2013. május 22., szerda

A Liliom-hágó egykori turistaútja

Az egykori turistaút a Retesz-hágóból. Fotó: Dr.Morcz
Egykori turistautak után nyomozásunk következő helyszíne a Magas- és a Liptói- (lengyel oldalon a Nyugati-) Tátra határát képező Liliom-hágó. Mint köztudott, ebbe a hágóba napjainkban a Vadorzó-hágóhoz és a Chałubiński-kapuhoz hasonlóan csak lengyel oldalról vezet jelzett turistaút. Az előző két hágóhoz hasonlóan azonban néhány évtizeddel ezelőtt a déli oldalról is fel lehetett jutni ebbe a hágóba.


1917 – dr. Vigyázó János: „A Magas Tátra részletes kalauza”.
A kalauz 188. oldalán az alábbiakat olvashatjuk erről a turistaútról (valamennyi korabeli leírást eredeti helyesírással idézek):
„Podbanszkóról a Suchahágóra vagy a Liliowehágóra (4 ½ - 6 ½ ó.). A két, egymáshoz közelfekvő hágót a legtöbb térkép össze szokta zavarni. Mindkettő a Gąsienicatavak katlanába vezet, még pedig a Sucha hágó (kb. 1955 m.) a Kapsrowy Wierch (1989 m.) és Bieskid (2012 m.) között, a Liliowe hágó pedig a Bieskid és Skrajna Turnia (2099 m.) között fekszik.
… Akik felülről jönnek a Tichavölgybe (pl. a Koprova-völgy-Zawory vagy Lengyel Öttó völgye-Gladkihágó felől) azok a Liliowehágót válasszák, amelyre a Walentkowa oldalában épített és zöld színnel jelzett ösvény visz. A Liliowehágóról le a Gąsienicatavakhoz szintén zöldjelzésű úton.”

1931 – dr. Thirring Gusztáv és dr. Vigyázó János: „A Magas Tátra”
A kalauz 82. túraleírása pontosan az 1917-es kalauzban olvasott szavakkal írja le a Liliom-hágóba vezető túrát, kiegészítve azzal, hogy a Liliowehágóba vezető zöld jelzés 2 óra alatt ér fel a hágóba.

1960 – „Vysoké Tatry – správa geodézie a kartografie na Slovensku”; szlovák nyelvű turistatérkép.
A térképen szintén látható a Retesz-hágót (Závory) a Liliom-hágóval (Ľaliové sedlo) összekötő zöld jelzésű turistaút.

1965 – Jožo Šimko: „Magas-Tátra”; Budapest, Sport Kiadó, második javított és bővített kiadás (fordította Joó Kálmán, Niszkács László és Tárnok Árpád). Melléklete: „A Magas-Tátra turistatérképe” című, szlovák és magyar nyelvű térkép.
Ezen a térképen is egyértelműen látható az akkori nevén Závory-nyeregből a Liliowe-hágóba vezető zöld jelzés. A kalauz 11. számú túrája az alábbiak szerint írja le a Liliom-hágóba vezető turistautat:
„…A Závory-nyeregből túloldalt a csendes-völgy zárlatában fekvő hegyi legelőre érünk.   ”A zöld jelzésű ösvény átvisz a Walentkowa füves oldalába és ennek a hegynek a Csendes-völgybe előreugró meredek srakantyúja körül a Walentkowa-völgyecskének nyílása alatt, a Swinicától aláhúzódó lejtőre kerül át. Ez az ösvény egyenletes emelkedéssel rézsút balra keresztezi és a hegység gerincét a Liliowe-hágónál éri el. (Államhatár és egyben a Magas- és Liptói-Tátra közötti geológiai határ.) A Závorytól két óra, a Háromforrástól 7-8 óra járás.”

1969 – dr. Vladimír Ademec: „A Magas-Tátra”; Pozsony, fordította Kelecsényi Tibor.
Ebben a kalauzban a Csendes-völgy túráit bemutató szövegrészben az alábbiakat olvashatjuk erről a turistaútról:
„…A Závory nyergéből zöld jelzés vezet a Ľaliové sedlo nyereghez; itt kezdődik tulajdonképpen a Magas-Tátra főgerince.”

1978 – dr. Vladimír Adamec és Radek Roubal: „Magas-Tátra turistavezető”; Pozsony, fordította Jolana Protičová; első magyar nyelvű kiadás, szlovák nyelven 1972-ben jelent meg először, majd 1974-ben és 1977-ben ismét.
A Csendes-völgyet leíró részben az alábbiakat olvashatjuk:
„…A Závory nyeregről (1876 m) jelzett ösvény vezet a két hágóra: a Hladké sedlóra (1966 m) (Gladki-hágó) és a Ľaliové sedlóra (1947 m): itt kezdődik nyugatról a Magas-Tátra főgerince.”
Ugyancsak jelzi a zöld jelzésű turistautat ennek a kalauznak az 1974-ben megjelent „Die Hohe Tatra” című német változata, amely valószínűsíthetően az 1972-es szlovák nyelvű kiadás alapján készült, vagyis az 1972-es évszám ezúttal támpontként szolgálhat a turistaút megszüntetésének idejének meghatározásánál.

1978 – dr. Komarnicki Gyula: „A Magas-Tátra hegyvilága” hegymászókalauz; Budapest.
A kalauz 373. számú túrája írja le a Liliowe-hágóba vezető útvonalakat, ahol a hágó lehetséges megközelítési útvonalaként a Szélső-toronyról, a Gáspár-csúcsról, valamint a Gąsienica-völgyből történő megközelítés van leírva, szó sem esik a Retesz-hágóból a Liliom-hágóba vezető zöld jelzésű turistaútról.

1978 – „Vysoké Tatry – súbor turistických máp”; szlovák nyelvű nyári turistatérkép 10. kiadása.
Ezen a térképen még jelezve van a zöld jelzésű turistaút, kérdés azonban, hogy 10 kiadásról lévén szó az első kiadás óta eltelt változásokat illetően mennyire voltak naprakészek a térkép készítői.

1990 – „Vysoké Tatry – letná turistická mapa”; nyári turistatérkép.
Ez a térkép már egyértelműen csak jelzés nélküli gyalogútnak, ösvénynek mutatja a korábban zöld színnel jelzett turistautat.

A fenti kronológia alapján az valószínűsíthető, hogy a Retesz-hágóból a Liliom-hágóba vezető zöld jelzésű turistaút 1969-ben, 1972-ban, és talán még 1974-ben is létezett, 1978-ban viszont nagy valószínűséggel már nem használhatták. Ennek ellentmond egyik olvasónk alábbi hozzászólása, aki 1982-ben még a jelzett úton jutott el a Sima-hágóból a Liliom-hágóba. Amennyiben valakinek tudomása van a turistaút megszüntetésének pontos dátumáról, esetleg akkori indoklásáról – akár magyar, akár szlovák nyelven – nagyon megköszönném, ha megosztaná azt az oldal olvasóival, vagy elküldené nekem az ismert elérhetőségeimre.

Ebben az ügyben levélben fordultam a Tátrai Nemzeti Parkhoz (TANAP), mégpedig azzal a kérdéssel, hogy pontosan mikor és miért szüntették meg többek között ezt a turistautat is. A nemzeti park illetékesétől azt a választ kaptam, hogy a jelzett turistautak rendszerében az első jelentős változások a nemzeti park megalakulása, vagyis 1949 után történtek. A következő ilyen időszak az 1970-es, a Magas-Tátrában megrendezett Északi Sí-világbajnokság után következett, miután a világbajnokságnak köszönhetően jelentősen megnőtt a nemzeti park látogatóinak száma, mellyel együtt a problémák is megsokszorozódtak. Napjainkban ismét napirendre került a korábban lezárt turistautak esetleges ismételt megnyitásának kérdése (erről egy korábbi bejegyzésben részletesen is olvashattak az oldal látogatói), amely azonban nem egyszerű feladat. Erről alapos elemzések és a megfelelő jogi háttér megalkotása után a TANAP új Látogatási rendje fog rendelkezni.

Figyelem: a Liliom-hágóba szlovák oldalról napjainkban nem vezet jelzett turistaút, a Magas- és a Liptói-Tátra határát jelentő hágót csak a jegység lengyel oldaláról érhetjük el jelzett ösvényen.
Összeállította: Tátraturista; Fotó: vivo.sk

9 megjegyzés:

  1. 1982 nyarán jártam erre, akkor még volt jelzés. A Hladke sedlóból mentünk a Liliom hágóba, majd vissza a zöldön.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, ez fontos támpont a turistaút megszüntetése utáni nyomozásban :-)

      Törlés
  2. A Csendes-völgy zárlatából ma is jól látható a csapás, ami a Závory-ról a Liliom-hágóba vezet.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én legutóbb éppen 10 éve jártam a Závoryn, őszintén szólva akkor nem kerestem, ezért nem is észleltem a csapást, de idén nyáron, ha a tervek szerint arra járok, mindenképpen lefotózom.

      Törlés
    2. Itt egy kép a Závory-ról fotózva, nyíllal bejelöltem, hol látszik az út (és persze az indulása meg a kép alján egyértelmű):
      https://docs.google.com/file/d/0B8rIyPBeh2oONGtscjNBX1BLZWM/edit?usp=sharing

      Törlés
    3. Köszönöm, utólagos hozzájárulásoddal csatolom a cikkhez.

      Törlés
  3. Kb. 20 évvel ezelőtt bejártam a Liliowe --> Závory irányban (persze tilosban), akkor az ösvény jó állapotban volt. Szerintem semmi technikai akadálya nem lehet annak, hogy újra megnyissák.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Bízom benne, hogy így lesz, és ezt, valamint még néhány régi utat ismét megnyitnak a turisták előtt.

      Törlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...