2012. december 13., csütörtök

A téli túrázás szubjektív veszélyei


Az objektív veszélyforrásokat tőlünk függetlennek, a szubjektíveket elsősorban tőlünk függőnek mondjuk. Azonban vannak bizonyos objektív veszélyek, amelyek előre láthatóak, pl. egy mozgó kőtömb egy szakadékban, vagy a jól látható gleccserhasadékok...

Hogyan csökkentsük a kockázatot a lehető legkisebbre?
Ha hegyi sportokat űzünk, tudatosan bizonyos kockázatot vállalunk. Teljes biztonságban csak akkor lehetünk, ha a hegymászásról teljesen lemondunk.

Nagyon fontos a személyes hozzáállás. Ha a hegyi sportot elővigyázatosan és visszafogottan végezzük, a vállalt kockázat viszonylag kicsi, azonban azt vakmerő magatartással, tudatlansággal jelentősen megnövelhetjük. Ne keverjük össze a nehézséget a veszéllyel! A nehézségeket ugyanis megtanulhatjuk legyőzni, de a veszély továbbra is fennáll. Próbáljuk a nagy kockázati tényezőket, azaz az olyan eseteket minimalizálni, ahol nagy a valószínűsége, hogy jelentős károk keletkezhetnek (halál, rokkantság). Mi a legrosszabb, ami történhet? Például, ha a ködben egy gleccserhasadékba zuhanunk, miközben a kötél a hátizsákunkban van, vagy az, ha az egész csoportot elsodorja a lavina, és senki sem tud segítséget hívni.

Hogyan készüljünk fel a téli túrákra?
Minden túra információgyűjtéssel kezdődik, a túraprogram, az útvonal és a megfelelő időpont kiválasztásával, valamint a résztvevők szervezésével. Tájékozódunk az útvonalról és annak időigényéről, a környezeti viszonyokról, az aktuális időjárás- és hóviszonyokról, továbbá a résztvevőkről.
Tipp: Napjainkban az internet megkönnyíti ezt a feladatot, hiszen nagyon jó oldalak vannak, amelyeken tájékozódni lehet az aktuális lavina- és hó-helyzetről, megtekinthetjük a webkamerák képeit, stb. Ha mégsem lennénk biztosak a dolgunkban, akkor célszerű megkeresni a túracélpontunkhoz legközelebb eső menedékházat vagy a hegyi mentők bázisát, akik a legpontosabb információval tudnak szolgálni az aktuális helyi környezeti viszonyokról.
Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy egy túra kimeneteléért általában a túra szervezője a felelős, illetőleg az a személy, aki a legtapasztaltabb hegymászó, és akit a csoport elfogad irányítónak. Ezért minden túra előtt tisztázni kell a vezető személyét és szerepét, aki a teljes felelősséget viseli, és meghozza a döntéseket.
Emiatt különösen fontos mérlegelni a résztvevők összetételét, hogy kikkel indul el az ember túrázni. Az a legideálisabb összetétel, ha a társaság tagjai korábban már többször túráztak együtt, így ismerik egymás képességeit is. Ha azonban a résztvevők még nem voltak közösen túrázni, az több rizikótényezőt foglal magában, és kockázatosabbá teheti a túra kimenetelét. Így például kockázatot jelentenek a nem egyforma fizikai felkészültséggel, technikai tudással, tapasztalattal rendelkező emberek, vagy a szükséges felszerelések hiánya.
A csoporton belüli egymáshoz történő alkalmazkodás a túra sikerének egyik legfontosabb tényezője. Emellett a jó tervezés az élménydús és sikeres hegymászás kulcsa, amely számos veszélyes helyzettől és szenvedéstől óv meg.
Forrás: http://turazzvelunk.hu; Fotó: Útban a Zöld-tavi-csúcsra - Túrázzvelünk.hu

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...