Többek között történelmi síléceket és korabeli ruhákat is
láthatnak majd a látogatók a Tátralomnicon áprilisban megnyíló símúzeumban.
Ennek jegyében március 9-én 40 résztvevő jelenlétében immár 11. alkalommal
rendezték meg Tátralomnicon a síelés hőskorából származó sífelszerelések
szerelmesei számára kiírt síversenyt, amely hagyományosan a tátrai síelés
történelmi hagyományait őrző sportolók, szimpatizánsok találkozója is egyben.
„Ezzel a rendezvénnyel ezúttal a tátrai síelés kezdeteire is emlékezünk. 140
évvel ezelőtt, 1873. március 11-én született ugyanis ifj. dr. Guhr Mihály, aki
nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a síelés meghonosodjon a Tátrában” – mondta el
Vladimír Hubač, a tátrai síelés történelmének lelkes kutatója.
2013. április 30., kedd
2013. április 29., hétfő
Lovaskocsival a Halastóhoz – érvek és ellenérvek
„Amennyiben megerősítik azt az értesülésünket, hogy az
elmúlt évben 36 lovat kellett a vágóhídra küldeni a Halastóhoz turistákat
szállító lóállományból, az lesz az „utolsó szög a koporsóban” a Halastóhoz
közlekedő kocsikat vontató állatok védelmében indított harcban” – mondta el Szymon
Ziobrowski, a Tátrai Nemzeti Park (TPN) egyik vezetője. Szavai választ
jelentenek arra a jelentésre, amelyet a természetvédők az állatvédő aktivisták
jelzése alapján március közepén tettek közzé. Ebben az áll, hogy a fuvarozáshoz
alkalmazott lovak egyharmada nem bír ki többet, mint 3 hónapot ebben a
munkában. „Mi már régen riadót fújtunk, de senki sem hitt nekünk, most már
viszont bizonyítékokkal is rendelkezünk minderre” – mondta el Beata Czerska, az
állatkínzás ellen küzdő társaság vezetője, majd mutatja a vizsgálat során
összegyűjtött dokumentumokat.
2013. április 28., vasárnap
Tátra - Kirándulások - Automobiljáratok
A Központi Menetjegyiroda (Budapest, IV. Vigadó tér 1.) plakátja 1914-ből.
Forrás: www.kepkonyvtar.hu
2013. április 27., szombat
370 éve született id. Buchholtz György
370 évvel ezelőtt, 1643. május 1-én
született id. Buchholtz György (1643-1725) felkai tanár, evangélikus lelkész,
Tátra-kutató. A Tátrát 1664-től járta turistaként, természettudósként és
bujdosóként. Korának egyik legjobb Tátra-ismerője volt, túráit azonban egy
kivételével nem ismerjük. 1664. július 16-án, amikor a ma Késmárkhoz tartozó Mateócon
tanított, tanítótársaival egy orvvadász vezetése mellett tudás- és kalandvágytól
vezérelve a Tarajkáról megmászta a Nagyszalóki-csúcsot, végrehajtva ezzel csúcs
első ismert megmászását. Érdekességként említhető, hogy tízen indultak a csúcs
meghódítására, de csak négyen jutottak föl a csúcsra, a többiek az út során
kidőltek a sorból, és inkább visszafordultak. Ez volt a második tátrai csúcs,
amelyet megmásztak, és a kézzel írott családi krónikában fennmaradt leírás
szerint a túra három napig tartott. Nyomtatásban először Augustini ab
Hortis Sámuel közölte 1774-ben megjelent munkájában.
2013. április 25., csütörtök
Erdő- és bozóttűz a Magas-Tátrában
2013. április 25-én, csütörtökön röviddel 12:00 óra előtt lángra kapott a száraz aljnövényzet Ótátrafüred közelében, mintegy 16 hektárnyi füves, bokros terület égett a Magas-Tátra lábánál. Az oltáshoz a hadsereg segítségét is igénybe kellett venni. A tűzoltók több órán át küzdenek a
lángokkal, Ondrej Šproch, a poprádi
tűzoltók parancsnoka elmondta, hogy 30 poprádi és lőcsei tűzoltó dolgozik a helyszínen, 9 tartálykocsi vonult ki, de a lángokat eddig
nem sikerült megfékezni. A tűz eredetileg a helyi temető kerítésének közelében keletkezett.
A Terianszko név eredete
A Magas-Tátra nyugati részén található a Kapor-völgy
keleti irányú oldalvölgye, a Nefcer-völgy. A völgy két felső katlanában
fekszenek a Terianszko-tavak (Terianske plesá), közülük az Alsó-Terianszko-tó
(Nižné Terianske pleso, 1941 m, 5,47 hektár, 47,2 m mély) a Magas-Tátra második
legmélyebb és hetedik legnagyobb tava. A Furkota-hágó (Furkotské sedlo, 2277 m)
alatt, egy újabb teraszon bújik meg a jóval kisebb Felső-Terianszko-tó (Vyšné
Terianske pleso, 2124 m, 0,40 hektár, 3 m mély), amely a negyedik legmagasabban
fekvő tátrai tó. Scheirich László 2001-ben megjelent „Emberek, sziklák,
századok” című, a Magas-Tátra nevezéktanával foglalkozó könyvében azt
olvashatjuk, hogy a tavak nevének eredete ismeretlen. Ugyancsak ez olvasható
Witold Henryk Paryski 1995-ben megjelent Nagy Tátra Enciklopédiájában (Wielka
Encyklopedia Tatrzańska), bár ő megjegyzi, hogy korábban a Nefcer-völgyet Terianszko-völgynek
is nevezték, valamint a régi térképeken Terianszko névvel jelenítették meg a
Kriván nyugati lejtőit.
2013. április 24., szerda
Wahlenberg-tavak
A Furkota-völgy felső részében,
pontosabban a völgy harmadik és negyedik teraszán, a Magas-Tátra egyik
legkedvesebb, legbensőségesebb szegletében találhatók a Wahlenberg-tavak.
Nevüket a neves svéd botanikusról, a tátrai természet egyik első kutatójáról,
Goran Wahlenbergről (1780-1851) kapták, aki ugyan nem járt a tavaknál, de
1813-ban kutatott a Tátrában.
A csaknem az egész katlant
kitöltő, a fotón látható Felső-Wahlenberg-tó a Furkota-völgy legfelső völgyteraszán található, a
Furkota-csúcs (2404 m )
déli lábánál, 2157 méter
tengerszint feletti magasságban. Ez a második legmagasabban fekvő, egyben
hatodik legmélyebb tó a Tátrában, területe 5,18 hektár , legmélyebb
pontja 21 méter .
A tónak nincs sem látható befolyása, sem kifolyása. Fő jellemzője az általában
270 napig tartó jégtakaró, vizének átlagos évi hőmérséklete 6 C°.
2013. április 23., kedd
Újabb medve kapott nyomkövető gallért a Tátrában
A Tátrai Nemzeti Park Igazgatósága (Správa TANAPu), a Tátrai
Nemzeti Park Állami Erdészete (Státne lesy TANAPu), valamint a lengyel Tátrai
Nemzeti Park (TPN) együttműködésének eredményeképpen április 18-án újabb medvét
láttak el műholdas nyomkövető gallérral. A szlovák és lengyel együttműködésben
megvalósuló projekt keretében ezúttal a Liptói-Tátra határ menti térségében
sikerült befogni egy medvét, akit Valérnak neveztek el. A műholdas
nyomkövetőnek köszönhetően a szlovák és lengyel szakemberek nyomon tudják
követni a medve mozgását. viselkedését, szokásait. „A közelmúltban végzett
megfigyelések, valamint a DNS vizsgálatok megerősítették, hogy ez a medve a
Tátra szlovák és lengyel oldala között vándorol, hiszen a medvék nem ismerik a
határokat. A telemetriás nyakörvvel ellátott medvék megfigyelése alapvetően hozzájárul
az állatok viselkedésének megértéséhez” – mondta Pavol Majko, a TANAP
Igazgatóság vezetője.
2013. április 22., hétfő
Befejeződött a síalpinista szezon a Tátrában
Mint minden évben, április 15-én ezúttal is befejeződött a
Tátrában a síalpinista szezon. Ez azt jelent, hogy június 15-ig a síalpinisták
és a hegymászók sem mozoghatnak az alpesi környezetben. A hegység értékes
magashegyi környezete a téli szezonális zárlat végéig, június 15-ig nem
látogatható. „Erre a turistákat és síelőket is érintő korlátozásra a nemzeti
park területén a természetvédelmi szempontok érvényesítése miatt van szükség.
Főképpen a tátrai zergék védelme miatt, melyeknek ebben az időszakban nehéz
körülmények között telnek napjaik a magashegyi környezetben, ráadásul tavasszal
hozzák világra utódaikat” – mondta el Lenka Burdová, a Tátra Nemzeti Park
Állami Erdészetének (TANAP) munkatársa.
2013. április 21., vasárnap
Polónyi Károly – Tavasz a Tátrában
Polónyi Károly (1894–1946)
Beregszászon születetett, tanulmányait Budapesten a Képzőművészeti Főiskolán
végezte, később hosszabb időt töltött Bécsben és Münchenben. 1925-ben
Rózsahegyen telepedett le, ezután került kapcsolatba a Tátra neves festőjével,
Katona Nándorral. Részben az ő hatására Polónyi a Tátra sokszínűségének
bemutatására szakosodott, több festményén megfestette az évszakok színeit, leggyakrabban
az őszt ábrázolta. A pozsonyi kisebbségi művészek bemutatóján 1931-ben, a
Nemzeti Szalonban 1932-ben szerepelt kiállításon. 1938-ban Vágbesztercén,
1948-ban pedig Rózsahegyen volt önálló kiállítása. Művei a pozsonyi városi
múzeumban láthatók. 1946-ban Rózsahegyen hunyt el. Tavasz a Tátrában
(Jar v Tatrách) című pasztell technikával készült alkotását 1935 körül
festette, mérete 47 x 57 cm.
Forrás: http://www.soga.sk
2013. április 20., szombat
365 éve hunyt el Frölich Dávid
365 évvel ezelőtt, 1648. április
24-én hunyt el Frölich Dávid (1595-1648) késmárki zipser matematikus, (a „császári
királyi matematikus egész Magyarországon” cím birtokosa), csillagász és
geográfus, a késmárki latin iskola rektora, aki az első név szerint ismert
hegymászó (de nem az első hegymászó) volt a Tátrában, aki sok szempontból
megelőzte korát. Hírnevét nem tudományának köszönhette, hanem annak, hogy
elsőként mászta meg a Magas-Tátra csúcsait, mégpedig 1615-ben. 1639-ben
Bártfán megjelent „Medulla Geographiae
practicae” c. kétkötetes művében leírta, hogy 1615. júniusában két társával
együtt a magasabb régiók kutatása céljából megmászta a Tátra “legmagasabb
csúcsát”. Ebben a leírásban megemlíti, hogy a már ismert úton jutottak fel a
csúcsra, minden valószínűség szerint tehát a csúcson már előtte is jártak. A
leírásból nem derül ki, hogy melyik volt ez a csúcs, a múlt század végéig a
Lomnici-csúccsal azonosították, de Grósz Alfréd kutatása szerint ez a Késmárki-csúcs
volt. Biztosan nem ez volt az első tátrai csúcsmászás, de ez az első
irodalmilag dokumentált, viszonylag pontos adatokkal.
2013. április 19., péntek
Tátra-térkép – Pallas Nagy Lexikona
![]() |
Kattints a nagyításhoz |
A Pallas Nagy Lexikona az első önálló, nem fordításon
alapuló magyar nagylexikon, a századforduló kétségkívül egyik legnagyobb
alkotása. A Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. adta ki 1893 és 1897 között, 16
kötetben. A kor szinte egész magyar tudományosságát reprezentálta a több mint
300 fős szerzői gárda. A mintegy 150.000 szócikkben sikerült összefoglalni a
korabeli tudomány színvonalán az ismeretek összességét.
„A Magas-Tátra a Központi Kárpátok s általában a Kárpátok és
egész hazánk legmagasabb hegy tömege, mely Liptó és Szepes vármegyék és Galícia
határán emelkedik; Ny-felől a Tycha-völgy fölötti Lilijowe-hágó (1939 m.)
választja el a hozzá közvetlenül csatlakozó és vele sok tekintetben egyező, de
kevésbé zord és szaggatott Liptói havasoktól (l. o.); K-en az 1773 m. magas
Kopa-hágó fűzi hozzá a reá derékszög alatt csapó Szepesi Magurát (l. o.).” –
részlet a lexikonból, a „Tátra” címszó szövegéből.
Forrás: http://keptar.oszk.hu
2013. április 18., csütörtök
Tátraszéplak – Batizfalvi-tó
Tátraszéplak (1005 m ) – a zöld jelzésen Felkai-híd
elágazás (1304 m ,
1:00 ó) – a sárga jelzésen a piros jelzésű Felső turistaút elérése a
Száraz-hegy alatt (1710 m ,
1:15 ó) – a piros jelzésen Batizfalvi-tó (1879 m , 0:30 ó). Vissza
ugyanezen az úton 2:20 óra. Teljes menetidő 5:05 óra.
Tátraszéplakon az autóbuszmegálló melletti parkolóból
aszfaltozott úton indulunk észak felé. Az aszfaltút hamarosan jobbra
kanyarodik, a zöld jelzésű turistaút viszont egyenesen halad tovább. Később
rövid szakaszon ismét keresztezzük az aszfaltozott utat, majd azt újfent
elhagyva az erődben meredeken emelkedünk a Felkai-hídnál található elágazásig.
A kereszteződéstől az aszfaltozott úton vezető sárga jelzésen hosszú
szerpentineken meredeken emelkedünk egyre feljebb.
2013. április 17., szerda
Nagy-Tarpataki-völgy – Magas-Tátra
A kb. 7 km hosszú, a hegység középső
részén fekvő Nagy-Tarpataki-völgy (Veľká Studená dolina) a Magas-Tátra déli
oldalának legnagyobb völgyei közé tartozik. A völgy alsó részén erdős, és
enyhén emelkedő, középső és kitáguló felső részét völgyküszöbök osztják több
részre. A völgy torkolata keleti irányba néz. A völgytől északkeleti irányba
fekvő Kis-Tarpataki-völgytől (Malá Studená dolina) a Közép-orom (Prostredný
hrot) gerince, az északra fekvő Jávor-völgytől (Javorová dolina) és az
északnyugatra eső Poduplaszki-völgytől (Bielovodská dolona) a főgerinc egy
szakasza választja el. A délkeleti irányban lévő Felkai-völgytől (Velická
dolina), pontosabban a két völgy közé beékelődő Szalóki-völgytől (Slavkovská
dolina) a Bibircsből (Bradavica) elágazó, többek között a Nagyszalóki-csúcsot
(Slavkoský štít) is magába foglaló gerinc választja el. A völgyet keletről
nyugat felé haladva olyan jelentős csúcsok szegélyezik, mint a Közép-orom,
Vörös-torony (Široká veža), Hegyes-torony (Ostrý štít), Varangyos-tavi-csúcs (Javorový
štít), Jávor-csúcs (Malý Javorový štít), Közép-hegység (Svišťový štít), Kis-Viszoka
(Východná Vysoká), Bibircs és Nagyszalóki-csúcs.
2013. április 16., kedd
Találkozhatunk-e farkassal a Tátrában?
Jozef Hybler, a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) zoológusa
szerint a medvével ellentétben a szabad természetben farkassal találkozni mind
a turistáknak, mind pedig a Tátrában élőknek rendkívüli eseménynek számít. „A
farkasok nem látogatják a szemétgyűjtőket, mint néhány medve” – mondja el ennek
legfőbb okát a szakember. A farkas félénk állat, amely nagy ívben elkerüli az
embert. Elmondása szerint a farkas csak akkor támad az emberre, ha az ember
véletlenül megzavarja őt a zsákmány elfogyasztása közben, vagy pedig túl közel
merészkedik búvóhelyéhez. Tekintettel azonban arra, hogy a farkas félénk, de
amellett jól fejlett érzékekkel rendelkező állat, már azelőtt megérzi az ember
szagát, mielőtt mi észrevennénk őt.
2013. április 15., hétfő
Síalpinista versenyek a Tátra mindkét oldalán
2013. március 22-24 között a JAMES Szlovák Hegymászó
Egyesület (JAMES) égisze alatt immár hatodik alkalommal rendezték meg a
Liptói-Tátrában a „Liptói-Tátra lejtőin” (Bokami Západných Tatier) elnevezésű
síalpinista versenyt. Az ezúttal párosoknak kiírt versenyre három ország
(Csehország, Lengyelország, Szlovákia) 154 versenyzője (77 páros) nevezett. Az
első etapra március 22-én került sor, a hivatalos megnyitó Bölényfaluban
(Zuberec) volt, majd maga a verseny 10:00 órakor kezdődött a Zverovka – Spálená
síközpontban.
2013. április 14., vasárnap
155 éve született Theodor Wundt
155 évvel ezelőtt, 1858. április
20-án született Theodor Wundt német hegymászó, a német hadsereg tisztje, aki
nagy szerepet játszott a téli tátrai hegymászás hőskorában. Ő volt az, aki a
mászásairól készített első fényképeivel megalapozta a magashegyi fotózást. A
téli hegymászással először a Tátrában ismerkedett meg, 1884-ben, második tátrai
útja alkalmával. Összesen három alkalommal járt a Tátrában, első útja során,
1882 nyarán csak néhány szokásos turista túrát tett meg. A második
látogatásakor 1884 áprilisában Horvay Jakab alsóerdőfalvi hegyivezetővel
sikerült a Tengerszem-csúcs első téli megmászása (a Poprádi-tótól a
Hunfalvy-hágón keresztül). Ezen kívül volt a Krivánon, Nagyszalóki-csúcson,
átment a Kopa-hágón és a Lengyel-nyergen. A Vadorzó-hágóra és a
Nagy-Menguszfalvi-csúcsra nem sikerült feljutnia. A harmadik tátrai útjára
1891. decemberében került sor. Először szólóban felment az Osztervára, az Elülső-Bástyára
és a Pátriára. Ezután újra Horvay Jakabbal sikerült a Lomnici- és a
Jeges-tavi-csúcs első téli megmászása. Wundt téli mászásai akkoriban teljesen
különlegesek, rendkívüliek voltak és még sok éven keresztül a legjobb téli
eredményeknek számítottak. Túráiról és általában a hegymászásról több könyvet
is írt, téli tátrai túráiról a Tátra-Vidék és a Turisták lapja című
folyóiratokban jelentek meg cikkek.
Forrás és fotó: http://www.fsz.bme.hu
2013. április 13., szombat
Tavaszi karbantartás a tátrai felvonókon
A Magas-Tátrában ezen a héten megkezdődött a felvonók
szokásos tavaszi karbantartása. E héttől április 26-ig a Tátralomnicon és Ótátrafüreden
üzemelő összes felvonó csak hétvégenként, szombaton és vasárnap üzemel, az
alábbiakban közölt időpontokban karbantartási munkák miatt nem közlekednek. Így
volt ez már ezen a héten is, és így lesz a jövő héten, valamint az azt követő
héten is. Az Ótátrafüred és a Tarajka között közlekedő sikló a karbantartást
követően, április 27-től már nyári forgalmi rend szerint közlekedik.
Valamivel később kezdődnek a karbantartási munkák Csorbatón,
ahol csak április 22-től kisebb megszakításokkal május végéig állnak le a
felvonók, de szombat-vasárnap ezek is közlekednek majd. Itt a nyári menetrend
június 1-től kezdődik.
2013. április 12., péntek
Rainer-emlékév a Tátrában
A Magas-Tátrában 2013-ban rendezvénysorozattal emlékeznek
Rainer János Györgyre, aki a Tátra mecénásaként bábáskodott a tátrai turizmus
megszületésénél. A Magas-Tátrában található Rainer-kunyhó gondnoka, Peter
Petras ezért a 2013-as esztendőt Rainer-emlékévnek nyilvánította, ebben az
évben ugyanis a legrégebbi tátrai menedékház több évfordulót is ünnepel. 180
évvel ezelőtt, 1833-ban írták alá a bérleti szerződést a gróf Csáky család és
Rainer János György Tátrafüred bérbeadásáról, emellett 150 évvel ezelőtt,
1863-ban határozták el a Rainer-kunyhó felépítését, és végül 15 évvel ezelőtt,
1998-ban nyitották meg újból a kunyhót a nagyközönség előtt.
2013. április 11., csütörtök
Magas-Tátra, Sátán-kuloár, télen, egyedül…
Hát ezt is korábban kellett volna
leírni, most aztán bogarászhatok az emlékeimben. Eddig a magyarázkodás, miért
is beszélek össze-vissza. Szóval Magas-Tátra, Sátán-kuloár, tél, egyedül.
Semmi logikus indok nem létezik miért. 2003-ban, vagy mikor már voltam
itt Kálmánnal, akkor kitaláltam, hogy valami miatt érdekelnek a kuloárok és
vettem mászóvasat és két szerszámot. Életem egyik meghatározó túrája volt a
Menguszfalvi-völgyben ez a két nap, a Sátán keresztezése, majd a Sátán kuloáron
le, másnap a Pokol-csorba. Aztán persze kitaláltam, hogy egyszer majd fölfele
is, van egy hosszú lista a fejemben be is ragasztottam egy postitet. Sok téli
nap talált azóta a Tátrában, de valahogy mindig más volt a cél. Aztán volt egy
alkalom, mikor nekivágtam, de gyakorlatilag lavinanyomokból állt a hegyoldal és
betojtam.
2013. április 10., szerda
Téli Tátra-főgerinc – a mászás részletei
![]() |
A Jég-völgyi-csúcson |
Amint arról már korábban beszámoltam az oldal olvasóinak,
két fiatal szlovák hegymászó, az egyaránt 26 éves Adam Kadlečík és Michal
Sabovčík február 28. és március 14. között téli túra során végigjárta a Tátra
főgerincét. Nyugatról kelet felé, a Liptói-Tátra nyugati szélén található
Fehér-sziklától (Biela skala) indulva a Bélai-Tátrában, a Barlang-hegy (Nový
vrch) és a Murány (Muráň) között található Barlang-nyeregben (Nové sedlo)
fejezték be a túrát. Sok mindent megtudhattunk már eddig is a mászókról,
olvashattuk a velük való beszélgetést is, ezúttal a túra tényszerű beszámolója
következik. Az alábbiakban megtudhatjuk, melyik nap hol éjszakázta, milyen
felszerelést és élelmet vittek magukkal, és néhány más, érdekes, bizonyára nem
csak a hegymászókat érdeklő részletet.
2013. április 9., kedd
7 év alatt 20 lavinaáldozat a Tátra szlovák oldalán
2005. január 4 - Lavina a Nagyszalóki-csúcs alatt |
A Tátra szlovák oldalán az utóbbi 7 évben 20 turista halt meg lavinabaleset
következtében. Tapasztalt hegyi vezetők arra ösztönzik a turistákat, hogy ne
tegyék kockára saját életüket. Mielőtt magashegyi túrára indulunk, szerezzünk
be megfelelő minőségű felszerelést, és ne feledkezzünk meg azokról az
eszközökről sem, amelyek segítséget nyújthatnak a mentésben, ha lavinába
kerülnénk. A hegyoldalakról lezúduló hatalmas hótömegek csak a Tátrában az
elmúlt 7 évben 20 ember halálát okozták. Közülük hárman a március 24-i „fekete
hétvégén” vesztették életüket. „Akkor a legnagyobb a lavinaveszély, amikor több
mint 30 cm-es havon kell áthaladni. Nő a veszély, ha fúj a szél, ha hóátfúvások
és táblák keletkeznek, amelyek akár önmaguktól, vagy az emberi mozgás
következtében megindulnak” – mondta egy tapasztalt hegyimentő, hegyi vezető, Peter
Šperka.
2013. április 8., hétfő
140 éves az MKE – rendezvénysorozat a Tátrában
140 évvel ezelőtt, 1873. augusztus 10-én alakult meg
Ótátrafüreden a Magyarországi Kárpátegyesület (MKE). Az évforduló kapcsán a Tátrai
Szépítő Egylet (Tatranský okrášľovací spolok, TOS) egész éven át tartó
rendezvénysorozattal kíván megemlékezni az egyesület megalakításáról,
tevékenységéről, a Magas-Tátra feltárásban, a turizmus fellendítésében játszott
jelentős szerepéről. „1873. augusztus 10-én alakult meg a Magyarországi
Kárpátegyesület, ezzel kezdetét vette a turizmus fejlődése, egyúttal egyre
nagyobb figyelem fordult a hegység iránt. Az egyesület azonban nem csak a
turizmust támogatta, hanem a kutató, feltáró munkát, valamint a természeti
örökség védelmét is” – mondta el Patrik Kolesár, a TOS munkatársa. Bár a TOS
nem közvetlen utódja a Kárpátegyesületnek, ennek ellenére szellemi örökösének
tekinti önmagát.
2013. április 7., vasárnap
Bezoár – kincs a zergék gyomrában
Némelyik zerge gyomrában valóságos kincsek rejtőznek,
melynek megszerzéséért a múltban akár gyilkoltak is. Ez az úgynevezett bezoár,
amelynek még a XIX. században is sokan varázserőt tulajdonítottak, és bármi
áron igyekeztek megszerezni azt, akár csak egy talizmánt. A bezoár emésztetlen
ételmaradékokból áll, és a legenda szerint megvédi tulajdonosát a
betegségektől.
2013. április 6., szombat
Duna TV – Április 7. 14:30 – A Hazajáró a Liptói-Tátrában
Április 7-én, vasárnap délután
14:30-kor ismét Hazajáró a Duna TV műsorán. A turisztikai magazinműsor legújabb
részében ismét a Tátrában, pontosabban ezúttal a Liptói-Tátrában túráznak a fiúk.
Ezúttal Matyasócról (Liptovské Matiašovce) indulva a Szentmáriai-tározó (Liptovská
Mara) érintésével érkeznek meg az egykori Liptó vármegye központjába,
Liptószentmiklósra (Liptovský Mikuláš). A város nevezetességeinek bemutatása
után Okolicsnóból (Okoličné) a Szmrecsáni-patak völgyében indulnak felfelé a
hegyre. A Zsári-völgyben (Žiarská dolina) a Zsári menedékház (Žiarská chata) érintésével
kapaszkodnak fel a Tátra főgerincére, melyet a Szomorú-hágón (Smutné sedlo) érnek
el. Keletre tartva a sziklás vonulaton a Placslivo (Plačlivé) és a gigantikus
Hegyes-Rohács (Ostrý Roháč) érintésével jutnak el a Volovec (Volovec) csúcsára.
Innen a Rohácsi-völgybe (Roháčska dolina) ereszkednek le, hogy látványos
körtúra keretében bemutassák a katlan csillogó tengerszemeit.
2013. április 5., péntek
Ébredezik a Tátra állatvilága
A Tátra téli álmot alvó állatai lassan felébrednek téli
álmukból. A reggelek bizony még fagyosak a Tátrában, a sípályák még síelők
hangjától visszhangzanak, az erdős völgyek azonban már éledeznek a téli
álomból. A melegedő időjárás a vackokból, barlangokból, üregekből egyre több
állatot csalogat elő. Mint minden évben, ezúttal is a medvék ébrednek fel
elsőként téli álmukból. Az első mormoták felébredése májusban várható, az
énekesmadarak éneke azonban már mostanában is hallható, és Csorbatón is
ilyentájt jelennek meg az első gólyák. A tátrai erdőkben éledezik a tavasz. A
magasabban fekvő pályákon még síelnek, de a hegyek lábainál már a madarak
trillázása hallatszik. Néhány medve rendszerint már február végén felébred téli
álmából. Egy-egy rövidebb melegedési időszak előcsábítja őket téli
barlangjukból, de az ilyenkor még rendszerint visszatérő hideg és fagyos idő
visszakényszeríti őket vackukba. Jozef Hybler, a Tátrai Nemzeti Park (TANAP)
Állami Erdészetének zoológusa szerint a szőrös állatok ébredésének időpontja a
Tátrában általában március végén van.
2013. április 4., csütörtök
Tarajka – Sziléziai-ház
Tarajka (1285 m ) – a piros jelzésen Nagyszalóki-csúcs
elágazás (1356 m) – Szalóki-tavak (1680 m) - Sziléziai-ház (1667 m, 2:05 ó).
Vissza ugyanezen az úton 1:35 óra. Teljes menetidő 3:20 óra.
A Tarajkáról nyugat felé indulunk az erdőben a piros jelzésű
felső turistaúton. Mérsékelt emelkedéssel érjük el a Nagyszalóki-csúcsra vezető
kék jelzésű turistaút kereszteződését, ahonnan továbbra is az erdőben, rövid
szakaszon meredeken, majd hosszan mérsékelten emelkedve folytatjuk az utat
felfelé. Az erdőt fokozatosan felváltja a törpefenyő, amelyben továbbra is mérsékelten
meredek és meredekebb szakaszok váltják egymást. Egy hosszú jobb kanyarban elhaladunk
a törpefenyők által elrejtett kicsiny Szalóki-tavacskák mellett, majd a
Szénaboglya déli oldalában traverzálunk, ahol az útvonal enyhén hullámossá
válik és csökken a meredeksége, utolsó szakaszán pedig csaknem vízszintessé
változik.
2013. április 3., szerda
Téli Tátra-főgerinc – beszélgetés a mászókkal
![]() |
Hegyes-torony |
A fizikai teljesítőképesség határait feszegette Adam
Kadlečík és Michal Sabovčík, a két huszonéves szlovák hegymászó: amint
arról már korábban is beszámoltam, március első két hetében, téli
körülmények között, 25 kg-os hátizsákkal a hátukon 15 nap alatt végigjárták a
Tátra 82 km. hosszú főgerincét, melynek során megmászták a hegység 137 csúcsát.
Túrájuk a Liptói-Tátrában kezdődött, majd a Magas-Tátrában folytatódott, és a
Bélai-Tátrában ért véget. A teljes szintkülönbség, amelyet a mászók teljesítettek,
22.100 méter volt. Mászásuk értékét az a tény is növeli, hogy mindezt téli
körülmények között, a hegymászó fair-play maximális szem előtt tartásával
(külső támogatás, megszakítás és kihagyott csúcsok nélkül) hajtották végre. A
túra befejezése után mindkét hegymászóval a lakóhelyükön készítettek riportot a
helyi média képviselői, az alábbiakban ennek a két riportnak az összefésült
változata olvasható.
2013. április 2., kedd
A Giewont keresztje, április 2-án megvilágítva
A kereszt egy jellegzetes, messziről is jól felismerhető
része Zakopane városképének. Immár 112 éve áll a Giewont tetején, 1901.
augusztus 19-én van az évfordulója az úgynevezett „Alvó lovag” legmagasabb
ormán a kereszt felállításának és felszentelésének, amellyel Jézus Krisztus
születésének 1900. évfordulójáról emlékeztek meg. A keresztállítás szokása az
olasz városokból származik, ahol az 1900-as jubileumi évben kereszteket emeltek
a hegyek tetején. A Giewont tetején az akkori zakopanei plébános, Kazimierz
Kaszelewski kezdeményezésére állították fel a keresztet, a góralok
támogatásának köszönhetően. A tízegynéhány méter magas keresztet a krakkói
gyáros, Józef Górecki tervezte, és az ő üzemében állították elő, összesen 400
különálló alkatrészből, melyek összsúlya 1819 kg. volt. A keresztet vonattal
szállították Zakopanéba, az elemeket 18 góral szekéren vitték a Tátrába, a
Konrád-völgybe. A Pokol-völgy (Piekiełka) nevű katlantól a góralok a vállukon
vitték tovább az alkatrészeket. A kereszt alapozásához szükséges cementet és
vizet szintén emberi erővel kellett feljuttatni a csúcsra, a betonalap
megszilárdulása 6 napot vett igénybe.
2013. április 1., hétfő
Lavinabaleset a Szlovák Paradicsomban
Március 31-én a koraesti órákban cseh
turistáktól érkezett a bejelentés a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) ügyeletére, akik
a Szlovák Paradicsomban, a Nagy-Sólyom-völgyben (Veľký Sokol) túráztak. A
bejelentés szerint a turistaúton lavina indult el, és a nedves, nehéz hó
magával sodorta a csoport egyik tagját, aki teljesen betemetett, csupán egyik
karja maradt a felszínen. Hét társa azonnal elkezdte kiásni, a szerencsétlenül
járt turista többszörös fej-, borda-, csípő- és medencesérüléseket szenvedett.
A kiérkező hegyimentők vákuummatracon rögzítették az időközben kiásott turista
testét, majd UT 2000 hordágyon, kötéltechnika segítségével engedték le a
Nagy-vízesés (Veľký vodopád) létráján. Ezt követően Kong hordágyra helyezték a
sérültet, és ezen szállították a Nagy-Sólyom-völgy torkolatáig. Innen a
hegyimentők Fűrész-telepig (Píla) vitték tovább a sérültet, ahol átadták őt az Országos
Mentőszolgálatnak.
Bartók Lajos – A Rózsa menedékház Tátrafüreden
![]() |
A Rózsa-menedékház Tarpatakfüreden. Divald Károly eredeti felvétele 1880 körül. Forrás: Internet |
Hol a
vendégek megtorlódnak,
Igéző
tája Rózsalaknak,
Hová a
mélyből felharsognak
Bősz
torkai zuhatagoknak,
S bömböl
a sziklán a széttörő víz,
Mint
szörnyeteg, mely tündérvárat őriz, -
Ó drága
Rózsafészek! nékem
Szintén
valál te menedékem!
Tél
közepette most, mint a nyáron,
Itt
pihenek meg, e mentsváron,
Zord
hegyeid közé vezet
Enyhülni
vágyó képzelet…
Felséges
Tátra! ki merészel
Versenyre
kelni véges ésszel
Az alkotó
örök művésszel,
Hogy
eltorzítson, festve gyönyörűnek;
S
törpítsen, írva, mondva nagyszerűnek!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)