Gyönyörű film a Tátráról siklóernyőről

Az alábbiakban egy, a Tátra felett a Tátra-csúcstól a Vésett-kőig tartó, a Tengerszem-csúcs felett átívelő siklóernyős repülés látványos filmkockáit láthatjuk. Az egyik pilóta, egyben a film készítője, Paweł Faron szerint – aki tapasztalt hegymászó és siklóernyős – a Tátra felett repülni sohasem könnyű. A sziklás hegység speciális terület, ahol a szél komplikált módon fúj, és nem könnyű megtalálni a megfelelő helyszínt a leszálláshoz. És ha ez nem lenne elég, a Tátrai Nemzeti Park területéről tilos felszállni, így ahhoz, hogy Lengyelország legmagasabb hegyei fölött élvezhessük a repülést, először valahonnan oda kell repülni. Mivel Paweł Żywiecben (a Sziléziai vajdaságban, a szlovák határtól 26 km-re) él, általában a közeli Skrzyczne vagy a Żar csúcsairól szokott felszállni. Néha engedélyt kap a Tátra szlovák oldalán, pl. a Lomnici-lejtőn történő felszállásra is.

70 éve épült fel a Zamkovszky-menedékház

70 évvel ezelőtt, 1943-ban nyitották meg a turisták előtt a Zamkovszky-menedékházat. A menedékház története tulajdonképpen már a XIX. század végén kezdett íródni, hiszen a Magyarországi Kárpátegyesület 1897. július 25-i közgyűlé­sén dr. Posewitz Tivadar indítvá­nyozta a Kis-Tarpataki-völgyben, a Tüzelőkő és az Öt-tó között egy kis menedékház vagy kunyhó építését. Ennek a megvalósítása aztán a terve­zés stádiumában megrekedt, s csak jóval később, 1943-ban épült fel és nyitott meg a Zamkovszky-menedékház, amelyet annyiban lehet a fenti terv megvaló­sításaként értékelni, hogy ez is a Tar­ajka és az Öt-tó között épült, még ha nem is a dr. Posewitz által megálmo­dott helyen.

140 éves az MKE túrasorozat a Tátrában – „C” jelű, középnehéz túrák. 2013. augusztus 7-10.

Fotó: www.summitpost.org

A természetjárók, a Tátrában túrázók többsége előtt bizonyára közismert tény, hogy ebben az évben ünnepli megalapításának 140. évfordulóját a Magyarországi Kárpátegyesület (MKE), amely hazánkban az első, a világon pedig a hetedik turistaegyesületként 1873. augusztus 10-én alakult meg Ótátrafüreden. Az évfordulóhoz kapcsolódóan az 1992-ben újjáalakult Magyarországi Kárpát Egyesület 2013. augusztus 7. és 10. között négynapos túrasorozatot szervez a Magas-Tátrában, „140 éves a Magyarországi Kárpát Egyesület emléktúra” elnevezéssel. A szervezők minden napra négy, egy-egy „A”, „B”, „C”, és „D” nehézségű túrát terveznek. Az „A” és „B” nehézségű túrák közül az egyik túra hosszú gyalogos túra lesz, amely magashegyi hágókon vezet keresztül. A másik erősnek mondható túra valamelyik, a turisták által is szabadon mászható hegycsúcsra vezet fel. Az „A” és „B” nehézségű túrákon a résztvevők alsó korhatára 16 év.

Tátraszéplak – Kis-Viszoka

Kilátás a Kis-Viszokáról. Fotó: hiking.sk

Tátraszéplak (1005 m) – a zöld jelzésen Felkai-híd elágazás 1304 m, (1:00 ó) – Alsó-Felkai-rét elágazás (1562 m) – Felkai-tó (1663 m, 1:00 ó) – Örököseső – Virágoskert (1820 m) – Felkai-Hosszú-tó (1945 m) – Lengyel-nyereg (2200 m, 2:00 ó) – a sárga jelzésen Kis-Viszoka (2429 m, 0:45 ó). Vissza ugyanezen az útvonalon. Teljes menetidő 8:25 óra.

Szlovák hegyimentők halála Pakisztánban

2013. június 23-án Pakisztánban, a világ kilencedik legmagasabb hegycsúcsa, a Nanga Parbat (8125 m) alaptáborának közelében található szállodában fegyveres terroristák megtámadták az ott tartózkodó külföldi hegymászók egy csoportját. A támadás során 10 külföldi hegymászó (három ukrán, két szlovák, egy litván, egy nepáli, két kínai, egy kínai származású amerikai), valamint egy pakisztáni kísérőjük vesztette életét. Az áldozatok között volt két szlovák hegymászó, hegyimentő, név szerint Peter Šperka és Anton Dobeš. A vasárnapi támadásról eddig csak nem hivatalos információk láttak napvilágot, ma azonban hivatalos források is megerősítették a tragikus eseményt.

Engedélyezésre vár az első tátrai via ferrata

Vörös-torony-hágó - Vörös-torony- Kis-Nyereg-hágó

Az első tátrai via ferrata megnyitásának tervezett időpontja 2013. július 1. A projekt azonban még nem rendelkezik minden szükséges engedéllyel, ezért úgy tűnik, hogy a tervezett időpont nem tartható. Tátraváros önkormányzata a Magas-Tátra Régió Idegenforgalmi Hivatal körzeti szervezetével együttműködve idén tavasszal jelentette be egy beépített technikai eszközökkel biztosított turistaútvonal (via ferrata) kiépítésének szándékát. Ez a via ferrata a tervek szerint a Kis-Tarpataki-völgy két, jelzett turistaúton elérhető magashegyi átjáróját, a Kis-Nyereg-hágót és a Vörös-torony-hágót köti majd össze, a Vörös-torony 2461 m-es csúcsán át. A május elején nyilvánosságra hozott tervek szerint a via ferrata kiépítésével együtt biztonságosabbá kell tenni a két magashegyi hágóba vezető jelzett turistautat is.

Hegyi Klub Ótátrafüreden

A Magas-Tátrában, konkrétabban Ótátrafüred központjában, az egykori Svájci házban (Švajčiarsky dom) május elején megnyitották a turisták előtt a Hegyi Klubházat, amely mindenkinek az érdeklődésére számot tarthat, akik szívesen járnak a hegyekbe. A klub megfelelő hely a pihenésre, az információszerzésre, valamint az ott elérhető szolgáltatások igénybe vételére. Ez az egyedülálló hegyi klub több szervezet együttműködésével, azzal a céllal jött létre, hogy népszerűsítse a Tátrát és a Tátra régiót. A hivatalos megnyitó ünnepségen a hegyek szerelmesei mellett részt vett Ján Mokoš, Tátraváros polgármestere, valamint a város több más vezetője is. A megnyitót egy fotókiállítás megnyitásával kötötték össze, melynek címe „A legjobbak a Tátrából”, és július végéig látogatható a Klubházban.

A betűzőszú már a 100 éves cirbolyákat pusztítja

Kilenc évvel a Tátrát ért természeti csapás után már több mint 6.570 hektár tátrai erdő lett a szúinvázió áldozata. Az újabb természeti csapásnak több mint 2 millió fa esett áldozatul. A mindent elpusztító szútámadás már nem csak a lucfenyőt, hanem az értékes cirbolyafenyőt is pusztítja, mégpedig legnagyobb természetes elterjedési területén. A regisztrált fertőzött felnőtt, nem ritkán 100 évesnél is idősebb egyedek darabszáma közel 3.000 fára tehető. „A cirbolyafenyők elterjedése a tátrai erdőkben nem elhanyagolható. Pusztulási folyamatuk azonban nem végleges, az ismert történelemből is tudunk tömeges pusztulásukról. Az érintetlen erdei közösség lebomlása hosszú távú folyamat” – mondta Ján Ferenčík, a TANAP Állami Erdészet Kutató Állomásának munkatársa. A cirbolyafenyők pusztulását regisztrálták az erdészek a Poprádi-tó térségében, a Szimbolikus temető környékén és a Csorbai-tónál, de pusztul az állomány a Zöld-tavi-völgyben és a Hét-forrás völgyében is. A kiszáradt fák vonala több helyen már veszélyesen közel van az erdő felső határához, így magához a cirbolyafenyőkhöz is, amelyek az erdő felső határán és fölötte élnek.

Pompás tárnics / Gentiana clusii

A tárnicsfélék (Gentianaceae) családjába tartozó pompás tárnics májustól júliusig virágzik. Egészen rövid kocsányon nyíló, 5-15 cm magasságúra megnövő, trombita alakú, egyesével nyíló, 5-6 cm hosszú, jellegzetesen ragyogó sötétkék (ún. enciánkék) virága a töve felé fényáteresztő képességgel bír. A poszméhek emiatt a világosságot követve belemásznak, és kiszívják a nektárt a rekeszekből. Virágait 5 széles pártacimpa alkotja. Tőrózsát képező, fényes, örökzöld alsó levelei 3-5 cm hosszúak, kissé bőrneműek. A Magas-Tátrában 600 és 1800 méter közötti magasságban, sovány köves gyepeken, sovány hegyi réteken találkozhatunk vele, de elszórtan 1800 méter felett is előfordul. Az alpesi havasok egyik legismertebb virága, szirmaiból régen gyapjúfestéket állítottak elő.

Forrás: Margot és Roland Spohn: Melyik virág ez?

125 éve hunyt el Blásy Ede

125 évvel ezelőtt, 1888. június 25-én hunyt el Blásy Ede (1820-1888) felkai zergevadász, kereskedő és földbirtokos. 1869 és 1874 között az Ótátrafüredi szanatórium igazgatója volt, közreműködött a Magyarországi Kárpátegyesület megalapításában. Aktívan részt vett az egyesület Magas-Tátrában végzett munkájában, a hegyivezető szolgálat megszervezésében, utak és menedékházak építésénél. Tátrafüred fürdőorvosaként saját költségén Blásy építette az első kőkunyhót a Felkai-völgyben, a Felkai-tó északkeleti partján levő vizes réten, kb. 1700 m tsz.f.m-ban. Közreműködött a Szalóki-tavak melletti kunyhó és a Menguszfalvi-völgyben a Hincó-tavi- és a Békás-tavi-patak összefolyásánál épült első menedékház felépítésében. 1840. július 30-án egy másik zergevadásszal, a 60 éves stólai id. Ruman Jánossal a Hunfalvy-hágó felől jutott fel a Tengerszem-csúcsra. Bár e könnyen elérhető csúcson jártak már előttük más zergevadászok és térképészek, mégis ezt tekintjük a csúcs első megmászásának.

Az első hegyivezető a Tátrában

Daniel Speer (1636-1707), a német nemzetiségű lengyel zeneszerző 1683-ban megjelent „Ungarischer oder Dacianischer Simplicissimus” című, névtelenül kiadott művének XIII. fejezetében arról ír, hogy a líceum tanulói egy tátraalji tanító vezetésével tátrai hegymászó-kiránduláson vettek részt. A pikareszk regény kategóriájába tartozó, mulattató modorban megírt, kalandos élményeket tartalmazó leírás szerint ezt a tanítót tekinthetjük az első hegyivezetőnek a Tátrában, akiről írásbeli feljegyzés maradt. A szerző leírja, hogy a kirándulást vezető tanító a résztvevők számára előírta a szükséges felszerelést, így kaptak térdre és könyökre erősíthető mászóvasakat, dobóhorgonyt, felül zergekampóban végződő hosszú hegymászóbotot és kötelet.

Félelem és reszketés a Vörös-torony-hágón

Miután legnagyobb fiammal 11 éves korára szinte az összes magyar hegység legmagasabb csúcsát megmásztuk, és kétszer feljött velem az Alacsony-Tátra kétezres csúcsaira is, úgy gondoltam, ideje lesz megnézni az addig csak távolról csodált Magas-Tátrát. Ehhez egy szervezett út kínálkozott, amely szerint felsétálunk a Magas-Tátra legszebb völgyén, a Kis-Tarpataki völgyön, átkelünk a 2300 méter magason Vörös-torony hágón és lesétálunk szépen a Csontváryt is megragadó Nagy-Tarpataki völgyön (Veľká Studená dolina). Barátinak hangzott, de mint később kiderült, nem volt ez olyan egyszerű.

Halálos baleset a Sas úton

Szerdán délelőtt 12 óra előtt szállt le a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) helikoptere annak a turistának a holttestével, aki ma délelőtt szenvedett halálos balesetet a Sas úton. A baleset a Tátra legnehezebb turistaútjának tartott Sas úton, a Zawrat és a Kis-Zerge-hegy közötti szakaszon történt. Arra járó turisták észlelték, hogy a valaki nagy magasságból zuhan lefelé, és ők értesítették a TOPR ügyeletét, kb. 11:00 óra magasságában. A középkorú turista valószínűleg megcsúszott, és kb. 200 métert zuhant az útvonal egy nehéz részén, az ún. Honoratka-szakadékban (Żleb Honoratka). Az évnek ebben a szakában az útvonalnak ez a része általában még havas, emiatt rendkívül csúszásveszélyes. A helyszínre érkező hegyimentők az elhunytnál nem találtak a személyazonosság megállapítására alkalmas okmányokat, így kilétének megállapítása a rendőrség feladata lesz.
Csütörtökön a rendőrségi szóvivő arról adott tájékoztatást, hogy a balesetet szenvedett turista egy 31 éves krakkói férfi, aki egyedül indult el a Sas úton, többek között Adidas cipőben és T-shirtben.

Forrás és fotó: http://24tp.pl; http://krakow.gazeta.pl

A nyári hófoltok veszélyeire figyelmeztet a HZS

A Magas-Tátrában tervezett nyár eleji magashegyi túrához megfelelő felszerelés, elsősorban túrabot szükséges. Ebben az időszakban a magashegyi túrák valódi veszélyeit a turistautakon még sok helyütt megtalálható hófoltok jelentik. „Minden turistaút járható, a menedékházakig hómentesen. Rosszabb a helyzet a magasabb régiókban, különösen az északi oldalon, ahol nagyobb foltokban megmaradt a régi, firnes hó, az ilyen hómezőkön történő áthaladás elsősorban a reggeli órákban veszélyes lehet” – mondta Jozef Janiga, a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) igazgatója.

A Zöld-tavi menedékház egykor és ma

A Magas-Tátra keleti végén, a Zöld-tavi völgy zárlatában található a turisták körében rendkívül népszerű Zöld-tavi menedékház. A ház a smaragdzöld színű tó partján, hatalmas tátrai csúcsok tövében fekszik. A menedékház története a XIX. század végén kezdődött, az alábbiakban ennek a hegyek között álló menedékháznak a sorsával ismerkedünk meg. Még mielőtt azonban megismernénk a jelenlegi menedékház történetét, nem feledkezhetünk meg az Egyed-menházról sem. Ez a Zöld-tó partján állt, és a pásztoroknak valamint a kor turistáinak menedékül szolgált a szélsőséges időjárási körülmények ellen. Azt az ideális helyszínt, ahol a jelenlegi menedékház áll, elődeink választották, akik a XIX. század végén felépítették itt az első menhelyet. Egyes feljegyzések azonban azt mutatják, hogy a helyet már a XVII. század végén is ismerték. A jelenlegi menedékház elődje, az Egyed-menház 1884-től létezett, azonban nem ott, ahol a mai házat ismerjük. Ugyanis néhány évvel korábban, pontosan 1876-ban épült fel a Fehér-tavi- és a Zöld-tavi-völgyek térségének első menháza, amely a tóhoz vezető út hiányában a Rókusi-réten állt. A Magyarországi Kárpátegyesület (MKE) 1873-ban 200 aranyat ajánlott fel a tó partján építendő menedékház költségeit fedező gyűjtés céljaira, ez azonban a tóhoz vezető út hiányában közel sem volt elegendő. Ezért aztán a menházat 1876-ban a Rókusi-réten építették fel, ott, ahol a régi késmárki és szepesbélai mezőgazdasági ösvények találkoztak.

Új felvonó Tátralomnicon

A Tatry mountain resorts (TMR) új felvonó építését tervezi Tátralomnicon, a Start átszállóállomás és a Kő-pataki-tó között. „Az építkezés tavasszal kezdődik, az új lift a 2013/2014-es téli szezonban már utasokat szállíthat” – tájékoztatott Vladimír Čukan, a TMR igazgatója. Az új felvonón 15 személyes gondolák fognak közlekedni. Ez azonos azzal a típussal, amelyet ezen a télen adtak át a Chopok déli lejtőjén, a Kosodrevina szálló és a csúcs között. Ez a technológia a szakember szerint kedvezőtlen időjárási körülmények között is nagyobb biztonságot nyújt az utasoknak. A felvonó akkor is közlekedhet, amikor a szél sebessége eléri a 24 vagy 25 m/s értéket. A jelenlegi felvonók csak 16 m/s szélerősségig közlekedhetnek biztonságosan. Az új felvonó jelentősen, a jelenlegi óránkénti 900 főről 2400 főre növeli a szállítási kapacitást.

Tátraváros (Mesto Vysoké Tatry) lakossága

2013. február elején jelent meg egy cikk az egyik szlovák nyelvű portálon arról, hogy két új lakóház kialakításával 48 új lakást alakítanak ki Tátralomnicon. E cikkhez kapcsolódóan jelent meg Tátraváros népességének alakulásáról, és a jelenlegi népességi adatokról egy kis összefoglaló. Azt talán többen tudják a rendszeresen a Tátrában túrázók között, hogy mely települések tartoznak Tátraváros önkormányzatának illetékessége alá, azt azonban valószínűleg kevesebben tudják, hány fő ezeknek a településeknek az állandó lakossága.

Vége a téli zárlatnak a Tátra déli oldalán

Június 15-én befejeződik a téli zárlat, a turisták ismét korlátozás nélkül túrázhatnak a Tátra Nemzeti Park (TANAP) magasabban fekvő, alapvetően a menedékházak fölötti területein. Vasárnap ismét megnyitják a forgalom előtt azt a kb. 230 km hosszúságú, összesen 37 magashegyi turistaútvonalat, melyet a téli zárlat idején, november 1-től június 15-ig nem használhatnak a turisták. Ezzel a Tátra és a túrázás szerelmesei ismét több mint 788 km jelzett turistaúton közlekedhetnek a TANAP kezelése alatt álló Magas- és a Liptói-Tátrában, valamint a Szepesi-Magurában. A nemzeti park turistaútjait a turisták saját felelősségükre használhatják, szem előtt tartva azt a tényt, hogy a magashegyi hágókba, csúcsokra vezető egyes, különösen a keleti fekvésű útvonalak a nyár elején még hóval fedettek lehetnek.

140 éves az MKE túrasorozat a Tátrában – „B” jelű, nehéz túrák. 2013. augusztus 7-10.

A természetjárók, a Tátrában túrázók többsége előtt bizonyára közismert tény, hogy ebben az évben ünnepli megalapításának 140. évfordulóját a Magyarországi Kárpátegyesület (MKE), amely hazánkban az első, a világon pedig a hetedik turistaegyesületként 1873. augusztus 10-én alakult meg Ótátrafüreden. Az évfordulóhoz kapcsolódóan az 1992-ben újjáalakult Magyarországi Kárpát Egyesület 2013. augusztus 7. és 10. között négynapos túrasorozatot szervez a Magas-Tátrában, „140 éves a Magyarországi Kárpát Egyesület emléktúra” elnevezéssel. A szervezők minden napra négy, egy-egy „A”, „B”, „C”, és „D” nehézségű túrát terveznek. Az „A” és „B” nehézségű túrák közül az egyik túra hosszú gyalogos túra lesz, amely magashegyi hágókon vezet keresztül. A másik erősnek mondható túra valamelyik, a turisták által is szabadon mászható hegycsúcsra vezet fel. Az „A” és „B” nehézségű túrákon a résztvevők alsó korhatára 16 év.

Csorbató – Tengerszem-csúcs

Csorbató (1346 m) – a piros jelzésen Poprádi-tó (1494 m, 1:05 ó) – a kék jelzésen a Békás-patak melletti elágazásig (1620 m, 0:35 ó) – a piros jelzésen Békás-tavak – Hunfalvy-völgyi menedékház (2250 m) – Hunfalvy-hágó (2340 m, 2:00 ó) – Tengerszem-csúcs (2499 m, 0:45 ó). Menetidő felfelé: 4:25 óra. Vissza ugyanezen az útvonalon 3:35 óra. Teljes menetidő: 8:00 óra.

A Pátria Hotel előtti kereszteződéstől a piros jelzésen indulunk el a Felső turistaúton (Tatranská Magistrála), átmegyünk a Malompatak fölött átívelő hídon, és az erdőben vezető úton megkezdjük az egyenletes emelkedést a Bástya-hát felé. Egyre gyérülő növényzetben érjük el az ún. „téli út” elágazását, mi azonban a piros jelzésen folytatjuk utunkat (amely abban az időszakban, amikor hó takarja a turistautat nem használható, ilyenkor a zöld jelzésű „téli úton” érhetjük el a Poprádi-tavat). A kereszteződést elhagyva az ösvény rövid ideig még az erdőben vezet, majd kinyílik a láthatár, és a Pátria lejtői alatt az út egyre jobban lejteni kezd, egészen a Hincó-patakon átívelő hídig. Innen pár perc emelkedő után érjük el a Poprádi-tó melletti kereszteződést, ahonnan aszfaltozott úton mehetünk le a tó partján álló menedékházig.

Menedékházak egy helyen: www.menedekhaz.info

A Magas-Tátrát járók számára bizonyára nem ismeretlen a menedékház fogalma. Egy-egy fárasztó túra végén (vagy közben) jóleső érzéssel térünk be az útba eső hegyigunyhók ajtaján, hogy megpihentessük elcsigázott tagjainkat, együnk valami kalóriadús elemózsiát, vagy épp szomjunkat oltsuk. Ezek a mentsvárak sok viszontagságtól mentesítenek minket és nem ritkán életet is mentenek. Elsősorban a magasabb, azon belül is a látogatottabb hegységekben találkozhatunk velük, de a „menedékház-életérzés” nincs tengerszint feletti magassághoz kötve: Magyarországon is található néhány ilyen létesítmény. A hegyi házak paradicsoma természetesen az Alpok, ugyanakkor szép számmal találunk belőlük a Kárpátok és a többi európai közép- és magashegység területén is.

Legyünk óvatosak, ha medvekölyökkel találkozunk

Ha véletlenül medvecsaláddal találkozunk a Tátrában vagy más hegységben járva, a legfontosabb, hogy az ember ne kerüljön az anya és kölyke közé. A fiatal medvét soha nem szabad megközelíteni, hiszen az anyja mindig a közelben tartózkodik, a kölykök soha nem bóklásznak egyedül az erdőben. Az állatvédők erre szeretnék felhívni valamennyi turista figyelmét, aki a közeljövőben túrát tervez, és nem csak a Magas-Tátrában, hanem más hegyekben is. Köztudott ugyanis, hogy a kölykök közvetlen közelében tartózkodik a mogorva nőstény, aki féltőn óvja kicsinyeit. „A fiatal kölykök nem úgy mozognak az erdőben, mint a felnőtt medvék. Ők még nem tudnak túl gyorsan futni, ezért az anyjuk sem fog gyorsan elmenekülni az ember közelségétől. Igyekszik felügyelet alatt tartani a kölyköket, és ellenőrzése alatt tartani tartózkodási helyük környékét” – mondta Jozef Hybler, a TANAP Állami erdészet zoológusa. Ha valaki véletlenül túl közel kerül a medvecsaládhoz, nagyon ügyeljen arra, hogy ne kerüljön az anya és kölyke közé.

Hegyi futóversenyek a Tátrában

Ezen a nyáron is több hegyi futóversenyt rendeznek a Magas-Tátra szlovák oldalán. Már a korábbi években is beszámoltam a Zöld-tó futóversenyről, a Still János emlékversenyről, valamint a Gerlach hegyi futóversenyről. Ezek a versenyek ebben az évben is megrendezésre kerülnek, mellettük azonban más, a hegyi futás szerelmeseit valószínűleg érdeklő sporteseményre is sor kerül a Tátrában, illetve a Tátra alatt.

Az ALKAN hegyi sportklub szervezésében június 15-én, szombaton 10:30 órai kezdettel immár 8. alkalommal rendezik meg a Zöld-tó futóversenyt (Beh na Chatu pri Zelenom plese). Ezen a versenyen a résztvevőknek a Fehér-víz autóbuszmegálló melletti parkoló (Biela voda) és a Zöld-tó közötti 7,7 km versenytávon 660 m. szintkülönbséget kell legyőzniük. Információ: Michal Malák (michalmalak@pobox.sk), Peter Diča (dicapeter@yahoo.com).

Havasi kökörcsin / Pulsatilla alba

A boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó havasi kökörcsin májustól júliusig virágzik. Max. 20, de általában csak 10-15 cm. magasságúra megnövő, hengeres száron magányosan nyíló, 25-45 mm átmérőjű, hat tagú, bókoló, fehér virágai nem tartalmaznak színanyagot, de visszaverik a fényt, ezért tűnnek fehérnek. A bimbók, és néha a leplek külső oldala kék, bibéje élénksárga színű. Levelei többszörösen összetettek-szárnyaltak, vékony szeletkékre hasadtak, melyek fűrészes szélűek. Levélcimpája háromszög-tojásdad alakú, mélyen bemetszett, tövük felé keskenyedő. Az egész növényt puha szőrbunda fedi. Virágzás után a bibék akár 5 cm-re is megnyúlnak, termései aszmagcsokrot alkotnak, melyet tollas repítő készülékkel ellátott magok alkotnak, melyek a széllel jól terjednek.

A havasi kökörcsin a Tátrában 1800-2300 méter között fordul elő, felette szórványosan, de 1200-1800 méter között is gyakran találkozhatunk fele. Megfigyelhetjük, hogy minél nagyobb tengerszint feletti magasságban találkozunk vele, a növény annál rövidebb szárú, van, ahol még az 5 cm-t sem haladja meg.

Forrás: http://novenyhatarozo.info; Margot és Roland Spohn: Melyik virág ez?

445 évvel ezelőtt született Johannes Bocatius

445 évvel ezelőtt, 1568-ban Johann Bock néven Németországban, a lausitzi Vetschau városában született Johannes Bocatius (1568-1621). Drezdában, majd a csehországi Jihlavában tanult, aztán tanárát követve 1590-ben Magyarországra jött, ahol 1593-ban az eperjesi evangélikus iskola rektora lett. Rektori évei alatt, Bocatius határozott kérésére 1596 és 1600 között Kunisch Ádám, a késmárki líceum rektora rendszeresen vezette az eperjesi és késmárki diákokat a Tátrába. 1596-ban rövid ideig Wittenbergben tanult és magiszteri fokozatot szerzett. 1598-ban Rudolf császár koszorús költővé avatta és nemességet adományozott neki. 1599-ben a kassai iskola vezetését bízták rá, rövidesen városi jegyző, majd főbíró lett. 1604-ben megnyitotta városa kapuit Bocskai hadai előtt.

Nincs pénz a felújításra szoruló turistautakra

A Vörös-torony-hágó

Június 15-én vége a téli zárlatnak a Tátrában, a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) erdészei azonban már hetek óta keresik azokat az útvonalakat, amelyek a téli viszontagságok után felújításra szorulnak. Dominik Michalík, a nemzeti park illetékese azt mondta, hogy a legrosszabb állapotban talán a Tengerszem-csúcsra vezető turistaút van, amely egyike a legfrekventáltabb utaknak a Magas-Tátrában. „Valamennyi útvonalon, amelyeken megkezdtük a törmelékes lejtők fagerendákkal történő megerősítését, szeretnénk befejezni a munkát, sajnos azonban erre jelenleg nincs anyagi keret. Tekintettel arra, hogy a területi központok erre a feladatra nem kapnak elég pénzt, az egyéb, egyedi munkákat is csak az anyagi lehetőségek keretein belül tudjuk elvégezni”.

Sötét helyek a Tátrában – Torony a Tarajkán

Egy 1968-ban épült, napjainkban már erősen romos, használaton kívüli toronyépület ijesztgeti a Tarajkára érkezőket. Építése idején a Magas-Tátrában kerültek megrendezésre a síelők Szlovák Nagydíjának lesiklóversenyei. Ma azonban éppen romos állapota miatt vonzó az épület, ezt látva azonban a Magas-Tátrába érkező turisták nem viszik jó hírét a hegységnek. Az építményt mindenki észreveszi, aki kiszáll az Ótátrafüredről a Tarajkára közlekedő siklóból, hiszen a torony a mai Hrebienok hegyi szálloda közelében áll. Az épület ajtói állandóan nyitva vannak, emiatt bárki számára szabad a belépés. Tátraváros önkormányzatának illetékese szerint a gondot az jelenti, hogy az épület, valamint az annak helyt adó földterület tulajdonjogával két különböző személy rendelkezik.

A Kriváni-Zöld-tó

A Vázseci-völgy felső részében, a Kriván keleti sziklái alatt, 2017 méter tengerszint feletti magasságban bújik meg a nagy felületű, a Krivánról és a csúcsra vezető turistaútról is jól látható Kriváni-Zöld-tó, a Vázseci-völgy három tengerszemének legnagyobbika. A Tátra szlovák oldalának kilencedik legnagyobb tava 5,16 hektár területű, legmélyebb pontja 23,1 méter, mellyel ötödik a legmélyebb magas-tátrai tavak rangsorában. Régebben a tóhoz jelzett turistaút vezetett, amelyet azonban 1980-ban megszüntettek. A tó és környéke napjainkban szigorúan védett természetvédelmi terület.

A Kriváni-Zöld-tó megközelítése:

- A tó napjainkban turistaúton nem megközelíthető, a korábbi sárga jelzésű turistautat 1980-ban megszüntették.

Forrás: http://kamnahory.sk, 250 tátrai túra

Nemzeti emléknap: Szilágyi Sándor – A cipszerek

Késmárk látlépe - J. Zahradniczek litográfiája. Forrás: vkt.hu

A nagy Tátra mohos tövében

Sok régi, kis városka van.

Tiszta, ódon, ős csendes házak

húzódnak meg takarosan!

Csendes, dolgos, boldog nép lakta!

Egyszerű, józan emberek

S rajtuk maradt sok száz év óta

A nevük: a jó czipszerek!

Kivágják az elszáradt fenyőfákat a Tátrában

A Magas-Tátrában ebben az évben is folytatódik a szútámadás miatt kiszáradt, a turistautakat veszélyeztető fák kivágása, melyet a forgalmas útvonalakon még a nyári főszezon alatt szeretnének befejezni. „A leglátogatottabb turistaútvonalakon, helyszíneken még a nyári szezon kezdete előtt szeretnénk befejezni a munkát, majd a nyári időszakban a kevésbé látogatott helyszínek kerülnek sorra” – mondta Jozef Gál, Tátraváros illetékese. A szakember elmondta, hogy az önkormányzat már jóváhagyta a védett zónában vezető turistautakat veszélyeztető száraz fák kivágását, amelyre a Környezetvédelmi Alap 200.000 €-t biztosít. Ehhez az önkormányzatnak 5 % saját erővel, vagyis 10.526 €-val kell hozzájárulni. A szerződés aláírása után teljes gőzzel megkezdődnek a munkák, a szakemberek a nemzeti parkok erdészei által megjelölt fákat távolítják el a turistautak, létesítmények közeléből.

Tavaszi kökörcsin

A tavaszi kökörcsin (Pulsatilla vernalis) az első tavaszi virágok közé tartozik, amely az utolsó hó elolvadása után szinte azonnal megjelenik a felszínen. A Tátrai Nemzeti Parkban több kökörcsinfaj is él. A Magas- és a Liptói-Tátrában megcsodálhatjuk a szlovák kökörcsint (Pulsatilla slavica), nyári túráink során pedig szinte biztosra vehetjük, hogy találkozhatunk fehér kökörcsinnel (Pulsatilla alba), amely a Felvidék hegyeinek alpesi zónájában lelt megfelelő otthonra. E gyakoribb fajok mellett ebben az időszakban virágzik a ritkább tavaszi kökörcsin. 2000 méterrel a tengerszint felett, olyan helyeken, ahol még kitart a hó, a napsugárzásnak köszönhetően túléli a zord körülményeket. Kívülről ibolya és rózsaszínű, belső oldalukon fehéres, középen sárga színű, harang alakú virágai csak néhány kisebb területen élnek, az összes virágzó egyed száma 250 körül van.

Feloldották a téli korlátozást a Lengyel-Tátrában

A Tátra déli oldalához hasonlóan a Lengyel-Tátrában is van téli zárlat, ám ez jóval kisebb területre koncentrálódik, mint a szlovák oldalon. Az ottani előírások szerint korábban december 1. és május 31. között az alábbi három turistaúton tiltott volt a túrázás:

1. A Lengyel-Öt-tó völgyéből (Dolina Pięciu Stawów Polskich) a Mormota-halmon át (Świstowa Czuba) a Halastóhoz (Morskie Oko) vezető kék jelzés. 

2. A Gombás-nyeregtől (Przełęcz w Grzybowcu) a Felső-Konrád-nyeregbe (Wyżnia Kondracka Przelęcz) vezető piros jelzés.

3. A Lengyel-Toman-völgyben (Dolina Tomanowa Polska) a Keskeny-csorbába (Chuda Przełączka) vezető zöld jelzés a Felső-Toman-tisztástól (Wyżnia Tomanowa Polana).