2013. április 30., kedd

Símúzeum nyílik a Tátrában

Többek között történelmi síléceket és korabeli ruhákat is láthatnak majd a látogatók a Tátralomnicon áprilisban megnyíló símúzeumban. Ennek jegyében március 9-én 40 résztvevő jelenlétében immár 11. alkalommal rendezték meg Tátralomnicon a síelés hőskorából származó sífelszerelések szerelmesei számára kiírt síversenyt, amely hagyományosan a tátrai síelés történelmi hagyományait őrző sportolók, szimpatizánsok találkozója is egyben. „Ezzel a rendezvénnyel ezúttal a tátrai síelés kezdeteire is emlékezünk. 140 évvel ezelőtt, 1873. március 11-én született ugyanis ifj. dr. Guhr Mihály, aki nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a síelés meghonosodjon a Tátrában” – mondta el Vladimír Hubač, a tátrai síelés történelmének lelkes kutatója.

2013. április 29., hétfő

Lovaskocsival a Halastóhoz – érvek és ellenérvek

„Amennyiben megerősítik azt az értesülésünket, hogy az elmúlt évben 36 lovat kellett a vágóhídra küldeni a Halastóhoz turistákat szállító lóállományból, az lesz az „utolsó szög a koporsóban” a Halastóhoz közlekedő kocsikat vontató állatok védelmében indított harcban” – mondta el Szymon Ziobrowski, a Tátrai Nemzeti Park (TPN) egyik vezetője. Szavai választ jelentenek arra a jelentésre, amelyet a természetvédők az állatvédő aktivisták jelzése alapján március közepén tettek közzé. Ebben az áll, hogy a fuvarozáshoz alkalmazott lovak egyharmada nem bír ki többet, mint 3 hónapot ebben a munkában. „Mi már régen riadót fújtunk, de senki sem hitt nekünk, most már viszont bizonyítékokkal is rendelkezünk minderre” – mondta el Beata Czerska, az állatkínzás ellen küzdő társaság vezetője, majd mutatja a vizsgálat során összegyűjtött dokumentumokat.

2013. április 28., vasárnap

Tátra - Kirándulások - Automobiljáratok


A Központi Menetjegyiroda (Budapest, IV. Vigadó tér 1.) plakátja 1914-ből.
Forrás: www.kepkonyvtar.hu

2013. április 27., szombat

370 éve született id. Buchholtz György

370 évvel ezelőtt, 1643. május 1-én született id. Buchholtz György (1643-1725) felkai tanár, evangélikus lelkész, Tátra-kutató. A Tátrát 1664-től járta turistaként, természettudósként és bujdosóként. Korának egyik legjobb Tátra-ismerője volt, túráit azonban egy kivételével nem ismerjük. 1664. július 16-án, amikor a ma Késmárkhoz tartozó Mateócon tanított, tanítótársaival egy orvvadász vezetése mellett tudás- és kalandvágytól vezérelve a Tarajkáról megmászta a Nagyszalóki-csúcsot, végrehajtva ezzel csúcs első ismert megmászását. Érdekességként említhető, hogy tízen indultak a csúcs meghódítására, de csak négyen jutottak föl a csúcsra, a többiek az út során kidől­tek a sorból, és inkább visszafordultak. Ez volt a második tátrai csúcs, amelyet megmásztak, és a kézzel írott családi krónikában fennmaradt leírás szerint a túra három napig tartott. Nyomtatásban először Augustini ab Hortis Sámuel közölte 1774-ben megjelent munkájában.

2013. április 25., csütörtök

Erdő- és bozóttűz a Magas-Tátrában

2013. április 25-én, csütörtökön röviddel 12:00 óra előtt lángra kapott a száraz aljnövényzet Ótátrafüred közelében, mintegy 16 hektárnyi füves, bokros terület égett a Magas-Tátra lábánál. Az oltáshoz a hadsereg segítségét is igénybe kellett venni. A tűzoltók több órán át küzdenek a lángokkal, Ondrej Šproch, a poprádi tűzoltók parancsnoka elmondta, hogy 30 poprádi és lőcsei tűzoltó dolgozik a helyszínen, 9 tartálykocsi vonult ki, de a lángokat eddig nem sikerült megfékezni. A tűz eredetileg a helyi temető kerítésének közelében keletkezett.

A Terianszko név eredete

A Magas-Tátra nyugati részén található a Kapor-völgy keleti irányú oldalvölgye, a Nefcer-völgy. A völgy két felső katlanában fekszenek a Terianszko-tavak (Terianske plesá), közülük az Alsó-Terianszko-tó (Nižné Terianske pleso, 1941 m, 5,47 hektár, 47,2 m mély) a Magas-Tátra második legmélyebb és hetedik legnagyobb tava. A Furkota-hágó (Furkotské sedlo, 2277 m) alatt, egy újabb teraszon bújik meg a jóval kisebb Felső-Terianszko-tó (Vyšné Terianske pleso, 2124 m, 0,40 hektár, 3 m mély), amely a negyedik legmagasabban fekvő tátrai tó. Scheirich László 2001-ben megjelent „Emberek, sziklák, századok” című, a Magas-Tátra nevezéktanával foglalkozó könyvében azt olvashatjuk, hogy a tavak nevének eredete ismeretlen. Ugyancsak ez olvasható Witold Henryk Paryski 1995-ben megjelent Nagy Tátra Enciklopédiájában (Wielka Encyklopedia Tatrzańska), bár ő megjegyzi, hogy korábban a Nefcer-völgyet Terianszko-völgynek is nevezték, valamint a régi térképeken Terianszko névvel jelenítették meg a Kriván nyugati lejtőit.

2013. április 24., szerda

Wahlenberg-tavak

A Furkota-völgy felső részében, pontosabban a völgy harmadik és negyedik teraszán, a Magas-Tátra egyik legkedvesebb, legbensőségesebb szegletében találhatók a Wahlenberg-tavak. Nevüket a neves svéd botanikusról, a tátrai természet egyik első kutatójáról, Goran Wahlenbergről (1780-1851) kapták, aki ugyan nem járt a tavaknál, de 1813-ban kutatott a Tátrában.
A csaknem az egész katlant kitöltő, a fotón látható Felső-Wahlenberg-tó a Furkota-völgy legfelső völgyteraszán található, a Furkota-csúcs (2404 m) déli lábánál, 2157 méter tengerszint feletti magasságban. Ez a második legmagasabban fekvő, egyben hatodik legmélyebb tó a Tátrában, területe 5,18 hektár, legmélyebb pontja 21 méter. A tónak nincs sem látható befolyása, sem kifolyása. Fő jellemzője az ál­talában 270 na­pig tartó jégta­karó, vizének átlagos évi hőmérséklete 6 C°.

2013. április 23., kedd

Újabb medve kapott nyomkövető gallért a Tátrában

A Tátrai Nemzeti Park Igazgatósága (Správa TANAPu), a Tátrai Nemzeti Park Állami Erdészete (Státne lesy TANAPu), valamint a lengyel Tátrai Nemzeti Park (TPN) együttműködésének eredményeképpen április 18-án újabb medvét láttak el műholdas nyomkövető gallérral. A szlovák és lengyel együttműködésben megvalósuló projekt keretében ezúttal a Liptói-Tátra határ menti térségében sikerült befogni egy medvét, akit Valérnak neveztek el. A műholdas nyomkövetőnek köszönhetően a szlovák és lengyel szakemberek nyomon tudják követni a medve mozgását. viselkedését, szokásait. „A közelmúltban végzett megfigyelések, valamint a DNS vizsgálatok megerősítették, hogy ez a medve a Tátra szlovák és lengyel oldala között vándorol, hiszen a medvék nem ismerik a határokat. A telemetriás nyakörvvel ellátott medvék megfigyelése alapvetően hozzájárul az állatok viselkedésének megértéséhez” – mondta Pavol Majko, a TANAP Igazgatóság vezetője.

2013. április 22., hétfő

Befejeződött a síalpinista szezon a Tátrában

Mint minden évben, április 15-én ezúttal is befejeződött a Tátrában a síalpinista szezon. Ez azt jelent, hogy június 15-ig a síalpinisták és a hegymászók sem mozoghatnak az alpesi környezetben. A hegység értékes magashegyi környezete a téli szezonális zárlat végéig, június 15-ig nem látogatható. „Erre a turistákat és síelőket is érintő korlátozásra a nemzeti park területén a természetvédelmi szempontok érvényesítése miatt van szükség. Főképpen a tátrai zergék védelme miatt, melyeknek ebben az időszakban nehéz körülmények között telnek napjaik a magashegyi környezetben, ráadásul tavasszal hozzák világra utódaikat” – mondta el Lenka Burdová, a Tátra Nemzeti Park Állami Erdészetének (TANAP) munkatársa.

2013. április 21., vasárnap

Polónyi Károly – Tavasz a Tátrában


Polónyi Károly (1894–1946) Beregszászon születetett, tanulmányait Budapesten a Képzőművészeti Főiskolán végezte, később hosszabb időt töltött Bécsben és Münchenben. 1925-ben Rózsahegyen telepedett le, ezután került kapcsolatba a Tátra neves festőjével, Katona Nándorral. Részben az ő hatására Polónyi a Tátra sokszínűségének bemutatására szakosodott, több festményén megfestette az évszakok színeit, leggyakrabban az őszt ábrázolta. A pozsonyi kisebbségi művészek bemutatóján 1931-ben, a Nemzeti Szalonban 1932-ben szerepelt kiállításon. 1938-ban Vágbesztercén, 1948-ban pedig Rózsahegyen volt önálló kiállítása. Művei a pozsonyi városi múzeumban láthatók. 1946-ban Rózsahegyen hunyt el. Tavasz a Tátrában (Jar v Tatrách) című pasztell technikával készült alkotását 1935 körül festette, mérete 47 x 57 cm.

2013. április 20., szombat

365 éve hunyt el Frölich Dávid

365 évvel ezelőtt, 1648. április 24-én hunyt el Frölich Dávid (1595-1648) késmárki zipser matematikus, (a „császári királyi matematikus egész Ma­gyarországon” cím birtokosa), csillagász és geográfus, a késmárki latin iskola rek­tora, aki az első név szerint ismert hegymászó (de nem az első hegymászó) volt a Tátrában, aki sok szempontból megelőzte korát. Hírnevét nem tudományának köszönhette, hanem annak, hogy elsőként mászta meg a Magas-Tátra csúcsait, mégpedig 1615-ben. 1639-ben Bártfán megjelent „Medulla Geographiae practicae” c. kétkötetes művében leírta, hogy 1615. júniusában két társával együtt a magasabb régiók kutatása céljából megmászta a Tátra “legmagasabb csúcsát”. Ebben a leírásban megemlíti, hogy a már ismert úton jutottak fel a csúcsra, minden valószínűség szerint tehát a csúcson már előtte is jártak. A leírásból nem derül ki, hogy melyik volt ez a csúcs, a múlt század végéig a Lomnici-csúccsal azonosították, de Grósz Alfréd kutatása szerint ez a Kés­márki-csúcs volt. Biztosan nem ez volt az első tátrai csúcsmászás, de ez az első irodalmilag dokumentált, viszonylag pontos adatokkal.

2013. április 19., péntek

Tátra-térkép – Pallas Nagy Lexikona

Kattints a nagyításhoz
A Pallas Nagy Lexikona az első önálló, nem fordításon alapuló magyar nagylexikon, a századforduló kétségkívül egyik legnagyobb alkotása. A Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. adta ki 1893 és 1897 között, 16 kötetben. A kor szinte egész magyar tudományosságát reprezentálta a több mint 300 fős szerzői gárda. A mintegy 150.000 szócikkben sikerült összefoglalni a korabeli tudomány színvonalán az ismeretek összességét. 
„A Magas-Tátra a Központi Kárpátok s általában a Kárpátok és egész hazánk legmagasabb hegy tömege, mely Liptó és Szepes vármegyék és Galícia határán emelkedik; Ny-felől a Tycha-völgy fölötti Lilijowe-hágó (1939 m.) választja el a hozzá közvetlenül csatlakozó és vele sok tekintetben egyező, de kevésbé zord és szaggatott Liptói havasoktól (l. o.); K-en az 1773 m. magas Kopa-hágó fűzi hozzá a reá derékszög alatt csapó Szepesi Magurát (l. o.).” – részlet a lexikonból, a „Tátra” címszó szövegéből.

2013. április 18., csütörtök

Tátraszéplak – Batizfalvi-tó

Tátraszéplak (1005 m) – a zöld jelzésen Felkai-híd elágazás (1304 m, 1:00 ó) – a sárga jelzésen a piros jelzésű Felső turistaút elérése a Száraz-hegy alatt (1710 m, 1:15 ó) – a piros jelzésen Batizfalvi-tó (1879 m, 0:30 ó). Vissza ugyanezen az úton 2:20 óra. Teljes menetidő 5:05 óra.

Tátraszéplakon az autóbuszmegálló melletti parkolóból aszfaltozott úton indulunk észak felé. Az aszfaltút hamarosan jobbra kanyarodik, a zöld jelzésű turistaút viszont egyenesen halad tovább. Később rövid szakaszon ismét keresztezzük az aszfaltozott utat, majd azt újfent elhagyva az erődben meredeken emelkedünk a Felkai-hídnál található elágazásig. A kereszteződéstől az aszfaltozott úton vezető sárga jelzésen hosszú szerpentineken meredeken emelkedünk egyre feljebb.

2013. április 17., szerda

Nagy-Tarpataki-völgy – Magas-Tátra

A kb. 7 km hosszú, a hegység középső részén fekvő Nagy-Tarpataki-völgy (Veľká Studená dolina) a Magas-Tátra déli oldalának legnagyobb völgyei közé tartozik. A völgy alsó részén erdős, és enyhén emelkedő, középső és kitáguló felső részét völgyküszöbök osztják több részre. A völgy torkolata keleti irányba néz. A völgytől északkeleti irányba fekvő Kis-Tarpataki-völgytől (Malá Studená dolina) a Közép-orom (Prostredný hrot) gerince, az északra fekvő Jávor-völgytől (Javorová dolina) és az északnyugatra eső Poduplaszki-völgytől (Bielovodská dolona) a főgerinc egy szakasza választja el. A délkeleti irányban lévő Felkai-völgytől (Velická dolina), pontosabban a két völgy közé beékelődő Szalóki-völgytől (Slavkovská dolina) a Bibircsből (Bradavica) elágazó, többek között a Nagyszalóki-csúcsot (Slavkoský štít) is magába foglaló gerinc választja el. A völgyet keletről nyugat felé haladva olyan jelentős csúcsok szegélyezik, mint a Közép-orom, Vörös-torony (Široká veža), Hegyes-torony (Ostrý štít), Varangyos-tavi-csúcs (Javorový štít), Jávor-csúcs (Malý Javorový štít), Közép-hegység (Svišťový štít), Kis-Viszoka (Východná Vysoká), Bibircs és Nagyszalóki-csúcs.

2013. április 16., kedd

Találkozhatunk-e farkassal a Tátrában?

Jozef Hybler, a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) zoológusa szerint a medvével ellentétben a szabad természetben farkassal találkozni mind a turistáknak, mind pedig a Tátrában élőknek rendkívüli eseménynek számít. „A farkasok nem látogatják a szemétgyűjtőket, mint néhány medve” – mondja el ennek legfőbb okát a szakember. A farkas félénk állat, amely nagy ívben elkerüli az embert. Elmondása szerint a farkas csak akkor támad az emberre, ha az ember véletlenül megzavarja őt a zsákmány elfogyasztása közben, vagy pedig túl közel merészkedik búvóhelyéhez. Tekintettel azonban arra, hogy a farkas félénk, de amellett jól fejlett érzékekkel rendelkező állat, már azelőtt megérzi az ember szagát, mielőtt mi észrevennénk őt.

2013. április 15., hétfő

Síalpinista versenyek a Tátra mindkét oldalán

2013. március 22-24 között a JAMES Szlovák Hegymászó Egyesület (JAMES) égisze alatt immár hatodik alkalommal rendezték meg a Liptói-Tátrában a „Liptói-Tátra lejtőin” (Bokami Západných Tatier) elnevezésű síalpinista versenyt. Az ezúttal párosoknak kiírt versenyre három ország (Csehország, Lengyelország, Szlovákia) 154 versenyzője (77 páros) nevezett. Az első etapra március 22-én került sor, a hivatalos megnyitó Bölényfaluban (Zuberec) volt, majd maga a verseny 10:00 órakor kezdődött a Zverovka – Spálená síközpontban.

2013. április 14., vasárnap

155 éve született Theodor Wundt

155 évvel ezelőtt, 1858. április 20-án született Theodor Wundt német hegymászó, a német hadsereg tisztje, aki nagy szerepet játszott a téli tátrai hegymászás hőskorában. Ő volt az, aki a mászásairól készített első fényképeivel megalapozta a magashegyi fotózást. A téli hegymászással először a Tátrában ismerkedett meg, 1884-ben, második tátrai útja alkalmával. Összesen három alkalommal járt a Tátrában, első útja során, 1882 nyarán csak néhány szokásos turista túrát tett meg. A második látogatásakor 1884 áprilisában Horvay Jakab alsóerdőfalvi hegyivezetővel sikerült a Tengerszem-csúcs első téli megmászása (a Poprádi-tótól a Hunfalvy-hágón keresztül). Ezen kívül volt a Krivánon, Nagyszalóki-csúcson, átment a Kopa-hágón és a Lengyel-nyergen. A Vadorzó-hágóra és a Nagy-Menguszfalvi-csúcsra nem sikerült feljutnia. A harmadik tátrai útjára 1891. decemberében került sor. Először szólóban felment az Osztervára, az Elülső-Bástyára és a Pátriára. Ezután újra Horvay Jakabbal sikerült a Lomnici- és a Jeges-tavi-csúcs első téli megmászása. Wundt téli mászásai akkoriban teljesen különlegesek, rendkívüliek voltak és még sok éven keresztül a legjobb téli eredményeknek számítottak. Túráiról és általában a hegymászásról több könyvet is írt, téli tátrai túráiról a Tátra-Vidék és a Turisták lapja című folyóiratokban jelentek meg cikkek.
Forrás és fotó: http://www.fsz.bme.hu

2013. április 13., szombat

Tavaszi karbantartás a tátrai felvonókon

A Magas-Tátrában ezen a héten megkezdődött a felvonók szokásos tavaszi karbantartása. E héttől április 26-ig a Tátralomnicon és Ótátrafüreden üzemelő összes felvonó csak hétvégenként, szombaton és vasárnap üzemel, az alábbiakban közölt időpontokban karbantartási munkák miatt nem közlekednek. Így volt ez már ezen a héten is, és így lesz a jövő héten, valamint az azt követő héten is. Az Ótátrafüred és a Tarajka között közlekedő sikló a karbantartást követően, április 27-től már nyári forgalmi rend szerint közlekedik.
Valamivel később kezdődnek a karbantartási munkák Csorbatón, ahol csak április 22-től kisebb megszakításokkal május végéig állnak le a felvonók, de szombat-vasárnap ezek is közlekednek majd. Itt a nyári menetrend június 1-től kezdődik.

2013. április 12., péntek

Rainer-emlékév a Tátrában

A Magas-Tátrában 2013-ban rendezvénysorozattal emlékeznek Rainer János Györgyre, aki a Tátra mecénásaként bábáskodott a tátrai turizmus megszületésénél. A Magas-Tátrában található Rainer-kunyhó gondnoka, Peter Petras ezért a 2013-as esztendőt Rainer-emlékévnek nyilvánította, ebben az évben ugyanis a legrégebbi tátrai menedékház több évfordulót is ünnepel. 180 évvel ezelőtt, 1833-ban írták alá a bérleti szerződést a gróf Csáky család és Rainer János György Tátrafüred bérbeadásáról, emellett 150 évvel ezelőtt, 1863-ban határozták el a Rainer-kunyhó felépítését, és végül 15 évvel ezelőtt, 1998-ban nyitották meg újból a kunyhót a nagyközönség előtt.

2013. április 11., csütörtök

Magas-Tátra, Sátán-kuloár, télen, egyedül…

Hát ezt is korábban kellett volna leírni, most aztán bogarászhatok az emlékeimben. Eddig a magyarázkodás, miért is beszélek össze-vissza. Szóval Magas-Tátra, Sátán-kuloár, tél, egyedül. Semmi logikus indok nem létezik miért. 2003-ban, vagy mikor már voltam itt Kálmánnal, akkor kitaláltam, hogy valami miatt érdekelnek a kuloárok és vettem mászóvasat és két szerszámot. Életem egyik meghatározó túrája volt a Menguszfalvi-völgyben ez a két nap, a Sátán keresztezése, majd a Sátán kuloáron le, másnap a Pokol-csorba. Aztán persze kitaláltam, hogy egyszer majd fölfele is, van egy hosszú lista a fejemben be is ragasztottam egy postitet. Sok téli nap talált azóta a Tátrában, de valahogy mindig más volt a cél. Aztán volt egy alkalom, mikor nekivágtam, de gyakorlatilag lavinanyomokból állt a hegyoldal és betojtam.

2013. április 10., szerda

Téli Tátra-főgerinc – a mászás részletei

A Jég-völgyi-csúcson
Amint arról már korábban beszámoltam az oldal olvasóinak, két fiatal szlovák hegymászó, az egyaránt 26 éves Adam Kadlečík és Michal Sabovčík február 28. és március 14. között téli túra során végigjárta a Tátra főgerincét. Nyugatról kelet felé, a Liptói-Tátra nyugati szélén található Fehér-sziklától (Biela skala) indulva a Bélai-Tátrában, a Barlang-hegy (Nový vrch) és a Murány (Muráň) között található Barlang-nyeregben (Nové sedlo) fejezték be a túrát. Sok mindent megtudhattunk már eddig is a mászókról, olvashattuk a velük való beszélgetést is, ezúttal a túra tényszerű beszámolója következik. Az alábbiakban megtudhatjuk, melyik nap hol éjszakázta, milyen felszerelést és élelmet vittek magukkal, és néhány más, érdekes, bizonyára nem csak a hegymászókat érdeklő részletet.

2013. április 9., kedd

7 év alatt 20 lavinaáldozat a Tátra szlovák oldalán

2005. január 4 - Lavina a Nagyszalóki-csúcs alatt
A Tátra szlovák oldalán az utóbbi 7 évben 20 turista halt meg lavinabaleset következtében. Tapasztalt hegyi vezetők arra ösztönzik a turistákat, hogy ne tegyék kockára saját életüket. Mielőtt magashegyi túrára indulunk, szerezzünk be megfelelő minőségű felszerelést, és ne feledkezzünk meg azokról az eszközökről sem, amelyek segítséget nyújthatnak a mentésben, ha lavinába kerülnénk. A hegyoldalakról lezúduló hatalmas hótömegek csak a Tátrában az elmúlt 7 évben 20 ember halálát okozták. Közülük hárman a március 24-i „fekete hétvégén” vesztették életüket. „Akkor a legnagyobb a lavinaveszély, amikor több mint 30 cm-es havon kell áthaladni. Nő a veszély, ha fúj a szél, ha hóátfúvások és táblák keletkeznek, amelyek akár önmaguktól, vagy az emberi mozgás következtében megindulnak” – mondta egy tapasztalt hegyimentő, hegyi vezető, Peter Šperka.

2013. április 8., hétfő

140 éves az MKE – rendezvénysorozat a Tátrában

140 évvel ezelőtt, 1873. augusztus 10-én alakult meg Ótátrafüreden a Magyarországi Kárpátegyesület (MKE). Az évforduló kapcsán a Tátrai Szépítő Egylet (Tatranský okrášľovací spolok, TOS) egész éven át tartó rendezvénysorozattal kíván megemlékezni az egyesület megalakításáról, tevékenységéről, a Magas-Tátra feltárásban, a turizmus fellendítésében játszott jelentős szerepéről. „1873. augusztus 10-én alakult meg a Magyarországi Kárpátegyesület, ezzel kezdetét vette a turizmus fejlődése, egyúttal egyre nagyobb figyelem fordult a hegység iránt. Az egyesület azonban nem csak a turizmust támogatta, hanem a kutató, feltáró munkát, valamint a természeti örökség védelmét is” – mondta el Patrik Kolesár, a TOS munkatársa. Bár a TOS nem közvetlen utódja a Kárpátegyesületnek, ennek ellenére szellemi örökösének tekinti önmagát.

2013. április 7., vasárnap

Bezoár – kincs a zergék gyomrában

Némelyik zerge gyomrában valóságos kincsek rejtőznek, melynek megszerzéséért a múltban akár gyilkoltak is. Ez az úgynevezett bezoár, amelynek még a XIX. században is sokan varázserőt tulajdonítottak, és bármi áron igyekeztek megszerezni azt, akár csak egy talizmánt. A bezoár emésztetlen ételmaradékokból áll, és a legenda szerint megvédi tulajdonosát a betegségektől.

2013. április 6., szombat

Duna TV – Április 7. 14:30 – A Hazajáró a Liptói-Tátrában

Április 7-én, vasárnap délután 14:30-kor ismét Hazajáró a Duna TV műsorán. A turisztikai magazinműsor legújabb részében ismét a Tátrában, pontosabban ezúttal a Liptói-Tátrában túráznak a fiúk. Ezúttal Matyasócról (Liptovské Matiašovce) indulva a Szentmáriai-tározó (Liptovská Mara) érintésével érkeznek meg az egykori Liptó vármegye központjába, Liptószentmiklósra (Liptovský Mikuláš). A város nevezetességeinek bemutatása után Okolicsnóból (Okoličné) a Szmrecsáni-patak völgyében indulnak felfelé a hegyre. A Zsári-völgyben (Žiarská dolina) a Zsári-menedékház (Žiarská chata) érintésével kapaszkodnak fel a Tátra főgerincére, melyet a Szomorú-hágón (Smutné sedlo) érnek el. Keletre tartva a sziklás vonulaton a Placslivo (Plačlivé) és a gigantikus Hegyes-Rohács (Ostrý Roháč) érintésével jutnak el a Volovec (Volovec) csúcsára. Innen a Rohácsi-völgybe (Roháčska dolina) ereszkednek le, hogy látványos körtúra keretében bemutassák a katlan csillogó tengerszemeit.

2013. április 5., péntek

Ébredezik a Tátra állatvilága

A Tátra téli álmot alvó állatai lassan felébrednek téli álmukból. A reggelek bizony még fagyosak a Tátrában, a sípályák még síelők hangjától visszhangzanak, az erdős völgyek azonban már éledeznek a téli álomból. A melegedő időjárás a vackokból, barlangokból, üregekből egyre több állatot csalogat elő. Mint minden évben, ezúttal is a medvék ébrednek fel elsőként téli álmukból. Az első mormoták felébredése májusban várható, az énekesmadarak éneke azonban már mostanában is hallható, és Csorbatón is ilyentájt jelennek meg az első gólyák. A tátrai erdőkben éledezik a tavasz. A magasabban fekvő pályákon még síelnek, de a hegyek lábainál már a madarak trillázása hallatszik. Néhány medve rendszerint már február végén felébred téli álmából. Egy-egy rövidebb melegedési időszak előcsábítja őket téli barlangjukból, de az ilyenkor még rendszerint visszatérő hideg és fagyos idő visszakényszeríti őket vackukba. Jozef Hybler, a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) Állami Erdészetének zoológusa szerint a szőrös állatok ébredésének időpontja a Tátrában általában március végén van.

2013. április 4., csütörtök

Tarajka – Sziléziai-ház

Tarajka (1285 m) – a piros jelzésen Nagyszalóki-csúcs elágazás (1356 m) – Szalóki-tavak (1680 m) - Sziléziai-ház (1667 m, 2:05 ó). Vissza ugyanezen az úton 1:35 óra. Teljes menetidő 3:20 óra.

A Tarajkáról nyugat felé indulunk az erdőben a piros jelzésű felső turistaúton. Mérsékelt emelkedéssel érjük el a Nagyszalóki-csúcsra vezető kék jelzésű turistaút kereszteződését, ahonnan továbbra is az erdőben, rövid szakaszon meredeken, majd hosszan mérsékelten emelkedve folytatjuk az utat felfelé. Az erdőt fokozatosan felváltja a törpefenyő, amelyben továbbra is mérsékelten meredek és meredekebb szakaszok váltják egymást. Egy hosszú jobb kanyarban elhaladunk a törpefenyők által elrejtett kicsiny Szalóki-tavacskák mellett, majd a Szénaboglya déli oldalában traverzálunk, ahol az útvonal enyhén hullámossá válik és csökken a meredeksége, utolsó szakaszán pedig csaknem vízszintessé változik.

2013. április 3., szerda

Téli Tátra-főgerinc – beszélgetés a mászókkal

Hegyes-torony
A fizikai teljesítőképesség határait feszegette Adam Kadlečík és Michal Sabovčík, a két huszonéves szlovák hegymászó: amint arról már korábban is beszámoltam, március első két hetében, téli körülmények között, 25 kg-os hátizsákkal a hátukon 15 nap alatt végigjárták a Tátra 82 km. hosszú főgerincét, melynek során megmászták a hegység 137 csúcsát. Túrájuk a Liptói-Tátrában kezdődött, majd a Magas-Tátrában folytatódott, és a Bélai-Tátrában ért véget. A teljes szintkülönbség, amelyet a mászók teljesítettek, 22.100 méter volt. Mászásuk értékét az a tény is növeli, hogy mindezt téli körülmények között, a hegymászó fair-play maximális szem előtt tartásával (külső támogatás, megszakítás és kihagyott csúcsok nélkül) hajtották végre. A túra befejezése után mindkét hegymászóval a lakóhelyükön készítettek riportot a helyi média képviselői, az alábbiakban ennek a két riportnak az összefésült változata olvasható.

2013. április 2., kedd

A Giewont keresztje, április 2-án megvilágítva

A kereszt egy jellegzetes, messziről is jól felismerhető része Zakopane városképének. Immár 112 éve áll a Giewont tetején, 1901. augusztus 19-én van az évfordulója az úgynevezett „Alvó lovag” legmagasabb ormán a kereszt felállításának és felszentelésének, amellyel Jézus Krisztus születésének 1900. évfordulójáról emlékeztek meg. A keresztállítás szokása az olasz városokból származik, ahol az 1900-as jubileumi évben kereszteket emeltek a hegyek tetején. A Giewont tetején az akkori zakopanei plébános, Kazimierz Kaszelewski kezdeményezésére állították fel a keresztet, a góralok támogatásának köszönhetően. A tízegynéhány méter magas keresztet a krakkói gyáros, Józef Górecki tervezte, és az ő üzemében állították elő, összesen 400 különálló alkatrészből, melyek összsúlya 1819 kg. volt. A keresztet vonattal szállították Zakopanéba, az elemeket 18 góral szekéren vitték a Tátrába, a Konrád-völgybe. A Pokol-völgy (Piekiełka) nevű katlantól a góralok a vállukon vitték tovább az alkatrészeket. A kereszt alapozásához szükséges cementet és vizet szintén emberi erővel kellett feljuttatni a csúcsra, a betonalap megszilárdulása 6 napot vett igénybe.

2013. április 1., hétfő

Lavinabaleset a Szlovák Paradicsomban

Március 31-én a koraesti órákban cseh turistáktól érkezett a bejelentés a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) ügyeletére, akik a Szlovák Paradicsomban, a Nagy-Sólyom-völgyben (Veľký Sokol) túráztak. A bejelentés szerint a turistaúton lavina indult el, és a nedves, nehéz hó magával sodorta a csoport egyik tagját, aki teljesen betemetett, csupán egyik karja maradt a felszínen. Hét társa azonnal elkezdte kiásni, a szerencsétlenül járt turista többszörös fej-, borda-, csípő- és medencesérüléseket szenvedett. A kiérkező hegyimentők vákuummatracon rögzítették az időközben kiásott turista testét, majd UT 2000 hordágyon, kötéltechnika segítségével engedték le a Nagy-vízesés (Veľký vodopád) létráján. Ezt követően Kong hordágyra helyezték a sérültet, és ezen szállították a Nagy-Sólyom-völgy torkolatáig. Innen a hegyimentők Fűrész-telepig (Píla) vitték tovább a sérültet, ahol átadták őt az Országos Mentőszolgálatnak.

Bartók Lajos – A Rózsa menedékház Tátrafüreden

A Rózsa-menedékház Tarpatakfüreden.
Divald Károly eredeti felvétele 1880 körül.
Forrás: Internet
Mentsvára a barangolóknak,
Hol a vendégek megtorlódnak,
Igéző tája Rózsalaknak,
Hová a mélyből felharsognak
Bősz torkai zuhatagoknak,
S bömböl a sziklán a széttörő víz,
Mint szörnyeteg, mely tündérvárat őriz, -
Ó drága Rózsafészek! nékem
Szintén valál te menedékem!
Tél közepette most, mint a nyáron,
Itt pihenek meg, e mentsváron,
Zord hegyeid közé vezet
Enyhülni vágyó képzelet…

Felséges Tátra! ki merészel
Versenyre kelni véges ésszel
Az alkotó örök művésszel,
Hogy eltorzítson, festve gyönyörűnek;
S törpítsen, írva, mondva nagyszerűnek!
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...