Bajban vannak a szlovák hegyi mentők, mert az általuk
kimentett turisták nem fizetik ki időben, sőt sokan egyáltalán nem állják a
mentés költségeit. Szlovákia
területének nagy részét hegyek borítják, így szinte mindenhol vannak hegyi
mentők, akikre különösen a Magas-Tátrában és az Alacsony-Tátra magasabb
csúcsain van szükség. Mennek is és mentenek is, ha hívják őket, de mindez
persze pénzbe kerül, amit utólag vagy a biztosítónak, illetve amennyiben az
érintettnek nem volt biztosítása, akkor magának a bajba jutottnak kellene
kifizetnie. A mentettek között azonban van olyan, aki évek óta nem fizette ki a
mentést. A Hegyi Mentőszolgálat (HZS) több tucat számlát már évek óta
nem tud behajtani és ezek csak a régóta tartozó kirándulók. A szlovák kormány
most úgy döntött, hogy törvényi szinten próbálja megoldani a problémát. A
tervek szerint a kirándulóknak a mentés után azonnal ki kellene fizetni a költségeket,
emellett pedig létrehoznak egy állami szervezetet, amely csak ezeknek a
pénzeknek a beszedésével foglalkozik és, ha kell megpróbálja kikérni a turisták
adatait az anyaországtól. Az erről szóló törvénymódosítás tárcaközi véleményező
eljárásban van.
2013. május 31., péntek
2013. május 30., csütörtök
Három-forrás – Fenyves-tavi-völgy
![]() |
Alsó-Fenyves-tó; Fotó: fotopb.sk |
Három-forrás (1141 m ) – a kék jelzésen Kis-hát
alatti kereszteződés (1104 m ,
0:30 ó) – jelzés nélküli elágazás az Alsó-Nefcer-vízeséshez (1160 m ) – a zöld jelzés
elágazása a Hincó-völgy torkolatánál (1411 m , 2:30 ó) – a piros jelzés elágazása a
Kolbenheyer-völgy torkolatánál (1490
m , 0:15 ó) – a piros jelzésen Alsó-Fenyves-tó (1674 m , 1:00 ó). Vissza
ugyanezen az útvonalon 4:00 óra. Teljes menetidő 8:15 óra.
2013. május 29., szerda
Zsári-völgy – Liptói-Tátra
![]() |
A Zsári-völgy felső része, jobbra a Placslivó |
A Zsári-völgy (Žiarska dolina) a
Liptói-Tátra déli oldalának talán legnépszerűbb völgye, amely a Baranyec
(Baranec) és a Ráztoka gerincei között fekszik. A 7 km. hosszúságú völgy a
Liptói-Tátra egyik leglátogatottabb területe. Fekvésének és jó
megközelíthetőségének köszönhetően ez a völgy megfelelő célpont akár könnyű
félnapos túrákra, gyermekekkel történő családi kirándulásokra, télen pedig
hótalpas vagy sítúrákra. Fontos tudni azonban, hogy téli körülmények (firnes
hó, jeges felületek) között megfelelő felszerelés szükséges a völgyben történő
túrához. A völgy középső részén található a Liptói-Tátra déli oldalának
egyetlen menedékháza, a Zsári menedékház (Žiarská chata, 1325 m). A menedékház
közelében népszerű sípályát is találhatunk, egykori sífelvonóval (ennek
működéséről nincs hiteles információm – a szerk.). A menedékházat Zsár (Žiar) község
felől érkezve a Zsári-völgy autóbuszmegállóhelytől (parkoló) induló kék jelzésű
turistaúton érhetjük el, kb. 1:30 óra alatt. Ez az idő azonban normál nyári
körülmények között mért túraidő, télen a hó mennyiségének és minőségének
függvényében ez jelentősen változhat!
2013. május 28., kedd
Menedékházak egykor és ma
![]() |
A Majláth-menedékház a Poprádi-tónál |
A Magas-Tátra mai viszonyaihoz, a
róla alkotott képhez ma már szervesen hozzá tartoznak a magashegyi
menedékházak. Ezek eredetét és történelmét szeretném bemutatni a következő
sorokkal. A menedékházak hosszú, gyakran gyötrelmes fejlődési folyamaton mentek
keresztül, amíg elérték mai állapotukat. Jelenleg elsősorban turisztikai és
üdülési célokat szolgálnak, és többé-kevésbé turisztikai látnivalóvá váltak. Ma
már el sem tudjuk képzelni a menedékházakat gondnok és kiszolgáló személyzet
nélkül, akik lehetővé teszik számunkra, hogy túra előtt igyunk egy csésze forró
teát, vagy valami erőset, túra után pedig valami frissítőt. Egyes házak idővel
annyira megnőttek, hogy ma már hegyi szállóknak nevezzük őket. Nézzük, hogyan
jutottunk el idáig.
2013. május 27., hétfő
Összegyűjtik a téli útjelző póznákat
A hóval együtt ezekben a hetekben fokozatosan eltűnnek a
tátrai völgyekből a téli útjelző póznák is. A turistautak nyomvonaláról közel
1000 darab oszlopot gyűjtenek össze és raknak el a következő téli szezonra a
Tátrai Nemzeti Park Állami Erdészetének (Štátne lesy TANAPu) munkatársai.
Ezután a turisták ismét csak a turistautak nyári nyomvonalán közlekedhetnek. Az
oszlopok csak azokon a helyeken maradnak kinn, ahol a turistaút nyári
nyomvonala megegyezik a télivel, de a fákra festett jelzések eltűntek a
szélvihar vagy a szúkárok nyomán elpusztult fákkal együtt.
Az alpesi környezetben évente mintegy 95 km jelzett
turistaúton közlekedhetnek a turisták. A karókkal jelzett útvonalak hossza
változó, elsősorban a hótakaró mennyiségétől függ. Karókkal jelzik az út
nyomvonalát az össze menedékházhoz, amely a téli időszakban is nyitva tart. Ez
azt jelenti, hogy a Hunfalvy-völgyi menedékházat kivéve valamennyi tátrai
menedékházhoz biztonsággal eljuthatunk a karókat követve. Ugyancsak karók
jelzik télen az utat a völgyek azon pontjáig, ameddig a téli zárlat idején
eljuthatunk, valamint azokon az útszakaszokon, ahol időközben kipusztult az
erdő.
2013. május 26., vasárnap
2013. május 25., szombat
165 éve született Forberger Vilmos
165 évvel ezelőtt, 1848. május 28-án
született Forberger Vilmos (1848-1928) festő-grafikus, 1882-től a lőcsei
gimnázium rajztanára, aki Dénes Ferenc tátrai túráinak kísérőjeként testközelből
ismerhette meg a sziklabércek világát. Mint a Magyarországi Kárpátegyesület
aktív tagja, képeivel is próbálta propagálni az abban az időben egyre
ismertebbé váló hegységet. Az 1880-1900 között több tátrai panorámaképet
rajzolt, ill. festett: Késmárk, Poprád, Liptóújvár, Lucsivna felől, sőt a
Tengerszem-csúcsról is. E képek reprodukciói az MKE Évkönyvek mellékleteként
jelentek meg. Tátrai tájképei sok éven keresztül több folyóiratban is
megjelentek. Több akvarell és olajfestmény festője, pl. a Tátra-csúcs a
Menguszfalvi-völgyből, Tátrai panoráma Lőcséről. Ótátrafüred látképét 1927-ben
C. Lichtig cége egy képeslapon is felhasználta. 1922-ben az MKE tiszteletbeli
tagjává választotta.
Forrás: http://www.fsz.bme.hu;
Tátrai túrák
2013. május 24., péntek
Pallas Nagy Lexikona – Tátra
A Pallas Nagy Lexikona az
első önálló, nem fordításon alapuló magyar nagylexikon, a XIX.-XX. század fordulójának
kétségkívül egyik legnagyobb alkotása. A Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. adta ki
1893 és 1897 között 16 kötetben. A kor szinte egész magyar tudományos életét
reprezentálta a több mint 300 fős szerzői gárda, szócikkek sokaságát írta pl.
Alexander Bernát, Bánki Donát, Cholnoki Jenő, Eötvös Loránd stb. A mintegy
150.000 szócikkben sikerült összefoglalni a korabeli tudomány színvonalán az akkori
ismeretek összességét. A Pallast 1911-ben megvette a Révai Testvérek Rt., majd
némileg korszerűsítve az 1920-as, 1930-as évek népszerű családi lexikonjává
tette. 1998-ban a teljes művet (képekkel együtt) számítógépre rögzítették,
a digitalizált szöveget a Magyar Elektronikus Könyvtár később megvásárolta és
az interneten is elérhetővé tette. Lássuk, mit írtak ebben a nagy jelentőségű
tudományos munkában hazánk legmagasabb hegységéről, a Magas-Tátráról (eredeti
helyesírással, valamint azzal a kitétellel, hogy azok az esetleges tárgyi
tévedések, amelyeket a lexikon eredeti szerzői vétettek, természetesen nem lettek
módosítva):
2013. május 23., csütörtök
A Tengerszem-csúcsra lengyel oldalról
Egy
szép szeptemberi napon ismét északról, vagyis a nehezebb úton indultunk el a
Tengerszem-csúcsra. Julcsival, Katával és Tibivel vágtunk neki, és
energiakímélés céljából ezúttal a Halastóhoz vezető aszfaltút helyett a
lovaskocsikat választottuk, időt és energiát spórolva ezzel. Szinte már
nyitáskor, nem sokkal 7 óra után megvettük a belépőinket a Bialkai-szénégető
(Palenica Białczańska) parkolójában, abban reménykedve, hogy az első
lovaskocsik valamelyikével útnak indulhatunk. Ez nagyjából így is lett, attól
eltekintve, hogy a kocsi viszonylag nehezen telt meg, de 7:25-kor így is
nekivágtunk az útnak. Egy órás zötykölődés után érkeztünk meg a Hajfű-tisztásra
(Włosenica), ahonnan még majdnem 2 km-es aszfaltgyaloglás várt ránk a Halastóig
(Morskie Oko). Itt egy rövid pihenő, és pontban 9 órakor nekivágtunk a tavat
jobbról megkerülő piros jelzésű turistaútnak.
2013. május 22., szerda
A Liliom-hágó egykori turistaútja
![]() |
Az egykori turistaút a Retesz-hágóból. Fotó: Dr.Morcz |
2013. május 21., kedd
Eltűnt és lezuhant turisták a Tengerszem-csúcson
Vasárnap reggel a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) helikopterét is igénybe kellett venni annak a nőnek
a kereséséhez, aki még szombat este nem tért vissza a szállására a Tengerszem-csúcsra
tett magányos túrája után. Az eltűnt turista holttestét végül vasárnap reggel,
a turistaút ún. „kamienia” nevű részének közelében találták meg. A 46 éves nő
szombaton reggel egyedül indult a Tengerszem-csúcsra. Keresése szombaton egész
éjjel folyt, majd vasárnap reggel a helikopter segítségével folytatódott, a holttestet
végül a szintén a csúcsra tartó turisták találták meg vasárnap a reggeli
órákban a Tengerszemtől a csúcsra vezető útvonal alsó részén. A nő valószínűleg
megcsúszott a meredek, havas emelkedőn, és nagy magasságból lezuhant.
Sok áldozatot szedett a hosszú tél a zergék között
Az elmúlt télen szokatlanul sok, eddig
20 elpusztult zerge tetemét találták meg a Tátrai Nemzeti Park Állami
Erdészetének (TANAP) munkatársai. „A boncolások azt mutatták, hogy pusztulásukat
hiúztámadás, nagy magasságból történő lezuhanás, illetve a téli körülmények
által okozott kimerültség okozta” – mondta el Jozef Hybler, a TANAP zoológusa. Az
elmúlt télen bőséges volt a hó a Tátrában, valószínűleg ennek is köszönhető,
hogy a zergék sokkal alacsonyabban fekvő területekre húzódtak, mint általában. Ezt
támasztja alá az a tény is, hogy az egyik elhullott zerge tetemét a Poprádi-tó
villamos vasúti megállóhely közelében találták meg. „A zergének ez rendkívül
alacsony magasságnak számít. Tátrai zergével általában nem találkozunk az
erdőzónában. Valószínűleg egy fenevad elől menekült ilyen mélyen az erdőbe” –
tette hozzá Hybler. Ilyen esetre még azok az erdészek sem emlékeznek, akik már
több mint 30 éve járják a Tátrát.
2013. május 20., hétfő
Útban a Poprádi tó felé
Útban a Poprádi tó felé
Turistaság és Alpinizmus kiadása, 1910 körül.
Dr. Csepcsányi Tibor fotója
Forrás: vatera.hu
2013. május 19., vasárnap
Aranyásók, kincskeresők a Tátrában
Az emberek még néhány száz évvel ezelőtt is különös,
titokzatos világot képzeltek a magas hegyekbe, s nem is igen merészkedtek fel
ebbe a számukra sejtelmes, babonákkal teli világba. Hitük szerint sárkányok,
óriások, törpék őriztek ott hatalmas kincseket, kő- és hólavinákat zúdítva a
kincskeresőkre. Mások az Istenek lakóhelyének tartották a hegyeket, ahol szent
cselekmények történnek. De a vadorzók és a csempészek feljebb merészkedtek a
hegyek közé, s a legendák megkoptak, később már csak az aranyérc-hegyekről szóltak.
A pásztorok és a zergevadászok voltak az elsők, akik feljártak a hegyek közé,
és a környékbeli falvak tanítóival együtt a későbbiek során is nagy szerepet
játszottak a tátrai csúcsok megmászásában, feltárásában. Az ő elbeszéléseik után
egyre többen kaptak kedvet a hegyek világának megismeréséhez.
A XVI. század második felétől kezdődően megjelentek a
Tátra látogatói között a kincskeresők, az aranyásók. Ezek a hiszékeny emberek
hitelt adtak a Tátráról szóló mondáknak, és hónapokat töltve a hegyek között összegyűjtötték
a színes és csillogó köveket. A hegység gazdagságáról szóló különböző
szóbeszédek mellett állítólag közkézen forgott egy könyvecske is, amely a
Tátra kincseit ismertette meg az olvasóval. A megtalálni vélt hatalmas kincsek
keresése sok kalandort hozott a hegységbe.
2013. május 18., szombat
105 évvel ezelőtt hunyt el Weber Sámuel
105 évvel ezelőtt, 1908. május 18-án
hunyt el Weber Sámuel (1835-1908) szepesbélai evangélikus lelkipásztor, az
egyik legkiemelkedőbb szepességi történelemkutató, aki 1876 és 1908 között
számtalan kiadvánnyal járult hozzá a Tátra vidékének népszerűsítéséhez. Nagy
részletességgel tárta fel a Tátra múltját, alapos kutatásokat végzett a hegység
mondavilágával, nevezéktanával és bányászatával kapcsolatban is. Részt vett a
Magyarországi Kárpátegyesület megalapításában, melyben több fontos tisztséget
is betöltött (többek között 1873-tól választmányi tag, 1895-1903 között a
központi választmányi tagja, a Múzeum növénytani szakvezetője, 1901-ben az MKE
tiszteletbeli tagjává választotta). A Magas-Tátra kiváló ismerője volt, szóban
és írásban igyekezett népszerűsíteni a hegységet. Meghatározó érdemei voltak
Barlangliget megalapításában. Szepes vármegye, a városok és a Tátra múltjának
alapos feltárója, a Tátra nevezéktanának, feltárástörténetének, bányászatának
és mondavilágának jeles ismertetője, kultúrtörténeti adatainak regisztrálója és
feldolgozója.
2013. május 17., péntek
„Valóságshow” kezdődik a Lengyel-Tátrában
A Lengyel-Tátrában hamarosan megvalósul
az első „tátrai valóságshow”, a környezetvédők ugyanis kamerákat helyeznek el a
nemzeti parkban. Ezután videokamerák helyettesítik majd a tátrai számlálóbiztosokat
a hegység lengyel oldalán, így megszűnik a turistaösvények látogatóinak
hagyományos számlálása. A környezetvédők a kameráknak köszönhetően tájékozódhatnak
a túrázók számáról és a turisták viselkedése sem marad titokban. Az illetékesek
könnyen nyakon csíphetik majd azokat, akik nem a kijelölt utakon haladnak,
hanem veszélyes szakaszokon próbálják útjukat rövidíteni, ez ugyanis minden
évben számos baleset oka.
2013. május 16., csütörtök
Podbanszkó – Csendes-völgy – Száraz-hágó
Podbanszkó (950 m ) – a sárga jelzésen Csendes-völgy
elágazás (983 m )
– a Toman-völgybe vezető egykori turistaút elágazása (1164 m , 3:15 ó) – a piros
jelzés elágazás a Gáspár-csúcs alatt (1265 m , 0:45 ó) – Száraz-hágó (1949 m , 2:00 ó). Vissza
ugyanezen az útvonalon 5:00 óra. Teljes menetidő 11:00 óra.
A parkolóból a Béla-patak hídján átkelve balra indulunk,
majd a zöld jelzésű turistaút elágazásától továbbra is a sárga jelzésen megyünk
tovább az aszfaltozott úton, jelentős emelkedés nélkül a Csendes-völgy mélyén,
egykor gyönyörű, mára azonban a szúkárok miatt erősen károsodott erdei
környezetben. Jobb oldalon a Liptói-Kereszt-hegy kiterjesztett nyúlványai
láthatók számos völggyel és vályúval. Elérjük a Toman-völgybe vezető, 2008-ban
lezárt turistaút elágazását, majd egyre szebb panoráma nyílik az előttünk északnyugati
irányban magasodó Vörös-hegyek csoportjára.
2013. május 15., szerda
A Giewont
![]() |
Zarándoklat a Giewontra - Fotó: polskalokalna.pl |
A Giewont (1894 m) jellegzetes
mészkőgerince a Nyugati-Tátra erdős dombjai fölé emelkedik, Zakopanéval éppen
szemben. A mészkőgerinc a Tátra főgerincéből a Vörös-hegyek (Czerwone Wierchy)
keleti végpontját jelentő Konrád-púpból (Kondracka Kopa) elágazó gerinc északi
lezárása. A csúcsot olyan jelentős völgyek veszik körül, mint a Konrád-völgy
(Dolina Kondratowa), a Palánkos-völgy (Dolina Strążyska) és a Kis-réti-völgy
(Dolina Małej Łąki). Ezeken kívül több kisebb völgy és vályú is felfut a gerinc
alá, mint p. a Fakanál-vályú (Warzecha), a Kis-völgy (Dolinka Mała) és a
Bánya-völgy (Dolinka do Bani), melyeket szinte teljesen elhomályosít a
masszívum lenyűgöző északi fala.
2013. május 14., kedd
Öngyilkosság a Szlovák Paradicsomban
Május 14-én a déli órákban a Szlovák
Paradicsomban találták meg a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) munkatársai annak a 28
éves iglói férfinak a holttestét, akinek eltűnését egy nappal korábban
jelentették be a hozzátartozói. Mivel az eltűnésről szóló információk
meglehetősen homályosak voltak, a hegyimentők főleg arra a területre
összpontosították a kutatást, ahol utoljára észlelték az eltűnt férfi
telefonjának jelét. Ma reggel 13 hegyimentő és 6 kutya indult az eltűnt
keresésére, akit végül is a kutyák találtak meg a sűrű erdőben a nemzeti park
keleti részén, az Iglófüred (Novoveská Huta) közelében található Gretla elágazás
(Gretľa) körzetében. A férfi megtalálásakor már nem mutatott életjelet. Halálának
oka valószínűleg öngyilkosság lehetett, pontosabbat csak a boncolás után lehet
majd tudni. A hegyimentők a holttestet Iglófüreden adták át a temetkezési
szolgáltatónak.
Forrás és fotó: http://www.hzs.sk
Nem enged a Tátrai Nemzeti Park (TPN)
Határozott „Nem”! Ezt mondta a Tátrai Nemzeti Park (TPN)
arra az ötletre, hogy a nyári szezonban is működtessék a Gąsienica-völgyből a
Gáspár-csúcsra közlekedő, nemrégiben teljesen felújított, modern ülőszékes
felvonót. A télen oly népszerű felvonóval 1 óra alatt csaknem 2500 személyt
tudnak felvinni a főgerincre. A felvonót működtető Lengyel Kötélvasutak (PKL)
vetette fel az ötletet, hogy nyáron is közlekedhetne ez a felvonó, a TPN
azonban határozottan ellenzi a tervet.
2013. május 13., hétfő
Járhatatlan a Szlovák Paradicsom egy része
Elkezdődött a nyári turisztikai
szezon a Szlovák Paradicsomban. A szokatlanul hosszú és kemény tél során
járhatatlanná vált a Szlovák Paradicsom több sűrűn látogatott turistaösvénye. A
nemzeti park egyik legszebb részét, a Nagy Sólyom szurdokvölgyet (Veľký Sokol)
azonban le kellett zárni, a tél folyamán lezúdult lavinák ugyanis
járhatatlanná tettek több turistaösvényt. Megtisztításuk nem kis munka
lesz. Rengeteg kidőlt fát kell eltávolítani, valamint meg kell javítani az
eltört létrákat is, amelyek lehetővé teszik a jelentős szintkülönbségek
legyőzését. A Nagy Sólyom megnyitására az említett problémák miatt néhány
hetet még várni kell. A többi szurdokban megkezdődtek a helyreállítási
munkálatok. A turisták a hegyimentők honlapján tájékozódhatnak az aktuális
helyzetről.
2013. május 12., vasárnap
Elhagyott kutyát találtak a Barát-völgy közelében
Május 4-én egy elhagyott kutyát találtak a Halastótól a
Liptói-határhegyre vezető turistaúton, a Barát-völgy küszöbe alatt, kb. 1880
méter magasságban. Megtalálói szerint a törpefenyők között megbújt kutya nagyon
barátságos volt, kereste a kapcsolatot az emberekkel. A turisták a kutyát lehozták
a hegyről, ezzel minden bizonnyal megmentve annak életét, és a Halastavi
menedékházban megtudták, hogy előző napon csavargott el gazdáitól. „Sajnos nem
volt rajta nyakörv, és semmilyen más jelölés sem, ami a gazdájára utalt volna” –
mondta el a kutyát megtaláló turista. Mivel nem sikerült megtalálni a kutya
gazdáját, ezért jelenleg a nowy targi állatmenhelyen várja gazdája
jelentkezését.
Nem ez volt az első alkalom, hogy elveszett kutyát találtak
a hegyekben, néhány évvel ezelőtt a Zawratra vezető turistaúton találtak
elkóborolt kutyát. A kutyák azonban fenyegetést jelentenek a Tátra élővilágára,
ezért a Lengyel-Tátrában tilos
kutyát bevinni a nemzeti park területére.
Forrás és fotó: http://24tp.pl; http://www.gazetakrakowska.pl
2013. május 11., szombat
Két holttestet találtak egy nap alatt a Lengyel-Tátrában
Egy nap leforgása alatt két embernek az olvadó hó miatt felszínre került földi maradványait találták meg a Lengyel-Tátrában túrázók. A Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) munkatársai hozták le a hegyről azt a holttestet, akit ma
találtak meg a hegyekben. Egyelőre nem ismertek a hátborzongató felfedezés
pontos körülményei. „Egyelőre csak azt tudom megerősíteni, hogy a Tátrában a
Sárga-hegy (Żółta Turnia) közelében, a turistaút nyomvonalától távol találtak egy holttestet. Jelenleg csak annyi
állapítható meg, hogy nem egy közelmúltban történt baleset érintettjéről van szó” –
mondta el a zakopanei rendőrség helyettes szóvivője.
160 éve született Antonia Englisch
160 évvel ezelőtt, 1853. május 12-én
született Krakkóban a lengyel Antonia Englisch (1853-1940), aki fia, Karol
Englisch (1881-1945) társaságában számos, addig megmászatlan csúcsot hódított
meg, legtöbbször id. Hunsdorfer János vagy fia, ifj. Hunsdorfer János
vezetésével. 1878-at követően a család Károly fiukkal több éven keresztül Ótátrafüreden
nyaralt, ekkor kísérte el Englisch Antonina fiát Karolt tátrai túráin. Az első
feljegyzett túrájuk 1896-ban volt, amikor a 43 éves Antonina 15 éves fiával és id.
Hunsdorfer János hegyivezetővel (aki az állandó hegyivezetőjük lett) feljutottak
a Lomnici-csúcsra. 1897-ben ugyancsak hármasban elsőként jutottak fel a
Varangyos-tavi-csúcsra, ezt a túrát fia első tátrai publikációjaként a Magyarországi
Kárpátegyesület Évkönyvében írta le. 1902. augusztus 20-án id. Hunsdorfer
vezetésével szintén a fiával együtt hajtották végre a Jávor-csúcs első
megmászását. Az első mászás emlékére a fiú ezt a csúcsot édesanyjáról Antónia-csúcsnak
nevezett el. 1903-ban jutott fel a Keleti-Menguszfalvi-csúcsra, valamint a
Jordán úton a Lomnici-csúcsra.
2013. május 10., péntek
A hagyományos podhalei füstölt juhsajt, az oscypek
Aki ismeri a lengyel hagyományokat, kultúrát, a nemzeti
szokásokat, annak nem kell bemutatni a podhalei juhsajtot (oscypek). Ez a
hagyományos lengyel termék főleg a hegyekben, különösen a Havasalján (Podhale) jellemző.
A kemény, füstölt sajt juhtejből készül, és nagyon kedvelt a turisták körében,
nem csak Lengyelországban, de szerte a világon. A juhsajt eredeti lengyel
termék, melyet az uniós szabadalmi törvények is védenek. A hagyományos
juhsajtnak meg kell felelnie bizonyos követelményeknek, így például pontosan
elő van írva, maximum mennyi tehéntejet lehet hozzáadni. Az előállított, orsó
alakú termék súlya 60-80 dkg, hossza 17-23 cm, átmérője a legszélesebb részen
6-10 cm lehet. Színe hagyományosan finoman fénylő szalmasárga vagy világosbarna
kell, hogy legyen. Így néz ki a mindenki által jól ismert, hagyományos, góral
juhsajt. De hogy is készül ez a méltán népszerű termék?
2013. május 9., csütörtök
Július 1-én megnyílhat a Tátra első via ferratája
![]() |
A Vörös-torony-hágó és a Kis-Nyereg-hágó |
A Magas-Tátra első, fix drótkötelekkel biztosított turistaútját július 1-én szeretnék megnyitni a nyilvánosság előtt.
A világ más részein via ferrata vagy klettersteig néven ismert, első
biztosított turistaút a Vörös-torony-hágót és a Kis-Nyereg-hágót köti majd
össze. Az útvonal igényes magashegyi terepen vezet, melyet felszerelnek a
biztosításhoz használható fix kötelekkel, fémhágcsókkal és más mesterséges
segédeszközökkel. Ezeknek az eszközöknek a célja az, hogy növeljék az utat
használók biztonságát, ezáltal megfelelő felszereléssel olyan turisták is
bejárhassák ezt az útvonalat, akik nem rendelkeznek a nehéz magashegyi terepen
szükséges hegymászó tapasztalattal. „A Vörös-torony-hágót és a Kis-nyereg-hágót
összekötő útvonal olyan újdonság, amely eddig sem a Magas-Tátrában, sem
Szlovákiában nem volt” – mondta Lenka Maťašovská, a Magas-Tátra Régió
Idegenforgalmi Hivatal körzeti szervezetének vezetője.
2013. május 8., szerda
Tatra Balsam – tradicionális ízek új formában
Április 16-án ünnepélyes keretek között, számos meghívott
jelenlétében mutatták be Szlovákia legújabb büszkeségét, a Tatra Balsam nevű új
gyógynövénylikőr kollekciót. A hegyi gyógynövények kivonatát tartalmazó likőrök
összetételét hagyományos tátraalji receptúra alapján állították össze. Az
ötletgazda Ing. Jaromír Dubay, aki a hegyvidéki területeken ismert recepteket
használta, bevallja: „Szeretem az országot, a hagyományokat, a természetet.
Mindenütt találhatunk népi, generációk óta használt, apáról fiúra öröklődő házi
recepteket a gyógytinktúrák előállításáról. A Tátrában a mai napig ismernek és
használnak néhány ilyen készítményt. Ezekkel a természet által inspirált
készítményekkel az egész országnak szeretnénk bemutatni ezeket a
hagyományokat”.
2013. május 7., kedd
Vadmacska a Tátrában
A fotócsapdák által készített felvételek már több éve nagy
segítséget jelentenek a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) őreinek munkájuk során. A
kamerák telepítése és ellenőrzése lehetővé teszi, hogy értékes felvételek
készüljenek a nemzeti park ritka és védett állatairól, de a felvételek
segítenek az illegális emberi tevékenység elleni folytatott küzdelemben is. A
fotócsapdák felvételeinek ellenőrzése segítette a nemzeti park munkatársait pl.
2012 végén a Tátra szlovák oldalán élő medvepopuláció feltérképezésében. A
különböző helyeken felállított fotócsapdák által készített fotókon az elmúlt
években láthattunk farkast, hiúzt, vidrát, siketfajdot és számos más, a nemzeti
park területén élő állatot.
2013. május 5., vasárnap
Erdészekre támadt egy feldühödött medve a Magas-Tátrában
Vasárnap délelőtt a Magas-Tátrában található Zár (Ždiar) település közelében egy medve megtámadott két erdészt, eközben egyiküket megharapta, akit többszörös sérülésekkel szállítottak a poprádi kórházba, ahol azonnal megoperálták. Az Országos Mentőszolgálat szóvivőjének tájékoztatása szerint a 43 éves Dušant a Hotel Magurától mentőkocsival szállították a poprádi kórházba. A szóvivő megerősítette, hogy a medve többszörös sérüléseket okozott az erdésznek, aki eszméleténél volt, amikor a mentők megérkeztek, testén több nyílt sebet, végtagjain pedig harapásnyomokat találtak. A kórházban a sérültet azonnal megműtötték, a műtét után a beteg állapota stabil.
Nemzetközi Határmegállapító Bizottság a Tátrában
Az I. világháborút lezáró békeszerződésben foglalt új határvonal politikai kijelölését, részletes kitűzését, határ-kövekkel való állandósítását, a határvonal térképezését, a határokmányok elkészítését a Szövetséges és Társult Hatalmak által létrehozott nemzetközi határmegállapító, úgynevezett „határrendező bizottságok" végezték 1921-1925 között. Az 1920. június 4-én Trianonban aláírt békeszerződés 27. cikkelye határozta meg Magyarország új határvonalát. Ez a határleírás, valamint az ennek kiegészítéséül szolgáló 1:1000000 méretarányú térkép igen nagy általánosságban jelzi a határvonal menetét. A határszakaszok leírását azzal kezdi, vagy fejezi be, hogy a ...helyszínén megállapítandó vonal, vagy a helyszínen megállapítandó pontig. Vagyis ennyiszer szerepel a békeszerződésben a „helyszínen megállapítandó vonal" kifejezés. E szöveg is utalt rá, hogy a békeszerződés életbelépése után a leírt határvonalat a terepen kell megállapítani. A határvonal részletes megállapítását a békeszerződés 29. cikke a határrendező bizottságokra bízta, amelyek a Szövetséges és Társult Hatalmak és az érdekelt államok képviselőiből álltak, amelyet szintén törvénycikkek szabályoztak.
Egy ilyen határrendező bizottságot láthatunk a zakopanei Tátra Múzeumban őrzött korabeli fotón.
Forrás: http://www.sopron.hu Fotó: Tátra Múzeum, Zakopane.
2013. május 4., szombat
Legnagyobb madár a Tátrában
A Tátrában élő legnagyobb madárfaj a szirti sas (Aquila chrysaetos). Szárnyainak
fesztávolsága 190-240 cm közötti, testhossza 75-90 cm, repülési sebessége
elérheti a 150 km/h-t. A hím sas súlya 3-4,5 kg között változik, ettől jóval
nehezebbek a tojók, amelyek súlya 3,5-6,5 kg között lehet. Szlovákiában a
megfigyelések alapján mintegy 100 pár él ebből a csúcsragadozóból, a teljes
becsült népesség 200-250 egyed. A szirti sas természetes környezetében 15 és 30
év közötti élettartamot érhet el.
Forrás: http://www.tatryportal.sk;
Fotó: www.vt.sk
2013. május 3., péntek
Tragikus baleset a Svinicán
A Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) hegyimentői csütörtökön reggel 7 óra után szállították a zakopanei
kórházba annak a 24 éves zakopanei férfinak a holttestét, aki egy nappal
korábban, szerdán este ért végzetes baleset a Lengyel-Tátrában, a Svinica
csúcsa alatt. A TOPR egyik tapasztalt hegyimentősének fia szerdán az utolsó
felvonóval ment fel a Gáspár-csúcsra, majd egyedül indult a Svinica irányába. A
TOPR ügyeletét 21 órakor értesítették, hogy a férfi nem tért haza. A család azt
is jelezte, hogy valahol a Svinica körzetében kellene tartózkodnia. A
hegyimentők a Gąsienica-völgyből és a Lengyel-Öt-tó völgyéből is megkezdték a
keresést a Svinica irányába. Miután a csúcson illetve közvetlen környezetében
nem találták, tovább folytatták a keresést.
Fagyos-barlang – Kościelisko-völgy
120 méterrel a
Kościelisko-völgy szintje fölött, 1102 méter magasságban található a
Fagyos-barlang (Mrożna Jaskinia) bejárata. A barlang teljes hossza 560
méter, nevét a barlangban uralkodó állandó hőmérsékletéről kapta, amely nem
haladja meg a 6 °C-t. A barlangot a turisták májustól októberig naponta
10.00-16.00 között látogathatják, a túra ideje kb. 30-40 perc. A barlangban a
Kościelisko-völgy többi barlangjával ellentétben nem szükséges zseblámpa, mivel
ebbe a barlangba bevezették az elektromos világítást. A barlang csak belépővel,
de idegenvezető nélkül látogatható.
Forrás: http://turystyka.wp.pl
2013. május 2., csütörtök
Tátralomnic – Kis-Morgás-hágó – Kő-pataki-tó
Tátralomnic (850 m ) – a zöld jelzésen Start
átszállóállomás (1164 m ,
1:05 ó) – a kék jelzésen Felső-Tátraalji-rét elágazás (1315 m) – Kis-Morgás-hágó
(1525 m, 2:15 ó) – Kő-pataki-tó (1751
m , 0:45 ó) – a zöld jelzésen Start átszállóállomás (1164
m, 1:00 ó) – Tátralomnic (0:35 ó). Teljes menetidő 5:40 óra.
A villamos vasút állomásától egyenesen felfelé indulunk,
keresztezzük a Tátra körutat, és felmegyünk a Grand Hotel Praha mellett
található, a Kő-pataki-tóhoz korábban közlekedő nagykabinos felvonó alsó
állomásához. Az egykori felvonó épületétől balra indulunk felfelé, bemegyünk az
erdőbe az enyhén emelkedő és kanyargó erdei úton. Az útvonal hosszú szakaszán a
felvonó nyomvonalán haladunk, majd az oszlopoktól jobbra térve egy nagy ívű bal
kanyarban érkezünk meg a Start átszállóállomás épületéhez.
2013. május 1., szerda
Az 1912-es Ganz villamos visszatért a Tátrába
A 100 éves Ganz villamos szépségének és erejének teljében
tért vissza fiatalító kúrájáról. A Tátra híres villamosa, a ma Kométa néven
ismert villamos vagon közel három év után ismét próbaúton közlekedik a tátrai
villamos vonalán. A szükséges vizsgálatok elvégzése után a legendás villamos
ismét utasokat szállíthat majd Poprád és Ótátrafüred között. A Ganz gyártmányú,
TEVD 22 sorozatszámú, elektromos motorral felszerelt vagont 1912 márciusában
gyártották Budapesten, és még annak az évnek a nyarán munkába állt a
Magas-Tátrában. Amikor az 1970-es években kivonták a forgalomból, a poprádi
depóba vontatták, ahol állapota egyre csak romlott. A poprádi Veterán Vasúti
Klub kezdeményezésére 20 évvel ezelőtt helyreállították, és alkalmanként
nosztalgiajáratként használták. 2010. augusztus közepén azonban villámcsapás
érte, ezután már nem lehetett használni.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)