű
megközelíthetősége miatt rendkívül népszerű a hegymászók körében. A
legnépszerűbb felmeneti útvonal a Felkai-völgyből a Gerlachfalvi-próbán át
vezet, a lemenetel pedig a Batizfalvi-völgy felé a Batizfalvi-próbán át
történik, amely nem más, mint hágcsókkal és láncokkal biztosított sziklafal.
Felmenet
a Felkai-próbán keresztül:
Idő:
4 óra
Nehézsége:
felmenet a meredek, sziklás hegyoldalon. Jó lépések és fogások, de néha szükség
van erős kézre. Az útvonalon vannak erősen kitett helyek illetve nehezebb
szakaszok (nedves kémények, stb.). A lépések és fogások nem mindig ideálisak.
2013. július 2., kedd
Az újszülött zergék száma fedezi a téli veszteséget
Június 18-án a Tátrai Nemzeti Park Igazgatóság
(Správa TANAPu), a Tátrai Nemzeti Park Állami Erdészet (Štátne lesy TANAPu),
valamint a lengyelországi Tátrai Nemzeti Park (TPN) munkatársai, ahogy minden
évben, ezúttal is elvégezték a zergeállomány számlálását a Tátra teljes
területén. A zergeszámlálás fő célja a tavasszal született zergék számának
megállapítása volt. A hosszú tél és a sok hó miatt a zergék rendkívül nehéz
időszakon vannak túl, a tél során több állat elpusztulását rögzítették, melyek
vagy lavinában vesztették életüket, vagy pedig ragadozók zsákmányává váltak.
A kedvezőtlen körülmények ellenére
úgy tűnik, a zergeállomány döntő többsége szerencsésen túlélte a telet. A
zergeszámlálás adatai szerint a Tátra teljes területén jelenleg 963 zerge él, ebből
a szlovák oldalon 690 (ebből a Liptói-Tátrában 129), a lengyel oldalon pedig
273 egyedet számoltak össze. Ez a szám a szakértők szerint az állomány
stabilizálódására mutat, hiszen 2011 óta hasonló nagyságrendű állományt
számolnak össze a hegységben.
2013. július 1., hétfő
Nem zárják le a Sas utat (Orla Perć)
Ez a legveszélyesebb turistaút a Lengyel-Tátrában. 2012-ben
öt ember vesztette életét az útvonalon, és a Sas út az idei nyári magashegyi
turistaszezon kezdetén is túl nagy kihívást jelentett egy turistának,
kirándulása tragikus
véget ért. A Tátrai Nemzeti Park (TPN) tisztában van azzal, hogy milyen
nehézségei vannak az útvonalnak, mégsem szeretnék korlátozni az útvonal
használatát. „Hacsak nem érkezik hozzánk erre irányuló kérelem, nem várható a Sas
úthoz való hozzáférés korlátozása” – mondta Zbigniew Krzan, a TPN
igazgatóhelyettese. „Erre irányuló kérelem esetén megvizsgáljuk a helyzetet,
addig azonban nem tervezünk változtatást” – tette hozzá.
A Sas út 1906-ban történt megnyitása óta több mint 100 ember
vesztette életét ezen a turistaúton. Ennek ellenére a TPN nem tervezi, hogy
korlátozza a turistaút használatát. „Nem fogjuk lezárni a Sas utat, mert akkor
lezárhatnánk más veszélyes útvonalakat is. A következő lépésként pedig talán le
kellene zárni a Giewontot. Nem zárhatjuk le a Tátrát. Az országos közlekedési
útvonalak több kereszteződése sokkal veszélyesebb ennél” – mondta Krzan.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)